Magyar Nemzet, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
KÜBBH A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA * Több áru Volt olyan időszak, nem is olyan régen, amikor azöldségfélék ezer holdjait kellett leszántani, mert nem volt érdemes kiszedni a termést Az utóbbi években viszont gondot okoz a lakosság és a konzervipar zöldséggel való ellátása. Évről évre csökken a termőterület. Már tavaly háromszázezer tonnával kevesebb zöldség termett, mint az előző esztendőkben és a konzervgyárak is csak 70 ■—80 százalékban tudták nyersanyag-szükségletüket fedezni. Olyan tények ezek, amelyeken érdemes elgondolkozni, tanulság pedig, amely a felismerésből fakad: kisüzemi módszerekkel nagyüzemben sem lehet boldogulni. Ahhoz, hogy valóban nagyüzemi legyen zöldségtermesztésünk, sok minden szükséges. Az első feladat új agrotechnika alkalmazása, gépesítésre alkalmas fajták kinemesítése, korszerű növényvédő szerek és gépek alkalmazása, hogy csak legfontosabbakat említsük. Már ebből is látható, hogy nem volna helyes csupán a mezőgazdaságot elmarasztalni a zöldséghiány miatt. Folytathatnánk a tudománnyal, amely nem nemesítette ki a megfelelő fajtát és a kereskedelem sem vonhatja ki magát a felelősség alól, mert nem alkalmazkodott rugalmasan a piachoz. Amikor meg volt áru, akkor az sokszor silány, fonnyadt, törődött volt, mire a vásárlóhoz került Sokszor szóvá tették az illetékesek, rugalmas gépiparra van szüksége a mezőgazdasági termelésnek. Olyanra, amelynek termékeire nem kell esztendőkig várni. Olyan iparágat kell teremteni, amely lépést tud tartani a fejlődéssel. Mert mit ér a ma korszerű gép öt esztendő múlva? A korra újabb, még korszerűbb gépre lesz szükség. Ha itthon nem tudják időre kidolgozni kutatóink a komplexen gépesített zöldségtermesztés növényfajonkénti technológiáját, akkor gondoskodni kell arról, hogy külföldről átvegyük. Nincs időnk a várakozásra. Épp ezért került sor bizonyos intézkedések megtételére is. Egyik legjelentősebb ilyen intézkedés, hogy zöldségtermő területünk jelentős részén, mintegy 35 százalékán, a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák a jövőben, s általában mindenütt korszerűsítik a hagyományos termesztési eljárásokat. A további ösztönzés érdekében a konzervipar a paradicsom, a zöldpaprika, a fűszerpaprika és a kézi szedésű zöldbab átvételi árát már az idén jelentősen emeli. Azok a termelőüzemek pedig, amelyek több évre szóló értékesítési szerződést kötnek konzervgyárakkal, fűtött fóliatelepek és növényházak létesítésére 30 százalékos ártámogatást kapnak. A következő lépés a szakosított zöldségtermesztő gazdaságok megszervezése lesz. Hasonló, a termelési kedvet növelő intézkedésekre kerül sor a cukorrépa- és dohánytermesztés előmozdítására is. A cukorgondok is közismertek: a termőterület csökkent, a termésátlagok alacsonyak, így nagy mennyiségű cukrot kell importálnunk. A kormány most úgy határozott, hogy az ország cukorszükségletét hazai termésből kell kielégíteni. Ennek érdekében már az idén növelni kell a termésátlagokat és a vetésterületet is, nem feledkezve meg a korszerű termeléstechnika bevezetéséről, és a gépekről. A határozat értelmében a cukorrépatermesztés korszerűsítéséhez szükséges gépek és vegyszerek 70 százalékos ártámogatásban részesülnek. Ugyanakkor gondoskodnak gyomirtó szerekről, vetőmagról, és arról sem feledkeznek meg, hogy a termelési kedv növelése érdekében a cukorrépánál is emeljék a termelői alapárat és külön felárat is megszabnak. A mázsánként tíz forintos áremelés és az öt forintos felár 30 százalékos termelési áremelésnek felel meg. Ez egy hektárra számítva 5 ezer forint többletjövedelmet nyújt a nagygazdaságoknak. A dohányigények biztonságos kielégítése érdekében a dohányfejlesztés komplex fejlesztése is napirendre került. Itt is a korszerű termelésen a hangsúly. Sürgős intézkedések történnek a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére is. A korábbi intézkedéseknek ugyanis nem volt meg a kívánt hatásuk, a tehénállomány tovább csökkent. A kormány most mindent megtesz a fejlődést gátló tényezők megszüntetésére, illetve a szarvasmarhatenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztésének előmozdítására. Ennek érdekében tovább javítják a szarvasmarhatenyésztés jövedelmezőségét. Egyik fontos feladat, hogy a megépült istállókban legyen elég tehén, s ne forduljon elő, hogy a korszerű, drága állattartási telepet más célra használják, például baromfitartásra. Az ilyen gazdaságokat kötelezik az istállóra felvett állami támogatás visszafizetésére. Meg kell akadályozni az építkezéseknél a korszerűség leple alatt véghezvitt pazarlást is. Sok istállót drága csempékkel raknak ki, ugyanakkor a tehenek alig termelnek 3000 liter tejet évente. Megfelel nekünk a kevésbé díszes, „városias” istálló is, nem szükséges a korszerűséget hajszoló ott, ahol erre más, szerényebb építkezési mód is adódik. Hiszen a tehenek ugyanannyi tejet adnak a csempe nélküli istállókban is. Mert nem a csempétől függ a hozam. A küszöbönálló intézkedések szükségesek és hasznosak, mert hosszú távon megteremtik a szóban forgó mezőgazdasági ágazatok fejlődési feltételeit és biztosítják a lakosság zavartalan ellátását. Illés Sándor Április 26-ra összehívták a népfront V. kongresszusát A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Csütörtök délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Országház Vadásztermében, hogy megvitassa a mozgalom múlt évben elért eredményeit és ugyanakkor javaslatot tegyen a Hazafias Népfront V. kongresszusának összehívására, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kongresszusi levelére. Az ülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB osztályvezetője, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Darvas József, Erdei Lászlóné, dr. Ortutay Gyula, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökei, és társadalmi, valamint kulturális életünk számos más vezető képviselője í tásában. Nagyon sok községben és városban a lakosság széles rétegeinek bevonásával már a tervezés időszakában vitákat szerveztek, másutt viszont a kész tervet tudta csak megvitatni a népfront. A gazdaságpolitikai munkára a gazdaságpolitikai fórumok megalakulása volt a jellemző. Ezek a különböző megyékben változatos előadásokat és vitákat rendeztek és hozzájárultak a közgazdasági szemlélet erősítéséhez. — Az ifjúsággal kapcsolatos tevékenységünkkel azonban korántsem lehetünk elégedettek — mondotta Barati József. — Bár az ifjúság körében és érdekében végzendő politikai tevékenység különösen megyei, járási és városi területeinken egyre inkább tudatosodó feladattá válik. El kell azonban érni, hogy a választott népfronttestületek tervszerűbben politizáljanak, ehhez azonban a jelenleginél nagyobb hozzáértésre vart szükség. És ezt a hozzáértést, saját területeinken kell növelnünk. • A művelődéspolitikai munkával kapcsolatban a falusi téli előadássorozatot, az Olvasó népért mozgalmat, a honismereti munkát, a pedagógiai ismeretterjesztést és a szülői munkaközösségek feladatait ismertette. Megemlítette, hogy a politikai ismeretterjesztésben elért eredmények a legkiemelkedőbbek. Csaknem kétszázezerre tehető az ilyen előadások látogatóinak a száma " Kállai Gyula megnyitója A megjelenteket Kállai Gyula köszöntötte és jelentést tett az Országos Tanácsnak az elnökség munkájáról, amely hat alkalommal tartott ülést és több nagy jelentőségű kérdésben is állást foglalt. A múlt év szeptemberében az országgyűlés alkotmánymódosítást előkészítő bizottsága arra kérte fel a Hazafias Népfrontot, hogy vitassa meg az alkotmány módosításának tervezetét. Ezt a vitát országos széles körű eszmecsere előzte meg és az elnökség kibővített ülésén elhangzott javaslatokat és észrevételeket eljuttatta az alkotmány módosításával foglalkozó parlamenti bizottsághoz. Bejelentette, hogy az Országos Tanács legutóbbi ülése óta megalakult az Európai Biztonsági és Együttműködési Magyar Nemzeti Bizottság, amely a társadalmi szervezetek és mozgalmak széles körű bekapcsolásával mozgósítja a magyar közvéleményt az európai biztonság ügyének előmozdítására. Ezekben a napokban ülésezik Brüsszelben az Európa biztonságáért fáradozó közéleti személyiségek konzultatív tanácskozása, amelyen a Magyar Nemzeti Bizottságot négytagú küldöttség képviseli. Kállai Gyula ezután arról szólt: elérkezett az ideje, hogy meghirdessük a népfront soron következő kongresszusát. Ez a mai ülés már ennek a jegyében ült össze. Ennek alapján tette meg a napirendi javaslatot, amelynek első pontja a mozgalomnak az elmúlt évben végzett munkájáról szóló beszámoló volt, előadója pedig Barati József titkár. Barati József beszámolója Barati József elmondotta, hogy a népfrontmozgalom számára a múlt év legnagyobb politikai szervezési feladata a képviselői és tanácstagi választás volt. Ezután részletesen elemezte a tanácsokkal való együttműködés gondjait és eredményeit. Kifejtette, hogy a népfrontmozgalom munkájának jelentős része a tanácsokhoz kapcsolódik. Sok esetben a működés feltételei is a tanácsoktól függnek. Elemezte beszéde során, hogy az intézményhálózat új szerkezete hogyan érinti a kisebb községek népfrontbizottságát. Az intézményhálózat módosulása ugyanis nemcsak a tanácsok összevonását, a társközségi kategória kialakítását jelenti, hanem az iskolák körzetesítését, a kis téeszek egyesülésével, egyes téeszközpontok megszűnését is. — Abban mindenki egyetért — mondotta —, és nagyon határozott az álláspont, hogy a társközségekben is legyen önálló népfrontbizottság, és ezeket most is újraválasztjuk. Abban azonban nagyon megoszlanak a vélemények, hogyan kapcsolódjanak a társközségi népfrontbizottságok az összevont tanácshoz. Semmi olyan szervezési és szerkezeti egységet nem szabad létrehozni, amely a társközségek bizottságainak önállóságát veszélyeztetné. Kiemelte beszámolója további során, hogy a tanács és a népfront együttműködésének eddigi legjobb tapasztalatait összegyűjtik és írásba foglalják. Ez megfelelő alapot biztosít majd ahhoz, hogy a kedvező lehetőséget felhasználják a közös feladatok még eredményesebb megvalósítására. — Tartalmi gazdagodást és szervezési feladatot jelentett a népfront lakóterületi nőbizottságai működésének kibontakozása — folytatta. — A nőbizottságok megalakítását már 1970-ben elvégeztük, de a bizottságok és a népfrontelnökségek helyes viszonyának kialakítására csak a múlt esztendőben került sor. Nagyon fontos, hogy a szövetségi politik erősítésében, a szocialista demokratizmus szélesítésében, egyáltalán: a közéletben, hogyan és milyen arányban vesznek részt a nők. Egy vonatkozásban határozott és számszerűen eredményes az elmúlt esztendő: a nők közéleti szerepének megítélésében és segítésében. Ezt igazolja a képviselői és tanácsválasztás eredménye, és reméljük, hogy a nők arányának növekedéséről számolhatunk majd be a népfrontkongresszuson is. A Hazafias Népfront és a magyar békemozgalom hazai és nemzetközi tevékenységében fontos helye van az európai biztonság kérdéseivel való foglalkozásnak. A Budapesti Felhívás megjelenése óta a Hazafias Népfront-bizottságok jól működtek közre az európai béke és biztonsággal öszszefüggő időszerű kérdések magyarázásában. A nemzetközi kapcsolatokat felhasználva a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács külföldön is hozzájárult az európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívását segítő társadalmi tanácskozások megszervezéséhez. A múlt esztendei népfrontmunka ismertetése után röviden szólt Barati József a népfront mozgalmi munkájának egyéb vonatkozásairól is és kiemelte a bizottságok szerepét a helyi tervek kialakí Bencsik István beszéde Ezután Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára emelkedett szólásra és javasolta: az Országos Tanács április 26—27—26-ra hívji össze a Hazafias Népfront V. kongresszusát, és a küldöttek számát nyolcszázban állapítsa meg. Javaslatot tett arra vonatkozóan is, hogy az Országos Tanács a kongresszus előtt még egy ülést tartson 1972 márciusában, s ezen vitassa meg a főtitkár által előterjesztendő kongresszusi beszámolót. A javaslatok között szerepel az ország közvéleménye elé bocsátandó kongreszszusi levél is, amely a következő esztendők tennivalóival, a Hazafias Népfront előtt álló feladatokkal foglalkozik. A mozgalom tevékenységéről szólva elmondotta, hogy az elmúlt négy év alatt módszerekben gazdagodott és nőtt a Hazafias Népfront politikai hatása a közéletre. A mindennapos munkában is egyre inkább érvényesült az az elv, hogy a párt szövetségi politikája a népfrontmozgalom keretében valósul meg. E szövetségi politika szellemében erősítette a mozgalom a szocialista nemzeti egységet, fő bázisát, a munkás—paraszt szövetséget. Törekedett a lakóterületeken a munkásság fokozottabb bevonására, a részvételük növelésére. Közreműködött a parasztság életkörülményeinek javításában, a falu politikai, gazdasági és kulturális fejlesztésében, a termelőszövetkezeti demokrácia kiszélesítésében. Nőtt a mozgalomban tevékenykedő értelmiségiek száma, a pedagógusok, orvosok, agrármérnökök, a műszaki értelmiség sok eredményes akció megszervezéséhez, megvalósításához adtak segítséget — mondotta. — Fokozódó eredményességgel foglalkozik a mozgalom a nők problémáinak megoldásával, amelyhez nagy segítséget ad az elnökségek mellett működő mintegy kétezer nőbizottság. A népfront-bizottságok munkáját ismertetve kiemelte a főtitkár ezek tevékenységét a város- és községpolitikában. Részt vállaltak a bizottságok a dolgozó nép műveltsége emeléséért kifejtett erőfeszítésekben is. Megemlítette a honismereti mozgalom eredményeit, az országgyűlési és tanácsi választások előkészítésében végzett munkát, a népfrontesteket és klubokat, amelyeken hasznos eszmecserét folytattak a dolgozók az aktuális politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekről. Beszéde további során rátért a Hazafias Népfront nemzetközi kapcsolataira, és kiemelte, hogy a Hazafias Népfront keretében működő magyar békemozgalom tevékenyen kiveszi részét a békéért történő világösszefogásból, amit a Béke-világtanács nagy sikerű budapesti közgyűlése is mutat. Ismertette a hazánk életében bekövetkezett változásokat, és elmondotta, hogy társadalmunkban jelentős átrétegeződés következett be. Ismét sokan kerültek faluról városba, vagy váltak a munkásosztály tagjaivá. Változott belső tartalmában maga a munkásosztály is. Kialakulóban van az egységes termelőszövetkezeti parasztság. Változik társadalmunkban az egyes értelmiségi rétegek szerepe és jelentősége. A tudomány és a technika nagy fejlődése, és termelésünkre való döntő hatása következtében nőtt az ipari és mezőgazdasági értelmiség fontossága, a kutatók és az oktatók munkájának jelentősége. Az élet tempója, a civilizációs ártalmak még jobban aláhúzzák az orvosi hivatás fontosságát. Az új tanácstörvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy az jóval tágabb és lényegibb tevékenységre serkenti a népfrontbizottságokat. A társadalmi mozgások lehetőségét kínálja az új szövetkezeti törvény is, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén. Sok újat rejtenek a Hazafias Népfrontmozgalom számára az ifjúságra és a nőkre vonatkozó törvények, illetve határozatok. Megemlítette az urbanizációt, amely korunk nagy sodrású jelensége. Foglalkozott a többi között a szocializmust építő társadalmunk igényével, vagy inkább igényességével, amelykettős értelemben bontakozik ■ki. Az egyik az igényesség az anyagi és szellemi javak birtoklásában, a másik pedig a szocialista társadalom formálásával jelentkezik. A Hazafias Népfrontnak továbbra is feladata marad, hogy mint a legszélesebb tömegmozgalom, vitafórumain, széles körű társadalmi akcióin helyet adjon mindenkinek, aki a köz érdekében tenni akar, aki e nép jövője érdekében gondolkozni, munkálkodni