Magyar Nemzet, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
Árat 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Csütörtök 1973. március 22 XXIX. évfolyam 68. szám A kormány elnökének beszámolójával megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Parlamenti összefoglaló KÉT EREDMÉNYES ESZTENDŐ. Hazánk belpolitikai, gazdaságpolitikai és külpolitikai életének legfontosabb témáit sorakoztatta fel expozéjában az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján FockJenő, a Minisztertanács elnöke. Mérleget vont a... pártkongresszus határozatainak teljesítéséről és a két évvel ezelőtt az országgyűlésen elfogadott kormányprogram megvalósításáról. A mérleg kedvező az ország állapotáról, a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott, alapvetően érvényesül minden területen — a párt iránymutatása alapján — a munkásosztály vezető szerepe. A több mint másfél évtizede folytatott szövetségi politikával egyetért a munkásság, a parasztság, az értelmiség, a kisiparosság. A NEMZETI JÖVEDELEM GYARAPODÁSA. Méltán kapott a kormány beszámolójában kiemelt helyet a legfontosabb nemzetközi mutató, amely hazánk gazdasági fejlődését bizonyítja és igen kedvező, hogy évről évre érdemlegesen növekszik és a gyarapodás lehetővé teszi, hogy a negyedik ötéves tervet sikeresen teljesítsük. Jelentős helyet foglaltak el az expozéban azok a teendők, amelyek a Központi Bizottság 1971. évi decemberi és 1972. novemberi állásfoglalásában szerepelnek. A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE. A számok, amelyeket az expozé tartalmazott, azt igazolják, hogy az eltelt két év alatt jelentős gyarapodást értünk el. Ezen az úton haladunk tovább, de a kormány elnöke arról is szólt: nem elég csupán a termelés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fejeződik ki a hatékonyságban. A társadalmi termelés hatékonysága nőtt, de a két év ütemével nem lehetünk elégedettek. A korábbi esztendők elmaradását még nem sikerült behoznunk. Például a munka termelékenységében a szocialista országok „tabelláján” a középen foglalunk helyet. Még nagyobb az elmaradásunk, ha a termelékenységi mutatónkat a legfejlettebb tőkésországokéhoz hasonlítjuk. BERUHÁZÁS. Az elmúlt két esztendő gazdasági munkájának értékelésében az országgyűlésen, országos tanácskozásokon sok szó esett a beruházásoknál tapasztalható mulasztásokról, túlköltekezésekről, határidő túllépésekről. A kormány egyik fontos feladatának tekintette a beruházási tevékenység javítását. A „rendcsinálás” már érezteti hatását, például az elmúlt évben a beruházások gyors üteme mérséklődött, de nem megnyugtató a helyzet a befejezetlen beruházások tekintetében. Magas a befejezetlen beruházások száma és arra kell törekednie minden beruházónak, főhatóságnak, kivitelezőnek, hogy a befektetett milliók és milliárdok, a gyorsabb ütemű üzembe helyezéssel ,mielőbb gyümölcsözzenek népgazdaságunk javára. KIEMELT VÁLLALATOK. Ismét reflektorfénybe került az országgyűlésen a gazdaságtalan termelés visszaszorításának korántsem könnyű feladata, továbbá 50 gazdálkodó egység — 180 vállalat — tevékenységének figyelemmel kísérése. Ezek foglalkoztatják az ipari dolgozók felét, a termelés 55 százalékát produkálják. Itt valósulnak meg a központi fejlesztési programok és az állami nagyberuházások. A Minisztertanács elnöke foglalkozott ezenkívül a mezőgazdaság néhány kérdésével, így a húsprogrammal és a sertéshúsellátással. LAKÁSÉPÍTÉS. A lakásépítési programban szereplő egymillió új hajlékból az eltelt 12 év alatt 774 000 épült. Ebből az utóbbi két esztendő alatt 165 000. Még hiányzik az egymillióhoz tehát 228 000 lakás. „Felépítésük — mondotta Fock Jenő — a hátralevő három év alatt megvalósítható.” Biztató ez a megállapítás és az építőipar számára nem kevés feladat. Jó lenne, ha teljesülne a fiatal házasok, munkáscsaládok kívánsága, még több új hajlék. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK. Az elmúlt hónapokban erősödtek az enyhülés irányába mutató tendenciák és a kedvező nemzetközi fejlődésben alapvető szerepet töltenek be a szocialista országok. A Szovjetunió és a szocialista államok aktivitása a nemzetközi küzdőtéren egyre inkább érezteti hatását Európában és a Föld más térségeiben. Fock Jenő hangsúlyozta, hogy különösen fontos nekünk a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság bensőséges viszonya. A Minisztertanács elnöke rámutatott: a decemberi ülésszak óta a legjelentősebb nemzetközi esemény a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása volt. Foglalkozott többi között a továbbiakban Vályi Péter miniszterelnök-helyettesnek az Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatásával, a Helsinkiben és Bécsben folyó tárgyalásokkal, a Magyar Népköztársaság és az NSZK viszonyával jó népünk a nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve megdöntötte a tőkés-nagybirtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányítását és Szovjet-Oroszország példáját követve elsőnek teremtett proletár hatalmat a Duna völgyében. A tanácshatalom létrehozásával hazánk a haladás élvonalába került. Olyan társadalmi rend megvalósításáért vívott hősi harcot, amely új korszakot nyitott a dolgozó emberiség számára, és azóta legyőzhetetlen világrendszerré vált. — Csaknem három évtizede — mondotta —, hogy a Szovjetunió felszabadító harca és a magyar dolgozó nép forradalmi küzdelme elsöpörte a 25 éves ellenforradalmi rendszert, s a szocializmus ügye győzött hazánkban. A Tanácsköztársaság céljai most megvalósulnak. A magyar nép — a munkásosztály és pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri közösségére támaszkodva sikeresen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén, így lett népköztársaságunk jogos örököse és hűséges folytatója a Magyar Tanácsköztársaság ügyének, forradalmi hagyományainak — hangoztatta Apró Antal. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyújtottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról. 2. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása. 4. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Apró Antal megnyitó beszéde Szerdán a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Angál, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról: — Munkásosztályunk, dolgo Fock Jenő expozéja — Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megvalósítása áll — kezdte beszédét a Minisztertanács elnöke. — Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtottuk. — Hazánkban szilárd alapokon, vívmányaink továbbfejlesztésével erősödik rendszerünk. Munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadalmunk építése tervszerűen halad, előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott. Az államhatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesül pártunk iránymutatása alapján a munkásosztály vezető szerepe. Tovább erősödött államrendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Fejlődött a társadalom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása. Az ellenforradalom leverése óta, több mint másfél évtizede folytatott szövetségi politikánk egyetértésre és követésre talál a munkásoknál, a parasztoknál, értelmiségieknél, tetteikkel, szellemi és fizikai munkájukkal a szocialista célok valóra váltásáért dolgozó emberek millióinál. — Népünk kibontakozó szocialista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék a dolgozók cselekvő részvételére közös, nagy feladataink megoldásában. A nép saját ügyének intézője . Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvétele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a képviseleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyének intézője. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogszabályok gondos előkészítésére. Megválasztása óta olyan törvényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a szövetkezeti mozgalom erősítését szolgáló, a szövetkezetekről szóló, valamint a fiatalok problémáinak gyorsabb és szervezettebbmegoldását elősegítő ifjúsági törvény javaslata. A kormány részt vállalt a módosított alkotmány egységes szövegének kidolgozásában is. — Az állami feladattá vált egészségügyi politikánk alapelveit és célkitűzéseit tartalmazza a megalkotott új egészségügyi törvény.— Az igazságszolgáltatás hatékonyságát, a törvényesség biztosításának fokozását szolgálták a bíróságról és az ügyészségről alkotott törvények. A népgazdasági tervezésről szóló törvény megalkotása pedig egy negyedszázada meglévő valóságot, tartós, időtálló gyakorlatot igazolt, amely társadalmi és állami rendszerünk egyik alapvető intézménye volt és marad. — Még ebben az évben hasonló jelentőségű törvények megalkotása vár legfőbb államhatalmi és államigazgatási szerveinkre. — Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán kerül sor a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat megvitatására és várhatóan elfogadására. Az Országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kormány előterjeszteni a miniszteri felelősségről, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslatokat. Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Biztonsági szerveink megbízhatóan őrködnek a belső rend megóvásán, határozottan fellépnek a bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. A bíróságok ítéletei következetesek, bár a kormány megítélése szerint kívánatos lenne gazdasági bűncselekményeknél, vétségeknél az anyagi kártérítéssel, a pénzbüntetéssel keményebben élni. Fegyveres erőink tervszerűen fejlődnek. Néphadseregünk fejlesztését a Varsói Szerződésbe tömörült országok hadseregeivel összhangban, egységes elgondolások alapján végezzük. A követelményeknek megfelelően és lehetőségeink arányában folytatjuk ellátásukat korszerű harci, technikai eszközökkel. A személyi állomány jól kiképzett, politikaierkölcsi állapota jónak mondható. Szélesebb alapokra helyeztük a honvédelmi felkészítést, a polgári védelmi oktatást. — Tovább fejlődött népünk általános műveltségi színvonala. Erősödtek a népünk munkájára és magatartására jellemző szocialista vonások. Alapvető célunk, hogy felkészítsük az ifjú nemzedéket élethivatására, az építőmunkára, a szakmára, a közösségi és magánéletre, a szabad idő értelmes és kulturált eltöltésére. — Igyekszünk felkelteni az ifjú nemzedékben, de az idősebb generációkban is az önképzés és továbbképzés, az ismeretek szüntelen megújításának és gyarapításának igényét. Az irodalom és a művészetek általában a szocialista eszmeiség jegyében fejlődnek. Népünk műveltségi színvonalának emelkedését bizonyítja fokozott érdeklődése a könyvek, a színház, a zene és a képzőművészeti alkotások iránt. Hazánkban a képességek kibontakoztatásának tág tere nyílik. Közművelődési rendszerünk továbbfejlesztéséről a jövő évben törvényjavaslatot terjesztünk elő. Lehetőségeink adottak . A kormány az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására, az országgyűlés által jóváhagyott programjának, valamint pártunk Központi Bizottsága időközben kidolgozott útmutatásainak megvalósítására az eltelt két évben számos határozatot, rendeletet hozott. Országunk gazdasági fejlődését jelzi, hogy a nemzeti jövedelem évről-évre érdemlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtartva, minden lehetőségünk adott a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. Az eredmények mellett szinte természetes, hogy gazdasági életünkben részben az ötéves tervünket megelőző időszakból eredő nehézségek is jelentkeztek. Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya, a külkereskedelem és a költségvetés egyensúlya. Ezeket a kedvezőtlen jelenségeket és a teendő intézkedéseket 1971 decemberében megtárgyaltuk a párt Központi Bizottságában, a kormányban, az országos gazdasági aktívaértekezleten és más fórumokon, végül az 1972. évi terv és költségvetés vitája során az országgyűlésben. A munkásság megbecsülése — Intézkedéseink hatására 1972-ben mindhárom területen javulást értünk el. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy ezt a folyamatot továbbra is segítsük, s ezzel a népgazdaság egyensúlyát ez év végére, s még inkább 1974—1975-re megerősítsük. — Belpolitikai életünk kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az elmúlt év novemberében megtartott ülése. A Központi Bizottság a politikai elsődlegességéből kiindulva, reális és világos értékelést adott a X. pártkongresszus határozatainak eddigi végrehajtásáról. A határozat legjellemzőbb vonása, hogy egyértelműen szolgálja a munkásság politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ez az egész dolgozó népnek érdeke és a szocialista társadalom felépítésének elengedhetetlen feltétele. A Központi Bizottság megvizsgálta azt is, hogyan valósítottuk meg a IV. ötéves terv időarányos feladatait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson elfogadott irányvonalnak, a gazdaságirányítás rendszere alkalmas és célravezető eszköz az építőmunka szolgálatában, fejlesztése, igazítása pedig szakadatlan feladat. Részletesen elemezve az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folyamatokat, meghatározta az 1973-as népgazdasági terv fő irányvonalait is. A határozatot népünk egyetértéssel fogadta. Az előzetes várakozással és a közhangulattal találkozott, hogy a párt utóbbi négy kongresszusán kidolgozott marxista—leninista politikája lényeges elemeiben változatlan, ugyanakkor választ ad az élet által felvetett problémákra. — Politikánkat szüntelenül továbbfejlesztjük, mind jobb, következetesebb megvalósítására törekszünk.■ A Központi Bizottság 1972 novemberében mindannyiunk számára világosan megjelölte a politikai, gazdasági, kulturális fejlődés további tennivalóit, rámutatva azokra a helyenként jelentkező, az egészséges fejlődést akadályozó feszültségekre, amelyek megszüntetésén munkálkodnunk kell. Jóllehet a közreadott állásfoglalás számottevő része a fejlődést akadályozó, nehezítő tényezőkkel foglalkozik, egészében és alapvető tartalmában optimista, jobb és színvonalasabb munkára felhívó és ösztönző dokumentum. Olyan, amely a fejlődést gátló tényezők őszinte feltárásával is a jövő felé mutat. A múlt év decemberében a Minisztertanács intézkedési tervet hagyott jóvá a Központi Bizottság határozatával kapcsolatos állami feladatokról. Ezt önök, képviselő elvtársak jól ismerik, mivel előzetesen, a beszámoló téziseivel, valamint a gazdasági élet és a lakosság életkörülményeinek alakulásáról készített statisztikai kimutatásokkal együtt megküldtük. Részletekbe menően felsoroltuk a folyamatba tett, a közeljövőben és a később esedékes tennivalókat. A kormány november óta igen sok intézkedést tett a párt határozatában megjelölt feladatok megvalósítására. Erre azért volt mód, mert a Minisztertanács a határozatot megelőző hónapok során nem a hiányosságok puszta összegyűjtésével készült, az állami irányításban a Központi Bizottság novemberi ülésére, hanem aktív és folyamatos cselekvéssel. A viták során előkészület