Magyar Nemzet, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
% mazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja, vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista-leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A proletár internacionalizmus eszméje — A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi összefogásával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében, ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat, tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte, és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szovjetelleneség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető minden antimarxista és szakadár nézet felhasználásával gyengíteni. — A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk A társadalmi haladás földrésze . Befejezésül, kérem a testvérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet. egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rendszeresen találkozzanak. .A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibe vevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen. A közös feladatok körültekintő meghatározása Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért folytatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a részével is, amely felhívással , fordul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjenek együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmánytervezetet, és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Az MSZMP első titkárának baráti találkozói Kádár János, az MSZMP első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. A két párt vezetői foglalkoztak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciája fontos hozzájárulás földrészünk kommunista és munkásmozgalmának összeforrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egymást az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásának alakulásáról és kifejezték teljes megelégedettségüket afelett, hogy állandóan mélyül a magyar—szovjet pártés államközi együttműködés. A találkozó baráti légkörben zajlott le. Szerdán Berlinben baráti találkozót tartott Kádár János és Erich Honecker. A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak az európai kommunista és munkásmozgalom, továbbá a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Méltatták a kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának nagy jelentőségét, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó, harc szempontjából. Az MSZMP KB első titkára elismeréssel szólott az NSZEP- nek az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítése során kifejtett tevékenységéről. Kádár János és Erich Honecker megelégedésének adott kifejezést, hogy állandóan bővülnek és szilárdulnak az MSZMP és az NSZEP, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri kapcsolatai. A találkozó szívélyes és elvtársi légkörben zajlott le. Kádár János Berlinben ugyancsak véleménycserét folytatott Gustáv Busákkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. Az elvtársi és szívélyes megbeszélés során a két testvérpárt képviselői véleménycserét folytattak az MSZMP XI. kongresszusán és a CSKP XV. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséről. Megelégedéssel nyilatkoztak a magyar— csehszlovák együttműködés terén elért színvonalról, mind párt, mind állami vonatkozásban és állást foglaltak az együttműködés továbbfejlesztése mellett. Véleménycserét folytattak továbbá a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az európai kommunista és munkáspártok jelenlegi konferenciája hozzájárul mozgalmunk egységének erősítéséhez, annak a harcnak továbbfejlesztéséhez, amelynek Magyar Nemzet célja a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájának megteremtése. Kádár János és Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára szintén megbeszélést folytatott Berlinben. A találkozón megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának közösen kidolgozott dokumentuma elősegíti a kommunista és munkáspártok egységének erősödését, a forradalmi, demokratikus haladó erőknek az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért vívott harca fejlődését. Kádár János és Nicolae Ceausescu kifejezték a magyar-román párt- és államközi kapcsolatok, az együttműködés bővítésére irányuló készségüket. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Kádár János szerdán Berlinben baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP első titkárával. Mint a TASZSZ beszámolt róla, Leonyid Brezsnyev ugyancsak találkozott Zsivkovval, Husákkal, Ceausescuval is, valamint több nyugat-európai kommunista párt vezetőjével. Aicolae Ceausescu: Határozol! lesz! „A Román Kommunista Párt delegációja attól az óhajtól indíttatva vesz részt az európai kommunista és munkáspártok értekezletén, hogy ennek a tanácskozásnak a munkája sikerrel záruljon, hozzájáruljon pártjaink szolidaritásának és együttműködésének erősítéséhez, a munkásosztálynak és a széles néptömegeknek a társadalmi haladásért, a biztonságért és a békéért való fokozott harcához az európai kontinensen és szerte a világon” — jelentette ki felszólalásában Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményével foglalkozva kijelentette: „Nyíltan meg kell mondani, hogy azok a remé- nyek, amelyeket a népek a Helsinkiben aláírt dokumentumhoz fűztek, mindmáig nem teljesültek. Az a véleményünk, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet okmányai egységes egészet alkotnak, s hogy minden erőt mozgósítani kell azok maradéktalan és teljes megvalósítására." „Figyelembe kell vennünk viszont azt a tényt, hogy az enyhülés területén elért eredmények is csupán a kezdetet kelési lépéseket jelentik. A világon léteznek erők, amelyek veszélyeztetik az enyhülés és a béke irányvonalát, veszélyeztetik a népek biztonságát. Továbbra is bizalmatlanság áll fenn az államok között, néha még éleződik is, és ez újabb akadályokat támaszt a tényleges biztonság megteremtésének folyamatában. Európában két katonai tömb áll egymással szemben. Véleményünk szerint addig nem lehet beszélni az európai biztonság létrejöttéről, míg nem tesznek határozott lépéseket a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés irányában.” „Mi, román kommunisták — folytatta —, abból indulunk ki, hogy minden egyes párt közvetlenül felelős saját munkásosztályának és saját népének, s ha ennek a felelősségnek eleget tesz, nagy nemzetközi kötelességeinek egyikét is teljesíti. Pártunk úgy véli, hogy a forradalmi hazafiság, a saját nép szeretete, létérdekének megvédelmezése a kommunisták egyik alapvető, meghatározó lényeges vonása.” Ceausescu ezután szólt az internacionalizmusról, a pártok közötti kapcsolatok fejlesztéséről. Todor Zsivkov: Az egyetemes gondok megoldásához közös erőfeszítés szükséges . A bolgár kommunisták abból indulnak ki, hogy a népek és az államok, társadalmi rendszerük különbözőségétől függetlenül, érdekeltek a béke megőrzésében. Az emberiség előtt álló egyetemes problémák megoldásához mindkét rendszer államainak közös erőfeszítéseire van szükség — hangsúlyozta Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt első titkára. — A marxisták—leninisták tisztában vannak azzal, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése nem változtatta meg sem a kapitalizmus, sem a szocializmus természetét. A feszültség enyhülése kedvez a kapitalista országok demokratikus erői összefogásának és meggyorsítja a világforradalmi folyamat fejlődését és elmélyülését — állapította meg Zsivkov és hangsúlyozta, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni és a leszerelési világértekezlet összehívása minden bizonnyal elősegíti majd az enyhülést katonai területen. A továbbiakban elítélte a nemzetközi reakciónak arra irányuló kísérleteit, hogy felszítsa a szovjetellenességet. Határozottan állást foglalt a maoista politika ellen, amely az enyhülés aláásására és a szovjetellenes kampány szítására irányul. Todor Zsivkov beszédében nagy teret szentelt a nemzetközi kommunista mozgalom egysége és összeforrottsága jelentőségének. Nem titok, hogy a testvérpártok között lehetnek nézetkülönbségek, a fontos azonban az, hogy ezeket elvtársi módon vitassuk meg — hangsúlyozta, majd rámutatott arra, hogy a világforradalmi mozgalom sokrétűsége megköveteli a nemzeti sajátosságok figyelembevételét a politika és a taktika kidolgozásában, de a nemzeti sajátosságok nem helyezhetik hatályon kívül a társadalmi fejlődés fő törvényszerűségeit. — Megértjük a kapitalista országok kommunista pártjainak erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy létrejöjjön az egész munkásosztály akcióegysége és kutassák a szociáldemokratákkal való együttműködés módjait. Nyilvánvalóan párbeszédre van szükség és ez a dialógus annál eredményesebb, hatékonyabb lesz, minél világosabbak lesznek álláspontjaink, minél következetesebben fogjuk védelmezni kommunista elveinket — mondta. Gustav Hasaik: A békés, igazságos élet távlatai „Pártjaink előtt az az igényes és felelősségteljes feladat áll, hogy továbbfejlesszük a szervezeti és a politikai nevelőmunkát, élére álljunk a békéért és a boldog jövőért vívott harcnak, annak a harcnak, amelynek eredményeként Európa valóban a béke és a haladás kontinensévé válik” — mondta Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja főtitkára. Beszélt arról, hogy az európai földrészen történő eseményeknek nagy jelentőségük van az egész világ fejlődése szempontjából, és megállapította, hogy a szocialista országok sikeres fejlődése, a kommunista és a munkásmozgalom eredményes küzdelme jelentősen növeli a szocializmus eszméjének vonzerejét, s a dolgozók széles tömegei elé tárják a békés, igazságos élet távlatait .Egyre többen ismerik fel, hogy a Szovjetunió a szocialista és a kommunista társadalom felépítésével, békepolitikájával olyan erőt képvisel, mely döntő befolyással van a világon végbemenő pozitív fejleményekre. Ezek egyike az európai biztonsági értekezlet megtartása és eredményes befejezése volt — mondta Husák. — Befolyásos reakciós erők azonban több kapitalista országban — szembe fordulva a szocialista országok erőfeszítéseivel — megkísérlik megakadályozni a helsinki záróokmány ajánlásainak megvalósulását, megkísérlik meghamisítani a konferencia eredményeit, elferdíteni és önkényesen értelmezni a záróokmányt, ezzel ürügyet teremtve maguknak arra, hogy beavatkozhassanak a szocialista országok belügyeibe.” Megemlítette, hogy naponta történnek kísérletek a kommunista pártok meggyengítésére egyes pártok elszigetelésére. .Pártunk számára — jelentette ki Husák — elsőrendű jelentősége van a szocialista közösség országai közötti együttműködésnek, akcióegyeztetésnek és akcióegységnek.” nénk Hoekstra: Önállóság és szolidaritás Herak Hoekstra, a Holland Kommunista Párt elnöke nagy jelentőségűnek nevezte a kommunista és munkáspártok közötti jelenlegi és jövőbeni, széles körű vélemény- és tapasztalatcserét. Szólt arról, hogy a gazdasági és pénzügyi válság nagymértékben megrendítette a kapitalista rendszert A válság hevessége nyilvánvalóvá tette a jobboldali szociáldemokrata álláspont csődjét. A Holland KP elnöke kifejtette azt a véleményét, hogy a jelenlegi körülmények között a kommunista és munkáspártoknak országaik néptömegeinek érdekeiből kiindulva önállóan kell meghatározniuk tevékenységüket, s ezzel hozzájárulniuk a békéhez, a biztonsághoz, a társadalmi haladáshoz Európában és az egész világon. Másrészt — mondta —, pártjának az a véleménye, hogy a kommunista pártoknak, önálló irányvonaluk és tevékenységük alapján, egyeztetniük kell tevékenységüket, s fejleszteniük a szolidaritást. Herbert Ries: Egységre irányuló akarat „Az a tény, hogy a hosszas előkészítések után, és a bizonyos kérdésekben felmerült nézeteltérések ellenére egy asztalnál ülünk és ezen az asztalon közös dokumentumtervezet fekszik, azt mutatja, hogy mi, kommunisták, tudatában vagyunk országunk munkásosztálya és népe iránti kötelességünknek, s hogy politikai tevékenységünket az egységre irányuló akarat határozza meg” — hangoztatta Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke. A későbbiekben Mies hangsúlyozta: sok minden valóra vált abból, amiért a kommunisták Európában és az NSZK- ban küzdenek, amiért a békeszerető erők harcolnak. Emlékeztetett viszont az NSZK és általában a NATO-országok erőfeszítéseire a fegyverkezés terén, és arra, hogy az NSZK- ban egyesek megkísérelnek beavatkozni a szocialista országok belügyeibe. Beszélt a demokratikus jogok és szabadságjogok korlátozásáról, a jobboldali tendenciák erősödéséről az NSZK politikai és társadalmi életében. Jean Terfor: A pártok kettős elkötelezettsége Jean Terive, a Belga EP alelnöke egyebek között elmondta: a konferenciát előkészítő munka, az ottani viták hozzájárultak ahhoz, hogy felszínre hozzák a pártok előtt álló, alapvető jelentőségű kettős kötelesség problémáját. Először is minden pártnak kötelessége, hogy harcát egy olyan politikai irányvonal alapján folytassa, amely megfelel az illető ország társadalmi, gazdasági és politikai feltételeinek. Másodszor: minden kommunista és munkáspárt előtt az a feladat áll, hogy együttműködését és internacionalista szolidaritását Marx, Engels és Lenin gondolatainak alapján folytassa és fejlessze. A kapitalista Európa kommunista és munkáspártjai előtt álló feladatok a következőkben összegezhetők — mondta: élére kell állni a tőkés rend alapvető megváltoztatásáért folyó harcnak, vezetni kell azt, s meg kell világítani ennek a harcnak a jelentőségét. El kell oszlatni a tőkés renddel kapcsolatos illúziókat, hasznos és értelmes alternatívákat kell kidolgozni. Jákob Lechleiter: A nagytőkének szembe kell néznie , a válsággal Jákob Lechleiter, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára felszólalásában elemezte a svájci kapitalizmus sajátosságait, a svájci dolgozók helyzetét. Elmondotta, hogy a svájci nagytőkének, amely hosszabb ideig egyedülálló helyzetben volt a világon, napjainkban szembe kell néznie egyfelől a szocialista országok növekvő gazdasági hatalmával, másfelől pedig a kapitalista világ általános politikai és gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságával. A kapitalista világgal szorosan összekötött Svájcot, noha megkésve, de annál gyorsabb ütemben elérte a válság. Egymás után zártak be az üzemek, az országban több mint kétszázezer munkanélküli van. A Svájci Munkapárt politikája arra irányul, hogy megteremtse a munkásosztály egységét, s létrehozzon egy széles, monopóliumellenes frontot. Jakob Lechleiter Svájc semlegességével kapcsolatban különösen kiemelte az enyhülés, a leszerelés jelentőségét, a helsinki értekezlet pozitív szerepét. Hangoztatta, hogy a burcsoá sajtó ugyanakkor rendszeresen megkísérli elferdíteni a kis országok számára is oly fontos helsinki záróokmány értelmét. A Svájci Munkapárt — jelentette ki végül Lechleiter — mindig szolidáris volt azokkal a népekkel, amelyek jogaikért és függetlenségükért küzdenek. Harilaosz Florakisz: Előtérbe helyezni a közös harcot és stratégiát — Az európai kommunista és munkáspártok legutóbbi konferenciája óta több mint kilenc év telt el. A mostani berlini konferencián pártunk, mint legális párt vesz részt —mondotta többek közt beszédében Harilaosz Florakisz, a Görög KP első titkára. — A győzelmet pártunk és népünk 30 évi kemény harca előzte meg. Ezt a harcot a nemzetközi kommunista mozgalom és a világ haladó erőinek támogatásával vívtuk. — A görög párt is osztja a testvérpártok meggyőződését, hogy az egyes országok eltérő adottságai problémákat vetnek fel a szocialista átalakulásokhoz vezető úton. Azt is tudjuk, hogy az eltérő sajátosságok különböző problémák eltérő megközelítését követelik meg. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy a múltban éppen a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei, valamint a közösen elfogadott akcióprogram tette lehetővé a forradalmi munkásmozgalom történelmi jelentőségű győzelmeit. Görögország kommunistái éppen ezért üdvözlik a testvérpártok kölcsönös megértéséhez vezető minden olyan lépést, amely előtérbe helyezi a közös harc ügyét, a közös stratégia kidolgozását. A Görög KP első titkára a nemzetközi helyzetről szólva nagy elismeréssel nyilatkozott arról a jótékony befolyásról, amelyet a Szovjetunió politikája többek közt a ciprusi kérdés igazságos megoldására gyakorol, majd befejezésül hangsúlyozta: a görög nép a maga tapasztalataiból tudja, hogy a szovjetellenesség minden időben csak kárára von hazájának. Csütörtök, 1976. július L. –