Magyar Nemzet, 1990. április (53. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-02 / 77. szám

Hétfő, 1990. április 2. A szakszervezetek érdeke MDF—SZDSZ egyeszség (MTI) A jelen helyzetben a szakszervezeteknek együttműkö­dést kell ajánlaniuk minden olyan pártnak, amely nem törekszik a mozgalom szétzúzására — mond­ta Szegő Andrea, a Magyar Szak­­szervezetek Országos Szövetségé­nek elnökhelyettese az MTI mun­katársának, aki arról kérdezte, hogy a szövetség milyen lehető­ségeket lát az érdekérvényesítés­re az új parlamentben, s egyál­talán szükséges-e a szakszerveze­tek jelenléte a törvényhozásban. Az elnökhelyettes szerint a szakszervezeteknek alapvető ér­deke fűződne ahhoz, hogy képvi­seltessék magukat az új ország­­gyűlésben, mert az új politikai rendszerben a parlament lesz a legfőbb legitim politikai fórum, s aki azon belül nem tudja a sa­­já­t érdekeit kifejezésre juttatni, annak tevékenységében jelentős nehézségek elé kell majd néznie. Miután azonban a mozgalom ál­tal támogatott 30 független kép­viselőjelöltből a választások­ má­sodik fordulójára mindössze 3 maradt talpon, Szegő Andrea úgy vélekedett, hogy a szakszerveze­tek jövőbeni működési lehetősé­geit elsősorban az határozza meg, hogy a koalícióra lépő pártok ho­gyan fogalmazzák meg a mozga­lomhoz kapcsolódó viszonyukat. A szövetség elnökhelyettese úgy foglalta össze személyes vélemé­nyét, hogy a szakszervezetek alap­vetően MDF—SZDSZ nagykoalí­cióban érdekeltek, mert ha a kor­­mányrúdnál a jövőben egymást váltaná e két nagy párt, akkor a mozgalom politikai lehetőségei igen szűkre szabottak lennének, s a szocialista, szociáldemokrata értékek még az ellenzékiségből is kiszorulnának. Számítunk az Európai Demokrata Pártok tagságára és támogatására — mondotta Antall József Az MDF, a Független Kisgazda­párt és a Kereszténydemokrata Néppárt választási szövetségéről Antall József, a Magyar Demok­rata Fórum elnöke kifejtette: ez a három párt már korábban is természetes szövetségese volt egy­másnak, s számíthat az Európai Demokrata Pártok (EDU) tagsá­gára és támogatására is. Mind­ezekre figyelemmel mindhárom párt — tiszteletben tartva saját helyi szervezeteik esetleges spe­ciális érdekeit vagy politikai erő­viszonyait — együttesen egymás jelöltjeinek támogatására szólítot­ta fel tagjait. Az MDF azt tart­ja a legfontosabbnak, hogy a vá­lasztások második fordulójában is minél több szavazópolgár ve­gyen részt és saját lelkiismerete szerint voksoljon, függetlenül at­tól, hogy kire adja szavazatát. Az MDF addig is szeretné csökken­teni az elmúlt napokban kialakult, a választásokkal együttjáró fe­szültséget, és a személyeskedése­ket, a vádaskodásokat az objek­tív viták síkjára kívánja terelni. Ami a kormánykoalíciót illeti, természetesen kialakulhat olyan politikai helyzet, amely e válasz­tási szövetségbe tömörült párto­kénál szélesebb koalíciót tesz szükségessé. Erről azonban — az MDF véleménye szerint — csak súlyos válsághelyzetben, az or­szág érdekében lehet szó — szö­gezte le Antall József. Nem koalíciót, csupán válasz­tási szövetséget kötöttünk a Ma­gyar Demokrata Fórummal és a Kereszténydemokrata Néppárttal. A szövetség csupán az április 8-i választás napjáig érvényes — je­lentette ki Bejczy Sándor, a Füg­getlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos pártigazga­tója rövid telefonnyilatkozatában. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy e megállapodás nyo­mán nőnek a Kisgazdapárt esé­lyei, s mandátumainak száma vár­hatóan jelentősen emelkedik majd.­ A választási szövetségre vonat­kozó megállapodást kommentálva Füzessy Tibor, a Keresztényde­mokrata Néppárt alelnöke el­mondta: az MDF-fel és az FKgP- vel létrejött megállapodás egy­formán szolgálja mind a Magyar Magyar Nemzet A szociáldemokraták legfontosabb feladatuknak tartják a munkavállalók megnyerését A szakszervezetek MDF—SZDSZ :nagykoalíciót szeretnének Magyarország, április 1. A MAGYAR VÁLASZTÁSOKKAL foglalkozott több külföldi lap és televíziós műsor is az elmúlt hét végén. Moszkvában egy televíziós műsorban az MSZP és az MSZMP vereségének ideologikus magyará­zatát adták meg. Eszerint többek között azért is vesztettek ezek a pár­tok a választásokon, mert elfeledkeztek arról, hogy a hatalom forrá­sa nem a szocializmusról szóló tan, hanem a nép. Eközben az egypárti hatalom elvesztette a nép bizalmát, s ezzel együtt elvesztette hitelét a szocialista tanítás is Más, gyakorlatiasabb szemszögből elemezte a magyar választáso­kat a Stuttgarter Zeitung. Portrét közöltek Antall Józsefről, az MDF elnökéről, kiemelve a politikus józan kompromisszumkészségét, amel­­­­lyel — szerintük — észhez térítette a radikális ellenzékieket. A lap véleménye: Antall Józsefben és az MDF-ben megvan a képesség, hogy hazánkat kivezesse a válságból. A I.­ Point című francia hetilap viszont értetlenségének ad hangot amiatt, hogy a két legnagyobb párt, az MDF és az SZDSZ elutasítja a nagykoalíció gondolatart. Az elemzés írója úgy fogalmaz, a két párt programja között nincs lényeges különbség, egymás nélkül kormá­nyozva pedig a kormányozhatatlanság irányába vinnék Magyarorszá­got. A lap megjegyzi azt is, hogy a kiskoalíció esetén csak a reform­kommunisták, az­ MSZP támogatásával lehet biztosan kormányképes a két nagy párt bármelyike. A KÉT NAGY PÁRT TORZSALKODÁSA erősödött az elmúlt na­pokban is. Miközben Antall József az MDF nevében higgadtabb kam­pányra, a személyeskedések kikerülésére szólítja fel a feleket, az MDF hetilapjának legutóbbi számai több SZDSZ-es képviselőjelölt nem éppen tiszta múltját akarják bizonyítani. Az SZDSZ érintett tagjai válaszként beperelték a lapot a személyiségi jogok megsértése, rágal­mazása miatt, és úgy döntöttek, hogy csak a bírói ítélethirdetés után válaszolnak a nyilvánosság előtt az MDF vádjaira. Ilyen hangulat mellett már azon se nagyon lepődik meg az ember — sajnos —, ha arról érkeznek hírek, hogy verik a képviselőjelölte­ket. Legutóbb Morvai Ferenc kazánkirálynak húzta el a nótáját több ismeretlen tettes. Megfenyegették az SZDSZ egyik­­képviselőjelöljét is. Úgy tűnik, sok — ma már ellenzéki — ember lelkébe is mélyen be­vájták magukat az elmúlt évtizedekben az ávéhás-bolsevista módsze­rek. A kampány visszásságai közé tartozik az is, amely miatt az SZDSZ magyarázatot kért az MDF-től. A szabad demokraták 12 pontját ugyan­is szinte szó szerint lemásolta az MDF valamelyik szervezete. Van egy apró különbség a ,,két” program között, az MDF-változatban nem szerepel a tévékuratórium megszüntetésének ígérete. Április elsejei tréfa? A vizsgálat majd eldönti... A PÁRTÉRDEKEKEN FELÜLEMELKEDVE, a szárszói konferenciát idézve, az egykori helyszínen nemzeti fórumot kíván rendezni a tavaly óta működő Szellemi-erkölcsi Par­lament. A konferencia előké­születeinek megbeszélésére szombat délután találkoztak a szervezők. Ezen az összejövetelen azonban több szó esett az aktuális politikai kér­désekről, mint magáról a nyárutón, a szeptemberben rendezendő kon­ferenciáról. Volt egy esemény azért, ahol a jövő szerepelt a középpontban: Gaz­dagréten szombaton tette le Paskai László bíboros a Jövő templomá­nak alapkövét. A tervek szerint a templom jövőjére, a pápa látogatá­sának idejére készül el, közadakozásból. A Jövő temploma egyben sza­badidőközpont is lesz, a 60 személyes szentélyt és a 600 személyes fél­körös amfiteátrumot egy 3000 személyes szabadtéri rész egészíti ki , ahol lesz tanuszoda, kondícióterem és sportpálya is. (B. J.) Demokrata Fórum, mind a Füg­getlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, mind a Keresz­ténydemokrata Néppárt érdekeit. Alkalmas arra, hogy a megálla­podást aláíró pártok külön-külön is több parlamenti képviselőt jut­tassanak az Országházba az egyé­ni választókerületekből. Az MSZP XI. kerületi szerveze­te tiltakozik a Legfelsőbb Bíró­ság döntése ellen, amely szerint, ha a második fordulóban az in­dulásra jogosult jelöltek közül bármelyik visszalép, az üres hely nem pótolható, a kieső helyére senki sem léphet. A 7 pontos nyi­latkozat szerint ez a döntés nem a demokratizálódás irányába hat. Választási nagygyűlést tartott szombaton Boglárlellén a Magyar Szocialista Párt. A lellei város­részben, az általános iskola sport­­csarnokában, legalább 700-an hallgatták meg Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnököt, Horn Gyulát, a Somogy megyei 4. számú választókerület ország­­gyűlési képviselőjelöltjét, külügy­minisztert, aki — mint ismeretes — az MSZP színeiben indul a vá­lasztáson. Horn Gyula beszédében rámutatott, hogy jelenleg Magyar­­országon az egyetlen erős balol­dali tényező a Szocialista Párt, amelyet azonban a következő hó­napokban tovább kell korszerű­síteni. Képviselőjelöltként körze­tében számos problémával talál­kozott; tapasztalatai alapján úgy határozott, hogy ha megválaszt­ják, képviselői irodát nyit kör­zetében. MDF-nagygyűlés a Ferencvárosban Fórum Sátoraljaújhelyen a helyi önkormányzatokról (MTI) Választási koalíciót köt egymással a Ferencvárosban a Magyar Demokrata Fórum, a Ke­reszténydemokrata Néppárt, a Független Kisgazdapárt és a Ma­gyar Néppárt helyi szervezete — ezzel a bejelentéssel kezdődött a Demokrata Fórum vasárnapi nagygyűlése, melyet a Ferencvá­rosi Művelődési Központban ren­deztek. A nagygyűlésen Antall József, az MDF elnöke több mint egy­órás beszédben szólt a választá­sok eddigi tapasztalatairól, párt­ja programjáról és külföldi kap­csolatairól. A pártelnök felhívta a résztvevők figyelmét: létkérdés, hogy mindenki elmenjen a vá­lasztásokra, hiszen az emberek most a saját sorsukról is dönt­hetnek, személyesen is érinti őket, hogy az MDF vagy az SZDSZ ve­zette irányzat győz a választáso­kon. Antall József szólt arról is, hogy Nyugat-Európa és Észak- Amerika szimpátiája Magyaror­szág mellett van. Külföldi tárgya­lásai során megbizonyosodott ar­ról, hogy jó néhány ország támo­gatni kívánja hazánkat az újjá­­­­építésben. (MTI) Addig nem lehet igazi ünnep március 25-e és április 8-a, amíg meg nem szűnik, a pártál­lam által kiépített tanácsi rend­szer, s meg nem születnek a „sza­badság kis körei”, a valódi helyi önkormányzatok — hangoztatta Kozma Huba, az MDF országos elnökségének tagja vasárnap Sá­toraljaújhelyen, a pártja által rendezett politikai fórumon. Az MDF ezzel kapcsolatos el­képzeléseit a továbbiakban Szá­­deczky-Kardos György, a párt szakértője fejtette ki. Rámuta­tott: a demokratikus társadalom két pilléren nyugszik, a demokra­tikus viszonyok között választott parlamenten és az önkormányza­tokon. A társadalom és a gazda­ság működésének törvényes ke­­­reteit a Parlamentben ülő képvi­selők teremtik meg, de e kerete­ket csak az önkormányzatok he­lyi testületei tudják megtölteni tartalommal. Az MDF éppen ezért alapvető fontosságúnak tartja, hogy minden településnek, illetve településrésznek joga legyen lét­rehoznia a maga önkormányzati testületét, ami fölé nem rendel­hető nagyváros ,vagy megye. A területközi feladatok ellátására is csak a helyi önkormányzatok megbízott vezetőiből — a polgár­mesterekből, a bírókból — szer­vezett koordináló testület hozha­tó létre. Az MDF álláspontja szerint a tanácsi, „hivatalokat”, a szakér­tőgárdákkal együtt meg kell őrizni, hiszen a jövőben is szük­ség lesz adminisztrációra, a köz­­igazgatási funkciók ellátására. A tanácsokban, hivatalokban dolgozók jövőjével kapcsolatos, jelentős részben aggódó kérdé­sekre válaszolva a fórumon azt hangsúlyozták: minden erkölcsi­leg tiszta és szakmailag megbíz­ható tanácsi munkatársra szük­ség van, így az ilyen dolgozóknak nem kell félniük az elbocsátás­tól. Az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtéséről szólva rámutattak: az a legfontosabb, hogy a területi bevételek, az adók egy meghatározott része az ön­­kormányzatoknál maradhasson, mellyel szabadon rendelkezhet­nek. A Független Kisgazdapárt választási egyezségei Hajdú-Biharban Az SZDSZ-szel is, az MDF-fel is A Független Kisgazdapárt és a Szabad Demokraták Szövetsége Hajdú-Bihar megyei szervezeté­nek pénteken létrejött választási szövetsége után — annak teljes betartása mellett — a Független Kisgazdapárt két választókerület­ben együttműködésre lépett a Magyar Demokrata Fórum Haj­dú-Bihar megyei egyeztető taná­csával is. Ennek megfelelően a Hajdúszoboszló központú, 7. szá­mú megyei választókerületben a kisgazdapárt Sóvágó Lászlót, az MDF jelöltjét, míg a Θ. számú, Hajdúböszörmény központú vá­lasztókerületben az MDF Oláh Imrét, a kisgazdapárt jelöltjét tá­mogatja a választások második fordulójában. Megszavazta a visszatérést a Független Kisgazdapárthoz a Nemzeti Kisgazdapárt ruzsai szer­vezete. Az e döntésre vezető va­sárnapi összejövetelen több Sze­ged környéki község nemzeti kis­gazdapárti szervezetének képvi­­elői jelen voltak. Prepaliczay István, a kisgazda­­párt főtitkára nyilatkozatában kijelentette, hogy vidéki szerve­zeteik az eredeti politikai bizott­sági döntés értelmében továbbra is azzal kötnek választási megál­lapodást, akivel azt a legkedve­zőbbnek ítélik. A szavazóik a Független Kisgazdapárt támogatá­sával az ország minden megyéjé­ben a nemzeti megújulást, a tisz­tességet és a demokráciát vá­lasztják. SZDSZ-fesztivál a Városligetben A választások második forduló­jának nagy kérdése az, hogy lesz-e az országnak szilárd, de­mokratikus kormánya — hang­súlyozta Kis János, a Szabad De­mokraták Szövetségének megbí­zott elnöke vasárnap a városligeti SZDSZ-fesztiválon. Az első forduló eredményei is jelzik: az ország egyetlen pártja sincs abban a helyzetben, hogy önmaga kormányozzon. Az SZDSZ mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarországnak stabil, működőképes kormánya legyen. Ez pedig azt jelenti: a Szabad De­mokraták Szövetsége attól a lehe­tőségtől sem zárkózik el, hogy szükség esetén együtt kormá­nyozzon főbb­­politikai ellenfelé­vel, a Magyar Demokrata Fórum­mal, ha másképpen az országnak szilárd kormánya nem lehet — mondotta a szónok. Kifejtette: tisztában vagyunk azzal, hogy a Magyar Demokrata Fórum erre az ajánlatra nemmel válaszolt. Ez a válasz fenyegeti az ország politikai stabilitását, ezért az MDF-et rá kell szorítani arra, hogy tudomásul vegye a realitáso­kat. Ez pedig egyetlen módon képzelhető el, ha az SZDSZ a vá­lasztások második fordulójában legyőzni az MDF-et. Épp ezért a Szabad Demokraták Szövetsége nem titkolja, hogy a választáso­kat meg kívánja nyerni, az ország legerősebb parlamenti pártja sze­retne lenni, s ehhez kéri a válasz­tópolgárok támogatását — muta­tott rá Kis János. A továbbiakban kifejtette: az SZDSZ a lehető legszélesebb vá­lasztási együttműködést ajánlott fel több pártnak, így a kisgazdák­nak és a Fidesznek. A szabadde­mokraták tiszteletben fognak tar­tani minden egyes megkötött egyezményt. A gyenge szereplés okait elemezte az MSZDP választmánya (OS) A Magyarországi Szociál­demokrata Párt (Szocdemek) 1990. április 1-jén választmányi ülést tartott. Az ülésen értékelték a párt választási eredményeit, melyek elmaradtak a hazai és nemzetközi várakozástól. Ezt kö­vetően megfogalmazták a soron következő feladatokat. Az egypártrendszer 42 éve után Magyarország a teljes rendszer­­váltásra szavazott. A választások azt mutatják, hogy a szociálde­mokraták a közvélemény szemé­ben ma is hordozzák az 1948-as erőszakos pártegyesítés terhét, jóllehet kétharmaduk soha nem csatlakozott a kommunista párt­hoz, hanem külső és belső emig­rációba kényszerült. A kampány­ban nem került kihangsúlyozás­ra, hogy a szocdemek 1989. janu­ári újjáalakulásuk óta a rendszer­­váltásért politizálnak. A szociáldemokrácia képvisele­tére más pártok is igényt tarta­nak, így a szocdemeknek nehéz politikai nyomással kellett meg­birkózniuk. Az adott belpolitikai helyzetben bonyolult feladatnak bizonyult a párt balközép mun­káspárt jellegének megjelenítése. A szakszervezetekkel való kap­csolat a szocdemek számára ki­emelten fontos, ám csak hosszabb időtávon lehet sikeres. Az ágazati szakszervezetekkel való kapcsolatfelvétel eltávolítot­ta a szocdemeket a demokratikus ellenzéktől, ugyanakkor a szak­­szervezeti vezetőkön keresztül nem nyílt út a munkások és mun­kavállalók felé. A választás után azonnal meg­indult az elemzés és a fokozatos korrekció, mindkettő hosszabb időt fog igénybe venni. Közvetlen feladatunk a párt­szervezés, a párt bázisának széle­sítése, nyitás a munkások felé, va­lamint a szociáldemokrata érzel­mű szakértők, értelmiségiek na­gyobb arányú bevonása. Égető szüksége van a párt sajtómunká­jának javítására. Legfontosabb politikai felada­tunk a szervezett munkások és munkavállalók megnyerése. A szocdem párt a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteinek mé­­hében fogant, és több, mint 100 éves léte során hitelesen és tisz­tességesen védte a munkások ér­dekeit. A szervezett dolgozóknak nagyon fontos érdeke fűződik ah­hoz, hogy ismét legyen egy párt, amely a napi bér- és szociális harcoknak politikai képviseletet ad — hangsúlyozza a szocdem­­választmány nyilatkozata. Megverték a ,, kazán királyt ’ ’ Incidensek képviselőjelöltek ellen Morvai Ferenc képviselőjelölt, vállalkozó ellen elkövetett bűn­cselekmény felderítésére nagy erőkkel nyomoz a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság. Morvai Ferencet szombaton dél­után Harta határában támadta meg két ismeretlen férfi, miután — Morvai Ferenc elmondása sze­rint — ő megállt az úton azért, hogy egy fekvő személyt elsőse­gélyben részesítsen. Az ismeret­len tettesek ekkor bukkantak fel. Morvai Ferenc kezét, lábát ösz­­szekötötték, az árokba cipelték, megverték és gépkocsiját felgyúj­tották. Morvai Ferencre jó félóra múlva talált rá az éppen arra közlekedő dr. Tóth Mihály orvos, aki elsősegélyben részesítette a sérültet. Morvai Ferencet a Kecs­keméti Megyei Kórházban ápol­ják, állapota a körülményekhez képest jó. A Bács-Kiskun megyei 6. számú — kiskőrösi központú — választó­kerület pártjai — a Fidesz, az FKgP, az MDF, az SZDSZ — megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a körzet induló Morvai Fe­renc független jelöltet szombaton megverték. Ezt súlyos provoká­ciónak tartjuk — írták az MTI- hez eljuttatott közleményben. A lehető leghatározottabban el­határoljuk magunkat az ilyen vandál és primitív módszerektől. A demokráciát hirdetik, amely­ben a vélemények mássága alap­vető emberi jog, s mélységesen elítélik az ettől eltérő szélsőséges akciókat. Követelik, hogy a bel­ügyi szervek feltétlenül vizsgál­ják ki, kik állnak az ügy hátteré­ben, s kinek volt az érdeke az, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben az emberek ellenszenve a pártok felé fordulhat. Felhívják a 6. számú választó­­körzet választóit, hogy józanul és higgadtan értékeljék a történte­ket, tartózkodjanak mindennemű szélsőséges megnyilvánulástól. Morvai Ferenc nem lép vissza a képviselőjelöltségtől, az őt ért vandál támadás és a megfélem­lítés ellenére sem, így nyilatko­zott az MTI munkatársának Bács- Kiskun megye 6. számú választó­­körzetének képviselőjelöltje. Mor­vai Ferenc az ellene elkövetett bűncselekményt a választási küzdelemmel hozza összefüggés­be, elítélve az effajta drasz­tikus módszert. Levélben, te­lefonon egyébként már ko­rábban is fenyegették, s meg­fenyegették a választási kampá­nyában részt vett személyeket is. Bízik benne, hogy a rendőrség hamarosan kideríti, mely pártnak bekében ez a bűncselekmény, vagy politikai erőknek állt az ér- Személyi védelmet egyébként nem kér. Deák Sándor, a Komárom-Esz­­tergom megyei 3. számú körzet SZDSZ-képviselőjelöltje, aki már­cius 25-én a legtöbb szavazatot kapta, feljelentést tett az Orosz­lányi­ Városi Rendőrkapitánysá­gon. Bejelentése szerint 1990. március 29-én a délutáni órák­ban ismeretlen tettesek megron­gálták a személygépkocsiját. Ez­zel egyidejűleg — a lakásán — két telefonhívást is kapott. A ké­szüléket a felesége, illetve a lánya vette fel. Az ismeretlen telefo­náló a jelöltségről való visszalé­pésre szólította fel, mert mint mondta, ellenkező esetben „kinyí­runk benneteket”. Az SZDSZ oroszlányi szervezete az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában mély­ségesen elítélte az ilyen, a válasz­tások tisztaságát beszennyező módszereket, és kinyilvánította, hogy mindent megtesz képviselő­­jelöltjének és családjának védel­méért. —— A NAP -------­Lapcsinálás Ha nekem saját lapom lenne, milyenné tenném? Minde­nekelőtt szűkszavúvá. A szűkszavúság nem­­ föltétlenül rövidség. Régi igazság: tíz sorban is lehet fecsegni, ötszáz oldal is lehet tömör. Fölmérném, napi hány percet szánhat olvasóm a minden­napos, folyamatos hon- és világtörténetre, közérdekű tájé­kozottsága megszerzésére, és mennyit szellemi üdülésre, ki­­kapcsolódásra, azaz ebből mennyit kíván az újságtól meg­kapni. Nem a rádiótól, nem a tévétől — a laptól. Kiderülne, teszem azt, hogy egy órát szán a lapra — ha megéri neki. Nos, visszaszámlálnék: előbb a legfőbb szellemi közszükség­leti cikkekből föltölteném azt a 60 percnyit. Rangsorolnék tehát: az „első 60 percbe” mi érdemes, mi követel helyet magának. Meggondolnám, hogy azt kivel, milyen terjede­lemben, milyen műfajban íratnám meg. Hová tördelném, milyen "Betűből, milyen címmel. Csak ezután venném számba, mit közöljünk azok szá­mára, akik másfél, netán két órát is szánnak a lapra. Ér­deklődés, ízlés szerint ennek a közönségrétegnek milyen az összetétele, mi az, ami a többségüket érdekli. S amivel a többségükre kívánok hatni. Ezt követnék a sajátos rétegek. Akik hobbijuk rovatát keresik a lapban. Részarányukat aszerint szavatolnám, hogy hányan vannak, és szenvedélyük hol áll a hasznosság, ne­messég rangsorában. Az újságírókat, szerkesztőket pedig aszerint válogatnám, ki tudja ugyanazt rövidebben, érdekesebben, tehát gon­dolatokban érzésekben és adatokban gazdagabban megírni. Szellemileg, erkölcsileg a köznek jótékonyabban. őszintén szólva, fönti elveimhez még mindig a Magyar Nemzet áll a legközelebb. Egyelőre nem is csinálok tehát új lapot... DIURNUS 3

Next