Magyar Nemzet, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

ti — Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJAi Művészi találkozás Ma estétől tizenegy napon át az Operaház színpadán szárnyaló kórus, ércesen muzsikáló zenekar történelemről, a forradalomról énekel, a legnagyobb orosz zeneköltők dallamára. A Borisz Godunovval, Mogyeszt Muszorgszkij monumentális népi zenedrámájával kezdődik el a Szovjetunió moszkvai Nagyszínházának budapesti, vendégjátéka, és századunk egyik legnagyobb zeneszerzőjének, Szergej Prokofjevnek Szemjon Kotko című operájával ér tizenegy nap múlva véget. Megszólal közben az édes-bús, lírai és melankolikus Csajkovszkij hangja is, egyik legkedveltebb dalművével, A Pikk Dámával. Ma este a színpadon a forradalmi nép a Borisz Godunov negyedik felvonásának híres jelenetében a szabadságról dalol. A lemezekről, rádióból oly sokszor megcsodált kórus oroszul énekli majd az opera szövegét, amelynek egyik részlete Nádasdy Kálmán költői fordításában így hangzik: „Hajhó! / Mozdul már a nép, / Az óriás alvó / Bőgve, zúgva árad szét! .../ Robban, dong a mélynek hangja, / Földet rázó nagyszerű hang!” Prokofjev operája, a Szemjon Kotko már azt a képet mutatja be, amely „zúgva árad szét”, amely leverte bojárok, cárok hatalmát, és új, szocialista társadalmat teremtett magának. A teremtés első napjairól, a szovjethatalom hősi harcairól szól a Katajev regénye alapján írt modern szovjet opera. A földet rázó nagyszerű hangok, a moszkvai Nagyszínház művészei a világnak sok táján megrázták már, fölrázták már az embereket Az olasz del canto centrumában, a milánói Scalában is megreszkettette a falakat a nézőtér tapsa, amikor a Bolsoj orosz operákkal színre lépett, Montreal, Párizs, Varsó és Berlin operaházai lehettek már tanúi annak, mit jelent a két évszázados zenei tradíció ápolása, ébren tartása, fejlesztése. A moszkvai Nagyszínház öt év múlva lesz kétszáz esztendős. A híres hangokat ismerjük már mi is. Verdi Requiemje a világjáró Galina Visnyevszkaja csodálatos szopránjával sok tízezer szovjet lemezen hangzik föl sok otthonban minálunk is; drámaian izzó filmbeli alakítását Sosztakovics Katyerina Izmajlova című operájában a mi mozinézőink is megcsodálták. A jó negyven esztendeje vezénylő veterán szovjet muzsikus, Borisz Harkin lemezei ugyancsak közeli jó ismerőseink. Alekszandr Ognyivcev, ez a kiváló Doszifej, Borisz, Basilio többször volt már sikeres vendége a budapesti Operaháznak. Most azonban nem külön, nem egyenként jöttek, mint negyedszázad óta már anynyian a szovjet zenekultúra nagykövetei, reprezentánsai közül Most a földet rázó nagyszerű hangok együtt jöttek el négyszázan: szólisták, kórus, zenekar, a muzsika és a színpad hivatott mesterei, hogy tizenegy napon, kilenc estén át valamennyien egy hatalmas zenei közösségben, a művészet pompázatos ünnepén érezhessük magunkat. A mai este a budapesti művészeti hetek megnyitója ugyan, de a Nagyszínház vendégjátéka messze túlnő zenei napokon, heteken, túl a fővároson is. Nem Budapest, az egész ország vendégei ezúttal a Bolsoj tagjai, ahogyan ők sem csupán egyetlen moszkvai színház — ha az egyik legkiválóbb szovjet színház is —, hanem a szovjet zene, a szovjet művészet képviseletében érkeztek hozzánk. A Bolsoj — fogalom valamennyi kontinensen. Ennél elevenebb fogalom csak a szovjet zenekultúra lehet, amely előadóművészekben például Ojsztráhot és Richtert, Mravinszkijt és Kogant, Szvesnyikovot és Visnyevszkaját, Pliszeckaját, Liepát, Ulanovát adta a világnak. A Borisz Godunov komponálása közben azt írta egyik levelében Mogyeszt Muszorgszkij: „Nemcsak ismerkedni szeretnék a néppel, hanem testvérévé is válni..Mi most, Muszorgszkij, Csajkovszkij, és Prokofjev operái jóvoltából, a haladó orosz művészet, irodalom szellemében még közelebbi barátaivá, testvéreivé leszünk egy népnek, amely legmagasabb rendű kultúráját hozza körünkbe. Szerdán a Ferihegyi repülőtéren két ország, két nép operaháza találkozott percekre, amikor Moszkvába indultak a magyar, Budapestre érkeztek a szovjet operatársulat tagjai. Ez a találkozás a repülőtéren a művészek között, majd a két főváros patinás operaházaiban a közönséggel, zenénél többet, széles társadalmi méretű barátságot, testvériséget jelképez. Azok a szerencsések, akik ma este ott ülhetnek az Operaház nézőterén, közvetlenül is részesei lehetnek annak az érzésnek, amelyet primér módon a zene, Muszorgszkij drámai muzsikája közvetít ugyan, de a színpad népek közösségét, együvé tartozását sugározza majd mifelénk. Előzetes ismereteink, személyes tapasztalataink elegendőnek bizonyulnak ahhoz, hogy kétségkívül megjósolhassuk a moszkvai Bolsoj budapesti, magyarországi sikerét. Azt kívánhatjuk csak magunknak, hogy mind jobban tudjunk elmélyedni az orosz zenében, a szovjet zene- és színházkultúrában e néhány nap alatt. Azt kívánhatjuk vendégeinknek, a moszkvai Nagy- színház művészeinek, hogy színpad és nézőtér közös nagy áramkörében mindig érezzék át, milyen szeretettel vártuk, milyen örömmel hallgatjuk meg e földet rázó nagyszerű hangokat Közös közlemény Brezsnyev és Brandt megbeszéléseiről A külpolitikai helyzet AZ EURÓPAI BIZTONSÁG megvalósulása felé vezető úton újabb nagy jelentőségű állomás volt Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának és Willy Brandtnak, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának kétnapos megbeszélése a Krím-félszigeten. A találkozóról közös közleményt adtak ki, amelynek szövegéből kiderül, hogy újabb akadály hárult el az európai biztonsági értekezlet összehívása előtt. Mi több, a bonni kormányfő úgy nyilatkozott még Oreandában a nyugatnémet televíziónak, hogy Brezsnyev a megbeszélések során hangot adott véleményének: a jövő évben sor kerülhet a biztonsági konferenciára. A szovjet és a nyugatnémet vezetők — mint a közlemény külön hangsúlyozza — a szövetségeseik iránti teljes lojalitás szellemében megvitatták a kölcsönös érdekű nemzetközi problémák széles körét, a fő figyelmet természetesen az európai helyzet alakulására fordítva. A két ország közötti kapcsolatok fejlesztése szempontjából a kiindulópont az elmúlt év augusztusában aláírt szovjet—nyugatnémet szerződés aláírása volt. Ez teremtette meg a politikai légkör ama javulását, amelyben most létrejöhetett a krími találkozó, s megnyíltak a hosszú lejáratú együttműködés távlatai a két ország között. A tárgyaló felek méltatták a Nyugat-Berlinről létrejött négyoldalú egyezmény jelentőségét, az európai fegyveres erők csökkentésére irányuló törekvéseket és a két német állam, az NDK és az NSZK kapcsolatai rendezésének lehetőségeit. A kiadott közlemény teljes szövegét egyébként közöljük lapunk híranyagában. A krími találkozó természetesen napok óta az első oldalon szerepel a nemzetközi sajtóban. A nyugatnémet újságok „csodálatosan szívélyesnek” minősítik a két államférfi tárgyalásainak légkörét és aláhúzzák a megbeszélések kötetlenségét. Szenzációs hírként közlik ugyanakkor, hogy Brezsnyev hajlandónak mutatkozik Brandt szovjetunióbeli látogatásának viszonzására. Egyes lapok felhívják a figyelmet ugyanakkor arra, hogy Nyugat-Németországban, de a nyugati világban is bizonyos, ma még befolyásos erők „magasra vont szemöldökkel” figyelték Brandt útját és nyilván iparkodnak majd nehézségeket támasztani a kancellár jövendő politikájával kapcsolatban. Ám, aki enyhülésről beszél — állapította meg találóan a bonni General-Anzeiger —, annak kötelesség, hogy a jövőben is következetesen cselekedjék. Az elmúlt hét e kétségtelenül legjelentősebb eseményén kívül az elkövetkező napok újabb fontos eseményt hoznak: megnyílik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 26. ülésszaka. A kedden megnyíló közgyűlés több fontos problémát hivatott megvitatni, ezek közül is a legizgalmasabbnak ígérkezik a Kínai Népköztársaság felvételének a kérdése, valamint a közel-keleti válság újabb fejleményeinek a megvitatása. Kína tagfelvételi kérelmét először a közgyűlés különleges politikai bizottsága vizsgálja meg, de a döntő vitára a plenáris ülésen kerül sor. Ismeretes a Csou En-laj miniszterelnök által kifejtett álláspont: a Kínai Népköztársaság addig nem küld delegációt a világszervezetbe, amíg Tajvant ki nem zárják a Biztonsági Tanácsból, valamint az ENSZ összes szervezeteiből. Az Egyesült Államok viszont arra törekszik, hogy Tajvan megőrizze ENSZ- tagságát és csupán a Biztonsági Tanácsból vonuljon ki. Ami a közel-keleti válság problémáját illeti, az egyiptomi diplomácia célkitűzése arra irányul, hogy az ENSZ-ben külügyminiszteri szinten vitassák meg a kérdést, és kötelezzék az izraeli kormányt a már eddig is meghozott határozatok végrehajtására. És még egy kulcsprobléma szerepel majd a napirenden: az ENSZ-főtitkár utódlása. Ismeretes, hogy U Thant nem hajlandó továbbra is vállalni a főtitkári tisztséget, mandátuma december 31-én lejár. Az esélyekről egyelőre még korai volna jóslásokba bocsátkozni, mindenesetre a mai nemzetközi helyzetben nem közömbös, hogy ki tölti majd be ezt a fontos, felelősségteljes tisztséget. Losonczi Pál beszéde vidéki körútján a KNDK-ban Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki hivatalos baráti látogatáson a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, vidéki körútra indult. Megtekintett több nagyüzemet, felkeresett egy termelőszövetkezetet és meglátogatta a tengerparton fekvő Hamszong várost. Az Elnöki Tanács elnöke itt egy gyűlésen vett részt és beszédet mondott. Köszönetét fejezte ki a rendkívül szívélyes, baráti fogadtatásért, amely — mint hangsúlyozta — híven tükrözi a népeink és pártjaink között fennálló testvéri barátságot és internacionalista szolidaritást. Elismeréssel szólt a látottakról és áttérve politikai kérdésekre kijelentette: a magyar nép, az MSZMP és a Magyar Népköztársaság kormánya a leghatározottabban támogatja a KNDK Legfelső, népi gyűlése által kidolgozott, a békés egyesítésre vonatkozó nyolcpontos javaslatot. Losonczi Pál ezután részletesen beszámolt arról, hogy a magyar nép és munkásosztály, annak élcsapata — a Magyar Szocialista Munkáspárt — biztos léptekkel halad előre a szocializmus teljes felépítésének útján. Szólt a hazánk felszabadulása óta történt nagy változásokról és kifejtette, hogy dolgozó népünk jelenleg az MSZMP X. kongresszusán megjelölt nagyszerű feladatok végrehajtásán dolgozik. Felszólalása további részében hangsúlyozta: „Tudatában vagyunk annak, hogy eddigi és jövőbeli sikereink záloga az, hogy a szocializmusért és a kommunizmusért folytatott harcunkban nem állunk egyedül. Ezért tulajdonítunk rendkívüli jelentőséget a szocialista országok egysége és együttműködése további erősítésének a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus magasztos elvei alapján.” Az Elnöki Tanács elnöke a továbbiakban kifejtette, hogy a magyar nép teljes támogatásáról biztosítja az indokínai népek igazságos harcát az amerikai imperializmus ellen és szolidáris az arab népek jogos követelésével. Izraelnek ki kell vonulnia a megszállt arab területekről. Beszédének végén Losoncai Pál sikereket kívánt Hamszong város lakosságának, valamint az egész koreai népnek, a Kim Ir Szen által vezetett Koreai Munkapárt legutóbbi, V. kongresszusán meghatározott hatéves terv mielőbbi teljesítésében, a szocializmus és a kommunizmus építésében. Befejeződtek Brezsnyev és Brandt tárgyalásai Közös közlemény a megbeszélésekről Szombaton megtörtént a zárótalálkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja között. A találkozón befejeződtek az őszinteség és a kölcsönös megértés szellemében folytatott konstruktív megbeszélések. Közös közleményt fogadtak el, amelynek szövege a következő: — Annak a megállapodásnak megfelelően, amely Willy Brandtnak, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának 1970 augusztusában Moszkvában tett látogatása idején jött létre, Willy Brandt 1971. szeptember 16-tól 18-ig látogatást tett a Szovjetunióban. A Krímben történt látogatás során egész sor megbeszélés folyt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Willy Brandt szövetségi kancellár között. A megbeszélések tárgyilagos és őszinte jellegűek voltak és a kölcsönös megértés légkörében folytak. A találkozón részt vettek még: szovjet részről az SZKP Központi Bizottsága titkárságának és a Szovjetunió külügyminisztériumának felelős munkatársai, az NSZK részéről a szövetségi kancellári hivatal és a külügyminisztérium felelős munkatársai. Lehetőség a hosszú lejáratú együttműködésre — A felek a szövetségeseik iránti teljes lojalitás szellemében megvitatták a kölcsönös érdekű nemzetközi problémák széles körét, a fő figyelmet az európai helyzet fejlődésére fordítva. Eszmecserét folytattak a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és további fejlesztésének lehetőségeiről. Hangsúlyozták, hogy a két állam jelenlegi és jövőbeli kapcsolatai szempontjából elsőrendű jelentőségű a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság 1970. augusztus 12-én aláírt szerződése. Ez a szerződés már most is előmozdítja a két ország közötti politikai légkör javulását, kedvező hatást gyakorol az európai ügyek egész menetére. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt megvitatta a fen,ti szerződésnek a Szovjetunió Legfelső Tanácsában és a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlésében szükséges ratifikációja kérdéseit és kifejezésre juttatta szilárd meggyőződését, hogy a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés — valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti szerződés — hamarosan bekövetkező hatályba lépése lehetővé teszi határozott fordulat biztosítását az említett országok viszonyában oly módon, hogy a kapcsolatokban széles körű, tartós, hosszú lejáratú együttműködés áll be, s ez igen hasznos lesz az említett országok és szomszédaik népeinek ma élő és a jövőbeli nemzedékei számára, az európai béke megszilárdulása szempontjából. A felek egyöntetűen megállapították, hogy az ilyen irányú fejlődés megfelel céljaiknak és szándékaiknak, lankadatlanul munkálkodni fognak a múlt súlyos örökségének felszámolásán és ezzel előmozdítják a békés együttműködés eszméjének megvalósulását mind a nemzetközi kapcsolatokban, mind pedig a két állam társadalmi szervezetei és állampolgárai közötti kapcsolatokban. Európai biztosság — Ebben a vonatkozásban a megbeszéléseken nagy figyelmet szenteltek azoknak a kérdéseknek, amelyek a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország által ez év szeptember 3-án aláírt négyoldalú egyezménynyel kapcsolatosak. Ez az egyezmény nagy lépést jelent az európai és a nemzetközi feszültség enyhítésének útján. A felek egyetértettek abban, hogy e megállapodás létrejötte kedvező előfeltételeket teremtett olyan további gyakorlati lépésekhez, amelyeknek célja egészséges helyzet kialakulása Európa közepén, a biztonság megszilárdulása és az együttműködés kibontakozása az európai kontinensen. A megbeszéléseken fontos helyet foglaltak el az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésének kérdései. Megállapították, hogy a jelenlegi európai helyzet kedvező az Egyesült Államok és Kanada részvételével megtartandó összeurópai értekezlet összehívásához. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság a közeljövőben konzultációkat szándékozik folytatni egymással, szövetségeseivel és más európai államokkal egy ilyen értekezlet megtartásának meggyorsítása céljából. A felek kifejtették elképzeléseiket az európai fegyveres erők és fegyverzet oly módon történő csökkentésére vonatkozóan, hogy az ne legyen hátrányos a részt vevő államokra nézve. Kiderült, hogy vannak közös elemek a felek erre vonatkozó álláspontjában. Meggyőződésünk, hogy e bonyolult probléma megoldása komolyan megszilárdítaná az európai és a zseay.