Magyar Nemzet, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

%__ vánvaló utalásként az egy év­tizeddel ezelőtti bonni szem­léletváltozásra. A helyzet any­­nyiban hasonló, hogy a mosta­ni látogatással a görög kor­mányfő is hidegháborús be­idegződésekkel szakít, régi mulasztásokat pótol. Hiszen a görög—szovjet kapcsolatok fejlődése mindeddig lassúbb volt a nyugati szövetségesek és a Szovjetunió viszonylatá­nak a javulásánál. Afféle hi­degháborús maradvány volt ez, amelynek a gyökerei a má­sodik világháborút követő pol­gárháborús esztendőkig nyúl­nak vissza. Nem túlzás azt aláhúznunk, hogy Karamanlisz mostani miniszterelnökségének a fél évtizede alatt több történt a szovjet—görög viszony rende­zéséért, majd fejlesztéséért, mint, előtte két és fél évtized alatt. Mint a vasárnapi Prav­da aláhúzta, azok a görögor­szági körök, amelyek síkra­­szállnak a görög külpolitika „horizontjának a kitágítá­sáért”, olyan konkrét tények­kel támasztják alá a felhí­vásaikat, amelyek meggyő­zően bizonyítják, milyen elő­nyökkel járt és jár a jószom­szédi kapcsolatok megszilár­dítása Görögország és a szo­cialista államok között. A görög politika minden új fejleményét éber figyelemmel követő NATO-szövetségeseken kívül a Karamanlisz-kor­mányra nyomást próbálnak gyakorolni azok a nem lebe­csülendő befolyással rendelke­ző athéni belső erők is, ame­lyek még mindig „északi ve­szélyről” beszélnek, nyilván­valóan a szocialista országok­ra gondolva eközben. Ezek a körök óva intik attól Kara­­mantiszt, hogy messzire men­jen „keleti politikájában”, azt bizonygatva, ez veszélyeztetné a görög nemzeti érdekeket. A külpolitikai horizont kitágí­tása helyett a NATO-val való kapcsolatok szorosabbra fűzé­sében, a hagyományos hideg­­háborús kurzus felélesztésében vélik e körök felfedezni a gö­rög nemzeti problémák meg­oldását. Nyilvánvaló, hogy a görög miniszterelnök mostani láto­gatása alkalmat ad a valóban beható eszmecserére nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról, hanem a földközi-tengeri tér­ség olyan örökzöld témájáról is, mint Ciprus, és általában a feszültség további csökkenté­sének a lehet­őségéről e prob­lémákkal terhes övezetben. A látogatást megelőző napokban megjelent szovjet előzetes hír­­magyarázatok aláhúzták, hogy Karamanlisz útja összhangban áll mindkét ország érdekeivel és a görög kormányfő mos­tani k­itérő jellegű vállalkozá­sával a görög lakosság több­ségének a törekvéseit, óhajait fejezi ki. A békéért vívott küzdelem kérdéseiről, nemzetközi prob­lémákról szólt Kosztgin szov­jet kormányfő pohárköszöntő­jé­ben, amelyet hétfőin els­te mondott a Karaim­anlisz tiszte­letére adott díszvacsorán Koenigin megállapította: a Szovjetunió továbbra is min­den tőle telhetőt megtesz an­nak érdekében, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség eny­hülésének további elmélyülé­sét, azt, hogy ez a folyamat katonai enyhüléssel egészül­jön ki. — Ha a fennálló realitások­ból az Európában létrejött ka­tonai egyensúlyból indulunk ki, akkor a katonai enyhülés magától értetődően feltételezi, hogy a két szemben álló cso­portosulás csökkentse a fegy­veres erők és a fegyverzet szintjét — állapította meg a szovjet kormányfő. — Ami azokat az elgondolásokat ille­ti, hogy a nyugat-európai or­szágok területén újfajta raké­ta-nukleáris fegyvereket he­lyezzenek el, ezeket csak olyan­­kísérleteknek értékelhetjük, amelyek katonai fölény kiala­kítására törekednek. Ez elfo­gadhatatlan megközelítési mód, homlokegyenes ellentétes az enyhüléssel. Az ilyen veszélyes tervek megvalósítása erősen hátravetné Európát a szilárd béke megteremtésének útján már elért pozícióiból A szovjet kormányfő szólt a Szovjetunió és Görögország viszonyában bekövetkezett po­zitív változásokról is. Az e té­ren elért haladás — mondotta — az európai politikai légkör általános­ javulásának, a nem­zetközi feszültség enyhítésére irányuló politika eredménye. Kosztgin szólt a ciprusi kér­désről is. Megállapította: a Szovjetunió olyan megoldás mellett foglal állást, amely a Ciprusi Köztársaság függet­lenségének, szuverenitásának, területi integritásának elveire épül, tiszteletben tartja az or­szág el nem kötelezettségi po­litikáját. . Állást foglalunk Ciprus demilitarizálása mel­lett, amellett, hogy az ország területén ne legyenek külföldi csapatok, külföldi katonai tá­maszpontok. Állást foglalunk amellett is, hogy sikerrel jár­janak a tárgyalások a ciprusi­ közösségek között és váltsák valóra az ENSZ Ciprusról ho­zott ismert határozatait” — hangoztatta Alekszej Koszigin. Karamanlisz válaszbeszédé­­ben megállapította: Görögor­szág és a Szovjetunó Kgzjd­joár­­ta "a gyümölcsöző­­ együttmű­ködés új szakaszába lépett. Hangsúlyozta, hogy Görögor­szág és a Szovjetunió kapcso­latai „az őszinteség és a köl­csönös tisztelet és a közös ér­dekek megbízható alapján" épü­lt­ek. A görög miniszter­elnök kijelentette, hogy kor­mánya feltétel nélkül támogat minden olyan helyi, vagy vi­lágméretű kezdeményezést, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatok megszilárdítása, a feszültség enyhítése és a fegy­verkezés korlátozása. Szászi József Giscard Bonnban A 31. nyn^ntnémefilrffinrin r«nr» Bonnból jelenti az MTI. Hétfőn Bonnban csúcsszintiű francia—nyugatnémet konzul­táció kezdődött. Giscard d'Es­­taing francia államfő kora délután, érkezett az NSZK fő­városába Barre miniszterelnök és kilenc minisztere kíséreté­ben. Giscard két nap alatt négy alkalommal tárgyal Hel­mut Schmidt kancellárral. A 34. csúcstalálkozó — bonni hi­vatalos álláspont szerint — „problémamentes, mégsem ru­tinszerű”. A Látogatás előtt Bonnban hangsúlyozták, hogy a­­két állam kapcsolataiban nincsenek vitatott kérdések, ezért a konzultáción a hang­súly a külpolitikára és a nem­zetközi gazdasági helyzetre te­vődik át. Megnyílt a brit Munkáspárt kongresszusa Brightonból jelenti az MTI­ Hétfőn Brightonban a vá­lasztási vereség okozta mély belső válság és egy korszakos jelentőségű önvizsgálat jegyé­ben nyílt meg a brit Munkás­párt 78. évi kongresszusa. A párt idei elnöke, Frank Allatin megnyitójában mindjárt a vi­ták közepébe vágott, amikor a kiábrándult tömegek nevé­ben a Callaghan-kormány jobboldali politikájának, a pártprogram semmibevételé­nek rovására írta a májusi vá­lasztási vereséget. A pártelnök kijelentette, hogy a kongresszusnak két központi kérdést kell megvizs­gálnia: hogyan akadályozza meg a mozgalom a konzerva­tív­ kormány munkásellenes politikáját és miként biztosít­sa, hogy saját pártjának par­lamenti vezetői legközelebb ne vehessék semmibe a derékhad vágyait, követeléseit. Az öt napig tartó tanács­kozáson mintegy ezeregyszáz küldött vesz részt Számos szo­ciáldemokrata párt vendég­küldöttsége is részt vesz. Több kommunista és munkáspárt megfigyelőket küldött. Az MSZMP részéről Gyöngyösi István, a KB tagja, az építők szakszervezetének főtitkára van jelen. O (Szófia, MTI) Hétfőn Szófiába érkezett Viktor Ku­likon marsall, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka. O (Dublin, Reuter) 11. János Pál pápa hétfőn befejezte há­romnapos írországi látogatását és kora délután Bostonba, az Egyesült Államokba utazott. A tervek szerint kedden New Yorkban felszólal az ENSZ- közgyűlés ülésszakán.­­ (Malabo, AFP) kivégez­ték Francisco Macias Ngue­­mát, Egyenlítői Guinea volt elnökét. Végrehajtották a ha­lálos ítéleteket az augusztus­ban megbuktatott diktátor hat társán is. MaprNnet Diplomáciai kap«’«»(a) létesült Mim rágná­val Az MTI jelenti: A Magyar Népköztársaság és a Nicara­guai Köztársaság kormánya megállapodtak, hogy nagykö­veti szinten diplomáciai kap­csolatokat létesítenek. KOMMENTÁRUNK Hosszú, keserves harcokban vívta ki szabadságát Nica­ragua népe. Több mont negy­ven éven át uralkodtak a kö­zép-amerikai országban a So­mozák, apáról fiúra szállt a hatalom, s a diktátorcsalád familiáris vállalkozássá vál­toztatta az országot. Az elnyo­­mó dinasztia ellen voltakép­pen kormányzásának a kezde­teitől küzdöttek a hazafiak, a sandinisták, akik a nevükben Sandino tábornokra emlékez­nek, a legendás hírű népve­zérre. A szabadsághőst a har­mincat­ évek elején amerikai segédlettel gyilkolták meg. .. ez idő tájt kerültek az elnöki palotába a Somoza család tagjai. Az eltmú­lt négy évtizedben a legkeményebb elnyomatás-­­ ban volt része a nicarassuai népnek. Az elnökök az ame­rikai érdekek alá rendelték az ország politikájét, gazdaságilag pedig alapjaiban a feudális viszonyokat­ őrizték meg, sok tekintetben a tőkés fejlődést, is gátolták, különösképpen a mezőgazdaságban. Jó két esz­tendeje lángoltak fel a heves csatározások Nicaraguában, a gerillák mind egységesebben léptek fel a nemzeti gárdisták ellen. Somoza az utolsó pilla­natig kitartott, s amikor már nem reménykedhetett, hogy felülkerekedik, akkor is foly­tatta "a pusztítást, a rombolást. Az Egyesült Államok sokáig ingadozott a nicaraguai kér­désben, de végül is a diktátor biztos bukását látva, tárgyalá­sokat kezdett a sandinista front vezetőivel és nem zár­kózott el a segélyek küldése elől sem. Néhány hónapja már a nem­zeti újjáépítés kormánya irá­nyít­ja Nicaraguát. A legfon­tosabb faladat — a súlyos ká­rok miatt — az alapvető lét­feltételeknek a biztosítása. Élelmiszerre van szükség, rendbe kell hozniuk a gyára­kat, s meg kell művelni a föl­deket. Gazdasági és politikai segítségre egyaránt szüksége van az­ új, demokratikus rend­szernek. A diplomáciai kap­csolatok fölvétele egyúttal ezt a támogatást is jelenti. A Béke-világgliim­cs felhívása az, új amerikai rakéták európai felépítésének megakad­ályozásara Panamavárosból jelenti a TASZSZ. Panamavárosban ülést tartott a Béke-világta­­náics elnöksége. Az ülés rész­vevői felhívást fogadtak el amely követeli: akadályozzák meg az új amerikai rakéta­fegyverek Európába telepíté­sét, a Béke-világtanács fel­hívja a nemzetközi, ezen be­lül elsősorban az európai köz­vélemény figyelmét arra, hogy bizonyos washingtoni körök nyomására a NATO beleegye­zését készül adni az amerikai Pershing—2 típusú rakéták és szárnyas rakéták Nyugat- Európába történő elhelyezé­séhez. A BVT dokumentuma fel­hívja a figyelmet arra, hogy a rakétafegyverek nyugat­európai felhalmozása ellent­mond a helsinki értekezlet szellemének. • Felvonták a panamai zászlót a csatornaaveze­tten Az­ MTI jelentése szerint a lati­n -a­meri­k­ai gy­ar­ma­t­osí­tás maradványa feltűnőkének szim­bólumaként, a n­emzeti függet­lenségért és­ a­­szuverenitásért folytatott harc jelképeként vonta fel Panama nemzeti lobogóját az eddig amerikai megszállás alatt tartott­­Pana­ma csatornaövezet legmaga­sabb pontján, Aristides Royo panamai államfő. Ezzel az ak­tussal — bár az okmányok ki­cserélésére csak délután került sor — életbe lépett a csatorna feletti intézményes panamai joggyakorlásról kötött szerző­dések első szakasza, amely n6ve-iben az övezet felett, tel­jes, panampa, szuverenitással zárul.'. ’ A panamai—amerikai csa­­tornaszerződések, ‘ amelyeket Jimimy Car­te­r amerikai elnök és Omar Torrijos akkor­ pana­mai államfő kötött 1977 szep­temberében, a latin-amerikai országok szimpátiája és támo­­ga­­tása mellett lépett hétfőn hatályba. Hét ál­am küldte el legmagasabb rangú vezetőjét A vendégek nevében Lopez Portillo mexikói elnök, az amerikai kormányzat képvise­letében pedig Walter Mondale alelnök szólalt fel. Tadur Zsivkttv Hanoiban Bolgár—vietnami szerződést írtak kin Hanoiból jelenti az MTI. Barátsági és együttműködési szerződés: a kétoldalú kapcso­latok fejlesztését szolgáló négy másik egyezmény aláírásával hétfőn Hanoiban befejeződtek a legmagasabb szintű bolgár— vietnami tárgyalások. A Tó­dor Zsírkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke vezette és szombaton Hanoiba érkezett bolgár párt- és állami küldöttség a hét végén bonyo­lította le a tárgyalásokat a Be Ducin, a VKP KB főtitkára ve­zette vietnami tárgyaló dele­gációval. A bolgár párt- és állami küldöttség hétfőn Hanoiból Ho S­ Minh városba utazott. Onnan kedden hivatalos láto­gatásra Kambodzsába érkezik. Kambodzsában kiszélesítik a Nemzeti Egységfrontot Hanoiból jelenti az MTI. A nemzeti egység kiszélesítéséről és megerősítéséről, a nem­zetgyűlési választások előké­szítéséről, az új alkotmány ki­dolgozásáról, az éhínség elleni küzdelem fokozásáról, a köz­­igazgatás és a hadsereg meg­szilárdításáról határozott a Kambodzsai Nemzeti Egység­front második kongresszusa. A tanácskozáson újraválasz­tották a front kibővített köz­ponti bizottságát, amelynek el­nöke ismét Heng Samrin lett A delegátusok vasárnap egyhangúlag elfogadták a Nemzeti Egységfront második kongresszusának határozatát, amely bevezetőjében leszöge­zi: „A jelenlegi helyzet Kam­bodzsában visszafordíthatat­lan’". A határozat különösen fon­tosnak minősíti, hogy „ma­gasra emelve a függetlenség, a szuverenitás zászlaját, kiszé­lesítsék a nemzeti egységfron­tot, egyesítsenek minden nem­zetéhez hű kambodzsait, poli­tikai pártállásra, vallási meg­győződésre, vagy nem­zetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. „Az egység az élet, a meg­osztottság a halál” — hangoz­tatja a Kambodzsai Nemzeti Egységfront határozata. Meg­állapítja: „Ez az a pillanat, amely teljes összefogást kö­vetel meg a fronton belül, a nép és a hadsereg között”. A határozat felszólítja azokat, akik még a Pol Pot-leng Sary-klikk hadserege marad­ványaihoz tartoznak, illetve más, az új Kambodzsával szemben álló szervezetek tag­jai, hogy „ismerjék fel az igazságot, álljanak át a nép oldalára saját érdekükben, szolgálva ezzel a nemzet ér­dekeit is”. A kongresszus elfogadta a front alapszabályzatát, amely egyesíteni kíván minden ott­hon vagy külföldön élő kam­bodzsait a nemzet érdekében, s hangoztatja, hogy a Kam­bodzsai Népköztársaság célja­­ hozzájárulni a délkelet-ázsiai békéhez, a világ stabilitásá­hoz. Minden olyan szervezet, legyen az akár külföldön mű­ködő, amely elismeri a front politikai vonalát és alapsza­bályzatát, a front tagjává vál­hat. Napjainkban bárhogyan ala­kulnak is a világpolitika vi­szontagságai, kétségtelenül a XX. századnak az egyik leg­­jelentő légteljesebb történelmi eseménye volt harminc évvel ezelőtt a kínai népi forrada­lom győzelme. Azon túl, hogy Földünknek legnagyobb lélek­számú országában lerázta a népről a múlt béklyóit, az ál­tala megteremtett új társadal­mi renddel fölszámolta az éhínséget, felöltöztette a száz­milliókat, és eltüntette az írástudatlanságot. Kína leg­­újabbkori történelmének az a szakasza, amely összekötötte ezt a hatalmas birodalmat a szocialista közösség országai­val, páratlan föllendülést ho­zott, és egyúttal új lehetősé­geket is teremtett a nemzet­közi politikában. A kínai fejlődés azóta köz­tudottan vargabetűket írt,­ le. Mindazonáltal az ország népe alapvetően megőrizte a szocia­lista társadalmi rend jellegze­tességeit, és elsősorban ezt ünnepli a harmincadik évfor­dulón. A Magyar Népköztár­­ság — amint azt a minap cse­peli beszédében Kádár János kifejtette — jókívánságait küldi a kínai népnek. Kész arra, hogy az államközi kap­csolatokat rendezzék, és ennek nyomán sokoldalú együttmű­ködés alakulhasson ki a két állam viszonyában. Hiszen az ideológiai és más term­et nézetkülönbségeket csak­ az idő oldhatja meg; ha Kína visszatérne a hagyományos szocialista barátsághoz, annál jobb volna a béke és a szocia­lizmus ügyének. De ez még nem a holnap kérdése. .Kedd, 1993. ok­tóber Üd­vözlő távirat a Kínai­­roktM'társasái*­iínai'] Az MTI jelenti: A Kínai Népk­öztárs­iság megala­ku­lá­sának 30. évfordulója alkal­mából Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke távirat­ban üdvözölte K­ua Kuo-fen­­get, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökét. Feng Jü-csiu, a Kínai Nép­köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ünnepe ti ■ ler ku kereskedelmi m.r. Házi Vencel külügyminiszt, helyettes, Szili Géza nehézipa­ri miniszterhelyettes, valamint társadalmi, gazdasági és kul­turális életünk több ismert személyisége. Ott volt a buda­pesti kül­képviseletek számos vezetője és tagja. Hon Kuo-feng beszéde Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti Pekingből: Kína lakos­sága mértéktartóan emlékezett meg a népköztársaság kikiál­tásának 30. évfordulójáról. Megfigyelők ebbe a keretbe illesztik bele azt a pohárkö­szöntőt, amelyet Hua Kuo­­feng pártelnök és miniszter­­elnök mondott a nemzeti ün­nep előestéjén tartott parla­menti fogadáson. Hua Kuo-feng ezúttal úgy értékelte az elmúlt három év­tizedet, hogy nem szólt Mao Ce-tungról. Eltűnt az idei pohárk­öszön­tőből a kulturális forradalom méltatása is, amelynek legfőbb szószó­lói ellenforradalmát- ösz­­szeesküvők­ voltak, és csak megdöntésük után vált lehe­tővé, hogy Kína politikai és gazdasági életét ismét normá­lis vágányra tereljék. A mun­kások, a parasztok és az értel­miségiek százmillióihoz inté­zett felhívásában Hua Kuo­­feng kérte, kövessen el min­den tőle telhetőt annak érde­kében hogy végre tudják haj­tani a gazdaság kiigazításának politikáját. Pohárköszön­tőjének külpoli­tikai részében Hua Kuo-feng azt húzta alá, hogy Kína népe fejleszteni kívánja baráti kap­csolatait és együttműködését a világ országainak népeivel A megfigyelőknek feltűnt, hogy ezúttal elmaradt a „hegem­o­­nizm­us” ostorozása A szovjet vezető tesz­ülelek köszöntöt­ték Sekinget Moszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége és Minisz­tertanácsa táviratban üdvö­zölte a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlésének Ál­landó Bizottságát és Államta­nácsát a Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmincadik év­fordulója alkalmából. A szov­jet nép —­­kifejezésre juttatva Kína munkásosztálya, paraszt­sága, dolgozó értelmisége irán­ti változatlan baráti érzelmeit — sikereket kíván a Kínai Népköztársaságnak gazdasága fejlesztésében, a kulturális életben, a kínai dolgozók élet­­színvonalának emelése terüle­tén — hangzik a többi közt az üzenet. A Szovjetunió mindenkor nagy jelentőséget tulajdonított és tulajdonít ma is szomszéd­jához, a Kínai Népköztársa­sághoz fűződő kapcsolatainak. Következetesen törekszik e kapcsolatok javítására és en­nek érdekében nemegyszer tett konkrét, gyakorlati javas­latokat. A szovjet—kínai ál­lamközi kapcsolatok megfele­lő alapjait a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a szuverenitás és a terület­­egység kölcsönös tiszteletben tartása az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei, az erőszak alkalmazásának el­vetése képezheti. A Szovjet­unió a jövőben is ezekhez az elvekhez tartja magát, és ab­ból indul ki, hogy a két ország közötti jószomszédi kapcsola­tok kialakítása megfelelne a Szovjetunió és Kína népei óhajának az ázsiai és a nem­zetközi béke és biztonság érde­keinek — hangoztatja a szov­jet vezető testületek távirata. „A kínai és a szovjet nép alapvető érdekei igazi jószom­­szédságot, és békés, kölcsönö­sen előnyös együttműködést követelnek" — állapítja meg a KNK 30. évfordulójáról meg­emlékező cikkében a moszkvai Pravda. A szovjet és kínai nép kö­zött létrejött új kapcsolatok tükröződtek a két ország kö­zött 1930-ben aláírt barátsági, szövetségi és kölcsönös segély­nyújtási szerződésben. Ez a szerződés, valamint több vele egyidejűleg létrejött megálla­podás jelentős mértékben megerősítette Kína nemzetkö­zi pozícióját, s biztosította a Szovjet­unió segítségét a fiatal köztársaság számára. A Kínai Népköztársaság megalakulásá­nak első napjaitól a Szovjet­unió, valamint a többi szocia­lista ország sokoldalú segítsé­get nyújtott a gazdasági élet újjászületéséhez.. Ebben az időszakban a szovjet—kínai együttműködés nagy fontossá­gú tényezőt­­jelentett, a béke és a szocializmus erőinek meg­­szi­lárdu­lása irán. A Szovjetunió elvi állás­pontja a Kínai Népköztársa­sághoz fűződő viszonnyal kap­csolatosan ismert-­ mutat rá a továbbiakban a Pravda. Az elmúlt 15 évben a Szovjetunió több ízben javasolta Kínának, hogy kezdjenek tárgyalásokat az államközi kapcsolatok javí­tásának és normalizálásának céljából. A kínai fél válasza azonban minden esetben nega­tív volt. Ez év áprilisában a kínai vezetés bejelentette­ azt az elhatározását, hogy nem hosszabbítják meg az 1950-es szovjet—kínai szerződés érvé­nyét. Ez a döntés önmagáért beszél, még akkor is, ha ezzel egyidejűleg Pek ng veare ki­fejezte készségét arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a két ország kapcsolatainak javítá­sáról. A Szovjetunió változatlanul abból indul ki, hogy nincs obi­­ektív oka a két nép közötti elidegenedésnek, még kevésbé a köztük való ellenségeskedés­nek és konfrontációnak. A Szovjetunió, amely állandóan és következetesen fellép a he­­gemonizmus és más országok alárendelésének politikája el­len, fontosnak tartja, hogy a két ország egyezzen meg ab­ban: nem ismernek el semmi­fajta igényt a nemzetközi kapcsolatokban való különle­ges jogokra vagy hegemóniára, és a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elvei alapján építik. A szovjet-kínai tárgyalások eredményessége attól­­függ, hogy a kínai fél által a pozitív változásokra szavakban han­goztatott törekvés milyen mér­tékben ölt testet konkrét állás­­foglalásokban.

Next