Magyar Nemzet, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
rentik, 1977. július 1. Előzetes megbeszélések szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről A külpolitikai helyzet NYUGAT-EURÓPA gazdasági helyzete változatlanul súlyos és a kilátások továbbra sem kecsegtetőek — állapították meg a Közös Piac kormányfői csütörtökön befejeződött kétnapos londoni csúcsértekezletükön, amelyen számos világpolitikai kérdést vitattak meg és állást foglaltak a közel-keleti válság kérdésében. Péntektől, július 1-től különben kontinensünk nyugati fele gyakorlatilag egységes szabadkereskedelmi övezetté alakul át, amennyiben a Közös Piac kilenc és az EFTA hét tagállama között lényegében véve megszűnnek az ipari termékek vámjai. Ezzel egyidőben megszűnnek az utolsó különbségek is az EGK hat alapító tagja és a három későbben csatlakozott ország (Nagy-Britannia, Dánia, Írország) között. Fontos politikai fejlemény Nyugat-Európa egésze szempontjából a hat olasz párt program-megállapodása. Harminc éve nem volt ilyen széles nemzeti egység néhány alapvető probléma kezelésében s ennek politikai hordereje túlmutat Itália határain: a pártok megegyezése de facto bekapcsolta az Olasz KP-t a kormánytöbbségbe. A hat fejezetből álló, közös intézkedéseket törvényjavaslatokat tartalmazó okmányt most vitatják meg az egyes pártok vezető szervei, a jóváhagyást Rómában biztosra veszik. Berlinguer, az OKP főtitkára az olasz politikai élet „minőségileg új tényének” minősítette a megállapodást. Egyúttal azonban hangsúlyozta, hogy a helyzet megkövetelné az olyan egységkormányt, amelyben a kommunisták valóságosan is részt vennének, ám ezt egyelőre a kereszténydemokraták elutasítják. Más politikai helyzetben és más jelleggel, ám ugyancsak közös programot tárgyalnak Franciaországban, ott a kommunista és a szocialista párt igyekszik időszerűsíteni a korábban vázolt, közös elképzeléseket, megszüntetni a keletkezett nézeteltéréseket az egyes programpontokról. A csütörtöki l’Humanité azonban hangoztatja, hogy gondos tárgyalásokra van szükség, nem elegendő a sürgető időre hivatkozni. Sajtóértekezletén Jimmy Carter amerikai elnök is foglalkozott a kialakult izraeli—amerikai feszültséggel, amelynek élét tompítani igyekezett. Asszad Szíriai elnök ugyanakkor komor hangulatú nyilatkozatot adott, a növekvő háborús veszélyre figyelmeztetve A Begin-kormány hatalomra jutása következtében előállt helyzettel foglalkozik a csütörtöki Pravda is, rámutatva, hogy Izraelben a legreakciósabb, legsovinisztább elemek kerültek hatalomra. Leplezetlen igényeik már a hivatalos Washingtont is kellemetlenül érintik, s ezért bizonyos értelemben „elhatárolni” igyekszik magát Tel Avivtól. A szovjet lap azonban utal azokra a megfigyelőkre, akik manővernek tekintik a legújabb washingtoni megnyilvánulásokat, azoknak fő célja megnyugtatni az arab államokat az Izraelnek küldött újabb fegyverszállítmányok miatt. Erélyes hangú határozattervezetet terjesztettek elő az afrikai és az el nem kötelezett országok a Biztonsági Tanácsban elítélve az Afrika déli részén levő fajüldöző rezsimeket. A javaslat felhívja a világszervezet tagállamait, hogy haladéktalanul nyújtsanak anyagi segítséget a rhodesiai agresszió áldozatává esett mozambiki kormánynak és hozzanak közös szankciókat a Smith-rezsim ellen. A Namíbia felszabadításáért küzdő Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) legújabb nyilatkozata megállapítja, hogy Pretoria a nyugati hatalmakkal karöltve meg akarja őrizni Namíbiában a fajüldöző rendszert. Az amerikai—angol terv valójában a Vorster-rezsim érdekeit védelmezi, amikor a pretoriai csapatok jelenlétében akar „általános választásokat” tartani — mutat rá a SWAPO, részt vett az MSZMP küldöttsége is, Győri Imrének, a KB titkárának vezetésével. A tanácskozás harmadik munkanapján több felszólalás után Konsztantyin Závodon, a Béke és Szocializmus főszerkesztője köszönetet mondott a tanácskozáson való részvételért a küldötteknek, majd a konferencia az Internacionálé hangjaival véget ért. Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség prágai tudósítása hangsúlyozza, valamennyi felszólalás közös vonása volt az a gondolat, hogy a Nagy Október századunk legfontosabb eseménye, amely meghatározta világunk fejlődési irányát. A szónokok hangoztatták, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok közössége döntő módon járul hozzá a nemzetközi forradalmi folyamat kibontakozásához, s a békének, a népek biztonságának legfőbb támaszát jelenti. A konferencián részletesen megvitatták annak kérdését, hogy milyen elvi jelentőséggel bír az egyes országok konkrét feltételei között Október tapasztalatainak, a Szovjetunió és a szocialista országok Októbert követő fejlődéséből levonható tapasztalatoknak elmélyült tanulmányozása és alkotó módon való felhasználása és annak helyes értékelése, hogy e tapasztalatok mily nagy mértékben járultak hozzá az emberiség társadalmi fejlődéséhez. Az értekezleten hangsúlyozták, hogy a szocialista országok tapasztalatai és az általuk elért vívmányok felbecsülhetetlen jelentőségűek az egykori gyarmati és félgyarmati népek számára társadalmi fejlődésükért és nemzeti függetlenségük megszilárdításáért vívott igazságos harcukban. A prágai konferenciát elvtársi légkör és internacionalista szolidaritás jellemezte. Kádár János interjúja a Frankfurterundschaubau Bonnból jelenti az MTI. A Frankfurter Rundschau című nyugatnémet napilap csütörtökön egész oldalas interjút közölt Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, közelgő NSZK- beli hivatalos látogatása alkalmából. Willy líraiul! Kajjtóértekezlete Varsóban Varsóból jelenti az MTI. Willy Brandt, az SPD elnöke csütörtökön sajtóértekezletet tartott a lengyel fővárosban. Brandt közölte, hogy látogatásának egyik célja Schmidt kancellár szeptemberi lengyelországi látogatásának előkészítése volt, s nagyon elégedett varsói tárgyalásaival. Az együttműködési lehetőségekről szólva Brandt kiemelte a, energiaellátás és a harmadik piacokon való közös fellépés kérdését és az ifjúság kapcsolatainak problémáját. Nemzetközi kérdésekről szólva az SPD elnöke és Edward derek, a LEMP KB első titkára állást foglaltak az európai biztonság erősítése mellett, és hangsúlyozták, hogy valamennyi, a belgrádi értekezleten felvetődő kérdés egyenlő értékű — a helsinki értekezlet záróokmányának nincsenek fontos és kevésbé fontos pontjai. Újságírók kérdéseire válaszolva Brandt Kádár János közelgő nyugat-németországi látogatásáról a következőket mondotta: — Nagyon örülünk Kádár Járos úr NSZK-beli látogatásának. Én sajnos csak 6-án találkozhatom vele, mert finnországi utam csak azt teszi lehetővé, hogy hatodikén délelőtt beszélgethessünk először. Ezt megelőzően a kancellárral, a szövetségi elnökkel és más személyiségekkel találkozik. Rendkívül örülünk nemcsak annak, hogy fontos kereskedelmi partner képviselőjét köszönthetjük személyében, hanemannak is, hogy minden bizonnyal ezeket a kapcsolatokat sikerül majd még jobban kiépíteni. A kétoldalú együttműködésen túl eszmecserét folytatunk az európai fejlődés kérdéseiről is. Még egyszer hangsúlyozom, hogy nagy örömmel és rokonszenvvel tekintünk a látogatás elé — mondta Brandt. Befejeződött a prágai tudományos-elméleti konferencia Prágából jelenti az MTI. Prágában csütörtökön befejeződött a Béke és Szocializmus. • a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóirata által „A Nagy Október és a mai világ” címmel rendezett háromnapos tudományos-elméleti konferencia. A tanácskozáson 66 kommunista és munkáspárt, valamint 10 forradalmi, demokratikus és nemzeti felszabadító párt, illetve szervezet képviselői a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából elemezték annak történelemformáló szerepét és a jelenlegi nemzetközi és nemzeti folyamatokra gyakorolt hatását. A jubileumi konferencián Slinabrói amnesztia Csehszlovákiában Prágából jelenti az MTI. Csütörtökön Prágában bejelentették, hogy a csehszlovák kormány rendelkezést hagyott jóvá a hivatalos engedély nélkül külföldre távozott csehszlovák állampolgárok és Csehszlovákia jogi kapcsolatairól, vagyis lényegében széles körű hazatérési amnesztiát hirdetett meg. A kormányrendelkezés lehetővé teszi, hogy azok az állampolgárok, akik külföldi tartózkodásuk idején nem kapcsolódtak be Csehszlovákia érdekeit sértő akciókba, rendezhessék az országhoz fűződő viszonyukat. A kormány ezt a döntést — mint a hivatalos közlemény rámutat — annak a ténynek alapján hozta, hogy a csehszlovák hatóságok beleegyezése nélkül külföldön tartózkodó állampolgárok többsége tartósan érdeklődést tanúsít hazája iránt. Csehszlovákiában élő rokonaik többsége is arra törekszik, hogy hozzátartozóik visszatérhessenek hazájukba, vagy hogy lehetővé váljanak egymással való találkozásaik. Az új rendelkezés értelmében a több mint 5 évet engedély nélkül külföldön töltött csehszlovák állampolgárok a jelenlegi lakóhelyük szerint illetékes csehszlovák képviseleti intézmények útján kérhetik az országból történt kiköltözésük utólagos engedélyezését vagy állampolgári kötelékükből való elbocsátásukat, hazatérésüket pedig a csehszlovák hatóságok bármikor engedélyezhetik. Azoktól a csehszlovák állampolgároktól, akik közreműködtek külföldi tévé-, rádió- vagy sajtószervek ellenséges megnyilvánulásaiban, vagy más módon kárt okoztak Csehszlovákiának, az érvényes csehszlovák törvények szerint megvonják az állampolgárságot. A csehszlovák kormány egyúttal úgy döntött, hogy amíg a csehszlovák hatóságok engedélye nélkül külföldön tartózkodó állampolgárok nem rendezik Csehszlovákiával való viszonyukat, csak azt teszik lehetővé számukra, hogy Csehszlovákiában élő és már nyugdíjas szüleik meglátogathassák őket. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya e döntés ellenére negatív jelenségnek tartja az állampolgárok engedély nélküli külföldi tartózkodását, amely szemben áll a szocialista hazafiság elveivel, következményeiben pedig azoknak az erőknek kezére játszik, amelyeknek nem érdekük a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése és a világbéke fennmaradása. A csehszlovák kormány azonban a szóban forgó döntéssel újból bizonyítani kívánja, hogy ebben az ügyben is maradéktalanul eleget tesz a helsinki konferencia záróokmányának — hangoztatja a hazatérési amnesztiáról kiadott hivatalos közlemény. TVS/.N/.-fel isnt és a saskiiiiloniki-fili'iényeléskil csjillicisnicv-Cartrr találkozóra Moszkvából jelenti a TASZSZ. Annak kapcsán, hogy a Fehér Ház szóvivője hivatalos bejelentést tett Leonyid Brezsnyev és Carter elnök lehetséges találkozójáról, a TASZSZ közli, hogy a kérdést az amerikai fél vetette fel, s a vele kapcsolatos megbeszélések előzetes jellegűek voltak. Carter sajtóértekezlete Eljállott: nem rendeli el a B-1 -es bombázó gyártását Heltai András, az MTI tudósítója jelenti Washingtonból. Jimmy Carter amerikai elnök csütörtöki sajtóértekezletén bejelentette: egyelőre nem rendeli el a B-1-es típusú új hadászati bombázó gyártását. Carter szerint az új amerikai fegyver, a cirkáló (szárnyas) rakéta kifejlesztése játssza a legnagyobb szerepet elhatározásában. Jóllehet, az elnök választási kampányában ellenezte a B—1-esre szánt milliárdos kiadásokat (egyetlen gép becsült költsége 137—160 millió dollár), bejelentése meglepetés volt: az amerikai sajtó arra számított, hogy Carter — legalábbis részben — zöld utat ada bombázó programnak. A képviselőhöz többsége a múlt héten már a kísérleti példányok továbbépítése mellett döntött. Az amerikai elnök egyébként azt mondotta: folyamatos tanácskozásokra lenne szükség Leonyid Brezsnyevvel, a szovjet vezetőkkel, szükséges az ismeretség, a személyes kapcsolatok kialakítása. Ezért a maga részéről üdvözölné, ha még ebben az évben mód nyílna találkozóra Leonyid Brezsnyevvel — hangoztatta. A cél az lenne, hogy megvizsgálják: hogyan lehetne gyorsabb döntésekre jutni a megvitatás alatt álló kérdésekben. Hozzáfűzte: korai még a Brezsnyevvel való találkozó helyéről, időpontjáról beszélni, amíg nem ismeretes, mi a Szovjetunió álláspontja a kérdésben. Az amerikai elnök szerint jó légkörben haladnak a SALT- ról folyó technikai tárgyalások csakúgy, mint az atomkísérletek teljes eltiltásáról, a jegy Vance beszéde az amerikai-kínai kapcsolatokról New Yorkból jelenti az MTI. Az Egyesült Államok politikailag, katonailag változatlanul erős, sőt növekvő szerephez kíván jutni az ázsiai és a csendes-óceáni térségben, ahol elsőrendű gazdasági érdekei vannak. Erről beszélt Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szerdán este New Yorkban az Ázsiatársaság vacsoráján. Az augusztusban Pekingbe utazó Vance szerint az amerikai külpolitika központi kérdése a jó viszony Kínával. Washington „haladni kíván a kapcsolatok teljes normalizálása felé”. „Elismerjük, hogy — amint az 1972-es sanghaji közlemény is kifejezte — csak egy Kína van” — hangoztatta Vance, hozzátéve: Amerika fontosnak tartja, „hogy a tajvani kérdést békésen, egymás között oldják meg a kínaiak”. A beszéd elhangzása előtt amerikai kormánykörökben rámutattak: a külügyminiszter nem tett említést az Egyesült Államok és Tajvan védelmi szerződéséről. Mint ismeretes, Kína csak a Washington és Tajvan kapcsolatainak megszakítása után hajlandó a teljes jogú diplomáciai kapcsolatokra. „Pekingbe készülve, tudatában vagyunk annak, hogy a normalizálási folyamat nem lesz könnyű, vagy azonnal nyilvánvaló” — mondotta Vance. Megfigyelők szerint valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok a közelebbi jövőben elejtené Tajvant. Mindenesetre tény, hogy megvédésének amerikai kötelezettségét a külügyminiszter ezúttal nem is említette, figyelemre méltó gesztus Pekingnek. Vance biztosította Kínát, hogy az USA „nem vesz részt semmilyen Kína ellen irányuló egyezményben és tiszteletben tartja Kína elkötelezettségét „függetlensége, egysége” mellett. A közös piaci zsúrsértekezlet kevés döntést hozott Londonból jelenti az MTI. A Közös Piac idei második csúcsértekezlete különösebb eredmények nélkül ért véget Londonban. Callaghan angol miniszterelnök, a csúcstalálkozó elnöke a záró sajtóértekezleten „igen hasznosnak” nevezte az eszmecserét, Roy Jenkins, a brüsszeli bizottság elnöke viszont kesernyésen hozzáfűzte, hogy a csúcstalálkozó meglehetősen kevés döntést hozott. A kormányfők áttekintették a kelet—nyugati kapcsolatokat, különös tekintettel a szovjet— amerikai viszony alakulására, valamint az EGK és a harmadik világ kapcsolatait. Az afrikai kérdések megvitatásánál Giscard d'Estaing francia elnök beszámolt kormánya zaire-i beavatkozásának okairól és a kelet-afrikai fejleményekről, Callaghan pedig a rhodesiai helyzetről. Az angol kormányfő sajtóértekezleten leszögezte, hogy az EGK továbbra is az enyhülés híve, és meggyőződése, hogy a Szovjetunió is erre törekszik. A közel-keleti problémakört illetően a kormányfők szándékosan nem részletezték a palesztin haza fogalmát, amelyet most már a közel-keleti rendezés részének tartanak. A palesztin államnak a megoldás folyamatában kell konkretizálódnia — mondotta Callaghan. Asszad az ötödik közel-kileli háború veszélyéről Bejrútból jelenti a UPI. Hafez Asszad szíriai köztársasági elnök figyelmeztetett egy izraeli „villámháború” eshetőségére és felszólította az arab államokat,hogy véleménykülönbségeiket félretéve, nézzenek szembe egy ötödik közel-keleti háború veszélyével. Az elnök az al Anvar című libanoninapilap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában kifejtette, hogy „minden, amit Menahem Begin izraeli miniszterelnök és klikkje mond, vagy tesz, azt mutatja, hogy a háború természetes hajlandóságuk”. Asszad rámutatott, hogy Izrael vezetői az erőszak és a terrorizmus emlőin nevelkedtek, azt a hiú ábrándot kergetik, hogy Izrael problémáját nem lehet békésen megoldani, hogy Izraelnek csak akkor lesznek biztonságos határai, ha villámháborút robbant ki, amelynek nyomán „az arab világ romjain” létrejön a „nagy Izrael”. A szíriai államfő síkraszállt az arab egység elmélyítéséért, és hangsúlyozta: „Az kell legyen a meggyőződésünk, hogy mindig az erősebbnek van igaza .. Moszkvából jelenti a TASZSZ. Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Musztafa Trassz tábornokot, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (szíriai Baath-párt) regionális vezetőségének tagját, a szíriai fegyveres erők helyettes főparancsnokát, Szíria hadügyminiszterét. A baráti légkörű találkozón a szovjet—szíriai kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket tekintettek át. Tiassz tolmácsolta Hafez Asszad elnök Leonyid Brezsnyevhez intézett szóbeli üzenetét. O (Moszkva, MTI) Csütörtökön plenáris ülésen és munkabizottságokban folytatta munkáját Moszkvában „A nő és a szocializmus” címmel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi találkozó. O (Varsó, MTI) Megnyílt a lengyel parlament, a szejm ülésszaka. A tanácskozáson megvitatják a kormány beszámolóját az elmúlt évi népgazdasági terv és költségvetés végrehajtásáról, majd egyes honvédelmi törvények módosításával foglalkoznak. (Bukarest, MTI) Megnyílt a román nagy nemzetgyűlés nyári ülésszaka, amelyen a román párt- és állami élet vezetői többek között a mezőgazdasági adókról, valamint a nyugdíj és a társadalombiztosítás új rendszeréről szóló törvénytervezeteket vitatják meg. M CD (Bern, AFP) A svájci kormány szükségesnek ítéli, hogy az ország a közeljövőben csatlakozzék az ENSZ-hez — jelzi egy Bernben nyilvánosságra hozott hivatalos jelentés. Kérdéses viszont, hogy egy népszavazás során a lakosság megszavazná-e a csatlakozást. (Bécs, UPI) Kilenc jelentős kőolaj-exportáló ország elhatározta, hogy a július elsejére tervezett 5 százalékos olajáremelést nem hajtja végre. O (Washington, AP) Schmidt nyugatnémet kancellár július 13-án hivatallos látogatásra Washingtonba érkezik. O (Bangkok, Reuter) Csütörtökön hivatalosan is feloszlatták a SEATO-t. y vereladások korlátozásáról és az Indiai-óceán térségében levő fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai megbeszélések. Az elnök elismerte, hogy „vannak nehézségek”" a két ország kapcsolataiban, de véleménye szerint „jók a kilátások” a tárgyalások folytatására és sikeres lezárására. Carter egy kérdésre válaszolva elmondotta: változatlanul helyesnek tartja az „emberi jogok” címen indított kampányát, bár „meglepte” a Szovjetunió reagálása. A fejlemények ellenére sem cselekedne ma sem másképp, mint korábban, — hangoztatta. Carter közölte, hogy „baráti, építő” tárgyalásokat vár Menahim Begin, izraeli kormányfő július közepén" sorra kerülő washingtoni látogatásától a két ország „hagyományos barátságának szellemében.” Az elnök azt mondotta, hogy Amerika nem akar senkire sem valamiféle közel-keleti megoldást ráerőltetni , de a kormány a jövőben nem hoz nyilvánosságra részleteket rendezési elképzeléseiről. Carter közölte: reméli, sikerül olyan megoldásra jutni Pekinggel, hogy a két ország felvegye a teljes jogú diplomáciai kapcsolatot, ám de az Egyesült Államok továbbra is „megvédhesse Tajvan békés életét”.