Magyar Nemzet, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
Szerda, 1970. július 1- Francia-spanyol fegyverüzlet Az elmúlt hét elején Michel Debré francia külügyminiszter spanyolországi látogatásának befejező akkordjaként, Párizs katonai együttműködési megállapodást írt alá Madriddal. A bejelentés nem okozott meglepetést a nemzetközi sajtóban, hiszen a tavaly októberben alakult új spanyol kormány módosított elődeinek politikáján határozottabb lépéseket tett a politikai elszigeteltségből való kitörésre. S ennek a törekvésnek a középpontjába éppen az „Európa felé nyitás” elvét helyezte. Párizs hamarosan kedvezően reagált a spanyol kísérletre. A fokozottabb francia—spanyol együttműködés már csak a földrajzi közelség miatt is kínálkozott, és a feltételezett kedvező üzleti lehetőségek egyértelműen hatottak a párizsi gazdasági körökre. Lopez Bravo spanyol külügyminisztert így februárban már teljes pompával fogadták a francia fővárosban. A magas szintű eszmecseréken kirajzolódtak a múlt héten aláírt katonai együttműködési szerződés körvonalai. Első lépésként megállapodás született harminc Mirage típusú repülőgép eladásáról, a többi gépet pedig Spanyolországban szerelik öszsze. A francia üzleti érdek, mint a Párizs—Madrid barátkozás egyik fontos tényezője, tagadhatatlan. A Dassault-társaság az 1965-ben gyártott első Mirage óta állandóan újabb piacok megszerzésére törekszik. Az első vásárlók: Izrael, Svédország, Ausztrália, Dél- Afrika és Belgium után Pakisztán és Peru volt, majd a nagy port kavart líbiai egyezmény következett száztíz gép eladásáról. Spanyolország egyébként nemcsak Mirage-okat, hanem AMX—30 típusú harckocsikat is kíván vásárolni Franciaországtól. A párizsi érdekek így találkoztak a spanyol katonai vezetésnek azzal a tervével, hogy új korszerű fegyverekkel szerelik fel a hadsereget. A két ország katonai együttműködési szerződésének egyéb vonatkozásai is vannak. Debré ezt úgy fogalmazta meg, hogy az elkövetkező években „természetes követelmény” lesz a katonai összefogás Spanyolországgal. Ez a követelmény öszszefüggésben áll — vagy legalábbis így kívánják beállítani — a földközi-tengeri erőviszonyokkal és a NATO, valamint Franciaország bizonyos ellentéteivel is. Szóba került az a lehetőség is, hogy közös hadgyakorlatokat tartanak, esetenként közösen használják a légi bázisokat, a kiképző személyzetet cserélik. A Le Monde úgy kommentálja a szerződést, mintha az részben az Egyesült Államok spanyolországi törekvéseivel is ellentétes lenne. Kétségtelenül figyelemre méltó az az időponti egybeesés, amely a francia—spanyol egyezmény és a Madridba látogató Rogers amerikai külügyminiszter, majd Laird hadügyminiszter kijelentései között volt. Rogers még április végén, a NATO római ülésszaka után tett egynapos villámlátogatást a spanyol fővárosban. A szeptemberben lejáró amerikai—spanyol támaszpontegyezmény megújítását, pontosabban a négy támaszpont amerikai igénybevételét „hasznosnak, de nem döntőnek” nevezte. Laird viszont, aki közvetlenül Debré után járt Madridban, már rendkívül fontosnak nyilvánította a bázisokat. A Le Monde nem véletlenül hivatkozik a madridi Nuevo Dianára, amely szerint a francia— spanyol katonai együttműködés megerősítette Spanyolország „tárgyalási helyzetét" Washingtonnal szemben. Az első látásra kétségtelenül indokoltnak tűnő okoskodás hosszabb távon azonban nem igazolható. Valószínű, hogy Madrid a már eddig is felvonultatott legkülönfélébb zsarolási manőverek mellett hasznot kíván majd húzni a Párizzsal kötött egyezményből. És ezt megteheti, hiszen tárgyalási pozíciója valóban megerősödött, fegyvervásárlás esetén most már nincs kizárólagosan Washingtonra utalva. A francia-spanyol katonai egyezmény más vonatkozásban viszont legalább ennyire megfelel az amerikaiaknak is. Megfigyelők szerint ugyanis a támaszpontszerződés megújításának egyik akadálya, hogy Madrid cserében újabb védelmi szerződést kíván kicsikarni Washingtontól. Az amerikai szenátus azonban — tekintettel az indokínai helyzetre — semmiképpen sem volt hajlandó hozzájárulását adni újabb katonai kötelezettségvállaláshoz. A Párizs—Madrid együttműködés viszont megszünteti a „jogalapot” arra, hogy a spanyol kormány földközi-tengeri védtelenségére hivatkozzék. Ugyanennek a kérdésnek a távolabbi perspektívái is egybeesnek az amerikai tervekkel. Az Egyesült Államok ugyanis már hosszabb ideje szorgalmazza Spanyolországnak a NATO-ba való bevonását. Rogers a római ülésszakot megelőző tárgyalásokon felvetette ezt, de akkor az angolok határozottan visszautasították a gondolatot. A mostani egyezmény azonban az első lépésnek tekinthető a NATO-országok és a Francokormány szorosabb együttműködése felé, még ha ez éppen az Atlanti Szerződés katonai szerveiben „renitenskedő” Franciaországon keresztül történt is. Mindebből persze nem következik, hogy az amerikai vezetés nem kívánja megújítani a spanyolországi támaszpontszerződést. Rogers és Lair’, kijelentésének eltérő hangneme inkább csak az álhídozás manőverei közé sommató, hiszen a líbiai Wheetus kiürítése után a spanyol bázisok fontossága jelentősen megnőtt az Egyesült Államok földközitengeri stratégiájában, a francia—spanyol katonai együttműködésnek ugyanakkor van egy — jelenleg még teljesen fel sem mérhető — vonatkozása, amelyről Madridban és Párizsban is csak „hangfogóval” beszélnek. Spanyol-Szahara kérdéséről van szó. Az ENSZ még 1966-ban hozott sürgető határozatot, hogy Spanyolország valamilyen formában biztosítsa gyarmati területeinek a lehetőséget az önállóság elnyerésére. Az Atlanti-óceán partján fekvő afrikai birtok Marokkó és Mauritánia közé ékelődik és Algériának is van közös határa Spanyol-Szaharával. Az új spanyol kormány igyekezett jó kapcsolatokat fenntartani az arab országokkal, de Spanyol- Szahara ügyének ismételt napirendre tűzését nem tudta elkerülni. Ez év elejéig Marokkó, Algéria és Mauritánia nyílt ellentétei akadályozták, hogy a három ország közös álláspontot alakítson ki, és ez a tény biztosította Spanyolországnak a status quo fennmaradását. Januárban azonban Marokkó rendezte kapcsolatait Mauritániával, majd Rumedien algériai elnök találkozója Husszein marokkói királlyal már körvonalazta a közös fellépés lehetőségét. Az a hír, hogy a három ország vezetője szeptemberben együttvitatja meg a spanyol gyarmat kérdését, bombaként robbant Madridban. Lopez Bravo, Debré látogatása idején, felvetette ezt a problémát és hangoztatta, hogy a három ország közös frontot hoz létre Spanyolország ellen. Természetesen Madrid nem mond le könnyen gyarmatáról, vagy legalábbis befolyásának fenntartásáról. Ezért feltételezhetően továbbra is megpróbálja kijátszani egymás ellen az arab országokat — ezzel függhetett össze a spanyol külügyminiszter legutóbbi mauritániai útja is —, esetleg kísérletet tesz a megegyezésre Marokkóval Spanyol-Szahara gazdag foszfátlelőhelyeinek közös kiaknázására. Madrid biztosítékként még egy lapot megjátszott. Jól értesült körök szerint állítólag már megegyezés is született az INI spanyol állami vállalat és egy francia cég között a foszfát közös kitermeléséről. A francia magatartás is érthető: az arab országokkal fenntartott jó gazdasági kapcsolatok ellenére sem kívánnak kimaradni az üzletből, különösen, ha azt felajánlják nekik. Madrid ugyanakkor ennek fejében támogatást remél a gyarmat ügyében minden valószínűség szerint hamarosan kirobbanó feszültség idején. Lovas G villa -------------- Mamar Nemzet------------------ Losonczi Pál üdvözletes külföldi államfőkhöz Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Ruanda Köztársaság függetlenné válásának 8. évfordulója alkalmából táviratban köszöntötte Gregoire Kayibanda köztársasági elnököt. Az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak táviratban üdvözölte Michel Micombero köztársasági elnököt, a Burunda Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Táviratban fejezte ki jókívánságait Mohamed Siad Barre vezérőrnagynak, a Szomáli Demokratikus Köztársaság legfelsőbb forradalmi tanácsa elnökének, országa függetlenné válásának 10. évfordulója alkalmából. Táviratban köszöntötte Roland Michener főkormányzót, Kanada nemzeti ünnepe alkalmából. Az észt küldöttség látogatásai Nagy Mária, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtitkára kedden a Barátság Házában fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság észt tagozatának Arnold Gren miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttséget. A szívélyes baráti látogatáson st.wen volt az MSZBT sínab vezető munkatársa az I. I. Bagyul, a szovjet napykövetség első titkára. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője kedden délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában baráti látogatáson fogadta a küldöttséget, amelynek tiszteletére este a Vörös Csillag Szálló éttermében a Külügyminisztérium és az MSZBT vacsorát adott. Építésügyi küldöttség utazott Belgrádba Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes vezetésével kedden építésügyi küldöttség utazott Belgrádba, a magyar—jugoszláv regionális tervezési és urbanisztikai közös bizottság alakuló ülésére. A kormányközi vegyes bizottság határozata alapján jön létre e regionális bizottság, amely elsősorban a két ország közös határmenti területének regionális tervezésével és a városfejlesztés fontosabb kérdéseinek kidolgozásával foglalkozik. Budapesten tanácskoznak októberben Európa fizikusai Az Európai Fizikai Társaság korábbi döntése alapján az Eötvös Loránd Fizikai Társulat intéző bizottsága úgy határozott, hogy az európai szervezet tanácsülését október 20— 21-én tartja Budapesten. Bondor József miniszter: Öt újabb házgyárat helyeznek üzembe a következő tervidőszakban Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter kedden délelőtt két és fél órás beszélgetést folytatott a gazdaságpolitikai újságírókkal. Átfogó képet adott az építőipar és az építőanyag-ipar jelenlegi feladatairól, gondjairól, valamint a negyedik ötéves terv teendőiről. A miniszter a bevezetőben utalt a parlamentben legutóbb elhangzott néhány megállapításra. Elsőnek az építőipar nem kielégítő kapacitását említette és ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata, hogy az „olló" két szára, tehát az igény és a kapacitáskielégítés közelítsen egymáshoz. Olyan ideális állapotra, hogy az építőipar kapacitása nagyobb legyen, mint az igény — belátható időn belül nem lehet számítani. Csak Budapesten 500 millió forint értékű építőipari feladatot utasítottak vissza a minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok. Az ok: munkaerő-, gép-, anyaghiány. Hangsúlyozta a miniszter, hogy az építőipar és az építőanyag-ipar fejlesztésére történtek lépések a harmadik ötéves tervben is, de ez nem volt elegendő az építőipari igények teljesítéséhez. A párt és kormány határozata értelmében a lakásépítés fejlesztése az elsőrendű feladat. Az árvíz- és a belvízkárok növelték a vállalatok gondjait. Az árvíz sújtotta területeken tízezer lakást kell újjáépíteni, és a cél az, hogy novemberig minden családnak rendelkezésre álljon legalább egy szoba. Az árvízkárosultak lakásgondjának megoldása társadalmi feladat. A miniszter hangsúlyozta ezután, hogy a negyedik ötéves tervben épülő 400 ezer lakás kivitelezése nagy összefogást kíván és az EVM-vállalatokra nagyobb feladatok hárulnak. A házgyári hálózatot öt újabb egységgel bővítik, ezek helyének kijelöléséről a későbbiekben döntenek. A beruházásokkal kapcsolatban arról is szólt a miniszter, hogy a műszaki előkészítés színvonala nem javult és ez hátrányos népgazdasági szempontból is. Viszonylag rövid idő alatt valósultak meg a házgyárak, a vegyipar beruházásai, néhány nehézipari vállalat rekonstrukciója. A házgyári programban szeeplő egységek két év alatt készültek el és kezdték meg munkájukat. Visontán az építőipar 6 hónappal korábban fejezte be munkáját, ugyanígy a Lenin Kohászati Művekben fél évvel korábban kezdődhetett meg a termelés, az Ózdi Kohászati Üzemekben pedig a rekonstrukciót 16 hónappal korábban fejezték be. Ezek a beruházások és rekonstrukciók megütik a nemzetközi színvonal magas mércéjét. A miniszter befejezésül az építőipar műszaki fejlesztéséről és az építőanyag-ipar rekonstrukciójáról, új beruházásairól adott átfogó képet az újságíróknak. I ÚJ TÍPUS I BALKÁN KISMOTOR | VÁROSI KÖZLEKEDÉSHEZ—TÚRÁZÁSHOZ | § ÁRA: 4980 FT KAPHATÓ. ^ | Magyar-portugál párttalálkozó Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására június második felében látogatást tett Magyarországon a Portugál Kommunista Párt küldöttsége: Alvaro Cunhal, a párt főtitkára, José Vitoriano, a KB titkárság tagja és Carlos Britto, a Központi Bizottság tagja. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a delegáció találkozott Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával és a Központi Bizottság más képviselőivel. A portugál pártküldöttség magyarországi útja során látogatást tett ipari, mezőgazdasági üzemekben, kulturális intézményekben, megismerkedett a magyar dolgozók építőmunkájával, életkörülményeivel. A portugál kommunisták delegációját mindenütt nagy tisztelettel fogadták. A találkozók alkalmával a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiben elfoglalt álláspontjukról. Az őszinte, elvtársi légkörű eszmecserék bizonyították, hogy az összes érintett kérdésekben teljes a nézetazonosság a két testvérpárt között. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának képviselői kifejezték szolidaritásukat a Portugál Kommunista Párt hősi harcával, amelyet a fasiszta diktatúra ellen, a demokratikus rendszer kivívásáért, a portugál gyarmati uralom felszámolásáért folytat. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselői elismerésüket tolmácsolták a szocializmus magyarországi eredményeivel kapcsolatban, amelyet úgy értékelnek, mint nagy jelentőségű hozzájárulást a nemzetközi munkásosztály és az összes országok népeinek harcához. Mindkét fél hangsúlyozta, a kommunista és munkáspártok internacionalista együttműködésének, valamint az összes antiimperialista erő összefogásának nagy fontosságát, és kölcsönösen kifejezték törekvésüket a magyar és a portugál kommunisták közötti kapcsolatok elmélyítésére. Tovább apad a Tisza Befejezte munkáját az árvízvédelmi kormánybiztosság A Tisza apadásának megfelelően Szolnoknál harmadfokúról másodfokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget, s mindössze 40 centiméteres apadást kell megvárni Szegednél, hogy a készültséget a folyó utolsó szakaszán is egy fokozattal enyhítsék. Az utóbbi öt napon kereken 5000 emberrel csökkentették a védekezők számát. A jelenleg harmadfokú készültséggel őrzött Tisza-szakaszon pedig már napok óta nem észlelnek újabb veszélyes jelenségeket a gátakon. E kedvező jelek alapján kedden délután az árvízvédelmi kormánybizottság operatív értekezletén Vincze József kormánybiztos-helyettes bejelentette, hogy a kormánybiztosság befejezettnek tekinti működését. A kormánybiztos-helyettes köszönetet mondott a tárcaösszekötők lelkiismeretes, áldozatos munkájáért. A társadalom erőinek rendkívüli összefogása vezette sikerre a védekezést, s így óriási népgazdasági értékeket mentettek meg az árvíztől, az elöntéstől. Szegednél még mintegy két méterrel kellene apadnia a Tiszának, hogy teljesen megszüntethessék az árvízvédelmi készültséget. Egyelőre folytatni kell tehát a gátak őrzését, szükség esetén a védelmet is. Az árvízvédelmi kormánybiztosság megszűnésével most már az Országos Vízügyi Hivatal ár- és belvízvédelmi műszaki törzse irányítja tovább a munkálatokat. Az árvíz sújtotta területeken megkezdődtek az újjáépítési és helyreállítási munkák. Az Országos Takarékpénztár kirendeltségeihez azonban eddig csak 320 károsult kért egyéni hitelt. A kérelem benyújtásához káradat felvételi lap, építési engedély, költségvetés szükséges, továbbá tanácsi igazolás arról, hogy a károsult háztulajdonos volt. A takarékpénztár felkészült a kérelmek gyors elbírálására. A károsultaknak nem kell elhagyniuk lakóhelyüket, az OTP dolgozói a helyszínen keresik fel őket. Két új munkabizottság a Hazafias Népfront budapesti Bizottságában Az MSZMP Központi Bizottságának februári határozata alapján a jövőben a Nőbizottság mint munkabizottság a Hazafias Népfront budapesti elnöksége mellett működik. Ugyancsak a népfront munkabizottságaként dolgozik majd a szülői bizottság. Kedden a Hazafias Népfront budapesti elnökségének ülésén Bodonyi Pálné, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára ismertette a két új munkabizottság feladatát. A nőbizottság feladata lesz, hogy a többi munkabizottsággal együttműködve foglalkozzék a nőket érintő speciális kérdésekkel. A Nőtanács eddigi tevékenységéből, tartalmi munkájából megőrzik mindazt, ami eredményes és vonzó volt a nők körében, de erősítik azt a népfronttevékenységet is, amely eddig is és jelenleg is a nők politikai, közéleti, lakóterületi érdekeit és érdeklődését szolgálja. Nem változnak az alapvető célkitűzések a szülői bizottság munkájában sem. Folytatják a szülői munkaközösségek hagyományos tevékenységét a szülők között végzett pedagógiai propaganda, a szülői munkaközösségi vezetők és aktívák továbbképzése, a pályaválasztás és a tagozati munka erősítése terén. Ugyanakkor fokozatosan érvényre juttatják a Hazafias Népfront tömegmozgalmi lehetőségeit a szülők között végzett munka eredményessége érdekében. A kerületekben és az iskolákban végzett szülői munkaközösségi feladatok iránya a jövőben is az adott területnek megfelelő, differenciált, önálló, a korszerűség irányába fejlődő munka. Az ülésen bemutatták a két új munkabizottság tagjait, majd Szabó Piroskát, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnökévé, a nőbizottság vezetőjévé, dr. Révai Józsefnét a népfront budapesti elnökségének tagjává, a szülői bizottság vezetőjévé választották. 3