Magyar Nemzet, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
kész — folytatta beszédét Bencsik István. Szólt ezután a szövetségi politikáról, amelynek fő bázisa a munkás—paraszt szövetség. A legfontosabb, hogy a néppontban a munkásság és a parasztság együtt politizáljon, és egymás megértése ezáltal is erősödjék. Kiemelte, hogy e fejlődés során támadnak néha ellentmondások és félreértések Ezek kiküszöbölésére azonban lehetőséget ad a népfrontfórumokon kibontakozó eszmecsere, ami már meg is indult az új típusú munkás-paraszt találkozásokon, amelyek szervezésében a Pest megyei népfrontbizottság jár az élen. Elmondotta, hogy az értelmiségiek széles skálája munkálkodik jelenleg is a népfrontban. Pedagógusok, orvosok, ipari és mezőgazdasági mérnökök, jogászaik és igazgatási területeken tevékenykedők. A mozgalomban mindegyik csoportra nagy szükség van, de tovább kell növelni az írók, művészek, újságírók bevonását, mert jelentősen növekedni fog a közműveltség emelésére irányuló népfronttevékenység is, ebben pedig eddig főleg az áldozatos pedagógusok vették ki részüket. Munkájukra ezután is számít a népfront, de a kört mindenképpen bővíteni kell. Növelni kell a munka hatékonyságát a kisiparosok és a kiskereskedők között is. Társadalmunkban nagy szükség van a becsületes, dolgos kisiparosokra. Nagyobb számban kell bevonni a mozgalomba a nőket és a fiatalokat, de ugyanakkor törődni kell a lakosság 25 százalékát kitevő nyugdíjasokkal. Ezek a kötelező állami intézményi gondoskodáson kívül a társadalom figyelmét sem nélkülözhetik. Élettapasztalatuk nagy értéket jelenthet a mozgalomnak. De nemcsak az idősebbeknek vannak szociális problémáik. Az életbe induló fiatal házasok, a sokgyermekes családok egy része, egyes kisjövedelműek még egyre szépülő életünkben is gondokkal küzdenek és ezeken a társadalom segíthet vagy esetleg már a nagyobb figyelem is megoldást jelenthet — mondotta, majd kijelentette, hogy a nemzetiségi vidékeken a társadalmi gondokat az ott élő nemzetiséggel vállvetve lehet csak megoldani. A népi nemzeti egység, az előrehaladás egyik fontos feltételeként említette az egyházakkal való együttműködést. A IV. kongresszus óta bekövetkezett fejlődést e tekintetben is tovább kell folytatni. Javasolta, hogy az Országos Tanács kongresszusi levele irányítsa a figyelmet a jövő feladataira. A népfront legyen továbbra is a tanácsi elgondolások, tervek, döntések ismertetője, de legyen másfelől a lakossági gondok és javaslatok közvetítője, sőt, a közvélemény alakítója is! A cél legyen a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek helyi megvalósítása. Tisztelni kell a becsületesen dolgozó és alkotó termelő embert,, de el kell ítélni a munkafegyelem lazítóit, az ügyeskedőket, a protekcióból élőket, és a paragrafusok réseit kereső felelőtlen elemeket. Helyesnek tartja, hogy az Országos Tanács kongresszusi levele ráirányítja a figyelmet a népfront művelődéspolitikai tevékenységének kiszélesítésére. A népfront keretében működő két mozgalom közvetlenül kínálja a lehetőséget erre a tevékenységre. Ez a honismereti mozgalom és az Olvasó népért mozgalom. Fel kell hívni a figyelmet népünk közegészségügyére, és arra, hogy az egészséges élet egyik tényezője: a sport. Programra tűzi azonban a kongresszusi levél a népszaporulat gondját is. •— Mindenki tudja — mondotta ezzel kapcsolatban —, hogy a gyermekek vállalása nemcsak családi pótlék kérdése, hanem főleg életszemléleten múlik. Azon, hogy az élet értékei közül mit becsülünk jobban. A cicomás divatbábut, vagy a nemzet jövőjét nevelő édesanyát Rosszul működne az a nemzeti összefogás, amely ezzel a kérdéssel nem törődne, mintha nem egyik legnagyobb nemzeti kérdésünkről lenne szó. Beszélt ezután a szocialista hazafiassággal kapcsolatban arról, hogy becsüljük meg nemzeti múltunk dicső napjait, nemzeti kultúránk emlékhelyeit, mindazt, amit e hazában a felszabadult nép alkotott. Mindezt meg is kell vé A Hazafias Népfront Országos Tanácsának nyilatkozata Az Országos Tanács végül elfogadta a brüsszeli tanácskozást támogató nyilatkozatot, amely a következőképpen hangzik: A Hazafias Népfront Országos Tanácsa örömmel üdvözli az európai biztonság és együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának megalakulását, helyesli eddigi tevékenységét, egyetért céljaival, politikai elképzeléseivel. Megtisztelő kötelességének tartja, hogy részt vegyen a bizottság munkájában. A magyar nép — éppen két világháború szenvedései, megpróbáltatása, pusztításai nyomán — saját tapasztalataiból tudja, hogy a béke megőrzése mindannyiunk legfőbb kötelessége. Hazánkban a népfrontmozgalom a fasizmus elleni odaadó, bátor küzdelemben bontakozott ki. Nagy és szép hagyományokra tekinthet vissza a nemzeti függetlenség és a béke megvédésében. Mozgalmunk mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az euró'nai béke és biztonság előmozdítására. A világ e térsége — létünk és életünk színtere — kiemelkedő és meghatározó szerepet tölt be az erész világ sorsának alakulásában. Az európai államok kapcsolatainek alakulása jelentősen k't at a világ más térségeinek viszonyaira is. Hosszú évtizedekre visszatekintő tön’e«rmoT'almunk mindig t*»dta, bo! a hei’ire és hozván biztosíthatja nőnünk békés és zavartalan alkotómunkáját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a mozgalom minden híve különös figyelmet fordít az európai földrész fejleményeire. Megnyugvással látjuk, hogy kontinensünkön — a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikájának, kezdeményezéseinek és konkrét javaslatainak eredményeként — javult a légkör, létrejöttek a tartós béke megőrzésének feltételei. Az európai helyzet kedvező alakulása azonban nem feledteti el velünk, hogy jelenleg még igen jelentős erők nehezítik az európai biztonsághoz vezető utat. Mozgalmunk támogatja azt a követelést, hogy a kontinens felelős kormányai minél hamarabb készítsék elő és hívják össze az európai biztonsági és békeértekezletet. Eddig is támogattuk és készek vagyunk a jövőben is tevőlegesen elősegíteni a konferencia megrendezését, lehetőleg még ebben az esztendőben. Az európai biztonság és együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága az egész közvélemény figyemét e kérdésre irányította. Örömmel tapasztaltuk a bizottság aktivitásának kibontakozását és képviselőinek jelenlétét, megnyilatkozásait a különböző európai megmozdulásokon. Napjainkban Brüsszelben tanácskoznak az európai közélet képviselői. Küldötteink ezen a fontos fórumon , h Aratják szavukat és kifejezik gépünk töretlen békcevágyát, s aktív részt vállalnak az európai népek közgyűlése előkészítésében. Mozgalmunk helyesléssel fogadta a brüsszeli kezdeményezést, hogy 1972. június elején hívják össze az európai népek közgyűlését. Reméljük, hogy e találkozó meggyorsítja a kormányok európai tanácskozásának öszszehívását és cselekvésre készteti a még vonakodó európai kormányokat. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa csatlakozik a brüsszeli felhíváshoz és támogatja az európai biztonság és együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága felelősségteljes tevékenységét. A bizottság történelmi feladatai megvalósításában számíthat hazánk minden békeszerető állampolgárának tevékeny közreműködésére. Őszintén kívánjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bizottság további munkáját sok siker és eredmény kísérje. Ehhez a Hazafias Népfront Országos Tanácsa minden támogatást megad. denünk, ezért hirdetjük a népek közötti barátság gondolatát, és az államok közötti vitás kérdésekben a békés tárgyalások módszerét. Ennek a politikának az alapja a Szovjetunió, a szocialista országokkal való szövetség és a haladás erőinek támogatása az egész világon. ben tartott brüsszeli tanácskozáshoz. Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, a kongresszusi levél egyes pontjainak módosítását javasolta. A felszólalásokra Bencsik István főtitkár válaszolt, majd az Országos Tanács a következő javaslatokat fogadta el: 1. A HNF OT 1972. április 26—27—28-ra összehívja a Hazafias Népfront V. kongreszszusát. 2. A HNF OT a kongresszusi küldöttek számát nyolcszázban állapítja meg. 3. A HNF OT felhatalmazza a Hazafias Népfront országos titkárságát, hogy a kongreszszusi levelet a megtett észrevételek figyelembe vételével megszövegezze és nyilvánosságra hozza. 4. A HNF OT megbízza az országos titkárságot, hogy öszszeállítsa a IV. kongresszus óta végzett munkáról szóló jelentést, azt kinyomtassa, és a kongresszusi küldötteknek megküldje. 5. A HNF OT összeállítja az V. kongresszusra meghívandó külföldi testvérszervezetek névsorát. A beszámoló vitája Bencsik István főtitkár beszédét vita követte. Csóka Zsigmondné, a HNF Országos Tanácsának tagja, Komárom megyei építészmérnök hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront munkájának kiszélesítéséhez a múlt esztendőben jó feltételek fejlődtek ki. Véleménye szerint a népfrontbizottságok helyi politikája sosem helyi ügy, hiszen egy országos fejlődés szerves része. Az V. kongresszust követő feladatokat csak úgy lehet majd megoldani, ha a munkához megfelelő bizottságokat választanak. Előtérbe kell hogy kerüljön az ifjúsággal és a nőkkel való foglalkozás. Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke kifejtette, az eredményeket összegezve azt látjuk, hogy a mozgalom megtette azt, amit tőle vártak. A nemzeti egység nemcsak kifejezője, de kovácsolója is a népfrontmunkának. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára a múlt esztendő békemunkájával foglalkozott, és kifejtette, hogy a Hazafias Népfront-bizottságok tájékoztató munkája sokat segített abban, hogy a magyar dolgozók egyre nagyobb számban szánjanak síkra a béke védelmében. Szép eredménynyel végződött a takaróakció és 75 vietnami sebesült gyógykezeltetését tudtuk vállalni. Egész népünk mélységesen elítéli az amerikai imperialisták újabb népirtását, Vietnam bombázását. Szólt ezután a kelet-pakisztáni helyzetről, a Bangladesh iránt kinyilvánított rokonszenvünkről, és javasolta, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa juttasson el támogató nyilatkozatot az Európa biztonsága érdeké Magyar Nemzet Budapestre érkezett Iosif Bont a román minisztertanács elnökhelyettese Csütörtökön Budapestre érkezett Iosif Bonc, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság román tagozatának elnöke. Kíséretében ugyancsak Budapestre érkezett Grigore Bargaoanu, a gazdasági és műszaki együttműködési bizottság elnökhelyettese, Cornel Mihalecea gépipari miniszterhelyettes, valamint Silviu Opris építőanyagipari miniszterhelyettes. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese, a kormánybizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Jelen volt Karádi Gyula, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának titkára, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes, valamint Barity Miklós, a Külügyminisztérium csoportfőnöke. A repülőtéri fogadáson megjelent Ioan Cotoi, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Iosif Bancsályi Péterrel a két ország gazdasági kapcsolatait érintő kérdésekről tárgyal. Megkezdődtek a termelőszövetkezeti zárszámadások Kevesebbet veszteséges gazdaság Csütörtökön a nyírtéti Rákóczi Termelőszövetkezet megnyitotta a közös gazdaságok 1971. évi működését összegező zárszámadások sorozatát. A következő napokban várhatóan már egymást érik a zárszámadási közgyűlések. A megelőzően elkészített leltárok alapján azonban az illetékes tanácsi és bankszerveknek máris megbízható képük van a termelőszövetkezetek 1971. évi gazdálkodásának főbb jelemzőire. Az előzetes összesítések egyik nyilvánvaló ténye, hogy tavaly több kedvezőtlen körülmény, s a megelőző, elemi csapásokkal terhelt esztendő ellenére a közös gazdaságok többet produkáltak, mint a korábbi években. Bács-Kiskun megye termelőszövetkezetei például az elmúlt évben összesen 7 milliárd forint értékű terméket állítottak elő, ami majdnem 20 százalékkal több, mint a megelőző évben. A növénytermelés hozamai helyenként elérték, másutt erősen megközelítették a rekordokat. Baranya megye közös gazdaságai búzából holdanként 120 mázsás termést produkáltak az elmúlt évben. Csongrád megyében a kukorica holdankénti hozama meghaladta a 21 mázsát, Békés megyében pedig elérte a 25 mázsát. Az állattenyésztésben is szép eredmények születtek. Csongrád megyében például a közös gazdaságok sertésállománya 15 százalékkal növekedett, a szarvasmarha-állomány pedig kereken kétezerrel több, mint 1970-ben volt. 1970-ben — az elemi csapások és a kedvezőtlen időjárás miatt — a szövetkezeti gazdák sokhelyütt kénytelenek voltak hozzányúlni biztonsági alapjukhoz, a tavalyi magasabb jövedelem most lehetővé teszi, hogy a felhasznált biztonsági alapot, vagy tetemes részét pótolják. A zárszámadások előzetes összesítései szerint az 1970- ben szanálási eljárás alá vont közös gazdaságok nagy többség© helyesen használta fel a nehézségek leküzdéséhez kapott anyagi segítséget. A javuló tendenciát jól szemlélteti az a tény, amely szerint például Békés megyében a tavalyi 51 helyett, az idén már csak 15—20 termelőszövetkezet zárja majd mérleghiánnyal az évet, s ezekránya is kisebb lesz. Zalában mindössze ötre, Szolnok megyében pedig hatra becsülik azoknak a termelőszövetkezeteknek a számát, amelyek veszteséggel gazdálkodtak 1971-ben. .Péntek, 19**4 január 14. Ipari munka-otthon Külföldön úgy nevezik: otthoni termelőmunka. Nálunk általában ezt a kifejezést használják: „bedolgozás”. Sokszor lebecsülték jelentőségét, sokan próbálták akadályozni térhódítását, de eredménytelenül. Mondták, hogy nem egyeztethető össze a korszerű iparral, a magasfokú szervezett termeléssel. A cáfolatot azonban éppen a fejlett ipari országok adták, ahol az otthoni munka egyre jobban virágzik, elsősorban a ruházati és a divatcikkiparban. Egyes országokban sajátos formát nyert, Svájcban például az óragyártás, Japánban a finommechanika és a híradástechnika területén. Jelentőségét bizonyítja, hogy az NSZK- ban munkaszervezési kézikönyv foglalkozik az otthoni munka irányításának és szervezésének módszereivel. Mi a helyzet hazánkban? — erről kérdeztük Macskásy Pál közgazdászt, munkaszervezőt, aki az otthoni termelőtevékenység hazai fejlődésének és gondjainak egyik legjobb ismerője. Hazánkban az otthoni termelő foglalkoztatás elsősorban a hagyományos háziiparos, népi iparművész rétegek szövetkezeti tömörülése formájában az ötvenes évek elején indult meg szervezett keretek között. Ezt követőleg a tanácsi kézműipari vállalatok is tömörítettek — elsősorban szociális foglalkoztatási célokból —• nagyszámú kézműiparral foglalkozó embert Az otthon dolgozók száma 1951-ben háromezer volt, 1952-ben tízezer, majd egy évtizeddel később már 62 ezerre emelkedett a számuk. Vagyis e területen a létszámnövekedés meghaladta az ipar összes foglalkoztatottjainak a létszámnövekedését Belső átrétegeződés A bedolgozók létszáma 1967- ben volt a legnagyobb, amikor is elérte a 84 ezret. A létszám azóta csökkent, jelenleg 60— 70 ezer között van. Az otthon végzett munka jellegében is van eltolódás: csökken a hagyományos házi kézműipar és növekszik a gyáripari kiegészítő tevékenységet folytató otthon dolgozók aránya. A nehéziparhoz tartozók tíz évvel ezelőtt 1,9, tavaly pedig már 5,8 százalékát, a gépiparhoz tartozók egy évtizeddel ezelőtt 0,13, tavaly pedig 3,9 százalékát képviselték az otthon dolgozóknak. A háziipar aránya ez időszak alatt 93 százalékról 76 százalékra csökkent. A belső átrétegeződés törvényszerű folyamat. Világosan kirajzolódik a nagyüzemi ipari termelést kiegészítő otthoni foglalkoztatás erőteljesen növekvő tendenciája. Az ipari otthoni munka terjedésének indítékai igen különbözőek. Sok ember csak a munkanap egy részére keres magának elfoglaltságot. Mások egészségi és családi okokból választják szívesen a kötetlenebb munkaidőbeosztást biztosító otthoni termelőmunkát A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának is egyik jelentős formája az otthoni termelőmunka, amely a rehabilitációnak is alkalmas eszköze. Ezenkívül a már munkaviszonyban levőknél is van olyan igény, hogy szabad idejük egy részét — életszínvonaluk növelése érdekében — elsősorban otthoni tevékenységgel hasznosítsák. A vállalatoknak is érdeke A vállalatokat is több tényező ösztönzi erre a munkaformára. Ily módon például lehetséges az üzem, a műhely túlzsúfoltságának felszámolása. Termelésbővítést tesz lehetővé változatlan üzemi munkaterületen, beruházás nélkül. Az is megállapítható, hogy különböző okokból az üzemben alacsony intenzitással dolgozó emberek egy része sokkal hatékonyabban foglalkoztatható ebben a formában. Az otthoni termelőmunka jellegéből következik, hogy kizárólag darabbérben díjazható. A jó darabbér olyan, amely megfelel a munkavégzés során felhasznált munkaerő ezenértékének, és amely a dolgozóban az igazságos kár érzését kelti. Gyakran visszatérő probléma annak az elvnek az érvényesítése, hogy az otthon dolgozókra ugyanaz a munkanorma vonatkozik, mint az üzemben dolgozókra. Ez az elv természetesen csak abban az esetben érvényes ilyen egyszerűsített formában, ha a munkavégzés feltételei és körülményei, eszközei azonosak. A munkavégzés eltérő körülményeit a normamegállapításnál figyelembe kell venni Tévesnek kell azonban minősíteni azt az álláspontot, hogy az otthoni munkánál feltétlenül alacsonyabb munkaszervezésiszínvonalat, ennek következtében lazább normát kell figyelembe venni. Ugyanígy téves az az álláspont is, hogy az otthon dolgozók kötetlen időbeosztása a több pihenőidő, a kisebb fáradság tényező a norma növelését teszi indokolttá. Ezeket a tényezőket azonos munka esetén egyforma súlylyal kell szerepeltetni mind az otthoni, mind az üzemi munkánál — mondja Macskásy Pál Az otthon dolgozó rendszer gazdaságosságát általánosságban és elvileg is lehetne érzékeltetni, de konkrét példa sokkal többet mond. Vegyük például Száblics Árpád mérnökközgazdász felmérését a Budapesti Rádiótechnikai Gyár tapasztalatából, Beruházások nélkül A BRG 1969-ben szervezte meg otthon dolgozó hálózatát Célja volt a „töredék munkaerők” mozgósításával a munkáshiány csökkentése, annak az időszaknak áthidalása, amíg tervezett vidéki ipartelepítések meg nem valósulnak. A1 előzetes tervek szerint normaóránként 24 forint körüli megtakarítást kívánt a vállalat elérni az üzemi foglalkoztatással szemben. Ez a számítás kissé optimistának bizonyult, mert nem számolt az otthon dolgozókat irányító szervezet fizetői költségeivel A tényleges megtakarítás normaóránként 19,«A foltist volt, amely azt jelenti," hogy a bedolgozói rendszer a többletkapacitáson túl növelte a vállalat nyereségét is. E megtakarításnál sokkal jelentősebb az az előny, hogy 1970-ben 38 munkás, 1971-ben pedig 69 munkás részére nem kellett építőipari és egyéb beruházási eszközöket lekötni, aminek költségkihatása szerény számítások szerint is 40— 50 ezer forint lett volna személyenként. Ezenkívül még számításba lehet venni az infrastrukturális ráfordítások megtakarítását, amelyek a népgazdasági átlag többszöröseként jelentkeznek, minden új budapesti üzemi munkahely létesítésekor. Egy másik munkahely tapasztalata. A Híradástechnikai Szövetkezet 1962 végén létesítette otthon dolgozó szervezetét, amely hét év alatt nyolc és félszeresére növekedett. Az otthon dolgozók munkájával kapcsolatos költségek — a bérekhez viszonyítva — egyharmadát tették ki 1970-ben a termelő üzemrészekhez viszonyított üzemi általános költségkulcsnak. A szövetkezet bedolgozó módszerrel szerelő kapacitását — beruházás nélkül — többszörösére emelte. E tényekhez hozzátartozik még: a BRG és a HTSZ termelésének mintegy 60—70 százalékát exportálják. Vagyis ezúttal is bizonyítást nyert: a több évszázados múltban gyökerező munkaszervezési forma — az otthoni termelőmunka — összeegyeztethető a korszerű ipar igényével, sőt, új termelési viszonyok közt, új tartalommal telítődhet. Annak okát, hogy jelenleg az otthoni termelőmunka bővülése leállt, nem hódít meg újabb területeket, a szakemberek szerint nem a munka jellegében kell keresni. Inkább egyes szabályozók, ösztönzők fékező hatásában. Ilyen például az átlagbérrendszer, amely a preferenciák ellenére is az esetek nagy részében nem teszi gazdaságossá a vállalatoknak, szövetkezeteknek újabb otthon dolgozó munkahelyek létesítését ____" SLE. J'