Magyar Nemzet, 1961. április (17. évfolyam, 78-102. szám)
1961-04-01 / 78. szám
Szombat, IML április 1. Magyar Nemzet Az összefogott emberi akarat nagyszerű példákat produkál Társadalmi munkások tanácskozása Szolnokon A Szolnok megyei tanács nagytermében vagy ötszázan szorongunk. A nyolcvanöt község huszonkét és félezer társadalmi munkásának képviselői jöttek el tanácskozásra péntek reggel, hogy lemérjék, összehasonlítsák az eddigi eredményeket és megvizsgálják a »hogyan tovább?« legjobb módszereit. Az elnökségben ott van és hozzászólásra készül dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Eljött Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és dr. Kiár János professzor, az Országos Tanács tagja, az egyetemi akcióbizottság vezetője is. A falu elmaradottságának felszámolása Kati György Szolnok megye v. b. titkára a vendégek s megjelentek üdvözlése után Pallai Sándornénak, a megyei népfront-titkárnak adja át a szót. Számok és példák záporoznak felénk a beszámolóból. Számok és példák, amelyekhez nem kell kommentár, amelyek önmagukért beszélnek. Arról szól mind, mekkora nagy erő a társadalmi munka a falu évszázados elmaradottságának felszámolásában. Járda, út, iskola, művelődési otthon, játszótér, park, fasorok, villany, kút húzódik meg — nem is szere pl *. Ortutay Gy Ezzel kezdi felszólalását Ortutay Gyula is. Ám nyomban utána elnézést kér, ha néhány kritikai megjegyzéssel »ünneprontó« lesz. Elöljáróban két esztendő összehasonlító számadatait említi: 1958-ban hatvanmillió forint volt a társadalmi munka értéke, 1960- ban, tavaly ez a szám 150 millióra emelkedett az országban. De azt is hozzáteszi nyomban, hogy a társadalmi munkának nem a kimutatható forintérték a legnagyobb jelentősége. Sokkal lényegesebb ennél, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek találkoznak egymással egy-egy feladat megoldása közben. A társadalmi felajánlás a községfejlesztési tervhez az utóbbi években megnövekedett. Olykor már gátat is kellett vetni a jelentkezésnek, mivel nem volt meg a kellő alap, előkészítés ilyen nagyarányú megmozduláshoz. Ahol azonban megvoltak a lehetőségek, ott az összefogott emberi akarat nagyszerű példákat produkált. 1957-ben történt, hogy szó esett három község: Kiskőrös, Soltvadkert és Kecel határában húzódó 7000 hold mocsaras terület lecsapolásáról. A párt, a helyi tanács és a népfront együttes munkájával megszületett a terv. Aztán jöttek az emberek és két év alatt megcsinálták. Ma nincs mocsár, helyette van még hétezer hold termőföld. Kisújszálláson 3100 hold öntözését határozták el most, amelynek 60 százalékát társadalmi munkában valósítják meg. Téves nézetek Ezek az eredmények azonban nem maguktól termettek. Sok egyéb mellett téves nézetek is gátolták egy, ideig a társadalmi munka mind szélesebb kibontakozását. Rideg ragaszkodás mutatkozott például — egyesek részéről — ahhoz az elvhez, hogy csak az ásó vagy csákány nyelének szorítása tekinthető társadalmi munkának. Kádár elvtársnak kellett felszólalnia a népfront második kongresszusán, hogy helyére rakja ezt a kérdést, amelyre a helyes válasz úgy szól, hogy a mérnök, az orvos sokkal több hasznot hajthat a maga munkaterületén. Természetesen rájuk is érvényes, ami a többiekre, hogy a társadalmi munka csak a becsülettel elvégzett kötelező napi munka után következhet. Van olyan megye ma már az oszágban, ahol 2—300 főnyi nyen — a felsorolás adatai mögött. Mind megannyi öröm, valóraváltott régi-régi álom, aminek beteljesültén különös jó íz az emberek ínyén, hogy maguk alkották, ők hajtották végre. Nem külső parancsra, hanem egyszerűen, mert — elhatározták. Szövetkeztek rá munkások, parasztok, értelmiségiek és megcsinálták. Ennek az egyesült erőnek tudata érződik a nagyterem levegőjében és ez cseng a felszólalók hangjában is. A szülőhely szeretete Bernáth József karcagi pedagógus Móricz és Berzsenyi szavait idézi, s arról beszél, mekkora szerepet játszik az érzelmi motiváció az emberek cselekvésében. A szülőhely szeretete épített sportpályát, fürdőt Karcagon. Nemes Gerzson, a szolnoki vízügyi főigazgatóság főmérnöke a műszaki csoport munkájáról számol be. Az új tsz-ek segítése mellett nemrég elkészítették a szolnoki úttörőváros és kultúrpark tervét. Kengyel község »követe« az övéiről, a volt cselédekről szól, akiknek »konyhabútoruk egy ház szalma volt«, s most majdnem egymillió forintot fordíthatnak községük fejlesztésére. Ami közben az övék lett egészen. Sorolják az eredményeket és látszik rajtuk, hogy büszkék rá. Joggal, értelmiségi műszaki gárda végzi a társadalmi munkák tervezését a társadalmi munkában. S hogy mennyire fontos a ténykedésük, bizonyítják a ma még nem ritkán félbenmaradt vállalkozások. »Divat« lett például a művelődési otthon-építés. És ez nagyon jó dolog. De például semmi szükség nincs arra a falutól két kilométernyire épített, görögoszlopos kultúrházra Tolna megyében. Általában jellemző, hogy a luxustervezés dominál, holott a tsz-ek alapvető terveinek elkészítése jóval előbbrevaló feladat. A helyes sorrend — Gondoltak-e arra például a társadalmi munkások, hogy harcot hirdessenek az állati és növényi kártevők ellen, amelyek pusztítása milliárdokat tesz ki? — tette fel a kérdést Ortutay Gyula. — Mert ez, véleménye szerint, még a tisztafalu mozgalomnál is előbbre való. Általában mutatkozott a szervezésben bizonyos kapkodás. Ennek lehetett csak következménye, hogy például Jászberényben 12 000 felajánlott munkaóra maradt kihasználatlanul. Bizonyos sorrendet kell megállapítanunk. Előbb nézzük meg, van-e már elég tanterem, bölcsőde, pedagógus- meg orvoslakás, s csak aztán építsünk görögoszlopos művelődési otthont. Jó közmondás az, hogy »addig nyújtózzunk, ameddig a takarónk ér«. Ha betartjuk, lehet, hogy nem lelkesedünk-lobogunk olyan hirtelen, de legalább biztosan megvalósul, amibe belefogtunk. Mindezekre a hibákra felfigyelve, alakult meg miniszterekből, legkiválóbb szakemberekből a központi akcióbizottság. A társadalmi munkának az állami tervezést kell segítenie. Ez a módszer megszünteti a pazarlást, a felesleges luxust, a félbemaradt, elkedvetlenítő kísérleteket. — A társadalmi munka az együttépítés tudatát segít kialakítani, aminek nem egy nagyszerű példájával találkoztam az elmúlt hónapokban. A veszprémi egyetem nagyhírű professzorának szavain mérhettem le, mint talál haza újra, a mi értelmiségünk a néphez. A szelevényiek versenyre hívnak A nagy tetszéssel fogadott hozzászólás után Szelevény község küldötte versenyre hívta a megye valamennyi községét a társadalmi munkák végzésében, s a jásztelkiek azonnyomban el is fogadták a kihívást. Minden bizonnyal követik őket majd a többiek is. Akárcsak Molnár Sándort, a mezőtúri KISZ-bizottság képviselőjét, aki az állati és növényi kártevők elleni harc fokozottabb folytatására tett felajánlást. Ha több vállalás nem hangzott el, csak azért történhetett, mert 22 felszólalásra jelentkező az idő előrehaladottsága miatt már nem jutott szóhoz. Ők majd írásban teszik meg javaslataikat. S ezekben minden bizonnyal benne lesz már az is, amit pénteken délelőtt a szolnoki tanácskozáson megtanultak. A tanácskozás után száz társadalmi munkást oklevéllel tüntettek ki, hatvanat pedig könyvjutalomban részesítettek. Csillag István ura felszólalása Átadták az 1961. évi irodalmi és művészeti díjakat Péntek délelőtt a Parlament Munkácsy-termében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Minisztertanács határozata alapján átnyújtotta a kiváló és érdemes művész kitüntetéseket. A kitüntetések átadásánál megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Benke Valéria, művelődésügyi miniszter, Orbán László, a Magyar Szocialista Munkáspárt kulturális és tudományos osztályának vezetője és Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese. A kitüntetettek nevében Kőműves Sándor színművész, a Madách Színház tagja beszélt. Kiváló és érdemes művészek A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze lett Kőműves Sándor színművész, a Madách Színház tagja, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze és Feleki Kamill színművész, Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címben részesült: Sulyok Mária színművész, Kossuth-díjas, a Vígszínház tagja; Sennyei Vera színművész, a Fővárosi Operett- és a Petőfi Színház tagja; Csorba Géza Kossuth-díjas szobrászművész; Sármássy Miklós színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja; Szabó Miklós operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház tagja; Pécsi Sándor színművész, kétszeres Kossuth-díjas, a Madách Színház tagja; Selmeczy Mihály nyugdíjas színművész, a debreceni Csokonai Színház volt tagja és Dénes Vera gordonkaművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára (háromszoros Lisztdíjas). * A Művészeti Szövetségek Házában ma délben átadták az 1961. évi irodalmi és művészeti díjakat. Irodalmi és művészeti díjakban a következők részesültek: Jonef Attiladíj I. FOKOZAT: Kis Ferenc Ami megőriz című kötetéért; Tatay Sándor Puskák és galambok című ifjúsági regényéért; Vas István Rapszódia egy őszi kertben című kötetéért. II. FOKOZAT: Oravecz Paula Faforgácsok című családregényének első kötetéért; Dékány András ismeretterjesztő ifjúsági regényeiért; Takács Imre A csillagok árulása című regényéért III. FOKOZAT: Kiss Lajos Élet és esztétika című kötetéért. Eme Ferenc-díj I. FOKOZAT: Ujfalussy József tudományos munkásságáért, különösen a zeneesztétika kimunkálásában elért eredményeiért; Maróthy János zenekutatói, tudományos munkásságáért, Az európai népzenék eredete című művéért. Munkáért Mihály-díj I. FOKOZAT: Kalló Viktor emlékműveiért; Miháltz Pál 1959-ben rendezett gyűjteményes kiállításáért. II. FOKOZAT: Aszódi Weil Erzsébet 1960- ban rendezett önálló kiállításáért; Zelenák Crescentia a plakátművészet terén elért eredményeiért. III. FOKOZAT: Plesznivy Károly a rackaszőnyeg tervezésében elért eredményeiért; Csernó Judit 1960-ban rendezett önálló kiállításáért és több kiállításon bemutatott műveiért; Perez János 1961-ben rendezett kiállításon bemutatott műveiért, valamint a fémművészet épületdíszként való alkalmazásában elért eredményeiért. Balása Béla-díj I. FOKOZAT: Herskó János a Vasvirág és a Két emelet boldogság című játékfilmek rendezéséért, valamint a magyar filmművészet érdekében kifejtett eredményes munkájáért; Macskássy Gyula a magyar rajzfilmgyártás megteremtésében szerzett érdemeiért, a Párbaj, a Ceruza és a radír című rajzfilmek rendezéséért; Szemes Mihály rendezői munkásságáért, különös tekintettel a Kölyök és az Alba Regia című filmek rendezésére. II. FOKOZAT: Vancsa Lajos a magyar természettudományos filmek alkotásában végzett operatőri munkásságáért. Kiont Ferenc-díj I. FOKOZAT: Mikó András a szegedi szabadtéri színpadon rendezett Hunyadi László, valamint az Albert Herring és más operák rendezéséért. II. FOKOZAT: A Weiner vonósnégyes tagjai: Szász József, Krasznai István, Szász Árpád, Székács János hazai és külföldi sikereikért, művészi eredményeikért, a magyar művek bemutatása terén szerzett érdemeikért; Kocsis Albert hegedűművész és Szabó Zsuzsa zongoraművész szonátapár a kamarazene és az ifjúság zenei nevelése terén elért eredményeikért; Orosz Adél a klasszikus balettek kiváló megformálásáért; Réti József az operai szerepek elmélyült alakításán kívül a koncertdobogón nyújtott művészi teljesítményeiért; Szalma Ferenc (Szeged) az Ivan Szuszanyin és A bolygó hollandi című opera címszerepeinek énekléséért. III. FOKOZAT: László Margit operaszerepeiért, különösen Mozart és Haydn operáiban zeneileg és művészileg gondosan megformált alakításaiért. Járnai Mari-díj I. FOKOZAT: Szinetár Miklós a Fra Diavolo, az Ory grófja, a Cosi fan tutte című operák, valamint a Koldusopera és az Egy szerelem három éjszakája című darabok kiváló rendezéséért; Rátonyi Róbert a klasszikus operettekben nyújtott teljesítményeiért, lelkiismeretes művészi munkájáért, újszerű konferanszaiért; Spányik Éva (Pécs) Az ember tragédiája, az Ellenségek, a Ljubov Jarovaja, a Stuart Mária, az Euripides, az Ilyen nagy szerelem című darabokban nyújtott színészi teljesítményeiért; Fenyvessy Balázs, a Déryné Színház alapító tagja a Bánk bán és mai paraszti témájú darabokban nyújtott alakításaiért II. FOKOZAT: Horváth József Szentivánéji álom, Irkucki történet, Mákvirágok című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Németh Ferenc (Miskolc) a Megperzselt lányok, Koldusopera, Svejk,Kormos ég, A Néva partján című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Bángyörgyi Károly (Debrecen) a Romeo és Júlia, Leszámolás, Az ember tragédiája, Kormos ég című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Seregi László (Kecskemét) számos mai tárgyú darab rendezéséért; Tábori Nóra a Várja, Az ezred fia, Szellemesek, Antigoné, Hivatalnok urak, Huncut kísértet című darabokban nyújtott művészi alakításaiért. III. FOKOZAT: Keres Emil előadóművészetéért, valamint Majakovszkijalakításáért; Kállai Ilona a Megperzselt lányok, Boldogság merre vágyj Felnőnek a gyerekek, Kötéltánc, Holdfény egy szivárványszínű sálon, Egy kis bécsi kávéház című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Kassai Ilona, a Déryné Színház alapító tagja a Tündérlaki lányok, Ármány és szerelem, valamint a Bánk bán című darabokban nyújtott művészi alakításaiért; Sallós Gábor (Kaposvár) rendezői munkásságáért, színészi alakításaiért. Túlteljesítette negyedévi tervét a szénbányászat és a vaskohászat Az első negyedév március 31-én befejeződött, s az 1961. évi terv teljesítése szempontjából érdemes feljegyeznünk néhány, az első negyedév munkájáról beérkezett jelentést. A negyedév, mint a jelentések bizonyítják, sikeresnek mondható. A szénbányák nagyobb része például az év elejétől kezdve egyenletesen termelt, s a szénbányászat 1,8 százalékkal túlteljesítette első negyedévi tervét: mintegy 100—120 000 tonna szénnel ad többet, mint amennyit negyedévre előirányzott. A vaskohászatban valamennyi fontos termékből teljesítették a tervet, sőt ahol szükség volt rá, túl is szárnyalták. Az eddigi jelentés szerint mintegy tízezer tonna nyersvas, 15—16 000 tonna nyersacél és tízezer tonna hengerelt áru készült az első negyedévben terven felül. Különösen nagy jelentőségű az acélgyártási terv túlteljesítése, mert egyes külföldi szállítmányok késve érkeztek. A Csepel Vas- és Fémművekben 1,6 százalékkal magasabb termelékenységi szinten dolgozott a tröszt egésze, sőt az acélmű, a kerékpár és öntödegyár még ennél is jobb átlagot ért el. A csepeliek esedékes exporttervüket öt és fél millió forinttal túlteljesítették. Gyengébb volt a transzformátorgyár, a motorkerékpárgyár és a fémmű teljesítménye, amely különösen a Wilhelm Pieck Gyár munkáját akadályozza. A Lenin Kohászati Művekben húszmillió forintos felajánlásuk helyett 30 millió értékű kohászati terméket gyártottak. A Dunai Vasműben a martinászok zárták legsikeresebben a negyedévet. A textiliparban a pamutfonodák 100,9, a szövödék 100,7, a kikészítőgyárak 100,2 százalékra teljesítették tervüket. A téli időjárás, az esős, latyakos idő visszavetette a kőolajbányászat termelését, így az iparág mintegy 4 százalékkal elmaradt a negyedévi tervteljesítéstől. Most már egymás után helyezik üzembe az új kutakat, s az első félév végéig majd pótolják elmaradásukat a kőolajbányászok. FÉRFI DOLGOK Férfi ballonkabát, divat fazonokban 430,— Ft Férfi ballonkabát, kockás béléssel 560,— Ft Sportzakó, divat színekben 440,— Ft Jersey zakó 650,— Ft Kamgarn nadrág 390,— Ft Sportöltöny 480,— Ft Modern szabású kamgarn öltöny 1140,— Ft Divat felöltő, kártolt szövetből 570,— Ft * Corvin! LEGNAGYOBB ÁRUHÁZ • LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK Aláírták a magyar—vietnami kulturális egyezmény ez évi munkatervét Pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetében aláírták a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti kulturális egyezmény 1961. évi munkatervét. A munkatervet magyar részről Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság részéről Pham Thieu rendkívüli és meghatalmazott nagykövet írta alá. A munkaterv alapján újabb ösztöndíjasok érkeznek Magyarországra egyetemi tanulmányokra, továbbá egészségügyi és kulturális szakembereket cserélünk. Ebben az évben tovább erősödik a két ország művészeti szövetségeinek együttműködése, s közvetlen kapcsolat létesül az egri pedagógiai főiskola és a vinhi pedagógiai főiskola között. Magyarországon vietnami művészfotó-kiállítás, Vietnamban pedig magyar tanszer- és iskolai szemléltetőeszköz kiállítás o szílik.