Magyar Nemzet, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

ITed" st, 19­68. július 7­­arVovizor A vasárnapi kánikula után mérséklődik a meleg Gyors statisztika az első igazi kánikulai vasárnapról — 120 ezer ember a budapesti strandokon — Invázió a Balatonon — Melegebb a Tisza mint a Balaton Még a vasárnapnak sem sikerült elűznie a hirtelen támadt kánikulát. Hőséget le­heltek a budapesti utcák, és aki csak tehette, igyekezett a szabadba. (Vagy ki se moz­dult otthonról, a gondosan lefüggönyözött szobákból.) A Déli pályaudvar szombat dél­től estig, vasárnap hajnaltól kora délelőttig olyan volt mint a megbolygatott méhkas. Több mint negyven szerelvény vitte az utasokat a magyar tengerpartra. A becslések szerint szombat déltől vasár­nap kora délelőttig mintegy 50 ezer budapesti utazott a Balaton északi és déli part­jára. A Déli pályaudvar vasutasainak becsületére vá­lik, hogy ennek ellenére egyetlen egy vonat sem in­dult késve. 140 busz-különjárat A MÁVAUT is számolt a nagy forgalommal. Az üdülő­helyekre induló járatokat sű­rítette. Mintegy 20—25 ezer utas igyekezett a Duna-ka­­nyarba. Száznegyven különjá­rat vitte a kirándulókat a Balaton partjára, s a törté­nelmi emlékekben gazdag, jó vizű strandokkal rendelke­ző vidéki városokba. A MÁV­AUT központja állandó URH rövidhullámú adóvevő össze­köttetést tartott Váccal, Szentendrével, Érddel, Monor­­ral és a szükségnek megfele­lően átcsoportosította a jár­műveket. A Fővárosi Autóbuszüzem központi ügyeletének gyors felmérése szerint csak a Ró­mai partra szombat délután és vasárnap délelőtt mintegy százezer pihenni vágyót szál­lítottak. A Dagály strandon 40—45 ezer, a Palatínuson 20 ezer, a csepeli strandon 15 ezer, a Széchenyi strandon 8 ezer, Pünkösdfürdőn 6—8 ezer, Csillaghegyen ugyancsak 6­8 ezer fü­rdőző talált eny­hülést a kánikulában. A buda­pesti fürdőkben vasárnap mintegy 120 ezer strandoló fordult meg. Kevés a jég A rendkívüli melegben hihe­tetlenül megnőtt a vízfogyasz­tás. Pénteken 24 óra leforgása alatt 740 ezer köbméter vizet adott a Vízművek Budapest­nek. Minden tartalékgép mű­ködik. A Vízművek vezetői fel­hívták a lakosságot és a Fővá­rosi Kertészetet, hogy nappal ne locsoljanak. A nappali órákban a Köztisztasági Vál­lalat is csak rendkívüli eset­ben locsolja az utcákat. (Véle­ményünk szerint része van a rekord vízfogyasztásban annak is, hogy a jégellátás már az első kánikulai szombat-vasár­napon csődöt mondott.) A mentőknek is meleg nap­juk volt vasárnap Budapesten, nem kevesebb mint 190 eset­ben vonultak ki. Haláleset nem történt, a hirtelen rosszullét oka nagyobbrészt a meleg idő­járás következménye: napszú­rás volt. Főleg a strandokon­­hűsölők­ közül kellett sokat orvosi ellátásban részesíteni. Hétfőn valamivel már csökkent a napszúrások száma, keve­sebben voltak a strandokon és délig csak 90 esetben vonultak ki a mentők. Még egy kánikulai hír Bu­dapestről: az Állatkertben a jegesmedve a barlangjában vagy a fürdőben tartóz­kodik, mert nehezen bírja a hőséget. Hasonlóképpen visel­kedik a farkas is, és az Állat­kert többi, északról származott lakója. Ezzel szemben a maj­mok kitűnően érzik magukat. A kánikulai vasárnap egyik fő menedékhelye a Balaton volt. A nagy idegenforgalomra talán az egyik legjellemzőbb példa, hogy a műutak kereszte­ződésénél, a sorompóknál he­lyenként, egykilométeres osz­lopokban torlódtak össze a gép­járművek karavánjai. Becslé­sek szerint — az ország kü­lönböző vidékeiről — mintegy tízezer gépkocsi érkezett a Ba­laton vidékére vasárnap. Har­minc kompjárat ezer gépko­csit, ötszáz motorkerékpárt és csaknem ötezer embert szállí­tott a tihany-szántódi révnél. A sátortáborokat már szom­baton ellepték a vendégek. A külföldiek közül különösen német, osztrák és francia tu­risták ütötték fel sátraikat. Horgászszenzáció A vasárnapi jó idő a tópart­ra csalta a horgászokat is. A legnagyobb zsákmánnyal Ma­­sányi József budapesti hor­gász büszkélkedhetett. Az­ év legnagyobb horgászszenzá­ciójának számít fegyverté­nye, hogy a tó legmélyebb pontján, a 11 és fél méter mély tihanyi kútnál egy 28 kilós, 160 cm hosszú óriás harcsát fogott. Három óra hosszat viaskodott a ritka zsákmány­nyal. Siófokra már a kora dél­előtti órákban több mint 30 ezer vendég érkezett. Ugyan­csak 30 ezer ember fordult meg a debreceni nagyerdei strandon, amelyet az idén bő­vítettek. A kánikulai hőségtől a fo­lyók és a tavak vize is felhe­­vült. A Duna vize Budapestnél három nap alatt 2,3 fokkal lett melegebb. A Velencei-tó vizének hőmérséklete hétfő reggel már 25,5 fok volt. A fo­lyók általában nehezebben hevülnek, mint a tavak, most azonban az a furcsa eset tör­tént, hogy a Tisza melegebb a Velencei-tónál, sőt, már a Ba­laton vizénél is. Hétfő reggel Siófoknál a 27 fokot éppen csak hogy elérte a Balaton vi­zének hőmérséklete, a Tisza Vásárosnaménynál ugyanek­kor 27,1 fok volt. Lepsénynél még ép volt az autó, utána Váckban Két helyen volt vasárnap hármas karambol a balatoni országúton A vasárnapi kánikulai sta­tisztikához hozzátartozik a karambolok statisztikája. Az Állami Biztosító kárbejelenté­si osztályán rendkívül mozgal­mas nap volt hétfőn. Csak a déli órákig 103 olyan karam­bolt jelentettek be, amely mind vasárnap történt. Leg­nagyobb részük a 7. sz. bala­toni főközlekedési úton. A ka­rambolok nagy részét az eddi­gi megállapítás szerint nem műszaki hiba, hanem főként gyorshajtás, továbbá a követé­si távolság és a jobbkéz sza­bály be nem tartása okozta. A két legnagyobb karambol — eddigi jelentés szerint — Lepsény előtt a lejtőnél tör­tént hármaskarambol és Szé­kesfehérvárnál történt ugyan­csak hármaskarambol. Székes­­fehérvárnál a konvojban hala­dó gépkocsisor előtt hirtelen megállt T. I. technikus CH 08—37 rendszámú Moszkvics kocsijával, mire a mögötte haladó CH 40—02 rendszámú Wartburgnak már nem volt annyi ideje, hogy lefékezzen és beleszaladt a Moszkvicsba. Ugyanekkor a konvoj követ­kező, CF 88—40 rendszámú ko­csija beleszaladt az előtte ösz­­szeütközött Moszkvicsba és Wartburgba és olyan erővel "lőtte ki­ a sorból a Wartbur­got, hogy az átrepült az úttest másik oldalára. Mind a három kocsi utasai közül többen meg­sebesültek. A kár összege kö­rülbelül 20—25 000 forint. Ugyancsak Budapest és Szé­kesfehérvár között történt, hogy a CE 92—29 rendszámú, éppen felboruló, Trabant ko­csiba beleszaladt U. R. techni­kus CJ 16—75 rendszámú Volkswagenjével. A Trabant karosszériája teljesen össze­tört. A Volkswagen utasa ka­rambol közben kiesett, de sú­lyosabban nem sebesült meg. A hűvösebb tengeri levegő szelet és esőt hoz Hétfőn a délelőtti órákban megélénkülő északi, észak­­nyugati széllel atlanti-óceáni levegő árasztotta el a Kár­pát-medence nagy részét. A légcserét — a rendkívül erős napsugárzás miatt — csupán kisebb arányú hőmérséklet­csökkenés követte. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul elmondották, hogy az Északnyugat-Európá­­ból felénk áradó hűvös ten­geri levegő már vasárnap szivárogni kezdett, a Balaton és a Bakony vonalától észak­nyugatra eső országrészeken így már csak 28—30 fokig, míg az ország többi vidékén mindenütt 30 fok fölé emel­kedett a hőmérő higanya, a délkeleti megyékben 33—36 fokot mértek. Valószínűnek látszik, hogy az atlanti-óceáni levegő új hulláma kedden megérkezik hazánkba, s elsősorban az or­szág északi területein mérsékli a meleget. A jelek szerint kedden az északi megyékben 25—28, a déli területeken 29— 31 fok körül alakulnak ki a maximumok. Előreláthatólag az egész ország területén lesz­nek kisebb zivatarok, záporok, amelyek, ha nem is adnak a mezőgazdaság számára gya­korlatilag hasznos mennyisé­gű csapadékot, felüdülést hoz­nak. Hétfőn este kilenc órakor máris nagy zivatar volt So­mogyban. Az esővel diónagy­ságú jég is hullott, amely nagy kárt okozott. Meggyorsult a gabonák érése Megérkezett az állami magtárakba az első idei búza 200 kombájn alatta, csépelte a termést. Baranya határában, mint a szakemberek megfigyelték, a kánikula hatására a gabonák egyszerre "mentek át" viasz­érésből teljes érésbe. Az ösz­­szes gépek munkában vannak, sőt a kézi kaszásak is­­csata­sorba­n álltak. Bács és Somogy megyében az előbbiekhez hasonlóan ugyancsak általánosan vágják a termést. Bács megye egyes közös gazdaságaiban­ a letaka­rított tarlókon megkezdték a másodvetést. Somogy megyé­ben újabb szállítmányok ér­keztek az állami magtárakba. Hétfőn az osztopáni Győzelem Termelőszövetkezetből meg­érkezett a Malomipari és Ter­­ményforgalmi Vállalat egyik telephelyére az első idei búza is. A napok óta tartó erős me­leg szerte az országban meg­gyorsította a gabonák érését. Békés megyében hétfőn már Ezer forint egy ötletes jelmondatért Pályázatunk első díját a bíráló bizottság a beérkezett sok ezer pályázat közül a négy legjobb között osztotta meg 259—250 forint jutalmat kap: DOMBAI LÁSZLÓ (Budapest, II., Kovács utca 4.) KÁPOLNAI GYÖRGY (Budapest, XIV., Erzsébet királyné útja 99.) DR. HANTOS LÁSZLÓ (Budapest XII., Alkotás utca 19.) RÓNASZÉKI REZSŐ (Komló, Zrínyi tér 2.) A jutalom összegét postán küldjük el a nyertesek címére BK. M. RUHÁZATI FŐIGAZGATÓSÁG A televízió közvetítése a berlini nagygyűlésről Berlinben július 2-án, ked­den 16 órai kezdettel nagy­gyűlést rendeznek. A nagy­gyűlés szónokai: Nyikita Szer­­gejevics Hruscsov és Walter Ulbricht. Az NDK televíziója helyszíni közvetítést ad a nagygyűlésről. Ezt 15.55-től a magyar televízió is átveszi. Elutazott a magyar küldöttség a KGST ülésszakára Apró Antalnak, a Miniszter­­tanács elnökhelyettesének ve­zetésével hétfő délután repülő­­gépen Moszkvába utazott a KGST soron következő 7. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség. Befejeződött a KGST villamosenergia bizottságának ülése A KGST villamosenergia állandó bizottsága június 25-e és július 1-e között Budapes­ten tartotta 15. ülését. Meg­vizsgálta az 1964—1965-ben kezdődő nagyobb energetikai beruházások összehangolásá­nak kérdéseit, a távlati terv­időszakra vonatkozó energeti­kai fejlesztési tervek koordi­nálásának munkatervét. Jó­váhagyta az energetikai főbe­rendezések nomenklatúráját, amelyet az 1966—1970, illetve az 1980-ig terjedő tervidőszak­ban egységesen használnak majd. Megtárgyalta végül a bizott­ság 1962. évi tevékenységének beszámolóját, valamint továb­bi munkájának alapvető irá­nyait, a következő időszakra összeállított munkatervét és döntött egy sor más kérdés­ben. Megnyíltak az ifjúsági építőtáborok Az idén is sorra népesültek be a KISZ önkéntes építőtábo­rai. Balatonbogláron három­száz diáklány dolgozik majd két hétig a gazdaság gyümöl­csösében és szőlőjében. A ba­­latonújhelyi tábor lányaira csaknem másfélmillió kilo­gramm paprika és paradicsom és 30—40 vagon őszibarack le­szedése vár. Az idén először megnyíló Ság­vári építőtábort a fiúk vették birtokukba és már vasárnap ismerkedtek az ásói­val, próbálgatták a gumicsiz­mákat, hogy hétfő reggel, za­varmentesen kezdhessék meg a csatornaásást. A Szentgotthár­di Állami Gazdaság területén vízlevezető csatornát építenek a Vas, Zala, Veszprém és Ko­márom megyei diákok. Vasárnap megérkeztek, az el­ső táborlakók hazánk legaszá­lyosabb vidékére, a Nagykun­ságba is. A fiatalok tovább folytatják a múlt évben Kar­cag határában elindított nagy­szabású munkát, az aszályos, alacsony termést adó szik meghódításáért. ÉJFÉLI MISE Magyarul beszélő széles­vásznú csehszlovák film­dráma Főszerepben: BARA MARGIT HANNJO HASSE IVÁN MISTRIK * 10 éven alul nem ajánlott Csak a moziban láthatják, a tv nem közvetíti * Bemutató: július 4 Boldogan, a legnagyobb örömmel látogatnék el Magyarországra Tyereskova újabb sajtóértekezlete Valentyina Tyereskova hét­főn újabb sajtóértekezleten válaszolt a nők világkongresz­­szusa alkalmából Moszkvába sereglett újságírók, valamint a szocialista sajtó Moszkvában akkreditált tudósítóinak kérdé­seire. A sajtóértekezleten, amelyen Valerij Bikovszkij, az 5. szá­mú űrhajós is megjelent, Tye­reskova elmondta, hogy több mint háromszáz kérdést ka­pott írásban, így mindegyikre nem tud válaszolni. Válaszainak első részében gyermekkoráról, űrhajós pá­lyafutásának kezdetéről be­szélt. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a több millió rézta fellövésével végzett ame­rikai jogtalan kísérlet nem ve­szélyeztette ugyan a Vosztok– 6 repülését, mert a röppálya kisebb magasságban vezetett, a későbbiekben azonban az ilyen kísérletek feltétlenül veszé­lyeztetik az űrrepüléseket, el­sősorban a rádió-összeköttetést. Tyereskova kijelentette: szük­ségesnek tartja a magaslégköri nukleáris robbantások nemzet­közi ellenőrzés mellett tör­ténő betiltását, mert a robban­tások nemcsak a Föld lakos­ságának életét fenyegetik, ha­nem az űrhajózás biztonságát is veszélyeztetik. Vajda Péter, a Népszabadság tudósítójának kérdésére vála­szolva az űrhajósnő elmondta: tud arról, hogy még űrrepülése ideje alatt meghívták Magyar­­országra, egyébként más or­szágokba is, s amint a szigorú orvosi felügyelet véget ér, igyekszik a meghívásoknak eleget tenni. — Boldogan, a legnagyobb örömmel látogat­nék el Magyarországra — mondotta kedves mosollyal. Megállapította, hogy bárme­lyik átlagos nő lehet űrhajós, ha egészsége kifogástalan, és jól bírja a felkészülést, ed­zést. — Kedves Várja — kérdezte az egyik tudósító —, ilyen jó alakja volt, vagy az űrha­jós-torna fejlesztette ilyenné? — Mindig ilyen jó alakom volt — felelte mosolyogva —, de a torna természetesen hoz­zásegített ahhoz, hogy ilyen legyek. — A világűrben a legkelle­mesebb érzés a súlytalanság állapota volt — mondotta. Az NSZK egyes lapjai azt állítják, hogy űrrepülésének eredeti programja hatnapos űrhajózást irányzott elő, igaz-e? — hangzott egy kér­dés. Tyereskova azt válaszolta hogy ezt csupán a tőkés sajtó bértollnokai agyalták ki, a szovjet űrhajózás sikereinek ellensúlyozására. — A prog­ram kezdetben csupán egy­napos repülést irányzott elő —­ mondta, — de mivel jó volt a közérzetem, az utat há­rom napra hosszabbították meg, mert ezt magam is kér­tem. Derültség fogadta a követ­kező kérdést: — Az ön édesanyja, s nagy­anyja korabeli hölgyek nem vették csodának az ön űrre­pülését? — A Szovjetunióban már a nagymamákat sem lehet meg­lepni a tudomány és a tech­nika csodáival — hangzott Válja talpraesett válasza. — Nem félt-e a világűrben valamitől? — kérdezte valaki. — A közmondás szerint: aki fél a farkasoktól, ne men­jen az erdőbe — vágott visz­­sza Valentyina. Elmondotta még, hogy ejtő-, ernyővel ért földet, az űrhajó tőle 400 méterre szállt le, de földet érhetett volna az űr­hajóval is. Megalakultak az ipar új nagyvállalatai Az idén további összevonások nem lesznek A Gazdasági Bizottság ha­tározata alapján az utóbbi időben fontos intézkedései­­ történtek az ipar termelőerői­nek koncentrálására, az igaz­gatói jogkör bővítésére, a ve­zetés színvonalának emelésé­re. Az átszervezés július else­jével döntő szakaszához érke­zett. Több száz üzem össze­vonásával hétfőn formailag is megalakultak az új nagy­­vállalatok. A kohó- és gépiparban már 1959-ben megkezdődtek a vál­lalati összevonások, a legna­gyobb jelentőségű átszervezés azonban itt is július elsejével bonyolódott le. Most 44 kis­üzem helyett 10 nagyot hoztak létre. A többi között egységes vezetés alá kerültek a szer­számgépgyárak, az orvosi mű­szergyárak, a motorgyárak, a szerszámgyárak. A tárca üze­meinek száma 1959 óta 239- ről 119-re csökkent, több ipar­igazgatóság megszűnt, a nagy vállalatok vezetői ezentúl ön­tevékenyebben szervezhetik, szakosíthatják a gyártást. Az Építésügyi Minisztérium július 1-vel megalakította a 9 gyárat egyesítő Mész- és Cementipari Országos Válla­latot, az ugyancsak egész ipar­ágat összefogó Finomkerámia­ipari Országos Vállalatot, va­lamint az Üvegipari Országos Vállalatot. Az építőanyagipar két legnagyobb termelési ágát, a tégla- és cserép-, valamint a kő- és kavicsipart még áp­rilisban trösztösítették. Így most már az egész szilikát iparban befejeződött az át­szervezés. A második félév első napján alakult meg az építéskivitelező­­ipar új irányító szervezete, az Építőipari Főigazgatóság is. Ez­zel összehangoltabbá válnak az építkezési munkák, mert a fő­­igazgatóság hatáskörébe kerül­tek a betonelemgyártó, a szak- és szerelőipari, az épületlaka­tos, a szállítási, az épületasz­talosipari és az anyagellátási vállalatok egyaránt. Hétfőn a könnyűiparban is több koncentrált nagyvállalat kezdte meg működését. Létre­jött a Bőripari Vállalat, amely 8 gyárat és az eddigi Nyersbőr­forgalmi Vállalatot egyesíti magában. Megalakult a 18 üzemet magában foglaló Pa­píripari Vállalat és a 22 ezer dolgozót foglalkoztató Pamut­nyomóipari Vállalat. Az Élelmezésügyi Miniszté­riumban megszűnt a szeszipari és a dohányipari igazgatóság, helyettük egy-egy országos vál­lalat alakult. Számos kisebb üzemet összevontak, így jelen­leg mindössze 156 vállalata van az élelmezésügyi tárcának, 89-cel kevesebb, mint az át­szervezés előtt. A nehéziparban egy nagy országos vállalat, három új tröszt alakult, néhány vállala­tot pedig összevontak július 1-én. Az Országos Gumiipari Vállalat öt, a Vegyipari Tröszt 24, a Gyógyszeripari Tröszt 8, a Magyar Alumíniumipari Tröszt 13 üzemet egyesít. A volt pécsi és komlói szénbá­nyászati trösztök ezentúl Me­cseki Szénbányászati Tröszt néven működnek, a Mátravi­­déki Szénbányászati Tröszt pe­dig egyesült a Külszíni Szén­­bányászati Vállalattal. A vegy­iparban július 1-én lépett ér­vénybe a Borsodi Vegyikombi­nát és a Berentei Vegyiművek egyesülése. A Csepeli Kőolaj­ipari Vállalat és a Lardoline a jövőben szintén mint egysé­ges vállalat működik. A most lezajlott nagyszabású átszervezés után az idén to­vábbi vállalati összevonások nem lesznek. Az első magyar házépítő kombinát Budapesten megalakítják az első magyar házépítő kombiná­tot, amelynek teljes házgyári berendezését a Szovjetunió szállítja. Az üzemben évente 1800 lakás épületszerkezetét készítik el futószalagon. A korábbi elgondolások alapján zömmel négyemeletes házakat készített volna a kombinát, a legutóbbi tárgyalások szerint azonban olyan házgyári beren­­­dezéseket kapunk, amelyek 9 emeletes épületeket készíte­nek. A szovjet szakemberek vállalták, hogy a jövő év vé­géig elküldik a gépek túlnyo­mó részét, hogy 1965 második felében sor kerülhessen a pró­batermelésre.

Next