Magyar Nemzet, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

r Péntek, 1975. augusztus 1....... emelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a részvevő álla­mok általános egyetértéssel elfogadták a határok sérthetet­lenségének elvét. Jugoszlávia nevében ünnepélyesen kijelen­tette, hogy hazája ezt az elvet kötelezőnek ismeri el. A jugoszláv államfő elisme­réssel méltatta az enyhülési és a tárgyalási politika eredmé­­nyeit, rámutatva, hogy maga az értekezlet is jelentős mér­tékben ennek a folyamatnak terméke és egyik legjelentő­sebb eredménye. Az új kap­csolatok kialakítása Európá­ban, a fokozott együttműködés állandó bővülése — mondotta — feltételezi a tömbökre oszlás megszüntetését. „Mély meg­győződésünk, hogy ez a tartós biztonság és béke létfontossá­gú feltétele Európában és a vi­lágon” — mondotta. A török és a «m­» korm­ányfő állásfoglalása A Tito jugoszláv elnök után felszólaló Süleyman Demirel török miniszterelnök — amint az várható volt — beszéde nagy részében a ciprusi kér­déssel foglalkozott. Elutasította Karamanlisz görög miniszter­el­nök előző napi kijelentéseit és — a Makariosz elleni puccs­­ra utalva, de figyelmen kívül hagyva azt, hogy azóta Görög­országban eltávolították az ezredesek juntáját. — Athént vádolta a helsinki záródoku­mentumban foglalt elvek dur­va megsértésével. — Tartjuk magunkat az európai biztonsági konferencia valamennyi határozatához, de Ciprus kérdésében fenntartás­sal élünk. Mivel csak a ciprusi görög közösség van képviselve Helsinkiben, s jogilag képte­lenség, hogy két közösséget tö­mörítő államot csak az egyik, vagy a másik közösség képvi­seljen, ezért a ciprusi állam képviselete ezen a konferen­cián nem tekinthető jogosnak és törvényesnek. Következés­képpen Törökország a záróok­mány rendelkezéseit nem te­kinti magára nézve kötelező­nek Ciprus vonatkozásában, s erről hivatalos közleményben értesítette a biztonsági konfe­rencia titkárságát, — hangsú­lyozta Demirel. A következő szónok Anker Jörgensen dán miniszterelnök, a biztonsági értekezlet jelentő­ségét méltatva, és az előkészítő tanácskozástól számított három év mérlegét megvonva hang­súlyozta: véleménye szerint igenlő választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a konferencia eredményei jónak mondha­­tók-e. Hozzátette, hogy az egyetértéssel kidolgozott meg­állapodások természetesen aligha lehetnek tökéletesek, de véleménye szerint a külügymi­niszterek által 1973-ban Hel­sinkiben elfogadott ajánlások­­hoz képest többet értek el, mint amennyire számítani le­hetett. Az aláírásra váró záró­okmány természetesen nem le­zárása valaminek, hiszen foly­tatni kell és ki kell szélesíteni az értekezlet által elindítot sokoldalú folyamatokat. A dán kormányfő a továb­biakban a közös piaci országok tevékenységének jelentőségét emelte ki, majd csatlakozott az előtte felszólalt nyugati kül­döttség-vezetőkhöz, amennyi­ben keveselte a­­harmadik ko­sáréban elért eredményeket. Leo Tindemans: d­­­l B Grailb­an már konkrét lépésekről lár,ralt­n­k m­a­jd Leo Tindemans belga mi­niszterelnök erről beszélt, hogy a politikai enyhülés irán­ti óhaj csak akkor lesz őszin­te, ha kiegészül a katonai eny­hüléssel is. A Záróokmány elv­­ia­n elismeri a kettő összefüg­gését, de Genfben mégsem tárgyaltak a katonai bizton­ság tényleges problémáiról — mondotta — s hozzáfűzte: az igazi enyhülés csak akkor kö­vetkezhet be, ha a szovjet— amerikai tárgyalások a hadá­szati fegyverzetek csökkenté­séről, és a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalások kielégítő eredményt hoznak. Tindemans is elégedetlensé­gét fejezte ki a „harmadik ko­sár”-hoz tartozó kérdésekben elfogadott szövegrészekkel, majd­ az 1977-re Belgrádba tervezett szakértői értekezlet­ről szólva kijelentette: ott nem szövegekről fogunk tárgyalni, mint most itt Helsinkiben, hanem konkrét lépésekről, amelyekért mi valamennyien felelősek leszünk. Olof Palme: A háború nem leh­et nemzeti célkitű­zések eszköze Ezután Olof Palme svéd mi­niszterelnök hangoztatta: a munka, amelyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt években, azon a kö­zös meggyőződésen alapult, hogy a háborút nem szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzé­sek elérésének eszközéül fel­használni. Felhívta a figyel­met a fegyerkezés változat­lanul magas színvonalára, a még megoldatlan helyi konf­liktusokra és erőfeszítéseket sürgetett a katonai biztonság riporterem­tésére. Svédország — mondotta Palme — a tárgyalásokon kez­dettől fogva felhívta a figyel­met a politikai és a katonai enyhülés szoros kapcsolataira.­­ Félreérthetetlenül leszö­gezt­ük, hogy a jelenlegi hatá­rokat sérthetetlennek tartjuk, de­ nem láthatunk a jövőbe, s ezért azt is leszögeztük, hogy ezek a határok, a nemzetközi joggal összhangban, békés esz­közökkel, megállapodás révén megváltoztathatók — hangoz­tatta Palme majd hosszasan fejtegette: nem feltétlenül tör­vényszerű, hogy minden idők­ben ..a két katonai tömb egyensúlyának kell a békét biztosítania Európában”. Brumno Kreisky: Az államok magaviseleti kód­exe Bruno Kreisky osztrák kan­­cellár felszólalásában hangoz­tatta, hogy az aláírásra váró okmány — amelynek tartal­ma, a benne érintett kérdések köre és jel­ene egyedülálló — az államok mag­aviseleti kó­dexe a jelenkorban. De bár­milyen átfogó és nagyszerű munkát végzett is az értekez­let — folytatta — minden at­tól függ, hogy mennyire reális tartalommal fártyik megtölte­ni az okmányban foglaltakat. Az­ európai biztonsági konfe­rencia egy szakaszt zár le és egyszersmind új szakasznak a kezdete is, és ezért jelentős eredményeket kell hoznia. Az osztrák kancellár — több előző szónokhoz hasonlóan — az enyhülés oszthatatlanságát hangsúlyozta és ezután a Kö­zel-Keletről kijelentette: „Er­ről a fórumról felszólítjuk az arab országok kormányait és Izraelt, tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy békés esz­közökkel rendezzék vitáikat­". I­rlw Kekkonen: I­ s jövendő m­űi­köd­ésün­k már rlkr/.iliHlöU A délutáni ülés következő szónoka U**ho Kekkonen köz­­társasági elnök, az értekezle­ten részt vevő finn delegáció vezetője volt. Kekkonen elnök a többi között hangsúlyozta: 35 ország legmagasabb szintű politikai vezetői érkeztek Hel­sinkibe, az­ európai biztonsági értekezlet­­ záróokmányának eiírására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös akarat a meg­rendezetlen kérdések megoldására összhangban a konferencián kidolgozott el­vekkel. A Helsinkiben aláírás­ra kerülő záróokmány kifeje­zi az egymástól történelmük­nél s politikai rendszerüknél Matn Nemzet l fogva különböző országoknak­­ azt a közös óhaját, hogy le­küzdjék az egymást elválasztó tényezőket, és arra tegyék a hangsúlyt, ami egyesíti, őket: a biztonság fokozására, az em­berek jólétének növelésére. A szónok ezután áttekintette a záróokmány főbb rendelke­zéseit, majd a biztonsági érte­kezleten végzett munkáról ki­jelentette: — A jövőben további együtt­működésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átül­hessék a gyakorlatba. Vélemé­nyünk szerint ennek az érte­kezletnek egyik legfontosabb határozata, hogy képviselőink két év múlva ismét találkoz­nak, és kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat. A jövőben is szükség lesz rá, hogy egyesít­sük erőfeszítéseinket a jelen elvek alapján. Az európai biz­tonsági értekezlet által elindí­tott folyamat azonban nem csupán egymást követő érte­kezletek folyamata. Szüntelen erőfeszítésekre lesz szükség ar­ra, hogy ezt a lendületet fenn­tarthassuk. Ami ezt a kérdést illeti, nyugodtan elmondhat­juk, hogy eljövendő együttmű­ködésünk már el is kezdődött. A portugál felszólalás elma­radása miatt a péntek délelőtti ülés első szónokaként feltünte­tett Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután, mint a csütörtök délutáni ülés zárószónoka. A spanyol kormányfő nagy hangsúllyal szólt a biztonság fogalmának szélesebb körű — Európán túlnyúló — értelme­zéséről és megelégedéssel álla­pította meg, hogy a Helsinki­ben aláírásra kerülő záróok­mány a földrészünkkel szám­­bos területek közül megnevezi a Földközi-tenger térségét. A Földközi-tenger északi és déli partja mentén élő népek re­mélhetően olyan szándékot lát­nak ebben, hogy a térséget az ott élő összes népek számára az igazságos béke térségévé vál­toztassák. A konferencia pénteken dél­előtt­ folytatja munkáját. A finn kormány fogadása A Finn Köztársaság kormá­nya csütörtökön este fogadást rendezett az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet harmadik szakaszának munká­jában részt vevő küldöttségek tiszteletére. Kádár Janó* Leonyid­ Brezsnyevvel • • találkozott lis/niersere s/ixialista vr/.rlohkrl, a finn államfőm*! Helsinkiből jelenti az MTI. A Finlandia-palotában csü­törtökön találkozott. Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára Leonyid Iljics Brezsnyevvel, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkárá­val. A beszélgetésen jelen volt Lázár György, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, valamint And­rej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere. A beszélgetésen, amely szí­vélyes légkörben zajlott le, a figyelem középpontjában az európai biztonsági és együtt­működési értekezlettel kap­csolatos kérdések álltak. Az eszmecserén mindkét részről megelégedéssel szóltak az MSZMP és az SZKP, vala­mint a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri kap­csolatainak fejlődéséről. Ugyancsak csütörtökön Kádár János találkozott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnökével is. A meleg elvtársi légkörű ta­lálkozón az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek fényében meg­vizsgálták a nemzetközi hely­zet­ néhány időszerű kérdését, valamint a testvéri magyar— bolgár kapcsolatok továbbfej­lesztésének kérdéseit. Kádár János csütörtökön délben látogatást tett Urho Kekkonennél, a Finn Köztár­saság elnökénél. A szívélyes légkörű találko­zón eszmecserét folytattak a két ország és a két nép kap­csolatainak és együttműködé­sének mind szélesebb körű ki­bontakozásáról és továbbfej­lesztésének lehetőségeiről, va­lamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet­ről. Érintették a nemzetközi helyzet más, időszerű kérdé­seit is A találkozón részt vett Paul Jyrkankallio, a Finn Köztár­saság budapesti nagykövete és Rónai Rudolf, a Magyar Nép­­köztársaság helsinki nagykö­vete is. Kádár János nyilatkozott a magyar sajtónak Kekkonen el­nökkel folytatott megbeszélé­séről. „Kekkonen úrhoz úgy jöttünk el, mint a magyar nép ismert, nagy és őszinte barát­jához, és mint az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet házigazdájához. Tisz­telegni jöttünk, üdvözletét át­adni, és emlékeztetni Rekko­nen elnök urat, hogy meghí­vása van, és bármikor szíve­sen látjuk Magyarországon. Emellett azért beszélgetünk gazdasági­ kapcsolatunk ak­tuális kérdéseiről, a nemzet­közi gazdasági problémákról is, amelyekkel együtt kell szembenéznünk.” Kádár János Helsinkiben megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, a Román Kom­munista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatairól, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet egyes kérdéseiről. Kádár János találkozott dr. Gustáv Husákkal, a Csehszlo­vák Kommunista Párt főtitká­rával, a Csehszlovák Köztársa­ság elnökével is. A meleg elv­társi légkörű találkozón meg­vitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos teen­dőket, és véleményt cseréltek a két szomszédos szocialista or­szág és a két párt kapcsola­tainak fejlesztéséről. A meg­beszélésen részt vett Lázár György és Lubomir Strougal, a Csehszlovák Kommunista Párt elnökségének tagja, miniszter­­elnök is. Az SZKIZ­­főtitkárának tárgyalásai Helsinkiből ,jelenti a TASZSZ. Csütörtökön Leonyid Brezsnyev baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval. Mindketten megelégedéssel szóltak az európai biztonsági konferenciáról, amely arra hi­vatott, hogy a további európai enyhülés és együttműködés számára megteremtse a tartós alapot. A tárgyaló felek a test­véri barátság szellemében vé­leményt cseréltek a szovjet— bolgár kapcsolatok fejlesztésé­nek néhány kérdéséről is. Brezsnyev ugyancsak talál­kozott Gustáv Hazekkal. Pozi­tívan értelmű­ek az európai ér­tekezlet zárószakaszának me­netét. Meggyőződésüket fejez­ték ki, hogy az értekezlet mun­kájának eredményei lényege­sen megerősítik az európai enyhülést és elvezetnek az európai államok kölcsönösen előnyös együttműködésének ki­­szélesítéséhez. Hangoztatták: az SZKP és a CSKP továbbra is minden tőle telhetőt elkö­vet, hogy az enyhülési folya­mat visszafordíthatatlanná vál­jék. Brezsnyev Pierre Elliot Tru­­deau kanadai kormányfővel is találkozott. A szívélyes meg­beszélő­­n a felek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájának kérdé­seiről, valamint a szovjet­­kanadai jószomszédi és köl­csönösen előnyös kapcsolatok további fejlesztéséről cseréltek véleményt. K­issínger sajtóértekezlete A Br«*a!si»yev-besM»d jellem­é nye a mértékletesség és a békülékenység Helsinkiből jelenti a UPI, az AFP és az AP. Az Egyesült Ál­lamok ellenzi Izrael eltávolítá­sát az ENSZ-ből — jelentette ki Kissinger amerikai külügy­miniszter csütörtökön Helsin­kiben tartott sajtóértekezletén. Az ilyen eljárás — mondotta — ellentétes lenne az ENSZ alapokmányával. Ha az ENSZ mégis erre szánja magát, az Egyesült Államok határozott és egyértelmű lépést tesz — tette hozzá Kissinger. Hozzá­fűzte, hogy ugyanez a véle­ménye Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Nyugat- Németországnak is. Kissinger beszámolt arról, hogy Ford elnök csütörtök reggel Demirel török minisz­terelnökkel megvitatta a Tö­rökországban létesített ame­rikai támaszpontok bezárásá­ról hozott döntést. Kijelentet­te, hogy a csütörtök reggeli tanácskozáson nem sikerült lé­nyeges eredményeket elérni, és nincs remény arra, hogy a közeljövőben Törökország megmásítaná elhatározását. A külügyminiszter szerint Ford elnök felajánlotta, hogy az Egyesült Államok térítés­­mentesen 50 millió dolláros katonai segélyben részesíti Tö­rökországot, ha Ankara meg­engedi az amerikai támasz­pontok további működését. Demirel elutasította Ford ajánlatát. Kissinger méltatta Brezs­­nyevnek a helsinki csúcstalál­,­kozón csütörtökön elhangzott­ beszédét. Kijelentette, hogy Brezsnyev felszólalásának két legfőbb jellemzője a mérték­letesség és a békü­lékenység. Mega­lakult az ifji portugál kormány A listát a­, államfő hazatérése után teszik közzé Simó Endre, az MTI lissza­boni tudósítója jelenti. A por­tugál Fegyveres Erők Mozgal­mának (MFA) legfelsőbb for­radalmi tanácsa a csütörtökre virradó éjszaka véget ért ülé­sén­ megerősítette az MFA köz­gyűlésének azt a július 26-i döntését, amelynek értelmében ezentúl háromtagú direktó­rium gyakorolja a politikai, katonai végrehajtó hatalmat. A direktórium tagjai: Costa Gomes köztársasági elnök, Vasco Gorcalves miniszterel­nök és Otelo Sáraivá de Car­­valho, a COPCON parancs­noka. Lisszaboni megfigyelők sze­rint az MFA legfelsőbb forra­dalmi tanácsát azért fosztották meg a végrehajtói hatalom gyakorlásától, mert forradal­mi és reformista tagjai között súlyos ellentétek támadtak , a portugáliai társadalmi beren­dezkedés körül, ezért lényegé­ben képtelenné vált az ország irányítására. A forradalmi ta­nács mostani döntése arról is tanúskodik, hogy a polgári de­­­mokrácia talaján álló katonai szárny elszigetelődött. A direk­tórium létrehozása abból a kényszerűségből fakad, hogy megszűnt a korábbi hatalmi koalíció, amelyben a forradal­mi népi erőkön kívül részt vett a polgári jobboldal és a Szo­cialista Párt is, viszont az MFA forradalmi többsége a következetesen baloldali pár­tokra támaszkodva folytatni akarja a társadalom mélyre­ható átalakítását. Portugáliában véget ért a kormányválság. Az új kor­mány megalakulását Costa Gomes elnök jelentette be csü­törtökön rövid repülőtéri nyi­latkozatában, mielőtt elutazott Helsinkibe. A kabinet összeté­teléről semmit nem közölt. A UPI hivatalos forrásból úgy értesült, hogy a kabinetlistát csak az elnök hazatérése után teszik közzé. Az AFP jelentése szerint Emidio Guerreiro, a kormány­ból kivált Demokratikus Nép­párt (PPD) főtitkára, aki je­lenleg Párizsban tartózkodik, egy nyilatkozatában megerősí­tette, hogy pártja továbbra is folytatja kampányát az MFA és a leendő kormány ellen. Az­zal vádolta az MFA-t, hogy nem a nép akaratának meg­felelően kormányoz, ezért a PPD nyilvános­ gyűléseken fog nyomatékot­­adni ellenzékisé­gének. ­ teai lián­ok az argentínai C­ardribában A fővárosban újabb sztrájk mozgalom Buenos Airesből jelenti a Reuter, az AP és az AFP. Fegyveres összetűzések törtek ki az argentínai Córdoba vá­rosában. A Monton erős nevű baloldali pe­mnista gerillaszer­­vezet fegyveresei megszállták az iparváros központjának né­hány utcáját, barikádokat emeltek, és tüzet­ nyitottak a rendőrségre Három rendőr meghalt, miközben megpróbál­ta hatástalanítani a gerillák egyik bombáját, amely a mű­velet közben felrobbant. A fegyveresek kocsikat gyújtot­tak fel és lángokban állt a tartományi kormányzat szék­háza is. Három héten belül Córdoba másodszor vált véres incidensek színhelyévé, és a váltságdíjak révén meggazda­godott gerillaszervezet újabb támadásokat helyezett kilátás­ba. Az utcai harcok tovább gyengítik Isabel Perón elnök gazdaságilag és politikailag 3 Helsinkiből jelenti a UPI, a­­ Reuter és az AFP. Ford ame­rikai elnök és Demirel török mi­niszterelnök csütörtökön reggel, közvetlenül a csúcsértekezlet délelőtti ülésének megnyitása előtt munkareggeli keretében folytatott eszmecserét a két ország súlyos ellentéteiről. A UPI szerint azonban szemmel láthatóan semmiféle megol­dást sem találtak a két NATO- szövetséges válságának áthida­lására. Demirel a megbeszélés után az újságíróknak kijelen­tette, hogy „egyelőre” nem működtetik az Egyesült Álla­mok törökországi amerikai le­hallgató és felderítő berende­zéseit. Közölte, hogy Ford el­nökkel áttekintette a török— amerikai kapcsolatokat, és hogy Törökország ezeket „igen nagyra értékeli” és „minden tőle telhetőt megtesz, nehogy tovább romoljanak”. Mint az ADN közölte, Erich Honecker, az NSZEP első tit­kára, az NDK delegációjának vezetője Lech Tindemans belga miniszterelnökkel találkozott. A szívélyes légkörű eszmecse­rén az NDK és Belgium együttműködésének továbbfej­lesztéséről volt szó. Honecker és Tindemans a megbeszélésen hangot adott meggyőződésé­nek, hogy az európai biztonsá­gi konferencia eredményei po­zitívan fognak hatni a kétol­­dalú kapcsolatok fejlődésére is. „Munkareggelin” találkozott csütörtökön Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára és Giscard d’Es­­taing francia köztársasági el­nök is. A két vezető politikus 7— francia források szerint — a záródokumentumban foglalt következtetések megvalósítá­sával és a kétoldalú kapcso­latokkal összefüggő kérdések­ről tárgyalt. Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere csütörtökön dél­előtt a Finlandia-palotában folytatott politikai eszmecserét nyugatnémet kollégájával, Hans-Dietrich Genscherrel. A négy nyugati hatalom ál­lam- és kormányfői csütörtö­kön külügyminisztereik bevo­násával munkaebédet tartot­tak a brit­ nagykövetség épüle­tében. Az eszmecsere közép­pontjában a német kérdés és a kelet-nyugati kapcsolatok áll­tak. A munkaebéd befejeztével a nyugatnémet küldöttség szóvi­vője közölte, hogy az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britan­­nia, Franciaország és az NSZK részvételével még az év vége előtt nemzetközi pénz­ügyi konferenciát tartanak. Kétoldalú eszmecserék és találkozók

Next