Magyar Nemzet, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

2 Washingtoni tudósítónk telexjelentése A diplomatáké a szó Washington, október 31. Kétségtelenül minden koráb­bi közel-keleti „katonai fordu­lótól” különbözik a legutóbbi, nemcsak a harcok eredményé­ben, hanem abban is, hogy a diplomaták azonnal átvették a tábornokoktól a főszerepet, s noha a túlzott derűlátás e tér­séggel kapcsolatban mindig is kockázatos volt, ma majdnem általános a meggyőződés: soha ilyen jó esélyei nem voltak egy valóban tartós és igazságos rendezésnek. S a jelenlegi pá­ratlanul élénk diplomáciai te­vékenység e cél elérését nem­csak szavakban szorgalmazza, hanem egyúttal jelzi is: az ér­dekelt fővárosokban — és ezek száma nagy — érzik a ritka esélyt, s mindenki akkor akar­ja ütni a vasat, amikor még meleg. Eszmecsere-sorozat Vitán felül áll, hogy ezt a diplomáciai kalapácsot talán a legszorgalmasabban, de mindenesetre a leglátványo­sabban a Nixon-kormány em­legeti: szerda délután az el­nök Kairó küldöttét fogadta a Fehér Házban, ahová csütörtök délre Izrael miniszterelnöke hivatalos. Fahmi egyiptomi ügyvivő külügyminiszterrel hétfő estétől szerdáig többször is hosszan tárgyalt Henry Kis­­singer; kedd este Nixon — fe­lettébb ritkán és keveseknek adagolt gesztusként — Camp Davidben tárgyalt Dobrinyin szovjet nagykövettel és Kis­­singerrel. (A State Depart­ment szóvivője szerint a közel­­keleti téma volt túlnyomónak mondható), és kedd este jelen­tették be, hogy Kissinger kelet felé kerüli meg a földgömböt, s ekként Kairóban, Amman­­ban és Dzsiddában („netán máshol is”) folytat villámtár­gyalásokat. Látható, hogy a Nixon-kormány nem véletle­nül igyekezett — még Izrael fegyverellátásának napjaiban is — megőrizni a „diplomáciai pártatlanság” pozícióját, s per­sze alaposan kihasználja, hogy a felek mindegyikével közvet­len kapcsolatban áll. Éppen ezért a State Department napi sajtótájékoztatói az iskolapél­­­zdái annak a diplomáciai takti­kának, miszerint minél több kaput kell nyitva tartani, s minél kevesebb kérdésben kell érdemi állásfoglalásra vállal­kozni. Politikai robbanóanyag McCloskey külügyi szóvivő diplomáciai ügyessége azon­ban láthatóan versenyben van az­­ idővel. A jelek szerint les Szadat elnök szerdai szavai is ezt tükrözik­ mind halaszt­hatatlanabb — éppen a tartós rendezésre irányuló tárgyalá­sok kilátásai szemszögéből — annak a harctéri helyzetnek a helyreállítása, amelyet nem csupán megkövetel a Bizton­sági Tanács két határozata, hanem amely voltaképpen a BT-döntéseket lehetővé tette, azaz a harcok lényegében el­döntetlen állapotát fejezte ki. Golda Meir vasárnap tévéin­terjút adott a CBS amerikai tévéhálózatnak, s világossá vált szavaiból, amit Izrael ok­tóber 22. utáni cselekedeteinek értelmezői hangoztattak: Tel Aviv képtelen belenyugodni a kialakult harctéri helyzetbe, ellentétben az egész világgal, nem elégedett a harcok „el­döntetlen” állapotával, s így gyanítható, hogy az azon ala­puló politikai kompromisszum­mal sem. Ennek megfelelően a Tel Aviv által kért Nixon-Meir találkozó előtt Izrael és az amerikai propaganda jó része nagymértékben felfújta a hadi­foglyok cseréjének kérdését. Ez nemcsak a BT-határozat­­nak megfelelő, az október 22-i állásokba való visszavonulás szabotálásának jó ürügye, ko­rántsem. Ebben , a fontos, ám a közel-keleti rendezés nagy kérdéseihez képest aránytala­nul felfújt problémában diplo­máciai robbanóanyagot rej­tettek el: az amerikai sajtó az élénk diplomáciai tárgyalások­kal párhuzamosan egyre töb­bet foglalkozik Washington Tel Avivra gyakorolt nyomásá­val a fogolyutánpótlás téma­körben. S teljesen nyilvánva­ló, hogy Golda Meir legalább annyira akar tárgyalni az amerikai „Izrael lobby” veze­tőivel, mint Nixonnal és Kis­­singerrel; kedd este több tévé­­riportban is Kissinger „nyo­­mástaktikáját” hevesen bíráló kifakadásokat hallhattunk a Tel Aviv-i „utcáról”. Minden jel szerint tehát Golda Meir látogatásával Tel Aviv olyan pánikhangulatot köt egybe, az amerikai „nyo­más” elleni panaszhadjáratot az amúgy is nehéz belpolitikai helyzetben levő Nixon-kor­mány megdolgozására irányít­ja, hogy végső soron súlyos diplomáciai koloncokat rak­hasson Washingtonra — a ren­dezési tárgyalások érdemi sza­kaszának már megkezdése előtt (amikor is majd az igazi naiv kérdések, először is az iz­raeli megszállás megszüntetése kerülnek sorra). S mondani sem kell: ebben a panaszhad­­járatban folytonosan felhívják Kissinger figyelmét arra, hogy Washington megígérte Tel Avivnak: nem a nagyhatal­mak „kényszerítik ki” a meg­oldást, a rendezést. Vagyis a régi nóta, az a Meir-kormány hangoztatja elégedetlenségét a­­ ..túlzott nagyhatalmi diplomá­cia” ellen, és sürgeti a felek közvetlen tárgyalásait, amely azt igyekszik hangsúlyozni, hogy „győzelmet aratott”, mintha nem tudná: a korábbi egyenlőtlen helyzet tette lehe­tetlenné a felek tárgyalásait. Avar János Szadat sajtóértekezlete Egyiptom nem részmegoldásokat, hanem igazságos békét kíván Kairóból jelenti a MEN­A és a TASZSZ. Kairóban a bel- és külföldi sajtó 350 képviselője előtt megtartott sajtóértekez­letén, szerdán Anvar Szadat egyiptomi elnök hangsúlyozta, hogy országa kész együttmű­ködni az ENSZ-szel a Bizton­sági Tanács határozatainak ha­ladéktalan megvalósítása érde­kében. Az elnök rendkívül jelentős­nek nevezte azokat a­ kapcsola­tokat, amelyeket Egyiptom a legmagasabb szinten tart fenn a Szovjetunióval és az Egye­sült Államokkal a közel-ke­leti válság politikai rendezése érdekében. A közel-keleti helyzet tár­gyalásos rendezéséről szólva az egyiptomi elnök hangsú­lyozta, hogy Egyiptom nem hajlandó közvetlen megbeszé­léseken tárgyalni Izraellel. Egyiptom olyan békét akar, ami nem részmegoldáson ala­pul, hanem vonatkozik Szíriá­ra és a palesztinokra is. Az igazságos és tartós béke megte­remtése felé vezető úton az első lépést azzal kell megten­ni, hogy Izrael visszavonja csapatait az október 22-i állá­sokba. A Biztonsági Tanács er­re vonatkozó határozatának és a szemben álló fegyveres erők szétválasztásának megvalósítá­sa után következhet a béke­­konferencia — közölte Szadat, hozzáfűzve, hogy a Szuezi-csa­­tornát négyhónapos előkészítő munka után lehet megnyitni. Az izraeli hadsereg legyőz­hetetlenségének teóriája mú­landó és Izraelnek már most be kell látnia ezt — jelentette ki Szadat és hangsúlyozta: re­méli, hogy Izrael ebből a há­borúból megtanulta a bizton­ság új elméletét, aminek négy megfontoláson kell alapulnia. Azon, hogy Egyiptom felké­szült a hosszú háborúra, felké­szült arra, hogy veszteségeket okozzon az ellenségnek és ma­ga is elszenvedjen vesztesége­ket; nem ér semmit sem a megfélemlítés, sem a magaláz­­tatással való fenyegetőzés; vé­gezetül pedig a háború két­­frontos és mindkét front szi­lárd és megbízható. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok által felajánlott tűzszünetet két okból fogadtam el — mondta Szadat elnök: az egyik az volt, hogy a nagyha­talmak szavatolták, a hadvi­selő felek október 22-i állá­saikban szüntetik be a tüzelést; a másik, hogy ígéretet tettek a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatának megvalósítására, amely az iz­raeli csapatok kivonását írja elő az 1967-es agresszió során elfoglalt területekről. Ezenkí­vül — tette hozzá — nem ké­szültem fel arra, hogy az Egye­sült Államok ellen harcoljak. Mwr Nemzet Iszmail Fahmi az új egyiptomi külügyminiszter El-Zajjat elnöki tanácsadó A MEN­A jelenti: Kairóban hivatalosan közölték, hogy Szadat elnök külügyminiszter­ré nevezte ki Iszmail Fahmi külügyminiszter-helyettest. Az elnöki rendelet szerint El-Zaj­jat, aki eddig a külügyminisz­térium élén állt, elnöki ta­nácsadó lett. Damaszkuszi hír szerint Szíria szerdán bejelentette, hogy mindaddig nem fogja nyilvánosságra hozni a szíriai hadifogságban levő izraeliek névsorát, ameddig Izrael nem tesz maradéktalanul eleget a genfi konvenció hadifoglyok­kal kapcsolatos előírásainak. A szíriai külügyminiszter­helyettes ezzel kapcsolatos nyilatkozatában rámutatott, hogy az izraeli fél mindeddig nem tette lehetővé a falujukba való visszatérést azoknak a szíriai lakosoknak, akiket a mostani harcok során az izrae­li hadsereg erőszakkal eva­­kuált, és nem juttatta vissza a harcokban elesett szíriai kato­nák holttestét sem. A külügy­miniszter-helyettes azt is kö­zölte, hogy Khaddam külügy­miniszter már eljuttatta az ezzel kapcsolatos szíriai állás­pontot rögzítő okmányt Wald­­heim­ ENSZ-főtitkárhoz, vala­mint a genfi Nemzetközi Vö­röskereszt-központhoz. Tel Avivban szerdán hivata­losan bejelentették, hogy Bar- Lev tábornok, akit az elmúlt háború során reaktiváltak, visszatért a kormányba, mint kereskedelmi és iparügyi mi­niszter. Feloldották az amerikai fegyveres erők fokozott készültségét Washingtonból jelenti a TASZSZ. Az Egyesült Álla­mok szerdán feloldotta fegy­veres erőinek, köztük az Euró­pában állomásozó csapatainak fokozott készültségét. A wa­shingtoni hadügyminisztérium hivatalos szóvivője ugyanak­kor bejelentette, hogy a Föld­közi-tengeren állomásozó ame­rikai 6. flotta személyi állomá­nya továbbra is a készültség­nek azon a fokán marad, ame­lyet a közel-keleti harci ese­mények kiújulásakor rendeltek el. Az amerikai fegyveres erők­nél minden alap nélkül elren­delt fokozott készültséget — írja a TASZSZ — a világköz­vélemény felháborodással fo­gadta, mint olyan lépést, amely egyáltalán nem használ a feszültség enyhülésének. Az arab olajállamok megállapodása értelmében Szaúd-Arábia tovább csökkenti a termelést Kairóból jelenti az AFP és a Reuter. Szaúd-Arábia novem­ber elsejével további öt száza­lékkal csökkenti olajtermelé­sét, azaz eleget tesz az arab olajtermelő országok megálla­podásából fakadó kötelezettsé­gének. A közel-keleti háború kitörésekor a szaúdi királyság 15 százalékkal több olajat ter­melt ki, mint amennyit mától fog. Az idézett megállapodás értelmében októberben és no­vemberben összesen csak 10 százalékos csökkentés lett vol­na esedékes, Szaúd-Arábia azonban az első „menetben” nem öt, hanem 10 százalék­kal fogta vissza termelését. Raduan, Szaúd-Arábia állandó képviselője az Arab Ligánál az intézkedéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a harc még nem ért véget, az araboknak to­vábbi gazdasági, politikai és katonai lépéseket kell tenniük. A Közös Piac illetékesei egyelőre nem nyilatkoztak ar­ról, milyen formában kívánnak foglalkozni az arab olajbojkott következtében előállott hollan­diai üzemanyag-problémákkal. Jugoszláviában október 31- től emelték a benzin és az olaj árát. A normál benzin ezután literenként 2,80 helyett 4,00 dinárba, a szuper pedig 3,10 helyett 4,30 dinárba kerül. Nikola Sztojanovics jugo­szláv piac- és árügyi miniszter a döntést indokolva Belgrád­­ban tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy az áremelés az olaj világpiaci árának növe­kedésével és a szállítási költ­ségek emelkedésével áll össze­függésben. A brit külügyminiszter decemberben Moszkvába látogat Patak Károly, az MTI lon­doni tudósítója jelenti. Szer­dán hivatalosan bejelentették Londonban, hogy Sir Alec Douglas-Home külügyminisz­ter december 2-án háromnapos hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba utazik. Tárgyalásain , amelyekre december 3-án és 4-én kerül sor Moszkvában — a kormányhoz közelálló források szerint központi he­lyet foglalnak majd el a két­oldalú kereskedelem kérdései. Angliában azt húzzák alá, hogy szeretnék növelni a Szov­jetunióba irányuló brit expor­tot. Az angol külügyminiszter látogatására Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter meg­hívása alapján kerül sor. Douglas­ Home utazását ere­detileg 1972-re tervezték. A lá­togatás tervét azonban befa­gyasztotta a rossz emlékű inci­dens : 105 szovjet hivatalos személy indokolatlan kiutasí­tása Angliából — 1971 végén — holtpontra juttatta a brit— szovjet államközi kapcsolato­kat. A konzervatív kormányzat­nak azonban nem akadtak tá­mogatói közös piaci szövetsé­gesei között és a brit diplomá­cia lépéseket tett a két ország viszonyának rendezésére. Ed­­ward Heath miniszterelnök legutóbb, a blackpooli kon­zervatív pártkongresszuson ki­jelentette, hogy folytatódik a szovjet—angol dialógus. Pompidou­ rendszeres közös piaci csúcsértekezletet javasol Párizsból jelenti az MTI. A francia minisztertanács szerdai ülése után Lecat tájékoztatási miniszter közölte, hogy Pom­­pidou elnök a közös piaci csúcsértekezletek rendszeresí­tését javasolta Franciaország partnereinek, hogy a közös piaci állam-, illetve kormány­fők rendszeres időközökben tartandó találkozókon egyez­tessék magatartásukat a poli­tikai együttműködés kereté­ben. Pompidou elnök e javaslatát levélben közölte a többi közös piaci kormányfővel, azonban nem tett javaslatot arra, hogy az első ilyen csúcstalálkozót melyik fővárosban tartsák. Az elnök a minisztertaná­cson — javaslatát ismertető nyilatkozatában — hangsú­lyozta, hogy Franciaország kész a Biztonsági Tanács égi­sze alatt teljes erejével közre­működni a tartós és igazságos közel-keleti rendezés létreho­zásában. Az elnök nyilatkoza­tában egyrészt bírálta az Egye­sült Államokat és a Szovjet­uniót, amiért nem kapcsolták be a nyugat-európai országo­kat a közel-keleti konfliktus rendezésére irányuló erőfeszí­tésekbe, másrészt hangsúlyoz­ta : amikor a közös piaci orszá­gok politikai együttműködésé­nek megszilárdítását javasolja, egyúttal leszögezi, hogy to­vábbra is hű kíván maradni szövetségi kötelezettségeihez és a szocialista országokkal való együttműködéshez. Hailé Szelasszié hazautazott Belgráditól Belgrádból jelenti az MTI. Jugoszláviában tett rövid láto­gatásának befejeztével szerdán reggel különrepülőgéppel visz­­szautazott hazájába I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára. Hailé Szelasszié Belgrádban vendéglátójával, Tito elnökkel folytatott megbeszélést. Eszme­cseréjükön főleg külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt a közel-keleti helyzetről volt szó. Tanácskoztak ezenkívül a két ország kapcsolatainak bővíté­séről is. A látogatásról közös közleményt adtak ki. .Csütörtök, 1973. november 1. Munkatársunk telefon jelentése: Szovjet és amerikai felszólalás Bécsben Bécs, október 31. A haderőcsökkentési érte­kezlet második napján szó­lalt fel a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldötte. Az általános politikai nyilat­kozatok ismertetése szerdán befejeződött. A tervek sze­rint a jövő héten kedden rendezik meg az első plená­ris ülést. Megkülönböztetett figyelem kísérte a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok küldöttségvezetőinek felszólalását. Oleg Hlesztov nagykövet hangsúlyozta, hogy a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elveit ma már mind többen ismerik el; felso­rolta azokat a fontos szerző­déseket, amelyek az európai enyhülést tükrözik, majd mél­tatta a biztonsági értekezlet je­lentőségét. A tárgyalások célját a Szovjetunió abban látja — mondotta —, hogy a kontinen­sünkön tapasztalható politikai enyhülést a katonai enyhülést célzó intézkedések­­ kiegészít­sék. Az országok meghatáro­zott csoportja a történelem fo­lyamán először kezdett tárgya­lásokat, hogy közösen, kostruk­­tív javaslatokat dolgozzon ki a közép-európai haderő­csökkentésről. Hlesztov nagy­követ beszédében nyomatékkal hangsúlyozta: a Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy a bécsi eszmecserék szakszerűek, építő jellegűek legyenek, és azokon konkrét határozatok szülessenek. Ami a részleteket illeti, a szovjet küldöttség vezető ismer­tette mindazt, amiben a de­legációk már korábban meg­állapodtak. Így például megha­tározták az eszmecserék tár­gyát: ez pedig „a közép-euró­pai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentése, vala­mint az ezzel kapcsolatos in­tézkedések”. (E definíció an­gol fordításából született egyéb­ként a tanácskozás új, nem ép­pen kurta rövidítése: MUR­­FAAMCE.) A szovjet tárgya­lási alapelvek részletezésekor Hlesztov nagykövet idézte azt, amit Leonyid Brezsnyev múlt pénteken, a békeerők moszk­vai világkongresszusán mon­dott a haderőcsökkentésről. A Szovjetunió álláspontja sze­rint fontos, hogy a majdani csökkentések ne zavarják a már kialakult közép-európai — és európai — erőviszonyo­kat: az intézkedések a száraz­földi és légierőre, vala­mint a nukleáris fegyverzetre is terjedjenek ki, és ne csak a két nagyhatalom, hanem a Varsói Szerződés és a NATO más tagállamai is csökkentsék egységeiket. Mind az Egyesült Államok küldöttségvezetőjének felszóla­lásából, mind pedig a NATO- országok nevében beszélő van Vfford holland nagykövet szerdai sajtóértekezletéből vilá­gosan kitűnt, hogy a nyugati szövetségi rendszer nem vál­toztatott álláspontján. Így a szocialista és a nyugati tanács­kozó partnerek felfogásában jelenleg igen nagyok a különb­ségek. A konferencia sajtóber­keiben egyesek „összeegyeztet­hetetlen” nézetekről is beszél­nek, ami alighanem túlzás: a soron következő tanácskozá­soknak éppen az a célja, hogy az álláspontok közeledjenek. Erre egyébként a szocialista országok küldöttségvezetői ugyanúgy rámutattak, mint nyugati kollégáik. Stanley Resor amerikai nagykövet olyan megfogalma­zással élt, hogy küldöttsége ér­dekelt a konkrét eredmények­ben, noha nem táplál illúzió­kat a feladat nehézségét ille­tően; szavai szerint az Egye­sült Államok „szakszerű lég­kör” kialakítására törekszik. Az amerikai nagykövet nem használta a „kiegyensúlyozott­ságot” is magában foglaló MBFR-kifejezést — amit a szocialista országok a tavaszi előkészületek során elvetettek —, ellentétben számos nyugat­európai felszólalóval, akik most is több ízben jelölték a tanácskozást e rövidítéssel. Van Ufford nagykövet is kifej­tette sajtóértekezletén: a nyu­gati szövetségi rendszer a ta­nácskozásokon figyelembe akarja venni — megfogalma­zásában — „a Varsói Szerző­désnek kedvező nagyobb egyenlőtlenségeket” (az előbbi „kiegyensúlyozottság” erre is vonatkozik). Szerinte a „föld­rajzi távolságokkal”, valamint „a szemben álló erők mennyi­ségével és jellegével” kapcso­latosak az úgynevezett egyen­lőtlenségek. Gyanítható, hogy e téren az amerikai és a nyugat-európai álláspont nem minden árnyalatban egyezik meg, de úgy tűnik, hogy néhány fő kérdésben megvan az összhang: a NATO- országok e pillanatban csak a két nagyhatalom szárazföldi egységeit kívánják csökeknte­­ni. (Sem a légi, sem a nukleá­ris kapacitást nem.) Nyitva hagyják a részt vevő országok kibővítésének kérdését és nagy súlyt helyeznek az úgynevezett „bizalomnövelő” intézkedések­re, amelyek állítólag megfigye­lők küldésére, helyszíni ellen­őrzésre, hadgyakorlatokra vo­natkoznak. Az általános politikai nyi­latkozatok, az állásfoglalások minden téren alátámasztották azokat a véleményeket, ame­lyek szerint rendkívül nehéz, maratoni tárgyalásokra van ki­látás itt Bécsben. Kétségtelen, a hivatalos és nem hivatalos eszmecserék hosszú sora után válik majd lehetővé, hogy alá­írják az első, valóban számot­tevő, az európai légkört ked­vezően befolyásoló csapatcsök­kentési egyezményeket. Martin József Walter Scheel a szovjet fővárosban Bonnból jelenti az MTI. Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter szerdán dél­után repülőgépen négynapos hivatalos látogatásra a Szovjet­unióba utazott. Nyugatnémet kormánykörök­ben hangoztatják, hogy a láto­gatás elsősorban munkajelle­­gű, azaz nem látványos új megállapodások megkötését szolgálja, hanem a már meg­kötött szerződések gyakorlati végrehajtását. Más szóval: a korábbi megállapodásnak meg­felelően Scheel és Gromiko megkezdi rendszeres konzultá­cióját. Egyes nyugatnémet­­ kom­mentátorok arra számítanak, hogy a szövetségi külügymi­niszter szóba hozza a nyugat­berlini konzuláris képviselet kérdését is, amelyben az állás­pontok különbözősége akadá­lya volt a diplomáciai kapcso­latok felvételének az NSZK és Csehszlovákia, közvetve az NSZK és Magyarország, Bul­gária között. A bonni külügyminiszté­riumban azonban hűvösen reagálnak ezekre a találgatá­sokra, és arra utalnak, hogy a kérdés tisztázása — valameny­­nyi szocialista országgal — hu­zamosabb időt igényel. Mint a TASZSZ jelenti, Walter Scheelt a vnukovói re­pülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és több más szovjet hivatalos sze­mélyiség fogadta. O (Pozsony, MTI) Dr. Hen­­ryk Jablonski, a lengyel ál­lamtanács elnöke szerdán Po­zsonyban találkozott a szlovák politikai és társadalmi élet vezető képviselőivel. O (Teherán, Reuter) Pahla­­vi iráni sah kedden fogadta a Teheránban tartózkodó Mau­­rer román miniszterelnököt.­­ (Berlin, ADN) Kedden és szerdán Berlinben tanácsko­zást tartottak Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió kül­ügyminiszter-helyettesei. Köl­csönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről folytattak eszmecserét baráti légkörben, a nézetek azonossága mellett. Lindermann, az NDK minisz­terelnöke fogadta a megbeszé­lés részvevőit.­­u (Peking, Új Kína) Csou En-la­ kínai kormányfő szer­dán vacsorát adott Whitlam ausztrál miniszterelnök tiszte­letére, aki aznap, Tokióból ér­kezett Pekingbe.­­ (Dakar, AFP) A portugál gyarmatosítók légiereje bom­batámadásokat intézett Gui­­nea-Bissau déli részén több körzet ellen.

Next