Magyar Nemzet, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-01 / 256. szám
2 Washingtoni tudósítónk telexjelentése A diplomatáké a szó Washington, október 31. Kétségtelenül minden korábbi közel-keleti „katonai fordulótól” különbözik a legutóbbi, nemcsak a harcok eredményében, hanem abban is, hogy a diplomaták azonnal átvették a tábornokoktól a főszerepet, s noha a túlzott derűlátás e térséggel kapcsolatban mindig is kockázatos volt, ma majdnem általános a meggyőződés: soha ilyen jó esélyei nem voltak egy valóban tartós és igazságos rendezésnek. S a jelenlegi páratlanul élénk diplomáciai tevékenység e cél elérését nemcsak szavakban szorgalmazza, hanem egyúttal jelzi is: az érdekelt fővárosokban — és ezek száma nagy — érzik a ritka esélyt, s mindenki akkor akarja ütni a vasat, amikor még meleg. Eszmecsere-sorozat Vitán felül áll, hogy ezt a diplomáciai kalapácsot talán a legszorgalmasabban, de mindenesetre a leglátványosabban a Nixon-kormány emlegeti: szerda délután az elnök Kairó küldöttét fogadta a Fehér Házban, ahová csütörtök délre Izrael miniszterelnöke hivatalos. Fahmi egyiptomi ügyvivő külügyminiszterrel hétfő estétől szerdáig többször is hosszan tárgyalt Henry Kissinger; kedd este Nixon — felettébb ritkán és keveseknek adagolt gesztusként — Camp Davidben tárgyalt Dobrinyin szovjet nagykövettel és Kissingerrel. (A State Department szóvivője szerint a közelkeleti téma volt túlnyomónak mondható), és kedd este jelentették be, hogy Kissinger kelet felé kerüli meg a földgömböt, s ekként Kairóban, Ammanban és Dzsiddában („netán máshol is”) folytat villámtárgyalásokat. Látható, hogy a Nixon-kormány nem véletlenül igyekezett — még Izrael fegyverellátásának napjaiban is — megőrizni a „diplomáciai pártatlanság” pozícióját, s persze alaposan kihasználja, hogy a felek mindegyikével közvetlen kapcsolatban áll. Éppen ezért a State Department napi sajtótájékoztatói az iskolapélzdái annak a diplomáciai taktikának, miszerint minél több kaput kell nyitva tartani, s minél kevesebb kérdésben kell érdemi állásfoglalásra vállalkozni. Politikai robbanóanyag McCloskey külügyi szóvivő diplomáciai ügyessége azonban láthatóan versenyben van az idővel. A jelek szerint les Szadat elnök szerdai szavai is ezt tükrözik mind halaszthatatlanabb — éppen a tartós rendezésre irányuló tárgyalások kilátásai szemszögéből — annak a harctéri helyzetnek a helyreállítása, amelyet nem csupán megkövetel a Biztonsági Tanács két határozata, hanem amely voltaképpen a BT-döntéseket lehetővé tette, azaz a harcok lényegében eldöntetlen állapotát fejezte ki. Golda Meir vasárnap tévéinterjút adott a CBS amerikai tévéhálózatnak, s világossá vált szavaiból, amit Izrael október 22. utáni cselekedeteinek értelmezői hangoztattak: Tel Aviv képtelen belenyugodni a kialakult harctéri helyzetbe, ellentétben az egész világgal, nem elégedett a harcok „eldöntetlen” állapotával, s így gyanítható, hogy az azon alapuló politikai kompromisszummal sem. Ennek megfelelően a Tel Aviv által kért Nixon-Meir találkozó előtt Izrael és az amerikai propaganda jó része nagymértékben felfújta a hadifoglyok cseréjének kérdését. Ez nemcsak a BT-határozatnak megfelelő, az október 22-i állásokba való visszavonulás szabotálásának jó ürügye, korántsem. Ebben , a fontos, ám a közel-keleti rendezés nagy kérdéseihez képest aránytalanul felfújt problémában diplomáciai robbanóanyagot rejtettek el: az amerikai sajtó az élénk diplomáciai tárgyalásokkal párhuzamosan egyre többet foglalkozik Washington Tel Avivra gyakorolt nyomásával a fogolyutánpótlás témakörben. S teljesen nyilvánvaló, hogy Golda Meir legalább annyira akar tárgyalni az amerikai „Izrael lobby” vezetőivel, mint Nixonnal és Kissingerrel; kedd este több tévériportban is Kissinger „nyomástaktikáját” hevesen bíráló kifakadásokat hallhattunk a Tel Aviv-i „utcáról”. Minden jel szerint tehát Golda Meir látogatásával Tel Aviv olyan pánikhangulatot köt egybe, az amerikai „nyomás” elleni panaszhadjáratot az amúgy is nehéz belpolitikai helyzetben levő Nixon-kormány megdolgozására irányítja, hogy végső soron súlyos diplomáciai koloncokat rakhasson Washingtonra — a rendezési tárgyalások érdemi szakaszának már megkezdése előtt (amikor is majd az igazi naiv kérdések, először is az izraeli megszállás megszüntetése kerülnek sorra). S mondani sem kell: ebben a panaszhadjáratban folytonosan felhívják Kissinger figyelmét arra, hogy Washington megígérte Tel Avivnak: nem a nagyhatalmak „kényszerítik ki” a megoldást, a rendezést. Vagyis a régi nóta, az a Meir-kormány hangoztatja elégedetlenségét a ..túlzott nagyhatalmi diplomácia” ellen, és sürgeti a felek közvetlen tárgyalásait, amely azt igyekszik hangsúlyozni, hogy „győzelmet aratott”, mintha nem tudná: a korábbi egyenlőtlen helyzet tette lehetetlenné a felek tárgyalásait. Avar János Szadat sajtóértekezlete Egyiptom nem részmegoldásokat, hanem igazságos békét kíván Kairóból jelenti a MENA és a TASZSZ. Kairóban a bel- és külföldi sajtó 350 képviselője előtt megtartott sajtóértekezletén, szerdán Anvar Szadat egyiptomi elnök hangsúlyozta, hogy országa kész együttműködni az ENSZ-szel a Biztonsági Tanács határozatainak haladéktalan megvalósítása érdekében. Az elnök rendkívül jelentősnek nevezte azokat a kapcsolatokat, amelyeket Egyiptom a legmagasabb szinten tart fenn a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal a közel-keleti válság politikai rendezése érdekében. A közel-keleti helyzet tárgyalásos rendezéséről szólva az egyiptomi elnök hangsúlyozta, hogy Egyiptom nem hajlandó közvetlen megbeszéléseken tárgyalni Izraellel. Egyiptom olyan békét akar, ami nem részmegoldáson alapul, hanem vonatkozik Szíriára és a palesztinokra is. Az igazságos és tartós béke megteremtése felé vezető úton az első lépést azzal kell megtenni, hogy Izrael visszavonja csapatait az október 22-i állásokba. A Biztonsági Tanács erre vonatkozó határozatának és a szemben álló fegyveres erők szétválasztásának megvalósítása után következhet a békekonferencia — közölte Szadat, hozzáfűzve, hogy a Szuezi-csatornát négyhónapos előkészítő munka után lehet megnyitni. Az izraeli hadsereg legyőzhetetlenségének teóriája múlandó és Izraelnek már most be kell látnia ezt — jelentette ki Szadat és hangsúlyozta: reméli, hogy Izrael ebből a háborúból megtanulta a biztonság új elméletét, aminek négy megfontoláson kell alapulnia. Azon, hogy Egyiptom felkészült a hosszú háborúra, felkészült arra, hogy veszteségeket okozzon az ellenségnek és maga is elszenvedjen veszteségeket; nem ér semmit sem a megfélemlítés, sem a magaláztatással való fenyegetőzés; végezetül pedig a háború kétfrontos és mindkét front szilárd és megbízható. A Szovjetunió és az Egyesült Államok által felajánlott tűzszünetet két okból fogadtam el — mondta Szadat elnök: az egyik az volt, hogy a nagyhatalmak szavatolták, a hadviselő felek október 22-i állásaikban szüntetik be a tüzelést; a másik, hogy ígéretet tettek a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának megvalósítására, amely az izraeli csapatok kivonását írja elő az 1967-es agresszió során elfoglalt területekről. Ezenkívül — tette hozzá — nem készültem fel arra, hogy az Egyesült Államok ellen harcoljak. Mwr Nemzet Iszmail Fahmi az új egyiptomi külügyminiszter El-Zajjat elnöki tanácsadó A MENA jelenti: Kairóban hivatalosan közölték, hogy Szadat elnök külügyminiszterré nevezte ki Iszmail Fahmi külügyminiszter-helyettest. Az elnöki rendelet szerint El-Zajjat, aki eddig a külügyminisztérium élén állt, elnöki tanácsadó lett. Damaszkuszi hír szerint Szíria szerdán bejelentette, hogy mindaddig nem fogja nyilvánosságra hozni a szíriai hadifogságban levő izraeliek névsorát, ameddig Izrael nem tesz maradéktalanul eleget a genfi konvenció hadifoglyokkal kapcsolatos előírásainak. A szíriai külügyminiszterhelyettes ezzel kapcsolatos nyilatkozatában rámutatott, hogy az izraeli fél mindeddig nem tette lehetővé a falujukba való visszatérést azoknak a szíriai lakosoknak, akiket a mostani harcok során az izraeli hadsereg erőszakkal evakuált, és nem juttatta vissza a harcokban elesett szíriai katonák holttestét sem. A külügyminiszter-helyettes azt is közölte, hogy Khaddam külügyminiszter már eljuttatta az ezzel kapcsolatos szíriai álláspontot rögzítő okmányt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz, valamint a genfi Nemzetközi Vöröskereszt-központhoz. Tel Avivban szerdán hivatalosan bejelentették, hogy Bar- Lev tábornok, akit az elmúlt háború során reaktiváltak, visszatért a kormányba, mint kereskedelmi és iparügyi miniszter. Feloldották az amerikai fegyveres erők fokozott készültségét Washingtonból jelenti a TASZSZ. Az Egyesült Államok szerdán feloldotta fegyveres erőinek, köztük az Európában állomásozó csapatainak fokozott készültségét. A washingtoni hadügyminisztérium hivatalos szóvivője ugyanakkor bejelentette, hogy a Földközi-tengeren állomásozó amerikai 6. flotta személyi állománya továbbra is a készültségnek azon a fokán marad, amelyet a közel-keleti harci események kiújulásakor rendeltek el. Az amerikai fegyveres erőknél minden alap nélkül elrendelt fokozott készültséget — írja a TASZSZ — a világközvélemény felháborodással fogadta, mint olyan lépést, amely egyáltalán nem használ a feszültség enyhülésének. Az arab olajállamok megállapodása értelmében Szaúd-Arábia tovább csökkenti a termelést Kairóból jelenti az AFP és a Reuter. Szaúd-Arábia november elsejével további öt százalékkal csökkenti olajtermelését, azaz eleget tesz az arab olajtermelő országok megállapodásából fakadó kötelezettségének. A közel-keleti háború kitörésekor a szaúdi királyság 15 százalékkal több olajat termelt ki, mint amennyit mától fog. Az idézett megállapodás értelmében októberben és novemberben összesen csak 10 százalékos csökkentés lett volna esedékes, Szaúd-Arábia azonban az első „menetben” nem öt, hanem 10 százalékkal fogta vissza termelését. Raduan, Szaúd-Arábia állandó képviselője az Arab Ligánál az intézkedéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a harc még nem ért véget, az araboknak további gazdasági, politikai és katonai lépéseket kell tenniük. A Közös Piac illetékesei egyelőre nem nyilatkoztak arról, milyen formában kívánnak foglalkozni az arab olajbojkott következtében előállott hollandiai üzemanyag-problémákkal. Jugoszláviában október 31- től emelték a benzin és az olaj árát. A normál benzin ezután literenként 2,80 helyett 4,00 dinárba, a szuper pedig 3,10 helyett 4,30 dinárba kerül. Nikola Sztojanovics jugoszláv piac- és árügyi miniszter a döntést indokolva Belgrádban tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy az áremelés az olaj világpiaci árának növekedésével és a szállítási költségek emelkedésével áll összefüggésben. A brit külügyminiszter decemberben Moszkvába látogat Patak Károly, az MTI londoni tudósítója jelenti. Szerdán hivatalosan bejelentették Londonban, hogy Sir Alec Douglas-Home külügyminiszter december 2-án háromnapos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. Tárgyalásain , amelyekre december 3-án és 4-én kerül sor Moszkvában — a kormányhoz közelálló források szerint központi helyet foglalnak majd el a kétoldalú kereskedelem kérdései. Angliában azt húzzák alá, hogy szeretnék növelni a Szovjetunióba irányuló brit exportot. Az angol külügyminiszter látogatására Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter meghívása alapján kerül sor. Douglas Home utazását eredetileg 1972-re tervezték. A látogatás tervét azonban befagyasztotta a rossz emlékű incidens : 105 szovjet hivatalos személy indokolatlan kiutasítása Angliából — 1971 végén — holtpontra juttatta a brit— szovjet államközi kapcsolatokat. A konzervatív kormányzatnak azonban nem akadtak támogatói közös piaci szövetségesei között és a brit diplomácia lépéseket tett a két ország viszonyának rendezésére. Edward Heath miniszterelnök legutóbb, a blackpooli konzervatív pártkongresszuson kijelentette, hogy folytatódik a szovjet—angol dialógus. Pompidou rendszeres közös piaci csúcsértekezletet javasol Párizsból jelenti az MTI. A francia minisztertanács szerdai ülése után Lecat tájékoztatási miniszter közölte, hogy Pompidou elnök a közös piaci csúcsértekezletek rendszeresítését javasolta Franciaország partnereinek, hogy a közös piaci állam-, illetve kormányfők rendszeres időközökben tartandó találkozókon egyeztessék magatartásukat a politikai együttműködés keretében. Pompidou elnök e javaslatát levélben közölte a többi közös piaci kormányfővel, azonban nem tett javaslatot arra, hogy az első ilyen csúcstalálkozót melyik fővárosban tartsák. Az elnök a minisztertanácson — javaslatát ismertető nyilatkozatában — hangsúlyozta, hogy Franciaország kész a Biztonsági Tanács égisze alatt teljes erejével közreműködni a tartós és igazságos közel-keleti rendezés létrehozásában. Az elnök nyilatkozatában egyrészt bírálta az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, amiért nem kapcsolták be a nyugat-európai országokat a közel-keleti konfliktus rendezésére irányuló erőfeszítésekbe, másrészt hangsúlyozta : amikor a közös piaci országok politikai együttműködésének megszilárdítását javasolja, egyúttal leszögezi, hogy továbbra is hű kíván maradni szövetségi kötelezettségeihez és a szocialista országokkal való együttműködéshez. Hailé Szelasszié hazautazott Belgráditól Belgrádból jelenti az MTI. Jugoszláviában tett rövid látogatásának befejeztével szerdán reggel különrepülőgéppel viszszautazott hazájába I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára. Hailé Szelasszié Belgrádban vendéglátójával, Tito elnökkel folytatott megbeszélést. Eszmecseréjükön főleg külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt a közel-keleti helyzetről volt szó. Tanácskoztak ezenkívül a két ország kapcsolatainak bővítéséről is. A látogatásról közös közleményt adtak ki. .Csütörtök, 1973. november 1. Munkatársunk telefon jelentése: Szovjet és amerikai felszólalás Bécsben Bécs, október 31. A haderőcsökkentési értekezlet második napján szólalt fel a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldötte. Az általános politikai nyilatkozatok ismertetése szerdán befejeződött. A tervek szerint a jövő héten kedden rendezik meg az első plenáris ülést. Megkülönböztetett figyelem kísérte a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségvezetőinek felszólalását. Oleg Hlesztov nagykövet hangsúlyozta, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elveit ma már mind többen ismerik el; felsorolta azokat a fontos szerződéseket, amelyek az európai enyhülést tükrözik, majd méltatta a biztonsági értekezlet jelentőségét. A tárgyalások célját a Szovjetunió abban látja — mondotta —, hogy a kontinensünkön tapasztalható politikai enyhülést a katonai enyhülést célzó intézkedések kiegészítsék. Az országok meghatározott csoportja a történelem folyamán először kezdett tárgyalásokat, hogy közösen, kostruktív javaslatokat dolgozzon ki a közép-európai haderőcsökkentésről. Hlesztov nagykövet beszédében nyomatékkal hangsúlyozta: a Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy a bécsi eszmecserék szakszerűek, építő jellegűek legyenek, és azokon konkrét határozatok szülessenek. Ami a részleteket illeti, a szovjet küldöttség vezető ismertette mindazt, amiben a delegációk már korábban megállapodtak. Így például meghatározták az eszmecserék tárgyát: ez pedig „a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentése, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedések”. (E definíció angol fordításából született egyébként a tanácskozás új, nem éppen kurta rövidítése: MURFAAMCE.) A szovjet tárgyalási alapelvek részletezésekor Hlesztov nagykövet idézte azt, amit Leonyid Brezsnyev múlt pénteken, a békeerők moszkvai világkongresszusán mondott a haderőcsökkentésről. A Szovjetunió álláspontja szerint fontos, hogy a majdani csökkentések ne zavarják a már kialakult közép-európai — és európai — erőviszonyokat: az intézkedések a szárazföldi és légierőre, valamint a nukleáris fegyverzetre is terjedjenek ki, és ne csak a két nagyhatalom, hanem a Varsói Szerződés és a NATO más tagállamai is csökkentsék egységeiket. Mind az Egyesült Államok küldöttségvezetőjének felszólalásából, mind pedig a NATO- országok nevében beszélő van Vfford holland nagykövet szerdai sajtóértekezletéből világosan kitűnt, hogy a nyugati szövetségi rendszer nem változtatott álláspontján. Így a szocialista és a nyugati tanácskozó partnerek felfogásában jelenleg igen nagyok a különbségek. A konferencia sajtóberkeiben egyesek „összeegyeztethetetlen” nézetekről is beszélnek, ami alighanem túlzás: a soron következő tanácskozásoknak éppen az a célja, hogy az álláspontok közeledjenek. Erre egyébként a szocialista országok küldöttségvezetői ugyanúgy rámutattak, mint nyugati kollégáik. Stanley Resor amerikai nagykövet olyan megfogalmazással élt, hogy küldöttsége érdekelt a konkrét eredményekben, noha nem táplál illúziókat a feladat nehézségét illetően; szavai szerint az Egyesült Államok „szakszerű légkör” kialakítására törekszik. Az amerikai nagykövet nem használta a „kiegyensúlyozottságot” is magában foglaló MBFR-kifejezést — amit a szocialista országok a tavaszi előkészületek során elvetettek —, ellentétben számos nyugateurópai felszólalóval, akik most is több ízben jelölték a tanácskozást e rövidítéssel. Van Ufford nagykövet is kifejtette sajtóértekezletén: a nyugati szövetségi rendszer a tanácskozásokon figyelembe akarja venni — megfogalmazásában — „a Varsói Szerződésnek kedvező nagyobb egyenlőtlenségeket” (az előbbi „kiegyensúlyozottság” erre is vonatkozik). Szerinte a „földrajzi távolságokkal”, valamint „a szemben álló erők mennyiségével és jellegével” kapcsolatosak az úgynevezett egyenlőtlenségek. Gyanítható, hogy e téren az amerikai és a nyugat-európai álláspont nem minden árnyalatban egyezik meg, de úgy tűnik, hogy néhány fő kérdésben megvan az összhang: a NATO- országok e pillanatban csak a két nagyhatalom szárazföldi egységeit kívánják csökeknteni. (Sem a légi, sem a nukleáris kapacitást nem.) Nyitva hagyják a részt vevő országok kibővítésének kérdését és nagy súlyt helyeznek az úgynevezett „bizalomnövelő” intézkedésekre, amelyek állítólag megfigyelők küldésére, helyszíni ellenőrzésre, hadgyakorlatokra vonatkoznak. Az általános politikai nyilatkozatok, az állásfoglalások minden téren alátámasztották azokat a véleményeket, amelyek szerint rendkívül nehéz, maratoni tárgyalásokra van kilátás itt Bécsben. Kétségtelen, a hivatalos és nem hivatalos eszmecserék hosszú sora után válik majd lehetővé, hogy aláírják az első, valóban számottevő, az európai légkört kedvezően befolyásoló csapatcsökkentési egyezményeket. Martin József Walter Scheel a szovjet fővárosban Bonnból jelenti az MTI. Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter szerdán délután repülőgépen négynapos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. Nyugatnémet kormánykörökben hangoztatják, hogy a látogatás elsősorban munkajellegű, azaz nem látványos új megállapodások megkötését szolgálja, hanem a már megkötött szerződések gyakorlati végrehajtását. Más szóval: a korábbi megállapodásnak megfelelően Scheel és Gromiko megkezdi rendszeres konzultációját. Egyes nyugatnémet kommentátorok arra számítanak, hogy a szövetségi külügyminiszter szóba hozza a nyugatberlini konzuláris képviselet kérdését is, amelyben az álláspontok különbözősége akadálya volt a diplomáciai kapcsolatok felvételének az NSZK és Csehszlovákia, közvetve az NSZK és Magyarország, Bulgária között. A bonni külügyminisztériumban azonban hűvösen reagálnak ezekre a találgatásokra, és arra utalnak, hogy a kérdés tisztázása — valamenynyi szocialista országgal — huzamosabb időt igényel. Mint a TASZSZ jelenti, Walter Scheelt a vnukovói repülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és több más szovjet hivatalos személyiség fogadta. O (Pozsony, MTI) Dr. Henryk Jablonski, a lengyel államtanács elnöke szerdán Pozsonyban találkozott a szlovák politikai és társadalmi élet vezető képviselőivel. O (Teherán, Reuter) Pahlavi iráni sah kedden fogadta a Teheránban tartózkodó Maurer román miniszterelnököt. (Berlin, ADN) Kedden és szerdán Berlinben tanácskozást tartottak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió külügyminiszter-helyettesei. Kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről folytattak eszmecserét baráti légkörben, a nézetek azonossága mellett. Lindermann, az NDK miniszterelnöke fogadta a megbeszélés részvevőit.u (Peking, Új Kína) Csou En-la kínai kormányfő szerdán vacsorát adott Whitlam ausztrál miniszterelnök tiszteletére, aki aznap, Tokióból érkezett Pekingbe. (Dakar, AFP) A portugál gyarmatosítók légiereje bombatámadásokat intézett Guinea-Bissau déli részén több körzet ellen.