Magyar Nemzet, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

% A laoszi kudarc miatt a Nixon 112 eszkaláció fokozása felé hajlik Köves Tibor, az MTI was­d­lingtoni tudósítója jelenti. Az amerikai főváros politikai k­öreiben fokozódó aggodalom­mal találgatják: „Lenyeli-e a­­ok­on-kormány a laoszi invá­zió nyilvánvaló kudarcát, avagy további amerikai szá­razföldi erők bevetésével pró­bálja megnyerni a laoszi ha­­zárdjátszmát, amelyre feltette egész »vietnamizálási« politi­káját”. Bennfentes megfigyelők ál­­talában úgy vélik, hogy Nixon elnök máris túlságosan elköte­lezte politikájának hitelét a laoszi akcióval, semhogy min­den további nélkül belenyu­godhatna a Laoszban bevetett dél-vietnami, csapatok „csen­des visszavonásába”, ami az Invázió „sikerét” bizonygató minden hivatalos kijelentés ellenére egyértelmű lenne a vereség beismerésével. A New York, Times diplo­máciai főmunkatársának hét­fői jelentése szerint a Nixon­­kormányon belül is viták van­nak arról, vajon célszerű-e tovább terpesíti sö­téteket” Laoszban, és nem volna-e he­lyesebb elengedni a Thieu­­kormány kezét A New York Times rámutat: Nixon elnök eddig óvakodott attól, hogy személy szerint is túlságosan elkötelezte magát a laoszi in­vázióval kapcsolatban, de a katonai helyzet alakulása foly­tán hamarosan döntenie kell, ■melyikz utat választja. Mértékadó washingtoni meg­figyelők Nixon vérmérsékleté­re és politikai ösztöneire utal­va általában azt jósolják, hogy az elnök az eszkaláció foko­zása mellett fog dönteni, sőt, valószínűnek tartják, hogy ilyen értelmű döntését már meg is hozta. Mint az AP jelenti, Thomas F. Eagleton, Missouri állam demokrata párti szenátora hét­főn határozati javaslatot ter­jesztett a kongresszus elé. Ebben sürgeti, hogy a jövőben az Egyesült Államok elnökei kongresszusi jóváhagyás nél­kül 30 napnál hosszabb időre ne vethessenek be amerikai csapatokat. WaeMaeseat tadósftén­k felnyíltnan kiábrásdottság és aggodalmak A higgadtabb hétvégi elem­zések nem voltak túl hízel­­gőek Nixon külpolitikai üze­netéhez. Az első visszhang csütörtökön és pénteken a meghökkenésé volt, hiszen az elnök nyíltan bevallotta, hogy „nem szabad elsietve felszá­molni Amerika elkötelezettsé­geit”, ami „vietnamira” for­dítva az amerikai csapatkivo­nások végtelenségét és a há­ború időben és térben belát­hatatlan távlatait ígéri. A „mélyebbre” tekintő vasárna­pi írások, megnyilatkozások in­­kább az újraértelmezett Ni­­xon-doktrína immár áttekint­hetetlenül bonyolult, ha úgy tetszik, zavaros lényegét emel­ték ki, a további „értelmezé­sek” lehetőséget kínáló ellent­mondásait. Túl hosszú — mondta Fulbright, aligha rest az olvasásra, ám kevés érté­ket tulajdonítva az üzenetkö­tetnek, amely szórengetegével „elrejti Nixon és Kissinger igazi elképzeléseit”. Egyébként nem változott Nixon retoriká­ja — tette hozzá a szenátus külügyi bizottságának megle­hetősen fásult elnöke, akit el­keserít a kongresszus tehetet­lensége immár a második há­borúzó elnök veszélyes hibái­val szemben. Már az előző kor­­mányzat idején abbahagytam, hogy a szavakra figyeljek, lát­ván a tetteket — summázta so­kak véleményét az üzenetről, amelyről különben Joseph Karst a Washington Postban kimutatja, hogy nem egyéb, mint „az, aminek mások gon­dolják ... Hiszen mindenütt engedményeket tesz a kor­mányzat bírálóinak”, mármint a szöveg, nem a kormány cse­lekvése. Fulbright egyébként tör­vényben próbálja kötelezni az adminisztráció vezetőit, hogy legalább jelenjenek meg a kongresszusi bizottságok ki­hallgatásain, mivel emelőre hiába vár Rogersre, Lairdre, s Kissinger nem is válaszolt le­velére. Nyilatkozott Humphrey is, s hallatán az ember elmél­kedhet azon, miként lett a John­son-kormányzat forma szerint második emberéből és elnökjelöltjéből a háború éles nyelvű, a sürgős és teljes ki­vonulást emlegető bírálója, míg Nixon átvette a johnsoni örökséget Humphrey ugyan ma köny­­nyen állíthatja, hogy neki — ha elnök lenne — már nem lenne egyetlen katonája sem Vietnamban, de a helyzetet jól jellemzi, hogy a demokra­ta jelöltek nem félnek hatá­rozottan elkötelezni magukat a gyors kivonulás követelése mellett Tehetik ezt elsősor­ban amiatt — s emlegetik is minduntalan —, hogy az ame­rikaiak túlnyomó többsége, gyakorlatilag háromnegyede, pártolja a „kivonulást, most" elképzelést. Mindez azonban egyelőre nem változtat az in­dokínai helyzeten. Nixon üze­netének elemzői aggódva mu­tatják ki, hogy a saigoni re­zsim „fokozatos megterhelése” és a mostani laoszi kaland ta­nulsága kizárják egymást a gyakorlatban, ha az elnöki üzenet szövegében nem is. Hi­szen ma már mindenki előtt nyilvánvaló, mennyire az ame­rikaiak támogatásától függ a saigoni csapatok mozgatható­sága. De éppen e logika alap­ján jogos sokak félelme, hogy Washington a „vietnamizálás” szorult helyzetéből megint „előre fog menekülni". Kivált, hogy a saigoni és az itteni ka­tonai körök láthatóan erőseb­ben tudják szaván fogni a kor­mányt, mint a kongresszus és a változást váró közvélemény. Avar János Bomba robbant a Capitolum épületében Hatalmas erejű robbanás rázkódtatta meg hétfőn haj­nalban a washingtoni Capito­­lium épületét, ahol a szövetsé­gi kormány két törvényhozó testülete székel. „Igen tete­mes anyagi károkat” okozott a bombamerénylet, sérülés azon­ban nem történt — közölte a Capi­toli­um­ őrségének egyik szóvivője. Elmondotta, hogy hétfőn hajnalban titkos telefo­náló hívta fel a Capitolium őrségének figyelmét a „küszö­bön álló” bombamerényletre, de nem jelölte meg, hogy az­ impozáns épületnek pontosan melyik szárnyában helyezték el a robbanó szerkezetet. Har­minckét perccel a bejelentés után hatalmas erejű detonáció rázkódtatta meg a Capitolium épületét A robbanás színhelye a sze­nátus külügyi bizottságának tárgyalótermében vagy annak „közvetlen közelében” volt Egyes hírügynökségeik tudni vélik, hogy a robbanó szerke­zet az­­ épület egyik borbély­­üzletének közelében levő mos­dóhelyiségben explodált. Egy azonban bizonyos: a robbanás a Capitolium épületének azt a szárnyát rongálta meg, ahol a szenátus székel. A Szövetségi Bűnügyi Nyo­mozó Hivatal (FBI) helyszínre érkezett különítményei megin­dították a nyomozást Újság­írók és fotóriporterek nem kö­zelíthetik meg a Capitolium hatalmas épülettömbjét, amely 1800 óta nyújt otthont az ame­rikai kongresszus két házának. Éles ellentétek az afrikai miniszteri értekezleten Addisz-Abebából jelenti a DPA és az AFP. Az „ugandai kérdés” körüli viták lehetet­lenné teszik az Afrikai Egy­ségszervezet miniszteri taná­csának érdemi munkáját s a konferenciához közelálló kö­rökben már a tanácsülés fel­függesztéséről beszélnek. A kérdés, hogy Ugandát a puccsal hatalomra került Amin tábornok küldöttsége, vagy az eltávolított elnök, Obote delegációja képvisel­je-e. Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa hétfő este úgy határozott, hogy munkáját meghatározatlan időre elna­polja­. Magyar­ Nemzet A Birch MigfrtnSt rém­óiki nyomát a Kormányválság Norvégiában Ellentétek a körön piaci csatlakozás ügyében Csaknem elkerülhetetlennek látszik a norvég kormányvál­ság — jelentik nyugati hírügy­nökségek. A négy párt koalí­ciójából alakult kormány, il­letve Borten miniszterelnök le­mondását azért követeli az el­lenzék, mert Borten indiszkré­ciót követett el a Norvégia Közös Piac-beli csatlakozásá­ról folyó tárgyalásokkal kap­csolatban. A botrány a Dag­bladet című lap néhány nap­pal ezelőtti jelentése után rob­bant­­ki: a lap közölte Norvé­gia brüsszeli nagykövetének titkos beszámolóját a csatlako­zási tárgyalások állásáról. A nagykövet beszámolójában ki­fejtette azt a véleményét, hogy Norvégia belépésének kilátásai mezőgazdasági és halászati helyzete miatt csekélyek. A titkos jelentés szellőztetése után a miniszterelnök nyilat­kozatban jelentette be, hogy nem adott tájékoztatást a tár­gyalási­ állásáról. Később újabb nyilatkozatban mégis­csak elismerte, hogy a közös piaci belépés ellen küzdő egyik szervezet vezetőjével is­mertette a jelentést, továbbra is fenntartotta azonban azt az állítását, miszerint a sajtót nem tájékoztatta. Borten lemondása nagyon valószínűnek látszik. A prob­léma csak az, hogy a koalíció négy pártjának sikerül-e új miniszterelnök kijelölésével az 1965 óta uralmon levő kabine­tet megmenteni, vagy pedig az ellenzéki Munkáspárt köve­telésének megfelelően az egész kormány lemondásra kénysze­rül Az ellenzéki Munkáspárt ma, kedden bizalmatlansági indítványt készül a parlament elé terjeszteni. A parlament­ben, amelynek 150 mandátu­mából 74 van a munkáspárt kezében, tehát a négy polgári párt alig két mandátumos többséggel rendelkezik, csak­nem­ bizonyosra vehető a bi­zalmatlansági indítvány elfo­gadása, hiszen a kormánykoa­líción belül is követelik Boh­­én lemondását. L’Aquill­aielli mtatéróe emlékeztetnek A kommunisták a belügyminiszter lemondását követelik Franco Restivo külügymi­niszter szombaton felfüggesz­tette • tisztségéből l’Aquila rendőrkapitányát és az orszá­gos rendőr-főkapitányt bízta meg a rend fenntartásával Ezen kívül riadórendőrséget és csendőrkülönítményeket irá­nyított a XIII. században épült, festői városkába, ahol napok óta folynak a tünteté­sek. A belügyminiszter szom­bati intézkedései sem vetet­tek véget a zavargásoknak, sőt, vasárnap az est beálltával ismét fellángolt az utcai harc a szélsőjobboldali tüntetők­ és a rendőrök között A zavargást alaposan meg­szervezték. Az egyik keskeny utcán több hordó olajat öntöt­tek végig, majd felgyújtották és valóságos fáklyává változ­tatták az utcát. Másutt bari­kádokat emeltek a kendőkkel bekötött arcú zavargók és vas­­rudakkal ütésálló sisakokkal felfegyverkezve vették fel a harcot a könnygázgránátok fe­dezete mögött előnyomuló rendőrökkel A Reuter helyszíni tudósí­tója szerint mintegy 2000 lehe­tett a rendbontók száma, akik azonban több csoportban a szűk utcácskákon és tereken nagy ellenállást kifejtve száll­tak szembe a mintegy 3000 főt kitevő karhatalmi alakulatok­kal Ennek tulajdonítható, hogy a harmadik napja tartó zavargásokban 75 rendőr sebe­sült meg, de vasárnap este is csak néhány rendbontót tud­tak elfogni. A tüntetők, akik akárcsak Reggióban, itt is a tartományi közigazgatási funkciók meg­osztása ellen tiltakoznak, elég világosan elárulják politikai hovatartozásukat: minden po­litikai párt irodáját feldúlták, csak az újfasisztákét és a mo­narchiátokét nem. A város ut­cái vasárnap este csatatérre emlékeztettek. A rendőrség kikapcsoltatta a villanyáramot és a sötétbe borult várost csak itt-ott világította meg egy-egy felgyújtott autó. Gyilkos merényletre is sor került vasárnap Catanzárótól 75 km-re egy kisvárosban, Ca­­pistranóban. Egy zsúfolt ven­déglőben egy ismeretlen me­rénylő pisztolylövésekkel há­rom embert megölt, kettőt megsebesített, majd egy kocsi­ba ugorva elrobogott. A rend­őrség üldözi az elmenekült bű­nözőt. Enrico Berlínguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkár­­helyettese Bolognában mon­dott beszédében követelte Franco Restivo belügyminisz­ter lemondását a l’aquila-i ese­mények miatt Élesen elítélte a fasiszta elemek által TAquilá­­ban elkövetett legújabb bűn­­cselekményeket. Elmondotta, hogy leváltották ugyan az ot­tani rendőrfőnököt, de a bűn­­cselekményekért elsősorban a belügyminiszter felelős. A je­lenlegi olasz kormány nem tudja, vagy nem akarja fel­számolni a fasiszta komman­dókat. Egynapon általános sztrájk Angliában A hétfői napon eléri a há­rommilliót azoknak a száma, akik munkabeszüntetéssel til­takoznak a kormány sztrájk­törvénye ellen — jelentik nyu­gati hírügynökségek. Nagy- Britannia ismét napilapok nél­kül marad. Csatlakoznak a sztrájkhoz a technikusok és a gépészek is. A megmozdulás elsősorban az autógyárakat érinti. Több cég előrelátóan munkaszüneti napot hirdetett hétfőre. Számítanak arra is, hogy zavarok lesznek az áram­szolgáltatásban. A® angol belépésről tárgyalnak a hatok külügyminiszterei Brüsszelből jelenti a DPA és az AFP. A Közös Piac tag­államainak külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásu­kon a Nagy-Britannia, Íror­szág, Dánia és Norvégia kö­zös piaci tagságáról folyta­tandó legközelebbi értekezle­tet készítették elő. A délután kezdődött meg­beszélések középpontjában an­nak megvitatása állt, hogy Nagy-Britannia a legközelebbi öt évben milyen arányban járuljon hozzá a Közös Piac évi költségeihez. A három százalékkal kezdődő és éven­ként emelkedő hozzájárulás­ra vonatkozó angol javaslatot a tagállamok eddig visszauta­sították Az értekezlet elején meg­egyezés jött létre arról, hogy az átmeneti időszak alatt összhangba hozzák az angol mezőgazdasági árakat az euró­pai árakkal. Ez a folyamat öt szakaszban bonyolódik le és a tervek szerint 1977. július elsején fejeződik be. A hétfői ülést megelőzően a tagállamok külügyminiszte­rei munkaebéden a Közös Piac miniszteri tanácsának reformjára vonatkozó francia javaslatokat tárgyalták meg. A külügyminiszterek kedden az Írország és Dánia közös piaci tagságával foglalkozó értekezleten vesznek részt. A Nagy-Britanniával és Norvé­giával folytatandó hasonló tárgyalásoknak két héten be­lül kell sorra kerülniük. .de 14 13TL Issiscína 7. Líbia 40 százalékos olajáremelést kivét Ismét folynak a tárgyalások Tripolyra Vasárnap este visszatértek Líbiába a nyugati olajtársasá­gok képviselői, hogy folytas­sák tárgyalásaikat Líbiával, Algériával, Szaúd- Arábiával és Irakkal A nyugati társaságok képvi­selői múlt hét csütörtökön utaztak vissza országaikba je­lentéstételre, miután Abdusz­­szalam Dzsallád líbiai minisz­terelnök-helyettes közölte ve­lük: legkésőbb március 9-ig be kell fejezni a nyersolaj árának emeléséről­ folyó tár­gyalásokat. A Reuter úgy tud­ja, hogy Líbia, amely a tár­gyalásokon a másik három or­szágot is képviseli, körülbelül 1 dollárral akarja felemeltetni a nyersolaj barrelenkénti 2 dol­lár 55 centes árát Irak és Szaúd-Arábia ugyan múlt hónapban aláírta a Tehe­ránban létrejött olajárterme­lési megállapodást, ez azonban nem vonatkozott, a két ország­nak a földközi-tengeri kikötő­kön keresztül exportált ola­jára. Bumedien algériai elnök nyilatkozott a Le Monde-nak Algéria és Franciaország kap­csolatairól Mindenekelőtt rá­mutatott arra, hogy Franciaor­­szággal már tavaly nyár óta tárgyaltak az olajkérdésről ám a francia magatartás a múlt év végén hirtelen meg­merevedett, s ugyanakkor a francia sajtóban heves kam­pány kezdődött Algéria ellen. Mint később kiderült, ennek oka az volt, hogy már meg­kezdődött az „olajkartellek szent szövetségének” előkészí- t tése. A tárgyalások elakadtak, s mert a franciák azt mondták,­­ hogy előbb be kell várni e, ste­­heráni konferencia eredmé­nyeit, majd pedig a tripoliszi találkozó eredményeit is. Ezek­nek az előzményeknek a fé­nyében kell értékelni az algé­riai kormány legutóbbi dönté­sét. Rumedien elnök hangsúlyoz­ta, hogy a francia olajtársasá­gok kártalanítására konkrét és határozott ígéretet tett, és azt meg is fogja tartani. Most az a legsürgősebb, hogy újra folytassák a tárgyalásokat és azokon rendezhetik a kártala­nítás kérdését is. Nem szabad kizárólag­ a kő­olaj szemszögéből nézni a problémát — hangsúlyozta, vé­gül Rumedien elnök —, mert itt politikai kérdésről is van szó. Algéria a béke és a biz­tonság tényezője akar lenni a Földközi-tenger térségében, de ahhoz, hogy betölthesse ezt a szerepét, teljes függetlenségre van szüksége. A DPA brüsszeli jelentése szerint tavaly a Közös Piac legtöbb tagállamában emelke­dett a fűtőolaj ára. A környéd fűtőolajnál Hollandiában­­, Belgiumban 33, Olaszország­ban 30, az NSZK-ban 20 szá­zalékos volt az emelkedés. A nehéz fűtőolaj ára Belgiumban és Hollandiában megkétszere­ződött, az NSZK-ban pedig 33 százalékkal emelkedett Spanyolországban február 27-től emelkedtek a benzin­árak. Spanyolország eddig Ausztriával és Svájccal együtt Európa legalacsonyabb ben­zinárakat érvényben tartó or­szágai közé tartozott Schütz: tiépítmetéjének egyórás tárgyalása az NDK fővárosakse Nyugat-Berlinből jelenti az MTI. Günter Struve, Klaus Schütz nyugat-berlini kor­mányzó polgármester szemé­lyi titkárságának vezetője, hétfőn délután egyórás meg­beszélést tartott az NDK fő­városában a minisztertanács irodájának egyik vezető mun­katársával Nyugat-Berlinbe való visszatérése után beszá­molt Schütznek a megbeszélé­sekről Schütz kormányzó polgár­­mester ezt követő nyilatkoza­tában kijelentette, hogy még nem állapodtak meg a legkö­zelebbi megbeszélés időpont­jában. Reményét fejezte ki, hogy a technikai jellegű meg­beszélések eredményeként, a nyugat-berlini lakosságnak húsvétkor lehetősége nyílik Berlin és környéke felkere­sésére. Wil­ Stoph miniszterb­li­k, Schütz kormányzó polgármes­terhez intézett múlt heti le­velében kilátásba helyez­te: húsvéti­ határátlépési en­gedélyeket adnak nyugat-ber­lini lakosoknak, hogy elláto­gathassanak az NDK-ba és fő­városába, Berlinbe. 0 (Moszkva, Reuter) Agos­­tino Casaroli érsek, vatikáni külügyi államtitkár, szovjet­unióbeli látogatásának befejez­tével hétfőn hazautazott Moszkvából ›■› (Damaszkusz, AFP) A Baath-párt ideiglenes, regio­nális parancsnoksága Hafez Asszadot jelölte a köztársasá­gi elnöki tisztségre. MCM (Moszkva, TASZSZ) Hét­főtől kezdve több közszükség­leti cikk árát szállították le a Szovjetunióban: televízió ké­szülékek, mosógépek, motor­­kerékpárok, robogók, villany­borotvák lettek olcsóbbak. A néphadsereg megalakulására emlékeztek Berlinben Berlinből jelenti az MTI. Március elsején ünnepelte a Német Demokratikus Köztár­saság nemzeti néphadserege megalakulásának 15. évfordu­lóját. Berlinben, az NSZEP Köz­ponti Bizottsága és a minisz­tertanács által rendezett ün­nepségen Hoffmann hadsereg­­tábornok, nemzetvédelmi mi­niszter mondott beszédet. A többi között a­­Brandt­­kormány egyesztendős tevé­kenységéről beszélt. Kijelen­tette, hogy Brandt kancellár és Schmidt hadügyminiszter sem­mit sem adott fel a nyugatné­met imperializmus alapvető elképzeléseiből, pusztán az új erőviszonyokhoz alkalmazkodó új elemekkel egészítették ki az imperialista politikát. Indiában megkezdődtek a választások Tíz napig tart a szavazás Helyi idő szerint hétfőn reggel 8 órakor (magyar idő: hajnali 3 óra 30 perckor) meg­nyíltak az indiai szavazóhelyi­ségek és ezzel megkezdődött a tíznapos választás, amely során 275 millióan adják le szavazatukat. Mint az MTI kiküldött tu­dósítója jelenti, a szavazás kezdetekor az indiai főváros saj­tókörei­ben úgy látják, hogy Indira Gandhi miniszterel­nöknő pártjának, a kongresz­­szusnak van esélye a parla­menti többség megszerzésére az 522 tagú képviselőházban, a Lok-Szabha-ban. A minisz­terelnök pártja korábban ket­tészakadt és a politikusok egy része most a jobboldali pár­tok szövetsége révén igyek­szik megbuktatni Indira Gandhit. Az úgynevezett régi kongresszus a Dzsan Szangh és a Szvatantra, valamint a jobboldali Szamjukta szocia­lista párttal együtt magának igyekszik megszerezni a par­lamenti többséget. Bár az in­diai lapok közvetlenül a sza­vazás küszöbén nem közöl­tek találgatásokat, a polgári sajtó egy része is irreálisnak tart egy ilyen fordulatot Az Indiai Kommunista Párt, amely Kerala államba­in és néhány más körzetben együtt­működik Indira Gandhi kong­resszus pártjával, hangsúlyoz­za, hogy a választásokon de­mokratikus, baloldali többsé­gű parlamentet kell létrehoz­ni. A­ párt 87 körzetben állí­tott jelöltet. Azokban a körzetekben, ahol a szavazásra csak ké­sőbb kerül sor, változatlan hevességgel folyik a kam­pány: ezrével tartják a gyű­léseket, a jelöltek felvonulá­sokat, tüntetéseket szervez­nek, a városokat és a falvakat hangszórós gépkocsik gyak­ran ökörvontatású szekerek járják. A hivatalos szervek mindenütt igyekeznek bizto­sítani a szavazás megszerve­zését, a nehezen megközelít­hető hegyi körzetekbe pél­dául külön karavánok juttat­ják el az urnákat, a dzsungel­ben, ahol a választási bizto­sok útjába még emberevő tigrisek is kerülhetnek, való­ságos expedíciót szerveznek, hogy az eldugott helyeken levő települések lakói is sza­­vazhassanak. Az ország egyes részeiben, mindenekelőtt Nyugat-Bengá­­liában tovább tartanak az erőszakosságok is. Kedden szünnap lesz az in­diai választásokon, szerdán viszont újabb államokban já­rulnak az urnák elé a szavai­zók és több államban folytat­ják a szavazatok összegyűjté­sét.

Next