Magyar Nemzet, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

Kedd, 1972. augusztus 1.. A termelőerők ésszerű tele­­­­pítésének kérdései az előtérbe kerültek a Szovjetunió nép­­gazdasági tervező és irányító munkájában. Az egyes gazda­sági körzetek, köztársaságok fejlettségi szintjének további fokozatos kiegyenlítése nem csupán elvi követelmény, a népgazdaság területi arányai­nak javítása egybevág a jelen­legi gazdaságpolitikai célokkal is. Ennek érdekében a kilen­cedik ötéves terv beruházásai­ban jelentősen megnövekszik a keleti körzetek súlya. Az ipari termelés előirányzott nö­vekedése három közép-ázsiai köztársaságban lényegesen na­gyobb) az országos átlagnál, így az örmény és a Türkmén SZSZK 17 százalékkal, a Kazah SZSZK 12 százalékkal fejlődik gyorsabban az átlag­nál. A termelőerők területi át­rendezését sietteti a társadal­mi termelés hatékonyságának a kilencedik ötéves tervben célul kitűzött emelése is. E tö­rekvésnek igen lényeges össze­tevője a fűtőanyag- és ener­giaipari bázis gyors ütemű fej­lesztése és szerkezeti átalakí­tása. A nyersanyagbázis áthe­lyezésének objektív tényezői is vannak: a Szovjetunió hatal­mas készletekkel rendelkezik energiahordozókból, ezek azon­ban rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg az ország terü­letén, így a források több mint 90 százaléka az Uráltól kelet­re és délkeletre fekvő terüle­teken található, ugyanakkor a felhasználási központok csak­nem nyolcvan százaléka az európai körzeteken és az Urál vidékén van. Ilyen feltételek mellett természetesen kedve­zőtlen költségkihatása van an­nak, hogy a természeti erőfor­rásokban jóval szegényebb európai részen állítják elő az ipari termelés 80 százalékát, jóllehet már napjainkban is például a szénnek több mint 40 százalékát az Uráltól kelet­re fekvő körzetekben hozzák felszínre. Az itt feltárt, jórészt külszíni fejtésű szénbányákban, a nagy gáz- és olajmezőkön a fajlagos tőkeráfordítás és az önköltség alacsonyabb, mint az ország nyugati területein. Ezt igazolja a Planovoje Hoz­­jajsztvo egyik számában is­mertetett számítás, amely sze­rint, ha egymillió tonna egy­ségnyi fűtőanyagot Kelet-Szi­­bériában, tehát a lelőhelyek közelében használnak fel, ak­kor — a jelenlegi európai fel­­használás adataihoz viszonyít­va — évi 35—40 millió rubel beruházási ráfordítást és to­vábbi hétmillió rubel üzemel­tetési költséget lehet megtaka­rítani. Ez a számítás egyértel­műen bizonyítja, hogy milyen nagy jelentőségű a jelenleg tervbe vett ipartelepítési poli­tika, amelynek jegyében a ter­melőüzemek egy részét foko­zatosan az ország keleti részé­be kívánják áthelyezni. Az Állami Tervbizottság tíz­éves, 1971—1980 közötti, idő­szakra dolgozta ki a jelenlegi koncepciót; a program a tá­vol-keleti és ázsiai területeken egyszerre irányozza elő a nyersanyagok és fűtőanyagok kitermelésének, valamint a villamos energia előállításának rendkívül dinamikus fejleszté­sét. Ezzel párhuzamosan dön­tés született a nyersanyag- és energiabázishoz csatlakozó új területi termelési komplexu­mok kialakításáról, így a bratszki, a nyugat-szibériai vagy az orenburgi központok­ról. Az orenburgi körzet fejlesz­tése például a magas réz-, króm- és nikkeltartalmú érc­lelőhelyeken, valamint a je­lenlegi becslések szerint 1,7 trillió köbméteres földgázmező hasznosításán alapul. A mos­tani ötéves tervidőszakban a földgáztermelést évi 25 mil­liárd köbméterre kívánják nö­velni, amelynek nagyobb ré­sze a már épülő csővezetéken keresztül jut el az ország európai körzeteibe, a fennma­radó mennyiséget pedig a helyszínen létesítendő üzemek használják majd fel. A bratszki komplexum a már működő óriási vízi erőmű mellett magában foglalja az évi 22 milliárd kilowattóra kapacitású uszty-ilimi vízi erőművet, a bratszki alumí­niumkombinátot, a zselezno­­gorszki kohászati művet és egy cellulózgyárat — ez utób­bi közös KGST-beruházásként épül A nyugat-szibériai alföld, mindenekelőtt a tyumeni te­rület olajtermelése a tervek szerint a múlt évi 31 millió tonnáról 1975 végéig eléri a 125 millió tonnát. A tyumeni olaj egy része szintén az Urál­tól nyugatra fekvő területek ipari központjaiba kerül, ugyanakkor az előfordulás kö­zelében építik a tomszki és a tobolszki petrokémiai üzemet, amelyek már a közeli jövőben szállítanak műanyagot és mű­szálat az egész országnak. Az új fűtő- és nyersanyag­­lelőhelyekkel összefüggésben a szovjet közgazdászok utalnak arra, hogy ezek üzembe helye­zésének időtartama lényege­sen meghaladja a feldolgozó­ipari vállalatok építési idejét. Ezért nyilvánvalóan a beruhá­zási javak és a termelési esz­közök jelentős koncentrálását és huzamos lekötését igényli. Ez még a Szovjetunió hatal­mas gazdasági potenciálja mellett is problémát jelent, különösen ha azt is figyelem­be vesszük, hogy a szovjet lelőhelyek biztosítják egyben az európai KGST-országok jó­formán teljes földgáz-, nyers­vas- és színesfémimportját, to­vábbá a vasérc, a villamos energia, a mangán- és króm­érc importjának legnagyobb részét. A KGST-tagországok hosszabb távú várható fo­gyasztására vonatkozó publi­kációk és szakértői becslések szerint a jövőben is rohamo­san növekszik a fűtőanyag­kereslet, s ennek kielégítése alapvetően a Szovjetunióból származó behozataltól függ. Nyilvánvaló, hogy ezeket az igényeket egyre inkább csak a távol-keleti és a szibériai lelő­helyek tudják majd kielégí­teni. A közgazdasági számítások­ból következik, hogy a fűtő- és nyersanyagok kivitelének további erőteljes bővítése nem biztosítható teljes mértékben a hagyományos külkereskedel­mi keretek között, hanem olyan új együttműködési for­mákra kell rátérni — írják a szovjet szakértők —, amelyek­nél az érdekelt országok részt vállalnak a tőkeigényes nyers­anyagok pótlólagos kitermelé­sében és feldolgozásában. Ilyen jellegű együttműködésre példa a Barátság kőolajveze­ték. Az erőfeszítések egyesíté­sére irányuló együttműködés­nek több formája is kialakít­ható — s ezeket már számí­tásba is vette a KGST 25. ülésszakán elfogadott komplex program. Így kiemelhető egyes létesítmények közös tervezése, a Nemzetközi Beruházási Bank hiteleinek igénybevétele, vala­mint a szállító országnak nyújtandó árucélhitel, amely közvetlenül hozzájárulhat a szükséges beruházás megvaló­sításához. A felhasznált hitelt ebben az esetben fűtő- vagy nyersanyagféleséggel fizeti vissza a meghitelezett ország, s a szállítást a nyújtott hitel­lel megvalósult kapacitás üzembe állításakor kezdi meg Egyes fűtő- és nyersanyagok­nál a pótlólagos termelési ka­pacitások létrehozásának sa­játosságai miatt esetleg szük­ségessé válik a korábban alkalmazott külkereskedelmi árak bizonyos mértékű emelé­se is, hiszen például a szállí­tási távolság megnövekedése miatt a jelenlegi árak nem egyenlítik ki az importőr or­szág határáig történő fuvaro­zás várható költségeit. A KGST tervezési együtt­működési bizottságában és más szerveiben a Szovjetunió javaslatai alapján már folyik az érdekelt országok közös be­ruházásaival kapcsolatos meg­állapodások előkészítése, ame­lyek létrejöttével és megvaló­sulásával új szakasz nyílik a KGST-országok gazdasági együttműködésében. —i —s Mamar Nemzet Diplomáciai kapcsolat Ruanda Köztársasággal A Magyar Népköztársaság és Ruanda Köztársaság kor­mányai a kölcsönös kapcsola­tok fejlesztésének óhajától ve­zéreltetve, a nemzetközi téren és a kétoldalú kapcsolatokban megnyilvánuló fokozott együtt­működés érdekében elhatá­rozták diplomáciai kapcsolat létesítését a két ország között nagyköveti szinten. Dr. Orbán László köszöntése Dr. Orbán Lászlót, a műve­lődésügyi miniszter első he­lyettesét 60. születésnapja al­kalmából hétfőn bensőséges ünnepségen köszöntötte Ilku Pál művelődésügyi miniszter és a minisztérium vezetői, és átadták a minisztérium aján­dékát. Egy négyszögöl termése Vietnamért A pomázi Porpáczy Aladár Kertbarátok Klubja meghívá­sára hétfőn a nagyközségbe látogatott Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövete és Nguyen Hung Khanh, a Dél-vietnami Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének tit­kára. Pomáz történelméről, életéről Boross István tanács­elnök tájékoztatta a vendége­ket, majd a kertbarát klub három tagjának háztáji gaz­daságába látogattak. A vendé­gek este a nagyközség műve­lődési házában találkoztak a klub tagjaival. Rubin Imre klubelnök elmondta, hogy az ország hasonló társulásai a több mint egymillió holdat kitevő kiskertekben gazdálkodnak. Hozzájuk szól a pomázi klub felhívása, amelyben vállalják, hogy kertjük egy négyszögöle évi termésének értékét fel­ajánlják a szabadságáért har­coló hős vietnami nép megse­gítésére. A pomáziak baráti segítését Hoang Cuong nagy­követ köszönte meg. Magyar—szovjet barátságtábor Szolnokon Ünnepélyes zászlófelvonás­sal nyílt meg hétfőn Szolno­kon a tiszaligeti KISZ-tábor­­ban a magyar—szovjet barát­ságtábor. A megnyitón dr. Gombár József, a KISZ köz­ponti bizottságának titkára mondott beszédet, és megje­lent a megyei pártbizottság el­nöke, és a megyei tanács el­nöke is. A mezőgazdaságban dolgozó szovjet és magyar fia­talok nyaralását gazdag prog­ram teszi változatossá: szak­mai előadásokat hallgatnak, megtekintik a Tisza II. vízlép­cső építkezéseit, politikai nagy­gyűlésen, művészi esten talál­koznak Szolnok és a megye fiataljaival. Fogadás a kínai nagykövetségen Szu Ho-ta, a Kínai Népköz­társaság budapesti nagykövet­ségének katonai és légügyi attaséja hétfőn este fogadást adott a kínai népi felszabadí­tó hadsereg alapításának 45. évfordulója alkalmából. A fo­gadáson megjelent a Honvé­delmi Minisztérium több tá­bornoka és tisztje, a társ fegyveres testületek képvise­lői, a Külügyminisztérium több vezető beosztású mun­katársa. Ott volt a Budapes­ten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja, katonai és légügyi at­tasék. ÉRTESÍTJÜK T. VEVŐINKET, HOGY BP., XHI., MÓR UTCA 2—4. SZ. ALATTI RAKTÁRUNKBAN JÚLIUS 31-TŐL AUGUSZTUS 12-IG LELTÁROZUNK Leltározás ideje alatt a következő anyagok kiszolgálása szünetel: VÖRÖSRÉZ LEMEZEK, ANÓDAK, SÁRGARÉZ ÉS TOMBAK LEMEZEK, SÁRGARÉZ SZALAGOK, ANÓDAK, RUDAK, CSÖVEK M­ETALLOGLOBUS Kistermelők figyelem! A hetenként megjelenő C. KÉPESLAP hasznos tanácsokat ad a zöldségtermesztéshez és a kisállattenyésztéshez. Felhívja a figyelmet a soron következő felada­tokra, ismerteti a ter­mesztéshez és a tenyész­téshez szükséges és kor­szerű segédeszközöket. A lap utcai árusításban csak korlátozott pél­dányban kapható. Előfizethető minden postahivatalban és hírlapkézbesítőnél Előfizetési díj 1 hónapra 8,5 Ft. ­ Új termelési központok a Szovjetunióban Negyedszázados a magyar tervgazdálkodás• Az országgyűlés huszonöt évvel ezelőtt, július elején tör­vényerőre emelte a hároméves tervről szóló javaslatot. Ennek alapján 1947. augusztus 1-én megkezdődött hazánkban a tervgazdálkodás és elsőként az újjáépítés hároméves program­jának megvalósítása. Az első hároméves tervet dolgozó népünk két év és öt hónap alatt , teljesítette, sőt egyes ágazatokban túlteljesí­tette. A tervidőszak fontos eredménye volt: megszűnt a munkanélküliség, a szocialista termelési viszonyokra kedve­zően hatott, hogy 1949 végén megszűnt a tőkéstulajdon a bánya- és gyáriparban, a köz­lekedésben, a nagykereskede­lemben. A mezőgazdaságban 1948 őszén megindult a terme­lőszövetkezeti mozgalom és 1949 végén több mint három­­százezer hold területen már 36 ezer termelőszövetkezeti tag gazdálkodott. Ezt követően ötéves terv ké­szült, majd az ellenforradalom leverése után, 1957-ben átme­netileg éves tervet állítottak össze, az 1958—1960-as évekre pedig a második hároméves tervet dolgozták ki. A második ötéves terv — 1961—1965 — legnagyobb vív­mánya a mezőgazdaság szocia­lista átalakulásának befejező­dése volt, általánosan uralko­­dóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok, az ország a szocializmus teljes felépítésé­nek korszakába lépett. A má­sodik ötéves terv néhány érde­kes adata: a népgazdaság fej­lődése nagymértékben hozzá­járult fokozottabb bekapcsoló­dásunkhoz a nemzetközi mun­kamegosztásba, a nemzeti jö­vedelem 25 százalékkal növe­kedett, a mezőgazdaság terme­lésének értéke 20 százalékkal volt több, mint a megelőző öt évben. A második ötéves terv idején beruházásokra 206 mil­liárd forintot költöttek, 18 mil­­liárddal magasabb összeget a terv előirányzatánál. A harmadik ötéves terv ki­dolgozásánál már számoltak az új gazdasági mechanizmus várható hatásaival, ezért a terv a fő irányokat és a fő arányo­kat rögzítette csupán, nem ment részletekbe. A gazdasági mechanizmus reformját 1968. január elsején vezettük be és ez kedvezően hatott a vállala­tok önállóságának bővítésére, gazdasági hatékonyság fokozá­sára, az ágazatok fejlődésére. Ebben az időszakban a nem­zeti jövedelem — a legfonto­sabb nemzetközi mutató — a tervezett 19—21 százalék he­lyett 31 százalékkal haladta meg az előző öt évit. A beru­házásokra 330 milliárd forin­tot költöttek. Háromszázhu­­szonhétezer lakás épült, 27 ezerrel több az előirányzottnál. Az iparban és az építőiparban általánossá vált a 44 órás mun­kahét. A tervgazdálkodás eddigi eredményeire támaszkodva dolgozták ki a negyedik ötéves tervet, amelyet 1970 őszén ha­gyott jóvá az országgyűlés. A tervidőszakban gazdaságpoliti­kánk vezető elve a gazdasági munka hatékonyságának eme­lése, az intenzív irányú fej­lesztés, a KGST XXV. tanács­ülésén egyhangúlag elfogadott komplex program feladatainak távlati, következetes végrehaj­tása, az országgyűlés 1971. jú­niusi ülésszakán jóváhagyott kormányprogram megvalósí­tása. Fontos program a X. kongresszuson megszavazott életszínvonal-politika további növelése, a lakásépítés, a szol­gáltatás, a szociális és kulturá­lis ellátás fejlesztése. Ülést tartott a SZOT elnöksége Napirenden: a szakszervezeti demokrácia Hétfőn ülést tartott a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa elnöksége. Az ülés napirend­jén szerepelt a vállalati és szakszervezeti testületek jog- és hatáskörének érvényesülésé­ről és a további feladatokról szóló jelentés értékelése. Rész­letesen foglalkozott ezenkívül az elnökség a kivitelező építő­iparban érvényesülő szakszer­vezeti és üzemi demokráciá­val. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az építőipar szak­­szervezeti testületei éltek jo­gaikkal, a tagság érdekeit messzemenően figyelembe vé­ve rendszeresen véleményt nyilvánítottak, és döntöttek a vállalatok gazdasági munkáját alapvetően meghatározó kérdé­sekben is. A taggyűlések közül a legsikeresebbek azok vol­tak, amelyeken a döntések előtt véleményt kértek a dol­gozóktól. Jobb és közérthetőbb a dol­gozók tájékoztatása, mint ré­gebben — állapította meg a ta­nácskozás —, mert a vállala­tok vezetői fontos politikai fel­adatnak tekintik a munkások véleményének meghallgatását, a közös tanácskozásokat. A szocialista brigádvezetői érte­kezletek mind hatékonyabb és egyre nélkülözhetetlenebbé vá­ló eszközei a vállalat vezeté­sének, mert a brigádvezetők bátran nyilvánítanak véle­ményt, jól ismerik a munka­hely és az egész vállalat prob­lémáit. A demokratikus veze­tésben azonban még nem ka­pott méltó helyet az újítók, a törzsgárdatagok, a fiatal mű­szakiak tanácskozása, pedig egy-egy témakörben nagyon sok segítséget nyújthatnak ezek a fórumok is a vállalati vezetőknek. Nemzetközi neutronkonferencia kezdődött Budapesten Hétfőn délután nemzetközi konferencia kezdődött „Mag­­szerkezet-vizsgálat a neutro­nokkal” címmel a Műszaki Egyetemen. Ilyen jellegű kon­ferencia legutóbb 1965-ben Antwerpenben zajlott le. Az azóta eltelt idő óta összegyűlt nagy mennyiségű új ismeret­­anyag tette szükségessé egy újabb tanácskozás megszerve­zését, illetve rendezését. Ez a konferencia egybeesik a magfizika egyik kiemelkedő eseményével, a neutron felfe­dezésének negyvenéves évfor­dulójával. Témája e tanácsko­zásnak a magfizikai alapkuta­tások egyik sajátos fejezete, ahol a semleges neutronokat bombázó részecskeként hasz­nálják fel és velük atommag­folyamatokat indítanak el ab­ból a célból, hogy az atomma­gok szerkezetének, felépítésé­nek napjainkig is megválaszo­latlan részletkérdéseit tisztáz­zák. A konferencián e tudo­mányterület jeles tudósai vesznek részt, s tartanak elő­adásokat. A tudományos rendezvényt Jánossy Lajos akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia alelnöke — és egyben a konferencia elnöke — nyitotta meg. Ezután I. M. Frank Nobel-díjas szovjet akadémi­kus, a dubnai Egyesített Atom­kutató Intézet neutronfizikai laboratóriumának igazgatója tartott előadást. A konferencián előadások, il­letve hozzászólások hangzanak el a különböző magreakció­­modellek területén elért ered­ményekről, a neutronok befo­gási mechanizmusáról, új kí­sérleti eredményekről és azok elméleti értelmezéséről. Több előadás hangzik el a világ kü­lönböző részein épült új, nagy intenzitású neutronforrásokról, amelyek az eddiginél jobb lehetőséget biztosítanak az atommag szerkezetének vizs­gálatához. Nagy érdeklődésre tartanak számot a fizikusok körében azok az előadások is, amelyek a maghasadás és az ultrahideg neutronok fizikája területén elért újabb eredmé­nyekről adnak számot. A konferencián 24 ország 250 tudósa vesz részt, közöttük ötven magyar fizikus. Legna­gyobb létszámú küldöttséggel a Szovjetunió képviselteti ma­gát. Neves fizikusok érkeztek az NSZK-ból, Franciaországból, az Egyesült Államokból és Lengyelországból. Nagy részvéttel búcsúztatták dr. Lázár Vilmost A Kerepesi temetőben hét­főn nagy részvéttel kísérték utolsó útjára dr. Lázár Vilmos professzort, a mezőgazdasági tudományok doktorát, a mun­kásmozgalom régi harcosát. A végső tiszteletadáson sokan rótták le kegyeletüket; az el­hunyt hozzátartozóin kívül ott voltak a temetésen és a rava­talnál díszőrséget álltak a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői, tudósok, ismert közéleti személyiségek, továbbá dr. Lázár Vilmos munkatársai, barátai és tiszte­lői. A ravatalnál dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter első helyettese búcsúzott dr. Lázár Vilmostól, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium, a MÉM pártbizottsága, a Magyar Par­tizán Szövetség, az MTESZ, a Magyar Agrártudományi Egye­sület nevében. Életútját mél­tatva kiemelte, hogy szilárd meggyőződésű kommunista volt s élete végéig tántorítha­­tatlanul szolgálta a munkás­­osztály, a munkás—paraszt szövetség ügyét. Méltatta dr. Lázár Vilmos tudományos ku­tatómunkásságát, magas fokú pedagógiai életművét, közgaz­dasági, agrártudományi és ag­rártörténeti írói-szerkesztői működését. Hangsúlyozta, dr. Lázár Vilmos nemcsak a tu­domány egy területén fejtett ki magas színvonalú és mara­dandó munkásságot, hanem marxista-leninista tudósként, nagy tudású humanistaként szolgálta a társadalmi és a tu­dományos haladás ügyét. Ezután dr. Hoffmann Tamás, a Néprajzi Múzeum igazgatója a Magyar Tudományos Aka­démia nevében vett búcsút dr. Lázár Vilmostól, aki agrártör­téneti írói és szerkesztői élet­művével lehetővé tette a ma­gyar mezőgazdaság egyik kor­szakának tudományos igényű megörökítését, a szocialista mezőgazdasági történetírás alapjainak lefektetését. A beszéd után a koporsót gyászinduló hangjai mellett kísérték a sírhoz, ahol dr. Nagy Gyula, a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézetének igazgatója az intézmény mun­katársai, a mezőgazdasági ok­tatás és tudomány művelői, a tanítványok nevében búcsú­zott el dr. Lázár Vilmostól.

Next