Magyar Nemzet, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
2 hogy ezeknek az intézményeknek a munkaerő-ellátási gondjai is enyhüljenek. Az idén hozott egészségügyi törvény alapján állampolgári joggá fogjuk emelni az egészségügyi ellátást. A közelmúltban az állami oktatási rendszert vizsgálva, többek között arra a megállapításra jutottunk, hogy anyagi eszközeinkkel mindinkább az oktatás tartalmi elemeinek erősödését kell segíteni. Tehetségeink kibontakoztatását az általános iskolákban kell elkezdeni. Ez évben megtettük az első lépéseket olyan irányban, hogy azok a gyermekek, akik nem járnak óvodába, iskolaelőkészítő tanfolyamon vehetnek részt. Következő ötéves terveink során érezhetően javítjuk — minden fokon — a legkorszerűbb oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. — A színvonalas művelődés lehetőségeit félszáz színházunk, csaknem 4 ezer mozink, 5300 közművelődési és még ennél is több üzemi könyvtárunk, 185 múzeumunk és 1971-ben majdnem másfél ezer kiállításunk reprezentálta. Népművelési célokra, a művészeti intézmények feladatainak ellátására, a költségvetés az előirányzatnál, 75 millió forinttal többet fordított. Az életkörülmények javítására vonatkozó társadalmi céljainkat tehát nem egyszerűsítjük le csak a fogyasztás bővítésére és a fogyasztási kultúra emelésére. Legalább olyan fontosnak tekintjük, hogy életformánkban növekvő szerephez jusson az oktatási színvonal általános emelése, a szocialista kultúra értékeinek közkinccsé tétele és a korszerű egészségügyi ellátás. Ma már tízmillióan kívánnak fejlett, gondos egészségügyi ellátást, de millióan igénylik a magasszintű oktatási rendszert is. Az ilyen társadalmi légkör és elkötelezettség még inkább felhívja a figyelmet arra a felelősségre, hogy az állami költségvetésünk munkából fakadt forintjait mire, hogyan osztjuk be és hogyan használják fel azokat intézményeink. A pénzügyminiszter a továbbiakban hangsúlyozta, biztosították a fogyasztói piac egyensúlyát, egyes termékekből, például sertéshúsból, kötöttáruból javult a kínálat. A lakásépítés normái — az elmúlt évben — mondotta — a tervezett 71 ezer helyett 75 ezer lakás épült. A negyedik ötéves terv nagy feladatai miatt, javítani kell a lakásépítést és a lakásgazdálkodást a központi és a tanácsi szerveknél egyaránt. A tervben előírt mutatókat: épületszint, alapterület, felszereltség, szanálási hányad, szigorúan be kell tartani, mert az eltérések veszélyeztethetik az előirányzott lakások megépítését. A továbbiakban a tanácsi gazdálkodás tapasztalatait elemezte, megállapítva, hogy a tanácsok nagyobb zökkenők nélkül finanszírozták intézményeiket. Gazdálkodásunknak kedvező vonása volt, hogy a tanácsok, a vállalatok és más szervek közös összefogásával sok létesítményt valósítottak meg. A vállalatok és a szövetkezetek a tanácsok fejlesztési alapjába csaknem 2,5 milliárd forintot utaltak át. Bács-Kiskun megyében csaknem 500 napköziotthoni férőhelyet létesítettek, Győrött 13 vállalat 320 óvodai férőhely fenntartásához járult hozzá, Nyíregyházán a város vállalatai 35 millió forintot ajánlottak fel óvodaépítésre. Kulcskérdés Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter ezután így folytatta: — A gazdasági elemzéseknek mindig egyik kulcskérdése, hogyan ítélhetjük meg a vizsgált időszak fejlesztési, beruházási tevékenységét? — Az egyes ágazatokért felelős szervek és vállalatok természetes törekvése a termelő kapacitások tökéletesítése és gyarapítása. Ez a törekvés egész sor jobbnál jobb beruházási elgondolásban ölt testet, amelyek mérlegelése, rangsorolása azonban több szempontból szükséges. E mércék közül kiemelném a népgazdaság teherbíróképességét és a beruházások hatékonyságát. A tapasztalatok már hoszszabb idő óta azt mutatják, hogy egyik követelménynek sem teszünk teljes mértékben eleget. A továbbiakban az elmúlt évben üzembe helyezett nagy beruházásokat sorolta, köztük a TVK polietiléngyárát, a Gagarin Hőerőmű újabb egységét. — A beruházások tavaly csaknem kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a nemzetijövedelem termelése. A beruházásokra 100 milliárd forintot fizettek ki, a tervezettnél 11 milliárddal többet. A beruházásoknál még nem enyhült a feszültség és a befejezetlen beruházások állománya az év végén meghaladta egy esztendő beruházási értékének 80 százalékát, összesen 43 nagy beruházásnak kellett volna elkészülnie, ezek közül 30-at átadtak, de 17-nél bizonyos befejező munkák még hátravannak. Ezek a beruházások a tervezettnél átlagosan több mint kétéves késedelemmel valósultak meg. A továbbiakban a beruházással kapcsolatos idei feladatokról szólt. Megemlítette: átmenetileg az irodaházak, üdülők építését korlátozni kellett. Mindemellett a beruházási egyensúly csak fokozatosan teremthető meg. Az idei év öt hónapjának tapasztalatai alapján , úgy tűnik, hogy az idei beruházási színvonal a tervnek megfelelően alakulhat, ha mindenütt megértik és főleg végrehajtják a hatályos intézkedéseket. Ebben az esetben számíthat új beruházásaink termelésére a népgazdaság, jövedelmeire pedig a vállalatok és az államháztartás. Külgazdasági kapcsolataink — Napjainkban a munkamegosztás, a szakosítás mindinkább nemzetközi méreteket ölt, következésképp külgazdasági kapcsolataink alakulása fejlődésünk nélkülözhetetlen alkotóeleme. — Nemzetközi gazdasági kapcsolataink legfőbb kifejezési formája a külkereskedelmi forgalom alakulása. 1971- ről szólva, annak megítélése különösen bonyolult. A kivitelre és a behozatalra hatott a tőkés világpiac dekonjunktúrája, az 1970-es kedvezőtlen mezőgazdasági év miatt elmaradt export. Éreztette hatását a tőkés világ pénzügyi válsága. 1971 utolsó hónapjaiban csökkent a külkereskedelem egyensúlyhiánya és ez az irányzat 1972-ben is folytatódik. Mindez nemcsak a teendőkre hívja fel a figyelmet, de arra is, hogy egy-egy rövidebb időszak kedvező, vagy éppenséggel kedvezőtlen jelenségéből nem szabad túlzott következtetéseket levonni. Így korántsem fordulatként, csak biztató eredményként értékeljük azt is, hogy az idén öt hónap alatt a behozatal a múlt év azonos időszakához képest csaknem 6 százalékkal csökkent, míg a kivitel 26 százalékkal magasabb. A népgazdaság fejlesztése, a munkamegosztás előnyeinek kihasználása szempontjából meghatározó számunkra együttműködésünk a KGST-országokkal, ezen belül is legfontosabb külkereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval. Kapcsolataink szilárd alapon és hosszú lejáratú megállapodásokon nyugszanak. Ezt kívánjuk továbbfejleszteni az előttünk álló 15 éves időszakra. Hozzákezdtünk a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításához. Ez azt is jelenti, hogy az együttműködésben még nagyobb szerepet kapnak a távlati gazdaságfejlesztési kérdések. Különösen fontosnak tartjuk a középtávú tervkoncepciók harmonizálását, megnövekszik a közvetlen vállalati kapcsolatok jelentősége, sokasodnak a kooperációk és a szakosítások, nagyobb súlyt helyezünk a közös döntések közgazdasági megalapozására. Ennek megfelelően a KGST-ben elsősorban a több országot érintő új beruházási célok összehangolása fokozódott. Folytatódik az egyesített energiarendszer továbbfejlesztése, épül a Barátság Kft. Kőolajvezeték. Különösen sikeresen fejlődik a gyártásszakosítás , és a termelési kooperáció az autóbusz-, a személy- és tehergépkocsigyártás, a számítástechnika és a vegyipar egyes területein. A komplex program értelmében, a szocialista országok gazdasági együttműködésében, bővülnek a pénzügyivalutás kapcsolatok. Megnövekedett a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank szerepe az elszámolásokban, sőt újabban a nemzetközi pénzpiaci műveletek terén, hitelek felvételében és nyújtásában is. A pénzügyminiszter ismertette a nem szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat is, valamint műszaki-tudományos, kulturális vonatkozásban kötött egyezményeinket. Arról is szólt, hogy a tőkés világgal — közöttük az Európai Gazdasági Közösség egyes országaival — fenntartott kapcsolatainkat is fejleszteni kívánjuk, úgy azonban, hogy megfeleljen a kölcsönös érdekeknek, ne tartalmazzon gazdaságilag számunkra hátrányos megkülönböztetést. Pénzügyi átcsoportosítások — Jó néhány mezőgazdasági, élelmiszeripari termékünk külpiaci értékesítési lehetősége kedvező. Tartósan exportképesnek ítélhető ezen belül különösen a vágómarha és a marhahús. Az anyagi érdekeltség eszközeivel kívánjuk elérni, hogy a mezőgazdasági termelés oldaláról belföldön színvonalas tej- és tejtermékellátást lehessen nyújtani, marhahúsexportunk pedig növekvő mértékben járuljon hozzá tőkés fizetési mérlegünk javításához. Meg kell mondanunk, hogy a jelenlegi helyzetben az államháztartás jelentős terhet vállalni nem tud, tehát a teendő intézkedések pénzügyi kihatását túlnyomórészt a mezőgazdasági ágazaton belüli átcsoportosítások útján kell ellensúlyozni. A nagyobb anyagi erővel, jobb adottságokkal rendelkező üzemek vállaljanak többet. Szemléletváltozás szükséges A miniszter a továbbiakban rendkívül fontos társadalmi témákat említett. Ez a vállalati közgondolkodás, a szemléletváltozás. Hangsúlyozta: — Most nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag is mindenkinek el kell fogadnia, hogy tartósan nem oszthatunk el többet, mint amennyit megtermelünk. A gazdálkodás alapvető mércéje a fejlesztés területén, a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök minél jobb kihasználása; követelmény , ez a központi szerveknél, a vállalati és a tanácsi döntéseknél egyaránt. A beruházási feszültségek enyhítésére irányuló intézkedéseinket félreértik azok, akik úgy gondolják, hogy azok lényege az ötéves beruházási terv leszállítása. Erről nincs szó, hiszen az ötéves tervben elhatározott célokat megvalósítjuk, beruházásra előirányzott összeget végül is teljes egészében felhasználjuk, de erőink jobb összpontosításával. Nem kedvező a kép az elhasználódott, korszerűtlen és amortizált állóeszközök selejtezése tekintetében. További üzemeltetésük a legtöbb esetben konzerválja az elmaradt technikát. A banknál ma is több olyan hiteligény van, amelyben magas építési hányad mellett szeretnének a vállalatok beruházni, miközben a meglevő csarnokokban 25—30 éves — szaknyelven szólva — „0-ra leírt” gépek álldogálnak kihasználatlanul. Bátrabban lehet és kell selejtezni. Mindehhez a vállalatok gazdasági és műszaki gárdájának egybehangolt, összefogott munkájára van szükség. Olyan szemléletváltozásra, amelyben a még meglevő műszaki és gazdasági konzervativizmus nem talál egymásra. Szólt a termelési szerkezet korszerűsítéséről is, ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a gazdaságtalan termelés visszaszorítása ma az a nagy tartalék, amelyből vállalataink a legtöbbet meríthetnek. Beszéde befejező részében Péntek, 1972. június 28. Magyar Nemzet értesítjük t. vevőinket, HOGY CSEPEL SZABADKIKOTOI ALAPANYAGTELEPÜNKÖN Telefon: 478—337. JÚLIUS 1—15-IG LELTÁROZUNK Leltározás ideje alatt az alant felsorolt anyagok árusítása szünetel: hutaólom, hutahorgany tömb, ötvözött alumínium tömb, polietilén és polipropilén csövek-Kérjük t. vevőinket, hogy beszerzésüket úgy programozzák, hogy a szükséges és megrendelt tételeket a jelzett időpont előtt elszállíthassák. TÖBBI TELEPEINKEN AZ ÁRUSÍTÁS ZAVARTALAN METALLOGLOBUS FÉMIPARI ÉS TERMELŐESZKÖZ KERESKEDELMI VÁLLALAT Budapest, XIII., Jász utca 5—7. hangsúlyozta: ha összefoglaló képet akarunk kapni, néhány kérdésre világos választ kell adnunk: — Hogyan ítéljük meg eredményeinket a tervek tükrében? — Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy minden alapvető gazdasági folyamatot, mind a költségvetési gazdálkodást, a tervszerűség jellemezte, még akkor is, ha az elmúlt év nem volt mentes a gondoktól. Miből fakadtak ezek a gondok, nehézségek? Elsősorban abból, hogy a gazdálkodás hatékonysága nem javult az elvárható ütemben. Másodsorban: nem sikerült még szilárdan ellenállni az elosztási folyamatban, az erőforrásainkat meghaladó igények nyomásának. Abból, hogy ezekről nyíltan beszélünk, senki nem vonhat le téves következtetést, hiszen gondjainkat megosztjuk, hibáinkkal szembenézünk és határozott intézkedéseket hozunk megszüntetésükre. Bízhatunk-e intézkedéseink sikerében, várhatjuk-e gondjaink enyhülését? Úgy vélem, igen, bízhatunk, ha a gazdasági élet minden területén, a vállalatoknál, a szövetkezeteknél, az intézményeknél, a tanácsoknál egyaránt lendületesen és következetesen valóra is váltjuk azokat. Kormányzati munkánknak — gazdasági téren — most ez a legfőbb törekvése és ehhez kérjük és várjuk mindannyiuk támogatását. — Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy e gondolatok alapján fogadja el az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és hagyja jóvá a beterjesztett törvényjavaslatot — fejezte be expozéját dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. Nagyobb felelősség, széles körű összefogás A pénzügyminiszter expozéja után Ollár István, a törvényjavaslat előadója következett szólásra. A bevezetőben hangsúlyozta, hogy a terv- és költségvetési bizottság határozott véleménye: az idén a költségvetés kiadásainak növekedése csak a bevételek emelkedésének függvényében engedhető meg. Ennek megvalósítása csak fegyelmezett munkával és a rend szigorú betartásával lehetséges. A vállalati gazdálkodással kapcsolatban hangsúlyozta: sok vállalatnak nincs olyan fejlesztési elképzelése, amely távlatokban megfelel a népgazdasági tervben rögzített gazdaságpolitikai céloknak. Arra is felhívta a figyelmet: tisztázni kell a gazdaságtermelés fogalmát, már csak azért is, hogy újabb, a további dinamikus fejlődést elősegítő erőforrások szabaduljanak fel. Több vállalat — megalapozatlan, saját pénzügyi lehetőségeihez nem alkalmazkodó döntései következtében — eladósodott. .A felelőtlen kötelezettségvállalások elkerüléséért a felügyeleti szerveknek fokozottabban kell a személyi felelősségre vonást alkalmazni. Még egy rendkívül fontos körülményre irányította a figyelmet . A terv- és költségvetési bizottság úgy látja, számos ipari és mezőgazdasági beruházásnál, fejlesztésnél nem mérnek fel kellő gonddal minden körülményt, nem tisztázzá pontosan a részleteket. Itt elég utalni a jól megvalósított sertésprogram olyan hiányosságaira, mint a hűtő- és tárolókapacitás elmaradása, vagy megfelelő mennyiségű takarmány előteremtése. Befejezésül hangsúlyozta: a népgazdasági egyensúly problémáinak megoldásához nagyobb felelősségre, mélyreható elemzésre, mérlegelésre, a döntések végrehajtásában pedig széles körű összefogásra van szükség. A terv- és költségvetési bizottság előadójának beszéde után szünet következett. Anyagmozgatás és munkaerőmozgás A költségvetés egyensúlyának egyik legerősebb pillére a termelés hatékonysága, abban viszont rendkívül fontos szerepet játszik a korszerű anyagmozgatás. A költségvetési vita első felszólalója: Weiszböck Rezsőné Győr-Sopron megyei képviselő, a Soproni Szőnyeggyár igazgatója gyakorlati oldalról közelítette meg a kérdést, s azzal az országosan elterjedt nézettel szállt vitába, amely szerint az anyagmozgatásban a gépek szaporítása a döntő feladat. Tapasztalatok alapján beszélt arról, hogy e téren legalább ilyen fontos az ésszerű munkaszervezés, mert egyre több gondot okoz a nehéz munkát végző, s kedvezőtlen körülmények között dolgozó emberek száma, főleg az utánpótlás alakulása aggasztó. Ebben az is szerepet játszik, állapította meg a gyárigazgató képviselőnő, hogy a keresetek nem minden esetben tükröznek helyes arányt, a nők és férfiak keresete között még mindig aránytalan és indokolatlan különbségek mutatkoznak, — óhatatlanul szükségesnek mutatkozik tehát a jövedelemszabályozás módosítása, figyelembe véve a munkában eltöltött életkort, szakképzettséget. A fenti okokra is visszavezethető munkaerő-vándorlás ugyanis a képviselőnő megállapítása szerint exportvalutában kifejezve is súlyos károkat okoz. 1971-ben változás következett be a tanácsok pénzügyi gazdálkodásában, a korábban megyei szinten gyakorolt önállóság kiterjedt a helyi tanácsokra is. Géczi János nógrádi képviselő, megyei tanácselnök felszólalásában azzal az ellentmondással foglalkozott, amely abból adódik, hogy a kiterjedt, önállóság nyugodt menetét gyakran zavarják a hitelpolitikai elvek változásai, melyek következtében a tanácsok nem tudják megvalósítani tervezett beruházásaikat. Megszívlelendő javaslattal élt: a beruházásokban mellőzni kell a túlzásokat, előnyben kell viszont részesíteni az egyszerűbb, szerényebb megoldásokat. Az állattenyésztés és ezen belül a szarvasmarha-állomány fejlesztése országos érdek, — ezt húzta alá felszólalásában dr. Lukács János Zala megyei képviselő, állatorvos, majd Zala megyének a megoldás folyamatában levő vízgondjaival foglalkozott. Ebédszünet következett, majd az elnöklő Apró Antal Péter János külügyminiszternek adta meg a szót. FELESLEGESSÉ VÁLT, ÜZEMKÉPES HŰTŐSZEKRÉNYÉT MAGAS ÁRON ÁTVESSZÜK Kívánságára lakásán felértékeljük és beszállítjuk Lakcímek bejelentése: BUDAPEST, IX., KINIZSI UTCA 12. Telefon: 187—940, 329—105 bizományi áruház vállalat Műszaki és vegyesáruforgalmi osztálya