Magyar Nemzet, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
Péntek, 1968. március 1. Eddig 30 millió forint értékű ajándékot küldött a KISZ a vietnami népnek A szolidaritás újabb szép példájával emlékezett meg a KISZ központi bizottsága a ■►Vádoljuk az imperializmust” akció kibontakozásának második évfordulójáról . A napokban 9 millió forint értékű ajándékot indítottunk útnak Vietnamba; hétmillió forint értékű fegyvert, lőszert, híradástechnikai felszerelést, szövetet és gyógyszert küldtünk a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak és kétmillió forint értékű gyógyszert raktunk vagonokba a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front számára — mondotta Nádasdi József, a KISZ KB titkára. — Ezzel elérte a 30 millió forintot a 172.525 K—95-ös csekkszámlára befizetett adományokból felhasznált összeg. Hiánytalanul eleget tettünk a KISZ VII. kongresszusa határozatának. — A Vietnami Dolgozó Ifjúsági Szövetség kérésének megfelelően arra szólítjuk az ifjú kommunisták népes táborát, az új nemzedék valamennyi rétegét, hogy egy-egy vagy a lehetőségekhez mérten — több tranzisztoros rádió árával tetézze meg 172.525 K—95-ös számú csekkszámlánkat. Az amerikai légi kalózok ugyanis a villanyerőműveket sem kímélik. Emiatt csak telepes, hordozható rádiók útján tarthatják fenn a gyors összeköttetést Hanoi és a vidéki országrészek között. Növekvő áruforgalmat tesz lehetővé az új magyar-angol kereskedelmi megállapodás Az elmúlt napokban Londonban magyar—angol kereskedelmi tárgyalások folytak, amelynek eredményeképpen a héten az angol kereskedelemügyi minisztériumban aláírták az új 5 éves hosszú lejáratú magyar—angol árucsere-forgalmi megállapodást. Ezzel kapcsolatosan az MTI munkatársa a Külkereskedelmi Minisztériumban a következő információt kapta: — Angliával előzőleg már két alkalommal hároméves, majd ez év január végéig az 1963 elején kötött ötéves hoszszú lejáratú megállapodás volt érvényben. Így most a második ötéves szerződés megkötésére került sor Londonban. Az utóbbi öt évben a magyar—angol árucsere-forgalom kielégítően fejlődött, bár a két ország közötti kereskedelemre rányomták bélyegüket Anglia ismert gazdaságpolitikai nehézségei és ezért nem volt mód minden tekintetben kihasználni teljesen a fennálló lehetőségeket. Az elmúlt évben mind az Angliába irányuló magyar export, mind az onnan származó import értéke jóval meghaladta a 300—300 millió devizaforintot. A magyar külkereskedelem tőkés partnerei között Anglia az exportban az ötödik, importban a második helyet foglalja el. A magyar külkereskedelem az ipar részére több komplett berendezést szerzett be az utóbbi időben Angliából. Vásárolt polietilén üzemet, angol cégektől szerezte be a Csepeli Fémmű folyamatos rézöntő berendezését, a Péti Nitrogénművek új üzemének berendezéseit, a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár új gépeit. Az angol vállalatok mind gyakrabban érdeklődnek magyar gépipari gyártmányok, szabadalmak iránt. Megvásárolták többek között a Heller—Forgó-féle szabadalmat és a meddőhányó feldolgozásának eljárását A magyar és az angol vállalatok kutatják a közös ipari kooperáció lehetőségeit is. A most aláírt 5 évre szóló árucsere-forgalmi megállapodás további kedvező lehetőségeket nyújt a két ország közötti kereskedelem és ipari együttműködés fejlesztéséhez. Ez utóbbit első alkalommal rögzítette Angliával kötött megállapodás. A hosszú lejáratú megállapodás aláírásával egyidőben elfogadták az úgynevezett kontingenslistákat is, amelyek 1968-ra megjelölik az exportálandó főbb cikkek menynyiségét. A kontingenslistákat a további évekre vonatkozóan is mindkét fél csak minimumként tekinti és kölcsönösen törekszik emelésére. A megállapodás értelmében az Angliába irányuló magyar exportnak mintegy 50 százaléka szabadon, mennyiségi korlátozás nélkül bonyolódhat. A megállapodáshoz csatolt árulisták szerint a magyar külkereskedelem elsősorban dobozolt húsféleségeket, bacont, vajat, friss és tartósított gyümölcsöt és zöldségfélét, különböző textíliát és más könnyűipari termékeket, továbbá gépeket, rádiókészülékeket szállít Angliába, míg onnan elsősorban komplett gyárberendezéseket, gépi felszereléseket, fémipari készárut, híradástechnikai berendezéseket, vegyi- és műanyagtermékeket, műszereket, valamint különböző könnyűipari cikkeket vásárol. Gépipari termékeket, komplett berendezéseket szállítunk Iránnak Hazaérkezett az a magyar kereskedelmi gazdasági kormánydelegáció, amely Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével február 10-től Iránban tárgyalásokat folytatott gazdasági és műszaki államközi megállapodás megkötéséről. A tárgyalások eredményeként megállapodás jött létre, melynek értelmében a magyar külkereskedelem gépipari termékeket, komplett berendezéseket szállít Iránba olaj ellenében. A magyar delegációt iráni tartózkodása során fogadta dr. Alikhani gazdaságügyi, dr. Madzsidi élelmiszeripari, Salhian közlekedés- és útépítésügyi, dr. H. Zahedi földművelésügyi, Sotudeh postaügyi, dr. A. Zahedi külügyminiszter, továbbá dr. Eghbal, az iráni nemzeti olajtársaság elnöke, valamint több más iráni közéleti személyiség. A tárgyalások során a két ország képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást az áruszállítási lehetőségekről. A magyar fél készségét nyilvánította arra, hogy Irán új ötéves tervének megvalósításához kész szállítani a többi között mezőgazdasági gépeket, vegyipari, élelmiszeripari berendezéseket, vasúti járműveket, közlekedési eszközöket. A tárgyalások a kölcsönös érdeklődés és megértés szellemében folytak. A Teheránban parafált megállapodás aláírására későbbi időpontban kerül sor KITŰNŐ VACSORAZÖHELY A Rózsakért Kisvendéglő (XIV. KÉR., COLUMBDS U. 43.) ZENE! — /TÁNC! SZIRMAI—BILLING DUÖ NYITVA: ESTE 9-TÖL REGGEL 5-IG HÉTFŐ SZÜNNAP flafflar Nemzet Felmentés, kinevezés Némety Béla rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízta varsói nagykövetségünk vezetésével. Az Elnöki Tanács ezzel egyidejűleg felmentette Martin Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a Magyar Népköztársaság varsói nagykövetségének vezetésére kapott megbízása alól. Kuwaiti államférfiak távirata Szabah el Szalem el Szabah, Kuwait állam emírje és Dzsabir al-Ahmed al-Dzsabir miniszterelnök táviratban mondott köszönetet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének a kuwaiti nemzeti ünnep alkalmából küldött jókívánságaikért. Szabah al-Ahmed al-Dzsaber, Kuwait állam külügyminisztere szintén táviratban köszönte meg Péter János külügyminiszter üdvözletét. Görög szolidaritási est A Lapkiadó Vállalat KISZ-szervezete és a Budapesten megjelenő görög nyelvű lap, a Laikosz Agonasz szerkesztősége csütörtökön görög szolidaritási estet rendezett a Lapkiadó Vállalat székházában. A görög lap egyik munkatársa beszédében elemezte a görög helyzet legújabb fejleményeit és ismertette a görög katonai rezsim újabb terrorintézkedéseit is. A magyar sajtóban dolgozó fiatalok nevében Torda István, a vállalat KISZ- titkára olvasta fel a gyűlésen részt vevők tiltakozását a görög demokratikus erőkkel vállalt szolidaritás jegyében. A lelkes hangú politikai demonstrációt követő műsorban fellépett a Görög Kultúrklub kamarakórusa és tánccsoportja, valamint az Eötvös Irodalmi Színpad több tagja is. Társasházak vámszedői A hír és az abban érintett problémát alátámasztó két panaszos szinte egyszerre érkezett a szerkesztőségi szobába. A fővárosi tanács szerdai üléséről szóló MTI-jelentésben a többi között ez állt: •►Megtorpanás érezhető a csoportos társasház-építkezéseknél Tavaly a tervezett 810 lakás helyett csak 502 épült fel. Ennek az elmaradásnak több oka is van, de főleg az, hogy sok a visszaélés a szervezés körül, s az emberek óvatosak lettek, nem mennek bele az ilyen építkezési formába.* A szerkesztőségi szobába lépő két fiatalasszony nem tartozott az óvatosak közé. A II. kerületi Vadaskerti út 8. szám alatti társasházat építő csoport tagjai. A ház építése elvileg már négy évvel ezelőtt elindult, de a telken még egy kapavágás sem történt. Az egyik asszony ki szeretne lépni a közösségből és a társasház szervezőjétől követeli vissza a 4500 forintját, amelyet különböző költségekre adott neki. A másik asszony még marad és az építő közösség nevében ügyködik azon, hogy a szervező fizesse vissza neki azt a 9000 forintot, amiért nem dolgozott meg. Készíttetett ugyan egy tervet, azt azonban a tanács nem fogadta el. Ennek ellenére intézkedési költségként felszámolt 4000 forintot. A Vadaskerti út 12 lakásos társasház építői az elmúlt négy év alatt csaknem kétszer kicserélődtek. A szervező mind a belépőktől, mind a kilépőktől 1000—1000 forintot szedett — természetesen úgy, hogy ennek papíron nincs nyoma. A közösség tagjai szerint csak ezzel legalább 35—40 000 forinthoz jutott. A telek is szépen hozott: 1961-ben 63 000 forintért vette és 222 000-ért adta tovább a közösségnek. A szervezőt nemrég az építőközösség leváltotta és elszámolásra kötelezte, de több tételnél csak ígéretet kaptak tőle. „Mit tegyünk? A rendőrség ilyen üggyel nem foglalkozik* — mondta a két aszszony és az előttünk levő híranyag is jelezte, mennyire nem egyedülálló a problémájuk. Hiszékeny emberek ezreit csapják be a lakásokkal, telkekkel, tervezésekkel manipulálok, a társasházak vámszedői. Mutatósabb példák tucatjait is lehetne itt említeni, mint amilyen ez a Vadaskerti úti. Az egyikmegbízható építész nem néhány ezer forinttal, hanem százezrekkel csapta be megbízóit. Vannak, akik beneveznek különböző társasházak építésébe, s amikor a kivitelezés megindul, tizenöthúszezer forint felár ellenében átadják jogukat. Folyik az üzletelés a tervekkel és az még csak a jobbik eset, ha egyedi tervként adnak el típustervet. Némelyik tanácsnál gondolkodnak már azon, hogyan lehetne az építőkön segíteni. Van olyan elképzelés, hogy a KISZÖV együttműködve az Ybl tervező szövetkezettel, magára vállalná az építkezés szervezésével járó tennivalókat — természetesen megfelelő pénzügyi fedezet biztosítása mellett. Az építeni szándékozók a már felépített lakásért tennék le a megtakarított pénzüket, kulcsot kapnának. Így az állami ellenőrzés is biztosított lenne. Elsősorban azoknak a társasház építő csoportoknak jelentene ez segítséget, amelyek tagjai ismeretlenül állnak össze. Egyegy üzem dolgozóiból, vagy baráti kollektíváiból álló építő közösségek maradhatnak az eddigi formában. A bíróságokon és a rendőrségeken az ilyen ügyek növekvő száma is azt követeli, hogy tenni kell itt valamit. Olyan megoldást kellene minél előbb kidolgozniuk az illetékeseknek, hogy senki ne élősködhessen abból a pénzből, amelyet becsületes emberek lakásproblémáik megoldására összegyűjtögettek. Keserű Ernő A TIT országos mezőgazdasági és élelmezésügyi választmányának ülése A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos mezőgazdasági és élelmezésügyi választmánya csütörtökön tartotta plenáris ülését a Kossuth Klubban. Az elnöki megnyitó után — amelyet dr. Gergely István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettese tartott — került sor a beszámolóra — amelyet dr. Szilágyi Géza tartott. — Négy év munkáját értékelte, hangsúlyozva, hogy a fontos és eredményes ismeretterjesztő munkában az élő szónak és a gyakorlati bemutatóknak, a filmeknek és a diavetítéseknek volt meggyőző ereje. Az elmúlt négy esztendőben a filmmel, mint a legjobb szemléltető eszközzel és a diavetítéssel rendezett előadások száma megközelítette a 116 000-et s ezek nagyobb része falun zajlott le. — Választmányunk — mondotta a továbbiakban — és szakosztályaink szervezettsége az elmúlt négy év alatt igen nagy változásokon ment keresztül. A kezdetben csak agrártudományi szakosztályok kiegészültek az erdészeti, a vadászati-vadgazdálkodási, a vízügyi, a pedagógiai-szakoktatási és élelmiszeripari szak-, illetve munkacsoportokkal. Ennélfogva a múlt esztendőben választmányunk az országos ügyvezető elnökség hozzájárulásával, funkciója megváltozásának megfelelően, felvette az országos mezőgazdasági és élelmezésügyi választmány nevet azzal a feladattal, hogy a termelés irányításához hasonlóan egy irányítás alá kerüljön e területek tudományos ismeretterjesztő munkája is. A választmányi ülés ezután megválasztotta tisztikarát, elnöke újból dr. Soós Gábor miniszterhelyettes, titkára dr. Szilágyi Géza lett. Az északi és keleti megyék felé tart az influenzajárvány Az Országos Közegészségügyi Intézethez beérkezett adatok szerint az influenza a járvány ötödik hetében országosan mintegy 330 000 megbetegedést okozott, amiből kereken 120 000 esett Budapestre, öt hét alatt kereken 900 000-en estek át az influenzán a kezelőorvosok bejelentései szerint. Pécsett és Baranya megyében a lakosságnak egyharmada volt influenzás. Ott a járvány már megszűnőben van. A Dunántúl déli részén, a fővárosban és Pest megyében a múlt héten tetőzött az influenza és néhány napja megkezdődött a megbetegedések számának fokozatos csökkenése. Budapesten szerdán már csak 11 000 megbetegedést jelentettek, és az iskolai hiányzás számaránya is 10 százalék körül volt. A járvány tetőpontjához képest tehát csaknem felére esett a megbetegedések száma, amely jelenleg az első heti szinten van. A járvány lassú előretörése most az északi és a keleti megyékben folytatódik, bár egyelőre nagy számokat nem jelentenek. Az elmúlt héten csaknem kilencezer megbetegedés történt Miskolcon, ezzel szemben egész Borsod megyében a hétezret sem érte el az új betegek száma. Heves megyében 11 000, Bács-Kiskunban 19 000 megbetegedést okozott a múlt héten az influenza. Apad a Tisza, de a gátakat továbbra is őrzik A Tisza legfelső szakaszán már több méterrel apadt a víz az elmúlt huszonnégy órában és ezért Tiszabecs és Vásárosnamény között csütörtökön megszüntették az árvízvédelmi készültséget. Az árhullám ezen a napon Tiszabercelnél tetőzött és valószínűleg pénteken már eléri Tokajt is. A Vízügyi Igazgatóság jelenleg Vásárosnamény és Záhony között első fokú. Záhonytól Vencsellőig a folyó jobb partján másodfokú, a bal parton első fokú és Vencsellőtől Tiszafüredig mindkét parton első fokú készültséggel őrzi a gátakat. A Bodrog felső szakaszán ugyancsak megkezdődött az apadás, de a Vízügyi Igazgatóság itt továbbra is fenntartja a harmadfokú készültséget és teljes erővel folytatja a védekezési munkákat. A Túron szintén levonult az árhullám, így itt is megszüntették az árvízvédelmi készültséget. A meteorológusok szerint a Felső- Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtő területén előreláthatólag nem lesz nagyobb csapadék, s így további apadásra lehet számítani. Az ország zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelésének helyzetéről és további feladatairól tájékoztatta csütörtökön a sajtó képviselőit dr. Tompa Béla, a MÉM kertészeti osztályának vezetője. A kertészettel kapcsolatban elmondotta, hogy ez volt az utolsó húsz évben a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő ága. Jelentőségét bizonyítja az is, hogy bár a kertészeti termelésbe vont terület az összes szántóföldi területünknek mindössze 6,7 százaléka, az összes termelési értéknek mégis a 26,2 százalékát adta. 1965-ben a lakosság gyümölcs-, zöldség- és borfogyasztásra több mint 14 milliárd forintot fordított. Áruértékben számítva még érdekesebb az összehasonlítás: a zöldség- és gyümölcsfogyasztás az élelmiszerre fordított kiadásoknak több mint a 13 százalékát, a bor- és a borból készült italok fogyasztása pedig az élvezeti cikkek fogyasztási értékének 40 százalékát tette ki. Az exportrészesedés is jelentős, az össz mezőgazdasági kivitelünkből ugyanis a kertészet adja a 38 százalékot és ez 1970-re eléri a 46,5 százalékot is. Már ma is elértük a háború előtti szintnek a kétszeresét, de ezzel az eredménnyel még nem lehetünk elégedettek. A termelés fokozása érdekében növeljük az öntözött területet, felhasználjuk a termálvizeket is és újfajta, bővebben termő zöldségfajtákat honosítunk meg. Nehézség viszont az, hogy a zöldségtermesztést nem tudtuk eléggé gépesíteni, az eddigi eredmények a technikai fejlesztést illetően nem nagyon biztatóak. A fejlesztési tervek mutatói szerint 1970-re az egy főre eső évi zöldségfogyasztás az eddigi 76 kilóról 90—95 kilóra emelkedik. Növeljük a konzervipar termelését is, paradicsomkonzervből például a háromszorosára. Az öntözött területet a jelenlegi 62 ezer holdról 100 ezer holdra emeljük. A szőlőtermesztés eredményeiről szólva a tájékoztatón elhangzott, hogy jelenleg 416 500 hold az összes szőlőterületünk, ebből 352 000 hold a termő. Szőlőink állapota nem a legkedvezőbb, mindössze 35 százalékát lehet jó minőségűnek nevezni, 45 százaléka közepes, a többi pedig gyenge és pusztulófélben levő. Szőlőink 40 százalékában több mint 10 százalékos a tőkehiány, s mintegy 140 ezer hold szőlőnk van, amelyet még az első világháború előtt telepítettek. Kevés a csemegeszőlőnk, pedig az jó exportcikk lenne, de egyelőre még a hazai igényeket sem tudjuk kielégíteni, mivel ez az összterületnek csupán a 6 százaléka. A további telepítés során különös gondot fordítunk majd a csemegeszőlőre. Borexportunk 1970-re csaknem a duplájára emelkedik, eléri a 800 ezer hektolitert. Ezen belül a Szovjetunióba irányuló export a jelenlegi csaknem 100 ezer hektoliterről 450 ezer hektoliterre növekszik. A további telepítéseknél kizárólag minőséget adó bor- és az érési sorrendben egymást követő, piaci igényeket a legmesszebbmenőkig kielégítő csemegefajtákat telepítünk. A gyümölcstermelésünkben az alma a sztár. Az összes gyümölcsnek csaknem a fele alma, utána következik a kajszi- és az őszibarack. Nagyon alacsony viszont a cseresznye, a meggy és a körte aránya. A terméshozamok alapján megítélve az ország gyümölcstermése állandó és fokozatos emelkedést mutat, az 1961— 65-ös évek átlagához viszonyítva a tavalyi termés 27 százalékkal emelkedett és öszszes gyümölcstermésünk meghaladta az 1 millió tonnát. Hetvenezer tonna alma viszont megromlott, tárolótér hiányában. Zöldség- és gyümölcstermelésünk legjelentősebb károkozója ugyanis a tárolók és hűtőházak hiánya. Legsúlyosabb helyzet az alma tartós tárolására szolgáló berendezések építésénél alakult ki. Az országban jelenleg a kereskedelem és a termelőüzemek kezelésében 1800 vagon befogadóképességű hűtőtároló van. Ez a jelenlegi szükségletnek csupán a 7,8 százalékát fedezi. Zöldség- és gyümölcstermelésünk legsúlyosabb gondja a tárolóhiány A tavalyi gyümölcshozam meghaladta az egymillió tonnát