Magyar Nemzet, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

Szerda, 1971. szeptember 1.. A „fekete arany" avagy az új Eldorádó Négy évszázada, hogy a spa­nyol hódítók az Eldorádót a mai Ecuador területén keres­ték. Napjainkban újabb ,,kincskeresők” járják be a la­tin-amerikai ország dzsungel­ját, csakhogy ezúttal nem eredmény nélkül. A Spiegel augusztus végi száma írja, hogy a geológusok hatalmas olajlelőhelyeket tártak fel Ecuadorban, s az optimista becslések szerint nincs kizár­va, hogy akár 2,2 milliárd, tonna olajat is rejt az őserdő. A hamburgi hetilap beszá­mol arról is, hogy már meg­kezdődött az első olaj­vezeték lefektetése, melyen át egy év múlva naponta több mint­­10 000 tonna olaj érkezik majd Ecuador csendes-óceáni kikö­tőihez. Quito azzal számol, hogy a kitermelés megindulá­sa után kezdetben 240 millió dollár, a későbbiekben pedig akár 500 millió dollár bevétel­hez is juthat az olajexportból. Ez az összeg csaknem 50 mil­lióval meghaladja a banán­köztársaság jelenlegi összkivi­­telének értékét. Századunk új gyarmatosítói legalább olyan kitartóan ke­resték a „fekete aranyat”, mint az egykori spanyol hódí­tók a kincset. A brit—holland Shell-konszern szakemberei még a második világháború előtt jelentek meg Ecuadorban, a költséges feltárási művele­tek azonban másfél évtized el­teltével sem hoztak eredményt. A hatvanas évek elején a ka­nadai-amerikai vegyes cég, a Norsul Oil tett kísérletet, s nem sokkal a sikerekről ki­­szivárgott hírek után máris je­lentkezett az észak-amerikai Gulf Oil és a Texaco. Mint­hogy az Andok hegyvonulata miatt jelentősen megnöveked­tek a beruházási költségek, ed­dig mintegy 300 millió dollárt fektettek be az észak-amerikai konszernek. Ez az összeg azon­ban arra is utal, hogy a nem­zetközi olajtársaságok nagy hasznot remélnek. A viszony­lag kis területű Ecuadorban je­lenleg már 21 társaságot tömö­rítő nyolc olajkonzorcium szer­zett jogot az olajbányászatra. Ecuador azonban nem az egyedüli latin-amerikai or­szág, ahol az amerikai válla­latok új lelőhelyekre bukkan­tak. A Bohemia kubai hetilap még a nyár elején ismertette Venezuela és Kolumbia határ­­konfliktusával kapcsolatban a venezuelai öbölben feltárt olajlelőhely ügyét. Caracas és Bogotá a nyilvánosság kizárá­sával már egy esztendeje ta­nácskozik a „felségjog” kérdé­séről. A vita tulajdonképpen az 1941-es határmegállapítás értelmezéséről folyik, ameny­­nyiben Venezuela a partsza­kasz elvét kívánja érvényesí­teni, míg Kolumbia a „közép­vonalat” ismeri el határként. A harc valójában a húszezer négyzetkilométer területű öböl mélyén fekvő, becslések sze­rint több mint 2 milliárd ton­na olajkincs birtoklásáért folyik. A két új lelőhely jelentősé­gét több tényező is növeli. Az Egyesült Államok szempontjá­ból nyilvánvalóak az előnyök, amennyiben a szállítási költ­ségek jóval alacsonyabbak, mintha az olajat az arab or­szágokból kellene importálni. Az időpont sem érdektelen, ugyanis a közelmúltban a nemzetközi olajfronton harc kezdődött a nyersanyagkincset exportáló fejlődő országok és a nagy társaságok között. Ta­vasszal az OPEC, a világ tíz jelentős nyersanyagokkal ren­delkező országának tömörülé­se, amelynek Venezuela is tag­ja, áremelést vívott ki. A tár­gyalások kisebb-nagyobb hév­vel azóta is folytatódnak, s ez az egyik indítéka, hogy az amerikai kormányzat igyek­szik függetleníteni olajbehoza­talát az afrikai térségtől. Egy korábbi cikkünkben utaltunk az indokínai olajfeltárásokra, az észak-amerikai monopóliu­mok ugyancsak növelték beru­házásaikat Alaszkában, mind­két terület az amerikai szük­ségletek több­oldalú ,,lefedezé­sét” eredményezte A latin-amerikai olaj év­tizedek óta jelentős tétel az Egyesült Államok energia­behozatalában. Tavaly az amerikai olajimportnak több mint ötven százaléka szár­mazott a déli szomszédok­tól, elsősorban Venezuelá­tól, amely egymaga mintegy 35 százalékkal részesedik az USA kőolajbehozatalában. A cikkben említett ecuadori és a venezuelai-öbölbeli feltárá­sok esetleg hatással lehetnek Caracas és Washington „érle­lődő” olajháborújára is. Ugyanis a venezuelai parla­ment július végén elfogadta a „Ley de Reversiont”, a kő­olaj visszaszolgáltatásáról szóló törvényt. Eszerint 1983 után, amikor lejárnak a kül­földi, így elsősorban észak­amerikai társaságoknak nyúj­tott koncessziók, nemcsak a fekete arany, hanem a mo­nopóliumok berendezései is kártalanítás nélkül a venezuelai állam tulajdoná­ba kerülnek. Ebben a helyzetben nincs kizárva, hogy az amerikai cé­gek megpróbálnak a zsarolás eszközéhez nyúlni, hiszen az új ecuadori lelőhelyek bizto­síthatnak bizonyos taktiká­­zási lehetőséget- Ecuador, amely gazdaságilag jóval el­maradottabb Venezuelánál, jelenleg bizonyára örömmel fogadja az észak-amerikai monopóliumok tevékenységét az olajbányászatban, amely­nek hasznából az állam ré­szesedik, így elméletben Quito gyengítheti a caracasi tárgyalási pozíciókat. Azért csak elméletben egyelőre, mert — a Spiegel értesülése szerint — még nem tisztázták véglegesen az olajkitermelés feltételeit, valamint Ecuador és az Egyesült Államok viszo­nyában jelentős feszültség­­gócok is találhatók, így im­már másfél esztendeje tart a halászati háború. Ecuador kétszáz tengeri mérföldig szá­mítja felségjogát, s a közel­múltban lefoglalt, illetve pénzbüntetésre ítélt több ame­rikai halászhajót. Washington megtorlásul a múlt évben le­állította a Quitónak ígért pénz­ügyi és katonai segély folyó­sítását. Ecuador és Kolumbia, va­lamint az amerikai monopó­liumok közötti viszonyt bo­nyolítja az a tény is, hogy a két dél-amerikai ország tagja az Andok-paktumnak, amely tavaly decemberben hozott nagy fontosságú, hosz­­szú távú intézkedéseket a kül­földi befektetésekkel kapcso­latos politika egységesítéséről. A közösen elfogadott szer­ződés szerint az andesi or­szágokban befektetett idegen tőkét ellenőrzik, csak a nem­zeti vállalatok, illetve azok a vegyes cégek, amelyekben a nemzeti tőke részesedése meghaladja a 30 százalékot, élvezhetik a kereskedelem li­beralizálásának előnyeit. Chi­le, Peru és Kolumbia ese­tében a külföldi vállalatok tulajdonában levő befekteté­seket 15 év alatt, Bolívia és Ecuador esetében pedig 20 esztendő alatt kell állami el­lenőrzés alá vonni. Az andesi integráció határozatainak ismertetése után több amerikai vállalko­zás bejelentette, hogy nem eszközöl újabb beruházást a térségben. Egyelőre úgy tű­nik, hogy a gyorsabban meg­térülő olaj­beruházásokra ez nem vonatkozik. Hosszabb tá­von persze az is bizonytalan, hogy akár Ecuador, akár Ko­lumbia végrehajtja-e követ­kezetesen az andesi határoza­tokat, hiszen kevésbé köte­lezték el magukat a gazda­sági önállóság eszméjének, amely Chilére és Perura, il­letve a közelmúltban meg­döntött bolíviai kormány po­litikájára jellemző volt. Az Andok országai együttműkö­désének fontosságát viszont éppen­ az olajkérdés is bizo­nyítja. Az egy­séges állás­pont ugyanis az egyetlen le­hetőség, hogy az észak-ameri­kai monopóliumok és Wa­shington hivatalos terveiben megfigyelhető „oszd meg és uralkodj”-elv kudarcot vall­jon. A napi politika esemé­nyei közül éppen ezért érde­mel fokozott figyelmet Salva­dor Allende chilei elnök mos­tani látogatása Ecuadorban és Kolumbiában. Lovas Gyula Mwr Nemzet Diplomáciai hírek Poul Hartling dán külügy­miniszter kormánya nevében táviratban fejezte fel részvétét a magyar repülőgép katasztró­fája alkalmából. A részvétnyil­­vánításért a magyar kormány nevében Péter János külügy­miniszter mondott köszönetet. * Dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a forradalmi kormány miniszterelnöke, valamint D. R. Osvaldo Dorticos Torrado, a Kubai Köztársaság elnöke táv­iratban mondott köszönetet a magyar vezetőknek a július 26-i nemzeti ünnep alkalmából küldött baráti jókívánságokért. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban köszön­tötte Moamer El-Kadhafit, a Líbiai Arab Köztársaság pa­rancsnoki tanácsának elnökét országa nemzeti ünnepe alkal­mából.* A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közöt­ti új konzuli egyezmény megkö­tése céljából tárgyalások foly­tak Budapesten. A tárgyalások eredményeként magyar részről dr. Németh József, a Külügy­minisztérium konzuli főosztá­­lyának vezetője, bolgár részről Iván Szpaszov, a bolgár kül­ügyminisztérium konzuli fő­osztályának vezetője parafálta az új egyezményt. Nagygyűlés a nemzetközi antifasiszta napon Kedden volt a nemzetközi antifasiszta nap, ebből az al­kalomból nagygyűlést rende­zett a Vasas-szakszervezet székházában a Magyar Parti­zán Szövetség, a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Jogász Szövetség. A Himnusz elhangzása után Bo­dor Tibor színművész szavalt, dr. Sós György mondott el­nöki megnyitót, majd Har­mati Sándor, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság elnöke mondott beszédet. Hangoztat­va, hogy a fasizmusra csakis egyetlen lehet a válasz, a ha­tározott szembeszállás. — Ma az Egyesült Államok a világ első számú agresszora — mondotta többek között a szónok —, a vietnami ameri­kai agresszió a közéletet és a mindennapi életet is militari­­zálta, s a világban ma kiala­kult helyzet indokolja, hogy a harcos antifasiszta szellemet tartsuk ébren. Nemzetközi konferencia a nyelvtudomány gépesítéséről A tudományos-technikai for­radalom a társadalomtudomá­nyokba is behatolt Ennek egyik kiemelkedő példája a szeptember 4-én Debrecenben kezdődő, „Az automatizálás szerepe a nyelvtudományban: számítógépes módszerek fel­­használása” című nemzetközi konferencia. A nyelvtudomány gépesítése azért is jelentős, és vált ki nagy érdeklődést, mert hasz­nát veszik többek között a szótárírás, a lexikonszerkesz­tés művelői, a dokumentációs szövegek feldolgozói, s nem utolsósorban a nyelvi szövegek automatikus elemzésével fog­lalkozók. E tudományok műve­lésére alakult nemzetközi bi­zottság — az ICCI — 1965-ben rendezte meg első konferenciá­ját New Yorkban. A debreceni konferencián 45 hazai és 80 külföldi szakember vesz részt. Huszonegy ország képviselteti magát, közöttük a Szovjetunió, az USA és Japán. Jumzsagijn Cedenbal látogatása a vadászati világkiállításon Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztár­saság minisztertanácsának el­nöke, Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Fock Jenő­nek, a Minisztertanács elnöké­nek társaságában kedden fel­kereste a vadászati világkiál­lítást. A vendégelvet a világkiállí­tás főbejáratánál Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány elnök­­helyettese és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter fogadta. A ven­dégek nagy érdeklődéssel ta­nulmányozták az egyes orszá­gok vadászati kultúrájára jel­lemző gyűjteményeket, ame­lyek egyúttal megismertetik az országok természetvédelmi eredményeit és vadászati té­májú népművészetét. A szovjet pavilonban A Szovjetunió nemzeti kiál­lítási csarnokában B. Szviri­­denko, a pavilon igazgatója üdvözölte a vendégeket, akik az élő növények környezeté­ben szinte élethűen kitömött állatokat, erdei, mezei vadakat s a páratlan értékű trófeákat tanulmányozták. Ezek közül több kapott kiállítási nagydí­jat. A bolgár nemzeti pavilon­ban a kiállító ország szakem­berei ismertették a szebbnél szebb szarvasagancsok és a ki­tűnő vaddisznóagyarak „törté­netét­’, s elmondották, hogy Bulgáriában hathatós intézke­désekkel gyarapítják a vad­állományt. A mongol nemzeti pavilon­ban Zs. Budszuren, Mongólia nemzeti megbízottja kalauzol­ta a vendégeket. Elmondotta, hogy gyűjteményük a világ­­kiállításon 240 különféle ér­mét kapott. Az anyagban vi­lágrekorderek is találhatók, a kőszáli kecske és az orgali trófeája. A látogatók hossza­san időztek a népművészeti tárgyaknál, majd megtekin­tették a kiállítás egyik érde­kességét, a mongol jurtát. Az NDK kiállítási csarnoká­ban vadász-fúvószenekar kö­szöntője után dr. H. Ruffer pavilonigazgató muflon-, dám- és szarvastrófeákat mutatott be, többek között a nagydíjas őzagancsot. Franciaország pavilonjában I. Lefebvre nemzeti megbízott kalauzolásával a látogatók hosszan időztek a párizsi va­dászati és természetvédelmi múzeum világhírű gobelinjei előtt. Dr. Tóth Sándor, a kormány főmegbízott-helyettese az 1100 trófeát egyesítő magyar trófea­pavilonba kalauzolta a vendé­geket, akik elismeréssel nyilat­koztak a kiállítási csarnok nagy szakértelemmel elrende­zett, igen változatos anyagáról. A csehszlovák pavilonban O. Küchler pavilonigazgató a vi­lágrekorder mufflon- és vad­­macskatrófeákra hívta fel a látogatók figyelmét. Bemutat­ták a legújabb típusú cseh­szlovák vadászfegyvereket és a világ sok országában nagy népszerűségnek örvendő vadá­szati motívumokkal díszített cseh üvegtárgyakat. A körséta utolsó állomása a tanzániai pavilon volt, ahol T. R. Mgondah pavilonigazgató a híres tanzániai vadrezervátu­mok életét szemléltető gyűjte­ményre hívta fel a látogatók figyelmét. A körséta után Kádár János és Fock Jenő megtekintette a kiállítás lovaspályájának keddi versenyeit és bemutatóit. Kuba nemzeti napja A világkiállításon kedden került sor Kuba nemzeti nap­jára. Reggeltől estig vérpezs­dítő ritmusú dalok fogadták Kuba pavilonjának látogatóit, amely a megnyitás óta nagy forgalmat bonyolít le. Kedden is seregestől keresték fel a lá­togatók a pavilont, és érdek­lődéssel nézték az ország szép tájait, vadász- és horgász­zsákmányait bemutató képe­ket, színes ismertetőket. A nemzeti nap alkalmából a kubai pavilonban kedden este fogadást adott Ottó Riera, a kubai kiállítás nemzeti megbí­zottja és Flon­eal Chomon Me­­diavilla, Kuba budapesti nagy­követe. Megjelent dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, valamint a világkiállításon részt vevő or­szágok nemzeti megbízottai és a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja. Ifjúsági hét A vadászati világkiállítás alatt a KISZ központi bizott­sága és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda ifjúsági he­tet rendez. A szeptember 5— 11-ig tartó rendezvénysorozat rendezőinek elsődleges célja, hogy minél több vidéki fiatal­nak mutassa be a VVK-t. A MÁV és a Volán menetrend sze­rinti és különjáratain előrelát­hatóan 40—50 000 fiatal utaz­tatását szervezik a megyei ki­­rendeltségek. Az érkező cso­portok megtekinthetik az if­júság és a természet kapcsola­tát bemutató kiállítást is, részt vehetnek több, Expressz által szervezett rendezvényen. A fiatalok kiállítási és budapesti tájékozódásának megkönnyíté­sére Express információs iro­dát hoznak létre. Az ifjúsági hét záróeseménye 11-én este lesz, a kiállítás főterén ekkor rendezik meg a nemzetközi if­júsági bált. A mozifilmeket a Vörös Csil­lag filmszínházban szeptember 5 és 15 között pergetik le nem­zetközi zsűri előtt. A televí­ziós és szakalkotások a Termé­szettudományos Ismeretter­jesztő Társulat Bocskay úti he­lyiségében versenyeznek, az amatőrfimek pedig a világkiál­lítás területén levő moziterem­ben. A versenyt követően, szeptember 16-tól egész na­pos vetítést tartanak a budapesti Híradó-moziban a nemzetközi természetfilm-fesztiválon be­mutatott valamennyi mozi­filmből — négy héten át A fesztiválon hazánk több mint 30 filmmel versenyez, köztük számos, már korábbi fesztiválon díjat fődíjat nyert alkotással Környezetvédelmi világkonferencia C. W. Breicher, a FAO álta­lános ügyek és tájékoztatási osztály főigazgatója, aki a va­dászati világkiállítás alkalmá­ból tartózkodik hazánkban, kedden sajtótájékoztatót tar­tott. Ismertette a FAO-nak a vadászati világkiállítás céljá­hoz, nevezetesen a természet­­védelemhez kapcsolódó tevé­kenységét. Ezt a célt is szol­gálja többek között az a kör­nyezetvédelmi világkonferen­cia, melyet az ENSZ a jövő év júliusában Stockholmban ren­dez 120 ország szakembereinek részvételével A főigazgató a továbbiakban beszélt azokról az aktuális kér­désekről, amelyekkel a FAO foglalkozik. Égető probléma a világ húsigényének kielégítése. Mint mondotta, egyre nő Magyarország húsexport-lehe­­tősége is, hiszen 1985-ig a vilá­gon összesen mintegy 8 millió tonna húshiánnyal számolnak. A következő tíz évben még Európa sem tudja kielégíteni saját marhahús-szükségletét. Hasonlóak a lehetőségek a tej­es tejtermék exportjában is, hiszen ezekből 1985-ig 34 mil­lió tonna hiányt jeleztek a fel­mérések. Egyébként kedden elutazott hazánkból F. Aquino, a FAO világélelmezési programjának vezérigazgatója és A. Cuomo, a program európai igazgatója, akik Magyarország és a prog­ram közötti további együttmű­ködésről folytattak eredményes megbeszéléseket Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes­sel, a FAO magyar nemzeti bi­zottságának elnökével. Nemzetközi természetfilm-fesztivál A világkiállítás keretében megrendezik a nemzetközi ter­­mészetfilm-fesztivált is, amely­re eddig 20 országból 150 alko­tást neveztek. A filmek mozi-, televíziós és amatőr­ kategóriá­ban versenyeznek. A szakjelle­gű alkotások elbírálására idő­közben létrehozták a negyedik, szakfilmek szekcióját is. . Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes Latin-Amerikába utazik Tim­ár Mátyás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese a hiva­talos meghívásoknak eleget téve a közeljövőben Argentí­nába, Chilébe, Peruba és Ecuadorba látogat. Utazásá­nak célja a Magyar Népköz­­társaság és a meglátogatandó országok közötti kapcsolatok erősítése, gazdasági együtt­működésének bővítése. A mi­niszterelnök-helyettest elkísé­rik a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Miniszté­rium és a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok titkárságá­nak magasrangú képviselői. A dr. Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettes által vezetett delegáció a legmaga­sabb szintű magyar küldött­ség, amely a II. világháború óta dél-amerikai országokba látogat. Eddig Cseterki Lajos vezetésével az Elnöki Tanács képviseletében Allende chilei elnök beiktatásán vett részt küldöttségünk. Szurdi István belkereskedelmi miniszter ve­zetésével 1967-ben már járt magyar delegáció Dél-Ameri­­kában, hogy elősegítse a gaz­dasági együttműködést. Ha­sonló feladattal Vályi Péter akkori pénzügyminiszter és Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes delegációk élén ugyancsak több latin­amerikai országban járt. Va­lamennyi látogatás hasznos­nak bizonyult, Magyarország és a latin-amerikai országok kapcsolatai fejlődnek. A gazdasági kapcsolatok a II. világháború előtt alakultak ki, de akkor csak néhány na­gyobb országgal kezdődött számottevő kereskedelmi áru­csere. Az utóbbi évtizedekben különösen a hatvanas évek vége óta az együttműködés intenzívebbé vált, s a föld­rajzi távolságok ellenére ma már csaknem valamennyi dél-amerikai országgal van hazánknak gazdasági kapcso­lata. A fejlődő országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunknak mintegy 25 százaléka jut Dél-Amerikára. Azzal a négy országgal, ahová Tímár Mátyás minisz­terelnök-helyettes most ellá­togat, kereskedelmi megálla­podásunk van. Kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítjuk egymásnak, a for­galom alakulása, növekedésé­nek dinamikája azonban el­térő. MEGNYITOTTUK KÖZÜLETI BÚTORBEMUTATÓNKAT A BNV 14/4 PAVILONBAN A BEMUTATÓ SZEPTEMBER 15-IG TART. NYITVA TARTÁS REGGEL 7-TŐL 15 ÓRÁIG A kiválasztott irodabútort megvásárolhatja, előzékeny és gyors kiszolgálásról gondoskodik ■'iiiiMIJ.rfff.w AZ OTTHON ÁRUHÁZ BÚTOROSZTÁLYA 3

Next