Magyar Nemzet, 1990. július (53. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-02 / 153. szám

Hétfő, 1Θ90. július 2. Kereszténydemokraták Közép- és Kelet-Európáról A leszerelésből megtakarított pénz Nemzetközi Szociális Alapra fizethető (MTI) Budapesten záróüzenet elfogadásával­­befejeződött a Ke­reszténydemokrata Internacionálé első csúcsértekezlete. Az 54 or­szág kereszténydemokrata párt­jait tömörítő szervezet, a Keresz­ténydemokrata Internacionálé csúcsértekezletének témájaként a Kelet- és Közép-Eu­rópa jö­vője, valamint a keresztényde­mokrácia szerepe a térségben végbemenő változásokban gondo­latkört jelöltek meg a szervezők. A tanácskozásra Budapestre jöt­tek négy kontinens vezető poli­tikusai : államfők, alelnökök, kor­mányfők. A résztvevők között üd­vözölhette a magyar főváros Hel­mut Kohl nyugatnémet kancel­lárt, Giulio Andreotti olasz, Wil­fried Martens belga, Fenech Ada­m­i máltai, Jacques Santer luxem­burgi, Ruud Lubbers holland mi­niszterelnököt, valamint 27 or­szág kereszténydemorata pártjai­nak vezetőit. A Magyar Demok­rata Fórumon kívül a világkon­ferencia házigazdája volt a Ke­reszténydemokrata Néppárt, va­lamint a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. A budapesti Fórum Szállóban a venezuelai Eduardo Fernandez, a Kereszténydemokrata­­Interna­­cionálé elnöke nyitotta meg a konferenciát. Külön köszöntötte a jelen lévő kilenc kormányfőt, akik kereszténydemokrata pártpoliti­kusként vannak jelen a konferen­cián. Közülük is kiemelten üd­vözölte Antall József magyar és Tadeusz Mazowiecki lengyel mi­niszterelnököt, méltatva azt az eredményes harcot, amit a ma­gyar és a lengyel nép vívott a totalitarizmus ellen. Megkülön­böztetett figyelemmel volt Hel­mut Kohl kancellár iránt abból az alkalomból is, hogy nem cse­­kály mértékben az ő politikai te­vékenységének köszönhetően hét­főtől némiképpen megváltozik Európa és a világ. Németország ismét az egység útjára lép. Fer­nandez megerősítette: a keresz­ténydemokrácia a jövőben, csak­úgy, mint eddig is, a­­békéért, a társadalmi igazságosságért száll síkra valamennyi kontinensen. A Kereszténydemokrata Inter­­nacionálé döntése, miszerint Bu­dapesten tartja csúcstalálkozóját, igen nagy megtiszteltetés szá­munkra — mondta Antall József, a Magyar­­Demokrata Fórum el­nöke, a Magyar Köztársaság mi­niszterelnöke, aki házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. Antall József kifejtette azt a véleményét, hogy a keresztényde­mokrata irányultságú pártoknak a következő években kiemelkedő szerep jut majd a megbukott kommunista rendszerek helyett kialakuló társadalmak kiépítésé­ben. Szólt azonban arról is, hogy a gazdasági-társadalmi örökség ezekben az országokban súlyos, ezért teljes átalakításra van szük­ség, amihez elengedhetetlenek az emberek számára jelentős terhe­ket is okozó intézkedések. Rá­adásul e téren gyors javulás alig­ha ígérhető — mondta. E gazda­sági válság, az a körülmény, hogy a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország kudarcot vallott gaz­dasági téren, kétségkívül hozzá­járult a demokratikus változások­hoz. A magyar kormányfő hangsú­lyozta: még inkább szükség van a felelősségteljes politikai gon­dolkodásra. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió súlyos­­belső helyzete ellenére vi­lághatalom, s nem láthatunk más alternatívát, mint hogy Gorba­csov személye és politikája meg­menthető legyen. Minden egyéb változat anarchiát, sőt katonai diktatúrát eredményezhet, és egy összeomló Szovjetunió nemcsak térségünkre, hanem,­­bátran ál­lítható, az egész világra veszé­lyes lenne. Mindezt mindenfajta politikai gondolkodásnak figye­lembe kell vennie. A megnyitó beszédek után a Kereszténydemokrata Internacio­­nálé első csúcstalálkozójának dél­előtti zárt ülésén a jelen lévő állam- és kormányfők, valamint a pártvezetők megvitatták a közép- t Magyar Nemzet Világkonferencia Budapesten Elismeréssel adózott a magyar átalakulásnak a Kereszténydemokrata Internacionálé Magyarország, július 1. A VISZONYLAG CSENDES HÉT VÉGE legjelentősebb — hatá­rainkon is túlmutató — hazai eseménye a Kereszténydemokrata In­­ternacionálé budapesti ülése volt. Szervezői történelminek nevezik ezt az eseményt azért is, mert a szervezethez tartozó politikusok első ízben tartották meg világméretű összejövetelüket. S a résztve­vők megfogalmazásával élve ugyancsak történelminek minősül az összejövetel azért is, mert a keleti blokk egy országában rendezték, bizonyítva ezzel, hogy a kereszténydemokrata politikusok figyelnek a történelem szavára, s felelősséget éreznek Kelet-Közép-Európa fejlődéséért, s kiveszik részüket azok formálásából. Ugyanerről a felelősségről szólt a magyar miniszterelnök is, aki — ahogy azt a záródokumentumban megerősítették —, fontosnak mondta, hogy a kereszténydemokrata­­mozgalom feladatának tekinti Gorbacsov po­litikájának támogatását, és megvédését, mert ez tette lehetővé, hogy ebben a­ térségben is meginduljanak a mélyreható változások. A ke­reszténydemokrácia eszméiről szólva példamutatónak nevezte szere­pét a II. világháborút követő újjáépítésben, és mint mondta: értékei számunkra a jövőben is iránymutatóak lesznek. Gazdasági újjáépí­tésünk során ugyanis legalább olyan nehézségek várnak ránk, ame­lyeket a példaként említett országok megoldottak. Jelzi ezt az is, hogy a közelmúltban elhatározott áremelések okainak megmagyará­­zására vállalkozott a miniszterelnök A Hét tegnap esti adásában, kiemelve, hogy kormánya ura a gazdasági folyamatoknak. Elmond­ta: a kormány legkevésbé örül ezeknek az intézkedéseknek, hiszen a nép által megválasztott kormánynak tekinti magát. S ha a nép még nem is érzi az „emelkedett különbséget”, a régi és az általa meg­választott kormány áremelései között, kormánya arra is megbízást kapott, hogy felelősséggel vezesse és irányítsa az országot. Ha pedig elodázzák ezeket az intézkedéseket, az ország a tönk szélére kerül. Bíznia kell hát a népnek kormányában, ahogy külföldi barátaink bíznak bennünk, — hangoztatta a miniszterelnök. EGYELŐRE AZONBAN CSAK A SZEGÉNYSÉG marad. Jelzi ezt is, hogy több híradás is beszámolt a hét végén arról: júliustól már az ingyenkonyhák sem lesznek teljesen ingyenesek, hiszen a munka­napokon eddig legalább egyszeri ingyenes étkezésért ezután tíz fo­rintot kell fizetniük a rászorulóknak. Eddig is roppant kevesen ve­hették igénybe az ingyenkonyha szolgáltatásait. Így hát ez az intéz­mény a jövőben még inkább nem oldja meg a társadalom perifériá­jára szorultak gondjait. .Ugyancsak a szegénységünket jelzi, hogy a római katolikus és más egyházak vezetői és világi személyiségek támogatásával intenzív kampányt kívánnak kezdeni a pornográfia és a legalizált prostitúció ellen. A tiltakozást bizonyára sokan tá­mogatják, eközben sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy e jelenség terjedésének két oka van: a társadalomban jelentkező igények, és a gazdasági kényszer. A fiatalokat sújtó munkanélkü­liség következtében ugyanis mind többen vannak, akiknek nincs más megélhetési forrásuk. EREDETI FORRÁSUKHOZ, gyökereikhez kívánnak visszatérni azok a történelmi pártok, amelyek a hét végén tartották gyűlésü­ket. A Magyar Néppárt választási kudarca után Magyar Néppárt Nemzeti Parasztpárt néven kíván nagyobb sikereket elérni a honi közélet poztfiójáh."A’ választásokon szintén perifériára szorult honn-'­zeti kisgazdapárt vezeti"viszont hét végi ülésükön élesen bírálták az alkupártok paktumpolitikáját, és a független kisgazdákat, akik az MDF-fel kötött kormánykoalícióban már identitásuk egy részét is elvesztették. Majd az elkövetkezendő hónapok adnak — aligha­nem végleges — választ arra, hogy a névváltozás és egy-egy nagy­gyűlés elősegíti-e e pártok tömegek általi támogatásának növelését, vagy pedig támogatók hiányában továbbra is a honi politikai küzdő­tér epizodistái lesznek. (CS. N. L.) kelet-európai országokban vég­bement változásokat, amelyek a pluralista társadalom, a jogálla­miság és a piacorientált gazda­ság felé mutatnak és üdvözölték a kereszténydemokrácia e folya­matban­­betöltött szerepét, vala­mint azt a tényt,­­hogy a térség országai közül többen a keresz­ténydemokrata orientációjú pár­tok alakíthattak kormányt. A tanácskozás idején több meg­beszélésre is sor került a jelen lévő vezető politikusok között. Antall József miniszterelnök még a péntek esti órákban négyszem­közti megbeszélést folytatott Hel­mut Kohl nyugatnémet kancel­lárral, előzőleg pedig Giulio And­reotti olasz miniszterelnökkel. Szombaton a magyar miniszterel­­elnök villásreggelin látta vendégül Wilfried Martens belga, Jacques Santer luxemburgi és Ruud Lubbers holland miniszterelnö­köt. Antall József a szombat dél­előtti zárt ,plenáris ülés idején tárgyalt Tadeusz Mazowiecki len­gyel miniszterelnökkel, majd Hel­mut Kohl nyugatnémet kancel­lárral, ezt követően pedig hár­mas találkozóra került sor An­tall József, Helmut Kohl és Ta­deusz Mazowiecki között. ,,Az Európai Parlament ke­reszténydemokrata frakciója min­dent elkövet annak érdekében, hogy Romániát a testület ne ré­szesítse a többi volt szocialista, de ma már a valós reformok út­ján haladó országokéhoz hasonló kedvezményekben” — mondta többek között a tanácskozás szü­netében tartott sajtóértekezleten Elgon Klepsch, a frakció vezetője. Egy újságíró kérdésére vála­szolva hozzátette: ahhoz, hogy Románia is elnyerje az Európai Parlament jóindulatát, Bukarest­nek fel kell hagyni a demokra­tikus ellenzék üldözésével, gon­doskodnia kell arról, hogy az ed­digiekhez hasonló incidensek ne fordulhassanak többet elő, és egy­értelművé kell tennie, hogy de­mokratikus társadalmat épít, nem pedig egy újabb totalitárius állam berendezésén fáradozik. Eduardo Fernandez bejelentet­te: a Kereszténydemokrata Inter­­nacionálé legközelebbi csúcsta­lálkozóján az Észak—Dél problé­mánkét vitatják meg. A sajtóértekezleten Eduardo Fernandez egy kérdésre válaszol­va elmondta: a tanácskozás jó­váhagyta javaslatát, s eldöntötte, hogy az egyes pártok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy országaik a leszerelés útján meg­takarított pénzből bizonyos szá­zalékot egy Nemzetközi Szociális Alapra fizessen be. A tanácskozáson elfogadott irányelvekből adódó konkrét teendőket a végrehajtó bizottság vitatja meg. ··Üzenet A csúcstalálkozó résztvevői a követ­­kezőket állapították meg: 1. A CDI vezetői gratulálnak a ma­gyar népnek és miniszterelnökének, Antall Józsefnek, az ország demokra­tikus átalakításáért folytatott sikeres küzdelméért, és biztosították a to­vábbi támogatásról. Megelégedéssel állapították meg, hogy hasonló folya­mat indult meg Csehszlovákiában és Lengyelországban is. Remélik, hogy a terület más államai is elérik ugyan­ezt a szintet. 2. A vezetők üdvözölték a Közép- Kelet- és Dél-Európa országaiban végbement fejlődést a pluralista tár­sadalom, a törvényesség és a piac­orientált gazdaság­­uralma felé. . . . 3. A vezetők elismeréssel adóztak a vezető szerepnek, amit a keresztény­demokraták játszottak ebben a mély változásokat hozó folyamatban, és üd­­vözlik azon kereszténydemokratákat, akik kormány- és parlamenti funk­ciót látnak el ezekben az országok­ban. 4. E terület új demokratikus álla­mai előtt nyitva áll az európai intéz­ményekhez, az Európa Tanácshoz, il­­­letve az Európai Közösséghez való csatlakozás lehetősége. 5. Gorbacsov elnöksége idején a Szovjetunióban megkezdődött reform­folyamat, és ennek nyomán a sza­badság és a demokrácia békés úton kezdett terjedni Közép-Kelet- és Dél­­kelet-Európában is. A keresztényde­mokrata vezetők újra megerősítették teljes támogatásukat az ilyen reform­­folyamatok felet­t. A vezetők nagy megelégedésüket fejezték ki a német egyesítés irányá­ban eddig végbement eredményekkel kapcsolatban, és gratuláltak Helmut Kohl kancellárnak, és az NDK kor­mánynak, Lothar de Maizierre kor­mányfőnek, hangsúlyozván az' előre-' látást és a végső megoldást ezen cél felé. 7. A vezetők hangsúlyozták azt a tényt, hogy a következő demokrati­kus lehetőségek Európában meg fog­ják erősíteni a demokráciáért foly­tatott küzdelmet az egész világon a nemzetközi szolidar­­tás és a fegy­verzetcsökkentéssel, leszereléssel egy békésebb világ új korszaka előtt. Az Országgűlés napirendje (MTI) Az Országgyűlés meg­bízott elnöke — az alkotmány 22. paragrafusának (3) bekezdése alapján — összehívta a rendkí­vüli ülésszak következő ülését, amely július 2-án délelőtt 10.30 órakor kezdődik. Az ülésen a képviselők vár­hatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalják meg: törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmá­nyának módosításáról (az önkor­mányzatok kérdésében); törvény­­javaslat a helyi önkormányzatok­ról; törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának mó­dosításáról (a címer kérdésében); törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosí­tásáról; törvényjavaslat az or­szággyűlési képviselők választásá­ról szóló 1989. évi XXIV. törvény módosításáról; országgyűlési ha­tározati javaslat a népszavazás elrendeléséről; törvényjavaslat az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rende­let módosításáról; törvényjavas­lat az Állami Vagyonügynökség és a hozzá tartozó vagyon keze­léséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosí­tásáról; az elektronikus és nyom­tatott sajtó privatizációs eljárá­sait vizsgáló bizottság (közbenső) jelentése tevékenységéről. A testület ezen túl személyi kérdésben is dönt, megválasztja az Alkotmánybíróság további öt tagját. Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a SZDSZ-javaslat az egyházi törvény kiegészítéséről (MTI) A Szabad Demokraták Szövetségének Országos Tanácsa szombati, az éjszakai órákba nyúlt ülésén három, egymással összefüggő határozatot fogadott el a hitoktatás kérdéséről. A tanács síkra száll mind a hit­oktatás szabadsága, mind az ál­lam és az egyház következetes elválasztása mellett. Az állásfog­lalás szerint az állami iskolákban csak a tanrenden és órarenden kívüli fakultatív hitoktatás teszi lehetővé, hogy a különböző vallá­si felekezetekhez tartozó, vala­mint felekezeten kívüli szülők gyermekei kényszer és megkü­lönböztetés nélkül tanulhassanak együtt. A szabad demokraták ja­vasolják egy, a zsidó—keresztény hagyományokról, a nagy vallá­sokról szóló kulturális tantárgy mindenki számára kötelező felvé­telét. Úgy döntött a tanács, hogy az Országgyűlés hétfői ülésén az egyházi törvény kiegészítéséről javaslatot terjeszt be. E módosí­tás megengedhetetlennek nyilvá­nítaná, hogy a hitoktatás az ál­lami iskolákban a tanrend része legyen; a hitoktatók a tanári kar tagjai legyenek; a vallási tár­gyak bekerüljenek a tanulók bi­zonyítványába, továbbá, hogy a hitoktatás az iskola költségveté­sét terhelje. Úgy döntött továb­bá a tanács, hogy amennyiben az Országgyűlés ezt a törvény­kiegészítést elveti, az SZDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy az Andrásfalvy Bertalan miniszter által javasolt megoldás­sal szemben érvényesítse az lelki­­ismereti szabadság, az egyházak autonómiája, az állam és az egy­ház elválasztása alkotmányos előírásait. Végül az SZDSZ külön hatá­rozatban sürgeti a kormányzatot, mielőbb biztosítsa az egyházak működéséhez szükséges ingatlan­­igények kielégítését, hogy a hit­oktatást saját erejükből is képe­sek legyenek megoldani. 3 A kormány ura a gazdasági folyamatoknak — nyilatkozta a miniszterelnök A Hétnek Vasárnap A Hét sugározta azt az interjút, amely Antall József miniszterelnökkel készült az ár­emelések hátteréről, a magyar gazdasági kibontakozás lehetősé­geiről. A riporter Regös Sándor volt. Minszterelnök úr! Farizeusi visel­kedés lenne velem úgy tenni, mint hogyha teljesen váratlanul ért vol­na engem az áremelés, hiszen már az előző kormány programjában is szerepelt ez, csak nem hajtotta an­nak idején végre. Végső soron ön sem ígérte meg, hogy az ország a jövőben majd elkerül mindenfajta áremelést. Bizonyos képzettársítá­soktól azonban nem tudok szaba­dulni, ugyanis nagyon gyakran tör­tént meg az elmúlt években, hogy a költségvetési hiányt, tehát az ál­lam pénztárcájának ürességét az ál­lam úgy próbálta megszüntetni, hogy benyúlt az állampolgárok zsebébe. Vajon most is ez történt-e, vagy pedig ennek a mindenkit érintő, de sokak számára szinte elviselhetetlen intézkedésnek a költségvetési hiány lefaragásán kívül más célja is van? — Természetesen egy ilyen ár­emelésnek senki sem örül. A leg­kevésbé örül ennek a kormány, hiszen a nép által megválasztott kormánynak tekinti magát. A Mi­nisztertanács hosszú órákon át tartó vitákban és — mondhatom nyugodtan — keserű megpróbál­tatások után hozta meg ezeket a döntéseket. Ne haragudjon, hogy félbeszakí­tom. Akkor most mi a különbség a nép által megválasztott kormány ár­emelése és a régi áremelések kö­zött? — Természetesen az, akinek sú­lyosabb körülmények között kell élnie és a drágábbá vált árut vagy a megdrágult életet kell el­viselnie, aligha érzi ezt az emel­kedett különbséget. Mégis ki kell mondanom azt, hogy ez a kor­mány szabad választáson megvá­lasztott kormányként arra is meg­bízást kapott, hogy felelősségtel­jesen vezesse és irányítsa ezt az országot. Ha mi nem tesszük meg a legszükségesebb intézkedéseket,, akkor Magyarország egyszerűen a tönk szélére kerül. Nem hiszem, hogy a kormány dicséretet kapna azért, ha annak következtében, hogy nem hajtottunk volna végre áremelést, nem hajtottunk volna végre más — akár drasztikusnak nevezett — pénzügyi intézkedése­ket, az ország összeomlana pénz­ügyileg. A jelen helyzetben a kormány ura-e még a gazdasági folyamatok­nak? — Biztos vagyok benne, hogy a "kormány ura"a gazdasági folya-­­matoknak, és az ország kézben " tartható. Milyen parlamenti fogadtatásra számít? Ön, az ön kormánya ugyan az ellenzék egyik fő pártjával elen­­tétben nem a sokkterápiára alapozta a kormányprogramját, mégis gon­dolom, hogy a képviselők nem tud­ják kivonni magukat az ország la­kosságát ért sokkhatás alól.­­ Ez megint relatív, hogy kit mi sokkol. Akinek a legszegé­nyebb sorban kell élnie, azt egy kis összeg is sokkolja és teljes joggal. Tehát amikor sokkterápiá­ról beszélünk, akkor ez mást je­lent a gazdaságpolitikában és más jelent a hétköznapi életben. Ez természetesen gazdaságpoliti­kai értelemben nem sokkterápia. A kormány programját egy teljes választási ciklusra, négy évre kell tervezni. Mi is négy évre ter­veztünk, úgy, hogy az első esz­tendő, tehát a mostani, egy átme­neti időszak, és január 1-jén egy átfogó hároméves program vég­rehajtására kerül sor. Ez azt is jelenti, hogy ebben az időszakban már emelkednie kell az életszín­vonalnak, és Magyarország gaz­dasági életében az új intézkedé­sek pozitív hatásának már érvé­nyesülnie kell. Ezért meg vagyok arról győződve, hogy ha nem ér bennünket valamilyen katasztró­fa, ez lehet akár külpolitikai, akár belpolitikai, vagy akár világgaz­dasági katasztrófa. Magyarország a következő esztendőben már el­indul a gazdasági emelkedés út­ján, aminek természetesen az életszínvonalban is érvényesülnie kell. Változatlanul lehet azonban olyan kifogás, hogy a költségvetési hiányt mindig csak áremeléssel lehetne ki­küszöbölni ... — Szeretném elmondani azt, és az eddigi tájékoztatásban is benne volt, hogy a költségvetési hiány pótlására mi nemcsak áremelést alkalmazunk. Sőt, az áremelés globálisan az egyharmad körüli összeget jelenti a mostani intéz­kedések keretében, a kétharmadát az állami támogatás megvonása adja. És ez már olyan új elem, amely a gazdasági struktúra át­alakítását jelzi, hiszen az állami támogatás lefaragása minden külföldi támogatásnak és további külföldi hitelnek a feltétele. Lehet, hogy túlságosan leegysze­rűsítő a következő kérdésem. Egy héttel ezelőtt igen sikeres nyugat­európai körutat tett, ahol többféle támogatást ígértek önnek és kor­mányának. Most, a hét végén itt tanácskozott­ a Kereszténydemokra­ta Internacionálé. Gondolom, Itt is szóba került a magyarországi gaz­dasági helyzet és az ezzel kapcsola­tos nyugati álláspont vagy esetleg a támogatási kedv. Mikor érezheti ezt majd a nép? — Nemcsak ígértek, hanem már vannak konkrét intézkedések is. A konkrét ígéretek azt jelentik, hogy olyan támogatásban és olyan hitelekben részesül Magyaror­szág, amelyeket a kis- és közép­­vállalkozásokra lehet igénybe venni. Németország éppúgy nyújt ilyen támogatást, mint Francia­­ország. Ezen túlmenően olyan hi­telt is kapunk, amely áthidaló szerepet fog betölteni, s amely az ország fizetőképességének fenn­tartása szempontjából rendkívüli jelentőségű. Meddig tart az országnak, az ön kormányának ez a Churchill- kor­szaka? Hiszen gyakorlatilag ön sem tud most mást ígérni, mint szenve­dést és könnyeket, amint azt Chur­chill tette a II. világháború elején. Ezzel a jelszóval Churchill és Ang­lia megnyerte a háborút. De mi mi­kor fogjuk megnyerni és főleg ho­gyan a békét! — Anglia is csak azért nyer­hette meg a háborút ezzel a jel­szóval, és Churchill valóban meg­ígérte a győzelmet, mert az angol nép hitt abban, hogy megnyeri a­­háborút. És Angliának..jó,­szövet­ségesei voltak. Egyedül és hit nél­kül Anglia sem nyerhette volna meg a háborút. Éppen ezért rend­kívül fontosnak tartom azt, hogy a magyar nép higgyen bennünk. Amikor mi megtesszük ezeket az intézkedéseket, akkor mi egy jö­vőbe mutató és átfogó gazdasági program keretében cselekszünk. És ezért a legfontosabbnak azt tartom, hogy bizalom legyen a magyar népben, mert külföldi ba­rátaink hisznek bennünk. Sze­retném megjegyezni, hogy nem mi vezettük ezt az országot ebbe a válságba. És azt is szeretném hangsúlyozni, hogy mi nem ön­célúan tesszük meg ezeket az in­tézkedéseket, nem azt sulykoljuk, hogy nem dolgozik a magyar nép. Nekem mindig az volt a vélemé­nyem, amikor a magyar népet az­zal ostorozták, hogy többet kelle­ne dolgoznia, a magyar nép igen­is dolgozik, csak a munkájának az eredménye nem került vissza a nemzetgazdaságba. Jöhet itt bár­milyen kormány, jöhetne itt bár­milyen politikai erő, mást tenni ebben az évben nem tudhat. Meg­győződésem az, hogy bár ezt a ke­serű orvosságot le kell nyelnünk, ha mindent megteszünk, akkor valóban ki fogunk ebből a hely­zetből lábalni. ---- A NAP -------------------------------— Hír a marosvásárhelyi orvosiról A nagyváradi Bihari­­Naplóban az első oldalon a ma­rosvásárhelyi Magyar Diákszövetség felhívását olvasom: „Kedves felvételiző diáktársaink! Azokhoz szólunk most, akik orvosira, fogorvosira és­­gyógyszerészetire akarnak felvételizni. Marosvásárhelyen nemcsak felvételezni, de továbbtanulni is lehet magyarul (...) A felvételi tiszta­ságára tanáraink mellett diákszövetségünk képviselői is vigyáznak. 1990. július 1-jén megnyitjuk a nyári verseny­­vizsga információs központját (...) Az egyetem gazdasági osztályával együttműködésben, kérésre, szállást biztosí­tunk diákotthonainkban. Érdeklődni lehet diákszövetsé­günk székhelyén, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszeré­szeti Intézet 239-es szobájában (II. em.) 9—13, valamint 15—17 óra között. (...) Jelenlétetekkel biztosítsátok a magyar nyelvű orvosképzés jövőjét!” Közüik a telefonszámokat is. Romániában a 954-es (kül­földről tehát a 4054-es) távhívó szám után, az 1-55-51-es, illetve 1-55-52-es központi számon a 126-os melléket kell kérni. Azt hiszem, a szűkszavú felhívást naponta többször is be kellene olvasni a rádióban, talán a televízióban is. Ma­gánleveleinkben hírül kellene adnunk romániai magyar rokonainknak, barátainknak, tanár ismerőseinknek. És ta­lán a most itt-tartózkodó erdélyi fiatalokat is érdekelheti. Úgy hallom, kétezer-hatszázan készülnek itt felvételizni. Vajon megtörténhet, hogy Vásárhelyen nem lesz ele­gendő — elegendő jól fölkészült — magyar felvételiző? DIURNUS

Next