Magyar Nemzet, 1989. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
Hétfő, 1989. január 2. Németh Miklós : 1989 kulcsfontosságú lesz a demokratikus Magyarország megteremtését célzó átfogó reformok megvalósítása szempontjából A béke biztosításának nélkülözhetetlen feltétele a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása — hangoztatja az Országgyűlés dokumentuma KÖZÉLETI HÍREK Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottságatagjának, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének vezetésével január 1-jén küldöttség utazott Havannába a kubai forradalom győzelme 30. évfordulójának tiszteletére rendezendő ünnepségekre. A delegációhoz a helyszínen csatlakozik Bognár István, hazánk havannai nagykövete. A küldöttség elutazásánál jelen volt Faustino Bento, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Stadinger István, az Országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Josef Stennek, a Svájci Államszövetség Nemzeti Tanácsa elnökének, és Hubert Reymondnak, a Svájci Államszövetség Államtanácsa elnökének, akik január 1-jén foglalták el hivatalukat A miniszterelnök japán interjúja A szocialista piacgazdaság stratégiájáról A KYODO szombaton, az év utolsó napján, angol nyelvű világszolgálatában közölte azt az exkluzív interjút amelyet Németh Miklós miniszterelnök pénteken adott a japán hírügynökségnek. A miniszterelnök a közzétett tudósítás szerint kijelentette, hogy bármely párttal el tud képzelni koalíciót, amennyiben a kérdéses párt elvei nem sértik a szocialista politikai rendszert. Egy ilyen koalícióhoz azonban még nem érett meg a helyzet, mivel senki sem tudja, melyik párt politikája felelne meg leginkább a szocializmus elveinek — idézi a japán hírügynökség a magyar kormányfőt. A szocialista piacgazdaság hosszú távú stratégiája Magyarországon a gazdaság , összekapcsolása a nemzetközi pénzügyi rendszerrel és a műszaki színvonal fejlesztése, mondotta Németh Miklós, s üdvözölte Japánt, mint gazdasági partner beruházásait és a két ország közötti kereskedelem fejlesztését. A Minisztertanács elnöke azt is kifejtette, hogy a reformok első lépése a külföldi tőke beáramlásának a támogatása és az import liberalizálása lesz. Ezzel összefüggésben ismertette a január 10-én összeülő parlament elé kerülő törvénytervezeteket, köztük a külföldi beruházások védelmét meghatározó javaslatot. A jövő évi célokat összefoglalva Németh Miklós azt is kifejtette, hogy 1989 kulcsfontosságú év lesz a demokratikus Magyarország megteremtését célzó átfogó reformok megvalósítása szempontjából. A nemzetközi kérdéseket érintve a Minisztertanács elnöke a japán hírügynökségnek kijelentette, hogy hazánk sikeres kapcsolatokat tart fenn mind az NDK-val, mind az NSZK-val, a Koreai Köztársasággal kialakuló új kapcsolatok sem fogják megszakítani a Budapest és Phenjan közötti kötelékeket. A kormányfő ugyanakkor megerősítette azokat a dél-koreai információkat, amelyek szerint Budapest és Szöul a jövő év elején diplomáciai kapcsolatra lép egymással. Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa üzenetéről (MTI) Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán tájékoztatót hallgatott meg II. János Pál pápa újévi üzenetéről, amelyben a római katolikus egyház feje a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáéért emelt szót. Az Országgyűlés megbízta külügyi bizottságát, hogy a törvényhozó testület előtt elhangzottak szellemében fogalmazza meg, s hozza nyilvánosságra a magyar Országgyűlés állásfoglalását a pápa békeüzenetéről. Az Országgyűlés a dokumentumot eljuttatta az MTI- hez. Állásfoglalásában a Magyar Népköztársaság Országgyűlése A NAP Hajnali sípszó Túl vagyunk már rajta, a fülünk memóriája is halkul, remélem, a visszhangját is elfelejtjük az újév-hajnali sípszónak. Lehet már beszélni róla. Vajon mi az oka annak, hogy Szent Szilveszter éjszakáján sok ezer, egyébként talán nagyjából épeszű polgár eszelős sípot vesz a szájába, és reggelig élvezi a hallgatólagosan engedélyezett csendháborítást. Még csak nem is a magáét fújja: szabvány dudaszó ez, egy síprendszer, senkit sem lehet fölismerni, hogy na most Péter zendít rá, most meg Pál, önkifejezésről szó sincs. Talán azok rikoltatják és vijjogtatják ezt az alkalmi papírgégét, akik legszívesebben máskor is, minden éjszaka megtennék. Nem a szólásszabadság szólal meg velük, csak a lárma szabadságáé. A csendháborítás gyönyöre. Ehhez nem kell tagolt beszéd, énekhang, hangszer — elég az egysikú síp. Bár — ki tudja. Lehet, hogy ezt is mindenki másképp szólaltatja meg: dühösebben, vidámabban, szerényebben, erőszakosabban, mókázva, vadul. Lehet, hogy olvasni kellene tudni e hangokban. Lehet, hogy mégis vélemények, hangulatok, egyéniségek is megszólalnak e hangzavarban. Talán nagy igazságok is belevegyülnek: vallomások, szomorúságok, szorongások. Talán csak félelmeket akarnak túlkiabálni. És a történelmi füldugóval alussza át a szilveszteréjszakákat: semmit sem akar meghallani. Akármilyen jól mulattunk is — ezért mégis rémes lenne egy 365 szilveszterből álló esztendő. Annál már a mindennap hétköznap is jobb. Mindenesetre, félretettem, eldugtam magamnak egy sípot. Nem tud róla senki. Időnként majd előveszem, és csöndesen belefújok. Csöndesen, vagy minden erőmből. Olykor semmitmondó hétköznapok délutánján, máskor szelíd vagy vidám vasárnapokon, valamikor ebben a most kezdődött, talán veszedelmes esztendőiben. Együtt sípolok a sípotokkal, de egymagamban, akkor, amikor ők hallgatnak, és már rég elfelejtették, mit akartak mondani a dudaszóval. Ha egyáltalán akartak, DIURNUS Magyar Nemzet. üdvözli és valamennyi állam, nép békés együttélésének előmozdítását szolgáló jelentős lépésnek tekinti II. János Pál pápa január 1-jei, béke világnapi üzenetét. Egyetért azzal, hogy a béke biztosításának nélkülözhetetlen feltétele az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, a kisebbségek egyéni és kollektív jogai az általános emberi jogok megkülönböztetett fontosságú részét képezi. Kifejezi azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi összefüggések miatt a kérdést egyetlen állam sem minősítheti saját, kizárólagos belügyének. Az Országgyűlés ezúttal is megerősíti minden egyes ember elidegeníthetetlen méltóságának elismerését tekintet nélkül arra, hogy milyen fajhoz, kultúrához, nemzethez vagy valláshoz tartozik. Fontosnak tartja az emberi nem alapvető egységének szem előtt tartását, ami kölcsönös szolidaritásra kötelez. Hangsúlyozza, hogy a hátrányos megkülönböztetés nélküli kisebbségi lét feltételeinek biztosítása az államok feladata és kötelessége. A magyar Országgyűlés törvényhozói munkáját a jövőben is ennek szellemében kívánja folytatni. Az Országgyűlés kiemelkedő fontosságúnak tartja azokat a sajátos jogokat, amelyek a kisebbséget, mint közösségeket illetik meg, így a kollektív létezéshez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra ápolásához és fejlesztéséhez, a más államok területén élő azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal való kapcsolattartás joga, és a kisebbségeket is megillető vallásszabadság kinyilvánítása. Elítéli e jogok nyílt vagy burkolt csorbítását, és fellép következetes érvényesítéseként bel- és külföldön egyaránt. Arra törekszik, hogy mielőbb ilyen szellemben fogant, aktív kisebbségvédelmet biztosító törvényt alkosson a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak szavatolására, betartásuk ellenőrzésére. Ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonít az üzenetben is megfogalmazott kisebbségi kötelezettségeknek, az állampolgári lojalitásnak, s annak, hogy a kisebbség tartsa tiszteletben valamennyi ember szabadságát és méltóságát, s a jogaiért vívott harcban tartózkodjék az erőszakos eszközöktől. Kívánatosnak tartja, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is kezdeményezően vegyen részt az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségeket megillető jogok nemzetközi dokumentumokban történő kodifikálására és megfelelő garanciarendszer létrehozására irányuló munkálatokban. Felszólítja a kormányt, hogy az anyanemzet felelősségvállalását kifejezésre juttatva továbbra is kísérje figyelemmel a határainkon kívül élő magyar nemzetiségek helyzetének alakulását. A kétoldalú kapcsolatok keretében, valamint az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, nemzetközi fórumokon a népek kölcsönös megértését elősegítő együttműködés szellemében kezdeményezzen hathatós intézkedéseket annak javítására, a nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére. Az Országgyűlés bizonyos abban, hogy II. János Pál pápa állásfoglalása egyöntetű támogatásra talál a magyarországi egyházak, politikai és társadalmi szervezetek, minden haladó és hazafias erő részéről. Meggyőződése, hogy a pápai üzenetben foglalt célok érdekében valamennyi állam törvényhozásának és kormányának széles körű együttműködésére van szükség és lehetőség. Román menekültek újévi levele a magyar néphez és a magyar kormányhoz A „Szabad Románia Csoport” nevű politikai szervezet, amely azért küzd, hogy Romániában tiszteletben tartsák az emberi jogokat, az újév alkalmából meleg köszönetet mond a magyar kormánynak és a magyar népnek a menekültek ügyében tanúsított emberségességéért. Az a — történelmünkben eleddig példátlan — tény, hogy egy szocialista ország befogadta egy másik szocialista országból politikai okokból menekülni kényszerülőket, azt bizonyítja, hogy az emberi jogok semmibe vétele nem tekinthető csupán belügynek. A magyar nép és a magyar kormány emberséges gesztusa az egész világ figyelmét fölhívta mindarra, ami ma Romániában történik, a kommunista tömbnek abban az országában, ahol még mindig sztálinista módszereket alkalmaznak — és ezzel, reméljük egyszer, s mindenkorra, véget vetett a két ország között fennálló problémák elhallgatásának. Tudatában vagyunk annak, hogy milyen gondokat okoz ittlétünk. A magyar gesztus nemes voltát különösen kiemeli, hogy olyan pillanatban született meg, amikor az ország amúgy is nehéz kérdésekkel kénytelen szembenézni. A magyar nép politikai érettségét tanúsítja, hogy fölmérte: a magyar—román kérdés nem területi kérdés, hanem az emberi jogok romániai tiszteletben tartásának függvénye; a magyar nép nem téveszti össze a bukaresti kormányt a románnéppel. Meggyőződésünk, hogy a magyar kormány a jövőben is hű marad a Romániából érkező menekültekkel szembeni humanista magatartásához, amely független a menekültek nemzetiségétől, és független attól is, hogy új hazájuk Magyarországot, avagy egy harmadik országot kívánnak választani. Ezzel a magyar kormány a szó legigazabb értelmében hozzájárul a két nép közötti barátság megszilárdításához. Az egész baráti magyar népnek a hagyományos román újévi üdvözletünket küldjük: La MULTI ANI! A Szabad Romániai Csoport Bizottsága: Boján Mircea, geológus, Iovanescu Emil, fordító, Manea Traian, elektrotechnikus Urioc Victor, kertész, Budapest, 1988. XII. 28. Magyarázat a döntéshez Japán kormányhitel Magyarországnak (MTI) A japán kormány döntése alapján a Japán Export-Import Bank kötetlen felhasználású, 60 millió dollár értékű hitelt nyújt Magyarországnak. Az erről szóló hírt vasárnap, az év első napján közölte a Nihon Keizai Simbun, a távol-keleti ország vezető gazdaságpolitikai napilapja. A tokiói kormány annak ellenére a hitel nyújtása mellett döntött, hogy a washingtoni szenátus 1988 őszénhatározatot fogadott el a kötetlen hitelek folyósításának felfüggesztéséről a Szovjetuniónak és a kelet-európai országoknak. A japán lap szerint a döntés meghozatalánál a tokiói kormány figyelembe vette, hogy Magyarország tagja a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak és a szocialista országok közül elsőként létesített gazdasági kapcsolatokat Dél-Koreával. Mindez azt mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika a szocialista országoké között a legnyitottabb. Amennyiben a magyar gazdaság tovább halad a megkezdett útján, további hitelek nyújtását is kilátásba helyezi a japán kormány — írta a Nihon Keizai Simbun. A jövő új irányait megválaszthatjuk Az Elnöki Tanács elnökének köszöntője Ahogy letéptük az 1988-as naptárról az utolsó lapot, és ránk néz 1989. január elseje — mi is, mint más százmilliók a világon, egy időre magunkba nézünk. Vajon mit értünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt évben? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan akarunk cselekedni a most induló új évben. A múlttal és a jövővel való szembenézés mást jelent a fiataloknak és mást az idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapasztalat, a siker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a fiatalok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a különböző élményekből és vágyakból tevődik össze a nemzet közérzete, ez határozza meg, hogyan tudunk most a jövő követelményeinek megfelelni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő új irányait megválaszthatjuk, mi magunk választhatjuk meg, és ha van erőnk, lesz kitartásunk a munkához, az új év jobb lehet a mögöttünk hagyottnál. Magyarország és a magyarság nehéz, de sok vonásában, a lehetőségeiben szép, elhatározásaiban gazdag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlődés és a társadalmi-politikai élet olyan új irányai rajzolódtak ki — igaz, népünk nem kis áldozatai árán —, melyek minden korábbinál biztatóbb utat mutat-nak egy valóban demokratikus, szocialista Magyarország megteremtéséhez. A múlt egyes hibáinak kijavításához a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a kelet-nyugati párbeszéd felerősödése és a régóta vágyott enyhülésbekövetkezte további bátorítást adhat. Napjainkban az emberiség fő törekvése a béke, a különböző társadalmi rendszerek és orszá-jogok közeledése, a jólét érdekében, egyúttal az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyetértéssel II. János Pál pápának — aki egy-két éven bellül hazánk vendégeként is tisztelhetünk — az újévi üzenetét, amelyben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzésé- re szólítja fel az emberiséget, azt is hangsúlyozva, hogy e jogok biztosítása az államok feladata, az államok felelőssége. Mi, magyarok, különösen érezzük a nemzeti-etnikai kisebbségek gondjainak súlyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk határain kívül él, olykor a kisebbségi jogok hiányában. Államunk felelősséget érez minden magyar iránt és nemzeti kulturális értékünk minden darabja iránt, legyenek bárhol is a földön. Ugyanakkor a Magyarországon élő nemzetiségek-etnikumok jogait szavatolva egyre jobban támogatni akarjuk nyelvük, kulturális értékeik őrzését, fejlesztését, az anyanemzetekkel szövődő kapcsolataik erősödését. Számunkra további bátorítást ad ehhez, hogy a világ közvéleménye egyetért törekvéseinkkel. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedéséhez azonban — és egyben nemzeti önbecsülésünkhöz — valós alapot csakis a teljesítmény adhat. Az értéket teremtő, az értéket termelő emberi munka. Ebben az országban mindig voltak olyan egyének, akiknek szellemi teljesítménye, és olyan milliók, akiknek a mindennapi, céltudatos munkája a történelem legnagyobb viharainak közepette is fenntartotta ezt népet, megőrizve államiságát több mint ezer éven át, itt a Kárpát-medencében. Ez a nemzet sokat köszönhet végvári katonáinak, kézműveseinek, városai polgárainak, legtöbbet talán falusi parasztságának — egykoron legszámosabb rétegének —, akik nemcsak földjüket művelték bölcsen, hanem ők őrizték meg az anyanyelvet is, nemzeti létünk és tudatunk legfontosabb forrásaként. Ha ma — a válságok és változások újabb történelmi szakaszában — erre a számában megcsappant, de jelentőségében változatlan rétegre tekintünk, csak tisztelettel beszélhetünk róla. Nekik, az új esztendőre nemcseik azt kívánom, hogy leljenek több örömre és haszonra munkájukban, hanem örökítsék át azt a munkaerkölcsöt is, melyet eleik hagyományoztak rájuk. Hazánk munkásemberei, a gyárakban, üzemekben, bányákban dolgozók és a szolgáltatásokban tevékenykedők talán minden más rétegnél jobban érzik gazdaságitermelési váltásunk súlyát, jelen munkalehetőségük elvesztésének veszélyét, az új képzettség és az új munkahely megszerzésének kínjait. Nem rajtuk múlt, és mégis ők viselik elsősorban a terhét az inkább vesződséggel, mint haszonnal járó elavuló technológiáknak, a rossz anyag- és munkaellátásának. Számukra azt kívánom ebben az új évben, hogy a hagyományos munkásöntudattaltudják elvégezni a változások teremtette feladatokat, önmaguk javával együtt hazánk felemelkedését is szolgálva. Gazdasági és politikai reformfolyamatainak sikere nem kismértékben függ a szellem embereitől, az értelmiségtől, a különböző területek vezetőitől, az újra fogékony, a kockázatokra is kész vállalkozóktól. Azaz olyan értékek hordozóitól, amelyek értelmetlenül vesztették becsüket az utóbbi évtizedekben. Idei munkájukban vezérelte őket az a tudat, hogy társadalmunk ráébredt — mi több, rádöbbent! — a szellemi teljesítmény kulcsfontosságú szerepére, igyekezvén tehetőségéhez mérten honorálni azt erkölcsileg, anyagilag egyaránt. A legtöbb, amit kívánhatok mindannyiunknak, hazánk minden polgárának, az a béke, a belső béke, az össznépi egyetértés értelmében is. Hiszem és vallom, hogy népünk nemcsak a gazdaság, a termelés ezernyi gondjával-bajával, az átállás tömérdek feladatával képes megbirkózni, hanem érett elviselni a demokratizálódás, a politikai többszínűség, a legkülönfélébb érdekek világos megfogalmazásának alkalmait is. Úgy képes gazdasági, politikai és szociális feszültségekkel terhes korszakunkban szabadon gondolkodni, cselekedni, hogy közben nem téveszt utat, nem az anarchiát véli demokráciának, a szabadosságot szabadságnak. És közben azokat az értékeket sem tagadja meg, melyeket szocializmuskeresésünk közben eddig teremtettünk. Ugyanakkor bízom abban is, hogy az új esztendőben a kölcsönös türelem és a tenni vágyás vezérel bennünket. Ezeknek reményében kívánok honfitársaimnak, külföldön élő, magyar testvéreinknek, hazánk valamennyi barátjának békés, közös és személyes sikerekben gazdag, — emberséget, boldogságot hozó — új esztendőt! A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a vállalkozók jövedelemelszámolásáról (MTI) A hatályos jogszabályok szerint a vállalkozók — kisiparosok, magánkereskedők, szerződéses üzemeltetők, valamint a gazdasági munkaközösségek és a polgári jogi társaságok tagjai — adózásuknál a vállalkozásba fektetett vagyonukból származó jövedelmet a takarékbetétek után fizetendő mindenkori legmagasabb kamat figyelembevételével számolhatják el. A Pénzügyminisztérium tájékoztatja az érintett vállalkozókat, hogy jelenleg a takarékbetétek — takarékbetétkönyv, takarékbélyeg, takaréklevél — közül a takaréklevél kamata a legmagasabb: 12,5 százalék. A takaréklevél további hozama, a kamatprémium négy százalék. Ennek megfelelően a vállalkozók a vállalkozásba fektetett vagyonuk után 16,5 százalékos jövedelmet számolhatnak el. Ezaz összeg azonban a vállalkozás nyereségének 20 százalékát nem haladhatja meg. Azok a vállalkozók, akik a rendelkezések hatályba lépése előtt megszüntették tevékenységüket, a vállalkozásba fektetett vagyon hozadékát a korábban érvényben lévő kamat és kamatprémium alapján számolhatják el. , Mindezeket a rendelkezéseket a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény, illetve annak végrehajtására kiadott 38/1987. minisztertanácsi rendelet, a 16/1988. PM-rendelet (a Magyar Közlöny 21. száma) tartalmazza A teho végnapjai Baranyában (MTI) A Baranya megyei városokban — Szigetvár kivételével — eltörölték a tehót. Az indok: a nehezebbé vált gazdasági helyzetben nem lehet megvalósítani a tervezett beruházásokat, ezért tisztességtelen volna továbbra is fizettetni a lakossággal az erre a célra megszavazott településfejlesztési hozzájárulást Mohácson új sportcsarnok építésére és a vízellátás fejlesztésére szavazták meg a tehát a beruházási költségek növekedése miatt le kellett állítani a sport célú épület kivitelezését az eddig befizetett hozzájárulást a vízellátás javítására fordítják. Siklóson hasonló okból kellett lemondani az iskolai tornateremről. A tanács korrekt döntést hozott: az utóbbi évben befolyt tőhepénzt visszafizetik a polgároknak, vagy egyéb adókötelezettségeik teljesítésére számolják el