Magyar Nemzet, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

i­p­a­s 1320 forint Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Vasárnap 1974 máj­us 16 XXVI. évfolyam* 114. szám Egység, magasabb szinten Az elemző és értékelő munkát a Béke-világtanács küldöttei az eltelt három nap során elvégezték, s a mai vasárnapon az egész vi­lágot átfogó mozgalom ve­zérkara összegezi a bizott­ságok tevékenységét, meg­vizsgálja a beérkezett javas­latokat és elindítja az új kezdeményezéseket, ame­lyeknek megvalósítására az elkövetkező időszakban a mozgalom összpontosítja majd energiáit. A budapesti tanácskozást a magasabb szinten megva­lósult egység jellemezte. Megmutatkozott ez már az első plenáris ülésen, amikor a harcoló Indokína fiai ré­szesítették a legmelegebb üdvözlésben a front ugyan­azon oldalán küzdő amerikai küldötteket, akik nem cse­kély bátorsággal szállnak szembe odahaza a közös el­lenséggel, az amerikai kor­mány kíméletlen hódító po­litikát hirdető héjáival. Mert a szellem, amelynek parancsára az amerikai bom­bázók nap nap után a gyil­kos terhet (ők „hasznosnak” nevezik) ezer és ezer tonnást zúdítják Vietnam, Kambod­zsa és Laosz békés falvaira, ugyanaz, mint amely roham­ra indítja rendőrségét a wa­shingtoni Capitólium és a Lincoln emlékmű környékén az özvegyek és a veteránok, az árvák és a rokkantak, a fiatalok és az öregek, a fe­hérek és a feketék békét kö­vetelő százezrei ellen. Ugyanaz a szellem taszítja ezerszámra a rögtönzött koncentrációs tábor szöges­drót kerítése mögé az ame­rikai társadalom jobbik én­jének harcos képviselőit, mint amely a hírhedt „tig­risketrecekbe” zsúfolta ösz­­sze a szabadságot, emberi jogokat és emberibb életet követelő vietnami hazafia­kat. A közös ellenség ellen vívott közös harc katonáinak egymásra találása most itt Budapesten korunk drámai küzdelmének legfelemelőbb jelenetei közé tartozik, s ta­lán még soha nem lehetett ennyire mélyen és tisztán érezni, hogy a háború eluta­sításában, a béke megterem­tésében a becsületes, jószán­dékú emberek között nem­csak érdekközösség áll fenn, hanem igen erős morális és érzelmi szálak is összefűzik őket. Ez jellemezte az indo-­­ kínai háború megszünteté­sével foglalkozó felszólalá­sokat mind a plenáris ülé­sen, mind pedig az indokí­nai bizottságban. S ez a magasabb szintű egység jelentkezett a többi bizottságokban is. Ismeretes, hogy az erő- és ellentétvona­lak igen bonyolultan met­szik egymást a Közel-Kele­ten, s az izraeli csapatok visszavonásáért folyó harc belső tartalma nem azonos egyes arab országok kormá­nyainál. Éppen a tanácsko­zás időpontjára esett a vál­tozás az EAK vezető testü­leteiben, amely megnehezíti a küzdelem jelen szakaszá­ban a célok megvalósulását. De ennek ellenére a bizott­ság tagjai együtt kutatták a béke és az igazság érvénye­sülésének lehetőségeit a Kö­zel-Keleten, s egységesen szólítottak fel a további harcra az izraeli megszállók és az őket támogató ameri­kai politika ellen. Az európai biztonsággal foglalkozó bizottság tanács­kozását egy szóval kifejez­ve, az együttműködés jel­lemezte. Az európai mozga­lom tisztelt alakja, a belga Lambilliotte szellemesen emlékeztet arra, hogy a „ko­operáció” az „operáció” szó­ból származik, ami pedig al­kotást, munkát jelent, az emberek által csak kollek­­tíve végezhető munkát. Az együttműködés tehát nem csupán egyfajta nemes szel­lemi állapot, hanem szövet­kezés a közös munka elvég­zésére. Európa népei előtt pedig sürgős, s csak közös erőfeszítéssel elérhető célok állnak, mint a kollektív biz­tonság megteremtése, a gaz­dasági, politikai, kulturális együttműködés továbbfej­lesztése, Európa új arcula­tának kialakítása. Ebben a közös munkában az európai népeket képviselő delegátu­sok egyöntetűen hangsú­lyozták a Szovjetunió és a szocialista országok kezde­ményezéseit és igen jelentős szerepét. Az európai helyzet értékelésénél a realitások­nak megfelelően beszéltek a nehézségekről is, arról, hogy a NATO és elsősorban an­nak vezető hatalma, az Egyesült Államok, tovább halogatja az európai bizton­sági értekezlet összehívását, a konferenciát további elő­feltételekhez köti és ilyen értelemben befolyásolja szö­vetségeseit is. Az amerikai manőver célja és természe­te világosan kiderült az egyes NATO-országokból ér­kező küldöttek felszólalásá­ból, akárcsak az az óhaj, hogy lehetőleg még a NATO soron következő lisszaboni ülése előtt erőteljes tömeg­akció induljon meg az euró­pai konferencia multilaterá­lis előkészítéséért. A leszerelési, illetve az új­gyarmatosítás és a fajüldö­zés kérdéseivel foglalkozó bizottságban az emberiség előtt álló megoldandó fel­adatokat vizsgálva, logiku­san jutottak arra a követ­keztetésre, hogy a fajüldö­zés, a társadalmak e legke­gyetlenebb korbácsa, a sze­génység, a tudatlanság ellen vívott harc csakis a lesze­relés gyakorlati megvalósu­lásával érhet el átütő győ­zelmet, csakis így szabadul­hatnak fel a jövőt építő nagy célokhoz szükséges százmilliárdok. A nemzetközi békemozga­lom tekintélyének jelentős növekedését bizonyította a politikai reprezentáció szé­lessége és az a tény, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete és az Afrikai Egység­szervezet első ízben képvi­seltette magát a Béke-világ­­tanács közgyűlésén. A rész­vevők többsége nem tarto­zott a BVT-hez, vagy a BVT-vel együttműködő szervezetekhez, s már ez is mutatja a mozgalom rend­kívüli vonzerejét. Az a fel­ismerés öltött testet ebben a reprezentációban, hogy a még hatásosabb cselekvés érdekében elengedhetetlen a békéért küzdő erők tömörí­tése, a kapcsolatok felvéte­le és szorosra fűzése, a kö­zös célok megfogalmazása és a közös célok kidolgozá­sa. Tizennyolc esztendővel ezelőtt a BVT Budapestről hirdette meg a programot: „Tárgyaljatok, tárgyaljatok, tárgyaljatok!” E program azóta a nemzetközi politika gyakorlatává vált, a megol­dandó kérdések egész sorá­ban indultak meg,é­s egy részében eredményesen be is fejeződtek a tárgyalások. Most Budapesten a békés egymás mellett élés politi­kája magasabb szintre lé­pett A BVT a békés együtt­működés programját hirdet­te meg. Büszkék vagyunk, hogy e program ismét Bu­dapest nevével kapcsolódik össze Zattenbeyr Gierek és Jaroszewicz Budapesten A magyar és a lengyel vezetők megbeszélései A külpolitikai helyzet AZ EGYIPTOMI FŐVÁROSBAN péntek éjjel és­ szombat délelőtt teljes nyugalom volt. Nyugati hírügynökségek jelen­tései szerint Szadat elnök rádióbeszédét követően készültségbe helyezték a fegyveres erőket és a rendőrséget. A távirati iro­dák értékelései szerint Szadatnak sikerült elhárítania az elnöki hatalmat fenyegető közvetlen veszélyt, de a belpolitikai válság még nem ért véget. A Reuter kairói tudósítója úgy értesült, hogy az elnök elleni állítólagos összeesküvés több vezéralakját bíróság elé állítják. Perek lehetőségére utal a Francia Kommu­nista Párt lapja, az Humanité is. A Tanjug tudósítója szerint korai a végső következtetés levonása, s nem világos, milyen következményekkel járnak az események Egyiptom és a közel­­keleti helyzet szempontjából”. A tudósító megállapítja: a „leg­felső vezetésen belüli két frakció összeütközéséről van szó, a konfliktus középpontjában csaknem teljes bizonyossággal az Izraellel való szembenállásra vonatkozó magatartás áll.” Három kairói napilap is úgy értelmezte Szadat intézkedé­seit, hogy azok „a nemzeti egység védelmét, helyreállítását szolgálják”. Dakruri, az Arab Szocialista Unió új főtitkára szombaton számos küldöttséget fogadott, s a delegációk támo­gatásukról biztosították Szadat elnököt. Kairóból elutazott Nimeri szudáni államfő, aki az egyiptomi elnökkel tárgyalt. Alasszuna, az Arab Liga főtitkára felszólította az arab államo­kat, hogy egyesítsék erőiket. A közel-keleti rendezés lehetőségeivel is foglalkozta­k a Kö­zös Piac külügyminiszterei párizsi értekezletükön. Az Interna­tional Herald Tribüne értesülése szerint a „hatok” külügymi­niszterei tervezetet fogadtak el a válság rendezésére. A Combat című francia lap arról írt, hogy a külügyminisz­terek az európai biztonsági értekezlettel összefüggésben egyet­értettek abban, hogy „e kívánatos konferenciát alá kell ren­delni a berlini kérdésben való előrehaladásnak"’. A Nyugat-Európában állomásozó amerikai csapatok kérdése ismét vitatéma az Egyesült Államokban. Muskie demokrata párti szenátor U Thant ENSZ-főtitkárral tanácskozott, s kije­lentette: nem tartja időszerűnek az amerikai egységek látsza­t­ának csökkentését. A szenátort az 1972-es elnökválasztások egyik esélyes demokrata párti jelöltjének­ tartják. A csapat­csökkentési javaslatot Mansfield szenátor terjesztette be, s en­nek értelmében december 31-ig felére kellene csökkenteni a kontinensünkön állomásozó amerikai haderők létszámát. Muskie viszont — idézték szavait nyugati hírügynökségek — „nem tartja valószínűnek, hogy az egyoldalú amerikai csapat­csökkentés előnyére szolgálna a Szovjetunióval jelenleg folyó SALT-tárgyalásoknak, a közel-keleti párbeszédnek és a nyu­gat-berlini tanácskozásoknak”. A Demokrata Párt másik befo­lyásos — és ugyancsak az elnökjelöltek listáján szereplő — szenátora, McGovern felszólította Nixont, látogasson el a Kínai Népköztársaságba. A UPI szerint McGovern szenátor kifej­tette: Nixonnak „most és elnöki minőségében” kell megtennie ezt az utazást. A thaiföldi külügyminiszter kijelentette, hogy kormánya érintkezésbe lépett Pekinggel. A külügyminiszter szerint Thaiföld nem szívesen vesz részt az indokínai háború­ban, amelybe voltaképpen belekényszerítették. Magyar -lengyel megbeszélések Az­ MTI jelenti: A Magyar­­ Szocialista Munkáspárt Köz- s­ponti Bizottságának és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának meghívására szomba­ton baráti látogatásra Buda­pestre érkezett Edward Gie­rek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára és Piotr Jaro­szewicz, a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. A lengyel vendégeket a Fe­rihegyi repülőtéren Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tag­ja, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Benkei András belügyminisz­ter, Péter János külügymi­niszter, az MSZMP KB tagjai, dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter és Gyenes András, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Tadeusz Hanu­­szek, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete. Szombat délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának székházá­ban megkezdődtek a magyar és a lengyel párt- és kormány­­vezetők megbeszélései, ame­lyeken lengyel részről Edward Gierek, Piotr Jaroszewicz, ma­gyar részről Kádár János, Fock Jenő, Komócsin Zoltán és Gyenes András vett részt. Délben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköztár­saság kormánya ebédet adott a lengyel vendégek tiszteleté­re. A baráti hangulatú ebéden Edward Gierek és Kádár Já­nos mondott pohárköszöntőt. fiairól lapok Szadat intézkedéseiről Kairóból jelenti az MTI. Szadat elnök rádió- és televí­ziós beszédét követően péntek éjjel és szombat délelőtt tel­jes nyugalom uralkodott Kai­róban. A főváros fontosabb pontjain megerősített rendőr­­járőrök teljesítenek szolgála­tot. A kairói rádió és a sajtó arról tudósított, hogy Szadat beszédét követően rokonszenv­ tüntetéseket tartottak az el­nök támogatására. Állami in­tézmények és társadalmi szer­vezetek táviratban és delegá­ciók útján fejezik ki egyetér­tésüket Szadat intézkedéseivel. Az Al Ahram, az Al Gum­­hurija és az Al Akhbar szom­bati vezércikkében úgy értel­mezi Szadat intézkedéseit, hogy azok a nemzeti egység védelmét, helyreállítását szol­gálják. Mindhárom napilap ki­emeli Szadatnak azt a kijelen­tését, hogy az Arab Szocialis­ta Unió a legalkalmasabb for­ma a népi erők tömörítésére és a demokrácia megvalósítá­sára. A lapok nagy jelentősé­get tulajdonítanak annak az elnöki elhatározásnak, hogy az alapszervezetektől a csúcsig újjáválasztják az ASZÚ vezető szerveit. Az Al Ahram szerint Szadat elnök rendeleti úton Ahmed Iszmail Alit nevezte ki az egyiptomi felderítő szolgálat igazgatójának. Az új igazgató 1969-ben a hadsereg vezérkari főnöke volt. Egy másik elnöki rendelet Mohammed Dakrurit bízta meg az Arab Szocialista Unió főtitkári teendőinek ideiglenes ellátásával Abu el Nur helyett, aki lemondott és jelenleg házi őrizetben van. Dakruri koráb­ban az elnök személyes ta­nácsadója, az alelnöki iroda igazgatója és az államtitkári hivatal igazgatója volt — írta az Al Ahram. A fellebviteli bíróság egyik tanácsadóját, Mohammed Ma­h­er Hasszánt főügyésszé ne­vezték ki. Elődjét, Ali Nured­­dint nyugdíjazták. Szalem, az Egyesült Arab Köztársaság belügyminisztere szombaton Száj­ed Fahin dan­dártábornokot nevezte ki a belügyminisztérium nyomozó osztályának vezetőjévé, annak helyettesévé pedig Hasszán Abu Basa dandártábornokot. E tisztségeket eddig Hasszán Talaat tábornok, illetve Moha­med Mahmud Zohdi vezérőr­nagy töltötte be. Jelenleg mindketten őrizetben vannak azzal a váddal, hogy részt vet­tek a Szadat ellen irányuló összeesküvésben. Fokozott előbu­tyázatvasás Az egyiptomi nemzetgyűlés péntek esti ülésén 18 képvise­lőt megfosztottak mandátumá­tól, megválasztották a parla­ment új elnökét is. A nemzet­­gyűlés új elnöke Hafez Badavi lett. Elődje, Sabib Sukeir egy nappal korábban az ASZÚ Legfelső Végrehajtó Bizottsá­gának két másik tagjával együtt lemondott tisztségéről, s jelenleg házi őrizetben van. Szadat elnök péntek esti másfél órás rádiószózatát, s az új kormány megalakulásának bejelentését követően teljes készültségi állapotba helyezték az egyiptomi fegyveres erőket és a rendőrséget. Kairóban a város valam­ennyi stratégiai fontosságú pontját és épületét, köztük a rádió-televízió Nílus- parti székházát és a belügy­minisztériumot, biztonsági erők őrzik. A biztonsági intéz­kedések azonban egyelőre csu­pán a pénteki politikai meg­rázkódtatást szükségképpen követő fokozott elővigyázatos­ságot jelzik, mivel egyetlen in­cidensről sem érkezett jelen­tés. Az Humanité feltevése Általános vélemény szerint Szadat elnöknek sikerült el­hárítani pénteki erélyes fel­lépésével a közvetlen veszélyt, amely elnöki hatalmát fenye­gette, miután ellentétbe került a kormány és az ASZÚ szá­mos vezető személyiségével. Másrészt az sem kétséges, hogy az egyiptomi belpolitikai vál­ság a pénteki intézkedésekkel még nem ért véget, bár a szombati New York Times és a londoni Times megegyeznek abban, hogy Szadat elnök si­kerrel vívta meg ellenzékével a harc első fordulóját.) A to­vábbi lehetséges fejlemények egyikére utal az a Reuter-iro­da által szerzett kairói érte­sülés, hogy az elnök elleni, ál­lítólagos összeesküvés több ve­zéralakját bíróság­­elé állítják A l’Humanité főcíme is perek lehetőségére utal. A MENA jelentése szerint Gaafar Nimeri szudáni elnök egynapos kairói látogatásának befejeztével szombaton Kairó­ból hazautazott. A szudáni ve­zető azért utazott Kairóba, hogy kifejezze támogatását Szadat elnöknek a hét köze­pén lezajlott politikai válság­gal összefüggésben. A jordániai kormány szóvi­vője szombaton üdvözölte Sza­dat egyiptomi elnök intézke­déseit és az elnököt Jordánia támogatásáról biztosította. A nyilatkozat szerint Jordánia sajnálja, hogy Egyiptomban, abban az országban, amely Jordániával együtt szemben­­áll Izraellel, belpolitikai válság robbant ki, annál is inkább,­­mert minden erőt a szenzi, a jordániai és a golani frontvo­nalra kellene összpontosítani. A jordániai kormány reméli, hogy a Kairóban , kialakult helyzet „a konszolidáció irá­nyába mutató első lépés” — hangsúlyozza a nyilatkozat Szombaton Jordániában hi­vatalosan bejelentették, hogy Amman a hét végére „demili­­tarizált” várossá vált, mivel a főváros térségéből kivonták a hadsereg egységeit. Leonyid Brezsnyev felhívásának nemzetközi visszhangja Washingtonból jelenti az MTI. Mike Mansfield, a sze­nátus demokrata párti többsé­gének vezetője elégedetten nyugtázta a Kreon-kormány „túláradó lelkesedését” Leo­­nyid Brezsnyev pénteken el­hangzott felhívása iránt, amelyben a szovjet vezető a tárgyalások megkezdését szor­galmazta a Közép-Európában levő katonai erők létszámának és fegyverzetének csökkenté­séről. A szenátor ugyanakkor azt a határozott gyanúját fe­jezte ki, hogy a Fehér Ház hirtelen támadt lelkesedése a tárgyalások iránt szoros ösz­­szefüggésben van a Nyugat- Európában állomásozó ameri­kai haderő 50 százalékos lét­számcsökkentését előirányzó

Next