Magyar Nemzet, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

2 Barre és Kiri­llin sajtóértekezlete Jó légkör jellemezte a vegyes bizottság üléseit Moszkvából jelenti az MTI. Pénteken befejeződött a Szov­jetunió és Franciaország állan­dó vegyes bizottságának, az úgynevezett nagybizottságnak 12. ülésszaka. A szovjet kül­döttséget Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettes, a tudományos és műszaki állami bizottság elnöke, a francia de­legációt Raymond Barre mi­niszterelnök, gazdasági és pénzügyminiszter vezette. A tanácskozásokról kiadott közös közlemény szerint az ülésszakot tárgyszerű, baráti légkör jellemezte, s azon a szovjet—francia együttműkö­dés kérdéseinek széles körét tekintették át. A moszkvai megbeszélése­ken a két ország küldöttsége kiegészítette a tíz évre szóló szovjet—francia műszaki együttműködési tervet, olyan új területeket jelölve meg a tudományos együttműködés számára, mint a szeizmológia, a csillagászat és az élettan. A vegyes bizottság legköze­lebbi ülését 1978-ban Francia­­országban tartják meg. A jegyzőkönyv aláírását kö­vető sajtókonferencián mind Kirillin, mind pedig Barre nagy megelégedéssel szólt az elért eredményekről, a tanács­kozás sikeréről. Kirillin miniszterelnök-he­lyettes aláhúzta: Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Es­­taing júniusi megbeszélései nagymértékben hozzájárultak a gazdasági kapcsolatok fej­lődésének meggyorsításához és a vegyes bizottság most ennek technikai feltételeivel foglal­kozott. ,,A távlatok igen ked­vezőek, megvalósításuk most a két fél erőfeszítéseitől függ.” — mutatott rá a szovjet Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Raymond Barre szintén a megbeszélések jó légkörét, gyakorlati hasznosságát húzta alá a sajtókonferencián. Ki­emelte, reális célnak tartja a kereskedelmi forgalom meg­­háromszorozását. Barre hang­súlyozta, hogy a két ország együttműködése nem kon­junkturális feladat, hanem hosszú tá­vra szól. Egy kérdésre válaszolva a francia kormányfő külön hangsúlyozta, hogy a jelen­legi tárgyalásokon semmiféle nézeteltérés nem volt a két fél álláspontjában, egyes kér­désekben természetesen fel­merültek eltérő elképzelések, ezeket azonban a barátság és a gyakorlati együttműködés szellemében sikerült áthidal­ni. Meggyilkolták az etióp szakszervezetek vezetőjét i Újabb várost vettek tűz alá a Szomáliai egységek Hírügynökségi jelentések szerint reakciós elemek Addisz Abebában meggyilkolták Te­­meszgen Madebot, az etióp ál­talános szakszervezeti szövet­ség elnökét. A szakszervezeti vezetőt akk­or támadták meg, amikor hazafelé tartott iro­dájából. Bár azonnal kórházba szállították, a gyors orvosi beavatkozás nem tudta meg­menteni életét. Addisz Abebából ,Nairobiba érkezett hírek szerint az etióp kormánycsapatok ellen har­coló Szomáliai erők Ogaden tartomány újabb stratégiai fontosságú városa ellen indí­tottak támadást. Nyugati dip­lomáciai források alapján pénteken arról számoltak be a hírügynökségek, hogy né­hány napja heves tüzérségi tűz alá vették Babilét Egyes értesülések szerint az újabb támadás döntő lépésnek bizo­nyulhat a sivatagi terület tel­jes elfoglalására indított Szo­máliai offenzívában. Diredawa várost hosszú ide­je szakadatlanul támadják Szomáliai erők. Gazdaságközpontú vezércikk a kínai lapokban Pekingből jelenti az MTI. Az új kínai vezetés gazdaság­centrikus elképzeléseit erősí­tette meg a három legfonto­sabb itteni sajtóorgánum , a párt központi lapja és elmé­leti folyóirata, illetve a népi felszabadító hadsereg lapja közös október elsejei vezér­cikke. Az írást az Új Kína hírügy­nökség a megjelenés előtt né­hány órával, pénteken este hozta nyilvánosságra, körülbe­lül akkor, amikor Hua Kuo­­feng, a Kínai KP elnöke há­romezer vendég — közöttük a szinte teljes kínai vezetés — előtt ünnepi beszédet mondott a pekingi parlament épületé­ben. Huánál kevésbé, a közös ve­zércikkben erőteljesen jutott felszínre a gondolat, hogy az idei október elseje — a KNK fennállásának 28. évfordulója — az első olyan nemzeti ün­nep, amelyet Kína Mao özve­gyének és összeesküvő társai­nak elfogása után ünnepel. „Nincs többé az elnyomás­nak az a légköre, amelyet a „négyek bandája teremtett” — hangoztatta a vezércikk, cí­mében is jelezve, hogy a 800 millió kínainak hazáját „ha­talmas, modern szocialista or­szággá kell fejlesztenie”. Ezzel kapcsolatban az első komoly felhívás az, hogy „a munka valamennyi frontján versenyt kell futnunk az idő­vel, arra kell törekednünk, hogy teljesítsük és túlteljesít­sük a termelési terveket. Ámde, a mennyiségi mutatók mellett eleget kell tennünk a minőségnek is, lévén, a na­gyobb, gyorsabb, jobb, gazda­ságosabb eredmények elérését tekintve, ez az előbbinél még fontosabb”. A három központi sajtóor­gánum közös vezércikke ez­után megismételte Teng Hsziao-ping pártalelnök és miniszterelnök-helyettes kong­resszusi felhívását, miszerint „kevesebb üres beszédre és több erőfeszítésre, keményebb munkára van szükség”. A francia rendőrség elfogta a C­uravelle elrablóját Ib­n Daci­áb­a a h­at japán terrorista A megjelölt határidő előtt egy órával indult el Tokióból Duccába a terroristák által kö­vetelt hat foglyot és 6 millió dollár váltságdíjat szállító re­pülőgép. A tokiói közlés sze­rint a „Vörös Hadsereg”, terro­rista csoport által eredetileg kért 9 fogoly közül hárman nem vállalták, hogy elhagyják Japánt, s mint mondották, se­lem álltak kapcsolatban a gép­rabló terrorista szervezettel. A gép szombat hajnali ér­kezési időpontja­­legkevesebb nyolc órával túllépi a terro­­­­risták által péntek esti helyi­dő szerint 23 órában követe­­­­lések teljesítésére megszabott határidőt. A bangladesi légi­erő vezérkari főnöke, aki a neprablókkal folytatott tárgya­lásokat vezeti, pénteken tájé­koztatta őket a nyolcórás ké­sedelemről. Repülőgép-eltérítésről érke­­i­zet­t hír Párizsból is. Egy kö­­zépkorú férfi pénteken hatal­mába kerítette az Air Inter francia belföldi légiforgalmi társaság Párizs és Lyon között közlekedő gépét. A géprabló a Lyon felé tartó gépet a fél­úton visszatérésre kényszerí­tette az orly-i légikikötőbe. A légi kalóz követelte: tölt­sék fel üzemanyaggal a Cara­­velle-gépet és két nagy francia rádióadó közvetítse egy előre magnószalagra rögzített politi­kai tartalmú üzenetét. A francia csend­őrség mes­terlövészei és a rendőrség gengszterek elleni harcra ki­képzett különleges osztagának tagjai pénteken este az Orly-i repülőtéren megrohamozták az eltérített Caravelle gépet és elfogták a­ géprablót. A rövid ideig tartó akció során két sze­mély könnyebben, egy harma­dik pedig súlyosan megsebe­sült. A gépeltérítőt elfogták. A repülőgép eltérítője, Jac­­ques Róbert, a francia bírósá­gok és ideggyógyászok régi ismerőse. Tizenkilenc éves ko­rában megölte apját, de a bí­róság nem találta beszámítha­­tónak és ezért szabadlábra he­lyezték. Mamar Nemzet Szombat,­ 1977. október 1. A Legfelső Tanács rendkívüli ülésszaka elé terjesztik • Moszkvai tudósítónk hírmagyarázata a szovjet alkotmánytervezetet Moszkvából jelenti az MTI. Pénteken a Kremlben ülést tartott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke, az alkotmánybizottság elnöke tá­jékoztatta az elnökség tagjait az új szovjet alkotmányterve­zet össznépi vitájáról és az el­hangzott javaslatokról. Leonyid Brezsnyev összefog­lalta az országos vita eredmé­nyeit és ismertette azokat a kiegészítéseket és módosításo­kat, amelyeket az alkotmány­bizottság az új szovjet alap­törvénybe belefoglalni javasol. Az alkotmánytervezet társa­dalmi vitája — mutatott rá Leonyid Brezsnyev — hozzájá­rult egyes cikkelyek pontosí­tásához, az új szovjet alaptör­vény tartalmi gazdagításához. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége megelége­déssel állapította meg, hogy a négyhónapos konstruktív és tárgyszerű alkotmányvita so­rán a szovjet állampolgárok nagyfokú aktivitást tanúsítot­tak. Az elnökség határozatban mutatott rá, hogy az alkot­mánybizottság nagy munkát végzett a dolgozók kollektívái­tól, a társadalmi szervezetek­től és az egyes állampolgá­roktól érkezett észrevételek áttekintése, rendszerezése és általánosítása terén. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége az alkot­mánybizottság által eléje ter­jesztett alkotmánytervezetet a társadalmi vita során elhang­zott kiegészítő és módosító ja­vaslatok figyelembe vételével jóváhagyta. Az alkotmány­­tervezetet a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának kedden kez­dődő rendkívüli ülésszaka elé terjesztik. Az elnökség ülésén a Leg­felső Tanács ülésszakával kap­csolatos egyéb kérdésekben és az előterjesztendő dokumentu­mok tervezetében is döntöttek. A szovjet lapok változatla­nul nagy terjedelemben foglal­koznak az alkotmánytervezet­tel. Az alkotmánybizottság ülése óta már nem közölnek olyan leveleket, amelyek mó­dosításokat javasolnak, de a szovjet társadalom legkülön­bözőbb rétegeinek képviselői hozzászólásaikban, a lapokhoz küldött írásaikban messzeme­nő támogatásukról biztosítják a Szovjetunió Kommunista Pártját, a kormányt. Az új al­kotmány tervezetéről szólva kiemelik sajátosan új voná­sait, messzemenően demokra­tikus jellegét. A beérkező le­velek jelentékeny része külö­nösen fontosnak és örvende­tesnek minősíti azt, hogy az alkotmány külön is rögzíti a kommunista párt szerepét a szovjet társadalom életében. Igen sokan méltatják azt, hogy a Szovjetunió új alkotmánya elsőnek foglalja magában az ország külpolitikájának alap­­elveit, a békés egymás mellett élés lenini irányvonalának megvalósításaként. Határozatok elfogadásával véget ért az Interparlamentáris Unió szófiai értekezlete Szófiából jelenti az MTI. Pénteken befejeződött az In­terparlamentáris Unió 64. kon­ferenciája A pénteki záróülé­sen a küldöttek határozatokat fogadtak el. A parlamenteknek az enyhü­lésben és a leszerelésben be­töltött szerepéről elfogadott határozat többek között ki­mondja, hogy az IPU felhívja a világ parlamentjeit és kor­mányait: támogassák azokat a tárgyalásokat, amelyek révén elérhető ■ a szigorú és haté­kony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és teljes leszerelés, szilárdít­sák meg az enyhülési folya­matot és keressenek politikai megoldást a jelenleg fennálló konfliktusokba. Santiago Carrillo november második felében utazik az Egyesült Államokba Madridból jelenti az AFP. Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára minden valószínűség szerint november második felében, utazik az Egyesült Államokba. Ezt közölte pénteken az Euró­pa Press spanyol hírügynökség kommunista párti forrásokra hivatkozva. Az utazással kapcsolatban elmondták, hogy a párt főtit­kára előadást tart a Yale egyetemen, mely a látogatást szervezi, ezen kívül a Harvard és a Baltimore egyetemen, va­lamint a massachusettsi mű­szaki főiskolán is. A Spanyol Kommunista Párt vezetője vasárnap Londonba látogat a Munkáspárt kong­resszusának vendégeként. A külpolitika hírei O (Washington, WPI) Car­­ter amerikai elnök pénteken fogadta a hivatalos washing­toni látogatáson tartózkodó Edward Kardeljt, a jugoszláv államelnökség tagját. A meg­beszélés után közölték, hogy Tito, jugoszláv elnök a jövő év tavaszán az Egyesült Álla­mokba látogat. C (New York, VPI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtöki ülésén elfogadta David Owen brit külügymi­niszter javaslatát, hogy nevez­zenek ki egy ENSZ-megbízot­­tat a rhodesiai helyzet rende­zésében való részvételre.­­CA (Bécs, MTI) A Nemzet­közi Atomenergiai Ügynökség közgyűlésének 21. jubileumi ülésszakán felszólalt dr. Oszt­­rovszki György, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke, a magyar delegáció vezetője. A közgyűlés befejeződött. nadoracsök­kentési forduló Bécsből jelenti a TASZSZ. A nyári szünet után a bécsi Hofburgban pénteken megkez­dődött a közép-európai had­erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalás­­sorozat 13. fordulója. Jiri Meisner nagykövet, a csehszlo­vák küldöttség vezetője sajtó­értekezletet tartott amelyen ismertette a nyitóülésén el­mondott beszédét és összefog­lalta a bécsi tárgyalások eddi­gi eredménytelenségének leg­főbb okait . (Moszkva, TASZSZ) A béke megőrzéséért és erősíté­séért vívott harcban szervek érdemeinek elismeréseként Nemzetközi Lenin. Békedíjjal tüntették ki Hortensia Bussi Allendét, a neves chilei köz­életi személyiséget, a Nemzet­közi Demokratikus­ Nőszövet­ség tiszteletbeli alelnökét.­­ (Bonn, MTI) Ma hatály­ba lép a rekordidő alatt meg­szavazott terrorizmus elleni törvény, amely „különösen ve­szélyes helyzet” esetén meg­tiltja a börtönben látogatást a terrorcselekmények miatt elítélt, vagy azzal gyanúsított személyeknél. C (Hanoi, TASZSZ) Pénte­ken a hanoi repülőtéren hiva­talosan átadták 22 amerikai katonának a földi maradvá­nyait, akik a vietnami háború idején estek el.­­C­ (Washington, Reuter) A Világbank és a Nemzetközi Valuta Alán közgyűlése véget ért. Az 1979. é­vi közgyűlésre Belgrádban kerül sor. Blanderék védőügyvédjét letartóztatták Párizsban Párizsból jelenti az MTI. A francia rendőrség pénteken őrizetbe vette Klaus Crois­­sant-t, a Baadet-csoport vé­dőügyvédjét, ajol júliusban kért Párizsban menedékjogot. Croissant ellett előzőleg elfo­gatóparancsot adtak ki az NSZK hatóságai és a Schleyer­­ügy kirobbanása óta az NSZK sajtója erőteljesen követeli, hogy a francia hatóságok tar­tóztassák le. Új történelmi közösség Moszkva, szeptember 30. A SZOVJETUNIÓ Legfelső Tanácsának ülésszakát keddre hívták össze. Egyetlen napi­rendi pontként megtárgyalják az új alkotmánytervezetet Az SZKP Központi Bizottsága májusi plénumán terjesztette elő és indokolta Leonyid Brezsnyev, az alkotmányozó bizottság elnökeként a Szov­jetunió új alaptörvényének tervezetét. Azóta országszerte folyik a tervezet széles körű megvitatása. A szovjet embe­rek gyárakban, kolhozokban, irodákban gyűléseken biztosít­ják egyetértésükről a terve­zett szöveget, illetve fejtik ki észrevételeiket, javaslataikat. Az Októberi Forradalom 60. évfordulójának megünneplésé­re készülő ország kimagasló jelentőségű politikai esemé­nyévé vált az alkotmányter­vezet össznépi megvitatása. A televízió, a rádió, a központi lapok naponta külön műso­rokban, hasábokon adnak he­lyet állami és pártvezetőknek, munkásoknak, kolhozparasz­toknak, értelmiségieknek — köztük a téma kiváló szakem­bereinek, jogászoknak — véle­ményük kifejtésére. Az észre­vételeket, kiegészítéseket, avagy csupán az egyetértést tartalmazó levelek tízezrei ér­keznek az alkotmányozó bi­zottsághoz, a központi sajtó­­szervekhez. „A tervezet meg­vitatása a szovjet emberek ál­lampolgári nevelésének nagy­szerű iskolájává, a szocialis­ta demokrácia látványos megnyilvánulásává vált” — emelik ki megalapozottan Moszkvában. A FORRADALOM GYŐ­ZELME óta ez a negyedik al­kotmány lesz. A történelmi visszapillantás célszerűségét támasztja alá egyebek között annak megválaszolása is, hogy miképpen sikerült a Szovjet­­­unióban megvalósítani a né­pek, nemzetek közösségét, hi­szen­­ a cári Oroszország ter­jeszkedési politikájának kö­vetkezményeként egy hatal­mas, ugyanakkor a perifériák tényleges integrálására kép­telen birodalmat hagyott hát­ra örökségként. Hat évtized telt el azóta, s ma a Szovjet­unióban több mint száz nem­zet és nemzetiség képviselői élnek egyenjogú állampolgár­ként. E népek mindegyike használja nyelvét, ápolja és fejleszti kultúráját, ugyanak­kor együttesen új történelmi közösséget alkot, a szovjet né­pet. Marxhoz hasonlóan Lenin is elvben a föderáció gondo­lata ellen volt — írja köny­vében Urazajev, a taskenti egyetem jogi fakultásának ve­zetője —, a demokratikusan centralizált egységes szovjet állam gondolatát képzelték el. Ugyanakkor Lenin már jóval a forradalom előtt arra az ál­láspontra helyezkedett, hogyha a nemzetiségi kérdés megoldá­sát, s ezáltal az adott törté­nelmi feltételek között a szo­cialista társadalom építését inkább elősegíti a föderatív megoldás, akkor a választás nem lehet kétséges. S ebben a szellemben már néhány nap­pal a Téli palota ostroma után elfogadták az Oroszország né­peinek jogairól szóló nyilat­kozatot, amely rögzítette a né­pek egyenjogúságát és szuve­renitását. jogukat a különvá­lásra, és az önálló államala­­kítást is magában foglaló ön­­rendelkezésre. A szovjet hatalom első, a békéről, a földről szóló dek­rétumait követően a munkás- és katonaküldöttek szovjetjei­nek III. Oroszországi Kong­resszusa fogadta el 1918 ja­nuárjában „A dolgozó és ki­zsákmányolt nép jogainak ki­nyilatkoztatását” — ezt a vi­lágtörténelem egyik legkiemel­kedőbb okmányát. A NÉGY ÉVIG tartó pol­gárháború időszakának lezá­rása tette szükségessé és egy­ben lehetővé is az újabb tör­vényhozási aktust. Az egykori orosz birodalom területéről kiűzték az intervenciósok és a fehérgárdisták erőit. Az orosz föderáció mellett időközben megalakult az Ukrán és a Be­lorusz Köztársaság, valamint Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán szövetségével a Kaukázusontúli Köztársasá­gok föderációja, az adott idő­szak következményeivel össz­hangban, a szovjjetország szu­­verenitásának védelme és a szocializmus építése céljával. 1922 végén e köztársaságok megalakították a Szovjetuniót. Az erről szóló szerződés rög­zítette ugyan mindazokat a legfontosabb pontokat, ame­lyek az unió és az egyes szö­vetségi köztársaságok hatás­körét tisztázták, de szükség­­szerűvé vált e gyökeres át­alakulás törvényhozási meg­fogalmazása. Az 1924. január 31-én elfogadott, immár a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének első al­kotmánya fektette le a szövet­ség föderatív jellegének meg­felelő állami szisztémát. 1936. december ötödikén fo­gadták el a Szovjetunió kö­vetkező alkotmányát, amely azóta is, tehát immár negy­ven éve érvényben van. Elké­szítését ismét csak a megvál­tozott feltételek diktálták. Törvényhozásilag megerősítet­ték részben a kollektivizálás eredményeként minőségileg módosult szocialista társadal­mi viszonyok győzelmét, a ki­zsákmányoló osztályok vég­leges felszámolását. A lenini nemzetiségi politika, a föde­rációs berendezkedés és a de­mokratikus centralizmus el­veinek helyes érvényesítését mi sem bizonyította jobban, mint hogy időközben 1923-tól 1937-ig a négy szövetséges és 13 autonóm köztársaság he­lyett már 11 szövetségi és 22 autonóm köztársaság alkotta a Szovjetuniót AZ ÚJ ALKOTMÁNY elfo­gadásának előestéjén jelenleg tizenöt szövetségi és 20 auto­nóm köztársaság, valamint to­vábbi 8 autonóm terület és 10 nemzetiségi körzet alkotja az államszövetséget. Bagramov professzor a Pravdában hosz­­szabb elemzésben fejti ki, hogy az új alkotmánytervezet a demokratikus centralizmus és a föderációs tendencia egyidejű erősítését biztosítja. Tartalmazza az előző alkot­mánynak mindazokat a pont­jait, amelyek a szövetséges köztársaságok kompetenciáját érintik. Sőt, új elemként biz­tosítja törvényhozási kezde­ményezési jogukat a Szovjet­unió Legfelső Tanácsában. Változatlanul szerepelnek a szövegben mindazok a tételek, amelyek a nemzeti önrendel­kezésből következnek, így egyebek között a kiválás jo­ga is. A professzor megemlíti, hogy még a közelmúltban is egyes szovjet publikációkban felvetették a nemzeti jelleg visszaszorításának szükséges­ségét, az internacionalista vo­nások gyorsabb előtérbe ke­rülése érdekében, ezeket a né­zeteket a valóságtól elrugasz­­kodottnak minősítette cikké­ben, s ezzekkel szemben arra hivatkozott, hogy a szocialis­ta fejlődéssel minőségileg ala­kulnak át a népek és nemze­tek. Leegyszerűsítve mondani­valóját a következő gontdolat­­menet vázolható: a nemzeti államiság szerepe a szocia­lizmus építésének kezdeti sza­kaszában mindenekelőtt a köz­vetlenül nemzeti problémák megoldásában, tehát az elma­radottság felszámolásában je­lentkezett. Most ehelyett az előtérbe az egyes köztársasá­gok hozzájárulása kerül a kö­zös ügy, a kommunizmus épí­téséhez. S ez a folyamat a szövetséges nemzeti államok egységének szilárdulásához ve­zet. A jelenlegi helyzetben a nemzeti már nem állhat ellen­tétben az össznépi érdekkel, hiszen a gazdasági és kultu­rális kiegyenlítődési folyamat során az az egységes gazda­sági komplexum keretei kö­zött az egyes köztársaságok tevékenysége a közöset gyara­pítja. A nemzetek közeledé­se éppen az egyes népek to­vábbi felvirágzásán alapul. Egész életünk fokozódó inter­­nacionalizálódása semmikép­pen sem jelenti a­ nemzeti sa­játosságok elmosódását, ugyan­akkor feltételezi a hangsúlyok fokozatos és tudatos áthelye­ződését a nemzeti különbsé­gekről a közös vonásokra, amelyek a szovjet népre, mint egészre jellemzők. Ilyen ösz­­szefüggésben a nemzetközi és a nemzeti tényezők kölcsön­hatásában feltétlenül az inter­nacionalizmus játssza a veze­tő szerepet. Lovas Gyula

Next