Magyar Nemzet, 1990. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

2 ben az országokban, nagy örömöt él át, hogy újult erővel tudja kifejezésre juttatni hitét, s szabadon képes hirdetni az Evangéliumot.” Moszkva Moszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunióban folyó peresztrojka legnehezebb esztendejeként, a világpolitika szemszögéből viszont igen eredményes, a hidegháborút lezáró évként értékelte 1989-et újévi üzenetében Mihail Gorbacsov. Egyúttal nyilvánvalóvá tette országa számára, hogy a következő év sem ígérkezik könynyűnek. A szovjet vezető az ország lakosságához szólva annak a véleményének adott hangot, hogy a nehézség nem egyszerűen a gazdasági reform feszült menetével, az ellátási helyzet romlásával magyarázható, hanem a tömeges munkabeszüntetésekkel s az azokból keletkezett károkkal, a rend és fegyelem hiányával, és a nemzetiségi viszonyok aggasztó kiéleződésével. Bármennyire nehéz volt 1989, nem csupán keserűséggel búcsúztatjuk, hanem mint a nagy és szükséges munka évét is. Az ország élt és dolgozott, új útra lépett — hangoztatta a főtitkár-államfő. Az elmúlt év eseményei közül külön is kiemelte a szabad választásokat, a Népi Küldöttek Kongresszusát, valamint a nép demokratikus kultúrájának jelentős erősödését. Jövőbe vetett optimizmusát hangsúlyozva úgy fogalmazott, hogy a tavaly „elvetett magvak gondos ápolás mellett kétséget kizáróan termőre fordulnak” az ország egészének és valamennyi polgárának javára. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a most kezdődő 90-es évtized a „civilizáció történetében a leggyümölcsözőbb időszaknak ígérkezik", és összefogásra szólította fel a nemzetközi közösséget ennek érdekében. Kiemelte, hogy a közös európai otthon gondolata utópiából reális távlattá vált az elmúlt év során, s eltűnőben van Európa háború utáni megosztottsága. Gorbacsov külön is méltatta a kelet-európai, így a berlini és a szófiai, a prágai és a bukaresti változásokat (Budapestet és Varsót nem említette meg), amelyek megítélése szerint „óriási erővel támasztották alá a szocializmus demokráciával való egyesítésének szükségességét”. Sikereket kívánva ezen, az útotss, országa támogatásáról biztosította a baráti államokat. Peking Pekingből jelenti az MTI: Peking lakossága békésen és szerényen, a korábbi évekhez hasonlítva kevesebb tűzijátékkal ünnepelte az új esztendő beköszöntését. A kínai központi televízió többórás — feltűnően politikamentes — szórakoztató gálaműsorral szolgált nemcsak a főváros, hanem az egész ország számára. Érezhető volt a visszafogottság, amelyet megfigyelők mindenekelőtt annak tulajdonítanak, hogy Pekingben első ízben ültek szilvesztert az emberek a rendkívüli állapot szokatlan körülményei között. Az új év előestéjén a pekingi televízió rövid interjút közvetített Csiang Cö-minnel, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával. A KKP vezetője hangoztatta, hogy Kínának megfelelő árat kellettfizetnie azért, hogy tapasztalatokat szerezzen a szocialista orientáció megőrzésében, a burzsoá liberalizmus elleni harcban, valamint a gazdasági reform és a nyitás politikájában. A tapasztalatok azonban még érettebbé tették a Kínai Kommunista Pártot és a szocialista rendszert, képessé arra, hogy mindenfajta próbát kiálljon. Csiang Cö-min kijelentette, hogy országa a kilencvenes években is töretlenül folytatni kívánja a kínai jellegű szocializmus építését. Ennek azonban fontos feltétele és biztosítéka a belpolitikai stabilitás és egység megőrzése. Bonn Bonnból jelenti az MTI. A tavalyi esztendő Európa történetének nagy fordulópontja volt: az NDK-ban, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa más államaiban az emberek több mint negyven év után kivívják szabadságukat, emberi jogaikat és önrendelkezésüket. E szavakkal kezdte újévi tvbeszédét Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja. A bonni kormányfő egyidejűleg a külföldre sugárzó Deutsche Welle rádióállomás műsorában is beszédet mondott. Kohl a Németország és Európa embertelen megosztását 28 éven át jelképező berlini fal, kiváltképpen pedig a Brandenburgi kapu legutóbbi megnyitását megkapó eseményként értékelte, és kifejezte meggyőződését, hogy a német nemzet tudatában az egység az évtizedes megosztottság ellenére is elevenen él. Tavaly jelentős mértékben közelebb került a német haza egysége, de az NDK-beli békés forradalom nem lett volna lehetséges a szovjetunióbeli, a magyarországi és a lengyelországi lényegi változások nélkül. Ezt hálával ismerjük el — jelentette ki a kancellár. Azt is kifejtette, hogy a közép- és délkelet-európai országok, valamint a Szovjetunió reformfolyamatainak nyugatnémet támogatása fontos beruházás a jövendő szempontjából. Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke szerint a németek együvé tartozása a motor szerepét töltheti be minden európai számára. A Bild am Sonntag című lapban közölt újévi interjújában azonban német érdeknek nyilvánította, hogy az európai dinamika lépést tartson a német dinamikával. Nem lehet szó sem különutas német fejlődésről, sem pedig külön német sebességről — mondta Párizs . Pártosból jelenti az MTI. Európai konföderáció létrehozását javasolta újévi beszédében Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a kilencvenes évekre. A konföderáció „a földrész minden országát egyesítené egy közös, állandó, a kapcsolatokat, a békét és a biztonságot szolgáló szervezetben”. Mitterrand feltételül jelölte meg, hogy a konföderáció „csak akkor jöhet létre, ha a kelet-európai országokban megvalósul a politikai pártok pluralizmusa, a szabad választás, a képviseleti rendszer és a tájékoztatás szabadsága". „Készek vagyunk ennek megvalósítására, abban az ütemben, amelyet választanak" — mondta, de ugyancsak feltételül jelölte meg, hogy az Európai Közösség ezt megelőzően „abszolút módon erősítse meg közös szerkezetét, ahogy azt Strasbourgban elhatározta". Így a francia elnök által elképzelt konföderáció megvalósítása két szakaszban történnék. A javaslatot Mitterrand azzal indokolta, hogy „Európa már nyilvánvalóan nem ugyanaz, mint ahogy fél évszázada ismerjük. Tegnap még a két szuperhatalomtól függött, mára viszont, mint aki hazatér, rátalál saját történelmére, földrajzára.” á llaval televíziós beszéde Csehszlovákiában a fő feladat a szabad választások előkészítése Prága, 1990. január 1. Negyedmillió ember ünnepelte szilveszter éjszaka a prágai Vencel téren a csehszlovákiai megújulási mozgalom győzelmét és éltette az ország új elnökét, Václav Havelt. A három napja hivatalban levő államfő minden bizonnyal az utóbbi évtizedek legrendhagyóbb csehszlovákiai újévi televíziós beszédét mondta el. Azzal kezdte, feltételezi, nem azért választották meg, hogy ő is hazudjon, mint elődei, majd kemény szavakkal tárta fel, hová jutott az ország az elnyomó rendszer negyven éve alatt. Havel a súlyos problémák közül külön is kiemelte az ökológiaiakat és azt, milyen morális rombolást végzett a régi rezsim, melynek következtében, mint mondotta, az emberek megszokták, megváltoztathatatlan tényként elfogadták a totalitárius rendszert, és ezzel tulajdonképpen maguk is életben tartották. Azt hangoztatta, a szovjetunióbeli, a lengyelországi, a magyarországi, a keletnémet változások nélkül aligha győzhetett volna, s ha igen, nem lehetett volna ilyen békés a csehszlovákiai megújulás. Havel a fő feladatként a szabad választások mielőbbi megtartását, a cseh és a szlovák nemzet egyenrangúságának a biztosítását, mindazoknak, köztük a nemzetiségi kisebbségeknek a támogatását jelölte meg, akik országában hátrányos helyzetben vannak. Havel utalt arra, kedden esedékes útjával az NDK-ba és az NSZK-ba „a békéhez akar hozzájárulni”, de „nem feledkezik meg” a többi szomszédról sem, „a testvéri Lengyelországról és a hozzánk mind közelebb álló Magyarországról és Ausztriáról”. Míg a drámaíró köztársasági elnök főleg a humánum, a morál, a szociális vonatkozások szemszögéből beszélt a jövőről, a nemzeti közmegegyezés csehszlovákiai kormányának a vezetője. Marian Calfa a csehszlovák hivatalos hírügynökségnek adott újévi interjújában a konkrét gazdasági tennivalókat helyezte a feladatok élére. Láng Péter Magyar Nemzet A bukaresti vezetés rendeletei Letartóztatták az Állambiztonsági Hivatal volt főnökét Bukarestből jelenti az MTI. A román és volt román állampolgárok visszatelepülésére hozott törvényerejű rendeletet a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa. A hétfőn kibocsátott rendelet szerint visszatérhetnek az országba mindazok a határon túl élő román állampolgárok, akik korábban vagy a közelmúltban hagyták el az országot. A rendelet biztosítja számukra a visszatelepülés jogát, s lehetővé teszi, hogy vámmentesen hozzák be a külföldön szerzett javaikat. A visszatelepülők a magántulajdonú lakások vásárlásánál elsőbbséget élveznek, amennyiben valutában fizetik ki a vételárat. Nagyarányú átszervezéseket hajtanak végre az állami életben. Minisztériumokból, állami intézményekből összevonásokkal új hivatalokat hoznak létre. Az átszervezés velejárója a létszámcsökkentés, s emiatt rendelet szabályozza, hogy a leépítésre kerülő munkaerő három hónapig jogosult korábbi fizetésére. A szigorú ellenőrzések tovább tartanak a városokban és a községekben egyaránt. Különösen szigorú a hazafias gárdák és rendfenntartó erők „szűrője” Bukarestben, ahol a pályaudvarokon és metróállomásoknál mindenkit igazoltatnak és megmotoznak. Letartóztatásokról is érkeznek hírek. Újabb olyan személyek kerültek a fegyveres erők — a hadsereg és a rendőrség — őrizetébe, akik vezető beosztásban jelentős funkciókat töltöttek be a megbuktatott Ceausescu-diktatúrában. Így került kézre többek között Iulian Vlad, az Állambiztonsági Hivatal volt vezetője is, aki nyilván sokat tud a Securitate bűnös tevékenységéről Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter január 5-én vagy 6-án látogat el Bukarestbe — jelentette be Corneliu Bogdan román külügyminiszter-helyettes. Még az év utolsó napján a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa újabb rendeleteket adott ki, átszervezéseket hajtott végre és kinevezéseket eszközölt. Véglegessé vált a vezetés hatalmi szervezetének összetétele. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnöke Ion Iliescu, akinek feladatköre azonos az államfői jogkörrel. Első alelnök: Dumitru Mazilu. Elnökhelyettesek: Cazimir Ionescu, Király Károly. Titkár: Dan Martian, ők valamennyien tagjai a tanács végrehajtó irodájának. * A testületnek összesen tizenegy tagja van, a felsoroltakon kívül Bogdan Teodoriu, Vasile Neacsa, Silviu Brucan, Gheorghe Manole, Ion Caramitru és Nicolae Radu is a végrehajtó irodához tartozik. A tanács tizenkét munkabizottságot hozott létre. Azok egyike a nemzeti kisebbségek kérdéseivel foglalkozik, és elnöke Király Károly. Rendeletileg szabályozták Romániában a pártok alapítására és működésére vonatkozó előírásokat. A jövőben szabadon alakítható politikai párt vagy társadamás szervezet. Fasiszta célkitűzésű pártot, vagy olyan szervezetet, amely az állam törvényes rendje ellen küzd, nem engednek működni. Constantából jelenti az AFP. Constanta lakosok és katonai források elmondása alapján számolt be szombaton az AFP francia hírügynökség arról, hogy az ismert fekete-tengeri kikötőváros volt az elmúlt napokban a Ceausescu-diktatúrát védő Securitate-erőkkel együtt harcoló külföldi zsoldosok támaszpontja. Egy nevének elhallgatását kérő katonai forrás szerint a kikötőben külföldi hajók horgonyoztak, s támaszpontul szolgáltak a Bukarest és más belső területek felé induló, vagy onnan érkező helikopterelnsek, amelyeket külföldiek vezettek. A forrás szerint Bukarest, Temesvár és más városok közelében titkos táborok voltak, amelyekben mintegy háromezer, állítólagos külföldi egyetemista kapott speciális kommandós kiképzést. Katonai és kereskedelmi tengerészeti források egyaránt állítják, hogy december 24-re virradó éjszaka a Constanta kikötőben horgonyzó ,fiolára" és „Carolina V.” nevű hajók biztosították a helikopterek logisztikai támogatását, s a kikötői használatra fenntartott rádiócsatornán arab nyelvű beszélgetések hallatszottak. Corneliu Adu, a román kereskedelmi flotta igazgatója szerint a „Carolina V.” fedélzetéről tüzet nyitottak a kikötő védelmi berendezéseire. Másnap a hatóságok megvizsgálták a másik hajót, a ,J Solara”-t és a fedélzetén lefoglaltak egy különleges rádióberendezést. Szintén Idu közlése szerint a „Solara" legénysége Szíriaiakból és palesztinokból állt A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa újabb, korábban hozott rendeleteket helyezett hatályon kívül. Szám szerint húsz törvényt helyeztek hatályon kívül, köztük a boltok és éttermek nyitva tartását szabályozó rendelkezést. Nem kell jövőben az országból kivándorló személyeknek „adót” fizetniük. Megszüntettek egyes gazdasági, főként az energiaellátás és a bányászat területén bevezetett katonai ellenőrzést, eltörölték a kötelező hűségesküt, és a kistermelőknek nem kell kötelezően szerződniük az állammal. Feloldották a piaci termékek kötött árrendszerét: a termelők a piaci kereslet-kínálat alapján alakítják ki az árakat. Az Agerpres román sajtóügynökség új vezérigazgatója (Neagu Udroiu) mellett kinevezték a televízió és a rádió új vezetőjét Aurel Dragos Munteanu személyében. A rádió és televízió nemzeti intézmény, vezetőik nem lehetnek politikai pártnak a tagjai. Rendelet szabályozza azt is, hogy a politikai pártok munkahelyeken nem szerveződhetnek, csak a lakóhelyeken. A szokatlan körülményekre való tekintettel szokatlan időpontban, helyi idő szerint vasárnap 23.00 órakor hangzott el a bukaresti rádióban és televízióban Ion Iliescunak, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének „újévi köszöntője". Közölte: a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa eltörölte a halálbüntetést, leállította a Ceausescu-diktatúra gigantikus, megalomániás beruházásait. A Duna-csatorna, az új Constanta kikötő, a bukaresti új közigazgatási palota építését nem folytatják, a terveket felülvizsgálják. Romániában márciustól bevezetik az ötnapos munkahetet. Az új alkotmány kidolgozása mellett a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa a gazdaság helyreállításán fog munkálkodni, a demokrácia érvényesítése, egy széles politikai pluralizmus megvalósítása eszméjétől vezérelve. „Nem vagyunk rabjai semmilyen ideológiának, széles körű dialógust akarunk az ország egész lakosságával, beleértve a nemzetiségeket is” — jelentette ki. Szólt az ország lakosságához — román és magyar nyelven — Domokos Géza, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége Ideiglenes Intézőbizottságának elnöke is. Az új esztendő meghozta azt a demokráciát, amelyben teljes egyenjogúságban élhet a magyar nemzetiség is — mondotta egyebek között. „Bízunk abban, hogy le tudjuk vonni a múlt tanulságait, hogy többé sem szép szavakkal, sem ígéretekkel, mellébeszélésekkel nem lehet a népet megtéveszteni. Bízunk abban, hogy iskoláink, intézményeink, anyanyelvünk virágzásnak indul, viszszatérnek azok, akik elhagytak minket, mert mindannyiunkra sok munka és feladat vár” — mondta, majd végezetül bejelentette: a Szabad Román Televízió az új esztendőben megkezdi magyar adását is. A román haditengerészet egyik főtisztje szerint a Constanta kikötőt használták fel a külföldi zsoldosok evakuálására; eközben az egyik szállító-helikoptert találat érte és lezuhant Costin Constandache, az új megyei tanács egyik tagja szerint december 24-én három „mediterrán típusú férfi” tüzet nyitott a Constantai pályaudvaron várakozó tömegre. A merényletnek számos halálos és sebesült áldozata volt, jóllehet a hadsereg egységei haladéktalanul közbeléptek. Az AFP emlékeztet, hogy külföldi zsoldosok jelenlétéről román részről már korábban is esett szó, nevezetesen a bukaresti televízió december 23-i adásában, a Ceausescu-házaspár elleni per katonai ügyészének beszédében, valamint a temesvári nemzeti gárda egyik vezetőjének december 24-i nyilatkozatában. (Berlin, TASZSZ) Szovjet hősi halottak síremlékeit gyalázták meg garázda fiatalok szilveszter éjjel a gerai szovjet katonai temetőben. A tettesek öt sírkövet felborítottak, további 34 sírkőről pedig leverték a vörös csillagot. (Jeruzsálem, Reuter) Jichak Samif izraeli miniszterelnök eltávolította a kormányból Ezer Weizman tudományos és fejlesztési minisztert, azzal az indoklással, hogy a PFSZ tagjaival lezajlott találkozójával és a Jasszer Arafattal fenntartott kapcsolatával megsértette az izraeli törvényeket. Romániai forrásokra hivatkozva az AFP újabb jelentést közöl a „külföldi zsoldosok” jelenlétéről Kedd, 1990. január 2. Demokrácia Chilében Párhuzamok nélkül értetlenségre kárhoztatik az emberi elme, vallotta Alexis de Tocqueville, aki a tizennyolcadik században országának arisztokratikus berendezkedését hasonlította össze az új világban kibontakozó északamerikai demokráciával. A jelenlegi chilei változásokat elemzők a tocqueville-i elvhez hűen megannyi hasonlattal tornáztatják elméjüket. Egyrészt országon belül keresik a párhuzamokat, szembeállítva az új Chilét a „hőskori” Pinochet-diktatúrával, másrészt a rövid életű Altende-korszakkal. Szélesebb értelemben viszont keresik a hasonlatokat a többi latin-amerikai országgal. Olykor mindezt átfogóbb párhuzamokba ágyazzák; a dél-amerikai országok jelenlegi bajaiban azonosságokat vélnek felfedezni a keleteurópai reformgondokkal. Buktatók Más vonatkozásban viszont éppen a mintákat keresők számára válhat a déli féltekén utolsóként újrademokratizálódó Chile modellé. Patricio Aylwin győzelme sok buktatót tartogathat ugyan még, de a Pinochet árnyékában kibontakozó demokratizálás eddig meglehetősen kiszámítható és alaposan ellenőrzött formában történt. Jórészt Aylwin politikai finomhangoló képességén múlik, hogyan sikerül a tizenhét párti ellenzéki koalíciót a jövőben úgy összefognia, hogy a kialakítandó egység és átfogó reformok továbbra is megmaradjanak a kiszámíthatóság keretein belül, másrészt elkerülni, hogy a változás esetleg ürügyül szolgáljon a katonák újabb, nyíltabb szerepvállalásához. Paradox módon mindezt éppen a még meglevő, bár halványuló Pinochet-árnyék segítheti. Változatlanul kérdéses, vajon mi késztette az egykori juniorvezért hatalmának a fokozatos feladására. Pinochet egyelőre még politikai tényező, a tábornok-elnök csak vonakodva vonul ki a hatalomból, megtartotta magának a hadsereg fővezéri tisztségét, és már előre több személyes hívét ültette gazdasági kulcspozíciókba. Igyekezett arról is gondoskodni, hogy a későbbi törvényhozás ne nagyon tudjon beleszólni a katonák dolgába. A nyolcvanas évtized lappangó chilei belpolitikai feszültségei, amelyek a hatalom csúcsát is kikezdték, viszont azt is sejtetik, hogy egymegerősödött Aylwin-kormányzat alatt immár nem tudni mennyire lesznek lojálisak azok a civilek, akik korábban Pinochet hívei voltak, mint ahogy az sem látható előre, vajon a katonák is ismét Pinochetet választanák. Ez még a tábornok közvetlen irányítása alatt álló szárazföldi haderőnem esetében is kérdéses. Vékony jégen Pinochet nem támogatása azonban még nem jelenti feltétlenül azt, hogy Aylwin maga mögött tudhatja a hadsereget. Az átmenet kulcsa Chilében is ugyanaz, mint a környező államokban volt: sikerül-e elfogadtatni a változásokat a katonáikkal. Itt még inkább igaz, hogy szemben az ellenzéki pártkoalícióval, a hadsereg olyan egységet alkot, amely még komoly politikai tényező. Éppen Argentína példája alapján várható, hogy Aylwin elkerüli Raoul Alfonsin kínjait, és mindenjogos kísértés ellenére rendkívül óvatosan igyekszik majd büntetni a hadseregen belül a múlt bűneiért, elsősorban is arra vigyázva, hogy az esetleges bírósági eljárásokon ne a hadsereg, mint intézmény kerüljön a vádlottak padjára, ez ugyanis a puccsok sorozatát indíthatja el. Aylwin nemcsak katonapolitikájával táncol vékony jégen, hanem a követendő gazdasági intézkedések is kényes helyzetbe hozhatják. Mindkét dilemma egyazon tőről fakad. Az emberi jogok megsértésének utólagos orvoslása, a politikai, demokratikus igazságtétel a gazdasági igazságossággal együtt jelentkezik. Ennek a mértéke sodorhatja veszélybe Aylwint. A közgazdasági elemzők Latin- Amerikáról írva gazdasági ellenforradalmat említenek. Az új demokráciák legpopulistábbnak vallott új elnökei is kénytelenek szakítani a korábbi peronista, korporatista, államszocializmussal, és immár ők azok a politikusok — mint Menem Argentínában vagy Carlos Andrez Perez Venezuelában —, akik a gazdasági nyitást, a magánvállalkozások felkarolását, szigorúbb pénzpolitikát, az állam beavatkozó szerepének drasztikus csökkentését, radikális átalakítást szorgalmaznak. Nyitottság Chilében a politikai puccs után a gazdaságban is fordulat történt, és a nyolcvanas években az ország csodájára járt a földrész valamennyi eladósodott bukdácsoló állama, a külföldi hitelezőkkel együtt. Ezt a gazdasági szigort éppen a diktatúra tudta elfogadtatni, miként tudomásul vétetni azokat a kirívó gazdasági egyenlőtlenségeket, amelyek ugyancsak további motorjai voltak a sikernek, éppen az extraprofit tartós megtörésével. A chilei gazdaság viszonylagos stabil helyzete azonban lehetőséget ad az új polgári kormányzatnak arra, hogy igazságosabb társadalmat építsen. De Aylwinnek ugyanakkor el kell kerülnie a földrész új demokráciáinak és régebbi populista rendszereinek „gyermekbetegségét”, amely abból fakadt, hogy egyenlősdit alakítottak ki, az állam paternalista szerepe elkápráztatott. A magánvállalkozó hasznát az egyszerű ember káraként könyvelték el, és ahol azok, akik mégis tudtak vállalkozni, éppen a versenyhelyzet torz modelljében őrizhették meg az exportprofitot. A diktatúra vonzereje a demokrácia „káoszával” szemben a gazdasági fejlődési modellek chilei példájánál maradva csak rövid távon érvényesül. Mint egy nemrégen megjelentközgazdasági tanulmány számszerűen igyekszik bizonyítani, hosszú távon a legnagyobb tartós növekedést azok a nemzetgazdaságok biztosíthatják, amelyekben egyszerre érvényesül a nyitott piacgazdaság és a nyitott politikai rendszer. Tisovszky János Albánia trónkövetelője szerint: A kelet-európai változásoknak Tiranára is hatásuk lesz Johannesburgból jelenti a WPI. A „román példa követésére” szólította fel népét Albánia trónkövetelője, az olasz Invázió által (1939-ben) elűzött I. Zog király fia. , I. Lek, aki tíz éve Dél-Afrikában él, a johannesburgi televízióban kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy egykori hazájában még a hadseregen belül is sokan támogatnának egy olyan népfelkelést, mint amilyen Romániában is lezajlott. Elmondta, hogy értesülései szerint Albániában legutóbb két alkalommal is jelentős megmozdulások voltak, amelyeket azonban „barbár módon vérbe fojtottak”. Lek kifejezte meggyőződését, hogy a kelet-európai változásoknak Albániára is hatásuk lesz, de hozzátette: minden azon múlik, hogy milyen mértékben sikerül előkészíteni e hatások érvényesülését az országon belül. Belgrádból jelenti az AFP: Albánia üdvözli a Romániában történt változásokat. Foto Cami, az albán parlament mostani ülésén a romániai eseményeket értékelve annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a román nép képes lesz a Ceausescu-klán uralmának bukása után megszervezni az országban a teljes szabadságot, függetlenséget és szuverenitást. Cami szerint a világban történt „szenzációs események” új helyzetet alakítottak ki, de ez az új helyzet teli van bizonytalansággal. A szónok azt hangoztatta, hogy a kelet-európai események semmilyen formában nem érintik Albániát. Cami beszédében hitet tett a szocializmus felsőbbrendűsége mellett és kijelentette: az albán nép „kész minden áldozatvállalásra szabadsága, függetlensége és szuverenitása megvédésének érdekében”. Az albán parlament foglalkozott a német egység kérdésével is. Erről azt fogalmazták meg: „elvileg senki sem tagadhatja meg a német nép jogát az önrendelkezésre és az egyesülésre”, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelenleg érvényben levő nemzetközi megállapodásokat. (Tokió, MTI) A KNDK októbertől kezdve folyamatosan hazarendelte a kelet-európai országokban tanuló észak-koreai egyetemistákat — jelentette a Szankei Simbun című japán lap. Az újság vasárnap a tokiói kormánytól származó értesülések alapján közölte, hogy Bulgária kivételével minden országból visszahívták az észak-koreai diákokat. (Moszkva, Reuter) Két nappal a véres összetűzések és a helyi kommunista vezetők eltávolítása után még mindig a lakosság kezén van az azerbajdzsáni Dzsalilábád városa — közölte a Reuters angol hírügynökség tudósítójával egy helyi újságíró. (Havanna, AFP) A kubai kormány vasárnap leszögezte, hogy nem ismeri el a Guillermo Endara vezette új panamai kormányt.