Magyar Nemzet, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

ÍN ]ÚJ,­­ Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Tanácsok és szövetkeztetők Az egyik nagyközségben több kisiparos váltotta ki iparengedélyét és kezdte meg tevékenységét a lakos­ság jobb ellátása érdekében. Az egyik alföldi városban pedig karbantartórészleg alakult házak, lakások tata­rozására. S rövidesen új köntöst kaptak az épületek, mintha a város utcája is megfiatalodott volna. A kisiparos a takarékszö­vetkezettől kapta kölcsön az induláshoz szükséges össze­get. A karbantartórészleg szövetkezeti alapon létesült.. Ez csak két példa, de sorol­­ni lehetne hosszan azt a sok közös akciót, amely a taná­csok és a szövetkezetek egy­re szorosabbá váló együttmű­ködéséből fakad és a lakos­ság érdekeit szolgálja. Fi­gyelemre méltó dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ el­nökének erről a fontos kér­désről adott nyilatkozata is, amely azt mutatja, hogy az eredményesen fejlődő kap­csolatok — amelyeknek az új tanácstörvény kitűnő le­hetőséget biztosít —, mind erősebb szálakkal fűződnek a mindennapi feladatokhoz. A lakosság igénye egyre sokrétűbb, ami a fejlődés velejárója. Több üzletre len­ne szükség, hogy választéko­sabb legyen az ellátás. Friss áruféleség kell, erre igényt tart a falu és város egyaránt. Gyorsabb és jobb minőségű munkát kíván a lakosság. Ma már nemcsak a cipőja­­vításban, ruhakészítésben, hanem a szerelés különböző ágaiban is. Új lakások épül­nek, korszerűsödik a lakás­­kultúra, egyre több a rádió, a televízió, hűtőgép, mosó­gép és más háztartási gép faluhelyen is. De hol van az ehhez szükséges javítórész­leg és a modern felszerelés? Házak épülnek, vagy csak épülnének, mert nincs ele­gendő kőműves. Alkalmas lenne egy házi építőbrigád is, szövetkezeti alapon. Vagy tatarozórészleg, karbantartó­részleg, de az sincs elegen­dő. Pedig van már arra is példa, hogy ahol a lakásépí­tő szövetkezetek alakultak, ott egész sor új lakást épí­tettek fel. Vannak olyan részlegek is, amelyek félkész lakásokat adnak át. Vagy egy másik igény: a kerttu­lajdonosok gondjainak eny­hítésére is alakulhatna szö­vetkezeti gondozó, karban­tartó részleg, permetező­­ vagy gyümölcsértékesítő, ta­nácsadó egyesülés. A tanács feladatköre meg­növekedett, a tanács egyik legfontosabb teendője, hogy segítse a lakosság ellátását, hogy tegye lehetővé a szol­gáltatások korszerűsítését. De hogyan tudja ezt a fon­tos feladatát a közóhaj mér­tékében csak megközelítően is elvégezni? Úgy, ha együttműködik a szövetke­zetekkel, s ezt az együttmű­ködést kiszélesíti az élet minden területére. Van erre lehetőség? A válasz a SZÖ­­VOSZ elnökének nyilatkoza­tában messzemenően pozi­tív, igenis van. Ehhez fi­gyelembe kell venni azokat a változásokat, amelyeket a fejlődés hoz magával, és en­nek alapján távlati tervet kell készíteni. Fokozni kell a szövetkezetek támogatását, fogyasztási szövetkezeteket kell létrehozni, hogy a mun­kások és alkalmazottak sa­ját irányításuk és ellenőrzé­sük alá vonják az áruellá­tást és a szolgáltatások fej­lesztését is. A SZÖVOSZ elnöke sze­rint a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek a közsé­gek és a városok kilencven százalékában, mintegy öt­millió embert érintően gon­doskodnak a lakosság alap­ellátásáról. Az országos ke­reskedelmi forgalom egy­­harmadát bonyolítják. A szövetkezeti kereskedelem forgalma a negyedik ötéves tervben mintegy 50 száza­lékkal nő. És ami nagyon figyelem­re méltó fejlődés, ma már nemcsak a falvakban talá­lunk szövetkezeti üzleteket, boltokat és különböző el­árusítóhelyeket. Egyre több szövetkezeti üzlet nyílik a városokban is. S ez jó do­log, hasznos dolog, mert ver­sengést jelent, bővíti és job­bá teszi az áruellátást, ami mindenképpen hasznos a la­kosságnak. Sokszor az árak­ra­ is kihatással van, mert a szövetkezeti kereskedelem mindenben lépést tart az ál­lam­i kereskedelemmel. Az ellátás terén tehát di­csérendő eredményekkel ta­lálkozunk, de nem mondha­tó el ugyanez a szolgáltatá­sokról, ahol szükség len­ne a szövetkezeti hálózatot min­den iparágban tovább fej­leszteni, természetesen a ta­nácsok aktív közreműködé­sével, ha szükséges, akár anyagi támogatásával is. Ezáltal javítani lehetne a szolgáltatások minőségét, amire egyre több a panasz. Persze, itt meg kell jegyez­ni, hogy a panaszok meg­szüntetésének akad más módja is, a szigorúbb ellen­őrzés, a törvényesség­­fel­ügyelete, ami szintén a ta­nácsok hatáskörébe tartozik. Ez is lakossági érdek. Az új tanácstörvény lehe­tővé teszi a tanácsok és a szövetkezetek gazdasági együttműködésének fejlesz­tését és a fejlesztési tervek összehangolását. Ez a jövő­ben sokat segít majd abban, hogy az ellátásban,­ vagy a szolgáltatásban­ elmaradt te­rületeket nagyobb ütemben fejlesztve, a különbségeket kiegyenlítsék. Lehetősége lesz a közösen megtervezett fejlesztésnek is minden vo­nalon. Ezt előmozdítja majd az egységes szövetkezeti tör­vény is, amelynek kidolgo­zása már megkezdődött. A törvény rövidesen elkészül. Ez is azt bizonyítja, hogy a szövetkezetek további fej­lesztését a kormány nagyon fontosnak tartja. Az új tör­vény lehetővé teszi és elő­segíti a tanácsok és a szö­vetkezetek még hatéko­nyabb együttműködését an­nak érdekében, hogy a vá­rosok és fariák üzletháló­zatát, szolgáltatását új ala­pokra helyezve ne csak mennyiségileg, de minőségi­leg is javítsák a lakosság korszerűbb, jobb és válasz­tékosabb ellátását. Illés Sándor Szadat rádió- és tévébeszéde A szovjet-egyiptomi barátság tovább fejlődött Az elnök Washingtont tette felelőssé a közel-keleti megoldás nehézségeiért A külpolitikai helyzet AZ ISMERT NEMZETKÖZI PROBLÉMÁK köré csoportosul a külpolitikai híranyag. Nagy érdeklődéssel várt rádió- és tele­­vízi­óbeszédet mondott Szadat egyiptomi elnök s körvonalazta az EAK álláspontját a közel-keleti kérdésben. Az államfő a tartós béke feltételének mondotta, hogy Izrael vonja ki csa­patait az összes megszállt arab területről és ismerje el a palesz­tin nép önrendelkezési jogát. Szadat bírálta az Egyesült Álla­mokat és méltatta a közelmúltban megkötött szovjet IEAK barátsági szerződést. Kiemelte ennek katonapolitikai vonatko­zásait is. Szadat beszédéből és Golda Meir szerdai parlamenti állásfog­lalásából levonható az a következtetés, hogy az álláspontok nem közeledtek, s ennek fényében kissé megalapozatlannak tűnnek az előbbrehaladás lehetőségeire tett amerikai célzások. A kairói Al Ahram az izraeli miniszterelnök említett beszédé­vel polemizált csütörtöki számában. A Szuezi-csatorna meg­nyitásának egyik feltételéül szabta Golda Meir, hogy az egyip­tomi fegyveres erők ne keljenek át a csatorna keleti partjára. Figyelemre méltó ezzel kapcsolatban az Al Ahram megjegy­zése: anélkül, hogy az egyiptomi egységek esetleges átkeléséről írt volna, a kairói lap csak annyit közölt, hogy korábban Tel Avivban azon az­ állásponton voltak: a roncsos takarítási mun­kálatokat végző technikusok átkelhetnek a vízi úton. Tisztázódni látszik az amerikai hadifoglyok szabadon bocsá­tásáról folyó vita, bár az álláspontok még mindig nem teljesen világosak. A párizsi­­Vietnam-értekezlet 116. ülésén Xuan Thuy, a VDK küldöttségének vezetője joggal szólt arról, hogy a VDK és a DIFK több ízben világosan közölte felfogását.. Ezt most" is úgy fogalmazta meg Xuan Thuy, hogy az Egyesült Államok szabjon ésszerű határidőt a csapatok kivonására, s az érdekel­t­ek tárgyalást kezdhetnek a foglyok szabadon bocsátásáról. A hadifogolykérdés miatt a JVtxort-konviány sarokba szorulhat — ezt fejtette ki a Washington Post neves publicistája —, mert kiderülhet, hogy kevésbé a hadifoglyok sorsa, hanem inkább a Thieu-rezsim fenntartása fontos Washingtonnak. Az egész Távol-Kelet politikai erőviszonyait befolyásolhatja, hogy a tervek szerint a jövő héten aláírják azt a szerződést, amelyben Okinawa-szigetét az Egyesült Államok visszaadja Japánnak. Tokió ezután úgynevezett „biztonsági szférájának” kiterjesztését tervezi, ami a távol-keleti regionális övezetekben erőátcsoportosulásokra vezethet. Kontinensünk egyik régiójáról, a balkáni államok politikai viszonyairól szólt sajtóértekezletén a jugoszláv külügyi szóvivő. Utalt arra, hogy a diplomáciai érintkezések ma már kiterjed­nek az albán—görög, a jugoszláv—albán és a román—görög viszonylatokra is. Ami Európa lényeges problémáit illeti, nagy figyelem kíséri a folyamatban levő nyugat-berlini négyhatalmi tárgyalásokat. A nyugat-berlini Telegraf arról írt, hogy a kereszténydemok­rata ellenzék a parlamenti vitában visszavonult, s ez bizonyos együttműködési készségről tanúskodik. Az elhamarkodott íté­lettől itt azonban különösen óvakodni kell: a Neue Zürcher Zeitung szerdai száma ugyanis arról írt, hogy minél jobban körvonalazódik egy — a svájci lap szavai szerint — „korláto­zott berlini megegyezés”, annál inkább visszahúzódik az ellen­zék, amelynek egyik alapelve ma is­ az, hogy Nyugat-Berlint az NSZK tartományaként kell kezelni. A négyhatalmi tárgyalások pillanatnyilag egy kérdés és ennek technikai részletei — a Nyu­­gat-Berlinbe irányuló gépkocsiforgalom — körül folynak. invar Sadati Az Arab Szocialista Unió a dolgozó nép szövetségére épül Biztosítási kell­ő bírálat és az Ős bírálat jogát Anvar Szadat egyiptomi el­nök csütörtökön nagy jelentő­ségű rádió- és televíziós beszé­det mondott. Kijelentette: „Kö­zel-Keleten úgy lehetséges a tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az összes megszállva tartott arab területről és elis­meri a Palesztinai népnek azt a jogát, hogy saját maga dönt­sön sorsáról.” Az elnök hevesen bírálta az Egyesült Államokat, amely — mint mondotta — „az Izrael­nek nyújtott katonai és anyagi támogatás révén tevékeny részt vállal területeink megszállásá­ban és a szuverenitásunk el­len irányuló agresszióban”. „Nem feledkezhetünk meg ar­ról — hangsúlyozta —, hogy az Egyesült Államok, magáévá téve az úgynevezett közel-ke­leti erőegyensúly elvétt, minden lehető segítséget megad, hogy ezáltal biztosítsa Izrael kato­nai erőfölényét valamennyi arab országgal szemben. Ezt a magatartást nem fogadjuk el és teljes egészében elutasítjuk” — mondotta. Szovjetunió lojális és önzet­len segítségét méltatva Szadat elnök kijelentette: „A Szovjet­unió a gyakorlatban bizonyí­totta be, hogy szilárdan az im­perialistaellenes forradalom mellett áll és habozás nélkül erkölcsi és anyagi segélyben részesíti a függetlenségük megszilárdításáért küzdő fej­lődő országokat.” Az egyiptomi államfő hozzá­fűzte: „A Nasszer elnök kez­deményezte egyiptomi—szovjet barátság továbbfejlődött és a nemrég aláírt barátsági és együttműködési szerződésben öltött testet. E szerződés meg­erősíti a barátság elvein nyug­vó szovjet—egyiptomi kapcso­latokat és megszilárdítja a ké ország között kialakult szoros együttműködést. A szerződés révén a Szovjetunió rendelke­zésünkre bocsátja tudományos és technológiai ismereteit, hogy segítségünkre siessen a korszerű egyiptomi állam ki­építésében és fokozza katonai erőnket területeink felszabadí­tása céljából.” „E barátságtól egyetlen lé­péssel sem távolodhatunk el, mert ezzel saját érdekeink el­len cselekednénk és saját tér­ségünkön belül az imperializ­mus ügyét támogatnánk” — mondotta Szadat egyiptomi el­nök. Az Arab Szocialista Unió át­szervezéséről és azokról az el­vekről szólva, amelyekre tevé­kenységét alapoznia kell, An­var Szadat hangsúlyozta: „Az Arab Szocialista Unió a dolgo­zó nép szövetségére épül. Nem kaphatnak benne helyet az opportunisták, a reakciósok, az egyiptomi­­ társadalom szocia­lista átalakításának ellenségei, az ingadozók, és a nemzeti in­tegritás, a belső front ellen ágáló összeesküvők.” „Az Arab Szocialista Unió­nak — fűzte hozzá — a kol­lektív vezetés elvét kell ma­gáévá tennie, hogy döntései valóban a közös akaratot tük­rözzék és ne egyes csoportok érdekeit szolgálják mások ká­rára. Mindenki számára bizto­sítani kell a bírálat és az ön­­bírálat jogát. Ez a jog azonban csak a­­szabad véleménynyilvá­nítás légkörében érvényesül­het.” „A néptömegek — fűzte hoz­zá — rendelkezni fognak az­zal a joggal, hogy megvonják bizalmukat képviselőiktől, amennyiben­ azok eltérnek a forradalmi úttól.” Szadat elnök végezetül hang­súlyozta az állami szektor uralkodó szerepét az egyipto­mi gazdaságban, majd rámu­tatott a „nemzetgazdaság fej­lődésének alapját képező ne­hézipar kiépítésének” szüksé­gességére. Podgornij rálantaal bei,de Az európai problémákat egvide­­ően, párhuzamosan kell rendezni Moszkvából jelenti a TASZSZ. Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke csütörtö­kön választási beszédet mon­dott Moszkva „L­eningrád” kerületében, amely őt jelölte küldöttének a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnöke foglalkozott a gazdasági-szer­vezői mun­ica tökéletesítésének, a központi és a helyi állami szervek megnövekedett fele­lősségének kérdéseivel. Mint mondotta „a kommunizmus építésének jelenlegi szakasza, a társadalmi élet új jelenségei megkövetelik az olyan törvé­nyek kidolgozását, " amelyek elősegítik a népgazdasági irá­nyítás hatékonyságának nö­velését, a fegyelem megsz­ár­­dítását, az államapparátus tö­kéletesítését, a természeti kincsek védelmét és más fon­tos kérdések megoldását. Az utóbbi években intenzív mun­ka folyik­ törvénykezésünk fej­lesztése érdekében”. A Legfelső Tanács elnöksé­gének elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt években jelen­tős mértékben erősödött a szocialista országok közössé­ge. A testvérnépek és testvér­pártok közötti kapcsolatok még szilárdabbakká váltak. Az SZKP és a szovjet állam jelenlegi intézkedései azt a célt szolgálják, hogy valósít­sák­ meg a XXIV. kongresszus által megfogalmazott béke­­programot a gyakorlatban. Ezt a célt szolgáljál­ a pártszin­ten, a társadalmi szervezetek, az állam és a diplomáciai szer­vek szintjén tett lépések, a szovjet vezetők tárgyalásai sok ország állami vezetőivel. Podgornir emlékeztetett arra, hogy az NSZK bizonyos kö­reit revansvágy fűti. Európa térképének felülvizsgálására törekednek. Vannak olyan, Európán kívüli erők is, ame­lyek a kontinens legaktuáli­sabb problémáinak megoldása ellen tevékenykednek. Ezt bi­zonyítja a NATO közelmúlt­ban Lisszabonban tartott ülé­sének állásfoglalása is. Egye­sek az európai kérdések meg­oldását azon az alapon akar­ják lelassítani, hogy — úgy­mond — e kérdések hossza­dalmas, több szakaszból álló tanulmányozására van szük­ség. A­ Szovjetunió azonban úgy véli, hogy valamennyi európai kérdést egyidejűleg, párhuzamosan lehet és kell megoldani. „Síkra szállunk azért is, hogy Nyugat-Berlin­ kérdésében — a mesterséges akadályokat elhárítva — köl­csönösen elfogadható rende­zést érjünk el. Szeretnénk re­mélni, hogy erre törekszenek tárgyaló partnereink is.”­­Podgornij hangsúlyozta, hogy az összeurópai biztonsági ér­tekezlet kérdésében a Szov­jetunió és a többi szocialista ország álláspontja világos. "Itt az ideje, hogy az általán­ós jellegű kijelentések után — amelyek még akkor sem köte­lező erejűek, ha pozitív a hangvételük, az érdekelt or­szágok áttérjenek a tanácsko­zás gyakorlati előkészítésének aktív időszakába A Legfelső Tanács elnöksé­gének elnöke hangsúlyozta a fegyverzetek, a fegyveres erők csökkentésének szükségessé­­gét, a kiélezett katonai szem­benállás enyhítésének jelentő­ségét, elsősorban Közép-Euró­­pában. Brandt és Sebed fogadta Szingh külügyminisztert Ha nem szűnik meg a bevándorlás, India ellenintézkedéseket hoz Bonnból jelentette az AP. Szvaran Szingh indiai külügy­minisztert csütörtök délelőtt külön-külön fogadta Willy Brandt nyugatnémet kancellár és Walter Scheel külügymi­

Next