Magyar Nemzet, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
%__ vánvaló utalásként az egy évtizeddel ezelőtti bonni szemléletváltozásra. A helyzet anynyiban hasonló, hogy a mostani látogatással a görög kormányfő is hidegháborús beidegződésekkel szakít, régi mulasztásokat pótol. Hiszen a görög—szovjet kapcsolatok fejlődése mindeddig lassúbb volt a nyugati szövetségesek és a Szovjetunió viszonylatának a javulásánál. Afféle hidegháborús maradvány volt ez, amelynek a gyökerei a második világháborút követő polgárháborús esztendőkig nyúlnak vissza. Nem túlzás azt aláhúznunk, hogy Karamanlisz mostani miniszterelnökségének a fél évtizede alatt több történt a szovjet—görög viszony rendezéséért, majd fejlesztéséért, mint, előtte két és fél évtized alatt. Mint a vasárnapi Pravda aláhúzta, azok a görögországi körök, amelyek síkraszállnak a görög külpolitika „horizontjának a kitágításáért”, olyan konkrét tényekkel támasztják alá a felhívásaikat, amelyek meggyőzően bizonyítják, milyen előnyökkel járt és jár a jószomszédi kapcsolatok megszilárdítása Görögország és a szocialista államok között. A görög politika minden új fejleményét éber figyelemmel követő NATO-szövetségeseken kívül a Karamanlisz-kormányra nyomást próbálnak gyakorolni azok a nem lebecsülendő befolyással rendelkező athéni belső erők is, amelyek még mindig „északi veszélyről” beszélnek, nyilvánvalóan a szocialista országokra gondolva eközben. Ezek a körök óva intik attól Karamantiszt, hogy messzire menjen „keleti politikájában”, azt bizonygatva, ez veszélyeztetné a görög nemzeti érdekeket. A külpolitikai horizont kitágítása helyett a NATO-val való kapcsolatok szorosabbra fűzésében, a hagyományos hidegháborús kurzus felélesztésében vélik e körök felfedezni a görög nemzeti problémák megoldását. Nyilvánvaló, hogy a görög miniszterelnök mostani látogatása alkalmat ad a valóban beható eszmecserére nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról, hanem a földközi-tengeri térség olyan örökzöld témájáról is, mint Ciprus, és általában a feszültség további csökkentésének a lehetőségéről e problémákkal terhes övezetben. A látogatást megelőző napokban megjelent szovjet előzetes hírmagyarázatok aláhúzták, hogy Karamanlisz útja összhangban áll mindkét ország érdekeivel és a görög kormányfő mostani kitérő jellegű vállalkozásával a görög lakosság többségének a törekvéseit, óhajait fejezi ki. A békéért vívott küzdelem kérdéseiről, nemzetközi problémákról szólt Kosztgin szovjet kormányfő pohárköszöntőjében, amelyet hétfőin elste mondott a Karaimanlisz tiszteletére adott díszvacsorán Koenigin megállapította: a Szovjetunió továbbra is minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülésének további elmélyülését, azt, hogy ez a folyamat katonai enyhüléssel egészüljön ki. — Ha a fennálló realitásokból az Európában létrejött katonai egyensúlyból indulunk ki, akkor a katonai enyhülés magától értetődően feltételezi, hogy a két szemben álló csoportosulás csökkentse a fegyveres erők és a fegyverzet szintjét — állapította meg a szovjet kormányfő. — Ami azokat az elgondolásokat illeti, hogy a nyugat-európai országok területén újfajta rakéta-nukleáris fegyvereket helyezzenek el, ezeket csak olyankísérleteknek értékelhetjük, amelyek katonai fölény kialakítására törekednek. Ez elfogadhatatlan megközelítési mód, homlokegyenes ellentétes az enyhüléssel. Az ilyen veszélyes tervek megvalósítása erősen hátravetné Európát a szilárd béke megteremtésének útján már elért pozícióiból A szovjet kormányfő szólt a Szovjetunió és Görögország viszonyában bekövetkezett pozitív változásokról is. Az e téren elért haladás — mondotta — az európai politikai légkör általános javulásának, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló politika eredménye. Kosztgin szólt a ciprusi kérdésről is. Megállapította: a Szovjetunió olyan megoldás mellett foglal állást, amely a Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának, területi integritásának elveire épül, tiszteletben tartja az ország el nem kötelezettségi politikáját. . Állást foglalunk Ciprus demilitarizálása mellett, amellett, hogy az ország területén ne legyenek külföldi csapatok, külföldi katonai támaszpontok. Állást foglalunk amellett is, hogy sikerrel járjanak a tárgyalások a ciprusi közösségek között és váltsák valóra az ENSZ Ciprusról hozott ismert határozatait” — hangoztatta Alekszej Koszigin. Karamanlisz válaszbeszédében megállapította: Görögország és a Szovjetunó Kgzjdjoárta "a gyümölcsöző együttműködés új szakaszába lépett. Hangsúlyozta, hogy Görögország és a Szovjetunió kapcsolatai „az őszinteség és a kölcsönös tisztelet és a közös érdekek megbízható alapján" épültek. A görög miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya feltétel nélkül támogat minden olyan helyi, vagy világméretű kezdeményezést, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatok megszilárdítása, a feszültség enyhítése és a fegyverkezés korlátozása. Szászi József Giscard Bonnban A 31. nyn^ntnémefilrffinrin r«nr» Bonnból jelenti az MTI. Hétfőn Bonnban csúcsszintiű francia—nyugatnémet konzultáció kezdődött. Giscard d'Estaing francia államfő kora délután, érkezett az NSZK fővárosába Barre miniszterelnök és kilenc minisztere kíséretében. Giscard két nap alatt négy alkalommal tárgyal Helmut Schmidt kancellárral. A 34. csúcstalálkozó — bonni hivatalos álláspont szerint — „problémamentes, mégsem rutinszerű”. A Látogatás előtt Bonnban hangsúlyozták, hogy akét állam kapcsolataiban nincsenek vitatott kérdések, ezért a konzultáción a hangsúly a külpolitikára és a nemzetközi gazdasági helyzetre tevődik át. Megnyílt a brit Munkáspárt kongresszusa Brightonból jelenti az MTI Hétfőn Brightonban a választási vereség okozta mély belső válság és egy korszakos jelentőségű önvizsgálat jegyében nyílt meg a brit Munkáspárt 78. évi kongresszusa. A párt idei elnöke, Frank Allatin megnyitójában mindjárt a viták közepébe vágott, amikor a kiábrándult tömegek nevében a Callaghan-kormány jobboldali politikájának, a pártprogram semmibevételének rovására írta a májusi választási vereséget. A pártelnök kijelentette, hogy a kongresszusnak két központi kérdést kell megvizsgálnia: hogyan akadályozza meg a mozgalom a konzervatív kormány munkásellenes politikáját és miként biztosítsa, hogy saját pártjának parlamenti vezetői legközelebb ne vehessék semmibe a derékhad vágyait, követeléseit. Az öt napig tartó tanácskozáson mintegy ezeregyszáz küldött vesz részt Számos szociáldemokrata párt vendégküldöttsége is részt vesz. Több kommunista és munkáspárt megfigyelőket küldött. Az MSZMP részéről Gyöngyösi István, a KB tagja, az építők szakszervezetének főtitkára van jelen. O (Szófia, MTI) Hétfőn Szófiába érkezett Viktor Kulikon marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. O (Dublin, Reuter) 11. János Pál pápa hétfőn befejezte háromnapos írországi látogatását és kora délután Bostonba, az Egyesült Államokba utazott. A tervek szerint kedden New Yorkban felszólal az ENSZ- közgyűlés ülésszakán. (Malabo, AFP) kivégezték Francisco Macias Nguemát, Egyenlítői Guinea volt elnökét. Végrehajtották a halálos ítéleteket az augusztusban megbuktatott diktátor hat társán is. MaprNnet Diplomáciai kap«’«»(a) létesült Mim rágnával Az MTI jelenti: A Magyar Népköztársaság és a Nicaraguai Köztársaság kormánya megállapodtak, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat létesítenek. KOMMENTÁRUNK Hosszú, keserves harcokban vívta ki szabadságát Nicaragua népe. Több mont negyven éven át uralkodtak a közép-amerikai országban a Somozák, apáról fiúra szállt a hatalom, s a diktátorcsalád familiáris vállalkozássá változtatta az országot. Az elnyomó dinasztia ellen voltaképpen kormányzásának a kezdeteitől küzdöttek a hazafiak, a sandinisták, akik a nevükben Sandino tábornokra emlékeznek, a legendás hírű népvezérre. A szabadsághőst a harmincat évek elején amerikai segédlettel gyilkolták meg. .. ez idő tájt kerültek az elnöki palotába a Somoza család tagjai. Az eltmúlt négy évtizedben a legkeményebb elnyomatás- ban volt része a nicarassuai népnek. Az elnökök az amerikai érdekek alá rendelték az ország politikájét, gazdaságilag pedig alapjaiban a feudális viszonyokat őrizték meg, sok tekintetben a tőkés fejlődést, is gátolták, különösképpen a mezőgazdaságban. Jó két esztendeje lángoltak fel a heves csatározások Nicaraguában, a gerillák mind egységesebben léptek fel a nemzeti gárdisták ellen. Somoza az utolsó pillanatig kitartott, s amikor már nem reménykedhetett, hogy felülkerekedik, akkor is folytatta "a pusztítást, a rombolást. Az Egyesült Államok sokáig ingadozott a nicaraguai kérdésben, de végül is a diktátor biztos bukását látva, tárgyalásokat kezdett a sandinista front vezetőivel és nem zárkózott el a segélyek küldése elől sem. Néhány hónapja már a nemzeti újjáépítés kormánya irányítja Nicaraguát. A legfontosabb faladat — a súlyos károk miatt — az alapvető létfeltételeknek a biztosítása. Élelmiszerre van szükség, rendbe kell hozniuk a gyárakat, s meg kell művelni a földeket. Gazdasági és politikai segítségre egyaránt szüksége van az új, demokratikus rendszernek. A diplomáciai kapcsolatok fölvétele egyúttal ezt a támogatást is jelenti. A Béke-világgliimcs felhívása az, új amerikai rakéták európai felépítésének megakadályozásara Panamavárosból jelenti a TASZSZ. Panamavárosban ülést tartott a Béke-világtanáics elnöksége. Az ülés részvevői felhívást fogadtak el amely követeli: akadályozzák meg az új amerikai rakétafegyverek Európába telepítését, a Béke-világtanács felhívja a nemzetközi, ezen belül elsősorban az európai közvélemény figyelmét arra, hogy bizonyos washingtoni körök nyomására a NATO beleegyezését készül adni az amerikai Pershing—2 típusú rakéták és szárnyas rakéták Nyugat- Európába történő elhelyezéséhez. A BVT dokumentuma felhívja a figyelmet arra, hogy a rakétafegyverek nyugateurópai felhalmozása ellentmond a helsinki értekezlet szellemének. • Felvonták a panamai zászlót a csatornaavezetten Az MTI jelentése szerint a latin -amerikai gyarmatosítás maradványa feltűnőkének szimbólumaként, a nemzeti függetlenségért és aszuverenitásért folytatott harc jelképeként vonta fel Panama nemzeti lobogóját az eddig amerikai megszállás alatt tartottPanama csatornaövezet legmagasabb pontján, Aristides Royo panamai államfő. Ezzel az aktussal — bár az okmányok kicserélésére csak délután került sor — életbe lépett a csatorna feletti intézményes panamai joggyakorlásról kötött szerződések első szakasza, amely n6ve-iben az övezet felett, teljes, panampa, szuverenitással zárul.'. ’ A panamai—amerikai csatornaszerződések, ‘ amelyeket Jimimy Carter amerikai elnök és Omar Torrijos akkor panamai államfő kötött 1977 szeptemberében, a latin-amerikai országok szimpátiája és támogatása mellett lépett hétfőn hatályba. Hét álam küldte el legmagasabb rangú vezetőjét A vendégek nevében Lopez Portillo mexikói elnök, az amerikai kormányzat képviseletében pedig Walter Mondale alelnök szólalt fel. Tadur Zsivkttv Hanoiban Bolgár—vietnami szerződést írtak kin Hanoiból jelenti az MTI. Barátsági és együttműködési szerződés: a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgáló négy másik egyezmény aláírásával hétfőn Hanoiban befejeződtek a legmagasabb szintű bolgár— vietnami tárgyalások. A Tódor Zsírkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke vezette és szombaton Hanoiba érkezett bolgár párt- és állami küldöttség a hét végén bonyolította le a tárgyalásokat a Be Ducin, a VKP KB főtitkára vezette vietnami tárgyaló delegációval. A bolgár párt- és állami küldöttség hétfőn Hanoiból Ho S Minh városba utazott. Onnan kedden hivatalos látogatásra Kambodzsába érkezik. Kambodzsában kiszélesítik a Nemzeti Egységfrontot Hanoiból jelenti az MTI. A nemzeti egység kiszélesítéséről és megerősítéséről, a nemzetgyűlési választások előkészítéséről, az új alkotmány kidolgozásáról, az éhínség elleni küzdelem fokozásáról, a közigazgatás és a hadsereg megszilárdításáról határozott a Kambodzsai Nemzeti Egységfront második kongresszusa. A tanácskozáson újraválasztották a front kibővített központi bizottságát, amelynek elnöke ismét Heng Samrin lett A delegátusok vasárnap egyhangúlag elfogadták a Nemzeti Egységfront második kongresszusának határozatát, amely bevezetőjében leszögezi: „A jelenlegi helyzet Kambodzsában visszafordíthatatlan’". A határozat különösen fontosnak minősíti, hogy „magasra emelve a függetlenség, a szuverenitás zászlaját, kiszélesítsék a nemzeti egységfrontot, egyesítsenek minden nemzetéhez hű kambodzsait, politikai pártállásra, vallási meggyőződésre, vagy nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. „Az egység az élet, a megosztottság a halál” — hangoztatja a Kambodzsai Nemzeti Egységfront határozata. Megállapítja: „Ez az a pillanat, amely teljes összefogást követel meg a fronton belül, a nép és a hadsereg között”. A határozat felszólítja azokat, akik még a Pol Pot-leng Sary-klikk hadserege maradványaihoz tartoznak, illetve más, az új Kambodzsával szemben álló szervezetek tagjai, hogy „ismerjék fel az igazságot, álljanak át a nép oldalára saját érdekükben, szolgálva ezzel a nemzet érdekeit is”. A kongresszus elfogadta a front alapszabályzatát, amely egyesíteni kíván minden otthon vagy külföldön élő kambodzsait a nemzet érdekében, s hangoztatja, hogy a Kambodzsai Népköztársaság célja hozzájárulni a délkelet-ázsiai békéhez, a világ stabilitásához. Minden olyan szervezet, legyen az akár külföldön működő, amely elismeri a front politikai vonalát és alapszabályzatát, a front tagjává válhat. Napjainkban bárhogyan alakulnak is a világpolitika viszontagságai, kétségtelenül a XX. századnak az egyik legjelentő légteljesebb történelmi eseménye volt harminc évvel ezelőtt a kínai népi forradalom győzelme. Azon túl, hogy Földünknek legnagyobb lélekszámú országában lerázta a népről a múlt béklyóit, az általa megteremtett új társadalmi renddel fölszámolta az éhínséget, felöltöztette a százmilliókat, és eltüntette az írástudatlanságot. Kína legújabbkori történelmének az a szakasza, amely összekötötte ezt a hatalmas birodalmat a szocialista közösség országaival, páratlan föllendülést hozott, és egyúttal új lehetőségeket is teremtett a nemzetközi politikában. A kínai fejlődés azóta köztudottan vargabetűket írt, le. Mindazonáltal az ország népe alapvetően megőrizte a szocialista társadalmi rend jellegzetességeit, és elsősorban ezt ünnepli a harmincadik évfordulón. A Magyar Népköztárság — amint azt a minap csepeli beszédében Kádár János kifejtette — jókívánságait küldi a kínai népnek. Kész arra, hogy az államközi kapcsolatokat rendezzék, és ennek nyomán sokoldalú együttműködés alakulhasson ki a két állam viszonyában. Hiszen az ideológiai és más termet nézetkülönbségeket csak az idő oldhatja meg; ha Kína visszatérne a hagyományos szocialista barátsághoz, annál jobb volna a béke és a szocializmus ügyének. De ez még nem a holnap kérdése. .Kedd, 1993. október Üdvözlő távirat a KínairoktM'társasái*iínai'] Az MTI jelenti: A Kínai Népköztársiság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Kua Kuo-fenget, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökét. Feng Jü-csiu, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe ti ■ ler ku kereskedelmi m.r. Házi Vencel külügyminiszt, helyettes, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális életünk több ismert személyisége. Ott volt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Hon Kuo-feng beszéde Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti Pekingből: Kína lakossága mértéktartóan emlékezett meg a népköztársaság kikiáltásának 30. évfordulójáról. Megfigyelők ebbe a keretbe illesztik bele azt a pohárköszöntőt, amelyet Hua Kuofeng pártelnök és miniszterelnök mondott a nemzeti ünnep előestéjén tartott parlamenti fogadáson. Hua Kuo-feng ezúttal úgy értékelte az elmúlt három évtizedet, hogy nem szólt Mao Ce-tungról. Eltűnt az idei pohárköszöntőből a kulturális forradalom méltatása is, amelynek legfőbb szószólói ellenforradalmát- öszszeesküvők voltak, és csak megdöntésük után vált lehetővé, hogy Kína politikai és gazdasági életét ismét normális vágányra tereljék. A munkások, a parasztok és az értelmiségiek százmillióihoz intézett felhívásában Hua Kuofeng kérte, kövessen el minden tőle telhetőt annak érdekében hogy végre tudják hajtani a gazdaság kiigazításának politikáját. Pohárköszöntőjének külpolitikai részében Hua Kuo-feng azt húzta alá, hogy Kína népe fejleszteni kívánja baráti kapcsolatait és együttműködését a világ országainak népeivel A megfigyelőknek feltűnt, hogy ezúttal elmaradt a „hegemonizmus” ostorozása A szovjet vezető teszülelek köszöntötték Sekinget Moszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és Minisztertanácsa táviratban üdvözölte a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlésének Állandó Bizottságát és Államtanácsát a Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmincadik évfordulója alkalmából. A szovjet nép —kifejezésre juttatva Kína munkásosztálya, parasztsága, dolgozó értelmisége iránti változatlan baráti érzelmeit — sikereket kíván a Kínai Népköztársaságnak gazdasága fejlesztésében, a kulturális életben, a kínai dolgozók életszínvonalának emelése területén — hangzik a többi közt az üzenet. A Szovjetunió mindenkor nagy jelentőséget tulajdonított és tulajdonít ma is szomszédjához, a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatainak. Következetesen törekszik e kapcsolatok javítására és ennek érdekében nemegyszer tett konkrét, gyakorlati javaslatokat. A szovjet—kínai államközi kapcsolatok megfelelő alapjait a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a szuverenitás és a területegység kölcsönös tiszteletben tartása az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei, az erőszak alkalmazásának elvetése képezheti. A Szovjetunió a jövőben is ezekhez az elvekhez tartja magát, és abból indul ki, hogy a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok kialakítása megfelelne a Szovjetunió és Kína népei óhajának az ázsiai és a nemzetközi béke és biztonság érdekeinek — hangoztatja a szovjet vezető testületek távirata. „A kínai és a szovjet nép alapvető érdekei igazi jószomszédságot, és békés, kölcsönösen előnyös együttműködést követelnek" — állapítja meg a KNK 30. évfordulójáról megemlékező cikkében a moszkvai Pravda. A szovjet és kínai nép között létrejött új kapcsolatok tükröződtek a két ország között 1930-ben aláírt barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződésben. Ez a szerződés, valamint több vele egyidejűleg létrejött megállapodás jelentős mértékben megerősítette Kína nemzetközi pozícióját, s biztosította a Szovjetunió segítségét a fiatal köztársaság számára. A Kínai Népköztársaság megalakulásának első napjaitól a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország sokoldalú segítséget nyújtott a gazdasági élet újjászületéséhez.. Ebben az időszakban a szovjet—kínai együttműködés nagy fontosságú tényezőtjelentett, a béke és a szocializmus erőinek megszilárdulása irán. A Szovjetunió elvi álláspontja a Kínai Népköztársasághoz fűződő viszonnyal kapcsolatosan ismert- mutat rá a továbbiakban a Pravda. Az elmúlt 15 évben a Szovjetunió több ízben javasolta Kínának, hogy kezdjenek tárgyalásokat az államközi kapcsolatok javításának és normalizálásának céljából. A kínai fél válasza azonban minden esetben negatív volt. Ez év áprilisában a kínai vezetés bejelentette azt az elhatározását, hogy nem hosszabbítják meg az 1950-es szovjet—kínai szerződés érvényét. Ez a döntés önmagáért beszél, még akkor is, ha ezzel egyidejűleg Pek ng veare kifejezte készségét arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a két ország kapcsolatainak javításáról. A Szovjetunió változatlanul abból indul ki, hogy nincs obiektív oka a két nép közötti elidegenedésnek, még kevésbé a köztük való ellenségeskedésnek és konfrontációnak. A Szovjetunió, amely állandóan és következetesen fellép a hegemonizmus és más országok alárendelésének politikája ellen, fontosnak tartja, hogy a két ország egyezzen meg abban: nem ismernek el semmifajta igényt a nemzetközi kapcsolatokban való különleges jogokra vagy hegemóniára, és a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elvei alapján építik. A szovjet-kínai tárgyalások eredményessége attólfügg, hogy a kínai fél által a pozitív változásokra szavakban hangoztatott törekvés milyen mértékben ölt testet konkrét állásfoglalásokban.