Magyar Nemzet, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

Péntek, 1980. március 21. Településfejlesztés Sok kicsiből - hatszázmillió forint Sok kicsi sokra megy — így mondják ezt Bács-Kiskun megyében is. Nyilván erre a nagy igazságra is gondoltak a megye településein — a 106 községben és a hat városban — amikor sokezren felajánlották egy-két napjukat, munkaerejüket a cél érdekében: településeik fejlesztéséért, szépítéséért. A sok „apró” felajánlásból állt végül is össze a mutatós összeg: hatszázmillió forint. Körülbelül ilyen értékűek azok a felajánlások, amelyet a megyében tettek a közelgő pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. Bács-Kiskun megyében 1979 augusztusában négy népfrontbizottság — a kiskunfélegyházi, a hartai, a lajosmizsei és a vaskúti — felhívására indult meg a településfejlesztési verseny. A megyei népfrontbizottság felkarolta a kezdeményezést s így a felhívásnak nagy visszhangja lett. Bács- Kiskun megye 112 helysége egyöntetűen úgy döntött, hogy csatlakozik. Ami már megvalósult A kecskeméti székházban Molitorisz Emillel, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársával a beérkezett felajánlások között lapozgatunk. Van amelyik szűkszavúan közli a tervezett munkaórák számát és az elvégzendő feladatokat, s van olyan felajánlás is, amelyben hosszú oldalakon sorolják a „mit”, a „mikért”, a „mennyiért” és a „miért épp azt”. És van olyan község, ahol kevés vállalást vetettek papírra, de azt már többször is túlteljesítették. — A napokban értékeltük az elmúlt négy és fél hónap eredményeit — mondja Molitorisz Emil. — A hatszázmilliós társadalmi felajánlásból tavaly év végéig 250 millió már meg is valósult. Utak, járdák, víz- és gázvezetékek kilométerei, óvodák és iskolák, sportpályák jelzik az öszszefogás eredményeit. S mindezek a létesítmények terven felül, illetve határidő előtt készültek el. Beleolvasva a járásonként csoportosított és szoros alfabétikus rendben sorakozó felajánlásokba egy újkori, pontosabban egy jelenkori történelem bontakozik ki a gépelt oldalakról. Molitorisz Emil zavarban van, amikor arra kérem, hogy emeljen ki néhány jó példát — tetszése szerint — a vaskos paksamétából. Mivel nem tud választani, megállapodunk, hogy véletlenszerűen állunk meg egy-egy oldalon. Mindent az iskoláért Elsőként egy levél akad a kezünkbe. A híradás Érsekcsanádról szól: „Községünkben 1979 harmadik negyedévében indult meg az általános iskola bővítése, amelyhez két és fél millió forintot szántunk a beruházási keretből. A község lakosságától azonban még igen nagy összegű társadalmi munkát is igényel az, hogy a tervezett tantermek felépüljenek és megszűnjön a váltakozó tanítás. Ezért az elkövetkező években minden megmozdulást az iskola építésére szervezünk.” A bajai felajánlásokat szemlélve kiderül, hogy a városban elsősorban az üzemekre számítanak. Hetvennégy szocialista brigád írásban rögzítette vállalásait. A Fokon helyi gyáregysége például óvodát épít, társadalmi munkában. Sürgető gond lehet itt az óvoda, mert a Kismotor- és Gépgyár is hasonló építkezésre összpontosítja erejét. A négyezer lelket számláló Vaskút szintén a gyerekeket akarja meglepni, tornateremmel és tanmedencével. Most a többéves építkezés első ütemét vállalták magukra a község lakói. Bácsalmáson személyenként ezer forint értékű községépítő-szépítő munkát ajánlottak fel. Tízezres lélekszáma tízmillió forint. Ebből futja majd útépítésre, sportpályára, ötezer fa és hatezer rózsatő kiültetésére. Kisszálláson az általános iskola rádióstúdiót kap. A hartaiak a környezet védelmét helyezték előtérbe, mivel a községben évek óta megoldatlan volt a szemétszállítás. Megállapodás született: az állami gazdaság ezentúl nem dobja ki a műtrágyát tartalmazó műanyag zsákokat, hanem kiosztja a háztartásoknak. Az összegyűjtött szemét elszállításáról pedig hetenként gondoskodnak. Egyszerű ötlet is lényegében egy kis figyelemmel és szinte ingyen tisztább lesz a község ... Sok a bepótolnivaló Természetesen a kiragadott példák csak nagyon vázlatos képet adhatnak arról, hogy miből is jött össze a már említett hatszázmillió. Ami viszont tény: a megyék közötti versenyben Bács-Kiskun 1979-ben az első helyezést érte el. Erről Farkas József, a népfront megyei titkára így beszél: — A társadalmi és közösségi munka végzésében évek óta az élen járók között vagyunk. Az első helyezést az elmúlt esztendőben szereztük meg, s azt sikerült is megtartanunk. Nagyon jó érzés ez, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a lakosság áldozatvállalását kényszerűség is hajtja. Településszerkezeti adottságunkból fakad, hogy hosszú éveken át — s ma is — súlyos terheket cipelünk. Elég itt a tanyákra, azok fejlesztésének elhanyagolására utalnom. Rengeteg bepótolnivalónk van. És hát kevés a fejlesztésre fordítható pénz , a lakosság aktivitása, tenniakarása és jobbító szándéka nélkül nem jutnánk előre. A megyében élők ezt jól tudják, naponta érzik a saját bőrükön a közlekedésben, az oktatásban, az egészségügyi ellátásban és sajnos hosszan sorolhatnám, hogy még mi mindenben. Ha ezekre a közhasznú munkákra mozgósítunk — mint azt az eddigi tapasztalat bebizonyította — mindig számíthatunk a megye valamennyi polgárára. (mé g) _ Mapi Nemzet _ Fejér megye: előtérben a gyermekintézmények A Hazafias Népfront Fejér megyei elnöksége csütörtökön délután értékelte a lakóterületi vállalások időarányos teljesítését. Az elnökség elégedetten nyugtázta, hogy a vállalások jó ütemben teljesülnek, a társadalmi munkában tevékenykedő lakosság városokban, kis és nagy falvakban egyaránt jó minőségű munkát végez. A HNF Országos Tanácsának felhívása megyeszerte új lendületet adott az önkéntes munkaakcióknak, amelyek minden tekintetben igazodnak a lakossági igényekhez. A társadalmi megmozdulások tervezésekor Fejér megyében is messzemenően mérlegelték, hogy melyik településen mire van a legégetőbb szükség. A közös megmozdulások középpontjában a gyermekintézmények, tehát az óvodák, bölcsődék és iskolák állnak, s előkelő helyet foglalnak el a járdaépítések, a parkosítások. A megyei elnökség megállapította, hogy a települések környezetével, belső rendjével és tisztaságával, valamint az út- és járdaépítésekkel, a vízvezeték-fektetésekkel, a fásítással és parkosítással kapcsolatos vállalások 78 százalékban teljesültek. A gyermekintézmények bővítését és építését célzó vállalások 40, és a sportlétesítmények 70 százaléka valósult meg idáig. A megye minden településén kitett magáért a lakosság. Sárbogárdon például eddig 1 millió 146 ezer forint értékű munkát végeztek el. Túl vannak az óvodabővítésen, építik az új 200 személyes óvodát, és március 29-én avatják az elkészült új sportcsarnokot. Az önkéntesek kezemunkáját dicséri csaknem két kilométernyi járda, több mint három kilométernyi kővel borított földút építése és 31 ezer négyzetméternyi park fásítása. Polgárdiban az eddig megvalósult munka 850 ezer forintot ér: egy régi épületben kialakították az öregek napközijét, befejezték a tűzoltószertár alapozását, három kilométernyi járdát fektettek le, s átadtak két új játszóteret. Példaként lehet felhozni a hatszáz lelket számláló kisközséget, Magyaralmást, ahol a lakosság nagy kedvvel vett részt a felajánlások teljesítésében. Csaknem minden elképzelésüket valóra váltották. Befejezték az iskola bővítését, a tervezett járdaépítést, és csaknem kész a nagyarányú tereprendezés a település központjában. Az értékelésből azonban a gondok sem maradhatnak ki. Nehézséget okoz, hogy a vállalatok nem egyformán fogadják a társadalmi közreműködést, emiatt olykor megdrágul és lelassul az építkezés. A másik gonddal a fásítást vállalók küzdenek. Sajnos hiánycikk a facsemete. Dunaújvárosban például a város alapításának évfordulójára több ezer fa és díszcserje elültetését vállalták. Egy darabot sem tudtak szerezni. Az eddigi eredmények biztatóak. A Hazafias Népfront megyei bizottsága úgy számol, hogy ebben az esztendőben 25—30 millió forinttal túl fogják szárnyalni a tavalyi 179 millió forintos rekorderedményt. (f. b.) Magyar-NSZK Együttműködési szerződés Néhány évvel ezelőtt az INTERCOOPERATION Kereskedelmi Fejlesztési Vállalat (Budapest) és a Siemens Rt. (München) kooperációs szerződést kötött közös gyártási és forgalmazási tevékenység céljából. Ennek alapján alakult meg a SICONTACT KFT magyar—német közös vállalat, amely már kezdetben nagy sikereket ért el a gyártmányfejlesztés, a világhírű színvonalú gyártmányok egymás országaiban és harmadik országban történő értékesítése területén. Magyarországon mintegy húsz vállalat kapcsolódott be ebbe az üzleti koncepcióba és jelentős összegért vásároltak gépeket, műszereket, gyártástechnológiát. Az igények tovább növekedtek, és az érdekelt felek elérkezettnek látták az időt, hogy bővítsék az együttműködés kereteit. Így került sor csütörtökön az újabb szerződés aláírására, amely a közös vállalat tagjai sorába iktatta az Elektromodul Mgyar Elektrotechnikai Alkatrészkereskedelmi Vállalatot és a Remix Rádiótechnikai Vállalatot. Az új magyar felek részesedése a törzstőkében 51, a Siemens cégé 49 százalék. A szerződés értelmében a gyártáshoz szükséges gépsorokat, licenceket és a technológiát a Siemens Rt. bocsátja rendelkezésre a Remix szombathelyi üzemének. A folyamatos alkatrészgyártás beindulása 1981 őszére várható. MINDEM l’/iWiluMiJ BUDÁN MÓNI SZABADIDŐ KÖZPONT • JiJjj Bp. XII. Csörsz u. 18 1980. március 23-án 9—14 óráig ÜVEG MŰVESEK ÉS ÖTVÖSÖK I. országos vására a kupolateremben Színházteremben: 9.30 órakor: „Mazsola meséi” Havas Gertrúd és B. Kiss István bábműsora II. 00 órakor: Építők „Vadrózsák” táncegyüttes folklórműsora Játszóteremben: Gyékényezés, festés, rajzolás művészek vezetésével Vásárbelépő ára: 20,5 Ft Szülővel érkező gyermekeknek díjtalan A Tanácsköztársaság évfordulójára emlékeztek az iskolákban Az általános és középiskolákban, az egyetemeken és főiskolákon sok helyütt csütörtökön emlékeztek meg a Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulójáról. Iskolai ünnepséget tartottak, megkoszorúzták a mártírok emlékműveit, emléktábláit. Ünnepi úttörő-csapatgyűlésen, KISZ- taggyűlésen, tanácsköztársasági vetélkedőn, veterántalálkozókon idézték a dicsőséges 133 nap emlékét. Számos felsőoktatási intézményben a forradalmi ifjúsági napok részekén egyetemi, főiskolai eseménysorozat kezdődött. Az idén első alkalommal rendezik meg az egyetemi napokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a SOTE-napokkal a tavalyi sikeres kezdeményezést folytatják. A csütörtöki nyitóesten 15 ország hazánkban tanuló fiataljai adtak ízelítőt népük művészetéből. Csaknem évtizedes hagyománya van a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a „Közgáz-napoknak”. A csütörtöki ünnepi megnyitót követően pénteken gyűlésen idézik a Tanácsköztársaság emlékét, majd az egyetemi klubban, a gazdaságpolitikai fórumon cserélnek véleményt az oktatók és a hallgatók. Megválasztják a diákrektort is, aki szombat estig igazgatja a nagyhírű intézményt. 1980 második félév A Szabadság-híd felújítása Ezek az évek egyéb nagyszabású középítkezések mellett mint a hídfelújítások évei kerülnek be Budapest történetébe. A Margit-híd után előreláthatólag június közepén átadják a forgalomnak a Petőfi-hidat és hozzákezdenek a Szabadság-híd felújításához, amely a tervek szerint 5—6 hónapot vesz igénybe. A hidat erre az időre lezárják a járműforgalom elől, a gyalogos közlekedést viszont fenntartják. Az 1896. október 4-én átadott Ferencz József-híd sem kerülte el a vandál pusztulást, de 1945—46-ban újjáépítették, tíz év múlva megépült a mai villamospálya, s 1965— 68 között részlegesen felújították a karcsú hidat. 1979 decemberében készült el a szakvélemény, amely 1980-ra időzíti a híd stabilitását biztosító ellensúlyrendszer és a közúti pálya teljes felújítását. 1981-re a híd alsó részeinek mázolásával párhuzamosan végzendő feladatokat, megállapítva, hogy a híd teljes mázolását és a gyalogjárda felújítását a VII. ötéves tervre lehet halasztani. Az 1981-ben esedékes mázolási és a későbbi munkálatok nem igénylik a forgalom lezárását. Mind a Margit-híd, mind a Petőfi-híd átépítése alatt szigorú korlátozásokkal ugyan, de fenntartották a forgalmat, a Szabadság-híd azonban 1980 második felében kiesik a közúti járműforgalomból, tehát jelentős arányú forgalomterelésre kell számítani. A Szabadság-híd — bár az útpálya szélessége mindössze 10,7 méter, s a budai hídfő tonográfiai viszonyai rendkívül kedvezőtlenek — fontos szerepet játszik a Belváros és Dél-Buda közötti összeköttetésben. a budapesti Duna-hidak között második helyen áll a tömegközlekedési forgalomban. 24 óránként 150 ezer utas veszi igénybe, a közúti járműforgalomban való részesedése szerényebb. A közúti járműforgalom elterelésére viszonylag kedvező úthálózat áll rendelkezésre, az elterelt forgalom súlypontja az újjáépített Petőfi-hídra, a még nem teljesen kihasznált Erzsébet-hídra nehezedik. Erre a két hídra a számítások szerint csúcsforgalmi (dohén óránként 1200—1600 gépjármű többletforgalma hárul, amelynek lebonyolítására lehetőség van, ehhez 18 jelzőberendezés fázisterveit kell módosítani. A forgalomterelés főbb útvonalai Budán a Schönherz Zoltán út, Irinyi József utca, Gellért rakpart, Hegyalja út, Budaörsi út és az alsó rakpart; a pesti oldalon Ferenc körút, Üllői út, Kossuth Lajos utca, Közraktár utca, Bakáts utca, Ráday utca és Kecskeméti utca. A pesti oldalon az átépítés ideje alatt szünetel a villamosforgalom, a Marx tér és a Dimitrov tér között autóbuszok járnak. A budai oldalon a fennmaradó villamosjáratokkal a Batthyány téri metróállomásra való ráhordást erősítik. Az 1-es autóbusz a Petőfi-hídon közlekedik, így csak egyetlen régi megállóját, a Gellért térit kerüli el. A munkálatokat az erők nagyfokú koncentrációjával, két műszakban végzik s előreláthatólag az év végéig befejezik. ______________ Megnyílik a Ferihegyi út átépített szakasza Március 21-én, péntek délben az autósok birtokba vehetik a Ferihegyi repülőtérre vezető útnak a Csokonai út és a Határ úti csomópont közötti új szakaszát, az itteni felüljárót, valamint az Üllői útnak a Kőér utca és a Pöttyös utca közötti részét. Az új útvonal végig kétszer egysávos, ráhajtani a Pöttyös utcánál, a Száva utcánál és a Határ úti csomópontnál lehet. Az útvonal megnyitása a BKV tömegközlekedési hálózatát nem érinti, az utóbuszok az eredeti útvonalon járnak. Ezzel egyidejűleg — építési munkálatok miatt — a XIX. kerületi Csokonai utcát a közúti forgalom elől lezárják. A MAGYAR NEMZET olvasószolgálatának (1074 Budapest, Dob u. 60.) fogadóórái: Jogi tanácsadás: Hétfőn 14—16 Szerdán 14—16 Pénteken 13—14.30 Építkezők tanácsadója: Minden hó első és utolsó péntekén 16—17.30 Közérdekű bejelentések: csütörtökön 15.30—17.30 Elhunyt Földes György A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Hírlapkiadó Vállalat és a Lúdas Matyi szerkesztősége mély fájdalommal és megrendüléssel tudatja, hogy 75 éves korában hoszszú, súlyos betegség után elhunyt Földes György, Rózsa Ferenc-díjas újságíró, a Lúdas Matyi nyugalmazott főszerkesztő-helyettese, a Lúdas Magazin főszerkesztője. Temetéséről később intézkednek.* Talán nincs is újság, ahol ne dolgozna egy-egy tanítványa. Igazi újságírópedagógus volt. Szerette a fiatalokat. Bizony csaknem három évtizede már annak, hogy a gellérthegyi újságíróiskola — a felszabadulás utáni első újságíróképző — először bocsátotta szárnyra tanítványait. Ám tanárukat, „Gyuri bácsit” azóta sem felejtették. Nem, mert Földes György számára ők mindig a gellérthegyi iskola gyermekei maradtak. Figyelemmel kísérte lépteiket. Törődött velük. Segített annak, aki rászorult, és büszke volt azokra, akik tehetségükkel kiemelkedtek. Kiskunfélegyházán született, fiatal éveit Pécsett élte. Mint a kisiparosélet jó ismerője már korán tollat fogott. 1945-ben Budapestre került. Csakhamar a Friss Újság egyik szerkesztője, tanára az újságíróiskolának, később az egyetem újságírótanszékének, majd a Lúdas Matyi főszerkesztő-helyettese évtizedeken át. Ám nemcsak szerkesztője a népszerű szatirikus lapnak, ismert publicista is. A közélet visszásságait, a bürokráciát, az ostobaságot ostorozó cikksorozata a Lúdas egyik legnépszerűbb rovata lett, írásait kötetek is őrzik. A „Megmondom a magamét”, a „Ne tessék mérgelődni” és a „Síkos a pálya” egy-egy gyűjteménye a hatalmaskodók, a pökhendi bürokraták, kiskirályok ellen szót emelő szatirikus írásainak. Mindig a kisemberek védelmében írt. Úgy is fogadták minden sorát. Szeretettel. Vígkedélyű ember volt. Munkájának élő, szinte az utolsó percig. A kórházi ágyon még a Lúdas Magazin kéziratait javítgatta. Elnyerte a Rózsa Ferenc-díjat, háromszor tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Tulajdonosa lett a Szocialista Magyarországért Érdemrendnek. Az újságírótársadalom, olvasói fájdalommal gyászolják. Meghalt Vincze Mihály Kossuth-díjas tsz-elnök Elhunyt Vincze Mihály Kossuth-díjas, a kunszentmártoni Körösmenti Tsz alapító tagja, első elnöke, a Munkás-paraszt Hatalomért Emlékérem és más kitüntetések tulajdonosa. Búcsúztatása március 22-én, szombaton délután 14 órakor lesz a kunszentmártoni alsó temetőben. m Könyv nélkül nehezebb a világot megismerni! ÚTIKÖNYVEK, ÚTLEÍRÁSOK, TÉRKÉPEK gazdag választéka várja önt az Állami KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT könyvesboltjaiban!