Magyar Nemzet, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

2 A tábornoki tanácskozás megszakadása után feszült a helyzet a szuezi fronton Izrael teljes harckészültségbe helyezte csapatait — jelentették be Tel Avivban — azt követően, hogy csütörtökön megszakadtak az Egyiptommal folytatott tárgyalások a Kairó—Szuez országút 101-es kilométerkövénél. A tárgyalások felfüggesztése előtti napokban több összecsapást jelentettek a szuezi frontvonalon. Pénteken három ízben robbant ki tűzharc a szemben álló izraeli és egyiptomi csapatok között. Siilasouo, a közel-keleti ENSZ békefenntartó erők főparancsnoka az egyiptomi hadügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően Jeruzsálembe utazott, s ott megbeszéléseket folytat az ENSZ képviselőivel. Egyes hírek szerint találkozni fog Dajan izraeli hadügyminiszterrel is. Abba Eban izraeli külügyiminiszter a Jediot Aharonot című izraeli lapnak adott interjújában a frontokon támadt feszültség, és a tárgyalások elakadása ellenére is annak a véleményének adott hangot, hogy decmeber 18-án Genfben megkezdődhetnek a béketárgyalások. A hivatalos állásponttal összhangban kijelentette, hogy a december 31-i izraeli választásokig a béketárgyalásokon nem lesznek hajlandók elfogadni semmilyen javaslatot sem. Az izraeli külügyminiszter szerint a béketárgyalásokon az arab országok közül Egyiptom, Szíria, Jordánia és „talán Libanon” vesz részt. Eban mereven elzárkózott még a gondolatától is annak, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet képviselői is jelen legyenek az értekezleten. Ugyanakkor Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke egy interjúban közölte, hogy a béketárgyalásokon való részvételről a szervezet végrehajtó bizottsága fog dönteni. A palesztin hírügynökség jelentése szerint jelenleg mintegy 22 ezer palesztint tartanak fogva az izraeliek. A Tel Aviv melletti Aszkalon börtönében a palesztin foglyok fellázadtak az izraeli fegyőrök bestiális módszerei ellen. Az összecsapásnak számos halottja és sebesültje van. Az energiagondok elérték Franciaországot is Takaréklángon a fogyasztói társadalom Rómából jelenti az MTI. „Az energiaválság csak egyik jele annak, hogy a fogyasztói társadalom egyre inkább korlátokba ütközik” — jelentette ki Giolitti olasz költségvetésügyi miniszter a képviselőház illetékes bizottságában, ahol a kommunista képviselők interpellációi nyomán az olajtakarékossági intézkedéseket és a kormány követendő olajpolitikáját vitatták meg. Giolitti elismerte: a szombaton életbe lépő szigorú takarékossági intézkedésekkel alig 6 százalékkal csökkenhet az üzemanyag-fogyasztás, ha azonban az olajszállítások zsugorodása tartós irányzatnak bizonyul, a szükséglethez képest 14—19 százalékkal is kevesebb lesz a kőolaj. Az interpellálók azt kérdik, hogy milyen módon akar a kormány szembenézni ezzel az új helyzettel, hogyan kívánja átszervezni a kőolajipart. Rámutattak: megfelelő intézkedésekkel enyhíteni lehetne a nagy nemzetközi olajtársaságoktól való függést, csökkenteni lehetne, ezek nyereségét. Párizsból jelentette az MTI, hogy Messmer fracia miniszterelnök pénteken este televíziós beszédben szólította fel az ország lakosságát az energiával való fokozott takarékoskodásra, s korlátozó intézkedéseket jelentett be. Így a gépkocsivezetők ezentúl az országutakon legfeljebb 90 kilométeres, az autópályákon pedig 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, további intézkedésig nem engedélyezik gépkocsiversenyek rendezését. A villanyárammal való takarékoskodás érdekében este tíz órától le kell oltani a fényreklámokat, beszüntetik a műemlékek kivilágítását. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Franciaország olajellátása ugyan továbbra is jó, s helyzete sok más országhoz képest kedvező, ám az olajválság elhúzódása közvetve , Franciaországot is érintheti, ezért már most szükség van bizonyos takarékoskodásra. Mint az AP jelenti, Herbert Stein, Nixon elnök gazdasági tanácsának elnöke Washingtonban újságíróknak kijelentette, hogy ha tovább folytatódik a kőolajtermelő arab országok termeléscsökkentése, jövőre meglassul az Egyesült Államok gazdasági fejlődése és a munkanélküliségi arány eléri a 6 százalékot. Stein szerint 1974-ben az Egyesült Államok társadalmi összterméke 2 százalékkal kevesebb lesz, mint amennyi akkor lett volna, ha nem következik be a kőolajhiány. Bolgár kormányrendelet a benzinfogyasztásról Szófiából jelenti az MTI. A Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa az ország energiaellátásában mutatkozó nehézségek miatt óránként 80 km-re korlátozta a személygépkocsik, 70 km/órára a tehergépkocsik maximális sebességét. December elsejétől a szolgálati gépkocsik üzemanyagellátását 50 százalékkal csökkentik, 1974-ben pedig tilos lesz a szolgálati gépkocsipark növelése. A magángépkocsik havi üzemanyagellátását a jelenlegi árakon 40 literben állapította meg a kormány, az ezen felüli benzinjegyekért felemelt árakat tartoznak fizetni a gépkocsitulajdonosok. Az intézkedések ideiglenes jellegűek, és nem érintik a magánháztartások fűtőolajjal való ellátását. A bolgár minisztertanács pénteki rendeletét megelőzően már ugyancsak a kőolajszármazékok hiányára és egyes villanyerőművek üzembe állításának elmaradására hivatkozva — korlátozta a villanyenergia felhasználását is. Huinkaterv a KGST és Finnország együttműködésére Moszkvából jelenti az MTI. Pénteken Moszkvában, a KGST-palotában aláírták a KGST és Finnország együttműködési bizottságának november 29—30-án megtartott első üléséről szóló jegyzőkönyvet. Az ülésen finn részről Jermy Laine külkereskedelmi miniszter és Alholm moszkvai nagykövet volt jelen. Az elnöki tisztet Angelov, a bolgár külkereskedelmi miniszter első helyettese látta el. Hazánk delegációját Szalai Béla, a külkereskedelmi miniszter helyettese vezette. A hivatalos sajtóközlemény szerint a bizottság az érdekelt országok indítványainak meghallgatása után munkatervet fogadott el 1974-re, amely előirányozza a KGST- tagországok és Finnország közötti sokoldalú együttműködés lehetőségeinek feltárását a gépgyártás, a vegyipar, a közlekedés, a tudományos-műszaki együttműködés, a szabványosítás és a statisztika több konkrét területén. Finnországban elégedetten vették tudomásul, hogy a Finn Köztársaság és a KGST közötti együttműködés beindulása rendkívül gyors volt — jelentette ki a finn külkereskedelmi miniszter, s az első jegyzőkönyv aláírását „óriási jelentőségű eseményként” jellemezte. Ez az okmány, mondta, a további együttműködés alapját képezi. „A KGST valóban nyílt szervezet, amely, mint tapasztalhattuk, rendkívül könnyen szervezte meg az együttműködést Finnországgal, annak ellenére, hogy ott a KGST-országokétól eltérő gazdasági rendszer van” — állapította meg Laine. — Magyar Nemzet. Saigon fokozza légitámadásait A Mekong deltájában illít a ,,rizscsalit” Saigonból jelenti az AP és az AFP. Saigoni katonai körök beismerték, hogy a délvietnami légierő folytatja légiháborújának eszkalációját a Vietcong ellenőrzése alatt álló területek ellen — írja az AP. A nem hivatalos saigoni közlést idéző jelentés szerint a saigoni légierő bombázógépei csütörtökön ismét legkevesebb 70 bevetésben támadták a Saigontól mintegy 100 kilométerrel északra fekvő felszabadított területet. Mint az AP rámutat, ez a bombázás is hozzájárult ahhoz, hogy a délvietnami kétoldalú katonai vegyes bizottságban részt vevő DIFK-küldöttség — tiltakozása jeléül — lemondta a részvételét a bizottság péntekre kitűzött ülésén. A saigoni katonai szóvivők a harcok folytatódásáról számoltak be pénteken reggel a Mekong deltavidéke, a Központi Fennsík és a kambodzsai határ térségéből. A Mekong deltavidékén, az ország leggazdagabb rizstermő területén — akárcsak az ország többi részében — a saigoni rezsim obstrukciós magatartása következtében nem sikerült teljesíteni a párizsi megállapodásnak azt az előírását, hogy kijelöljék a felek által ellenőrzött területek határait, így most — a rizsaratás idején — a felszabadító erők kénytelenek fegyverrel védeni a termőföldeken dolgozó parasztokat, hogy biztosíthassák az alapvető élelmiszert. Thieu saigoni elnök többször meghirdette a felszabadított területek gazdasági bokádját, és a saigoni hadsereg elé egyik fő feladatként azt a célt tűzte ki, hogy megakadályozza a rizsaratást a DIFK ellenőrzése alatt álló területeken. A felszabadító erők pénteken is több büntetőtámadást hajtottak végre a saigoni haderők azon állásai ellen, ahonnan kiindulva rohamokat intéztek az aratók ellen. A Quan Dói Nhan Dán, a vietnami néphadsereg lapja rámutat, hogy amióta a párizsi megállapodás életbe lépett, a Mekong folyó deltavidéke kulcsfontosságú ponttá vált az Egyesült Államok és a saigoni kormányzat új stratégiai terveiben. Sztrájkolnak a szöuli újságírók Szöulból jelenti a Reuter és az AP. Egyetemi és főiskolai tanárok, valamint teológusok mellett újságírók is részt vesznek a dél-koreai diákság hetek óta tartó rendszerellenes megmozdulásaiban. Miközben a tüntető diákok elsősorban demokratikus szabadságjogokat, új művelődésügyi politikát és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik, az akcióba bekapcsolódott újságírók a sajtószabadság biztosítását sürgetik. Pénteken egynapos sztrájkba léptek a Dzung-Ang Ilbo című dél-koreai napilap újságírói. Munkabeszüntetésükhöz szöuli rádió- és tévériporterek is csatlakoztak. A dél-koreai újságírók megmozdulása kapcsán pénteken nyilatkozatot tett közzé az ellenzéki Új Demokrata Párt. Azzal vádolta a hatóságokat és egyes lapok igazgatóit, hogy „a sajtószabadság kibontakozásának megakadályozására megengedhetetlen nyomást gyakorolnak a sajtó dolgozóira”. Pénteken a Csang Ang egyetem 1500 diákja tartott az intézmény kapuin belül nagygyűlést, majd az utcákra szerettek volna vonulni. Az egyetem kijáratánál azonban könnygázgránátokkal felfegyverzett rendőrök fogadták őket, és brutálisan szétszórták a tüntetésre készülődőket. Élelmezési világkonferemiát javasol a FAO Rómából jelenti a Reuter és az AFP: Rómában befejeződött az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete (FAO) konferenciájának 17. ülésszaka. A tanácskozás részvevői rendszabályokat fogadtak el a világszerte mutatkozó élelmiszerhiány leküzdésére és több mint 30 százalékkal emelték a szervezet évi költségvetését. Elfogadták azt a javaslatot, hogy az Egyesült Nemzetek r égisze alatt 1974-ben rendezzenek élelmezési világkonferenciát. A javaslat értelmében a konferencia színhelye Róma lenne és öt konferenciára jövő novemberen kerülne sor. Kenzdközi tanácskozás terve a kelet-nyugtati gazdasági kapcsolatokról Bécsből jelenti a TASZSZ: „Új kezdeményezések a kelet és a nyugat együttműködésében” néven 1974 novemberébenn nemzetközi szimpoziont rendeznek Bécsben. Az erről szóló határozatot a bécsi előkészítő bizottsági ülésen fogadták el. A tanácskozáson Ausztria, Bulgária, az Egyesült Államok, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, az NDK, az NSZK, Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország, Románia, a Szovjetunió szakmai és tudományos köreinek, valamint több nemzetközi szervezetnek képviselői vettek részt. A tervezett szimpozionon megvitatják majd az energetika területén való együttműködést, a természeti erőforrások felhasználását, a gazdasági kooperáció, a tudomány és a technológia, a közlekedés és a kommunikáció, valamint a környezetvédelem fejlesztésének problémáit. Az ujj •Tőröl a rezsim ellentmondásos választási ígérete Athénból jelenti az AFP. Konstantin Ballisz, a miniszterelnök mellé rendelt miniszter, aki egyebek között a tájékoztatási miniszter feladatkörét is ellátja, csütörtökön este a francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában „átmeneti köztársasági rendszerként” jellemezte a jelenlegi görög katonai rezsimet. Ez az átmeneti állapot — a miniszter kijelentése szerint — a választásokig fog fennállni. Rallisz ugyanakkor sietett kijelenteni, hogy „tekintettel a jelenlegi állapotokra” — pillanatnyilag nem lehet kitűzni a választások időpontját. A miniszter hozzáfűzte, hogy a választásokat illetőleg nem évekről, csak hónapokról van szó. Arra a kérdésre, hogy mit tart a választások szükséges előfeltételének, Ballisz elsősorban „az agyak lecsillapodását” jelölte meg. Közölte még, hogy a jelenlegi kormány által kidolgozandó alkotmányt nem teszik függővé népszavazástól, és nem terjesztik valamilyen parlament elé sem. A külpolitika hírei `' (Prága, MTI) Nyilvánosságra hozták pénteken Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának a kétnapos pártplénumon elhangzott zárszavát. ›CK (Varsó, MTI) Edward Gierek, a LEMP KB első titkára megbeszélést tartott Enrico Berlinguerrel, az OKP főtitkárával, aki néhány napos baráti látogatásra érkezett a lengyel fővárosba. O (Bukarest, Agerpres) Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Aymar Fould francia hadügyi államtitkár. O (Bagdad, TASZSZ) Ponomarjov, az SZKP PB póttagja, a KB titkára Bagdadban találkozott Aziz Mohammeddel, az Iraki KP KB első titkárával. O (Bécs, MTI) Ülést tartott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsának technikai segélybizottsága. Dr. Osztrovszki György, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke vezetésével a tanácskozáson részt vett hazánk küldöttsége. O (Moszkva, MTI) Pénteken Moszkvában megalakították a chilei demokratákkal való szolidaritás bizottságát. Szombat, 1973. december 1. Az athéni „csomó” SZÍNRE LÉPETT a vasárnapi államcsíny után kinevezett új görög kormány. A prológust, vagy inkább bemutatkozó beszédet Adamantiosz Andrucopulosz miniszterelnök mondotta el szerda este a rádióban és televízióban. Nem hagyott kétséget afelől, hogy mi kormányának célja és az új katonai rendszer jellege. „A demokráciát nem lehet törvények útján bevezetni”, mondotta, „az új alkotmány életbe léptetéséig a kabinet törvényerejű rendeletekkel kormányozza az országot”. Ez a tömör tartalma az újabb görög tragédiának. A demokráciát valóban nem lehet törvényekkel bevezetni, de rendeletekkel még kevésbé. Ez a polgári rendszer olyan életforma, amelyben a nép által elfogadott alkotmány biztosítja az elidegeníthetetlen szabadságjogokat és természetesen a kötelezettségeket. Alkotmányokban persze nem volt hiány Görögországban a második világháború óta, a görög nép annyit kapott belőle, hogy azt sem tudta, mit kezdjen vele. Főként azért nem, mert általában kimaradtak belőle a szabadságjogok, annál több volt a kötelezettség. Természetesen minden alkotmányt „megszavaztak”, hiszen senki nem ellenőrizhette az éppen uralmon levő klikk választási csalásait. A legutolsó alkotmány augusztus 14-én lépett életbe, miután II. Konstantin királyt megfosztották trónjától és Georgiosz Papadopulosz juntavezért ünnepélyesen beiktatták a köztársaság elnöki tisztségébe. Egészen bizonyos, hogy ha a király és udvara rendezi meg a népszavazást, az eredmény ennek éppen az ellenkezője. A görög színjátékban különösen sok függ a rendezőtől. A lakosság egyébként — a jelentések szerint — letargiával és közönyösen fogadta az újabb hatalomdöntést. „Roszszabb úgysem lehet, mint volt”, ez a vélemény alakult ki. Előző nap szűnt meg az ostromállapot és a kijárási tilalom, s aki vasárnap hajnalban elsőként élt ezzel a lehetőséggel, már nemigen lepődhetett meg, hogy ismét páncélos járművek cirkálnak az utcán, kezdődik tehát az újabb felvonulás. Csupán ebben a hónapban immár a harmadik. Az első nagyszabású tüntetés és rendőri ellenakció november 4-én zajlott le, Georgiosz Papandreu egykori centrumpárti miniszterelnök halálának ötödik évfordulóján. Ez a liberális polgári politikus úgy él a lakosság emlékezetében, mint aki az oly szükséges társadalmi reformok legalább egy részének a megvalósítására és a haladó erőkkel való együttműködésre törekedett. Ezért tüntettek negyedmillióan a halála évfordulóján a sírjánál. Két hét múlva már valóban ostromállapothoz hasonlított a görög főváros, amikor a diákság megszállta a műszaki egyetemet, s nemcsak közoktatási, hanem politikai reformokat, sőt a kormány lemondását is követ. .. A mozgalom átterjedt a nagyobb vidéki városokra, különösen amikor a munkásság is csatlakozott a tüntetéshez, s Szpirosz Markezinisz miniszterelnök Papadopulosz köztársasági elnök rendeletére kivezényelte a rendőrséget és a katonaságot a népakarat elfojtására. Az imént említett „alkotmány” ugyanis az efféle terrorintézkedésekre ugyancsak „felhatalmazta” a köztársasági elnököt. KÉT FONTOS KÖRÜLMÉNY nem hagyható figyelmen kívül, ha a görögországi helyzetet elemezzük. Az egyik, és talán a legfontosabb az, hogy a lakosság, különösen a munkásság, a fiatalság és az értelmiség egy negyed század annyi megrázkódtatása ellenére sem törődött bele sorsába, újabb és újabb kísérleteket tesz az egymást váltó parancsuralmi rendszerek megdöntésére. Már eddig is sok áldozatot hozott, hogy kivívja demokratikus szabadságjogait, és ha e törekvése még nem is vált valóra, egy nemzeti egység kialakulásának lehetünk tanúi évek óta. Mondjuk talán így: elnyomott nemzeti egység jött létre Görögországban. Azok a munkások, akik szolidaritást vállaltak a diáksággal, már osztályhelyzetüknél fogva sem értenek nyilván egyet mindenben a jobbmódú polgárság egyetemista fiaival, akik ugyancsak osztályhelyzetüknek köszönhetik, hogy magasabb iskolákba kerültek. Az értelmiség is többnyire a polgárságból került ki. Ennek ellenére létrejött közöttük az egységfront. A parasztság ez esetben — eltérően a korábbi időktől — kevésbé játszott szerepet a politikai színpadon. Ennek egyik oka az, hogy szétszóródottabb, kevésbé szervezett, mint például az együttélő, együtt dolgozó városi munkásság, a másik pedig: hagyományos, szinte babonás királyhűség az 1967. április 21-én hatalomra került katonai junta különféle juttatásokkal és adókedvezményekkel igyekezett ellensúlyozni. AZ ORSZÁG nemzetközi kapcsolatrendszere az a másik fontos körülmény, amelyet figyelembe kell vennünk. Voltaképpen a „Truman-doktrínával” kellene kezdeni minden elemzést, mert ez a dokumentum volt az, amely a háború után kijelölte e stratégiailag fontosnak számító ország helyét — Törökországgal együtt — a nyugati katonai rendszerben. A Truman nevével fémjelzett doktrína politikailag a Szovjetunió, társadalmilag pedig a szocialista rendszer ellen irányult. A lényeg az, hogy a legtöbb tőkés ország, és különösen vezető hatalmuk, az Egyesült Államok, minden olyan rendszert támogatott — királyságot éppúgy, mint katonai diktatúrát —, amely „tiszteletben tartja nemzetközi kötelezettségeit”. Kormányszinten vagy szubverzív, felforgató szerveivel segítséget nyújtott a változást követelő haladó erők mozgalmának felszámolására. Az Egyesült Államok itt természetesen nehezebb helyzetben van, mint Dél-Amerikában vagy Délkelet-Ázsiában, hiszen fokozottabban tekintettel kell lennie polgári-demokratikus rendszerű nyugateurópai NATO-szövetségeseire. Már csak ezért is mindent elkövetett, hogy visszavezesse a görög katonai uralmat a nyugat-európai „szalonba”. Az idei több millió dolláros segélyt csak azzal a feltételel szavazta meg a szenátus Washingtonban az athéni kormánynak, ha az kísérletet tesz a demokrácia legalább látszólagos helyreállítására. Az új görög miniszterelnök erre célzott, amikor beszédében hangsúlyozta: „a demokráciát nem lehet törvények útján bevezetni.” Október 8-a óta ugyanis polgári kormány vette át Markezinisz vezetésével az állam irányítását, és ez a kormány választásokat hirdetett meg 1974 tavaszára, miközben az egyetemi ifjúság és munkásság a látszatdemokrácia helyett az igazi szabadságjogok bevezetését követelte, tüntetett, s a kormány lemondását követelte. AZ ELLENTÁMADÁS nem sokáig váratott magára. A magas rangú katonatisztek akcióba léptek. A tábornokok két óra leforgása alatt — vasárnap 5-től 7-ig — átvették a hatalmat az ezredesektől. Jellemző, hogy milyen gyenge volt az 1967-ben uralomra került junta. És az államcsíny azt is bizonyítja, hogy magában a tisztikarban sincs egyetértés, különböző klikkek harcolnak egymás ellen a hatalomért. Elkezdődtek megint a letartóztatások, most már nemcsak a baloldali vezetők kerültek börtönbe vagy házi őrizetbe. De a dolgok nem tisztázódtak. Nem ez volt Görögországban az utolsó államcsíny. Az újabb felfordulásokra most számos lehetőség nyílt. Időlegesen visszaállíthatják az 1967-es helyzetet. Visszahívhatják esetleg a száműzetésre küldött királyt. A lakosság ismét új „alkotmányt” szavazhat meg. Az Egyesült Államok lépéseket tehet a rendszer „nyugat-európaizálására”, iwiden lehetséges. De a gordiuszi, illetve athéni „csomót” es a változás sem vágta el, a problémák megoldatlanokmaradtak. Vámos Imre C (Ulánbátor, TASZSZ) Mongólia és Kanada nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít egymással.