Magyar Nemzet, 1990. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
4 fogadják el a választási szervek. Azaz: a 100 millió forintot elosztják az összes jelölt számával, s ennek arányában kapnak pénzt a pártok. A határozattervezethez egyetlen képviselő, KovácsMátyás (Komárom m., 4. vk.) szólt hozzá. Mint mondotta, maga is érintett a képviselőjelölteik költségvetési támogatásában, hiszen független jelöltként indulni kíván a választásokon. Ennek ellenére azt javasolta, hogy a parlament ne hagyja jóvá a 100 millió forintos állami támogatást. Véleménye szerint, ha valaki látványos, harsány választási kampányt kíván szervezni, tegye, de ne közpénzek felhasználásával, hanem saját kontójára vagy pártja támogatásával. A képviselő szerint nem kétséges, hogy ez az összeg felhasználható hasznosabb célokra is, például szociális otthonok építésére, elesett, idős emberek megsegítésére. Következett a határozathozatal. Az Országgyűlés — 49 igen, 118 ellenző szavazattal, 01 tartózkodás mellett — elutasította a határozattervezetet. Ezért az elnök a tervezetet visszautalta a két érintett miniszternek, hogy ők vagy újra átdolgozva a februári ülésszakon ismét terjeszszék elő, vagy álljanak el attól. A szavazást követően kért szót Gál Zoltán. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a törvény értelmében a támogatás mértékét az Országgyűlés állapítja meg. E megfogalmazás azt jelenti, hogy a parlament már döntött a pártok és a jelöltek költségvetési támogatásáról. Utalt arra, hogy az első szabad választásoknak vannak bizonyos feltételei. Az anyagi forrásokat tekintve nem egyforma eséllyel indulnak a választásokon a különböző pártok és a független jelöltek. Ez pedig — ma már nálunk is — meghatározza szereplésük sikerét. Úgy vélte, hasznosabb azok támogatása, akik kevesebb forrással bírnak, mintsem növelni azok esélyeit, akik egyébként is rendelkeznek anyagiakkal. Államigazgatás alatt a Ezután a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelete vállalattá történő átminősítését tárgyalták meg a képviselők. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár elmondotta, hogy a Nagykanizsai Sörgyár iránt rendkívül széles a nemzetközi érdeklődés. Több konkrét ajánlat is van. Például van olyan vállalat, amelyik készpénzért kívánja megvásárolni a sörgyárat, s ígéretet tett arra, hogy az ott keletkező hasznot Magyarországon fekteti be. A jelenlegi vállalati tanács irányítása alatt működő vállalatnak — az államtitkár szerint — nincs lehetősége arra, hogy az állami vagyont elidegenítse, erre csak ez államnak van joga. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) arra hívta fel a képviselőket, hogy semmiképpen se támogassák ezt a kérdést. Felolvasta a Nagykanizsai Sörgyár vezetői csoportjától kapott levelet, amelyben leírják, hogy vállalatuk iránt a Holstein cég és egy ausztrál vállalkozó érdeklődik. A Holstein cég felmérette a Nagykanizsai Sörgyár vagyonát. A levél írói szerint jelentősen alulértékelték ezt a vagyont. Egyébként a levél szerint az ausztrál cégről nincs bankinformációjuk, nem tudják, hogy egyáltalán jé Nagykanizsai Sörgyár tező vállalatról van-e szó. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) a felolvasott levélből azt a következtetést vonta le, hogy igenis szükség van a vállalat államigazgatás alá helyezésére, hiszen szerinte a vállalati tanács egymásnak ellentmondó döntéseiket hozott. Egyetértett azzal, hogy végezzék el a vállalat vagyonának tisztességes értékelését, amivel egyben biztosítható értéken való eladása is. Tollár József (Zala megye, 6. Vk.) a hallottak alapján ugyanerre a következtetésre jutott. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár a felszólalásokra reagálva hangsúlyozta: a vállalat irányítási átsorolásával a kormányzatnak is az a célja, hogy az ügy állami ellenőrzés mellett, versenytárgyalás, pályázat meghirdetésével rendeződjék az Állami Vagyonügynökség bevonásával. Ismételten leszögezte: a mai jogi helyzetben a vállalati tanács csak kezelheti a vállalati vagyont, de azt — helyesen — el nem idegenítheti. Az Országgyűlés a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási irányítás alá vonására tett kezdeményezést 9 ellenző és 41 tartózkodó szavazattal szemben, 183 igennel elfogadta. A parlament aggódik a romániai kisebbségekért A terv- és költségvetési bizott- s ság befejezte az Állami Számve- I vőszéket érintő módosító indítvá- nyok megvitatását, elkészítette jelentését, így az Országgyűlés újból visszatért erre a témára. A beterjesztő Hagelmayer István nem kívánt kiegészítést tenni, úgy ítélte meg, hogy elfogadható a bizottság jelentése. Az elnök indítványára határozathozatal következett. Először Balla Éva módosító javaslatát hagyták jóvá, ezzel egyébként a bizottság is és az előterjesztő is egyetértett. A módosítás értelmében az ÁSZ költségvetését csak úgy hagyják jóvá, hogy a tartalékként feltüntetett, több mint 18 millió forintot kizárólag az Országgyűlés felhatalmazása alapján lehet felhasználni. Az Állami Számvevő-szék szervezeti felépítésére, létszámára, éves költségvetésére tett, a módosítással kiegészített határozati javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ezután Hámori Csaba indítványát tárgyalta meg. A tanácskozás egyik szünetében összeült a külügyi bizottság, s — kisebb változtatásokkal —, elfogadásra ajánlotta a dokumentumot. A tervezetről véleményt mondott Tamás Gáspár Miklós. Képviselőtársai figyelmébe ajánlotta Ion Iliescunak, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének a Magyar Hírlapban megjelent interjúját, amelyben bizonyos engedményekre is utal. Majd aggodalmának adott hangot az egyik romániai ellenzéki párt kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja miatt. Berecz János, a külügyi bizottság elnöke is szót kért, s rövid tájékoztatást adott a bizottság üléséről. Az Országgyűlés 202 igen, egy ellenző szavazattal, tizennyolc tartózkodás mellett elfogadta a nyilatkozatot, amelyben támogatásáról biztosítja a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa, valamint minden demokratikus romániai mozgalom törekvéseit. Egyúttal aggodalmát fejezi ■lei, hogy még napjainkban is politikai befolyással rendelkeznek olyan erők, amelyek változatlanul a romániai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak korlátozására törekednek. Következő napirendi pontként a népi kezdeményezésként benyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve nyújtott be népi kezdeményezést, amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. A képviselők döntöttek az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, ám a két törvénymódosításról nem tudtak szavazni, mivel a reformbizottság nem készült el erre vonatkozó határozattervezetével. Ezt követően egy személyi kérdésben döntött a Tisztelt Ház: elfogadták, hogy a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság elnöke Zsigmond Attila legyen. Interpellációk tárgyalása következett volna, ám vagy az interpelláló képviselő, vagy a válaszadásra hivatott miniszter, illetve államtitkár hiányzott az ülésteremből. Ezért is vetette fel Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), hogy az elnök ismételten ellenőrizze,határozatképes-e még a törvényhozó testület. A létszámellenőrzés arról tanúskodott, hogy az ülésteremben nincs kellő számú képviselő, ezért az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a januári ülésszak második fordulójának első munkanapját. Megtartotta alakuló ülését a különbizottság A belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság szerdán megtartotta alakuló ülését, ahol kialakította vizsgálati módszereit, eljárási és működési rendjét, valamint meghallgatta dr. Kámán József katonai főügyészt az ügyészségi vizsgálat állásáról. A bizottság elnöke ezúton is tájékoztatja a közvéleményt, hogy a bizottság munkáját zárt ülésekben tartja a vizsgálat tárgya miatt, tevékenységéről azonban a vizsgálat befejezésekor beszámol az Országgyűlésnek, és tájékoztatni fogja a közvéleményt is. Magyar Nemzet Csütörtök, 1990. február 1. Szűrös Mátyás az újságíró szövetségben: Úgy alakítsuk politikánkat, hogy egy szovjet átrendeződés ne gyakorolhasson nyomást Magyarországra Magyarország, január 31. ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL MARK PALMER, az Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A diplomata néhány éves itt-tartózkodása alatt nemcsak a politika óriási fordulatait élhette át, hanem igen sokat tett a magyar—amerikai gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődéséért is. Mark Palmert elutazása előtt búcsúlátogatáson fogadta tegnap Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, aki maga is vendégeskedett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségénél. E látogatásnak kiemelkedő jelentőséget az adott, hogy egyrészt az Országgyűlés a minap döntött a sajtótörvény módosításáról, másrészt nagyban folyik a választási kampány, amelyben kiemelkedő szerepe van a sajtónak. Szűrös Mátyás a MÚOSZ elnöksége előtt arra kérte az újságíróikat: a józan gondolkodás kapjon teret a lapok hasábjain, a televízióban, a rádióban. A belpolitikai életben igen sok vihart kavart tévé-, rádiókuratóriumról magánvéleményét is kifejtette. A MAGYAR—ROMÁN VISZONYBAN a kezdeti eufória, majd lehűlés után ismét a közeledés jelét érzékelhetjük. A magyar Külügyminisztérium megkapta ugyanis a román kormány hivatalos értesítését arról, hogy hozzájárulnak a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. A Külügyminisztérium tervei szerint , ha minden rendben megy ennek dátuma: február 15. TÖBB MAGYAR VENDÉGMUNKÁS FOGADÁSÁRÓL is tárgyal az NSZK-ban közlekedési államtitkárunk. Nyugat-Európában eddig csak az NSZK tette lehetővé a magyarok számára a szervezett, államközileg is rendezett munkavégzést. Szeretnénk elérni, hogy a tavalyi kétezer-ötszázzal szemben ezentúl tíz-tizenötezren vállalhassanak munkát Nyugat-Németországban. Hogy ez segíthet-e a vélhetően erősen növekvő számú magyar munkanélküliek seregén, nem tudni. Már csak azért sem, mert kérésünkkel szemben áll a nyugatnémet munkanélküliek érdeke és nagy száma, valamint az NSZK-ba áramló és ott dolgozni kívánó keletnémetek áradata. Ha néhány ezer honfitársunk gondját ezzel megoldjuk is, ennél sokkal súlyosabb kérdés az, hogy az itthoni munkavállalók meddig képesek még összébb húzni magukon a nadrágszíjat. Tegnap még arról számoltunk be, hogy akadt egy árait radikálisan csökkentő vállalat — ma pedig ismét az emelkedő árú termékek szinte végeláthatatlan listáit vagyunk kénytelenek közzétenni. Az MDF országos elnöksége állásfoglalást adott ki az inflációellenes küzdelemről, a Nyugdíjas Fórum pedig az elszegényedésről tett közzé kiáltványt, hangoztatva, hogy immár milliók kerültek Magyarországon a szegénységi küszöb közelébe, vagy alá. Pártok tiltakoznak, tüntetést ígérnek: a független kisgazdák a Hősök terére hívják tagjaikat, támogatóikat — az Agrárszövetség pedig ez ellen a módszer ellen emeli fel a szavát. HÓDÍT A SZOCIÁLIS DEMAGÓGIA, az áremeléseket is kihasználva. Az MSZMP választási nagygyűlésén például 6 ezer forintos minimálnyugdíjakat követeltek — csak nem mondták meg, miből. Meg akarják adóztatni az extraprofitot, hogy megmaradjon az ingyenes oktatás — csak éppensehol sem látni ezt a korszerű, extraprofitot termelő magyar ipart. Megélhetést, munkát, létbiztonságot ígérnek, követelnek, de elfelejtkeznek arról, hogy ugyanezen jelszavak jegyében hozták össze az immár 21 milliárdos adósságot — többek között ők, az MSZMP régi-új vezetői. (B. J.) Ami a megyei lapok sorsát illeti, az ideiglenes köztársasági elnök határozott véleménye: korábbi pártelkötelezettségükkel szaakítva, nemzeti tájékoztatási eszközökkékell válniuk a megyei sajtóorgánumoknak. A MÚOSZ vezető testületének tagjai e kérdésben emlékeztettek arra, hogy a Magyar Szocilaista Párt a minap nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint továbbra is egyértelműen ragaszkodik a tulajdonában levő kiadóvállalatok és az ezek körébe tartozó lapok tulajdonjogához. Az elnökségi ülésen megfogalmazódott álláspont szerint a kiadók párttulajdonának fenntartása ellentétes a megyei lapok nemzeti média jellegével. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZP deklarációját követően megkezdődött a fiatal, tehetséges újságírók elvándorlása a „hagyományos” megyei lapoktól az új, független újságokhoz. A kialakult vitában Szűrös Mátyás egyetértett azzal, hogy a kiadóvállalatok helyzetét rendezni kell. Ezt ma már nem lehet halogatni, hiszen a probléma nemzeti üggyé vált. Hozzátette, hogy a problémáról szót vált Nyers Rezsővel, az MSZP elnökével. Szűrös Mátyás a tévé- és rádió-kuratórium ügyében is osztotta a MUOSZ álláspontját, hangsúlyozottan magánvéleményként így fogalmazott: „a kuratóriumot úgy, ahogy van, fel kellene számolni”. Bár az elnökségi ülést a belpolitikával összefüggő problémák ■uralták, a nemzetközi politika sem maradhatott ki a kérdések köréből. A Szovjetunióból érkező nyugtalanító hírek kapcsán felvetődött: mennyire biztos Gorbacsov helyzete, várható-e valamifajta konzervatív átrendeződés. Szűrös Mátyás értékelése szerint bármennyire súlyos problémákkal néz is szembe Mihail Gorbacsov, egyelőre van elég „tartaléka” ahhoz, hogy az ország első számú vezetője maradjon, ami nem pusztán a Szovjetunió, hanem az egész világ érdeke is. A magyar megítélés alapján a lépéshátrányt okozó hibák közé sorolta az ideiglenes köztársasági elnök, hogy Gorbacsov nem reformálta meg a pártot. A szovjet vezetők még mindig abból a tételből indulnak ki, hogy az egypártrendszer keretei között megteremthető a demokrácia. Ami Magyarország és a Szovjetunió viszonyát illeti, Szűrös Mátyás nézete szerint hazánknak úgy kell alakítania politikáját, hogy egy esetleges szovjet konzervatív átrendeződés se gyakorolhasson nyomást a magyar belpolitika alakulására. E szempontból a Magyarországon állomásozó csapatok kivonása nemcsak nemzetközi, hanem fontos belpolitikai kérdés is. Az ideiglenes köztársasági elnök reálisnak ítélte, hogy a szovjet csapatok még az év végéig távozzanak Magyarországról. A tévé és a rádió kuratóriumát fel kellene számolni — mondta Szőrös Mátyás (MTI) A vitákkal, feszültségekkel terhes belpolitikai helyzetben nagy felelősség hárul a sajtó munkatársaira a békés átmenet biztosításában. Az újságírók — az írott és az elektronikus média munkatársai — mindenekelőtt azzal segíthetnek, ha egyfajta kiegyensúlyozott szellemi hátteret teremtenek a demokratikus átmenethez, s az indulatok szítása, a megalapozatlan követelések helyett a józanul gondolkodó emberek véleményének engednek teret a lapok hasábjain, a képernyőn, a rádióban — hangoztatta Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök szerdán, az újságírószövetség elnöksége előtt. Az elnöki látogatásnak közvetlen aktualitást adott, hogy a parlament szerdán döntött a sajtótörvény módosításáról. Szűrös Mátyás e határozatra utalva emlékezett arra, hogy bár a sajtó működése újabb fontos garanciális elemekkel gazdagodott, nélkülözhetetlen egy új, korszerű tájékoztatási törvény megalkotása. Eknnek feladata azonban valószínűleg már a szabad választások után összeülő új Országgyűlés feladata lesz. Addig is a sajtónak a békés átmenet elősegítésére kell összpontosítania erőit ---- A NAP -----------------------------------Mi a demagógia? Nagy változások idején föl kell frissítenünk, meg kell tisztogatnunk, újra kell mérlegelnünk a szavainkat. Nagytakarításra szorulnaka szótárak is. Szívesen olvasnék el egy új kézikönyvet, kezdő, haladó és öreg politikusok számára készült kézikönyvet arról, hogy voltaképpen: mi a demagógia? Az a gyanúm, e szó, e fogalom szemantikai tartalma sokat károsodott, romlott, torzult az elmúlt évtizedekben. Mindazonáltal nem kétséges: demagógia a népszerű, de teljesíthetetlen követelések lobogtatása, és demagógia, ha a lappangó, de kimondatlan és tán kimondhatatlan indulatokra, ellenszenvekre és rokonszenvekre épít a ravasz szónok. Ha ígéreteinek semmi fedezete. Ha a kortesbeszéd paradicsomot ígér, holott azt sem tudja, merre van a tudás fája. Vannak azonban ravaszabb, rejtettebb módjai, módozatai is a népbolondításnak. Ha a vád fölcserélődhet a rágalommal, ha a tényeket célzások helyettesíthetik, az érveléseket pedig minősítések, megbélyegzések. Ha egy szó, egy igazság divatáramlatát megnyergelik. Ha kortesfogással kisajátítják a közfájdalmat. Ha ráígérnek a rémületekre és reményekre. Hat percnyi szónolai sikerrel eltakarják a politikai kudarcot. Ha valaki azt akarja elhitetni velünk, hogy pontosan tudja, mit kell holnap tennünk, holott ma sem tudja, mit cselekszik. Demagóg, aki hatalomra vágyik, és nem tudja, mi a történelmi felelősség. Aki csak pártja győzelmét kívánja, és nem tudja, mihez kezdene a XXI. századdal. Akinek fontosbbak a barátai, mint nemzete ellenségei: a veszélyek, amelyek nem szerepelnek ígéreteink és utópiáink leltáraiban. » DIURNUS Az Állami Számvevőszék vezetői bírálják, de védik is a KNEB-et Az Állami Számvevőszék általános és idei terveiről, a szervezési munkák állásáról tartott tájékoztatót szerdán a szervezet elnöksége. Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke elmondta, két fő feladatuk az állami költségvetés és az álami vagyon felhasználásának ellenőrzése lesz. Csak azon állami vállalatoknál fognak időszakos revíziót tartani, ahol az állami részesedés 50 százalék felett van, reálisan ennyire lesznek képesek. A szervezet létszáma jelenleg mintegy 80 százalékos, a majdani 300 munkatárs fele lesz érdemi beosztásban. A munkatársak egyharmadát a volt KNEB apparátusából váltogatták össze írásos pályázatok alapján. Kérdésre válaszolva Sándor István elnökhelyettes elmondta, hogy az MSZP vagyonmérlegét megvizsgálták, s az sem az állami, sem a pártelőírások szerint nem teljes. Az ÁSZ elnöke és elnökhelyettese egyaránt védelmébe vette a megszűnt KNEB munkatársait és eredményeit, a népi ellenőrzés iratairól pedig elmondták, hogy azokat a megfelelő szabályok szerint irattározták, és hozzáférhetőek. Kétkedő kérdések is elhangzottak a KNEB által a Honvédelmi Minisztériumban elvégzett vizsgálatokkal, valamint a személyi kiválasztással kapcsolatban. Korábban ugyanis egy időben a népi ellenőrzés felügyeletét a kormány részéről Czinepe Lajos látta el, és a honvédelmi tárcának beleszólása volt a KNEB azon főosztályvezetőjének a kinevezésébe, akinek osztályán ellenőrizhették a HM gazdálkodását. Ez pedig kimeríti az összeférhetetlenség tényét. Ezeket Sándor István nem tagadta, szerinte azonban a volt KNEB szakértői szakszerű ellenőrzéseket végeztek a HM-nél, s a vizsgálatok tapasztalatai a korábbi kormányzat kezén haltak el. Ismételten felvetődött, hogy voltak kilúgozott jelentések is a KNEB-nél egyes vezetők ingatlanügyeiről, és emiatt kerülhetnek kedvezőtlen hírbe az ÁSZ- hoz átkerült volt KNEB-apparátustagok. Sándor István azt válaszolta: a népi ellenőrzésnek nem voltak ilyen vizsgálatai. A PM szakértőinek kiválasztásával kapcsolatban a tudósító azért adott hangot kételyeinek, mert ők a költségvetés kapcsán még önmaguk becsapására is képesek voltak, mitől lesznek egyszeriben jobbak a számvevőszéknél? Hagelmayer István erre kifejtette, hogy az állami költségvetés ellenőrzését nem lehet olyan emberekre rábízni, akik nem láttak még ilyet. Arra pedig, hogy a népi ellenőri jelentések elfektetéséhez hasonló gyakorlat ne forduljon elő a számvevőszéknél, szerinte az lesz a garancia, hogy ez a szervezet a palamentnek van alárendelve. (budai) A tőkés restauráció ellen MSZMP választási nagygyűlés Angyalföldön (MTI) A megújult MSZMP nemcsak nevében, hanem tagságában és politikájában is a munkások, a dolgozók pártja, érdekeinek képviselője kíván lenni. Programjában követeli, hogy mindenkinek legyen munkája, tisztességes megélhetése, a dolgozók kezében legyen a tulajdon többsége, s a hárommillió munkás dönthessen saját sorsáról — hangsúlyozta többekközött Thürmer Gyula pártelnök a Magyar Szocialista Munkáspárt Angyalföldön megrendezett nagygyűlésén. A továbbiakbankifejtette: általános támadás indult a munkások ellen a kormány és az ellenzék részéről egyaránt. Thürmer Gyula azt a véleményét fejtette ki, hogy a március 25-i választásokon a fejlődés útjáról is dönteni kell: arról, hogy a közösségi tulajdon túlnyomó szerepére épülő társadalmat vagy a tőkés fejlődést kívánják-e az állampolgárok. Ha a polgári ellenzéki pártok elképzelései valósulnak meg — hangoztatta —, háromszázezren kerülhetnek utcára, fizikai és szellemi dolgozók egyaránt. Javasolta: adóztassák meg az extraprofitot, s akkor lesz pénz ingyenes oktatásra és egészségügyre. A párt választási programjára rátérve kiemelte: a tőkés restauráció megakadályozása érdekében ott kell ülnie az ország házában az MSZMP, az MSZP és a szakszervezetek képviselőinek. A jelenlévőket is biztatva hangsúlyozta: a munka, megélhetés, szabadság, biztonság jelszava jegyében össze kell fognia a baloldalnak, hogy a néhány száz polgári pártbeli politikus ne tarthassa sakkban a hárommillió munkást. A nyugdíjasok életkörülményeinek javítása érdekében 6 ezer forintos nyugdíjminimum megállapítását szorgalmazta. Elsősorban a fiatalok érdekében javasolta a pénzügyi kormányzattól független lakásalap létrehozását, hogy ezzel lehetővé tegyék az állami lakásépítkezést. A nagygyűlésen bemutatkozott Angyalföld három MSZMP-képviselőjelöltje. A párt színeiben kíván indulni a választásokon dr. Bognár Péter ügyvéd, Kolláth Pál hajógyári munkás és Kovács Károly szakszervezeti tisztségviselő.