Magyar Nemzet, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
Fiatek, 1938. augusztus 1.. Októberben összeül a kiváló dolgozók, újítók és feltalálók második országos tanácskozása A műszaki dolgozók szerepe az előkészítésben Ha az utóbbi időben kevesebbet is beszélnek róla, az igazság mégis az, hogy az újítómozgalom az elmúlt tíz évben igen jelentős eredményeket hozott. A számítások szerint az újítók és feltalálók tevékenysége évente több mint egymilliárd forint kimutatható hasznot jelentett a népgazdaságnak. Ezen túl legalább enynyit jelentett még a termelésnek az a növekedése, amely éppen az újítások és találmányok alkalmazásával vált lehetővé, valamint az olyan újításokból adódó haszon, amelyeket nem lehetett számszerűen kimutatni. Ilyenek voltak például a munkavédelmi jellegű javaslatok. A feltalálók és újítók tevékenységét eddig is nagy mértékben segítette, ha látták, hogy törődnek problémáikkal, felkarolják javaslataikat, igyekeznek megkönnyíteni elgondolásaik érvényre jutását. A dolgozók köréből sok értékes kezdeményezés, megszívlelendő bírálat hangzott el ezzel kapcsolatban és mindenképpen helyes, ha ezeknek a kezdeményezéseknek teret, a javaslatoknak és bírálatoknak fórumot adnak. A többi között ez a cél vezette a Szaktanács titkárságát, amikor elhatározta, hogy októberben vagy novemberben összehívják az újítók, feltalálók és kiváló dolgozók országos tanácskozását. Közös teendők E tanácskozás azonban csak akkor lehet sikeres, ha előkészítése során a vállalatoknál megfelelő társadalmi ellenőrzéssel megvizsgálják az újítómozgalom helyzetét, az újítók problémáját. Probléma sok akad. Megvizsgálandó, hogy milyen hatással volt a találmányi rendelet az újítómozgalomra és hogy egyáltalán mi a véleménye a rendeletről az újítónak, a feltalálónak, az üzem igazgatójának, főmérnökének, a műszakinak. Megbeszélni, betartják-e a vállalatok a javaslatok elbírálására, szakvéleményezésére vonatkozó határidőket. Vajon a szerződések megkötése a kísérlet és a megvalósítás előtt megtörténik-e és a szerződésben rögzített feladatokat határidőre megvalósítják-e? Alkalmazzák-e az újítók és feltalálók, valamint a megvalósításban közreműködők díjazására vonatkozó előírásokat? Az ellenőrzés során az egyik legfontosabb teendő az, hogy miként realizálódnak a találmányok és újítások gazdasági eredményei és csökken-e ezek alkalmazásával az egyes gyártmányok önköltsége. Az ellenőrzés során persze a cél nem maga az ellenőrzés. Az ellenőrzésnek elő kell segítenie, hogy a már elfogadott, de még nem alkalmazott újításokat és találmányokat minél hamarabb bevezessék. A műszaki bizottságok Az egyes vállalatoknál mutatkozó helyzet feltárásában, az eredmények értékelésében nagy szerep vár a szakszervezeti műszaki bizottságokra. Az üzemi bizottságok a műszakiak bevonásával tudják csak meg-felelően elvégezni az előttük álló nagy munkát, és nem is kétséges, hogy a műszaki problémák elbírálásában a műszaki bizottság véleménye igen erősen nyom a latban. Általában az a helyes, ha az ellenőrzést a szakszervezeti bizottságok újító bizottságainak, valamint műszaki bizottságainak akti- vistái végzik. Üzemi és iparági tanácskozások! Az üzemekben szerzett ta- pasztalatokat a szakszervezeti központok és minisztériumok dolgozzák majd fel, és értéke-'lik az iparág újító mozgalmá- nak helyzetét, valamint az újí( tók és feltalálók előtt álló fontosabb feladatokat. Ezután a iparágon belül is összehívják az újítók, feltalálók és kiváló dolgozók tanácskozását. Mi lesz ennek a tanácskozásnak a célja? Egyrészt az üzemi ellenőrzé-iek és tanácskozások alapján; értékelni az iparág újító és feltaláló mozgalmának eredmé- nyeit és hiányosságait, megbeszélni az újítókkal és feltalálókkal az újítómozgalom fejlesztését célzó intézkedéseket, másrészt megismertetni az iparág problémáit a kiváló dolgozókkal, újítókkal és feltalálókkal, és segítségüket kérni a megoldáshoz. Az üzemi és iparági tanácskozások adják alapját az országos tanácskozásnak. Ennek a tanácskozásnak az lesz a célja, hogy értékelje az elmúlt tíz év eredményeit, megvizsgálja, hogy az érvényben levő újítási és találmányi rendelet menynyiben segíti elő az újítómozgalom továbbfejlesztését, és megjelölje az újítók és feltalálók előtt álló legfontosabb teendőket, amelybe végrehajtásával elősegíthetik a hároméves terv teljesítését, a gazdaságosság javítását, a műszaki színvonal emelését. Egészen bizonyos, hogy a szakszervezetek és a műszaki tanácsok aktivistáinak már az előkészítés során sok fogós problémát kell megválaszolni. Jó ítélőképességre van szükség, hogy megállapítsák: milyen az újítómozgalom a vállalatnál, helyes-e az ezzel kapcsolatos propaganda, megszervezték-e a tapasztalatcserét; hogyan biztosítják az újító jog- és érdekvédelmét; hogyan intézik a panaszos ügyeket. Az újítók, feltalálók és kiváló dolgozók második országos tanácskozása fontos állomás lesz az újítómozgalomban. Az előkészítő munkának már most meg kell indulni, fel kell tárni a nehézségeket, általánosítani kell a jó tapasztalatokat, elemezni a hibákat, ha ezt megtesszük, előbbre visszük az újítómozgalom ügyét. (a. I.) Sárguló, öreg papírokat forgatunk, amelyek Pest és Buda múltjáról beszélnek. A régi Fővárosi Levéltár páncélszobbájának "titkait" böngésszük, amely Budapesti 1. számú Állami Levéltár »fedőnév« alatt folytatja működését A tűzbiztos páncélszoba ma is régi helyén van a központi tanácsházán, de a Levéltár anyagának kilenctized része a Bazilika altemplomában kapott helyet, ahová 1943-ban a háború vihara elől szállították. A pusztulástól megkímélt levéltár 10 000 folyóméteres anyaga ma is ott van, mellette irodahelyiségek és kutatószoba épültek, itt folyik a levéltári munka javarésze. A nedves, hideg pincelevegő nem használ az öreg iratoknak, pedig Budapest múltjának emlékei sok mindenről tudnak beszélni. A Vörösmarty-árvák gyámiratai A páncélszoba értékei között találjuk 1687-től kezdődően Buda szabad királyi főváros, Pest szabad királyi város és Óbuda mezőváros legfontosabb írásos emlékeit. 1873-tól Budapest főváros történetéről beszélnek a Levéltár elsárgult papírjai. Két tenyérnyi pecsét igazolja I. Lipót 1703-ból Pest város lakóinak adományozott kiváltságlevelén, hogy a város polgárai számára ügyeik szabad intézésére kaptak jogot. Itt pihennek a Vörösmarty-árvák gyámíratai és őrzik Deák Ferenc számadásait, aki a költő árváinak gyámja volt. Felbontatlan végrendeletek is szunynyadnak a páncélszoba mélyén: az örökösök nem jelentkeztek s így felbontásukra nem került sor. Gamm Franciska 1837. január 23-án kelt végrendelete 121 év óta hiába vár a felbontásra; írója titkát három vörös viaszpecsét őrzi az idők végtelenjéig. Rendkívül érdekes az a füzet, amely az első pesti összeírást tartalmazza 1696-os keltezéssel. Mindössze 230 házat tart nyilván Pesten, a házak mellett felsorolja a háztulajdonosok és a benne lakók nevét. Ötvös Mihály aranyműves romos ház egy szobájában lakó szegényember volt, az összeíró könyvecske tanúsága szerint. Annál könnyebben élt kortársa, Kolpacher Lampert pesti polgár, aki emeletes háza négy szobájában lakott családjával s százötven urna bort termő szőlővel, dunai malommal és a város közelében majorsággal rendelkezett. Külön dossziéban őrzik a Tanácsköztársaságra vonatkozó iratokat. Megtaláljuk közöttük a vörösfedelű »A forradalmi kormányzótanács és népbiztosok rendeletet” című könyvet, az ifjúmunkások nyomtatott programját, néhány példányt a munkás- és katonatanács közlönyéből. Igen érdekes a Munka című kőnyomatos 1919. június 26-i számának vezércikke: »A falu már védi Budapestet«. Táncsics Mihály a forradalomról Táncsics Mihály gondosan bekötött kézírásos tanulmányai és értekezései ugyancsak itt pihennek. Egyik könyvecske az ország magyarosításáról, másik a Művésznöveldéről ír, a harmadik értekezés a forradalmakról szó. Kilenc tudományos munkatárs közreműködésével folyik a levéltár kutató s rendszerező munkája. A Levéltár tudományos munkatársai értékes munkát állítottak össze, még ebben az évben kiadásra kerül a Buda, Pest és Óbuda városok irataira vonatkozóleltár, vagyis adatgyűjtemény, ami a kutatók számára valósággal nélkülözhetetlen. Nagy Lajos levéltáros ugyancsak érdekes munkával foglalkozik: a XIX—XX. századi építési és városrendezési terveket dolgozza fel. Vannak közöttük megvalósult és füstbement tervek. Egyik érdekes lelete: 1902-ben a Károlyicsalád tervbe vette az Egyetem utcai Károlyi-palota lebontását és a Károlyi-kert beépítésével kilenc szecessziós, formátlan épület felépítését. A tervek elkészültek, ma is megvannak. De szerencsére nem valósultak meg és így Budapest egy műemlékkel gazdagabb maradt. A BSZKRT munkaügyi perei Szekeres József levéltárost a BSZKRT iratainak rendezése foglalkoztatja. Az iratok rendezése során olyan iratcsomóra bukkant, amelyek a budapesti villamosvasúti alkalmazottak 1918—1919-es forradalmi magatartása miatt indított munkaügyi perekről adnak számot. A vállalat ugyanis százával bocsátotta el azokat, akik részt vettek a forradalmi megmozdulásban, jó részük peres úton kereste igazát. Szekeres József a BSZKRT történetéről írt 180 oldalas tanulmánykötetet. Szorgos kutatómunka folyik a Budapesti 1. számú Állami Levéltárban. A levéltárosok aggódva teszik szóvá újra meg újra a Budapest múltjára vonatkozó iratok tömegének nem kielégítő raktározását Nem lehetne valami megoldást találni, hogy a háború viharától megkímélt levéltári anyag megfelelőbb helyre kerüljön és a béke éveiben tovább ne pusztuljon?! Fehér Rózsa Budapest ,/tdtUia'' etyp nedves pincében Magyar Nemzet Békegyűlés a Margitszigeten A Hazafias Népfront budapesti bizottsága augusztus 1-én pénteken fél hat órai kezdettel békenagygyűlést tart az Operaház szabadtéri színpadán a Margitszigeten. A nagygyűlés előadója Szakosíts Árpád, a Béke-Világtanács Irodájának tagja. Szeptemberre felállítják Marx Károly szobrát A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem megbízásából Farkas Aladár szobrászművész megmintázta Marx Károly első, Magyarországon készült egész alakos szobrát. A mű karosszékben ülve ábrázolja az egyetem névadóját. A szobor mintázása befejeződött, most vörös márványba faragják. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem fennállásának 10. évfordulója alkalmából, szeptemberre felavatják a szobrot. Amíg az első űrhajó leszáll a Holdon... Milyen nehézségeket kell legyőzni? A föld körül keringő, műszerekkel felszerelt műholdak az első lépést jelentik a magas régiók titkainak megismerésére és Földünk útitársának, a Holdnak felkeresésére. A szovjet tudósok — amint arról a jelentések beszámolnak — fokozott tudományos tevékenységet fejtenek ki a Hold elérése és felderítése érdekében. Kétségtelen, hogy nagyon sok akadállyal kell még megküzdeni, amíg az első Hold-rakéta eléri célját. Mit tudunk jelenleg a Holdról, milyen nehézségeket kell majd legyőzni ezen az égitesten a Hold-utazóknak ? A kráterek és a nagy hőmérsékletingadozás Erről beszél Sinka József csillagász: — Ha a tető, vagy a fogyó Holdat távcsövön nézzük, a változatos árnyékviszonyok mellett kedvezően megfigyelhető a gyűrű alakú hegyek sokasága. Az árnyékok gazdagsága nemcsak a látvány szépségét növeli, hanem értékes tájékoztatást nyújt a csillagászoknak és az űrhajósoknak. A gyűrűs hegységek határoló sáncai — amint az eddigi kutatások megállapították — háromezer-négyezer méter magasra emelkednek környezetük fölé. Természetesen nem minden kráter fala ilyen magas. Ez nem is lehetséges, hiszen a Hold felénk forduló félgömbjén körülbelül harmincezer kráter található. Ezeknek tanulmányozása a legfontosabb, mert a Holdra menő űrhajónak megfelelő leszállóhelyet kell találni. A figyelmes szemlélő hamar észreveszi, hogy a Hold különleges gyűrűs képződményei két csoportba sorolhatók. Az egyik csoport kis kráterekből áll, a másikba pedig azok a nagy gyűrűs hegyek tartoznak, amelyeknél a határoló falak átmérője meghaladja a száz kilométert. A legnagyobb kráter átmérője akkora, hogy belsejében elférne egy kisebb európai állam, például Svájc. Ma már azt is tudjuk, hogy a Holdon nincs víz és területét valószínűleg por borítja. A jövőbeni űrhajósoknak ezenkívül számolniuk kell a nagy hőmérsékletingadozásokkal is. Víz és légkör hiányában a napsugarak szabadon, teljes erejükkel hatnak a felszínre, ezért a Hold nappali, megvilágított félgömbjének hőmérséklete plusz 100 Celsius fok. A légkör hiányának következtében a napsütéskor felhalmozódott meleg napnyugta után gyorsan kisugárzik a világűrbe. Ilyenkor a felszín hőmérséklete néhány óra alatt mínusz 150 Celsius fokig süllyed. Roncsoló sugarak és a porréteg Ugyancsak a légkör hiánya következtében a rövidhullámú napsugárzás, az ibolyántúli és a röntgensugárzás is akadály nélkül eléri a Hold felszínét. Ezeknek a sugaraknak roncsoló hatására az anyagok elvesztik színüket, ezért a Hold felszínén csak fehér és fekete szín, illetve ezek keverékei, a szürke különféle árnyalatai láthatók. A Hold az első égitest, amelyet a Földről radarhullámok segítségével megvizsgáltak. A vizsgálat a felszínt borító porral kapcsolatban érdekes eredményeket hozott. Nevezetesen azt mutatta, hogy a porréteg csak pár centiméter vastag. Éppen ezért ez a réteg van leginkább kitéve a hőmérsékletváltozásoknak. Az alatta levő rétegek hőmérséklete már nagyjából állandó. Ez magyarázza azt, hogy a Hold különleges felületi képződményei viszonylag hosszú időn át fennállhattak. A Hold rejtélye sok próbálkozás árán a megoldáshoz közeledik. Állandó útitársunk rövidesen fontos szerepet tölt be az emberiség történetében. Közel van az idő, amikor az ember gépei segítségével megjelenik ezen az égitesten, hogy végrehajtsa a világűr meghódításának első olyan erőpróbáját, amelyben személyesen maga is részt vesz. A Hold segít majd az embernek a Föld és a világegyetem teljesebb megismerésében. A területén elhelyezhető automatikus csillagászati laboratóriumok, sugárzásmérők és egyéb berendezések a legkülönfélébb tudományágaknak szolgáltatnak majd értékes adatokat. Békegyűlés a IX. kerületben Több mint háromszázan gyűltek össze a IX. kerületi békebizottság találkozóján. A fővárosban először ebben a kerületben számoltak be a magyar küldöttek arról, mit végeztek Stockholmban, hogyan dolgozunk tovább a "népek csúcstalálkozójának" határozatai szellemében. Hantos János, az Országos Béketanács titkára stockholmi élményeiről beszélt. A légkörről, az emberekről, magáról a városról, ahol hét napon át tanácskoztak. A közép-keleti angol—amerikai agresszió elleni drámai küzdelemről a kongresszus termében. Majd azokról a kísérletekről, amelyekkel néhányan a „magyar kérdés” felvetésével próbáltak zavart kelteni a kongresszuson. Az emigráns magyar politikusok nagyon készülődtek, hogy az úgynevezett Nagy Imre-ügyet felvétessék a kongresszus napirendjére, vagy más módon megzavarják vele a kongresszus munkáját. Miután a New Yorkból Stockholmba utazott Fábián Béla disszidens gyűlése csúfosan megbukott, Király Bélát és Kovács Imrét is a helyszínre küldték, hogy próbáljanak valamilyen módon a világkongresszus színe elé lépni és figyelmét az alapvető kérdésekről elterelni. A magyar delegáció számára nagy élmény volt az, ahogyan a kongresszus elutasított minden ilyen kísérletet. Különösen nagy hatású volt Pierre Cot ismert francia politikus felszólalása, aki a kongresszus nagy tapsától kísérve jelentette ki, hogy akik a Nagy Imre-üggyel akarnak előhozakodni a világkongresszus szíe elé, azok csak a nemzetközi békemozgalom egységének bomlasztását, nem pedig a kongresszus alapvető feladatát, a nemzetközi együttműködés megteremtését kívánják szolgálni. — És mi volt végül — röviden összefoglalva —, ami Stockholmban történt? — tette fel a kérdést Hantos János. — Hetvennyolc országot képviselő ezerkétszáz küldött egységes akarata, hogy keressük a tárgyalások útját, a megegyezés, a békés együttélés lehetőségét. S ami itt, a Ferencvárosban tegnap délután elhangzott: az a magyar nép helyeslő szava volt. Javított az éjszakai sütés a reggeli kenyér- és péksüteményellátáson Néhány hete összevontak több sütőipari üzemet, próbaképpen 16 .üzemben éjszaka is dolgoznak, hogy egyenletesebbé tegyék a kenyér- és péksütemény-ellátást. Igazolja-e a gyakorlat a két műszakra való áttérést, kapható-e 6—7 órakor friss kifli, kenyér az üzretekben, ezt kérdeztük meg néhány boltban. Íme a válaszok: A FÉNY UTCAI VÁSÁRCSARNOK 02901-ES SZÁMÚ PÉKBOLTJA: Napi rendelése 1500—2000 darab péksütemény, 6—8 mázsa kenyér. A péksüteményt nyitáskor kapják, de a kenyérszállítás még nem egyenletes. Egyes napokon már déli 1 óráig az üzletben van a rendelt kenyér, máskor pedig csak a késő délutáni órákban. XII., NÉMETVÖLGYI ÚT 79. KÖZÉRT-BOLT: — Néhány napja könnyebb a helyzetünk. Már nyitáskor, de legkésőbb negyedóra múlva itt van a friss péksütemény. Gyakori azonban, hogy napközben elfogy a kenyér. IV., ÁRPÁD ÚT 112. KÖZÉRT-BOLT: — Gondjaink csak szombatonként vannak, amikor mindenki délelőtt akarja beszerezni kétnapi kenyérszükségletét. A hét többi napján a szállítás eléggé egyenletes, négyszer-ötször kapunk pékárut. Néhány napja már nyitáskor tudunk friss péksüteményt adni. IV., VÁCI ÚT 48. KÖZÉRTBOLT: — Nincs nagy javulás. Hat órakor nyitunk, de csak fél 8—8 órakor érkezik a sütemény. Igaz, akkor az egész mennyiséget szállítják, de ez mit sem változtat azon, hogy másfél-két óra hosszat nincs zsemle, kifli. A szombati kenyérellátásra itt is panaszkodnak. VIII. 8834-ES SZÁMÚ TEJBOLT: — Délelőtt tíz órakor, a legnagyobb forgalom idején egy deka kenyerünk, egy darab süteményünk nincs. Két mázsát rendeltünk, még csak 50 kilogrammot kaptunk, de ezt már régen eladtuk. TELEKI TÉRI PIAC, 16-OS SZÁMÚ PÉKBOLT. Kenyér, sütemény bőven van az elárusítóhelyen. Az eladó elégedett, a pékárut rendszeresen kapja, nem kell a vevőket elküldenie. Amint látjuk, a válaszok nem egyértelműek. Úgy látszik, még nem minden üzlet került be avérkeringésben. De mindössze egy hét telt el a rendelet hatálybalépése óta s korai volna még végleges következtetést levonni. A két műszakra való áttérés, ha végérvényesen nem is tette zavartalanná a kenyérellátást — erre nem is számítottak a rendelet meghozói —, javulást máris hozott. Óriási a kereslet, a napi 50 vagon kenyér és mintegy kétmillió péksütemény (a felszabadulás előtti időszakhoz viszonyítva, 50, illetve 150 százalékos emelkedés) elkészítése és szállítása nem egyszerű. Remélhető, hogy a tapasztalatok figyelembevételével továbbra is javul a kenyér- és péksüteményellátás s egyre kevesebb lesz a panasz. ________ 3 Előkészületek a damaszkuszi vásár magyar pavilonjában Egy hónap múlva, szeptem-ber elsején nyílik a damaszkuszi nemzetközi vásár. Ameglevő magyar pavilon belső építésére, rendezésére a szakemberek már elutaztak. Augusztus végén érkeznekDamaszkuszba az Orion Gyárszerelői, akik bemutatják majda vásár közönségének legújabb televíziós készülékeinket. A látogatók a magyaripar legjobb termékeit láthatják majd a vásáron. — Eltűnt széntelepek feltá■jrása is lehetséges a Petőcz Jenő geológus-mérnök szerkesztette térkép segítségével. Megszűnik a feltáró vágatok ötletszerű kihajtása. A térkép (alkalmazásával egyedül Pécs)Szabolcson 1 434 000 forintot ■t takarítanak meg egy év alatt