Magyar Nemzet, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
Éljen és virágozzék szeretett közénk, a Magyar Népköztársaság! iratban üdvözölte az indokínai népek csúcsértekezletét. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki az indokínai népek csúcsértekezletével kapcsolatban. Szihanuk herceg csütörtökön sajtónyilatkozatban jelentette ki, hogy az indokínai értekezlettel de facto létrejött e népek egyesült frontja. Hangoztatta: „Kijelentjük, hogy Indokínában általában és Kambodzsában speciálisan sem az Egyesült Államoknak, sem pedig más, Indokínán kívül álló országoknak vagy kormányoknak nincs joguk fegyveres beavatkozásra.” Ez más szavakkal azt jelenti, hogy Kambodzsában más indokínai testvérnépnek joga van a fegyveres beavatkozásra, ugyanakkor pedig az Egyesült Államokkal együtt kizárja Kína fegyveres beavatkozási jogát is. Ez egyébként megfigyelők szerint feltehetően megfelel annak a szerepnek, amelyet Kína ténylegesen játszani akar nyilvános nyilatkozatai szerint is. Koszigin szóbeli üzenete Wilsonhoz Londonból jelenti az AFP. Mihail Szmirnovszkij londoni szovjet nagykövet csütörtökön este átadta Harold Wilson brit miniszterelnöknek Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök „szóbeli üzenetét”. Az üzenet tolmácsolására akkor került sor, amikor a miniszterelnök 10 perces kihallgatáson fogadta a nagykövetet — közölték illetékes brit körök. Gromiko és Jedrychowski eszmecseréje az európai biztonságról Moszkvából jelenti a TASZSZ. Gromiko szovjet és Jedrychowski lengyel külügyminiszter csütörtökön Moszkvában véleménycserét folytatott a szovjet—lengyel kapcsolatokról, az európai biztonság erősítéséről, valamint néhány más időszerű nemzetközi problémáról. A meleg baráti légkörben lezajlott megbeszélésen részt vettek a két ország külügyminisztériumainak magas rangú tisztviselői, valamint Jan Ptasinski moszkvai lengyel nagykövet, Stefan Jedrychowski és a kíséretében levő személyiségek csütörtökön hazautaztak Varsóba. Véget ért a genfi leszerelési konferencia ülésszaka Genfből jelenti a TASZSZ és a Reuter. A 26 tagú genfi leszerelési bizottság csütörtökön befejezte tavaszi ülésszakát. A konferencia június 13-án folytatja munkáját. A záróülésen a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Csehszlovákia és Svédország delegátusai szólaltak fel. A három nagyhatalom képviselőinek záróbeszéde megerősítette, hogy a nyári ülésszakon jók a kilátások a tengerek és óceánok fenéktérségének atommentesítésével kapcsolatos szerződés tető alá hozására. James F. Leonard amerikai küldött szerint a szerződéstervezet kidolgozását az ENSZ-közgyűlés legközelebbi ülésszakáig „komolyabb nehézségek nélkül” befejezhetik. Alekszej Roscsin szovjet delegátus szerint is lehetőség van arra, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszaka után aláírásra előterjesszék az új, nagy fontosságú nemzetközi megállapodás szövegét. A leszerelési konferencia most véget ért ülésszakának másik fontos napirendi pontja volt a vegyi- és baktériumfegyverek teljes betiltása. A csütörtöki záróbeszédekből kitűnik, hogy ebben a kérdésben a keleti és a nyugati álláspont közötti alapvető különbséget nem sikerült felszámolni. Szovjet-amerikai tanácskozás New Yorkban Lehetőségek a kapcsolatok javítására Washingtonból jelenti az MTI. Véget ért New Yorkban az amerikai „Békealapítvány” nevű szervezet által megrendezett tanácskozás, amelyen szovjet tudósok, közéleti személyiségek is részt vettek. Az egynapos tanácskozáson nyolc bizottság nyilvános vitában tárgyalt a két ország kapcsolatainak és a nemzetközi életnek legfontosabb kérdéseiről. A tanácskozás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg: összehívását negyvennél több nagy amerikai üzleti vállalkozás és igen sok társadalmi szervezet segítette és a bizottsági viták több ezer hallgató előtt mentek végbe. A bizottsági ülések általános megállapítása szerint van lehetőség a két ország közötti kapcsolatok javítására, s ezzel az egész nemzetközi helyzet enyhítésére, ennek azonban a mai helyzetben igen sok akadálya van. Mind a szovjet, mind az amerikai felszólalók elsősorban az Egyesült Államok kormányának politikáját tették ezért felelőssé, mindenekelőtt a vietnami háború folytatását. Richardson amerikai külügyminiszter-helyettes szerdán New Yorkban beszédet mondott a „Békealapítvány” szovjet—amerikai tanácskozásának díszebédjén. A külügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy a Szovjetuniónak „önmérsékletet” kell tanúsítania a közel-keleti térségben, ahol szerinte „közvetlenül belebonyolódott és részt vesz” a katonai konfliktusban. Richardson a sajtókonferencián azt mondotta, hogy az indokínai népi erők vezetőinek múlt hét végi tanácskozása „bizonyítja, hogy minden indokínai országban Hanoi van a konfliktus mögött”. Sőt, azt mondotta, hogy „Észak-Vietnam Indokínában mindenütt meg akarja dönteni a törvényes kormányokat”. A külügyminiszter-helyettes nem beszélt arról, hogy Kambodzsában hogyan távolították el a Norodom Szihanuk kormányát A TASZSZ a NATO hadgyakorlatáról Oslóból jelenti a TASZSZ katonai hírmagyarázója. — Hírügynökségek jelentése szerint befejeződött a dán, nyugatnémet és norvég haditengerészet április 21-én kezdődött NATO-gyakorlata. — Az utóbbi hetekben és hónapokban a NATO haditengerészeti és szárazföldi erői több hadgyakorlatot is tartottak az Északi- és a Norvégtenger térségében, valamint Norvégia északi részében, közvetlenül a finn és a szovjet határ mellett. Ilyen volt a „Sarki expressz” szárazföldi hadgyakorlattal kombinált „sarki jéghegy” tengeri manőver, valamint a gyorsjáratú parti őrhajók rendes évi hadgyakorlata. A UPI szerint „a norvég hadügyminisztérium egyik szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy hivatalos látogatásra meghívták Andrej Grecsko marsallt. A szovjet honvédelmi miniszter látogatásának időpontját még nem határozták meg”. A Thant a közel-keleti helyzet romlásáról Riad: Izrael el akarja torzítani a válság jellegét A Közel-Kelet került ismét a nemzetközi politika középpontjába annak nyomán, hogy a Tel Aviv-i kormány erőteljes kampányba kezdett. Riad külügyminiszter szerint a szovjet pilóták tevékenységével kapcsolatos kampány célja, hogy szovjet és amerikai érdekek harcává tegye az arab területek izraeli megszállásának ügyét. A kairói Al Ahram tudósított az egyiptomi külügyminisztérium politikai tervező bizottságának szerdai üléséről, amely Mahmud Riad külügyminiszter vezetésével az alábbi megállapításokat tette: — Izrael — háta mögött az Egyesült Államokkal — el akarja torzítani a közel-keleti válság jellegét. Az arab területek izraeli megszállásának ügyét szovjet és amerikai érdekek harcává akarják tenni. Izrael megpróbálja megindokolni a legutóbbi egyiptomi katonai akciók sikerét. Arra hivatkozik, hogy ez a szovjet támogatásnak, nem pedig egyiptomi kezdeményezésnek tulajdonítható. U Thant ENSZ-főtitkár szintén nyilatkozatot tett. Leszögezte: mindaddig, amíg az ENSZ határozatait nem hajtják végre, a Közel-Keleten fokozatosan romlani fog a helyzet. A diplomáciai események sorába tartozik az a Párizsban kiszivárogtatott hír, hogy a francia külügyminisztérium a négy nagyhatalom képviselőinek azonnali eszmecseréjét sürgeti az izraeli kormánynyilatkozat megvitatására és a „közel-keleti béke lehetőségeinek értékelésére”. A New York Times csütörtöki vezércikkében azt írta, hogy a hírek, amelyek szerint „Egyiptom területéről operatív rendeltetéssel szovjet pilóták szállnak fel”, „vészjósló eszkalációt jelentenek az erők hatalmas összecsapásának irányában ...” „Ha Nasszer elnök megkísérelné, hogy az új szovjet támogatást ugródeszkának használja a harcok fokozására — állítja az amerikai napilap —, akkor az oroszokat pontosan ugyanúgy behúzhatják a csőbe, miként az Egyesült Államok segélycsapatait belesodorták a vietnami harcokba. Ha ez a folyamat tovább tart Izrael ellen, akkor egyáltalán nem kétséges, hogy az Egyesült Államok is kénytelen lesz beavatkozni. Abba Eban izraeli külügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletét arra használta fel, hogy támadja a Szovjetunió közel-keleti politikáját és ismét katonai segítséget kérjen az Egyesült Államoktól. Csütörtökön Kairóban sajtóközleményt adtak ki Jan Marka csehszlovák külügyminiszter és Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter tárgyalásairól. Marko 1970. április 25. és 29. között hivatalos látogatást tett az Egyesült Arab Köztársaságban. A csehszlovák külügyminisztert kairói tartózkodása alatt fogadta Nasszer, az EAK elnöke. A tárgyaló felek megállapították: a közel-keleti válság rendezése a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának szigorú és teljes végrehajtása alapján érhető el. Bejrútból jelenti az AFP. A Palesztinai Népi Felszabadítási Front szóvivője Bejrútban közölte, hogy a palesztinai ellenállási mozgalom jordániai kommandó csoportjai meghiúsították magas állású jordániai személyiségek összeesküvését az ellenállási mozgalom felszámolására és a palesztinai vezetők meggyilkolására. Az öszszeesküvésben részt vett a jordániai hadsereg főparancsnoka és az amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA. Céljaik között szerepelt egyebek között Jasszer Arafat meggyilkolása is. Egyiptomi zászlóalj kelt át a Szuezi-csatornán Szerdán, röviddel éjfél előtt egy teljes egyiptomi gyalogos zászlóalj kelt át a Szuezi-csatorna Izrael megszállta keleti partjára — közölte Kairóban egy szóvivő. Az egyiptomi támadók Ballahtól északra és Iszmailiától délre ellenséges erődítményeket és katonai raktárakat támadtak. Eszmat Abdel Megid, az EAK kormányának hivatalos szóvivője csütörtökön nyilatkozott az egyiptomi fegyveres erők csütörtökre virradó éjjel végrehajtott átkelési akciójáról. Az izraeli légierő — mondotta — hatástalannak bizonyult és nem volt képes megakadályozni az akció sikerét az adott időpontban. Gerillaellenes összeesküvés Jordániában 0 (Prága, MTI) Ludvik Svoboda hadseregtábornok, csehszlovák elnök csütörtökön a prágai várban rendezett ünnepségen Gustáv Husák és Dalibor Hanes kezéből átvette a „Csehszlovákia hőse” kitüntetést és a velejáró aranycsillagot. A kitüntetést a CSKP KP elnökségének javaslatára a szövetségi gyűlés adományozta Svoboda elnöknek a néphadsereg megteremtésében, a szocialista építésben, a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatok megszilárdításában szerzett kiemelkedő érdemei elismeréséül. Ő (Tirana, ATA) Albánia és Dánia nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. A vizsgálóbírói jelentés szerint Edward Kennedy hanyagsággalvádolható Bűnvádi eljárás nem várható Boyle vizsgálóbíró kétségbe vonta Edward Kennedy szenátor Mary Jo Kopechne balesetével kapcsolatban kilenc hónappal ezelőtt tett tanúvallomását. A szenátor visszautasította a bírói jelentés következtetéseit. Bostonból jelenti az AP. Bostonban szerdán hozták nyilvánosságra James A. Boyle vizsgálóbíró jelentését. Eszerint Kennedy szenátornak nem állt szándékában, hogy 28 éves titkárnőjével együtt elhagyja a szigetet, mielőtt bekövetkezett a végzetes baleset és autója a keskeny hídról a vízbe zuhant A vizsgálóbírói jelentés hangoztatja: „Kennedy szenátor a jelek szerint szándékosan fordult rá a Dike-híd előtt levő kövezetlen útra és szándékosan tért el a komp felé vezető útról. Nyomós okok késztenek arra a véleményre, hogy Kennedy hanyagul vezette kocsiját, oly módon, hogy az hozzájárulhatott Mary Jo Kopechne halálához” — mondja a bírói jelentés. Boyle vizsgálóbíró szerint felvetődik, az a kérdés, hogy Kennedy büntetendő cselekményt követett-e el. Figyelembe kell venni ugyanis azt a körülményt, hogy a híd forgalmi szempontból veszélyes és azt csak a legnagyobb óvatossággal lehet megközelíteni. „Kennedy szenátor saját bevallása szerint 36 kilométeres óránkénti sebességgel vezette kocsiját és az ilyen sebesség akkora kocsi esetében, mint az Oldsmobile, legalábbis hanyag, vagy pedig vakmerő magatartásnak minősíthető. Amennyiben Kennedy ismerte a kockázatot, eljárása büntetendő cselekménynek tekinthető — írja jelentésében a vizsgálóbíró. Washingtoni jól értesült körök úgy tudják, hogy a jelentés közzététele ellenére sem várható újabb bűnvádi eljárás megindítása Edward Kennedy szenátor ellen. Az viszont kétségtelen — hangsúlyozzák e körökben —, hogy Boyle vizsgálóbíró jelentése súlyos csapást mért a szenátor politikai pályafutására. Kennedy szenátor szerda este Washingtonban azonnal válaszolt a Boyle vizsgálóbíró által közzétett jelentésben hangoztatott vádakra. A szenátor kijelentette: „A vizsgálat idején az igazságnak megfelelően válaszoltam a feltett kérdésekre. Véleményem szerint a vizsgálóbírói jelentésben levont következtetések nem állják meg helyüket és ezért visszautasítom őket.” O (Ulánbátor, TASZSZ) Raul Castrónak, a Kubai KP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével kubai párt- és kormányküldöttség hivatalos látogatást tett Mongóliában. A delegáció csütörtökön hazautazott. O (Berlin, ADN) Walter Ulbricht, a NSZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke fogadta Abraszimovot, a Szovjetunió berlini nagykövetét, aki átadta Ulbrichtnak az SZKP KB ajándékát, két új dokumentumfilmet. Ulbricht baráti beszélgetést folytatott a szovjet nagykövettel. Hága után A magyar külügyminiszter négynapos hollandiai hivatalos látogatása minden szempontból hasznos és eredményes volt. Péter János nevét jól ismeri a békeszerető európai közvélemény, hiszen diplomáciánk irányítója az elmúlt hónapokban egész sor fővárosban folytatott kollégáival jelentős tanácskozásokat. A megbeszélések központi témájaként a bilaterális kapcsolatok mellett mindenütt ugyanaz az alapvem kérdés: az európai biztonsági értekezlet előkészítése és összehívása szerepelt. Amióta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete az elmúlt év tavaszán hazánk fővárosában kidolgozta az egész európai kontinens számára oly fontos kezdeményezését, a budapesti felhívás az európai kibontakozás jelképévé vált és a konferenciával kapcsolatos alkotó elgondolásokat nem hagyhatja figyelmen kívül egyetlen kormány sem. A magyar külügyminiszter olyan időpontban érkezett a vendégszerető Hollandiába, amikor különösen szükséges a különböző társadalmi rendszerű európai államok vezető képviselőinek találkozása. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy a budapesti felhívásra és a szocialista országok azóta tett számos sorsdöntő kezdeményezésére a NATO- országok részéről még nem érkezett válasz, az Atlanti-tömb állásfoglalása továbbra is várat magára. Külügyminiszterünk fáradozásai arra irányultak, hogy a baráti szocialista országok előremutató közös nézeteit minél alaposabban megvilágítsa a nyugati államférfiak, így különböző NATO-hatalmak külügyminiszterei előtt is. Péter János már útközben a prágai repülőtéren holland újságíróknak adott interjújában utalt arra, hogy a hágai eszmecseréken dr. Joseph Luns külügyminiszterrel mélyrehatóan meg akarja vitatni a kialakult álláspontokat és szeretné, ha tanácskozássa eredményeként már a közeljövőben a NATO érdemi állásfoglalására is sor kerülne. A NATO miniszteri tanácsa ugyanis május utolsó napjaiban Rómában ülésezik és ez megfelelő alkalom lenne arra, hogy az európai biztonsági értekezlet ügyében előrelépés történjék. A holland diplomácia feje a nyugati világ elismerten egyik legtapasztaltabb vezető személyisége. Dr. Luns immár 18 év óta tölti be felelősségteljes tisztjét és befolyása messze túlterjed a 13 milliós Hollandia határain. Politikai megfigyelők körében méltán tekintik őt a nyugati külügyminiszterek donyenjének, akinek szava komolyan esik a latba nemcsupán a nyugati országok belső tárgyalásain, hanem a nemzetközi fórumok vitáiban is. Luns közelről ismeri hazánkat és 1968 februárjában nálunk tett látogatásáról a legjobb emlékeket őrzi. Eleve számítani lehetett arra, hogy viszontlátogatásra meghívott külügyminiszterünket rendkívül barátságosan és szívélyesen fogadja. Túlmenően azonban a hagyományos holland vendégszereteten és az udvarias diplomáciai külsőségeken, a hágai külügyminisztérium nagy tanácskozótermében lefolytatott hivatalos tárgyalások valóban és ténylegesen új lépést jelentenek előre. Miért? A külügyminiszterek és a kíséretükben levő magas rangú diplomaták, szakértők megbeszélései után az egybesereglett nemzetközi sajtótudósítók csakhamar megtudhatták a lényeget. Ez esetben pedig a lényeg két dologban rejlik. Az egyik kifejezetten egyetemes európai és nemzetközi jelentőségű, a másik pedig a két ország közötti együttműködéssel áll kapcsolatban. Péter János és Joseph Luns minden kétséget kizáróan oly módon körvonalazta a diplomáciai tudósítók körében a tárgyalások hangulatát, légkörét és a felmerült kérdéseket, hogy nyomban kitűnt. Luns külügyminiszter a maga részéről vállalja a biztonsági értekezlet öszszehívására adandó válasz szorgalmazását a NATO római magas szintű tanácsülésén. Márpedig a jelenlegi időszakban erre múlhatatlanul szükség van. Ugyanakkor éppen a közvélemény reális és alapos tájékoztatása érdekében azt is meg kell jegyeznünk, hogy természetszerűleg a két külügyminiszter álláspontja a mostani tárgyalásokon is több ponton eltért egymástól. Mind az előkészítést, az ügyrendi és a napirendi kérdések csoportját tekintve, megmutatkoznak nézetkülönbségek, de ez szinte magától értetődő. Egyetlen felelős politikus sem feltételezheti, hogy hosszú korszak bizalmatlanságának maradványait egyszeriben el lehet tüntetni. Nyilvánvaló: a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országokat és a NATO- hoz tartozó államokat egész sor nemzetközi kérdés megítélésében véleményeltérések választják el. Mindez azonban nem lehet akadálya annak, hogy keressék a Kelet és Nyugat közötti közeledés további módozatait. Külügyminiszterünk éppen ezt tette Hágában, csakúgy, mint az elmúlt hónapokban többi látogatásain. Tette pedig abban a szilárd meggyőződésben, hogy az európai népek érdekében áll a feszültségek enyhítése, az ellentétek kiküszöbölése, a ma még létező szakadékok áthidalása. Hosszú és fáradságos az út, amely a megértésig vezet, de a diplomáciai erőfeszítések minden bizonnyal meghozzák eredményeiket. Hága a magyar külügyminiszter európai utazásainak fontos állomását jelentette és szervesen beleilleszkedett a szocialista országok széles körű kezdeményezéseinek sorozatába. A nagy világpolitiikai kérdések és a szorosabban vett európai teendők ugyanis elválaszthatatlanul összefüggenek. Bárhol is találkozzanak a szocialista és a tőkés világ képviselői, a megoldásra váró problémák ugyanazok: a kollektív európai biztonság megteremtésére, a tartós béke mielőbbi létrehozására irányulnak. Az újságírók és a szakértők figyelmét nem kerülte el, hogy a holland külügyminiszter milyen nyomatékosan és több ízben utalt a két német állam kormányfőjének, illetve az NSZK és más szocialista országok képviselőinek találkozóira. Nem mondotta ugyan ki, de értelemszerűen következtetni lehetett szavaiból arra, hogy véleménye szerint ezeknek a tanácskozásoknak az alakulásától is nagymértékben függ a jövendő európai kapcsolatok sorsa. Az európai biztonsági konferencia összehívásának ugyan előfeltételei nincsenek, a lényeg: valamennyi ország képviseltesse magát és az együttműködés szándékától, az őszinte közeledés vágyától a kibontakozás keresésének jegyében üljön le a tárgyalóasztalhoz. Viszont egyetlen józan reális szemlélő sem tagadhatja az összefüggések jelentőségét éppen a sikeres előkészítés szempontjából. Egészen biztos, hogy a hágai tanácskozások és a római ülésszak közötti időkben a nyugati országok közvéleménye is még fokozottabban sürgeti majd kormányaitól: érdemben vitassák meg a budapesti felhívásban foglaltakat, s szintén tegyék meg a közeledéshez nélkülözhetetlen világos indítványokat. Péter János külön is hangsúlyozta: készek vagyunk minden javaslatot mélyrehatóan tanulmányozni és a legmagasabb szintű párbeszédeket folytatni. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés nemes eszméinek hű harcosaként eddig is igyekezett minden tőle telhetőt elkövetni az európai légkör megjavítására, a különböző országok közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. A hollandiai látogatást bizonyára követik még hasonló kezdeményezések, s őszintén bízunk benne: erőfeszítéseink, a szocialista országok közösségének konstruktív lépései nem maradnak hatástalanok. A magyar külügyminiszter hasznos küldetése ismét meggyőzött bennünket arról, hogy egyetlen lehetőséget sem szabad elmulasztani, amikor a béke megvédéséről, népeink sorsáról és jövőjéről van szó. Matolcsy Károly