Magyar Nemzet, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
Kedd, 1979. október 1.) Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata Emlékiratok félidőben Washington, október 1. ÉLES FÉNYŰ reflektorokat irányított magára Henry Kissinger, akiről a törvényhozás egyik képviselője találóan jegyezte meg a közelmúltban, hogy ő az amerikai, történelem első újraválasztása, hadjáratot folytató volt külügyminisztere. Előbb a szenátusi SALT-vita keretében elhangzott — a jólét s a közeljövő nagyhatalmi stratégiai erőviszonyait átértékelő — állásfoglalása helyezte Kissingert nem csekély nemzetközi jelentőségű amerikai események középpontjába. Ezután a brüsszeli NATO-szeminárium meghatározó egyéniségeként kapott napokig első oldalas kezelést a tengerentúli lapokban is. Mindkét fellépés elsősorban úgy értékelendő, mint a jelenlegi demokrata kormányzat hadállásai ellen indított, támadás, illetve mint lélektani előkészület a jövő évi republikánus elnökválasztási siker — ezen belül az újabb kissingeri State Department — érdekében. A jelenhez kötődően viszont kétségtelen, hogy nagy visszhangot keltő megnyilatkozásaival a volt külügyminiszter jócskán megzavarta az amerikai szenátus több tagjának a fejét. Kissinger a kemény hangvétel és a sarkított előadásrmód ellenére alapjában betartotta azt a nemzetközi politikai játékrendet, amelyre Alarón és Ford elnöksége idején, a külügyek aktív irányítójaként többnyire tekintettel volt. A hozzá sem diplomáciai érzékben és képességekben, sem tapasztalatban nem fogható — ráadásul a jövő évi választásoktól sok esetben személy szerint szorongatott — régi és újabban „kitermelődött” szenátusi hangadók ellenben minden jel szerint nincsenek a változatlanul működő kisssingeri, „belső fékek" birtokában. Ilyenformán pedig elképzelhető, hogy a részben a volt külügyminiszter által keltett hullámoktól sodortatva olyan zátonyra futtatják föl az Egyesült Államok nemzetközi kapcsolatrendszerének a bárkáját, amelyről fél tucat Kissinger is csak üggyel-bajjal tudná később leemelni a merülő hajót.. TÉVEDÉS volna persze egyetlen embernek a nyakába varrni a felelősséget a szenátorok jó részének növekvően irracionális politikájáért, bármily hatásosak legyenek is itt Kissinger újabb fejtegetései. Az viszont kétségtelen: az amerikai stratégiai világképet — legalábbis mást — újrafestő Kissinger hozzájárult ahhoz, hogy a törvényhozók a nagyhatalmi erőegyensúly feltételezett felborulására, a fokozott hadügyi kiadások szükségességére és a változatlanul napirenden levő ,,Kuba-ügyre” hivatkozással olyan nyilatkozatokkal és követelésekkel álljanak elő, amelyek egy részről idő előtti teljes bénultságnál fenyegetik a carteri Fehér Házat másrészről a névválságok révén igazi és nehezen kezelhető nemzetközi bonyodalmakra vezethetnek. " Nem valószínű, hogy a júliusi sugalmazásához hasonlóan Kissliger most ennek a szenátusi zűrzavarnak a láttán is azt javasolná, hogy a törvényhozás a mindenkori kormányzat feje fölött ellenőrzési jogkört gyakoroljon a jelenlegi, és a majdani fegyverzetkorlátozó egyezmények dolgában. Az is kérdéses, bár nem ennyire, hogy tudatosan ilyenfajta — érzelmekkel és indulatokkal telített — amerikai bel- és külpolitikai helyzetet kívánt volna előteremteni, amidőn az elemzéseit papírra vetette. Az viszont bizonyos — végre egy szilárd pont a süppedékennvé vált washingtoni talajon —, hogy Kissinger, az ismét előtérbe lépett közéleti személyiség elcsente az emlékiratíró volt külügyminiszter közönségét. Októberben jelenik meg könyv témájában a visszaemlékezések első része ,,Fehér házi évek” címen. Richard Nixgxi első elnöki időszaka a kerete a kötetnek, amelyből a Time szemelvényeket kezdett közölni. Legfeljebb ha lanyos az egész oldalas újsághirdetésekkel beharangozott kivonatos különnyomat fogadtatása. S nemcsak amiat, hogy sok újat tényleg nem olvashatni a töredékekben, de azért is, mert a jelen napok Kissinger,de a pillanatnyilag kifejezetten ,,hétente utáni” hangulatot árasztó Washingtonban több figyelmet von magára, mint az immár klaszszikusnak mondható, korai enyhülési periódus egyik főszereplője. Négy fejezetre bontottaa Time a válogatás első részét, s ebből három kézenfekvőnek mondható kijelölés, míg a negyedik a mai napnak szól. A szovjet, illetve a kínai „nyitással” foglalkozó sűrítmény lényegében megegyezik — a tényeket, a ...pletykákat” és az értékelő állásfoglalásokat egyaránt tekintve — Nixon tavaly közzétett emlékirataival. Természetesen jócskán különbözik attól aszemelvényeknek Nixon személyiségrajzát adó fejezete, s a közleménynek talán a legérdekesebb néhány oldala. Az 1970-es ,,csöndes kubai válságot” taglaló részek az „időszerűségükön” kívül különösebb meglepetéssel nem szolgálnak. KÉT, a kissingeri világlátásra valószínűleg időtállóan jellemes bekezdést érdemes idézni a szovjet—amerikai kapcsolatokat érintő leírásból. Az egyik, allegorikusmegfogalmazás szerint a két nagyhatalom gyakorta zárt teremben tapogatózó „állag felfegyverzett világtalan emberként viselkedik’": mindketten súlyosan fenyegetve érzik magukat a másiktól, akiről feltételezik, tökéletes a látása. S noha mindkét fél tudja, hogy a politikának. ..lényegi velejárója” a bizonytalanság és a kompromisszum, mégis mindegyik hajlik rá, hogy a másiknak, a saját tapasztalataival ellentmondóan az állandóságra, a távlatlátására vonatkozó képességet tulajdonítson. Természetesen — zárja le a képet Kissinger — idővel két „vak fegyveres” is hatalmas kárt tud tenni egymásban, nem szólva a szobába, amelybe be vannak zárva. A máris pályán levő. s politikai ..második félidejére” készülő Kissingernek a szovjet— amerikai kapesetatokról írott ..ars politicája” a másik idézendő rész. Eszerint ..amenynyire előre látni ■ képesek vagyunk, az Egyesült Államoknak újra fel kell állítania és fenn kell tartania a Szovjetunió iránti politikájának ama két oszlopát, amelyet Moszkvában (1972-ben) kezdtünk építeni”: a szovjet „terjeszkedéssel” szembeni fellépést, és ezzel párhuzamos készséget az együttműködéshez vezető út kijelöléseibe. ..Nem képzelhető el békésebb világ — véli Kissinger —, ha bármelyik irányt követve túlságosan elhajtunk.” A NIXONT új fénybe állító kissingeri leírások — hiába, a szemelvények megjelenésének az időpontja csábít, az aktualizálásra — nem kevéssé azért számíthatnak figyelemre, mert jelzik, mennyire félreismerheti a külvilág még az igazán ,,közszemlére kitett" személyiségeket is. A Kissinger tolla alól kikerülő „fájdalmasan szégyenlős” Richard Nixont szemlélve óhatatlanul felötlik, hogy az itteni lélekbúvárok által szintén a szorongó, gátlásos típusba tartozóként jellemzett jelenlegi elnököt röpke néhány héten belül bizonyosan a politikai túlélésért küzdő, kíméletlen és könyörtelen oldaláról ismerhetni majd meg. Az viszont sem Nixonnak, sem Carternak nem jutott részéül hogy beteljesülni lássa, amit az emlékirat tanúsága szerint Kissinger a politikai krédójának tart. A fő gond az — fejtegette egykoron frissiben megválasztott elnökének —, hogy az amerikai külpolitika megszabaduljon a lelkesedés forró fürdőjét és a pánik hideg vizét hevesen váltogató történeti hagyománytól, s attól a tévképzettől, hogy a döntések elsősorben a döntéshozók személyiségjegyeitől függenek. ..A politikát — gondolhatja ma is Kissinger — a nemzeti érdekeknek néhány olyan alapvető elvéhez kellene kapcsolni, amelyek fenntarthatók lennének az elnökök váltakozása elleneibe.” Futása Dezső _ Most Nemzei TM__TM....... Lázár György fogadta Rudolf Rohliceket Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Rudolf Rohlicek csehszlovák miniszterelnök-helyettest. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón jelen volt Marjai József miniszterelnök-helyettes és Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Elutazott Ger/wnl Srhürer Vasárnap elutazott hazánkból Gerhard Schürer miniszterelnök-helyettes, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottságának elnöke, aki Huszár István miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével a következő ötéves tervidőszak gazdasági együttműködési kérdéseiről folytatott tárgyalásokat. Búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete is. A DGB küldöttségének eszmecseréi A SZOT elnökségének meghívására Heinz O.Vetter elnök vezetésével látogatást tett hazánkban a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) küldöttsége. A vendégek Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezette magyar küldöttséggel eszmecserét folytattak a két ország szakszervezeteinek kapcsolatairól, az európai szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, az október első felében sorra kerülő harmadik európai szakszervezeti konferencia előkészületeiről. A DGB küldöttsége elutazott hazánkból. Zászlólevonás Vasárnap délelőtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással levonták a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél a magyar nemzeti, lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyet a fegyveres erők napja tiszteletére szombaton vontak fel. Szocialista országok tudósainak értekezlete Szeptember 24. és 29. között tartották meg Tallinnban a szocialista országok akadémiai képviselőinek XI. értekezletét. A tanácskozáson a magyar küldöttséget Márta Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára vezette. Az értekezleten a küldöttek megvitatták a szocialista országok tudományos akadémiáinak 1990-ig szóló hosszú távú természettudományi kutatási programját, valamint az 1984—85-ös évek többoldalú együttműködési programját. Napirenden szerepelt az erős mágneses mezők és az alacsony hőmérsékletek kérdéseivel foglalkozó wroclawi laboratórium tevékenységérőlszóló jelentés, és megvitatták a társadalomtudományok nemzetközi információs rendszeréről szóló beszámolót. A tudományos akadémiák képviselőinek következő értekezletét 1989-ben tartják Csehszlovákiában. Nemzetközi analitikus tanácskozás Szombathelyen A kémia nagy segítséget nyújt a környezetvédelem hatékonyabbá tételéhez: analitikusok vizsgálják a levegő, a víz és a talaj szennyezettségi szintjét, anyagait, állapítják meg a tűrési határokat. Ezekről a témákról tárgyalnak hétfőtől három napon át a bolgár, csehszlovák, jugoszláv, osztrák, szovjet és a hazai analitikusok Szombathelyen. Harminchat előadáson ismertetik hazájuk környezetvédelmi vizsgálati módszereit. A konferencián mérlegre teszik az egyes elméleti és gyakorlati témákban kialakult együttműködés eredményeit, ismertetik legjobb módszereiket, közös eljárásokat dolgoznak ki. Megkezdődött az V. csehszlovák gazdasági és műszaki napok eseménysorozata Hétfőn a Technika Házában ünnepélyesen megkezdődött az V. csehszlovák gazdasági és műszaki napok egyhetes eseménysorozata, amelyen 30 előadás hangzik el, egyebek mellett a legújabb csehszlovák építőipari, számítástechnikai, szerszámgépipari eredményekről, új technológiai eljárásokról. Az eseménysorozaton, amelyet Ajtai Miklós, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöke nyitott meg, részt vett Marjai József és Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettes. — E napok célja — mondotta előadásában Rudolf Rohlicek — a magyar szakemberek tájékoztatása a legújabb csehszlovák műszaki eredményekről. Ez azért is fontos, mert kölcsönös gazdasági kapcsolatainkban fokozott figyelmet fordítunk az ipari együttműködés fejlődésére és elmélyítésére. Jelenleg 28 kooperációs, illetve szakosodási egyezmény van érvényben a két ország vállalatai között, elsősorban a gépiparban és a vegyiparban. Különösen nagy jelentősége van a közös beruházásoknak, amelyek egyúttal országaink gazdasági integrációjának elmélyítését is szolgálják. Rudolf Rohlicek előadásában megemlékezett a Magyarország és Csehszlovákia között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönössegélynyújtási egyezmény aláírásának 30. évfordulójáról is. Marjai József beszédében elmondta: Magyarország és Csehszlovákia gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése a kölcsönös baráti és elvtársi segítségnyújtás szellemében fekadik. E kapcsolatokat erősíti az is, hogy mindkét ország számára létkérdés a nemzetközi munkamegosztásban való minél intenzívebb bekapcsolódás. Ezt példázza — egyebek között — azon sokoldalú megállapodások egész sora, amelyek megvalósításában mind Magyarország, mind Csehszlovákia tevékenyen részt vesz. — A szocialista gazdasági közösség gyors ütemű fejlődésével együtt, annak részeként bővülnek a magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok — folytatta: Marjai ■ József. — A két ország földrajzi szomszédsága lehetővé és szükségessé teszi a közvetlen együttműködési formák kibontakozását is. Ilyen a vízügyi szervek együttműködése a határ menti folyók szabályozásában, tisztaságuk védelmében, az árvízvédelemben. Kiemelkedő szerepe van a szoros közlekedési együttműködésnek, mivel mindkét ország jelentős szerepet tölt be a tranzitforgalomban. A határ menti területek együttműködése a közös fejlesztési elképzelések egyeztetésén túl a munkaerő-kooperációval is gazdagodott. — Külkereskedelmi forgalmunk — mutatott rá a miniszterelnök-helyettes — kiegyensúlyozottan fejlődik. A jelenlegi tervidőszak új eleme a termelési együttműködési kapcsolatok minden korábbinál dinamikusabb fejlődése, közös beruházások megvalósítása, illetve előkészítése. Ezt a munkát folyamatos és hoszszú távú feladatnak kell tekinteni, s újabb területek, mint például a harmadik piac bevonásával is szélesíteni kell az együttműködést. E közös feladat végrehajtásához a két ország kereskedelmi kamarája és a tagvállalatok is jelentősen hozzájárulhatnak. A miniszterelnök-helyettes beszéde után Ludvik Cerny, a Csehszlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke méltatta a műszaki napok jelentőségét. Kedden szakmai előadásokat folytatódik az egyhetes rendezvénysorozat. A nmepközi jogot és a egyetem humánumot egyaránt sérti az IWZ-közgyűlés határozata Dr. Antalffy György nyilatkozata Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának a Pol Pot-rezsim elismerésével kapcsolatos döntéséről dr. Antalffy György professzor, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, a Béke-világtanács emberi jogokkal foglalkozó bizottságának tagja nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — A határozat az egész haladó emberiség, a világ államai többségének felháborodását, egyet nem értését váltotta ki. — Ma már köztudottak azok a tények (Kambodzsa lakosságának csaknem a felét kitevő hárommillió ember — köztük gyerekek és öregek — megsemmisítése), amelyeknek már csak az egyetemes humánum alapján is a Pol Potrendszer támogatásának a megvonását kellett volna kiváltaniuk, mint ahogy ténylegesen ki is váltották a világ nagyobbik részében. Az ENSZ közgyűlésének határozata figyelmen kívül hagyja az államok képviseletére vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat is. A nemzetközi jog ugyanis azt a kormányt ismeri el az állam képviseletére jogosultnak, amellyik a tényleges hatalmat gyakorolja az ország területén. Az pedig korántsem ismeretlen tény, a Pol Pot-rezsimet támogató államok körében sem, hogy lényegileg Kambodzsa egész területén a népi forradalmi tanács gyakorolja a tényleges hatalmat. Ennek megfelelően a fejlődő országok havannai csúcsértekezletén félre nem érthető módon kifejezésre jutott az államok többségének véleménye, a Pol Pot-rendszer el nem ismerése, elítélése. Mégis az ENSZ közgyűlésének a határozathozatalra vonatkozó szabályai lehetővé tették, hogy relatív többséggel, azaz tulajdonképpen kisebbségi döntéssel a Pol Potrendszer képviselői ülhessenek az ülésterem Kambodzsa részére fenntartott székein. Az ENSZ-közgyűlés határozata természetesen nem változtatta és nem is változtathatja meg az államok többségének a népi kormány elismerésére irányuló akaratát. Nem változtathatja meg, hiszen közgyűlési határozattal csupán Kambodzsa és az ENSZ mint szervezet közötti viszony — minden bizonnyal átmeneti — „rendezéséről” van szó. Ez a határozat sem ténylegesen, sem jogilag nem pótolhatja az egyes államok elismerő aktusát. — A népi kormány támogatását kifejező, egyre nagyobb számú elismerés minden bizonnyal arra fogja késztetni az ENSZ közgyűlését is, hogy revideálja döntését s azok részére biztosítsa az ENSZ fórumain a részvételt, akik nem hárommillió halott ,,képviselői” hanem az újjáépülő Kambodzsa küldöttei — fejezte be nyilatkozatát dr. Antalffy György professzor. ......... Sarlós István hazaérkezett latin-amerikai körútjáról Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, aki részt vett és felszólalt a Jamaicai Népi Nemzeti Párt közelmúltban megtartott országos értekezletén, majd a népfront képviseletében látogatást tett Mexikóban, Costa Ricában és Panamában, vasárnap hazaérkezett latin-amerikai körútjáról. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kovács Béla, a HNF titkára, s ott volt Mario Armando Amador, a Mexikói Egyesült Államok budapesti nagykövete. Hunya István kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hunya Istvánnak, a MEDOSZ elnökének, több évtizedes kiemelkedő munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elismeréseként, 85. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke hétfőn adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára. * Karél Polák Budapesten Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására hétfőn Budapestre érkezett Karél Polák, a Cseh Szocialista Köztársaság építésügyi minisztere. Tárgyalásaikon áttekintik a két tárca szervezetei együttműködésének eredményeit és meghatározzák az elkövetkező időszak együttműködését az építőanyag-ipari kutatások, a korszerű építőipari technológiák alkalmazásában. Műszaki hetek Heves megyében Hétfőn Egerben a Technika Házában megnyitották a Heves megyei műszaki heteket. A program az idén minden korábbinál gazdagabb: november közepéig 200 előadásra, ankétra, bemutatóra kerül sor a megye városaiban, községeiben, üzemeiben. A hétfői megnyitón Bonifert Ádám, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese tartott előadást Heves megye gazdasági vezetői előtt a magyar gazdasági élet időszerű kérdéseiről. Akadémiai székfoglaló „A nagy válság és Közép- Kelet-Európa” címmel Berend T. Iván akadémikus székfoglaló előadást tartott hétfőn az MTA filozófiai és történettudományok osztályának ülésén, az Akadémián. Százezer-féle cikk a XII. INTERKER-börzén Hétfőn reggel a KG Rákóczi úti Technika Házában megnyílt az Országos Piackutató Intézet által szervezett, immár XII. INTERKER-börze. Ez alkalommal 120 ipari vállalat és szövetkezet jelentette be, hogy mintegy 1,5 milliárd forint értékű, számára felesleges különféle alkatrészt, szerszámot kíván eladni megegyezéses áron. Már kora reggel ellepték a helyiségeket és a tárgyalótermeket az eladók és a vevők és megkezdődtek a tárgyalások a bemutatott mintadarabok alapján az elfekvő készletek adásvételére. Az INTERKER-börze rendkívül népszerű az ipari és a kereskedelmi vállalatok egymás közötti forgalmában. Az eddig lezajlott tizenegy börze több mint 2,3 milliárd forintot forgalmazott. Az eladók többnyire 10—30 százalék engedményt adtak az eredeti beszerzési árakból, így jól jártak a vevők és jól jártak az eladók, mert a befolyt vételárakból újabb termékeket tudnak beszerezni. Az Országos Piackutató Intézet három kötetben 1300 oldalas katalógust adott ki, amelyben 17 termékcsoportba sorolt mintegy 100 ezerféle cikk szerepel. Ezek között vannak olyan, részben felesleges, részben keresett alkatrészek, amelyekből százezres tételek várják vevőiket és se szeri, se száma az olyan cikkeknek, amelyekből csak egyegy darabot nyilvánítottak feleslegesnek és eladhatónak. Különösen sok az autóalkatrész. A Csepeli Autógyár például különféle tömítésekből ajánl több százezer darabot az Autoker Vállalat 20 ezer gumidugattyút, 93 ezer karmantyút, 80 ezer gumi perselyt, százezer különféle méretű csavart, ajánl megvételre. Ugyancsak az Autoker szeretne megszabadulni több mint 800 ezer darab. Warsawa autókhoz használható gyújtógyertyától öt napig, a péntek délutáni zárásig tart a börze.