Magyar Nemzet, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-10 / 8. szám
4 Maegar Nemzet cAívLocusMrt bor- régimet A kadarka színe, az olasz rizling származása Palackos boraink pihenő kedve — Miért rossz a parafadugó? Jó minőség, raktározás, csomagolás Gyümölcs- és zöldségexportunk múlt évi nehézségei IV. Borfejtés, szűrés és kezelés közben legendás történetek is szárnyra kelnek itt, a budafoki mélypincék óriás boltívei alatt. Amint az egyik kivilágított szárnyfolyosóról például balra fordulunk, hogy megtekintsük a falba épített tíz "cementhordót, szabályos kapun lépünk át. Építészeti remekmű: a két kapuoszlopot dór faragások díszítik, s a terem jókora lovagkori cinterem. Amikor még több mint száz évvel ezelőtt a tizenkettes pincének ez a szárnya magántulajdon volt, a budafoki pincemesterek szájhagyománya szerint a gazda mind a tíz falba épített hordót gyermekeiről nevezte el. És minden hordó évi tartalmának ára volt egy-egy gyerekének a zsebpénze. De most már korszerűsített szívó-nyomó berendezéssel fejtik itt is a bort, gyűjtik a nevüket veszített, egyenként háromszáz hektóliteres "betonszobákba- és fejtik le onnét alkalmatos időben, amikor a bor már megérett, s éppen csak szűrni kell, hogy a kígyózó gumicsöveken átcsordogáljon a palackozóba, vagy éppen a szállító hordókba. A dór oszlopok őrzik a múltat, az utódok pedig a szájhagyományt. A legöregebb ászokhordó óriás homloka előtt is megállunk. Ez a hordó mindössze hetvenéves, tehát jóval fiatalabb, mint a promontori pincék. De legnagyobb űrtartalmú fahordója az állami pincegazdaságnak: ötszázharmincöt és fél hektoliteres. István, első magyar király fafaragásos arcképe díszíti. Ezt a faragott arcot 1938-ban az akkori jubileum emlékére kapta a hetvenéves hordó. Rajta is a dátum: 1038— 1938! Kocogtatjuk falát, de a "faltompa hangot ad. Tele van hát az öreg ászokhordó. Talán alföldi kadarkával, vagy pusztamérgesi rizlinggel, a bánáti szőlők és az olasz rizlingek fajtájából szüretelt és érlelt pecsenyeborral, amely lefejtésre, szűrésre várakozik? A pincemesterek nem érnek rá felelni, mert ők a mindennapi munka emberei. A gépek tájékán serénykednek, s bocsátják a palackozó felé vezető csövekbe a jó fajta burgundit. A hordók árnyékában inkább a borok minőségéről beszélgetünk. A magyar bor értéke idén újra felszökkent: maligánja jó, bősége is igazi bőség. S megtudjuk illetékesektől, hogy Magyarország szőlőtermésének egynegyede a pirkadt színű, borásznyelven fukszos, vagyis rókaszínű kadarka. Ezt a kedvelt asztali bort a házasításkor pirosabbá színezik, nyolc százalékban az erősen festőkedvű othelo borral. Az idén 11,7 százalékos alkoholtartalmat ért el. És bőségben csordogál a palackozó felé, amerre most mi is gyalogolunk a kígyózó csövek nyomába. A borászok, akik olyan szeretettel dédelgetik Promontoron a magyar szőlők termését, mint anya a csecsemőjét, hogy aztán minél különb embert neveljen belőle , intelmet küldenek innét a pincék tájékáról a borkedvelő közönségnek. Azt mondják nevezetesen: ne féljen, a fogyasztó a palackos bortól. A szakembert szíve se vinné rá, hogy törni, romlani hagyja a gazdaságilag is nagyértékű nedűt. Ám, ha a palackban, főleg új bornál, bizonyos szilárd anyagot látunk ringatódzni az üvegnyak táján, ne gyanakodjunk. Nem vegyszer himbálódzik és rezeg a bor felszínén, mint a miskolci kocsonyában a zöldbáka szeme. Ez a borkőkiválás. Palackozásnál előfordul, hogy szállítás közben hidegebb levegőre kerül a bor, s az üzletben sem tartják egyforma hőmérsékleten, úgy mint a budafoki pincék vagy más szőlőgazdaságok szakszerűen épített pincéiben. Hidegben kiválik a borkő. Az első töltött pohár tartalmában már el is vész, de ha bontás előtt egyenletes hőmérsékletű szobába visszük a palackos bort, a természetes hőfoknál, a bor által kedvelt 14—16 foknál már el is oszlik magában az üvegben. Főleg fiatal boroknál gyakori a borkő kiválása. Borokról lévén szó, az olasz rizlinget is mind többször említjük. És érdekes, talán csak igazi borisszák ismerik ennek a Magyarországon nagyon becsült bornak eredeti történetét. Olasznak becézik, de Ausztriából származik a vesszeje és legjobban a magyar talajt kedveli. Csipkés levele együtt színesedik szeptember festő kedvével. Csodálatos rajza van, nagyobb szemű mint a tömör magyar rizling és micsoda zamatos a bora!? Disznótorok, ünnepi ebédek, vacsorák kedvenc bora. S ha már az olasz rizlingről beszélünk, mondjuk el róla, hogy legeslegjobban a Somlóhegy vidékét szereti. Jó tudják ezt a külföldiek is és becses áron vásárolják a somlait. Ezért oly ritka ma a szelíd Somló-hegy bora. Nagyobb értéket kapunk érte, mintha a keveset itthon innánk. A somlai rizsingről járja az a sümegi történet, hogy a ki a Somló borát issza, nem viszi azt saját lába haza*. S ezért gyakori, hogy estefelé a somlai gazdák általában az út szélén, törökülésben beszélgetnek barátságosan borról, búzáról, békességről. A palackozóban már nincs időnk anekdotázni. Gépesítették az üvegmosást, gép vezeti a töltögetőig a színbort, s az aszszonyoknak és lányoknak ezúttal csak a keze jár szaporán, nem a nyelve. Itt nincs idő szóra: a csőből ömlik a bor, az üvegeket futószalagon gördíti kezük ügyébe a gép s egymással szemben elhelyezett munkapadoknál gépi segédlettel dugaszolják a parafahengerkéket a palack szájába. A "füredi palack" névre keresztelt üvegek, más napokon meg a hét decis "rajnai" palackokban forgalombahozott csemege muskotály vagy szentgyörgyihegyi rizling és tokaji édes furmint — 13,7 százalékos alkoholtartalmával! — indulnak el a Csemege és KÖZÉRT- boltok polcai felé a gondosan előkészített, szalmázott ládákban. A borászok nem győznek óvni, inteni: hogyan is óvhatjuk meg szűzi zamatában a jól kezelt, jól útrakészített bort?! Többek között az is árt a bornak, ha a polcra állítják és nem fektetik. Pezsgőnek és bornak palackban feküdnie kell, "pihennie". Ez a szakértők utolsó intelme. Panaszuk pedig az, hogy egészen mostanáig nemcsak palackban volt hiány, de még több baj volt a parafával. A parafa tudvalévően importcikk volt. De most már kapnak parafát! S így a palackozással sem lesz majd annyi gond, baj, mint eddig volt. Bár a hordósbor úgy kerülne a fogyasztóihoz, vendéglő asztalán és italbolt pultján, mint amennyi szeretettel és gonddal a promontori pincék százados boltívei alól útjára küldik! Szabó József Ki ne ismerné a Józsefváros zegzugos utcáit? Tavasszal ittott valósággal a Tabán hangulatát idézik. Azt azonban kevesen tudják, hogy Budapest után Józsefváros az ország legnagyobb "városa"; a VIII. kerület 188 000 lakosával valóban vezet a budapesti kerületek között. Gyárakban, vállalatokban is bővelkedik: 75 üzemre és vállalatra, 53 kisipari szövetkezetre, egész csomó egészségügyi intézményre, klinikára és 30 iskolára van gondja a kerületi tanács egészségügyi osztályának. Szétágazó, sokrétű munka egy kerület egészségének gondozása. Dr. Bisits László tisztifőorvos vezetésével, fáradságot nem kímélve igyekeznek ellátni feladatukat az egészségügyi osztály orvosai. A település-egészségügy feladata dr. Barka Imrére hárul, az üzemegészségügy őre dr. Vaszary István, az élelmezésegészségügy ellenőrzése dr. Tímár Mihályra vár, míg az iskolák higiéniájára, a tanulók egészségére dr. Kovács Gábor vigyáz. Nehéz lenne eldönteni, melyik tennivaló kíván több törődést, hivatástudatot, egész embert igényel valamennyi. Mi is az a település-egészségügy? Barka doktor szerint "csupán a talaj, a levegő és a víz — vagyis a legfontosabb életelemek vizsgálata, öreg kerület a VIII. s rendkívül sűrűn lakott, egyike a legzsúfoltabbaknak. Sajnos, még sok a pincelakás is: tízezren felüli kérvény fekszik a lakáshivatalban s egy részük méltányos kérés. A lakáskérdés megoldása több évtizedes program, a múlt bűneit nem lehet évek alatt eltüntetni. A település-egészségügy őrének ezen a területen akad legtöbb tennivalója, s nem rajta múlik, hogy javaslatát nem követi gyorsan új lakás. Egy bizonyos észrevételeit figyelembe veszik és nyilvántartják az új lakások szétosztásánál. Barka doktor megállapítása szerint a kerület nagyságához képest kevés a vendéglő, cukrászda, szórakozóhely, az üzletek száma. Mindössze 90 különböző rendeltetésű kereskedelmi egység működüt a kerületben, ami indokolja a megtevők állandó zsúfoltságát. Egészségügyi szempontból is helyes lenne, ha a Belkereskedelmi Minisztérium gondolna a VIII. kerületre és szaporítaná mind az üzletek, mind a vendéglátóhelyek számát. Régi panasz például az, hogy magányos embernek nincs hol reggelizni, kénytelen vagy üres gyomorral munkába indulni, vagy beérni eszpresszóban állva elfogyasztott feketével. A kerületi VB is foglalkozott többek panaszára a kérdéssel és kötelezte a vendéglátóipart, hogy a megtevő helyeken biztosítsa a reggelizés lehetőségét és a gyors kiszolgálást. Nem ártana néhány kávémérés létrehozása sem. Ilyenek voltak valaha és a lakosság szívesen venné, ha újra megnyílnának. A tervek szerint 6 és félmillió forintot kap a kerület ebben az esztendőben az üzletek és vendéglátóhelyek beruházására, felújítására és tatarozására, ami mindenesetre javít a mai helyzeten. Több italboltból kisvendéglő lesz, néhány vendéglőt korszerűsítenek. Dr. Vaszary István csupán néhány órát tölt munkahelyén, napjának nagyobb része a kerület üzemeiben és kisipari szövetkezeteiben telik el. Bőven akad teendője, különösen sok gondot okoznak a ktsz-ek egészségügyi problémái. Túlzsúfoltság, tisztálkodási lehetőség hiánya, nem megfelelő baj Az elmúlt esztendő bő termést hozott gyümölcs- és zöldségfélékből is. A kereskedelem hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy a termelt árut időben és elfogadható áron tudja átvenni a termelőktől, eleget tehessen a belső és a külső piac követelményeinek. Most mégsem dicsérni akarunk, az eredményekről írni, hanem a esetelhárítás és számos más körülmény teszi kemény dióvá számára a ktsz-ek egészségügyének megjavítását. A múlt év komoly javulást hozott az üzemi higiéniában, az idén a ktsz-ek portáján szeretne rendet teremteni. K örömmel számolhatok be róla, hogy a MÁVAG-ban és a Ganz Vagongyárban, a kerület két legnagyobb üzemében megjavult az üzemi étkezés minősége, bevezették a kímélő és diétás étkezést. A MÁVAG néhány étkezőhelyisége ugyan festésre, renoválásra szorul, de minden remény megvan rá, hogy a jó üzemi kosztot rövidesen frissen festett, tiszta étteremben fogyaszthatják mindenütt. A Május 1 Ruhagyár külön említést érdemel — mondja nem minden dicsekvés nélkül, lévén hat éven át ennek az üzemnek az orvosa. — Itt bevezették a tbc-ből felgyógyultak kondíciójavító étkeztetését, 50 százalékkal több kalóriát kapnak! Az üzem nemrégiben elkészült konyhája és étterme, újjáépült bölcsődéje, napközije és korszerűsített öltözői mind arról tanúskodnak, hogy itt szeretettel gondoskodnak az üzem dolgozóiról. Szép példa erre az a két új szalag, amelyet a gyár a csökkentett munkaképességűek számára állított be. A gyárnak mintegy 60 dolgozója több évtizedes munka után magas kor, vagy betegség miatt képtelen volt a normál munkateljesítmény elvégzésére, hátráltatta az egyes munkaszalagok teljesítményét. Elsőnek az országban megvalósították számukra az említett két rehabilitációs szalagot, ahol csupán 70 százalékos normát kívánnak tőlük , de 100 százalékos bérezést kapnak a szocialista társadalom áldozatkészségéből. A mai normát minden testi megerőltetés nélkül képesek teljesíteni és a betegség miatt kiesett napok száma semmivel sem magasabb náluk, mint a többi szalagnál. Nagy és szép eredmény ez... A kerület piacain és üzleteiben az élelmiszerek ellenőrzését dr. Tímár Mihály végzi. Az utóbbi idők tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az élelmiszer-hamisítóknak lassan bealkonyul, de az élelmiszer higiénia területén, a tisztaság fokozásában és a kereskedelmi alkalmazottak nevelése körül még bőven akad tennivaló. Több mint 17 000 gyerek jár a kerület iskoláiba, egészségükre betegség-megelőző vizsgálatokkal az iskolaorvosok ügyelnek. A BCG- és Salk-szérum oltást a gyerekek az iskolában kapják. Utóbbit az általános iskolák harmadik osztályáig tették kötelezővé. Az iskolaorvosok munkája rendkívül fontos; a rövidlátó, bokasüllyedéses, gerincferdüléses gyerekek segítségükkel időben jutnak el szakorvoshoz, ahol rendbehozzák fogyatékosságaikat. A VIII. kerület egészségügyi osztályának orvosai szívesen végzik, a kerület lakói pedig egyre nagyobb megértéssel szemlélik lelkiismeretes munkájukat. Fehér Rózsa gyümölcs- és zöldségexport múlt évi nehézségeivel szeretnénk foglalkozni, hogy a kereskedelem szerveinek munkájához segítséget nyújtsunk. Mik nehezítették az exporttermelést és exportkötelezettségeink teljesítését? A SZÖVOSZ Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Igazgatóságán kaptunk erre a kérdésre választ, elsősorban Hegedűs Tibor igazgatótól, aki tárgyilagosan és önkritikusan elemezte az elmúlt évet. Javítani kell a minőséget December 5-ig mind deviza-, mind súlytervüket teljesítették. Szállítottak gyümölcsöt nagy mennyiségben a Szovjetunióba és Csehszlovákiába, ezenkívül Angliába, Franciaországba, Finnországba, Nyugat- Németországba. Almaexportunk 1938 óta a tízszeresére emelkedett, de ha minőségét javítani tudnánk, még nagyobb lehetne a kivitel és növekedne az alma ára is. Sok gazdának kell még megszívlelnie, hogy szakszerűen termeljen, gonddal ápolja gyümölcsösét, használja a növényvédőszereket. Különösen fontos a pajzstetű elleni védekezés. Jelentős pénzmegtakarítást érhetnénk el, ha a termelők gondosabban osztályoznák az árut, azaz betartanák azokat a szabályokat, amelyek a nemzetközi kereskedelemben érvényben vannak. Ezt azonban sok helyen spekulációs céllal nem tartják be. Ha az exportárunak például egy-két százalékos minőségi vagy növényegészségügyi hibája volt, már át kellett válogatni a megrakott vagont, nem egy esetben a határállomáson. Ez természetesen jelentősen növeli a költségeket. S ha egy ilyen vagon mégis átmegy a határon, rontja a magyar alma hírnevét. Főleg a minőség az oka annak, hogy Magyarország csak ezer vagon almát szállít például Nyugat-Németországnak, holott a nyugatnémet almaimport évente huszonnyolcezer vagon. Raktárakat! Raktárakat! Nagyok a hiányosságok a gyümölcs- és zöldségexport tárgyi feltételeiben. Az elmúlt években a termelés, a kereskedelem rohamosan fejlődött, de raktárakat nem építettek, a beruházó szervek erről a fontos kérdésről megfeledkeztek, így például a nagy valutaerőt képviselő szabolcsi almát sem tudták tárolni, s a termelők kénytelenek almáskertjeikben *leprizmázni*, kitéve termésüket az idő viszontagságainak. Ez történt a sárgarépával is, bár abban a kár nem lesz jelentős, mert elvermelve kitűnően tárolható. Nem különb a helyzet a makói hagymával sem. Mintegy ezer vagon hagymát a szabadban, zsákokban kell tárolni raktár hiányában, s ily módon az árunak tíz-tizenöt százaléka használhatatlan. Nem kell hozzá nagy tudomány, hogy kiszámoljuk, milyen rövid idő alatt térülne meg a legnagyobb és legkorszerűbb raktár felépítésének az ára is. Jelenleg két helyen folyik jelentősebb beruházást igénylő e — — ■■ ■ <■ építkezés: Nyíregyházán és Makón. Ez azonban még mindig kevés. Negyven százalékkal magasabb árat kaphatnánk Feltétlenül szükség lenne új hűtővagonokra is. Közismert, hogy vannak olyan kényes gyümölcsök, például az exportunk tetemes részét adó sárgabarack, a gyors szállítást igénylő szamóca, málna, amelyek csakis hűtőkocsiban szállíthatók. De nem egy esetben egyszerű exportvagon hiánya miatt nem tudunk külföldire szállítani. Sokszor a felületes szervezés következménye ez. A kereskedelem helyi szervei vagont igényelnek — áruhiány vagy gyenge minőség miatt berakodni azonban mégsem lehet. Egyik állomáson tehát áll a vagon, amíg máshol vagonhiány van. Kevés a rendelkezésre áJ9£ hűtőtér is, íme egy példa a ebből származó hátrány illusztrálására. Angliába októberben, novemberben szállítunk Jonathán almát, ott az nyomban hűtőházba kerül s csak márciusban hozzák forgalomba. Ha itthon tárolnánk, ezt a mennyiséget, amit hűtőház hiányában idő előtt kiszállítunk, akkor mintegy negyven százalékkal magasabb árat kaphatnánk érte. A svájci kereskedők is azt kérték, ne csomagoljuk a szállításra kerülő árut, mert ők úgyis mindjárt a hűtőházba viszik. S itt, a csomagolásnál kell megemlíteni, hogy külföldön a gyümölcsök javarészét a narancséhoz hasonló csomagolásban hozzák forgalomba. Sajnos, mi eddig nem tudtunk eleget tenni ennek a feltételnek, bár ez hozzátartozna megrendelőink jó kiszolgálásához. Tetszetős csomagolást Almatelepítésünk az elmúlt tizenkét év alatt nagyot fejlődött. Az új telepítésű almával együtt öt év múlva jó termésű esztendőben évi huszonötezer vagon almára számíthatunk s ebből a mennyiségből legalább tizenötezer vagon lesz az árualma. A nagy külföldi keresletnek megfelelően a jövő években növelik a spárga, a feketeribizli és a málna exportját, ezért telepítési szerződéseket kötnek ezekre a termelvényekre. Ez a fejlődés megköveteli a gyümölcsösök gépesítését, például olyan traktorok behozatalát, amelyek szőlőművelésre alkalmasak. Meg kell oldani a gépi csomagolást és a ládák gépi rakodását a teherautókra és a vagonokba. Külföldön szélesen elterjedt az a gyakorlat, hogy a gyümölcsöt nylon zacskókban, kilós csomagolásban előre tárolják. Exportsikereink növelése érdekében a jövőben nekünk is nagyobb gondot kell fordítani a higiénikus és tetszetős csomagolásra. A múlt évi eredmények közé sorolható, hogy megszűnt a láda- és göngyöleghiány, a külföldi szállítások újfajta, ízléses csomagolása pedig ebben az évben áll feladatként kereskedelmi szerveink előtt. -r-m------« A VIIi. kerületi tanács orvosai a lakosság egészségének lelkiismeretes őrei (KO) .NEHÉZ KESZTYŰK Magyar sport játékfilm írták: Peterdy Pál novellájából Kolozsvári Andor, Bencsik Imre, Varasdy Dezső és Popper Imre Zene: Vincze Ottó Kép: Vancsa Lajos Rendezte: VARASDY DEZSŐ Főszereplők: PAPP LÁSZLÓ háromszoros olimpiai bajnok KUN MAGDA, RAJZ JÁNOS Vörösmarty, Kossuth, Ugocsa, Munkás, Hunyadi, Fény, Tátra (Pesterzsébet) Új gyógyszer a migrén kezelésére Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár Kefaigin néven új gyógyszert hozott forgalomba. Az ergotamint, coffeint és amidasophent tartalmazó szer a migrénnél jó hatású. .Péntek, 1958. január 19. A jövő héten ismét látható Magyarország felett a Szputnyik II. A második mesterséges holdat december 30-án az esti órákban látták legutóbb Magyarország felett. Ezt követően pályasíkja elfordult s így áthaladása nem észlelhető. A mesterséges holdakat áthaladásukkor csak szürkületkor lehet felfedezni. Számítások szerint a második mesterséges hold legközelebb január harmadik hetében lesz ismét több napig szabad szemmel is látható. Ekkor pályasíkja ismét egybeesik majd a szürkületi vonallal. Ezekben a napokban a hajnali órákban fog átszáguldani a látóhatáron. Rádió adó-vevő készülék a gázellátás javítására Az Óbudai Gázgyár távnyomó berendezését és a gáztartókat rövidhullámú adó-vevőkészülékkel szerelték fel. Ennek segítségével a gáz távnyomó berendezés dolgozói másodpercek alatt közölhetik az utasításokat minden gáztartó dolgozójával. Ha tehát a termelt gázmennyiséget a fogyasztók nem veszik igénybe, a gyors utasítások révén azonnal tartalékolni tudnak. Adó-vevőkészülékkel szerelték fel a szerelőkocsikat is, így azután a központ rövid úton közölheti a szerelőkkel, hogy egyik üzemzavar elhárítása után milyen új feladatokat lássanak el. Mindezek a korszerűsítések hozzájárulnak ahhoz, hogy a fővárosban tovább javuljon a gázellátás.