Magyar Nemzet, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
Péntek, 1974. november 1.. Kádár János fogadta a Német Kommunista Párt küldöttségét A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1974. október 28—31. között látogatást tett Magyarországon a Német Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Herbert Mies, a párt elnöke vezetett. A delegáció tagja volt: Hermann Gautier, a párt alelnöke, Ellen Weber, a vezetőség tagja, és Heinz Mühlhaus, az elnökség irodájának vezetője. A Német Kommunista Párt küldöttségét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Az MSZMP küldöttsége — Pallai Árpádnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével tárgyalást folytatott a német testvérpárt képviselőivel a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A delegáció találkozott Gáspár Sándorral, a Politikai Bizottság tagjával, a SZOT főtitkárával. Az NKP küldöttsége véleménycserét folytatott Párdi Imrével és Berecz Jánossal, a Központi Bizottság osztályvezetőivel. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről. A két párt képviselői hangsúlyozták, hogy napjaink legfontosabb nemzetközi feladata az enyhülés irányzatának erősítése. Az MSZMP és a Német Kommunista Párt szükségesnek tartja az európai biztonsági konferencia mielőbbi eredményes befejezését. A két testvérpárt nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom akcióegysége fejlesztésének. Ebben jelentős esemény az európai kommunista és munkáspártok újabb tervezett tanácskozása, amelynek előkészítése megkezdődött A két párt küldöttsége egyetértett valamennyi felmerült kérdésben és megállapodott a kapcsolatok továbbfejlesztésében. A német testvérpárt küldöttsége látogatásra hívta meg az MSZMP Központi Bizottságának küldöttségét. A Német Kommunista Párt küldöttsége csütörtökön elutazott hazánkból. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Magyar-VDK gazdasági tárgyalások Hanoiban Csütörtök délelőtt Hanoiban Borbándi János és Phan Trong Tue miniszterelnökhelyettesek vezetésével megkezdődtek a magyar-vietnami gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság tárgyalásai. A bizottság IV. ülésszakán a magyar és a vietnami delegáció vezetői értékelték a két ország kormányai által 1973-ban megkötött hosszúlejáratú hitel és segélynyújtási megállapodások teljesítését. Áttekintették az előző ülésszakon elhatározott gazdasági együttműködési feladatok végrehajtását, egyeztették az 1975. évi gazdasági kapcsolatok további programját, megbeszélték az 1976— 1980-as évekre vonatkozó magyar—vietnami gazdasági, külkereskedelmi és műszaki tudományos együttműködés lehetőségeit, annak a munkának az alapján, amely a két ország központi tervező szerveinek 1974 júliusi tárgyalásait követően indult meg. Az ülésszakon a két küldöttség a barátság és a kölcsönös megértés szellemében valamennyi megbeszélt kérdésben megállapodásra jutott. Interkozmosz—12 A világűr békés célú kutatásának és kiaknázásának programjával kapcsolatban a szocialista országok csütörtökön a Szovjetunióban közösen felbocsátották az Interkozmosz —12 műholdat. A szputnyik komplex módon kutatja Földünk légkörét és ionoszféráját, valamint a mikrometeorok áramlását. A szputnyik berendezései a következők: magyar, szovjet és csehszlovák szakértők által közösen készített mikrometeorelemző, elektron-koncentrációt meghatározó szonda (NDK gyártmányú), a pozitív töltésű ionok sűrűsége mérésére, valamint az elektronok sűrűségének és hőmérsékletének meghatározására szolgáló szondák (bolgár—szovjet gyártmányú), színképmérő a légkör semleges és ionizált komponenseinek tanulmányozására (szovjet— csehszlovák gyártmányú), román gyártmányú kalibráló készülék, NDK-gyártmányú adattároló, valamint csehszlovák márkájú, Majak típusú rádióadó. A részt veő országok szakemberei a helyszínen készítették elő a berendezéseket a felbocsátáshoz és irányítják a szputnyikot, valamint a berendezések működését. Az Interkozmosz—12 valamennyi berendezése kifogástalanul működik. A földi mérőállomások rendszeresen veszik az adatokat, és a Majak-adó jelzéseit Népfronttanácskozás A családi életre nevelés - összetett feladat A Hazafias Népfront Országos Nőbizottsága október 31-én Nagy Józsefné elnökletével ülést tartott. Gál Erzsébet főiskolai adjunktus, a népfront pedagógiai munkacsoportjának vezetője A nőbizottságok időszerű feladatai az ifjúság családi életre nevelésében címmel arról beszélt, milyen tudatformáló, egészségügyi és pedagógiai-oktatási tennivalókat jelent az ifjúságnak a népesedéspolitikai határozat szellemében való felkészítése. Ami az iskolákat illeti: 93 iskolában már elkezdték, a tantervbe iktatva, a családi életre nevelést. Terv szerint ezt a kezdeményezést fokozatosan az ország többi általános és középiskolájára is kiterjesztik. Segíteniük kell a népfront fővárosi és vidéki nőbizottságainak, amelyeknek egyébként is jó kapcsolatai vannak az iskolákkal, a tanári testületekkel, a szülői munkaközösségekkel. Velük együttműködve, nemcsal a fiatalok, hanem más korosztályok számára is ismeretterjesztő előadásokat kell tartani biológiai, higiéniai, anatómiai, valamint etikai és morális kérdésekről, beszélgetéseket szervezni arról, mi jellemzi az új, szocialista típusú családot. Hangsúlyozni kell a fiatalok előtt álló felnőtt példa szerepét kialakuló értékrendjükben, és már a serdülőkben fel kell ébreszteni a felelősség érzését leendő társult, tiszteletet a másik nem, elsősorban a leendő anya iránt. Magas színvonalú — kiállítással egybekötött — beszámolót tartott Zakar Zoltánné a Heves megyei díszítőművészeti szakkörök tevékenységéről. Megyei tapasztalataik azt igazolják, hogy a nők számára szervezett szakkörök és klubok a közélet jó előiskolái. Újat keresve, a régit ápolva törekednek arra, hogy megyéjük népművészeti hagyományait megőrizzék és továbbfejlesszék. Magyar Nemzet A munka, az életmód és a művelődés szerves egység ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága A szocialista brigádok kulturális mozgalma a munkásművelődés céljainak legkövetkezetesebb hordozója, ezért támogatásuk, erkölcsi, anyagi és módszertani segítésük társadalmi jelentőségű ügy — így summázhatók azok a képviselői vélemények, amelyek az országgyűlés kulturális bizottságának csütörtöki ülésén hangzottak el. A dr. Dömötör János elnökletével megtartott tanácskozáson dr. Orbán László kulturális miniszter tájékoztatta a képviselőket az iparban dolgozó szocialista brigádok művelődésének helyzetéről. A szocialista brigádmozgalom az elmúlt másfél évtizedben a munkásosztály szocialista fejlődését segítő legfontosabb tömegmozgalommá vált, céljait csaknem egymillió-háromszázezer dolgozó tette magáévá. Szocialista brigádokban dolgozik az egész munkásosztálynak mintegy fele, a nagyüzemi munkásságnak körülbelül 65 százaléka. Művelődési helyzetüket több tényező határozza meg, s ez nagy mértékben befolyásolja a körükben folytatható kulturális munkát is. A munkásosztály egészéhez hasonlóan a szocialista brigádok tagsága sem egyöntetű életmódban, művelődési igényében, műveltségi szintjében. A döntő azonban az, hogy a szocialista brigádmozgalom — politikai lényegéből és tartalmi fejlődéséből adódóan is — a munkásság öntudatosabb részét tömöríti. A szocialista brigádok tagjainak 75 százaléka vesz részt politikai, főként szakszervezeti oktatásban, s tanul marxista—leninista középiskolákban. Nagy számban hallgatják a marxizmus—leninizmus esti egyetem előadásait, s az iskolai oktatás különböző formáiban tovább tanuló brigádtagok aránya 40 százalékkal magasabb a munkásság átlagánál. Erősödőben van az a gyakorlat, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságok, a tanácsi és a szakszervezeti művelődési intézmények ajánlásokkal segítik a szocialista brigádokat kulturális vállalásaik teljesítésében. A felmérések szerint a brigádoknak csak egy része tesz állandó erőfeszítéseket a műveltségi színvonal növelésére. Sokan megelégszenek az alkalomszerű művelődéssel, egyegy mozilátogatással, baráti összejövetellel. A szocialista brigádmozgalom céljainak meghatározásában a munka, az életmód és a művelődés szerves egységet alkot. A munkaverseny gyakorlata azonban ezeket a területeket meglehetősen elkülöníti, így a brigádok felajánlásaiban is kialakult a merev elkülönítés. A termelési vállalások többnyire egyértelműek, kézzelfoghatók, konkrétan értékelhetők. A művelődési tevékenység viszont nehezebben mérhető, ezért a verseny szó szerinti értelmezése esetenként vagy a kulturális feladatok vállalásának és értékelésének elhanyagolásához, vagy bürokratikus torzuláshoz, például bonyolult pontrendszer alkalmazásához vezet. Nem mindig találkozik a szocialista brigádok igénye a művelődésük irányítására, szervezésére, segítésére hivatott szervek, intézmények tevékenységével, s az is nehezíti a helyzetet, hogy a munkahelyi vezetők egyikemásika sem tulajdonít kellő jelentőséget a kulturális vállalásoknak. Nem minden vállalatnál, üzemben alakult még ki olyan légkör, amelyben a művelődés politikai, erkölcsi kötelezettséget jelent. A párt-, a szakszervezeti és az állami szervek választott testületeinek, vezetőinek egyaránt fontos társadalompolitikai feladata a mozgalom minőségi fejlesztése. A szocialista brigádmozgalom művelődési, kulturális tevékenységében a szakmai, s az általános műveltség színvonalának emelését kell a következő évek legjelentősebb feladatának tekinteni. Ehhez a feltételek egész sorának módosítására, a művelődési tevékenység tervezésének és szervezésének sokoldalú fejlesztésére van szükség. A vitában a képviselők s a meghívott szocialista brigádvezetők nagy felelősséggel beszélték meg, hogyan lehetne a munkásművelődés legjobb formáit megtalálni. Központi témája volt a vitának: a közművelődésről szóló párthatározat megjelölte a célt, s hosszú távra szabta meg az elvégzendő feladatokat. E határozat szellemében kell a közművelődést valóban társadalmi üggyé tenni, azzá tenni anyagi vonatkozásban is. Az üzemeknek például — fogalmazódott meg a követelmény — hozzá kellene járulniuk a tanácsok kulturális kiadásaihoz, közművelődési intézmények építéséhez, mert ezzel dolgozóik érdekeit is képviselnék. A bizottság véleménye szerint terjeszteni kellene a bevált, jó módszereket. Többen említették például: egy-egy művész, író olyan élő, eleven kapcsolatot tart szocialista brigádokkal, hogy a munkásközösségek jószerivel tagként tartják számon. Az ilyen kontaktusok nemcsak a brigád számára kamatoznak, sokat nyernek az alkotó művészek is, gazdagodnak emberségben, élményekben. A bizottság tagjai örvendetes tényként nyugtázták, hogy az elmúlt egy-két esztendőben mind többen igyekeznek elvégezni az általános iskola nyolcadik osztályát. E téren sokat kell pótolni, jelentős központi intézkedések születtek azonban a megfelelő oktatási formák kialakítására, különböző kedvezmények biztosítására. A meghívott szocialista brigádvezetők ezt számos példával is alátámasztották. A vitában felszólalt dr. Gosztonyi János, dr. Király István, dr. Szép Zoltán, Géczi János, Varga Zsigmond, Kemenczés Sándorné, Simon István és Káli Ferenc országgyűlési képviselő. A munkaügyi döntőbizottságok 25 éve Csütörtökön rendezték az építők székházában a döntőbizottsági elnökök III. országos tanácskozását, amelyen részt vett dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, ott voltak a SZOT a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség képviselői is. Buda István munkaügyi államtitkár beszámolójában emlékeztetett arra, hogy ,a munkaügyi döntőbizottságok elődei, a vállalati egyeztető bizottságok 1949-ben jöttek létre. Jelenleg mintegy 7200 munkaügyi döntőbizottság működik, s ezek körülbelül 40 000 tisztségviselőt tömörítenek. A döntőbizottságok 1973-ban 59 000 ügyet tárgyaltak, az esetek 42 százalékában a dolgozók panaszának adtak helyt. Herczeg Károly, a SZOT titkára kiemelte, hogy a munkaügyi döntőbizottságok az üzemi demokrácia megvalósításának fontos fórumai. A szakszervezetek a gazdasági vezetőktől is követeljék meg a döntőbizottságok támogatását. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a kormány nevében üdvözölte a részvevőket. A szocialista demokrácia az igazságszolgáltatás nélkülözhetetlen szervei, mondotta, a rájuk bízott területen megbízhatóan őrködnek a szocialista törvényesség fölött. Jelentős feladatukat társadalmi munkában látják el. Hangsúlyozta, a munkaügyi döntőbizottságok minél szélesebb körben folytassák tovább azt a helyes gyakorlatukat, hogy a határozatukban foglaltakon túlmenően hozzák az illetékes vállalati és szakszervezeti vezetők tudomására az eljárásuk során feltárt hiányosságokat, viszszásságokat tegyenek javaslatokat megszüntetésük módjára is. Ez az egyik legjobb eszköze a munkaügyi viták megelőzésének. Buda István zárszavában hangsúlyozta, hogy törekedni kell a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek fokozottabb társadalmi megbecsülésére. Ismét megnyílt az Aerofíot Váci utcai irodája A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulója alkalmából csütörtök délben Budapesten ismét megnyitották az Aerofíot újjáalakított Váci utcai irodáját. A megnyitó után J. P. Barabás, az Aerofíot nemzetközi főosztályának helyettes vezetője és A. J. Kulevov, a vállalat budapesti képviselője sajtótájékoztatót tartott. Az Aeroflot járatai a világ 65 országát érintik. A nemzetközi vonalak hossza 400 ezer kilométer, s ugyanennyi a Szovjetunió területén is. A leghosszabb útvonaluk a Moszkva—Rabat—Havanna— Lima; a leghosszabb táv ezen belül, amelyet leszállás nélkül tesznek meg, a Rabat és Havanna közötti. Az IL—62-es óriásgépek 10 órát tartózkodnak egyfolytában a levegőben. E járaton, és másutt is, jól beváltak a TU—154-es és az IL—62 M. típusú repülőgépek. Most folynak az üzemszerű próbarepülések a TU—144-es deltaszárnyú szuperszonikus repülőgéppel a Moszkva— Baku—Taskent útvonalon. Állandóan növekszik a magyar—szovjet légiforgalom; az idei esztendő első 9 hónapjában az Aeroflot és a MALÉV több mint 100 ezer utast szállított. A két légitársaság gépei Moszkvával, Leningráddal és Kijevel kötik össze Budapestet. Nehéz szüret Csongrádban csütörtökön sok ezer diák, katona és ipari munkás segített elsősorban a nagyüzemi szőlőtelepeken, ahol a termésnek már csak nyolc-tíz százaléka vár szedésre. A legnagyobb cukorrépa-termelő gazdaságokban, a székkutasi Új Élet Tsz-ben és a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságban a honvédség tíz-tíz terepjáró szállító gépkocsival is segítséget nyújt. A hódmezővásárhelyi tangazdaságban sokmillió forint értékű hibridkukorica-vetőmagot kombájnnal nem lehet betakarítani. A helyi főiskola hallgatói törik a csöveket. Tíz napja tart a „nagyszüret” Tokaj-Hegyalján, de ilyen keserves körülmények között talán még soha nem szedték a szőlőt a világhírű borvidéken, mint az idén. A tokaj-hegyaljai állami gazdasági borkombinátban, bár több mint kétezren szedik a fürtöket, még csak a szüret felénél tartanak. A termést nem egy helyen, kilométer hosszan, háton vagy lőcsös szekéren viszik ki a köves útra, s csak onnan tudják gépvontatású járművekkel a feldolgozóba szállítani. A kedvezőtlen időjárás már a termést is alaposan csökkentette: október elején még mintegy háromszázezer mázsára becsülték a termést, most már csak 200 000 mázsára becsülik. Tíznapos kényszerszünet után végre az időjárás megengedi, hogy teljes erővel folytathassák a szüretet a mecseki borvidékeken is. Csütörtökön több mint másfél ezren szüreteltek a villányi dombokon. Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetének gazdaságában befejezték a búza vetését. Magyar vezetők távirata Algéria nemzeti ünnepe alkalmából Algéria nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Huari Bumedient, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, a nemzeti felszabadítási front forradalmi tanácsa elnökét, a minisztertanács elnökét. Timár Mátyás Berlinbe utazott Dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar NDK gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke Wolfgang Rauchfussnak, az NDK minisztertanácsa elnökhelyettesének, a bizottság társelnökének meghívására csütörtökön Berlinbe utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, ott volt Georg Felk, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Megemlékezések a takarékossági világnapon A takarékossági világnap alkalmából csütörtökön országszerte megemlékezéseket tartottak. Budapesten az Ikarus Művelődési Házában Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes mondott ünnepi beszédet. A megemlékezések keretében Sárbogárdon felavatták Fáy Andrásnak, az első magyar takarékpénztár alapítójának emléktábláját is. Kitüntetés Az Elnöki Tanács Lakos Évát, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét több évtizedes eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetést Faluvégi Lajos pénzügyminiszter adta át. Kiosztották a tankönyvverseny díjait A tankönyv-munkaverseny díjkiosztó ünnepségét csütörtökön tartották a Kulturális Minisztériumban. Az ünnepségen megjelent dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyettes, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára, dr. Gábor Viktor, a Kiadói Főigazgatóság vezetője. A nagy nyomdák kategóriájában első helyezést a Zrínyi Nyomda ért el, második lett az Egyetemi Nyomda, valamint az Athenaeum Nyomda, mindkettőt oklevéllel és pénzjutalommal díjazták. A közép- és kisnyomdák versenyében a Dabasi Nyomda bizonyult a legjobbnak. Új utak, képviselői interpellációk nyomán A Szolnok megyei országgyűlési képviselők a mostani ciklusban két ízben is interpelláltak útügyben. Elsősorban a tiszafüredi és a szolnoki járás elhanyagolt útjainak átépítését szorgalmazták. Ennek nyomán a múlt év végén adták át a forgalomnak a Hortobágy és Debrecen felé vezető 33-as számú út korszerűsített szakaszát, csütörtökön pedig megindult a forgalom a Tiszafüred és Kunmadaras között kiépült aszfaltúton is. A Szolnokot Tiszasüllyel összekötő és a Tisza II. vízlépcsőhöz vezető új út építésének előkészítő munkái megkezdődtek. *