Magyar Nemzet, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
r Péntek, 1975. augusztus 1....... emelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a részvevő államok általános egyetértéssel elfogadták a határok sérthetetlenségének elvét. Jugoszlávia nevében ünnepélyesen kijelentette, hogy hazája ezt az elvet kötelezőnek ismeri el. A jugoszláv államfő elismeréssel méltatta az enyhülési és a tárgyalási politika eredményeit, rámutatva, hogy maga az értekezlet is jelentős mértékben ennek a folyamatnak terméke és egyik legjelentősebb eredménye. Az új kapcsolatok kialakítása Európában, a fokozott együttműködés állandó bővülése — mondotta — feltételezi a tömbökre oszlás megszüntetését. „Mély meggyőződésünk, hogy ez a tartós biztonság és béke létfontosságú feltétele Európában és a világon” — mondotta. A török és a «m» kormányfő állásfoglalása A Tito jugoszláv elnök után felszólaló Süleyman Demirel török miniszterelnök — amint az várható volt — beszéde nagy részében a ciprusi kérdéssel foglalkozott. Elutasította Karamanlisz görög miniszterelnök előző napi kijelentéseit és — a Makariosz elleni puccsra utalva, de figyelmen kívül hagyva azt, hogy azóta Görögországban eltávolították az ezredesek juntáját. — Athént vádolta a helsinki záródokumentumban foglalt elvek durva megsértésével. — Tartjuk magunkat az európai biztonsági konferencia valamennyi határozatához, de Ciprus kérdésében fenntartással élünk. Mivel csak a ciprusi görög közösség van képviselve Helsinkiben, s jogilag képtelenség, hogy két közösséget tömörítő államot csak az egyik, vagy a másik közösség képviseljen, ezért a ciprusi állam képviselete ezen a konferencián nem tekinthető jogosnak és törvényesnek. Következésképpen Törökország a záróokmány rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek Ciprus vonatkozásában, s erről hivatalos közleményben értesítette a biztonsági konferencia titkárságát, — hangsúlyozta Demirel. A következő szónok Anker Jörgensen dán miniszterelnök, a biztonsági értekezlet jelentőségét méltatva, és az előkészítő tanácskozástól számított három év mérlegét megvonva hangsúlyozta: véleménye szerint igenlő választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a konferencia eredményei jónak mondhatók-e. Hozzátette, hogy az egyetértéssel kidolgozott megállapodások természetesen aligha lehetnek tökéletesek, de véleménye szerint a külügyminiszterek által 1973-ban Helsinkiben elfogadott ajánlásokhoz képest többet értek el, mint amennyire számítani lehetett. Az aláírásra váró záróokmány természetesen nem lezárása valaminek, hiszen folytatni kell és ki kell szélesíteni az értekezlet által elindítot sokoldalú folyamatokat. A dán kormányfő a továbbiakban a közös piaci országok tevékenységének jelentőségét emelte ki, majd csatlakozott az előtte felszólalt nyugati küldöttség-vezetőkhöz, amennyiben keveselte aharmadik kosáréban elért eredményeket. Leo Tindemans: dl B Grailban már konkrét lépésekről lár,raltnk majd Leo Tindemans belga miniszterelnök erről beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a katonai enyhüléssel is. A Záróokmány elvian elismeri a kettő összefüggését, de Genfben mégsem tárgyaltak a katonai biztonság tényleges problémáiról — mondotta — s hozzáfűzte: az igazi enyhülés csak akkor következhet be, ha a szovjet— amerikai tárgyalások a hadászati fegyverzetek csökkentéséről, és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kielégítő eredményt hoznak. Tindemans is elégedetlenségét fejezte ki a „harmadik kosár”-hoz tartozó kérdésekben elfogadott szövegrészekkel, majd az 1977-re Belgrádba tervezett szakértői értekezletről szólva kijelentette: ott nem szövegekről fogunk tárgyalni, mint most itt Helsinkiben, hanem konkrét lépésekről, amelyekért mi valamennyien felelősek leszünk. Olof Palme: A háború nem lehet nemzeti célkitűzések eszköze Ezután Olof Palme svéd miniszterelnök hangoztatta: a munka, amelyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt években, azon a közös meggyőződésen alapult, hogy a háborút nem szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzések elérésének eszközéül felhasználni. Felhívta a figyelmet a fegyerkezés változatlanul magas színvonalára, a még megoldatlan helyi konfliktusokra és erőfeszítéseket sürgetett a katonai biztonság riporteremtésére. Svédország — mondotta Palme — a tárgyalásokon kezdettől fogva felhívta a figyelmet a politikai és a katonai enyhülés szoros kapcsolataira. Félreérthetetlenül leszögeztük, hogy a jelenlegi határokat sérthetetlennek tartjuk, de nem láthatunk a jövőbe, s ezért azt is leszögeztük, hogy ezek a határok, a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel, megállapodás révén megváltoztathatók — hangoztatta Palme majd hosszasan fejtegette: nem feltétlenül törvényszerű, hogy minden időkben ..a két katonai tömb egyensúlyának kell a békét biztosítania Európában”. Brumno Kreisky: Az államok magaviseleti kódexe Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírásra váró okmány — amelynek tartalma, a benne érintett kérdések köre és jelene egyedülálló — az államok magaviseleti kódexe a jelenkorban. De bármilyen átfogó és nagyszerű munkát végzett is az értekezlet — folytatta — minden attól függ, hogy mennyire reális tartalommal fártyik megtölteni az okmányban foglaltakat. Az európai biztonsági konferencia egy szakaszt zár le és egyszersmind új szakasznak a kezdete is, és ezért jelentős eredményeket kell hoznia. Az osztrák kancellár — több előző szónokhoz hasonlóan — az enyhülés oszthatatlanságát hangsúlyozta és ezután a Közel-Keletről kijelentette: „Erről a fórumról felszólítjuk az arab országok kormányait és Izraelt, tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy békés eszközökkel rendezzék vitáikat". Irlw Kekkonen: I s jövendő műiködésünk már rlkr/.iliHlöU A délutáni ülés következő szónoka U**ho Kekkonen köztársasági elnök, az értekezleten részt vevő finn delegáció vezetője volt. Kekkonen elnök a többi között hangsúlyozta: 35 ország legmagasabb szintű politikai vezetői érkeztek Helsinkibe, az európai biztonsági értekezlet záróokmányának eiírására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös akarat a megrendezetlen kérdések megoldására összhangban a konferencián kidolgozott elvekkel. A Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány kifejezi az egymástól történelmüknél s politikai rendszerüknél Matn Nemzet l fogva különböző országoknak azt a közös óhaját, hogy leküzdjék az egymást elválasztó tényezőket, és arra tegyék a hangsúlyt, ami egyesíti, őket: a biztonság fokozására, az emberek jólétének növelésére. A szónok ezután áttekintette a záróokmány főbb rendelkezéseit, majd a biztonsági értekezleten végzett munkáról kijelentette: — A jövőben további együttműködésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átülhessék a gyakorlatba. Véleményünk szerint ennek az értekezletnek egyik legfontosabb határozata, hogy képviselőink két év múlva ismét találkoznak, és kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat. A jövőben is szükség lesz rá, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket a jelen elvek alapján. Az európai biztonsági értekezlet által elindított folyamat azonban nem csupán egymást követő értekezletek folyamata. Szüntelen erőfeszítésekre lesz szükség arra, hogy ezt a lendületet fenntarthassuk. Ami ezt a kérdést illeti, nyugodtan elmondhatjuk, hogy eljövendő együttműködésünk már el is kezdődött. A portugál felszólalás elmaradása miatt a péntek délelőtti ülés első szónokaként feltüntetett Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután, mint a csütörtök délutáni ülés zárószónoka. A spanyol kormányfő nagy hangsúllyal szólt a biztonság fogalmának szélesebb körű — Európán túlnyúló — értelmezéséről és megelégedéssel állapította meg, hogy a Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány a földrészünkkel számbos területek közül megnevezi a Földközi-tenger térségét. A Földközi-tenger északi és déli partja mentén élő népek remélhetően olyan szándékot látnak ebben, hogy a térséget az ott élő összes népek számára az igazságos béke térségévé változtassák. A konferencia pénteken délelőtt folytatja munkáját. A finn kormány fogadása A Finn Köztársaság kormánya csütörtökön este fogadást rendezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszának munkájában részt vevő küldöttségek tiszteletére. Kádár Janó* Leonyid Brezsnyevvel • • találkozott lis/niersere s/ixialista vr/.rlohkrl, a finn államfőm*! Helsinkiből jelenti az MTI. A Finlandia-palotában csütörtökön találkozott. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Leonyid Iljics Brezsnyevvel, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. A beszélgetésen jelen volt Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A beszélgetésen, amely szívélyes légkörben zajlott le, a figyelem középpontjában az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kérdések álltak. Az eszmecserén mindkét részről megelégedéssel szóltak az MSZMP és az SZKP, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak fejlődéséről. Ugyancsak csütörtökön Kádár János találkozott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökével is. A meleg elvtársi légkörű találkozón az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek fényében megvizsgálták a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését, valamint a testvéri magyar— bolgár kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. Kádár János csütörtökön délben látogatást tett Urho Kekkonennél, a Finn Köztársaság elnökénél. A szívélyes légkörű találkozón eszmecserét folytattak a két ország és a két nép kapcsolatainak és együttműködésének mind szélesebb körű kibontakozásáról és továbbfejlesztésének lehetőségeiről, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezletről. Érintették a nemzetközi helyzet más, időszerű kérdéseit is A találkozón részt vett Paul Jyrkankallio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete és Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete is. Kádár János nyilatkozott a magyar sajtónak Kekkonen elnökkel folytatott megbeszéléséről. „Kekkonen úrhoz úgy jöttünk el, mint a magyar nép ismert, nagy és őszinte barátjához, és mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet házigazdájához. Tisztelegni jöttünk, üdvözletét átadni, és emlékeztetni Rekkonen elnök urat, hogy meghívása van, és bármikor szívesen látjuk Magyarországon. Emellett azért beszélgetünk gazdasági kapcsolatunk aktuális kérdéseiről, a nemzetközi gazdasági problémákról is, amelyekkel együtt kell szembenéznünk.” Kádár János Helsinkiben megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatairól, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet egyes kérdéseiről. Kádár János találkozott dr. Gustáv Husákkal, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkárával, a Csehszlovák Köztársaság elnökével is. A meleg elvtársi légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos teendőket, és véleményt cseréltek a két szomszédos szocialista ország és a két párt kapcsolatainak fejlesztéséről. A megbeszélésen részt vett Lázár György és Lubomir Strougal, a Csehszlovák Kommunista Párt elnökségének tagja, miniszterelnök is. Az SZKIZfőtitkárának tárgyalásai Helsinkiből ,jelenti a TASZSZ. Csütörtökön Leonyid Brezsnyev baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval. Mindketten megelégedéssel szóltak az európai biztonsági konferenciáról, amely arra hivatott, hogy a további európai enyhülés és együttműködés számára megteremtse a tartós alapot. A tárgyaló felek a testvéri barátság szellemében véleményt cseréltek a szovjet— bolgár kapcsolatok fejlesztésének néhány kérdéséről is. Brezsnyev ugyancsak találkozott Gustáv Hazekkal. Pozitívan értelműek az európai értekezlet zárószakaszának menetét. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy az értekezlet munkájának eredményei lényegesen megerősítik az európai enyhülést és elvezetnek az európai államok kölcsönösen előnyös együttműködésének kiszélesítéséhez. Hangoztatták: az SZKP és a CSKP továbbra is minden tőle telhetőt elkövet, hogy az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná váljék. Brezsnyev Pierre Elliot Trudeau kanadai kormányfővel is találkozott. A szívélyes megbeszélőn a felek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájának kérdéseiről, valamint a szovjetkanadai jószomszédi és kölcsönösen előnyös kapcsolatok további fejlesztéséről cseréltek véleményt. Kissínger sajtóértekezlete A Br«*a!si»yev-besM»d jellemé nye a mértékletesség és a békülékenység Helsinkiből jelenti a UPI, az AFP és az AP. Az Egyesült Államok ellenzi Izrael eltávolítását az ENSZ-ből — jelentette ki Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtökön Helsinkiben tartott sajtóértekezletén. Az ilyen eljárás — mondotta — ellentétes lenne az ENSZ alapokmányával. Ha az ENSZ mégis erre szánja magát, az Egyesült Államok határozott és egyértelmű lépést tesz — tette hozzá Kissinger. Hozzáfűzte, hogy ugyanez a véleménye Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Nyugat- Németországnak is. Kissinger beszámolt arról, hogy Ford elnök csütörtök reggel Demirel török miniszterelnökkel megvitatta a Törökországban létesített amerikai támaszpontok bezárásáról hozott döntést. Kijelentette, hogy a csütörtök reggeli tanácskozáson nem sikerült lényeges eredményeket elérni, és nincs remény arra, hogy a közeljövőben Törökország megmásítaná elhatározását. A külügyminiszter szerint Ford elnök felajánlotta, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen 50 millió dolláros katonai segélyben részesíti Törökországot, ha Ankara megengedi az amerikai támaszpontok további működését. Demirel elutasította Ford ajánlatát. Kissinger méltatta Brezsnyevnek a helsinki csúcstalál,kozón csütörtökön elhangzott beszédét. Kijelentette, hogy Brezsnyev felszólalásának két legfőbb jellemzője a mértékletesség és a békülékenység. Megalakult az ifji portugál kormány A listát a, államfő hazatérése után teszik közzé Simó Endre, az MTI lisszaboni tudósítója jelenti. A portugál Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) legfelsőbb forradalmi tanácsa a csütörtökre virradó éjszaka véget ért ülésén megerősítette az MFA közgyűlésének azt a július 26-i döntését, amelynek értelmében ezentúl háromtagú direktórium gyakorolja a politikai, katonai végrehajtó hatalmat. A direktórium tagjai: Costa Gomes köztársasági elnök, Vasco Gorcalves miniszterelnök és Otelo Sáraivá de Carvalho, a COPCON parancsnoka. Lisszaboni megfigyelők szerint az MFA legfelsőbb forradalmi tanácsát azért fosztották meg a végrehajtói hatalom gyakorlásától, mert forradalmi és reformista tagjai között súlyos ellentétek támadtak , a portugáliai társadalmi berendezkedés körül, ezért lényegében képtelenné vált az ország irányítására. A forradalmi tanács mostani döntése arról is tanúskodik, hogy a polgári demokrácia talaján álló katonai szárny elszigetelődött. A direktórium létrehozása abból a kényszerűségből fakad, hogy megszűnt a korábbi hatalmi koalíció, amelyben a forradalmi népi erőkön kívül részt vett a polgári jobboldal és a Szocialista Párt is, viszont az MFA forradalmi többsége a következetesen baloldali pártokra támaszkodva folytatni akarja a társadalom mélyreható átalakítását. Portugáliában véget ért a kormányválság. Az új kormány megalakulását Costa Gomes elnök jelentette be csütörtökön rövid repülőtéri nyilatkozatában, mielőtt elutazott Helsinkibe. A kabinet összetételéről semmit nem közölt. A UPI hivatalos forrásból úgy értesült, hogy a kabinetlistát csak az elnök hazatérése után teszik közzé. Az AFP jelentése szerint Emidio Guerreiro, a kormányból kivált Demokratikus Néppárt (PPD) főtitkára, aki jelenleg Párizsban tartózkodik, egy nyilatkozatában megerősítette, hogy pártja továbbra is folytatja kampányát az MFA és a leendő kormány ellen. Azzal vádolta az MFA-t, hogy nem a nép akaratának megfelelően kormányoz, ezért a PPD nyilvános gyűléseken fog nyomatékotadni ellenzékiségének. teai liánok az argentínai Cardribában A fővárosban újabb sztrájk mozgalom Buenos Airesből jelenti a Reuter, az AP és az AFP. Fegyveres összetűzések törtek ki az argentínai Córdoba városában. A Monton erős nevű baloldali pemnista gerillaszervezet fegyveresei megszállták az iparváros központjának néhány utcáját, barikádokat emeltek, és tüzet nyitottak a rendőrségre Három rendőr meghalt, miközben megpróbálta hatástalanítani a gerillák egyik bombáját, amely a művelet közben felrobbant. A fegyveresek kocsikat gyújtottak fel és lángokban állt a tartományi kormányzat székháza is. Három héten belül Córdoba másodszor vált véres incidensek színhelyévé, és a váltságdíjak révén meggazdagodott gerillaszervezet újabb támadásokat helyezett kilátásba. Az utcai harcok tovább gyengítik Isabel Perón elnök gazdaságilag és politikailag 3 Helsinkiből jelenti a UPI, a Reuter és az AFP. Ford amerikai elnök és Demirel török miniszterelnök csütörtökön reggel, közvetlenül a csúcsértekezlet délelőtti ülésének megnyitása előtt munkareggeli keretében folytatott eszmecserét a két ország súlyos ellentéteiről. A UPI szerint azonban szemmel láthatóan semmiféle megoldást sem találtak a két NATO- szövetséges válságának áthidalására. Demirel a megbeszélés után az újságíróknak kijelentette, hogy „egyelőre” nem működtetik az Egyesült Államok törökországi amerikai lehallgató és felderítő berendezéseit. Közölte, hogy Ford elnökkel áttekintette a török— amerikai kapcsolatokat, és hogy Törökország ezeket „igen nagyra értékeli” és „minden tőle telhetőt megtesz, nehogy tovább romoljanak”. Mint az ADN közölte, Erich Honecker, az NSZEP első titkára, az NDK delegációjának vezetője Lech Tindemans belga miniszterelnökkel találkozott. A szívélyes légkörű eszmecserén az NDK és Belgium együttműködésének továbbfejlesztéséről volt szó. Honecker és Tindemans a megbeszélésen hangot adott meggyőződésének, hogy az európai biztonsági konferencia eredményei pozitívan fognak hatni a kétoldalú kapcsolatok fejlődésére is. „Munkareggelin” találkozott csütörtökön Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára és Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök is. A két vezető politikus 7— francia források szerint — a záródokumentumban foglalt következtetések megvalósításával és a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdésekről tárgyalt. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere csütörtökön délelőtt a Finlandia-palotában folytatott politikai eszmecserét nyugatnémet kollégájával, Hans-Dietrich Genscherrel. A négy nyugati hatalom állam- és kormányfői csütörtökön külügyminisztereik bevonásával munkaebédet tartottak a brit nagykövetség épületében. Az eszmecsere középpontjában a német kérdés és a kelet-nyugati kapcsolatok álltak. A munkaebéd befejeztével a nyugatnémet küldöttség szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország és az NSZK részvételével még az év vége előtt nemzetközi pénzügyi konferenciát tartanak. Kétoldalú eszmecserék és találkozók