Magyar Nemzet, 1990. július (53. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-02 / 153. szám
Hétfő, 1Θ90. július 2. Kereszténydemokraták Közép- és Kelet-Európáról A leszerelésből megtakarított pénz Nemzetközi Szociális Alapra fizethető (MTI) Budapesten záróüzenet elfogadásávalbefejeződött a Kereszténydemokrata Internacionálé első csúcsértekezlete. Az 54 ország kereszténydemokrata pártjait tömörítő szervezet, a Kereszténydemokrata Internacionálé csúcsértekezletének témájaként a Kelet- és Közép-Európa jövője, valamint a kereszténydemokrácia szerepe a térségben végbemenő változásokban gondolatkört jelöltek meg a szervezők. A tanácskozásra Budapestre jöttek négy kontinens vezető politikusai : államfők, alelnökök, kormányfők. A résztvevők között üdvözölhette a magyar főváros Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt, Giulio Andreotti olasz, Wilfried Martens belga, Fenech Adami máltai, Jacques Santer luxemburgi, Ruud Lubbers holland miniszterelnököt, valamint 27 ország kereszténydemorata pártjainak vezetőit. A Magyar Demokrata Fórumon kívül a világkonferencia házigazdája volt a Kereszténydemokrata Néppárt, valamint a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. A budapesti Fórum Szállóban a venezuelai Eduardo Fernandez, a KereszténydemokrataInternacionálé elnöke nyitotta meg a konferenciát. Külön köszöntötte a jelen lévő kilenc kormányfőt, akik kereszténydemokrata pártpolitikusként vannak jelen a konferencián. Közülük is kiemelten üdvözölte Antall József magyar és Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnököt, méltatva azt az eredményes harcot, amit a magyar és a lengyel nép vívott a totalitarizmus ellen. Megkülönböztetett figyelemmel volt Helmut Kohl kancellár iránt abból az alkalomból is, hogy nem csekály mértékben az ő politikai tevékenységének köszönhetően hétfőtől némiképpen megváltozik Európa és a világ. Németország ismét az egység útjára lép. Fernandez megerősítette: a kereszténydemokrácia a jövőben, csakúgy, mint eddig is, abékéért, a társadalmi igazságosságért száll síkra valamennyi kontinensen. A Kereszténydemokrata Internacionálé döntése, miszerint Budapesten tartja csúcstalálkozóját, igen nagy megtiszteltetés számunkra — mondta Antall József, a MagyarDemokrata Fórum elnöke, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, aki házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. Antall József kifejtette azt a véleményét, hogy a kereszténydemokrata irányultságú pártoknak a következő években kiemelkedő szerep jut majd a megbukott kommunista rendszerek helyett kialakuló társadalmak kiépítésében. Szólt azonban arról is, hogy a gazdasági-társadalmi örökség ezekben az országokban súlyos, ezért teljes átalakításra van szükség, amihez elengedhetetlenek az emberek számára jelentős terheket is okozó intézkedések. Ráadásul e téren gyors javulás aligha ígérhető — mondta. E gazdasági válság, az a körülmény, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország kudarcot vallott gazdasági téren, kétségkívül hozzájárult a demokratikus változásokhoz. A magyar kormányfő hangsúlyozta: még inkább szükség van a felelősségteljes politikai gondolkodásra. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió súlyosbelső helyzete ellenére világhatalom, s nem láthatunk más alternatívát, mint hogy Gorbacsov személye és politikája megmenthető legyen. Minden egyéb változat anarchiát, sőt katonai diktatúrát eredményezhet, és egy összeomló Szovjetunió nemcsak térségünkre, hanem,bátran állítható, az egész világra veszélyes lenne. Mindezt mindenfajta politikai gondolkodásnak figyelembe kell vennie. A megnyitó beszédek után a Kereszténydemokrata Internacionálé első csúcstalálkozójának délelőtti zárt ülésén a jelen lévő állam- és kormányfők, valamint a pártvezetők megvitatták a közép- t Magyar Nemzet Világkonferencia Budapesten Elismeréssel adózott a magyar átalakulásnak a Kereszténydemokrata Internacionálé Magyarország, július 1. A VISZONYLAG CSENDES HÉT VÉGE legjelentősebb — határainkon is túlmutató — hazai eseménye a Kereszténydemokrata Internacionálé budapesti ülése volt. Szervezői történelminek nevezik ezt az eseményt azért is, mert a szervezethez tartozó politikusok első ízben tartották meg világméretű összejövetelüket. S a résztvevők megfogalmazásával élve ugyancsak történelminek minősül az összejövetel azért is, mert a keleti blokk egy országában rendezték, bizonyítva ezzel, hogy a kereszténydemokrata politikusok figyelnek a történelem szavára, s felelősséget éreznek Kelet-Közép-Európa fejlődéséért, s kiveszik részüket azok formálásából. Ugyanerről a felelősségről szólt a magyar miniszterelnök is, aki — ahogy azt a záródokumentumban megerősítették —, fontosnak mondta, hogy a kereszténydemokratamozgalom feladatának tekinti Gorbacsov politikájának támogatását, és megvédését, mert ez tette lehetővé, hogy ebben a térségben is meginduljanak a mélyreható változások. A kereszténydemokrácia eszméiről szólva példamutatónak nevezte szerepét a II. világháborút követő újjáépítésben, és mint mondta: értékei számunkra a jövőben is iránymutatóak lesznek. Gazdasági újjáépítésünk során ugyanis legalább olyan nehézségek várnak ránk, amelyeket a példaként említett országok megoldottak. Jelzi ezt az is, hogy a közelmúltban elhatározott áremelések okainak megmagyarázására vállalkozott a miniszterelnök A Hét tegnap esti adásában, kiemelve, hogy kormánya ura a gazdasági folyamatoknak. Elmondta: a kormány legkevésbé örül ezeknek az intézkedéseknek, hiszen a nép által megválasztott kormánynak tekinti magát. S ha a nép még nem is érzi az „emelkedett különbséget”, a régi és az általa megválasztott kormány áremelései között, kormánya arra is megbízást kapott, hogy felelősséggel vezesse és irányítsa az országot. Ha pedig elodázzák ezeket az intézkedéseket, az ország a tönk szélére kerül. Bíznia kell hát a népnek kormányában, ahogy külföldi barátaink bíznak bennünk, — hangoztatta a miniszterelnök. EGYELŐRE AZONBAN CSAK A SZEGÉNYSÉG marad. Jelzi ezt is, hogy több híradás is beszámolt a hét végén arról: júliustól már az ingyenkonyhák sem lesznek teljesen ingyenesek, hiszen a munkanapokon eddig legalább egyszeri ingyenes étkezésért ezután tíz forintot kell fizetniük a rászorulóknak. Eddig is roppant kevesen vehették igénybe az ingyenkonyha szolgáltatásait. Így hát ez az intézmény a jövőben még inkább nem oldja meg a társadalom perifériájára szorultak gondjait. .Ugyancsak a szegénységünket jelzi, hogy a római katolikus és más egyházak vezetői és világi személyiségek támogatásával intenzív kampányt kívánnak kezdeni a pornográfia és a legalizált prostitúció ellen. A tiltakozást bizonyára sokan támogatják, eközben sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy e jelenség terjedésének két oka van: a társadalomban jelentkező igények, és a gazdasági kényszer. A fiatalokat sújtó munkanélküliség következtében ugyanis mind többen vannak, akiknek nincs más megélhetési forrásuk. EREDETI FORRÁSUKHOZ, gyökereikhez kívánnak visszatérni azok a történelmi pártok, amelyek a hét végén tartották gyűlésüket. A Magyar Néppárt választási kudarca után Magyar Néppárt Nemzeti Parasztpárt néven kíván nagyobb sikereket elérni a honi közélet poztfiójáh."A’ választásokon szintén perifériára szorult honn-'zeti kisgazdapárt vezeti"viszont hét végi ülésükön élesen bírálták az alkupártok paktumpolitikáját, és a független kisgazdákat, akik az MDF-fel kötött kormánykoalícióban már identitásuk egy részét is elvesztették. Majd az elkövetkezendő hónapok adnak — alighanem végleges — választ arra, hogy a névváltozás és egy-egy nagygyűlés elősegíti-e e pártok tömegek általi támogatásának növelését, vagy pedig támogatók hiányában továbbra is a honi politikai küzdőtér epizodistái lesznek. (CS. N. L.) kelet-európai országokban végbement változásokat, amelyek a pluralista társadalom, a jogállamiság és a piacorientált gazdaság felé mutatnak és üdvözölték a kereszténydemokrácia e folyamatbanbetöltött szerepét, valamint azt a tényt,hogy a térség országai közül többen a kereszténydemokrata orientációjú pártok alakíthattak kormányt. A tanácskozás idején több megbeszélésre is sor került a jelen lévő vezető politikusok között. Antall József miniszterelnök még a péntek esti órákban négyszemközti megbeszélést folytatott Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral, előzőleg pedig Giulio Andreotti olasz miniszterelnökkel. Szombaton a magyar miniszterelelnök villásreggelin látta vendégül Wilfried Martens belga, Jacques Santer luxemburgi és Ruud Lubbers holland miniszterelnököt. Antall József a szombat délelőtti zárt ,plenáris ülés idején tárgyalt Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnökkel, majd Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral, ezt követően pedig hármas találkozóra került sor Antall József, Helmut Kohl és Tadeusz Mazowiecki között. ,,Az Európai Parlament kereszténydemokrata frakciója mindent elkövet annak érdekében, hogy Romániát a testület ne részesítse a többi volt szocialista, de ma már a valós reformok útján haladó országokéhoz hasonló kedvezményekben” — mondta többek között a tanácskozás szünetében tartott sajtóértekezleten Elgon Klepsch, a frakció vezetője. Egy újságíró kérdésére válaszolva hozzátette: ahhoz, hogy Románia is elnyerje az Európai Parlament jóindulatát, Bukarestnek fel kell hagyni a demokratikus ellenzék üldözésével, gondoskodnia kell arról, hogy az eddigiekhez hasonló incidensek ne fordulhassanak többet elő, és egyértelművé kell tennie, hogy demokratikus társadalmat épít, nem pedig egy újabb totalitárius állam berendezésén fáradozik. Eduardo Fernandez bejelentette: a Kereszténydemokrata Internacionálé legközelebbi csúcstalálkozóján az Észak—Dél problémánkét vitatják meg. A sajtóértekezleten Eduardo Fernandez egy kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás jóváhagyta javaslatát, s eldöntötte, hogy az egyes pártok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy országaik a leszerelés útján megtakarított pénzből bizonyos százalékot egy Nemzetközi Szociális Alapra fizessen be. A tanácskozáson elfogadott irányelvekből adódó konkrét teendőket a végrehajtó bizottság vitatja meg. ··Üzenet A csúcstalálkozó résztvevői a következőket állapították meg: 1. A CDI vezetői gratulálnak a magyar népnek és miniszterelnökének, Antall Józsefnek, az ország demokratikus átalakításáért folytatott sikeres küzdelméért, és biztosították a további támogatásról. Megelégedéssel állapították meg, hogy hasonló folyamat indult meg Csehszlovákiában és Lengyelországban is. Remélik, hogy a terület más államai is elérik ugyanezt a szintet. 2. A vezetők üdvözölték a Közép- Kelet- és Dél-Európa országaiban végbement fejlődést a pluralista társadalom, a törvényesség és a piacorientált gazdaságuralma felé. . . . 3. A vezetők elismeréssel adóztak a vezető szerepnek, amit a kereszténydemokraták játszottak ebben a mély változásokat hozó folyamatban, és üdvözlik azon kereszténydemokratákat, akik kormány- és parlamenti funkciót látnak el ezekben az országokban. 4. E terület új demokratikus államai előtt nyitva áll az európai intézményekhez, az Európa Tanácshoz, illetve az Európai Közösséghez való csatlakozás lehetősége. 5. Gorbacsov elnöksége idején a Szovjetunióban megkezdődött reformfolyamat, és ennek nyomán a szabadság és a demokrácia békés úton kezdett terjedni Közép-Kelet- és Délkelet-Európában is. A kereszténydemokrata vezetők újra megerősítették teljes támogatásukat az ilyen reformfolyamatok felett. A vezetők nagy megelégedésüket fejezték ki a német egyesítés irányában eddig végbement eredményekkel kapcsolatban, és gratuláltak Helmut Kohl kancellárnak, és az NDK kormánynak, Lothar de Maizierre kormányfőnek, hangsúlyozván az' előre-' látást és a végső megoldást ezen cél felé. 7. A vezetők hangsúlyozták azt a tényt, hogy a következő demokratikus lehetőségek Európában meg fogják erősíteni a demokráciáért folytatott küzdelmet az egész világon a nemzetközi szolidartás és a fegyverzetcsökkentéssel, leszereléssel egy békésebb világ új korszaka előtt. Az Országgűlés napirendje (MTI) Az Országgyűlés megbízott elnöke — az alkotmány 22. paragrafusának (3) bekezdése alapján — összehívta a rendkívüli ülésszak következő ülését, amely július 2-án délelőtt 10.30 órakor kezdődik. Az ülésen a képviselők várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalják meg: törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról (az önkormányzatok kérdésében); törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról; törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról (a címer kérdésében); törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról; törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXIV. törvény módosításáról; országgyűlési határozati javaslat a népszavazás elrendeléséről; törvényjavaslat az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról; törvényjavaslat az Állami Vagyonügynökség és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításáról; az elektronikus és nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság (közbenső) jelentése tevékenységéről. A testület ezen túl személyi kérdésben is dönt, megválasztja az Alkotmánybíróság további öt tagját. Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a SZDSZ-javaslat az egyházi törvény kiegészítéséről (MTI) A Szabad Demokraták Szövetségének Országos Tanácsa szombati, az éjszakai órákba nyúlt ülésén három, egymással összefüggő határozatot fogadott el a hitoktatás kérdéséről. A tanács síkra száll mind a hitoktatás szabadsága, mind az állam és az egyház következetes elválasztása mellett. Az állásfoglalás szerint az állami iskolákban csak a tanrenden és órarenden kívüli fakultatív hitoktatás teszi lehetővé, hogy a különböző vallási felekezetekhez tartozó, valamint felekezeten kívüli szülők gyermekei kényszer és megkülönböztetés nélkül tanulhassanak együtt. A szabad demokraták javasolják egy, a zsidó—keresztény hagyományokról, a nagy vallásokról szóló kulturális tantárgy mindenki számára kötelező felvételét. Úgy döntött a tanács, hogy az Országgyűlés hétfői ülésén az egyházi törvény kiegészítéséről javaslatot terjeszt be. E módosítás megengedhetetlennek nyilvánítaná, hogy a hitoktatás az állami iskolákban a tanrend része legyen; a hitoktatók a tanári kar tagjai legyenek; a vallási tárgyak bekerüljenek a tanulók bizonyítványába, továbbá, hogy a hitoktatás az iskola költségvetését terhelje. Úgy döntött továbbá a tanács, hogy amennyiben az Országgyűlés ezt a törvénykiegészítést elveti, az SZDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy az Andrásfalvy Bertalan miniszter által javasolt megoldással szemben érvényesítse az lelkiismereti szabadság, az egyházak autonómiája, az állam és az egyház elválasztása alkotmányos előírásait. Végül az SZDSZ külön határozatban sürgeti a kormányzatot, mielőbb biztosítsa az egyházak működéséhez szükséges ingatlanigények kielégítését, hogy a hitoktatást saját erejükből is képesek legyenek megoldani. 3 A kormány ura a gazdasági folyamatoknak — nyilatkozta a miniszterelnök A Hétnek Vasárnap A Hét sugározta azt az interjút, amely Antall József miniszterelnökkel készült az áremelések hátteréről, a magyar gazdasági kibontakozás lehetőségeiről. A riporter Regös Sándor volt. Minszterelnök úr! Farizeusi viselkedés lenne velem úgy tenni, mint hogyha teljesen váratlanul ért volna engem az áremelés, hiszen már az előző kormány programjában is szerepelt ez, csak nem hajtotta annak idején végre. Végső soron ön sem ígérte meg, hogy az ország a jövőben majd elkerül mindenfajta áremelést. Bizonyos képzettársításoktól azonban nem tudok szabadulni, ugyanis nagyon gyakran történt meg az elmúlt években, hogy a költségvetési hiányt, tehát az állam pénztárcájának ürességét az állam úgy próbálta megszüntetni, hogy benyúlt az állampolgárok zsebébe. Vajon most is ez történt-e, vagy pedig ennek a mindenkit érintő, de sokak számára szinte elviselhetetlen intézkedésnek a költségvetési hiány lefaragásán kívül más célja is van? — Természetesen egy ilyen áremelésnek senki sem örül. A legkevésbé örül ennek a kormány, hiszen a nép által megválasztott kormánynak tekinti magát. A Minisztertanács hosszú órákon át tartó vitákban és — mondhatom nyugodtan — keserű megpróbáltatások után hozta meg ezeket a döntéseket. Ne haragudjon, hogy félbeszakítom. Akkor most mi a különbség a nép által megválasztott kormány áremelése és a régi áremelések között? — Természetesen az, akinek súlyosabb körülmények között kell élnie és a drágábbá vált árut vagy a megdrágult életet kell elviselnie, aligha érzi ezt az emelkedett különbséget. Mégis ki kell mondanom azt, hogy ez a kormány szabad választáson megválasztott kormányként arra is megbízást kapott, hogy felelősségteljesen vezesse és irányítsa ezt az országot. Ha mi nem tesszük meg a legszükségesebb intézkedéseket,, akkor Magyarország egyszerűen a tönk szélére kerül. Nem hiszem, hogy a kormány dicséretet kapna azért, ha annak következtében, hogy nem hajtottunk volna végre áremelést, nem hajtottunk volna végre más — akár drasztikusnak nevezett — pénzügyi intézkedéseket, az ország összeomlana pénzügyileg. A jelen helyzetben a kormány ura-e még a gazdasági folyamatoknak? — Biztos vagyok benne, hogy a "kormány ura"a gazdasági folya-matoknak, és az ország kézben " tartható. Milyen parlamenti fogadtatásra számít? Ön, az ön kormánya ugyan az ellenzék egyik fő pártjával elentétben nem a sokkterápiára alapozta a kormányprogramját, mégis gondolom, hogy a képviselők nem tudják kivonni magukat az ország lakosságát ért sokkhatás alól. Ez megint relatív, hogy kit mi sokkol. Akinek a legszegényebb sorban kell élnie, azt egy kis összeg is sokkolja és teljes joggal. Tehát amikor sokkterápiáról beszélünk, akkor ez mást jelent a gazdaságpolitikában és más jelent a hétköznapi életben. Ez természetesen gazdaságpolitikai értelemben nem sokkterápia. A kormány programját egy teljes választási ciklusra, négy évre kell tervezni. Mi is négy évre terveztünk, úgy, hogy az első esztendő, tehát a mostani, egy átmeneti időszak, és január 1-jén egy átfogó hároméves program végrehajtására kerül sor. Ez azt is jelenti, hogy ebben az időszakban már emelkednie kell az életszínvonalnak, és Magyarország gazdasági életében az új intézkedések pozitív hatásának már érvényesülnie kell. Ezért meg vagyok arról győződve, hogy ha nem ér bennünket valamilyen katasztrófa, ez lehet akár külpolitikai, akár belpolitikai, vagy akár világgazdasági katasztrófa. Magyarország a következő esztendőben már elindul a gazdasági emelkedés útján, aminek természetesen az életszínvonalban is érvényesülnie kell. Változatlanul lehet azonban olyan kifogás, hogy a költségvetési hiányt mindig csak áremeléssel lehetne kiküszöbölni ... — Szeretném elmondani azt, és az eddigi tájékoztatásban is benne volt, hogy a költségvetési hiány pótlására mi nemcsak áremelést alkalmazunk. Sőt, az áremelés globálisan az egyharmad körüli összeget jelenti a mostani intézkedések keretében, a kétharmadát az állami támogatás megvonása adja. És ez már olyan új elem, amely a gazdasági struktúra átalakítását jelzi, hiszen az állami támogatás lefaragása minden külföldi támogatásnak és további külföldi hitelnek a feltétele. Lehet, hogy túlságosan leegyszerűsítő a következő kérdésem. Egy héttel ezelőtt igen sikeres nyugateurópai körutat tett, ahol többféle támogatást ígértek önnek és kormányának. Most, a hét végén itt tanácskozott a Kereszténydemokrata Internacionálé. Gondolom, Itt is szóba került a magyarországi gazdasági helyzet és az ezzel kapcsolatos nyugati álláspont vagy esetleg a támogatási kedv. Mikor érezheti ezt majd a nép? — Nemcsak ígértek, hanem már vannak konkrét intézkedések is. A konkrét ígéretek azt jelentik, hogy olyan támogatásban és olyan hitelekben részesül Magyarország, amelyeket a kis- és középvállalkozásokra lehet igénybe venni. Németország éppúgy nyújt ilyen támogatást, mint Franciaország. Ezen túlmenően olyan hitelt is kapunk, amely áthidaló szerepet fog betölteni, s amely az ország fizetőképességének fenntartása szempontjából rendkívüli jelentőségű. Meddig tart az országnak, az ön kormányának ez a Churchill- korszaka? Hiszen gyakorlatilag ön sem tud most mást ígérni, mint szenvedést és könnyeket, amint azt Churchill tette a II. világháború elején. Ezzel a jelszóval Churchill és Anglia megnyerte a háborút. De mi mikor fogjuk megnyerni és főleg hogyan a békét! — Anglia is csak azért nyerhette meg a háborút ezzel a jelszóval, és Churchill valóban megígérte a győzelmet, mert az angol nép hitt abban, hogy megnyeri aháborút. És Angliának..jó,szövetségesei voltak. Egyedül és hit nélkül Anglia sem nyerhette volna meg a háborút. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a magyar nép higgyen bennünk. Amikor mi megtesszük ezeket az intézkedéseket, akkor mi egy jövőbe mutató és átfogó gazdasági program keretében cselekszünk. És ezért a legfontosabbnak azt tartom, hogy bizalom legyen a magyar népben, mert külföldi barátaink hisznek bennünk. Szeretném megjegyezni, hogy nem mi vezettük ezt az országot ebbe a válságba. És azt is szeretném hangsúlyozni, hogy mi nem öncélúan tesszük meg ezeket az intézkedéseket, nem azt sulykoljuk, hogy nem dolgozik a magyar nép. Nekem mindig az volt a véleményem, amikor a magyar népet azzal ostorozták, hogy többet kellene dolgoznia, a magyar nép igenis dolgozik, csak a munkájának az eredménye nem került vissza a nemzetgazdaságba. Jöhet itt bármilyen kormány, jöhetne itt bármilyen politikai erő, mást tenni ebben az évben nem tudhat. Meggyőződésem az, hogy bár ezt a keserű orvosságot le kell nyelnünk, ha mindent megteszünk, akkor valóban ki fogunk ebből a helyzetből lábalni. ---- A NAP -------------------------------— Hír a marosvásárhelyi orvosiról A nagyváradi BihariNaplóban az első oldalon a marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség felhívását olvasom: „Kedves felvételiző diáktársaink! Azokhoz szólunk most, akik orvosira, fogorvosira ésgyógyszerészetire akarnak felvételizni. Marosvásárhelyen nemcsak felvételezni, de továbbtanulni is lehet magyarul (...) A felvételi tisztaságára tanáraink mellett diákszövetségünk képviselői is vigyáznak. 1990. július 1-jén megnyitjuk a nyári versenyvizsga információs központját (...) Az egyetem gazdasági osztályával együttműködésben, kérésre, szállást biztosítunk diákotthonainkban. Érdeklődni lehet diákszövetségünk székhelyén, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet 239-es szobájában (II. em.) 9—13, valamint 15—17 óra között. (...) Jelenlétetekkel biztosítsátok a magyar nyelvű orvosképzés jövőjét!” Közüik a telefonszámokat is. Romániában a 954-es (külföldről tehát a 4054-es) távhívó szám után, az 1-55-51-es, illetve 1-55-52-es központi számon a 126-os melléket kell kérni. Azt hiszem, a szűkszavú felhívást naponta többször is be kellene olvasni a rádióban, talán a televízióban is. Magánleveleinkben hírül kellene adnunk romániai magyar rokonainknak, barátainknak, tanár ismerőseinknek. És talán a most itt-tartózkodó erdélyi fiatalokat is érdekelheti. Úgy hallom, kétezer-hatszázan készülnek itt felvételizni. Vajon megtörténhet, hogy Vásárhelyen nem lesz elegendő — elegendő jól fölkészült — magyar felvételiző? DIURNUS