Magyar Nemzet, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

Vasárnap, 1968. március 17. . Magar Nemzet Ezt tették Somogyért Visszapillantás és előretekintés a megyei népfront-tanácskozáson Reform nemzedék Fűszer és csemege Az utca valamikor Eszter­­házy nevét viselte. Az elején álló Ifjúsági Ház valamikor tiszti kaszinó volt. A héten nagytermében gyülekeztek a Somogy megyei népfront kül­döttértekezlet részvevői: mun­kások, parasztok, orvosok, ka­tonatisztek, tanítók, papok, kisiparosok , kommunisták és nem kommunisták. A falon jelmondat: a►Nem­zeti egységben a szocializmu­sért!* A teremben nem maradt üresen egyetlen szék sem. Az első hozzászólóra nem kellett kínos percekig várni. A beszé­dek rövidek voltak, lényegre törők. Nyolc küldött így sem jutott szóhoz, arra kérték őket, hogy írásban jutassák el véleményüket az elnökséghez. A mezőgazdaság tartalékai A földesurak és dzsentrik egykori nagy dáridóinak szín­helyén igazi munkatanácsko­zás folyt öt órán keresztül. Olyan, amelynek volt izgal­mas atmoszférája, lelkesítő ereje. Lezárták és összegezték négy év munkájának, a nép­frontválasztásoknak a tapasz­talatait, tanulságait. Varga Károly, a népfront megyei tit­kárának beszámolójából ki­tűnt: a községi, körzeti nép­frontválasztási gyűlések is né­pesek, sikeresek voltak, ösz­­szesen 27 000 ember vett raj­tuk részt és közülük 1100-an felszólaltak. Közérdekű kérdé­sekkel, problémákkal foglal­koztak. ■Országunkban nem lehet­nek ma már isten háta mögötti helyek* **• mondotta ezen a megyei tanácskozáson Loson­­czi Pál az Elnöki Tanács el­nöke, Somogy országgyűlési­ képviselője. Az iparosodás, a falvak elmaradottságának fel­számolása ebben a megyében la jó ütemben halad. Az el­vándorlás az utóbbi időben minimálisra csökkent. Jelen­leg már 30 ezer ipari munká­sa van Somogynak. — Kell az ipar hangsú­lyozta Losonczi Pál —, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy Somogy jó mezőgazdasá­gi adottságokkal rendelkezik. Ez nem is baj. Sok tartalék van még a megye mezőgaz­daságában, amelyek kihaszná­lása a termelőszövetkezetek­ben jó úton halad. Ezt a célt igyekezett szol­gálni a népfront rét- és lege­­lőjavító akciójával is. Az ak­ció megindult, de széles körű elterjesztése nem sikerült.­­it Nem nyugodhatnak bele népfrontbizottságaink az eset­leges kudarcokba sem. Tenni kell azért is például, hogy ne a jó szántóföldeket telepítsék be fákkal, gyümölcsösökkel, segíteni kell a gazdaságokat, hogy megoldják a növényvé­delmi feladatokat, legyen ele­gendő raktáruk, szállítóeszkö­zük. Most van tettrekészség az emberekben, adjunk bátran feladatokat nekik — mondta franyar József, a megyei le­véltár igazgatója. A fonyódi járásban is jól fejlődnek a termelőszövetke­zetek, növekszik az ipari mun­kások aránya. Mégis gondot, feladatokat jeleznek azok a számok, amelyekről Szokola Károlyné országgyűlési képvi­selő szólt.­­ A járás felnőtt lakossá­gának tíz százaléka nincs munkaviszonyban, alkalmi munkákat vállal. Az idén vég­ző ezer általános és középis­kolás tanulóból 600-nak a já­rásban kell elhelyezkedést biztosítani. Ezenkívül évente további 5-600 ember vándo­rol be, telepszik le ebben a körzetben. A termelőszövetke­zetek nem tudják felvenni őket, i­ert azok is gépesíte­nek, korszerűsítik a termelési eljárásaikat. Mások is utaltak arra: to­vábbi új munkaalkalmakat kell teremteni Somogyban. E gond megoldásának a segítése is bekerült a népfrontbizott­ságok feladatai közé. Igényeljék munkájukat A helyes politika, az őszin­te légkör következtében a so­mogyi értelmiségieknek is megélénkült a vitázókedvük, érdeklődésük a közügyek iránt A népfront műszaki ak­­cióbizottságai például 554 ter­vet készítettek el társadalmi munkában, amelyek értéke meghaladja az ötmillió forin­tot . Még mindig van egy ér­telmiségi réteg, amely legfel­jebb a közélet perifériájáig jut el. Többségük azért nem kapcsolódik bele jobban a tár­sadalmi munkába, feladatok­ba, mert senki nem igényli segítségüket. Valahogy telje­sen elfeledkezünk némelyik emberről. Nem a falusi értel­miségiekre gondolok — azok néhol túl is vannak terhelve —, hanem a városokban, a járosokban dolgozó ügyvédek­re, kórházi orvosokra, üzemek műszakijaira. Nagy tartalék­energia van még ezekben az emberekben — mondotta Vi­­czián Antal, a marcali kórház igazgató főorvosa. — Faluhelyen is csak úgy tudnak az értelmiségiek ered­ményesen dolgozni a közért, az emberek tudatának formá­lásáért, ha egységesek, ha ösz­­szefognak. Ebben még sok he­lyen kell segíteni őket — hangsúlyozta Horváth László, nagybajomi téesz-elnök. — Célszerű lenne minél több községben létrehozni az értelmiségi klubokat — vetet­te fel Újság Tibor inkei taní­tó. Jó kezdeményezése volt a népfrontnak, hogy megyei szinten létrehozta a gazdasá­gi vezetők fórumát. Itt a ve­zető műszakiak és közgazdá­szok kicserélhették tapaszta­lataikat, meghallgathatták ne­ves szakemberek előadásait Patriotizmus számokban ■►A népfrontbizottságok egyik legkedveltebb tevékeny­ségi köre a község- és város­­fejlesztési munka* — idézet a beszámolóból. Erre példák százait lehetne felhozni. A legjelentősebb ta­lán az, amely Kaposvár jó vízellátásának gyors megva­lósítását eredményezte. A la­kosság 225 ezer társadalmi munkaórával és ugyanennyi társadalmi munka megváltá­sával segítette ezt a nagy cél­kitűzést A fonyódi járásból ilyen eredményekről beszéltek: az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke a három év előtti 27 forintról 70 forintra nőtt. A járás 30 községéből nyolc már rendelkezik törpe­­vízművel, hét pedig most lé­tesít. Ilyenformán rövidesen a járás lakóinak 85 százaléka egészséges ivóvízzel lesz ellát­va. Siófoki eredmények: nem­csak a partszegély szépül, a belső városrész, a törzslakók negyede is. A lakosság részt vállalt a közművesítésben, a parkosításban. Segítségüket ■►betervezik* az új siófoki mű­velődési ház létesítésénél is. Mi van a társadalmi mun­ka, a közért végzett tevékeny­ség ugrásszerű fejlődése mö­gött? Elsősorban egy mozga­lom: »Tegyünk többet Somo­gyért!». A párt és a tanács­szervek közösen a népfronttal hirdették és magyarázták: nem elég csak szeretni a sze­líd somogyi dombokat, jege­nyék szegélyezte útjait, szor­gos népét, szép hagyományait. Tenni is kell érte, tenni, ten­ni... És most az egészséges patriotizmus soha nem látott virágzásnak indult. Egyik eredményéről így szólt Sebes­tyén József püspöki helynnök: — Somogy szülötte vagyok, jól emlékszem a hajdani já­ratlan utakra. Most a megye a jó utak tekintetében az el­sők között áll. A magyarázathoz azonban még tartozik egy fontos do­log: a népfrontbizottságok mindenütt összefognak a többi tömegszervezettel, összehan­golják munkájukat. Nem azt nézik, kinek a neve alatt megy a munka, ki volt a kezdemé­nyező, hanem hogy eredmé­nyek szülessenek. A népfront küldöttgyűlésén felszólaló Varga Teréz, a me­gyei KISZ-bizottság titkára például elmondta, hogy most a KISZ-fiatalok a megyei gázprogram mielőbbi megva­lósításához kezdeményeztek társadalmi akciót. A gyűlésen határozat ugyan még nem született rá, de nem kétséges, hogy a népfront hamarosan bekapcsolódik a maga erejé­vel ennek a feladatnak a meg­oldásába is. A felszólalásokból egészsé­ges türelmetlenség áradt, most jó a légkör, most nincs társadalmunkban semmiféle káros feszítőerő, az emberek jönnek az első szóra, ha a kö­zösség érdekéről van szó — használjuk ki társadalmi éle­tünknek ezt a felpezsdülését. A népfront és a KISZ Mindenki bővítette valami­vel a feladatok körét. A nép­front nagyobb részt vállalhat­na a törpevízművet, közös földgázlebontó berendezést építő társulások létrehozásá­ban. Foglalkozhatna a bejáró tanulók helyzetével, meg le­hetne például valósítani, hogy néhány község közösen épít­sen kollégiumot a városban, ahonnan a diákok csak heten­te járnának haza. Bele lehet-e nyugodni, hogy a megye 15— 45 éves lakosságának csak 40 százaléka végezte el az ál­talános iskolát. Sok tenniva­lót találni a szociális ell­átás területén is. Igyekszünk-e megnyerni a fiatalokat a népfrontmunká­nak? A kérdésre körülnézünk a teremben. A küldöttek kö­zött 30 év alattit alig látni. A megválasztott községi bi­zottságokban is arányuk csak 14 százalékos. A KISZ-szel való szorosabb kapcsolat ré­vén el lehetne pedig érni hogy az ifjúsági mozgalomból kinövő fiatalok nagy része ne vesszen el a közélet számára, a népfrontban tevékenykedje­nek tovább. A jelentkező sokrétű és új­szerű feladatoknak úgy kí­vánnak eleget tenni a nép­frontbizottságok, hogy tovább­ra is megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a termelő­szövetkezetek és a tanácsok munkájának támogatására. Továbbra is fő feladatuknak tekintik a szocialista hazafi­­ságra való nevelést, és nem utolsósorban a somogyi váro­sok, falvak felvirágoztatását. Újabb patrióták százai kelle­nek még, mert a megye né­hány mutatója még jóval az országos átlag alatt van. Nemrég az egészségügyiek egyik tanácskozásán valaki felvetette: szükség van-e egy­általán Somogyban jelen­tősebb fejlesztésre, amikor előreláthatólag csökkeni fog a megye lakossága. — Én nem hiszek ebben a csökkenésben. Véleményem szerint nem is lesz így. Mert annyi az energia, a szív a somogyiakban, hogy mozdítsa­nak valamit — mondta felszó­lalásában Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára- , Másképp lesz! Ezt sugallta a kaposvári népfronttanács­kozás is. Ezt a jelszavuk is, amelynek szellemében dolgoz­ni akar itt munkás, paraszt, orvos, katonatiszt, tanító, pap, kisiparos — kommunista és nem kommunista. »Ne azt ke­ressük, ami elválaszt bennün­ket, hanem, ami összetart, ami előrevisz!* Keserű Ernő □ Újév után egy nappal ipar­ban és kereskedelemben vége­láthatatlan értekezleteken ke­rült megtárgyalásra az új gaz­daságirányítási rendszer, ve­zetők és beosztottak iparkod­tak meghatározni az új felada­tokat s kidolgozni a megoldás módszereit. Az élelmiszer­­kereskedelem ugyanezen a na­pon a szilveszter éjszakáján és újév napján végrehajtott leltározás után, azonnal áttért az új rendszer gyakorlati al­kalmazására. Miképpen zaj­lott le ez a gyors váltás, mit hozott az első tíz hét? — er­ről kérdezgetem dr. Vörös Jó­zsefet, a Csemege Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat keres­kedelmi igazgatóját. A Cseme­ge számításom szerint kisebb, mint a Közért, viszont valami­képpen magasabb rangot kép­visel, üzlethálózata, igénye­sebb kereskedelmi tevékenysé­ge, s nem utolsósorban üzlet­vezetőinek és eladóinak mun­kamódszere miatt. Nincs szán­dékomban megsérteni a Kö­zért munkatársait, de azt sem hallgathatom el, hogy a Cse­mege-boltokban kellemesebb a vevő közérzete, amit nyilván sokféle tényező befolyásol, de végső fokon ez az igazság. — Mi volt a Csemege-bol­­to­kban az első ténykedés a re­form bevezetése után? — A legelső az volt, hogy leszállítottuk a presszókávé árát, ami a fogyasztás növeke­dését eredményezte. Mindenki más utánunk hajtotta végre az árleszállítást. Egy kereskedelmi vállalat jó vagy rossz munkája első­sorban attól függ, milyen árut tart és mivel szolgálja ki vevő­körét. A kereskedelmi igazga­tó szerint a Csemege üzletei­ben ez a követelmény az új gazdaságirányítási rendszer el­ső időszakában kedvezően ala­kult . Javultak az iparral való kapcsolataink, bár az áru nagy részét nagykereskedelmi úton szerezzük be, megtartottuk a gyártó cégekkel és más terme­lő üzemekkel kiépített kapcso­latainkat, sőt iparkodunk azo­kat fejleszteni. Ez egyúttal ne­hézségeket is jelent Eddig egyedül mi árusítottuk minta­boltunkban az állami gazda­ságok áruját, főleg húsipari termékeket. Január óta az ál­lami gazdaságok maguk is árusítanak s ez az árubeszer­zésben akadályokat jelent To­vábbra is tartunk bizonyos monopol-cikkeket főleg az idegenforgalmi területeken. A Likőripari Vállalattal, a Mire­littel s a tejiparral szoros együttműködésben újszerű és reprezentatív kivitelű üzlete­ket szervezünk, hogy a ma­gyar élelmiszerkereskedelem színvonalát minél erőteljeseb­ben emeljük. Ha A színvonal emlegetése eb­ben az összetételben azt jelzi, hogy a kereskedelmi igazgató is pontosan tudja, ezen a té­ren elég sok hiányosság mutat­kozik s az élelmiszerkereske­delemmel kapcsolatban el­hangzott panaszok nem tar­toznak az alaptalanok sorába. Különösképpen megsokasod­tak ezek a panaszok az új rendszerre való áttérés után, amikor az árak különbözősége, az átárazás nehézkessége sok bosszúságot okozott a vevők­nek. A panaszoknak ezt a for­rását tekinthetjük átmeneti jellegű nehézségnek, mert hi­szen a Csemege boltjaiban is működik az árazógép, amely a tíz forintnál olcsóbb árukat is ellátja félreérthetetlen ár­jelzéssel, de van az élelmiszer­kereskedelemnek egy állandó jellegű fogyatékossága, a cso­magolás.­­ A január óta élesedő ke­reskedelmi verseny ezen a té­ren is arra ösztönöz, hogy lép­jünk előre, még­pedig lehető­leg jó nagyot. A megoldás na­gyon nagy feladat, hiszen a csomagoláson nagyon sok mú­lik, s ezen a téren meglehetős elmaradottság tapasztalható. Mi most új, cégjelzéses csoma­golópapírt vezetünk be, külön a balatoni üzemeink számára is, egyfajta műanyag tasakot, amelyben a vevő többféle árut is elvi­het az üzletből. A cso­magolással szorosan összefügg a göngyöleg kérdése, ami az egész kereskedelem legna­gyobb problémája. A külön­böző nagyságú üvegek vissza­vétele nemcsak éles vitákra ad okot, nemcsak a bolti alkal­mazottak munkáját növeli, de olyan raktározási nehézsége­ket okoz, amelyek már-már a legkorszerűbb, legszebb üzle­tek színvonalát is fenyegetik. Hiába építünk nagy raktárral ellátott új üzleteket, a göngyö­leg hegyei és tömegei néhány hét alatt kinövik a raktárát, kiömlenek az utcára s a való­ban világvárosi rangú üzletek környékén lehangoló látványt nyújtó, a közlekedést akadá­lyozó s mindenképpen elvisel­hetetlen hegyekbe magasod­nak. Egyetlen megoldás kép­zelhető el, az üvegek árát be­számítani a vételárba, a bol­tokban megszüntetni az üve­gek visszaváltását és a ház­tartásokban felgyűlt üvegek értékesítését a MÉH-re bízni. Amíg ez nem oldódik meg, addig a legszebb üzlet környé­ke is úgy fest, mint egy ved­lett italbolté, ahol a söröslá­dák és hordók az Utcán tárol­nak.a Nem tehet azt állítani, hogy a vevők mindig a legnagyobb elragadtatás hangján beszél­nek az üzletek áruválasztéká­ról. Általában az a vélemény, hogy ami Budapesten kapható, azt meg lehet vásárolni vidéki városokban és eldugott fal­vakban, és viszont. Szeretném tudni, hogy a Csemege Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat — rangjához méltó módon — mi­lyen üzleti erőfeszítésekre ké­szül a választékbővítés terén? —­ Ha megengedi, előbb az üzlethálózat fejlesztéséről be­szélek, mert úgy vélem, hogy az áruválaszték fejlesztéséhez előbb modern és mutatós üz­letekre van szükség, mivel ré­gifajta, kopottas üzletben a legszebb áru sem mutat úgy, ahogy kívánatos lenne. Válla­latunk kezelésében 130 üzlet működik Budapesten és vidé­ken, s a következő években sorra belépnek legújabb ABC áruházaink. Nagy-Budapesten öt Csemege ABC kezdi meg a közeljövőben az árusítást a Szabadsághegytől Újpestig és Óbudáig, lehetőleg az Új lakó­negyedek területén. A vidéki hálózat Salgótarjánban, Duna­újvárosban, Nyíregyházán, Veszprémben, Zalaegerszegen és Nagykanizsán, Pécsett, Győrött, Szolnokon, Debrecen­ben, Miskolcon, Egerben és a kezelésünkben álló balatoni hálózat kötelékében bővül új ABC áruházzal. Ami a válasz­ték bővítésének kérdését ille­ti, eredményes tárgyalásokat folytattunk olyan áruforrások bekapcsolására, amelyek ed­dig kereskedelmi forgalomban nem szerepeltek. Megemlítem a nagykozári termelőszövetke­zettel kötött megállapodásun­kat, amely egy különleges gyü­mölcsfagylalt árusítását jelen­ti — otthon csak be kell ten­ni a hűtőszekrénybe —, a Cse­pel-szigeti Duna Tsz Karoli­náját, amely a cukrozott na­rancshéjhoz hasonló készít­mény, a Dél budai Vendéglátó­ipari Vállalat kakaópresszóját, amit automatában is árusí­tunk. A választék bővítésére tovább folytatjuk a kutatást és az a törekvésünk, hogy a hagyományos élelmiszerek mellett minél több különleges­séget találjon üzleteinkben a kedves vevő. 33 A­­kedves vevő* az utóbbi időben mind erőteljesebben hallatja hangját, s az apró­­cseprő üzleti szabálytalansá­gok példátlan elharapózását nemcsak a boltból kilépett ve­vők kis, méltatlankodó cso­portjai tárgyalják, de hivata­los fórumok is. A kereskedel­mi igazgató egyetért avval, hogy a panaszok jogosak és­­ nehezen orvosolhatók. — A kereskedelemben nagy a munkaerőhullámzás, külö­nösen a takarítószemélyzet és a segédmunkások létszáma változik állandóan. Sajnos, magasabb béreket fizetni nem áll módunkban, így azután a jobban fizető építőipar és más vállalatok elszipkázzák a munkaerőt. Mondanom sem kell, hogy ez milyen nehézsé­geket okoz az élelmiszer-ke­reskedelemben, ahol a tiszta­ság fokozottan kötelező s mennyi többletmunkát jelent az eladó személyzet részére. Az utánpótlás az első pillanat­ban jól hat, mert sok fiatal je­lentkezik kereskedelmi tanuló­nak, de nagyon sok le is mor­zsolódik, ugyanúgy a felnőtt, már szakképzett dolgozók is. Ehhez nyilván az is hozzájá­rul, hogy vannak vasárnap is nyitva tartó üzleteink, s bár 150 forint körül fizetünk a va­sárnapi munkáért, nem szíve­sen vállalják, sokan inkább ki­lépnek. A fiatalok tanboltokban sa­játítják el a szakmát, de meg­szerveztük a Csemege Köz­ponti Iskolát, ahol a már el­adói munkakörben dolgozókat magasabb fokon tanítjuk szak­mai ismeretekre, ha szükség van rá, a köszönésre, a szalá­mi szeletelésére és a helyes csomagolásra. Azt az elvet iparkodunk eladóinkban tuda­tosítani, hogy a modern keres­kedelemben sem változik min­den áru, de a tálalásnak ál­landóan fejlődni kell. Erre kényszerít bennünket a ver­seny és a vevőközönség szol­gálata. Ezért tartjuk fenn a házhoz szállítás rendszerét is, Budapesten és vidéken egy­aránt, sőt — amiről kevesen tudnak — Budapesten egysze­rű telefonhívással meg lehet rendelni vidéki címre az áru­­küldeményt. Ha valaki mond­juk névnapi gratulációként egy üveg konyakot akar kül­deni nyíregyházi rokonának, csak egy telefonjába kerül­t­­Budapesten. Az előrelátás, a gondoskodás SZERVEZETT FORMÁJA ÉVEZREDEK ÓTA FOGLALKOZTATJA AZ EMBERISÉGET • A biztosítás gondolata több mint négyezer éves, az életbiztosítás őse a nagy római birodalomban alakult ki . A technika fejlődésével, a lüktető élettel az év­századok folyamán a biztosítás is lépést tartott A gépesítés, a zsúfolt forgalom egyre nagyobb veszély­lehetőséget rejt magában. Mindenkinek tanácsos azzal számolnia, hogy váratlan baleset, haláleset megrendítheti a család megszokott anyagi helyzetét. A gyermekek is felnőnek, továbbtanulásukhoz, jövőjük kedvező alakításá­hoz is segítséget adhat az Élet- és Baleset­­biztosítás A biztosítások változataiból SZÍVESEN AJÁNLJA MUNKATÁRSAI ÚTJÁN AZ ÖNNEK LEGMEGFELELŐBBET AZ Állami biztosító s A Csemege Élelmiszerkeres­­kedelmi Vállalat — úgy tűnik e beszélgetés végén — erőtel­jesen törekszik arra, hogy az élelmiszerárusítás színvonala emelkedjék, a választék bő­vüljön, az üzlethálózat felfej­lődjék az európai színvonal­hoz. A biztató jeleket és egész­séges törekvéseket elhallgatni lovagiatlan cselekedet lenne egy vállalattal szemben, amely figyelemre méltó adminisztra­tív nehézségek árán oldja meg országos feladatait. Egy kér­désre azonban itt sem kaptam választ, nevezetesen arra, mi­kor fogják a kenyeret a mai­­fecni-technológia­ helyett hi­giénikusan é­s európai módon csomagolni. Igaz , másutt sem. Baráti Géme

Next