Magyar Nemzet, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

lók aránya: 1972-ben mintegy 70 ezer szakmunkás-tanuló és 58 ezer középiskolás kezdheti meg tanulmányait. A felsőfokú oktatási intézményekben 14 500 nappali elsőéves hallgató fel­vételére kerül sor. A szocialista munkaverseny jelentősége Az 1972. évi népgazdasági terv megalapozott, reális. Erő­síti a népgazdaság összehan­golt fejlődésének kedvező ten­denciáit. A nemzeti­­jövedelem tervezett növekedése az élet­­színvonal, a nép­jólét további ■folyamatos fejlődésének leg­főbb biztosítéka, az éves nép­­gazdasági terv negyedik ötéves tervünk végrehajtását, népünk további felemelkedését szol­gálja. 1972-ben — az adottságok és lehetőségek számbavételére építve —, a gazdaságban meg­levő kedvező folyamatokat kell erősíteni. A népgazdaság fejlődése szempontjából külö­nösen fontos az egyensúlyi vi­szonyok megszilárdítása. A népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek jobb összhangjára törekedve, a he­lyi célokat a népgazdasági ér­dekek alá kell rendelni. Össze­hangolt központi és helyi kez­deményezéssel, nagyobb kö­vetkezetességgel kell keresni a termelés hatékonyabb formáit,­­ a kapacitások jobb kihasz­nálásának lehtőségeit, a mun­kaszervezetiég javításának út­jait. A vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek munkájában a legfontosabb feladat a tartalé­kok feltárása, a nagyobb be­ruházást nem igénylő intézke­désekkel. A népgazdaság tar­talékainak további feltárása céljából különös figyelmet kell fordítani a munka ésszerűsí­tésére, az üzem- és munka­­szervezés korszerűsítésére. Az üzem- és munkaszervezés szín­vonalát növelni kell és intéz­kedéseket kell tenni a munka­erő és a termelőberendezések hatékonyabb kihasználására, a megfelelő készletgazdálkodás­ra, a kooperációs kapcsolatok javítására. Törekedni kell a műszaki fejlesztés, a technika és a gyártástechnológia leg­újabb eredményeinek alkal­mazására. Határozott lépéseket kell tenni a gazdaságos terme­lési és termékstruktúra kiala­kítására, a gazdaságtalan ter­melés visszafejlesztésére. A belföldi szükségletek kielégí­tése mellett a gazdaságos ex­portot erőteljesen fokozni kell. Az anyagi ösztönzésen kívül jobban kell építeni a dolgozók aktív kezdeményezésére és szervezett tevékenységére, mindenekelőtt a szocialista munkaversenyre. Olyan köz­­­­szellemre van szükség, amely fellép a javak hanyag kezelése ellen, elítéli a pazarlást és elő­segíti a vállalatok, szövetkeze­tek, intézmények és tanácsok rendelkezésére álló eszközök hatékonyabb felhasználását. Racionálisabb szervezéssel, a tartalékok feltárásával, haté­konyabb hasznosításával, a tö­meges szocialista munkaver­seny szélesítésével kell az ed­digieknél gazdaságosabb ter­melést biztosítani. Az 1972. évi fejlődés, né­pünk jólétének emelkedése, a további tervidőszakok meg­alapozása érdekében a kor­mány felhívja a minisztériu­­­­mok, országos hatáskörű szer­vek, az üzemek, vállalatok, in­tézmények, szövetkezetek ve­zetőinek figyelmét: tegyenek meg mindent az ez évi nép­­gazdasági tervben foglaltak végrehajtásáért. A kormány felkéri a társa­dalmi szerveket, hogy az 1972. évi népgazdasági terv céljai­nak széles körű ismertetésével, a szocialista munkaverseny to­vábbi kibontakoztatásával mozdítsák elő a te­rv valóra váltását. A kormány felhívja a lakos­ságot, a vállalatok, a szövetke­zetek és az intézmények veze­tőit, valamennyi dolgozót, hogy, odaadó munkájukkal biztosítsák az ez évi népgaz­dasági terv teljesítését. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnöke, a belkereske­delmi miniszterrel, valamint az érdekelt árhatóságok veze­tőivel egyetértésben 1972. ja­nuár 3-ával megváltoztatja né­hány termék fogyasztói árát. Az intézkedés révén emelke­dik egyes építőanyagok ára. A legfontosabb árváltozások a következők: — A kisméretű, I. osztályú tömör falazótégla fogyasztói maximált ára ezer darabon­ként, a termelő üzem telephe­lyén lakatba rakva, 914 Ft. A kereskedelem telephelyén 989 Ft . Az I. osztályú, kettős mé­retű soklyukú falazótégla ára ezer darabonként a termelő üzem telepén 2290 Ft, a keres­kedelem telepén 2480 Ft. Az I. osztályú magasított tégla ára, ha termelő üzem telepén vásá­rolják meg, 1240 Ft, illetve, ha a vétel a kereskedelem telepén történik, maximálisan 1340 Ft lehet. ■— A kevéslyukú, I. osztályú B 30-as blokktégla ezer dara­bonkénti maximált ára a ter­melőnél 4060 Ft, a kereskedel­mi vállalat telepén 4400 Ft — Az I. osztályú soklyukú B 23-as blokktégla ára pedig 4930 Ft, illetve 5340 Ft. A válaszfaltégla ára, ha az I. osztályú minőségű, ezer dara­bonként a termelőnél 3200, a kereskedelmi vállalatnál 3460 forintnál nem lehet magasabb.­­ A B 29-es falazóblok­k­­tégla termelőnél ezer darabon­ként, I. osztályú minőségben 4750 forintért, a kereskedelmi vállalatnál 5140 forintért áru­sítható. — A 100-as nyomószilárdsá­gú, előre gyártott tégla, közép­blokk m3-enkénti ára termelő­nél 900 Ft, a kereskedelem te­lepén 975 Ft. — A hornyolt szalagtetőcse­­repet és a hódfarkú tetőcsere­pet a termelőnél ezer darabon­ként legfeljebb 1420 Ft-ért, a kereskedelem saját telepén pe­dig 1540 Ft-ért értékesíthetik. f— A vasbeton áthidaló ge­rendák közül az A—12 jelű, 150 cm hosszú, szabványos mi­nőségben gyártott gerenda da­rabonkénti maximált ára a gyártelepen, szállítóeszközre felrakva, a kereskedelem tele­pén szállítóeszközre való felra­kás nélkül 67 Ft — A fecskefark­ú, I. oszt. mi­nőségű tölgyparketta maximált fogyasztói ára mienként 198 Ft, a normál csaphornyos tölgyparketta maximált ára 200 Ft­­Ezek: az extra „K” osz­tályba sorolt minőségben ma­ximálisan 238, illetve 240 Ft-ért hozhatók forgalomba. Az egyéb faféleségekből (kőris, akác stb.) készített parketták maximált ára nem változik. Az előzőekben ismertetett építőanyagárak a termelő üzem, illetve a kereskedelem telephelyén alkalmazott, fuvar nélküli árak. A fuvardíjat kü­lön számítják fel A színesfémek, az alumí­nium és a hőre lágyuló műanya­gok, valamint az öntvények termelői ára 1972. január else­jével felemelésre kerül. A ter­melői árak emelése a legtöbb esetben végrehajtható volt a fogyasztói árak változtatása nélkül, mivel a termelői ár­emelés következményét­ a for­galmi adó csökkentésével a költségvetés viseli. Egyes cik­kek fogyasztói árát azonban még így is emelni kellett, de ezek a teljes lakossági fogyasz­tás értékének csak kis hánya­dát képviselik, így a garzon gáztűzhely ko­rábbi ,977 Ft-os maximált fo­gyasztói ára 1972. január 3-tól 1030 Ft-ra, a zuhanytál (Z 90) eddigi 555 Ft-os ára 646 Ft-ra, a mosogató medence (típ. 106) 326 Ft-os ára 381 Ft-ra, a 167 Ft-os falikúté 196 Ft-ra, a 93,50 Ft-os főzőlapé 106 Ft-ra, a 4 literes kuktáé Ibi Ft-ról 193 Ft-ra, a 6 literesé 185 Ft-ról 226 Ft-ra, míg a 18 cm-es fél­magas, vágott szélű, csiszolt, lakkos füllel készült fazekaké 28,30 Ft-ról 30,70 Ft-ra válto­zik.­­ Ugyancsak emelkedik a mo­sógép, a centrifuga ára 30—60 Ft-tal, a gázbojlereké 79—80 Ft-tal, a gáztűzhelyeké 20—50 Ft-tal. A kerékpárok fogyasz­tói ára a jelenleginél 120—140 Ft-tal lesz magasabb. Nem emelkedik visszont a motorke­rékpárok ára, továbbá a kály­ha, tűzhely, a hűtőszekrény, a rádió, valamint a tévékészülé­kek csoportjába tartozó ipar­cikkek ára és általában a kis­méretű alumínium edényeké sem. Ezeknél a termékeknél is a termelői árak emelked­nek, de a forgalmi adó csökkentésével a költségvetés átvállalja a ter­heket a fogyasztói árak válto­zatlanságának biztosítása érde­kében. Emelkedik néhány, nem alapvető műanyagcikk ára is. A személygépkocsi gumiab­roncs és tömlőféleségek fo­gyasztói ára mintegy 20 szá­zalékkal emelkedik, így pél­dául a Trabant gépkocsihoz használt gumiabroncs jelenle­gi 340 Ft-os fogyasztói ára 408 Ft-ra emelkedik. Az intézkedés eredménye­ként csökken a mosószerek (porok és paszták), tisztítósze­rek, valamint a szappanfélesé­gek ára. E szerint a leggyak­rabban használt termékek ára az alábbiak szerint módosul: A 200 grammos Optima régi fogyasztói ára 6,20 Ft, új fo­gyasztói ára 4,60 Ft; a Tiszta­ság mosópor régi, fogyasztói ára 6 Ft, új fogyasztói ára 4,40 Ft. A 250 grammos Tomi Su­­per és a 350 grammos Tomi Automat mosóporok ára 1 Ft­­tal lesz alacsonyabb. A Bio Automaté 10 Ft-ról 7,40 Ft-ra, a Tip mosogatópor ára 8 Ft­­ról 5,90 Ft-ra, az Ultra moso­gatóporé pedig 5,80 Ft-ról 5,8 Ft-ra csökken. A pillírozott mosószappan ára 20,5 Ft helyett 15,20 Ft, a márkázott 1/6-os pipereszap­panok kg-kénti ára 35,40 Ft he­lyett 27,10 Ft, darabonként pe­dig 5,90­ Ft helyett 4,50 Ft. A babaszappan ár­a a jelen­legi 4,40 Ft-ról 3,40 Ft-ra csök­ken. A borotvakrémek ára is csökken. Az eddigiekben­­ ismertetett árak közül a maximált, illetve hatóságilag megállapított új árak 1972. január 3-án lépnek életbe. A szabadáras termé­keknél az áremelkedéseket a vállalatok a piaci helyzet ala­kulásának hatására fokozato­san valósítják meg. 1972. január 3-tól megváltozik néhány iparcikk fogyasztói ára Az Országos Anyag- és Árhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium közleménye Hétfőtől olcsóbb valamennyi tea Az 1972. január 1-től érvé­nyes vámintézkedések kedve­zően hatnak egyebek között a tea beszerzési, termelői árára. A Compack Vállalat a kis- és nagykereskedelemmel egyetér­tésben az árváltozást érvénye­síti a fogyasztói árakban is; hétfőtől mindenfajta teát — egyebek között a ceyloni, a grúz, az indiai, a garzon, a holland Van Nelle, a Lipton­­teát stb. — átlagosan 3 száza­lékkal olcsóbban árusítanak. Az ármódosítás — lévén szó grammokban mért cikkekről — tételenként csupán 20 fillé­res megtakarítást jelent, az évi teaforgalmat tekintve viszont az árcsökkenés 4—4,5 millió forintot tesz ki. Épben, mert kis tételekben kerül forgalom­ba a tea, a meglevő csomagoló anyagon az új árakat nem tudják feltüntetni. Ezekről minden üzlet ártáblán köteles a vásárlókat tájékoztatni. A köd zavarta a vasúti és a fővárosi közlekedést Pénitek hajnalban — akár­csak az elmúlt napok­ban — sűrű köd fogta körül a fővá­rost. Emiatt a korai autóbusz­­járatok, főleg a rákoske­resztúri, a pestlőrinci vonala­kon csak késéssel közlekedtek. Az óvatosság ellenére négy koccanásos baleset is történt az autóbuszüzemnél. A vonatok menetidejét főleg a budapesti MÁV-igazgatóság területén, s Hatvan, Szolnok Komárom és Győr térségében 10—40 perccel késleltette a köd. A MADÁCH SZÍNHÁZBAN JANUÁR 2 ÉS 9 KÖZÖTT NINCS BÉRLETI ELŐADÁS A MADÁCH KAMARA SZÍNHÁZ BÉRLETI ELŐADÁSAI JANUÁR 2-TŐL 9-IG 3. hétfő Gombaszögi-bérlet Te meg én 4. kedd 1/2 bérlet A mizantróp 1. péntek Horváth Jenő-bérlet A mizantróp Madar Nemzet ­ Wisszapillsmlds és eléretedzés se világpolitikában ! Tizenkét hónap leforgása alatt a világpolitikai küzdőté­ren oly gyorsan követték egy­mást az események, a jelentős fejlemények, hogy a nemzet­közi élet hírkrónikásainak puszta feljegyzésük, kronoló­giai sorrendbe foglalásuk is komoly feladatot jelentett. Az új esztendő küszöbén egy pil­lanatra megállva nem kívá­nunk arra vállalkozni, hogy megörökítsük 1971 diplomáciai mozzanatait egyszerű időren­diségben. Az évkönyvszerkesz­tők, almanachírók bizonyára mindenütt elvégzik e művele­tet helyettünk. Értékelésünk­ben és összefoglalónkban kizá­rólag a leglényegesebb mo­mentumok megvilágításával szeretnénk eleget tenni a visszapillantással járó elem­zésnek. Miként az egyes em­berek életében szilveszter éj­szakája csak­ elméletileg zár le 52 hetet és gyakorlatilag sem­miféle formában sem szakítja meg az összefüggő folyamatot, a népek történelmében, a ha­ladó és a visszahúzó erők vi­lágméretű küzdelmében sem nevezhető határvonalnak az új évszám megjelenése a naptá­ron. A felméréssel párhuza­mosan elengedhetetlen az elő­retekintés is. Történelmi küldetés A fő kérdés, amely válaszra vár, tömören így fogalmazható meg: mit értek el, hogyan tel­jesítették történelmi küldeté­süket a szocialista közösség országai szövetségben a béke és a haladás ügyét szolgáló valamennyi állammal, erővel és csoporttal? A konkrét ered­mények fényénél vizsgálva te­vékenységüket, joggal megál­lapíthatjuk: a legkülönbözőbb kontinenseken, a legfontosabb nemzetközi problémákat ille­tően nemcsak megőrizték a vi­lág sorsára, az emberiség fej­lődésére gyakorolt döntő befo­lyásukat, hanem számos vo­natkozásban a korábbinál is meghatározóbban szóltak bele a viták megoldásába, a válsá­gok felszámolásába, a rende­zés feltételeinek megteremté­sébe. Még a legelfogultabb nyu­gati szemleírók is kénytelenek elismerni év végi elmélkedé­seikben, hogy 1971 kimagasló nemzetközi eseménye a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXIV. kongresszusa volt, amelyen Leonyid Brezsnyev a Központi Bizottság beszámoló­jában egyrészt mélyre ható át­­tekinést nyújtott a nemzet­közi helyzet alakulásáról, más­részt hatpontos programban fejtette a leglényegesebb vita.gpol®gSú .. teendőket. A kongressz^^*határozatait kö­vetően, az egységesen elfoga­dott új­mutatások nyomán bontakozott ki különösen az óesztendő másod­i felében a nagyszabású szovjet békeof­­fenzíva, amelynek során Brezs­nyev, Koszigin, Podgornij és Gromiko a kontinenseket át­szelve számos országot látoga­tott meg és folytatott pozitív kicsengésű tanácskozásokat oly sok vezető államférfival. A diplomáciai missziók vállalá­sával minőségileg új helyzetet teremtettek a békés egymás mellett élés koncepciójának gyakorlati érvényesítésekor, aktívan hozzájárultál­: az őszinte, nyílt véleménycseré­ben a nézőpontok tisztázásá­hoz, a béke megszilárdításá­hoz. Európa szerepe Többször elhangzott az el­múlt évben is, hogy bennün­ket, akik itt élünk Európában, érthetően mindennél jobban érdekel, közelebbről érint minden javaslat, diplomáciai lépés, kezdeményezés és ta­nácskozás, ami közvetlenül összefügg földrészünk jelenle­gi életével és sorsának, pers­pektíváinak alakulásával. A számadás órájában — ha az egész világpolitikai képletet tekintjük — különös örömmel és megnyugvással írhatjuk le: a második világháború óta még sohasem történt ennyi kontinensünk békéjének bizto­sítására, bonyolult problémák minden­ érdekelt felet kielégítő lezárására, az együttműködés valóban új korszakának létre­hozására. Az 1971-es döntő előrelépés eléréséhez a szilárd alapokat a Szovjetunió — és természet­szerűleg a békepolitikáját kö­vetkezetesen támogató többi szocialista ország — hosszú évekre visszanyúló diplomá­ciai küzdelme teremtette meg. Az európai biztonsági rend­szer és a tartós, gyümölcsöző együttműködés nélkülözhetet­len eleme a több mint két év­tized alatt felhalmozódott vi­ták megoldása, a történelmi realitások figyelembevételével aláírt moszkvai és varsói szer­ződés volt. A légkör továbbra is kedvezett a diplomáciai erőfeszítések folytatásához, s megszületett előbb a Nyugat- Berlinre vonatkozó négyhatal­mi megállapodás, majd a két német állam, illetve az NDK és a nyugat-berlini szenátus megegyezése. Európában — túlzás nélkül állíthatjuk — történelmi ha­tárkőhöz érkeztünk, s minden lehetőség, remény adott az említett szerződések ratifiká­lásával, s a nyugat-berlini megállapodások életbelépteté­­sével a széles körű együttmű­ködés és kapcsolatfejlesztés szervezett kibontakoztatásá­hoz. Biztonság és együttműködés Nincs tehát megállás. Az út jelentős részét magunk mögött hagytuk, de jócskán meredez­­nek még előttünk — főként mesterségesen támasztott — akadályok. A szocialista, kö­zösség diplomáciája 1972-ben, éppen a varsói külügyminisz­teri értekezlet határozataiból kiindulva, most minden erőt mozgósít a nagy cél: az össz­európai biztonsági és béke­értekezlet életrehívására az új esztendőben. Reális elképzelé­sekért harcolunk? Feltétlenül. Aligha tagadhatja bárki is, hogy megérettek az európai viszonyok az elért eredmé­nyek mintegy „kodifikálására” és olyan hatékony, kollektív biztonsági rendszer létrehozá­sára, amely a mai,és­ késői nem­edékek számára egyaránt szavatolja­ a fegyveres konf­liktusoktól, véres háborúktól mentes és a különböző társa­dalmi rendszerű államok sok­oldalú együttműködésén fel­épülő világot. Szükséges a további, fáradt­ságot, megtorpanást nem­­ is­merő küzdelem? Nélkülözhe­tetlen. A kormányok és a hi­vatalos fórumok mellett, az ő tevékenységükkel párhuzamo­san maguknak, a népeknek sem leh­et tétlenkedniük. Már több seregszemlén is kifeje­zésre jutott és határozott for­mában „testet öltött” e± a kö­vetelés. Azóta pedig több szin­ten a tanácskozások összefüg­gő láncolatának voltunk tanúi — éppen Európa, valameny­­nyiünk érdekében. Tűzfészek, válságok Mindig tagadtuk és most is kategorikusan visszautasítjuk egyesek azon vádját, hogy „Európa-centrikusak” volnánk. Ez nem felel meg a tények­nek, eltér törekvéseinktől. Nem földrészekben, hanem vi­lágméretekben gondolkodik, tervez és cselekszik a szocia­lista diplomácia, s vele együtt a haladás minden őszinte hí­ve. Sokszor leírtuk — de a ki­vételes alkalom kötelez az alaptétel megismétlésére —, hogy korunkban, az emberi tudomány, technika példátlan felvirágzásának, idején: a vi­lág egy és oszthatatlan. Nin­csenek elszigetelt népek, föld­részek, problémák. Az ázsiai kontinens — ne­gatív értelemben kapott 1971- ben egy „világjelzőt” — az első számú viharzónává, vál­ságövezetté változott A már létezett két súlyos konfliktus­hoz, az Egyesült Államok egész Indokinára kiterjesztett háborújához és a közel-keleti fegyveres szembenálláshoz já­rult harmadikként az indiai szubkontinensen kirobbant erőpróba. Ha csupán abból a szempontból közelítenénk meg a lezajlott konfrontációt, hogy a diplomáciai fáradozások, a politikai rendezést sürgető szovjet felhívások, javaslatok ellenére is kitört a harmadik indiai-­pakisztáni háború, ak­kor téves következtetésekre jutnánk. A harc eredménye­ként ugyanis egy hetvenötmű-Hős nép került be jogaiba, tízmillió menekültnek nyílott meg a hazatérés lhetősége, s a tűzszünettel —Váz iszlama­­badi katonai rezei­ összeom­lása, amennyiben az utódok nem ismétlik meg az elődök bűnös mulasztásait — létrejöt­tek a tartós kiengesztelődés és rendezés feltételei. A Szovjet­unió és az Indiai Köztársaság szilárd barátsága olyan bázis, amely lehetővé teszi az erők átcsoportosításával a még ha­tékonyabb és eredményesebb küzdelmet bizonyos, Washing­tonban és Pekingben össze­hangolt elképzelésekkel szem­ben. Győzelmes esztendő Indokína népei méltán könyvelhetik el 1971-et a győ­zelmek éveként Tavasszal csúfos kudarcot szenvedtek a laoszi hazafiak pörölycsapásai alatt a saigoni elitalakulatok, amelyeket „különleges fel­­adat” ellátására vetett, de —­­Nixon elnök tudtával és bele­egyezésével — A­brams tábor­nok, amerikai főparancsnok, a kipróbált tanácsadók kísé­retében és irányításával Az év utolsó hónapjában pedig a laoszi népfelszabadító had­sereg egyik­­ legkimagaslóbb fegyvertényét koronázta siker a Kőedény-síkságon. Az indokínai térségben,­ természetszerűleg, a harc oroszlánrésze a dél-vietnami szabadsághősökre esik: nekik kell elsősorban vállalniuk az amerikai,saigoni hadigépezet elleni küzdelem súlyos ter­heit, véráldozatát. A VDK né­pe az elmúlt napokban a so­rozatos, rendkívül nagyarányú amerikai bombatám­adáások kö­vetkeztében újra kénytelen volt megismerni­ a háború megpróbáltatásait. A vietnami nép bátran dacol minden ne­hézséggel, jól tudja, nincs egyedül: a szovjet kormány­nak minap közzétett nyilatko­zata újabb, jelentős segítség­ről, a szocialista országok­ pda­­adó támogatásáról biztosította a Végső és­ téljes győzelem ki­vívásáig. Jogos remények A közel-keleti övezetre rá­illik — katonai értelemben — egy régi, híres, módosított re­gényeim: „Az arab—izraeli fronton a helyzet változatlan­’. Politikai vonatkozásokban azonban annál inkább válto­zó, gondolunk mindenekelőtt a hármas arab államszövetség megteremtésére, Egyiptom, Szíria és Líbia összefogásának pozitív hatására. A lényeget illetően álláspontunk ugyan­az: támogatva az igazságos ügyért küzdő arab népeket, szorgalmazzuk a politikai ren­dezés módozatainak felkuta­tását. Milyen esztendő áll előt­tünk? Egyetlen, mondatban nem lehet kielégítően vála­szolni. Bizonyára nem felté­telezhetjük, hogy 1972-ben minden simán megoldódik, ki­zárólag diplomáciai eszközök igénybevételével. Sok bonyo­lult kérdés fennmarad, rend­kívül nehéz, legmagasabb­­szintű tárgyalások elé néz a világ. Ha csupán Nixon elnök utazási programját nézzük, nyomban meggyőződhetünk súlyos ellentmondásokról, ren­geteg kétértelműségről a wa­shingtoni „új világkép” meg­formálási kísérletekor. Előbb Peking, azután Moszkva. Az útirány önmagában véve is a választásra készülő elnök — legalábbis egyelőre — ho­mályban tartott, tisztázatlan szándékairól tanúskodik. Az ENSZ-ben sem lesz ,,köny­­nyebb az élet”, a pekingi kül­döttség eddigi magatartásának figyelembevételével és vár­ható további szereplésével. Mindezt — és sok más fon­tos tényezőt — mérlegelve mégis arra a következtetésre jutunk: semmi okunk sincs borúlátásra. Az élet maga a szüntelen küzdelem. A szocia­lista közösség, valamennyi barátunk együttes, vállvetett harca jogos reményeket tá­maszt. Hitünk és meggyőző­désünk, hogy 12 hónap múl­va még kedvezőbb „világkép­ről” és általános nemzetközi tendenciákról számolhatunk majd be. Matolcsy Károly .Szombat,n­y­ár­i.

Next