Magyar Nemzet, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

Szombat, 1918?. október 1.» 14 jubileumi munkaverseny háromnegyed éve Sikeresen teljesítik vállalásaikat az iparágak és üzemek Három hónappal az év vége előtt a vállalatok, az ágazatok sorra jelentik, hogy sikeresen teljesítik jubileumi verseny­­felajánlásaikat , termelési és exportterveiket, a minőség, a gad­daságosság javítására, a korszerű termékek választéká­nak bővítésére tett vállalalá­­saikat. A jubileumi munkaverseny kezdeményezője a Csepel Vas- és Fémművek legjelentősebb felajánlása: maradéktalanul teljesíti több mint egymilliárd forint értékű szovjet export­tervét. A harmadik negyedév végéig az exporttételek mint­egy 90 százalékát adták át. A szovjet megrendelők kérésére határidő előtt szállítottak pél­dául motorvizsgáló és kocsi­mosó berendezéseket, egyes gyorsított ütemű fejlesztések­hez szerszámgépeket, és­­ a Szovjetunióban működő ma­gyar csőgyári berendezések­hez a pótalkatrészeket. Ily módon néhány csepeli gyár már eleget tett 1977. évi szov­jet exportkötelezettségének és m­unkaverseny-vállalásának is. (A Szerszámgépgyár például 55 radiálfúrógépet, az Egyedi Gépgyár 45 présgépet és 4,5 millió forint értékű csőgyári alkatrészt, a Jármű- és Kon­fekcióipari Gépgyár pedig 100 gombfel­varrógépet adott át a megrendelőknek.) A határidő előtti szállítások nem befolyá­solták a gyártmányok minősé­gét, a termelés gazdaságossá­gát. A Csepel Művek dolgozói — teljesítve felajánlás­uk­ idő­arányos részét — az év eleje óta nem kevesebb, mint 150 millió forintos értékű anyagot és energiát takarítottak meg. A szénbányászat dolgozói a jubileumi munkaversenyben arra vállalkoztak, hogy az év végéig terven felül 290 ezer tonna szenet adnak. Vállalá­sukat szeptember 30-ra, telje­sítették, s ez azt jelenti, hogy az év eleje óta 18,7 millió tonna szenet termeltek. Az eredményekhez legnagyobb arányban a Thorez-külfejtés járult hozzá, de több mély­­művelésű bányában is sike­reket értek el. A borsodiak az elsők. Ők­et a mecsekiek kö­vetik, a harmadik helyen pe­dig az oroszlányiak vannak.­­ Mivel más vállalatok is túl­teljesítéssel zárták a negyed­évet, sikerült azt a mennyisé­get is pótolni, amivel a Szén­bányászati Tröszt csökkentet­te — a rendkívül nehéz geoló­giai körülmények közé került — tatabányai és várpalotai vállalat tervét. Így nyílt le­hetőség arra, hogy a bányá­szok az újabban — terven fe­lül — kért 100 ezer tonnát is kitermeljék az év végéig. A kohászatban a munkaver­seny legfőbb eredménye, hogy a nehézségek ellenére az ága­zat teljesítette éves tervének időarányos részét. Ehhez a felajánlások valóra váltására volt szükség, mivel az ózdi kohászati üzemekben az új oxigéngyár csak a negyedik negyedévben áll munkába, a dunai vasmű egyik kohóját pedig egy időre le kellett állí­tani. A kohászati üzemek egyébként kilenc hónap alatt összesen 2 millió 720 ezer ton­na acélt gyártottak. Csaknem biztos, hogy az év végéig, tel­jesítik 50 ezer tonnás felaján­lásukat is. A nyersvas- és hengereltáru-gyártásban a vál­lalt többlet időarányos részét is teljesítették már. Így a leg­fontosabb alapanyagokból ki­egyensúlyozott ellátást bizto­sítottak a hazai felhasználók­nak, s eleget tettek szocia­lista exportkötelezettségüknek is. Az építőanyag-ipar­­ az előzetes adatok szerint a szük­ségleteknek megfelelően 4,5— 4,8 százalékkal növelte terme­lését az év első kilenc hó­napjában. A munkaerőgondok miatt sok verseny-felajánlás a nagy értékű termelőberende­zések hatékonyabb kihaszná­lását tűzte ki célul. Ennek eredménye, hogy a nagyobb termésmennyiséget a termelé­kenység növelésével állították elő. A Tégla- és Cserépipari Tröszt 140 gyárából 36 dolgo­zik korszerű berendezésekkel, de ezek adták az egész ipar­ágban előállított tégla 16 szá­zalékát, általában kiváló mi­nőségben A Szolnoki Épület­elemgyárban — licenc alap­ján — az úgynevezett span­­deck födémpanelek nagyüze­mi gyártására rendezkedtek be, s már­­ az új termékből is megkezdték a szállításokat. Az üveg- és a finomkerámia­­iparban elsősorban az export­­bővítő fejlesztéseket gyorsí­tották: az Üvegipari Művek ez év első kilenc hónapjában több, mint 20 százalékkal nö­velte szocialista és tőkés ex­portját. A papíriparban a kilenc hónap termelési eredményei alapján — várhatóan jól zár­ják az évet. A nagy gyárak — mindegyike túlteljesítette termelési tervét. Az év elején a jubileum tiszteletére új kez­deményezésként indult el a szocialista brigádok között, az Én kezem, az én munkám mozgalom, amelyben a brigá­dok vállalják, hogy az ál­taluk gyártott vagy kezelt ter­mék mentes lesz a gondatlan­ságból adódó hibáktól. Milfitar Nemzet _ Kádár János és Győri Imre találkozott a Szovjet Fórum részvevőivel A Magyar Televízió Szovjet Fórumának részvevői , Lev Voznyeszenszkij, a Szovjet Te­levízió politikai kommentáto­ra, a közgazdasági tudomá­nyok kandidátusa, Alekszandr Gyianov, nyugalmazott ellen­tengernagy, Georgij Grecsko, a Szovjetunió hőse, űrhajós, Vlagyimir Gubarev, a Pravda tudományos szemleírója, Nyi­­kolaj Molcsanov professzor, a történelemtudományok dokto­ra, Alekszandr Szmirnov köz­gazdász, a Szovjetunió tervhi­vatalának vezető munkatársa, és Ljudmilla Turiscseva tor­násznő — petiteken elutazott hazánkból. A szovjet vendégekkel itt­­tartózkodásuk során találko­zott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A Szovjet Fórum részvevőit fogadta Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkára. A szí­vélyes, baráti légkörű eszme­cserén részt vett Nagy Ri­­chárd, a KB tagja, a Magyar Televízió elnöke és Iván Aboi­­mov, a szovjet nagykövetség tanácsosa. Enrico Berlinguer Budapestre érkezett Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak meghívására pénteken Budapestre érkezett Enrico Berlinguer, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára, Anselmo Gouthier, a párt titkársága tagjának kíséretében. Enrico Berlinguert, a Feri­hegyi repülőtéren Kádár Já­nos, valamint Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Ka­tona István, a KB tagja, a KB osztályvezetője és Berecz Já­nos, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Üdvözlő távirat Kína nemzeti ünnepére A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm Önnek, a kínai nép­nek és a Kínai Népköztársaság államtanácsának, a Kínai Nép­köztársaság megalakulásának 28. évfordulója, a kínai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Remélem, hogy a két ország közötti kapcsolatok a béke és a haladás ügyét szolgálva fejlődnek. Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke Kína nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő Liu Tie-Seng, a Kínai Nép­­köztársaság budapesti nagykö­vete a­­kínai nemzeti ünnep alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fo­gadáson részt vett Bíró József külkereskedelmi miniszter. Nagy János külügyminiszter­ táviratot küldött Hua Kuo­­fengnek, a Kínai Népköztár­saság államtanácsa elnökének. * a helyettes, Szili Géza nehézipa­ri miniszterhelyettes és a­­ gazdasági, a kulturális, a tár­­­­sadalmi élet több képviselője. Jelen volt a fogadáson a buda­pesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. Befejeződtek a magyar—dán gazdasági tanácskozások A magyar—dán gazdasági, ipari, műszaki és tudományos együttműködési vegyes bizott­ság szeptember 26—30. között Budapesten tartotta 7. üléssza­kát. Áttekintette a két ország közötti külkereskedelmi forga­lom, a vállalatok közötti együttműködési kapcsolatok alakulását és fejlesztésük le­hetőségeit. A felek megállapí­tották, hogy az 1976. február 18-án aláírt magyar—dán gaz­dasági, ipari, műszaki és tudo­mányos együttműködési meg­állapodás hatékonyan mozdít­ja elő a két ország vállalatai közötti együttműködést, hasz­nos keretet teremt a szakem­berek közötti konstruktív in­formációcserére. A vegyes bizottsági ülés jegyzőkönyvét Geist Róbert, a Külkereskedelmi Minisztérium osztály­vezetője, és Aage Lom­mer, a dán gazdasági és ipari kooperációs bizottság elnöke írta alá. Jelen volt H. Haxt­­hausen, a Dán Királyság ma­gyarországi nagykövete. Aage Sommert fogadta Ud­varát Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Egyetemi napok Pécsett A pécsi orvostudományi egyetemen pénteken megkez­dődtek az egyetemi napok. Az aulában tartott nyilvános egye­temi tanácsülésen csaknem fél­­ezer egykori és mai hallgató vett részt. Jelen volt az ünne­pi ülésen Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke. Az egyetem tanácsa nevében Tigyi József akadémikus, az egyetem rektora köszöntötte a három orvosnemzedék képvi­selőit. Az egyetemi tanács „Pro Universitate’’ elnevezéssel em­lékérmet alapított azok számá­ra, akik hosszú időn át áldo­zatkészen munkálkodtak a pé­csi orvostudományi egyetem javára. Kiss István profes­szort, a Marxizmus—leuttz­­mus Intézet nemrég elhunyt igazgatóját az emlékérem arany fokozatával tüntették ki, amelyet özvegye vett át. Az egyetem tanácsa aranydiplo­mát adományozott a harmincegy idős orvosnak akik fél évszá­zaddal ezelőtt szerezték meg orvosdoktori diplomájukat. Megbízólevél-átadás Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken fogadta Taddy O’Sullivan rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet, Írország első magyarorszá­gi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét A megbízólevél átállásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Nagy János külügyminiszter-helyet­­tes. Maróthy László a csehszlovák ifjúsági kongresszuson Pénteken folytatta munká­ját a csehszlovák szocialista ifjúsági szövetség II. országos kongresszusa. A második ta­nácskozási napon mondta el üdvözlő felszólalását dr. Ma­róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, a kong­resszuson részt vevő magyar ifjúsági küldöttség vezetője. Emlékez­tetett rá, hogy a cseh­szlovák és a magyar ifjúsá­got, ifjúsági szövetségeit a ba­rátság, az elvtársi együttmű­ködés erősödő szálai kötik össze. Maróthy László pénteken hazaérkezett Prágából. Lékai László bíboros Hausában Vatikánvárosban pénteken megnyílt az ötödik püspöki szinódus. A katekézis problé­máinak szentelt egyházi ta­nácskozáson 204 katolikus püs­pök és bíboros vesz részt a vi­lág minden tájáról, köztük Lékai László esztergomi érsek. A megnyitó beszédet VI. Pál pápa mondta, aki a napokban töltötte be a 80. életévét. Borbély Sándor Zalaegerszegen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra a héten Zalaegerszegre lá­togatott. Részt vett és felszólalt a párt megyei­ végrehajtó bizottsági ülésén, amelyen az MSZMP XX. kongresszusa határozatai­nak megyei végrehajtását, Za­la politikai, gazdasági, kultu­rális és közéleti fejlődését vi­tatták meg. A két és fél éves munkáról Varga Gyula, me­gyei első titkár­ tartott tájékoz­tatót. Zászlólevonás Pénteken reggel a gellért­hegyi Felszabadulási emlék­műnél katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lo­bogót és a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös zászlaját, amelyet csütörtökön a fegyve­res erők napja tiszteletére vontak fel. Károlyi Mihályné kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Károlyi Mi­hályné Andrássy Katinkának több évtizedes kiemelkedő közéleti tevékenysége elisme­réseként a Magyar Népköztár­saság babérkoszorúval ékesí­tett Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásán je­len volt Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Ülésezett az Országos Oktatási Tanács A legutóbbi népszámláláskor hazánk felnőtt lakosságának csaknem a fele nem végezte el az általános iskolát; ez a szám az ezredfordulóra várha­tóan 17 százalékra csökken. Minden harmadik nagykorú állampolgár ér­ettségizett lesz, a 25 évesek és idősebbek közül csaknem minden tizedik la­kosnak diplomája lesz. Erről szólt Szabady Egon, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökhelyettese pénteken az Or­szágos Oktatási Tanács ülésén. A Polinszky Kár­oly oktatási miniszter elnökletével megtar­tott tanácskozáson a demográ­fiai tényezőknek az iskola­­rendszerre és a munkaerőhely­zetre ható szerepét elemezték Módosította az Elnöki Tanács az Állami és a Kossuthíj rendelkezéseit, a mezőgazdasági földvédelemről szóló törvényt A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács mó­dosította az 1963. évi 36. sz. törvényerejű rendeletnek az Állami Díjra, és a Kossuth- díjra vonatkozó egyes rendel­kezéseit. A módosítás értelmé­ben mindkét díjnál megszűnik a fokozati rendszer és a jövő­ben — a nagy díj mellett — egységes elnevezéssel Állami Díjat és Kossuth-díjat adnak ki. A díjakkal együtt járó ösz­­szeget a Minisztertanács álla­pítja meg. Az Elnöki Tanács módosí­totta a mezőgazdasági rendel­tetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvényt. A tör­vény alapelveit figyelembe véve a módosító rendelkezé­sek biztosítják a mezőgazda­­sági rendeltetésű földek haté­kony védelmét a gyors ütemű iparosodás és városiasodás vi­szonyai között. Az új rendel­kezések a legértékesebb me­zőgazdasági földek más célra történő felhasználását csak ki­vételesen indokolt esetben te­szik lehetővé, anyagilag érde­keltté teszik a beruházókat a földek takarékos felhasználá­sában, valamint továbbfejlesz­tik a művelési kötelezettség ellenőrzésének és a művelés­ből való kivonás engedélyezé­sének rendszerét. A törvény­erejű rendelet 1978. január 1-én lép hatályba és végre­hajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács házakat választott meg és mentette fel, végül egyéni kegyelmi ügyek­ben döntött. Országos értekezlet a népgazdasági tervezés feladatairól Az idei népgazdasági terv teljesítésének eddigi tapaszta­latairól, valamint az 1978. évi terv előkészítésének feladatai­ról pénteken az MSZMP buda­pesti bizottsága oktatási igaz­gatóságának székházában or­szágos értekezletet tartottak a minisztér­ium­ok és az országos főhatóságok vezetői, a buda­pesti és a megyei pártbizottsá­gok első titkárai, a fővárosi tanács és a megyei tanácsok elnökei, a tervezésbe bevont nagyvállalatok vezető munka­társai, valamint a társadalmi szervek vezető. A bevezető előadást Huszár István, a Minisztei T tlmács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartotta. Az aktívaértekezleten részt vett és felszólalt Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság­ titkár­a. Elutazott a portugál béketanács küldöttsége Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának meghívásá­ra szeptember 25—30. között Magyarországon tar­tózkodott a Portugál Bék­e- és Együttmű­ködési Tanács küldöttsége. A küldöttség tagja volt Car­los Candal ügyvéd, a Portugál Szocialista Párt parlamenti képviselője, az együttműködé­si tanács, valamint a BVT el­nökségének tagja, dr. Alcina Bastos jogász, az együttműkö­dési tanács, valamint a BVT tagja és Avelas Nunes, a coimbrai egyetem tanára, az 1974. április 25. után működött több ideiglenes kormány fel­sőoktatási állam­titkára. A küldöttség megbeszélése­ket folytatott az Európai Biz­tonság és Együttműködés Ma­gyar Nemzeti Bizottsága el­nökségének, az Országos Béke­tanácsnak, valamint a Szak­­szervezetek Országos Tanácsá­nak, a Magyar Ifjúság Orszá­gos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Tanácsának képvise­lőivel. A delegációt fogadta Péter János, az or­szággyűlés alelnöke. A portugál vendégek Komárom megyében megis­­mer­kedtek a megye politikai és gazdasága életével, a népfront­­bizottság tevékenységével. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága, valamint a portugál küldöttség között folytatott megbeszélésen meg­állapították: a helsinki záró­okmány aláírása óta számos területen szaladás történt a kü­lönböző társadalmi rendszerű országoknak a békés egymás mellett élés elvei alapján tör­ténő együttműködése érdeké­ben. A világ haladó erőivel együtt határozottan elítélték a legembertelenebb tömegpusz­tító fegyver, a neutronbomba gyártását. Hangsúlyozták­ a közeljövőben sorra ker­ülő belgrádi értekezlet jelentősé­gét. A portugál küldöttség meg­hívta az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága és az Országos Béketanács közös küldöttségét, hogy a közeljövőben látogas­son el Portugáliába. A tárgya­lások befejeztével a portugál delegáció elutazott Budapest­ről. Új ügyeleti rend Sürgős orvosi ellátás egész nap Korszerűsítik az orvosi ügye­let rendszerét a járóbeteg-el­látásban — erről adott tájé­koztatást az Egészségügyi Mi­nisztériumban pénteken dél­előtt dr. Medve László minisz­terhelyettes. Az ügyeleti, készenléti ellá­tás új rendjét a fővárosi ta­nács és a megyei tanácsok egészségügyi szakigazgatási szervei január 1-ig folyamato­san kötelesek bevezetni. A ter­ületileg illetékes rendelőin­tézetek feladata a szolgálat megszervezése, működtetése és ellenőrzése, ami egyben bizto­sítéka annak, hogy az ügye­leti, készenléti munkát min­denütt egységes elvek szerint végezzék. A körzeti és szak­rendelő intézeti orvosokat a rendelet kötelezi az ügyeleti szolgálatra központi körzeti irányítással, hétköznap és munkaszüneti nap egyaránt. Budapesten és a megyeszékhe­lyeken, valamint azokban a városokban, ahol a feltételek adottak, központi gyermekor­­vosi és központi fogorvosi ügyeleti szolgálatot is szervez­nek. Biztosítani kell, hogy a nap minden szakában részesülhes­sen a r­ászorguló — a központi ügyeleti szolgálat segítségével — sürgős orvosi ellátásban. Az új korszerű ügyeleti tornához a feltételek megváltnak. A központi ügyeleti szolgálat te­hermentesíti a kör­zeti orvoso­kat is, mivel csak 4-6 heten­ként kerül sor az ügyeleti munkájukra. Október 1-től az ügyeleti, készenléti díj az ed­diginek csaknem a kétszerese. Az egészségügyi szakdolgozók ügyeleti díja ugyancsak maga­sabb lesz. A kórházi ügyeleti szolgá­lat , új formáján is dolgoznak, az ügyeleti díjak ott is emel­kednek. Sajtókonferen­ci­ éi az NDK­-nagykövetségen Az NDK megalakulásánál? évfordulója alkalmából Ger­­hard Reinert, a Német Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövete pénteken sajtókon­ferenciát tartott a nagykövet­ségen. Hangsúlyozta: a Német Demokratikus Köztársaság a Szovjetunió, valamint a szo­cialista országok oldalán 23 éve halad sikeresen a szocia­lista építés útján. Az NDK a fejlődés minden szakaszában a béke és a szocializmus stabil tényezőjének bizonyult s a nemzetközi küzdőtéren hozzá­járult a szocializmus befolyá­sának növeléséhez.­­

Next