Magyar Nemzet, 1990. december (53. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-01 / 282. szám

Szombat, 1990. december 1. HMM NAPLÓ A NAP HÍRE — legalábbis a Magyar Nemzet és olvasói szempont­­jából —hogy péntek délben aláírásra­­került az a szerződés, amely­nek révén a francia Hersant-csoport lapunk egyik társtulajdonosa lett. Ez az aláírás — amelyet a legutóbbi szavazás tanúsága szerint a szerkesztőség munkatársainak többsége támogatott — egy rögös, és kanyargós út végét jelzi, egy nehéz időszak lezárulását, s reméljük, egy új, felfelé ívelő rendeződő és rendező korszak kezdetét. A Magyar Nemzet Alapítvány garanciát kapott arra, hogy a lap a jövőben őriz­hesse függetlenségét, s múltjának legjobb hagyományait. Mostantól élnünk kell ezzel a garanciával. A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS tervezetét a kormány pénteken a parlament elé terjesztette. A mostani tervezet már csak, 78 mil­liárd forint defici­ttel számol, így — több szakértő véleménye sze­rint — lehetővé teszi az IMF-fel történő­ megállapodást. Király Péter pénzügyminisztériumi államtitkár pénteki sajtótájékoztatóján arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a költségvetés új szerkezetű: tartalmazza az Állami Fejlesztési Intézet által finanszírozott beruházások állami kiadását is. A régi módi szerint elkészült tervezetnél a hiány csupán 35 milliárd forint lenne. Az államtitkár szerint az országnak négy évtizede nem volt olyan áttekinthető költségvetése, mint a mostani. A kormány csütörtöki üléséről László Balázs szóvivő tájékoztatta a sajtót. A kormány megállapodott a parlamenti pártokkal, hogy a ter­vezetet december ele jéig benyújtja, ennek megfelelően egész éjjel dolgoztak az okmány sokszorosításán. Az egyeztetések szerint a költ­ségvetés parlamenti vitájára december 17-én kerül sor. A PÁPA LÁTOGATÁSAINAK lelki előkészületei advent első va­sárnapjával megkezdődnek az esztergomi egyházmegyében. Ebből az alkalomból dr. Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek nyi­latkozatot adott. Elmondotta, hogy a szentatya magyarországi láto­gatása Szent István ünnepéhez kapcsolódik, augusztus 16—20. közötti napokra esik. Az ország több helyén lesz pápai misével összekötött tömegtalálkozó, amelyen bárki részt vehet: 16-án Esztergomban, 17- én Pécsett, 18-án Máriapócson, 19-én Szombathelyen és 20-án Buda- I­pesten. A szombathelyi találkozóihoz az a „lelki érdek” kötődik, a bí­boros prímás szavai szerint, hogy „előmozdíthassuk Batthyány-Stratt­­mann Lászlónak, a szegények orvosának boldoggá avatását”. Az eseménysor fénypontja Szent István ünnepén lesz Budapesten a Hő­sök terén. A pápa mutatja be a szentmisét, a Szent Jobb ereklye jelen­létében és kifejezi­­ tiszteletét az első magyar király, Szent István emléke előtt. A pápa programja, mint mindenütt, Magyarországon is nagyon zsúfolt lesz. Augusztus 19-én találkozik az államelnökkel, a kormány- és a diplomáciai testület tagjaival, a magyar kultúra és tudomány képviselőivel, papnövendékekkel, fiatalokkal, betegekkel és a püspöki karral. (K. A.) A kormány átadta a képviselőknek a jövő évi költségvetés tervezetét (MTI) A kormány átadta a parlamenti képviselőknek a jövő évi költségvetés tervezetét — tá­jékoztatta az újságírókat Király Péter pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár. Elmondotta, hogy a jövő évi költségvetés most már csak 78 milliárd forintos deficitet tartal­maz. A korábbi tervezetek még 90-100 milliárd forintos hiánnyal számoltak. Véleménye szerint a jelenlegi költségvetési törvény­ja­­vaslat már olyan, amely alkalmas az IMF-fel történő megállapodás­ra.­­ A költségvetés új szerkezetben készült el, tartalmazza az Állami Fejlesztési Intézet által finanszí­rozott beruházások állami kiadá­sait is. A régi módon elkészített költségvetések esetében a hiány lényegesen kisebb, csupán 35 mil­liárd forint lenne. A költségvetés átalakítása azt szolgálja, hogy az államháztartás ügyeiben végre tisztán láthassanak a képviselők, az érintett szakemberek. Négy év­tizede nem volt az országnak olyan áttekinthető költségvetése, mint amilyet a jövő évre tervez­nek. A deficitet elsősorban a támo­gatások lefaragásával sikerült csökkenteni. Kevesebb támoga­tást kapnak az agrárexportőrök, valamint számos alap állami pénzellátása csökken. Az egész­ségügyi dolgozók, valamint a pe­dagógusok megígért béremelésére tízmilliárd forintot fordítanak, ezt a pénzt azonban más forrásból te­remtik elő. Úgy tűnik, hogy a szovjetunióbeli jamburgi beruhá­zás eredményeként mégis meg­kapjuk az eredetileg tervezett 1,5 milliárd köbméter földgázt. Mi­vel a beruházás államilag finan­szírozott, így a földgáz eladásából származó bevétel is az államkasz­­szát illeti meg. Ezt­ a pénzt pedig béremelésre fordítják. . A költségvetés jövőre is 60 mil­liárd forinttal támogatja a lakás­építésre korábban felvett lakos­sági kölcsönöket. Mivel a kamat­­támogatás mértéke — az infláció miatt — jövőre emelkedne, a költségvetési kiadások növekedé­sét csak úgy lehet elkerülni, ha a terhek egy részét a lakosságra hárítják. Jövőre várhatóan 3 százalékkal csökken a GDP, az export pedig 4-5 százalékkal mérséklődik. Nagyarányú lesz a KGST-kivitel visszaesése, eléri a 25-30 százalé­kot, míg a hagyományos nyugati partnerekkel folytatott kereskede­lemben a magyar kivitel 3-4 szá­zalékkal fog bővülni. Elfogadhatatlan a költségvetési előterjesztés — szögezték le a munkaadók és a munkavállalók (MTI) A kormány nevében Ra­bár Ferenc pénzügyminiszter az Érdekegyeztető Tanács, pénteki ülésén kifejtette: nincs lehetőség a munkaadói javaslat szerint a költségvetési koncepció átalakítá­sára, mert ez finanszírozhatatlan­ságot és csődöt jelentene az or­szágnak. Előzőleg Fodor László, a Ma­gyar Gazdasági Kamara főtitkára foglalta össze a munkaadói oldal véleményét az ülésen. A hosszú előadásból kiderült: a munkaadók egy, a kormányétól teljesen eltérő költségvetési, pénzügyi koncep­ciót dolgoztak ki. A tanácskozás szünetében az MTI munkatársa megkérdezte: miért nem előzetes műhelymunka során egyeztették az alapvetően más programot fel­vázoló elveiket a kormánnyal, s miért az Érdekegyeztető Tanács ülésén találkozik először a kor­mányzat ezekkel az elképzelések­kel. Fodor László megerősítette: ugyancsak szükséges lenne, hogy a kormány a különféle koncep­ciók kidolgozása során már­­előze­tesen kikérné az illetékes szakmai szervezetek véleményét. Munkavállalói oldalról a vita során felvetődött az is, hogy mi az értelme ennek az egyeztetésnek, ha a kormány úgyis az ismerte­tett költségvetési koncepciót ter­jeszti a parlament elé. Herczog László, a Munkaügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára kifej­tette: az ÉT-egyeztetés során ki­alakított véleményeiket állásfog­lalásban összegzik, és ez is a tör­vényhozók elé kerül. A pénzügyminiszter szerint te­hát nem vihető keresztül a mun­kaadói oldal azon indítványa, hogy augusztustól vagy szeptem­bertől álljon át az ország a nap­tári helyett a pénzügyi költség­­vetési évre, hogy addig csak át­meneti programot fogadjanak el a helyzet menedzselésére, s egyelőre a nemzetközi pénzügyi szerveze­tekkel is csak ennek az időszak­nak a finanszírozásáról tárgyal­janak. Jelenleg nem reális a költ­ségvetés és a hitelszféra javasolt újszerű kapcsolatának kialakítá­sa, illetve az adórendszer átala­kítása. Örömmel venné viszont a pénzügyminiszter, ha a munka­adók és a munkavállalók további és elfogadható kiadáscsökkenté­sekre tennének javaslatot. Az estig tartó vita eredménye­ként az ÉT résztvevői odáig jutot­tak el, hogy a kormány egyrészt hajlandó tanulmányozni a mun­kaadók írásban átadott költség­­vetési koncepcióját, másrészt kész a munkavállalók szakértői által elkészített javaslatok egyeztetésé­re. A munkavállalók nehezmé­nyezték, hogy egy olyan előter­jesztésről vitatkoztak, amely gya­korlatilag teljesen elkészült, hi­szen december 1-jéig adja át a kormány ezt az anyagot a parla­mentnek, így az ÉT szerepköre leértékelődik. A munkaadók, a munkaválla­lók egyaránt leszögezték a kor­mány költségvetési előterjesztése filozófiáját, szerkezetét, arányait tekintve egyaránt elfogadhatat­lan. Éppen ezért kérik, hogy ész- Magyar Nemzet revételeiket, mint különvéleményt mellékletként csatolják a tör­vénytervezethez, hogy azokat a parlamenti képviselők megismer­hessék. A munkavállalói oldal külön kiemelte, hogy túlzott a költségvetés jövedelemcentrali­záltsága. A lakosságtól megköve­telt takarékosság nem érvényesül a kiadási oldal valamennyi terü­letén. Kérték, hogy a munkavál­lalókat érintő kérdések soron kí­vül kerüljenek a parlament elé, még a költségvetés elfogadása előtt. Az Ét-ülés második napirendi pontként a foglalkoztatási törvény tervezetével foglalkozott. Gyorsítják a tanácskozás ü­tem­ét A Házbizottság megváltoztatta a menetrendet (MTI) Házbizottsági konszen­zus alakult ki arról, hogy min­dent megtesznek a költségvetés ez évi elfogadtatása érdekében — jelentette be Szabad György szokásos pénteki parlamenti saj­tótájékoztatóján. Az Országgyű­lés elnöke hangoztatta, hogy az ellenzéki pártok is egyetértettek a költségvetés feszített tempójú tárgyalásával és idei elfogadta­tásával. A több mint ezeroldalas törvényjavaslatot egyébként már pénteken postázták a képviselők­nek. A Házbizottság pontos menet­rendet dolgozott ki arról is, hogy a költségvetéshez, illetve az adó­törvényekhez kapcsolódó egyéb indítványoknak mikor kell a­ bi­zottságok, illetve a plenáris ülé­sek elé kerülniük. Az egész or­szág szempontjából nélkülözhetet­len, nagy jelentőségű törvényja­vaslatok megtárgyalása, megvita­tása elsőbbséget kap. Több éssze­rűsítő, időtakarékosságot ered­ményezhető javaslatot is tettek, így egy blokkban tárgyalják az adótörvényeket és ugyancsak egy csoportban a költségvetési, illet­ve a hozzá kapcsolódó más ja­vaslatokat. A pártok vezérszóno­kokat állítanak majd, akik ösz­­szegzik az adott frakciók egyez­tetett álláspontját az általános vitában. Természetesen ez nem jelenti, hogy ha valakinek ettől eltérő véleménye van, az ne fe­lejthesse azt ki. Olyan ütemterv­vet dolgoztak ki, hogy mind a pártoknak, mind a bizottságok­nak a megfeszített tempó mellett is legyen elegendő idejük szak­értői állásfoglalásra. Döntöttek arról is, hogy a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság a költségvetés elfogadásáig egyfaj­ta csúcsbizottságként dolgozik, s összegzi, véleményezi a más bi­zottságok által javasoltakat. Az ülések menetrendjét úgy állítot­ták össze, hogy ha mégis vala­mi „üresjárat” adódnék, meg tudják tárgyalni ez idő alatt az egyéb, már beterjesztett törvény­­javaslatokat. A Házbizottság döntött arról is, hogy nem csorbítja a bizott­ságok rendelkezésére álló időt, ezért nem iktat be új plenáris ülésnapot, hanem a hétfői, illet­ve keddi tanácskozási időt nyújt­ja meg. Így hétfőn a szokásos 15 óra helyett 14 órakor kezdődik, és várhatóan 20 óráig tart az ülés. Kedden is egy órával korábban, tehát 9 órakor kezdenek a kép­viselők és ugyancsak 20 óráig is tarthat a munka. Amerikai üzletemberek véleménye: A ’95-ös Expo az évszázad lehetősége (MTI) Az amerikai Virginia ál­lambeli New Dominion Interna­tional Trade Group Incorporated elnöke és a Hank Amann Public Association cég­ vezetői támogat­ják a Vállalkozóik Országos Szö­vetségének tervét egy magyaror­szági nemzetközi kereskedelmi vállalkozási központ létrehozásá­ra — közölték a pénteki sajtó­­tájékoztatón. A központ célja a külföldi tőke Magyarországra történő beáram­lásának elősegítése és vegyes vál­lalatok szervezésének előmozdí­tása. Randall Gilliland, a New Do­minion International elnöke sze­rint egyébként az amerikai be­fektetőket egyelőre a bizonytalan magyar tulajdonviszonyok riaszt­ják el. Az együttműködés előmoz­dítását nagyiban segítené, ha egy nagyszabású befektetési propa­gandakampányt lehetne Ameri­kában megvalósítani. Az 1995-re tervezett Expóval kapcsolatban mindkét fél képviselője azon a véleményen volt: ha Magyaror­szág nem vesz részt benne, az év­század lehetőségét szalasztja el. Kifejtették, hogy a három kelet­­európai reformország közül a kül­földi tőkebefektetések szempont­jából most Magyarország pozíciói a legjobbak. A 95-ös Expo a világ beruházóinak a figyelmét Ma­gyarországra összpontosíthatná. Előkészületek a pápa látogatására (MTI) December 2-ával, ádvent első vasárnapjával az Esztergomi Egyházmegyében megkezdődik a pápa látogatásának közvetlen lel­ki előkészülete. Ebből az alka­lomból dr. Paskai László bíbo­ros- prímás, esztergomi érsek in­terjút adott az MTI és a 24 óra című napilap munkatársának a pápa magyarországi látogatásá­nak programjáról. — A Szentatya magyarországi látogatása a jövő évben Szent Ist­ván királyunk ünnepéhez kapcso­lódik, az augusztus 16—20. közötti napokra esik — mondotta. Több helyen lesz pápai misével össze­kötött tömegtalálkozó, amelyen bárki részt vehet: 16-án Eszter­gomban, 17-én Pécsett, 18-án Má­­riapócson, 19-én Szombathelyen és 20-án Budapesten. A városok választásáról Paskai László elmondotta: Pécs esetében az számított, hogy azon a vidéken többféle nemzeti kisebbség él. Ezenkívül idelátogathatnak a dél­vidéki hívek is. Máriapócs mellett az szól, hogy a keleti országrész legnagyobb búcsújáró helye, egy­ben lelki központja a görög-kato­likus híveknek, akik az elmúlt négy évtizedben hivatalosan csak Magyarországon gyakorolhatták vallásukat. Ide várjuk a görög katolikusokat a szomszédos or­szágokból is, beleértve az erdé­lyieket. Szombathelyhez az a „lel­ki érdek” kötődött, hogy előmoz­díthassuk­­ Batthyány-Strattmann Lászlónak, a „szegények orvosá­nak” boldoggá avatását. Ugyan­akkor meghívhatjuk a szomszédos Burgenland híveit, viszonozva a két évvel ezelőtti meghívásunkat Darázsfalvára. A fénypont Szent István ünnepén lesz Budapesten, a Hősök terén. Magyar nemze­tünk és egyházunk történelmi eseménye lesz, hogy a pápa mu­tatja be a szentmisét a Szent Jobb ereklye jelenlétében, és kifejezi tiszteletét emléke előtt. II. János Pál pápa első útja augusztus 16-án Esztergomba ve­zet. Itt találkozik, a délután 4 óra­kor kezdődő szentmise keretében a magyar papokkal és szerzete­sekkel a bazilika előtti téren. Még egy programot meg kell em­lítenem: ökumenikus tömegtalál­kozó lesz a testvér­egyházakkal Debrecenben, amelynek reformá­tus múltja és hagyománya min­denki előtt ismeretes. Hogyan képviseli a minisztérium a kultúra érdekeit? (MTI) „A művelődési kormány­zat teljességgel átérzi az ország nehéz gazdasági helyzetét, a pe­dagógustársadalom súlyos gond­jait, s a költségvetési alkuban kö­vetkezetesen, mondhatni harco­san képviselte a művelődés és a közoktatás érdekeit, minden fó­rumon felhívta a figyelmet a kul­túra stratégiai jelentőségére. Az eredeti költségvetési deficit, a le­faragására tett erőfeszítéseik is­meretében szerény, de mégsem jelentéktelen eredménynek te­kinthető a pedagógusok 30 száza­lékos béremelése (20 százalékos bérautomatizmus, plusz 10 száza­lékos központi béremelés), amely a társadalombiztosítási járulék­kal együtt 7,2 milliárd forintnyi összeget jelent...” — mondta Láng Péter, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium szóvivője pénteki első szóvivői tájékoztató­ján, amelynek kezdeteikor jelen volt Andrásfalvy Bertalan mi­niszter is. A szóvivő ismertette, hogy a tárca 39 milliárd forintot kért a költségvetésből, a kormány 34 milliárdot hagyott jóvá. Fel­sőoktatási célokra (a tárcához tartozó egyetemeik és főiskolák finanszírozására) 22,5 milliárd forintot kaptak, de 3,1 milliárd­­dal többre lenne szükség. A kul­turális ágazat szakmai fejleszté­sére mintegy ΊΠ millió forintot igényelt volna a minisztérium, de nem kapott semmit. A gondok enyhítésére pótlólagos források szolgálnak, ilyenek lehetnek a privatizációból majdan származó bevételek is. Eldőlt a Magyar Nemzet sorsa Aláírták a részvénytársaság alapító okiratát Sem habostorta, sem francia konyak, sem francia pezsgő nem volt a lapunk sorsát megpecsételő, vagyis a Magyar Nemzet priva­tizációjával foglalkozó pénteki nemzetközi sajtótájékoztatón a Gerbeaud cukrászdában. A zsúfo­lásig megtelt szalonban öröm­könnyek hullajztására sem igen került sor. Horti József, a Pallas Lapkiadó Vállalat vezérigazgató­ja mégis elégedett mosollyal je­lentette be az egybegyűlteknek a megváltoz­tathatatlant: a sajtó­értekezletet megelőzően vala­mennyi érdekelt fél ellátta kézje­gyével a lapunk megjelentetésé­re ezentúl vállalkozó részvény­­társaság alapító okiratát. Hang­súlyozta: a privatizáció megtör­téntével egy­­régóta vajúdó kér­dés végére került pont. Emlé­keztetett arra, hogy az egész ma­gyar sajtó megkülönböztetett ér­deklődéssel kísérte a Magyar Nemzet sorsának alakulását, s úgy fogalmazott: „mindenki meg­elégedésére történt meg az okmá­nyok aláírása”. A Magyar Nemzet Alapítvány jogásza kifejezte azon meggyő­ződését : mostantól remélhetően békésebb vizek felé evez a láp hajója. Kijavítván az előtte szó­lót rámutatott: a privatizáció nem most oldódott meg, hiszen már tavaly decembertől létezik az a korlátolt felelősségű társaság, amely a lap kiadására alakult. Dr. Kun Tibor elmondta, a múlt hé­ten valamennyi fél beleegyezésé­vel új konstrukciót dolgoztak ki, s ennek eredményeként a Ma­gyar Nemzet kiadására részvény­­társaság alakult, amely fokozato­san átveszi a kft. feladatkörét. Ki­tért arra is, a vezető napilap ügyében komoly politikai csatá­rozásoknak lehettünk tanúi és szenvedő alanyai az elmúlt idő­szakban, miközben az üzleti ér­dekekről mindenki megfeledke­zett. Figyelmeztetett rá: az Új­ságírói Alapítvány különvélemé­nye elsősorban politikai jellegű, de mindezenközben a lap érde­kében föl kellett mérni az üzleti és a jogi kérdéseket, amelyek végre megoldáshoz vezethetnek. A tényre térve közölte a jo­gász: az rt. alaptőkéje 135 millió forint. Ebből 55 millió devizafo­rinttal, 40 százaléknak megfelelő részesedést szerzett a francia fél. A tárgyalások eredményeként — mivel nem volt egyértelmű, hogy a védjegy igen kifogásolható mó­don miért csak a Pallast illeti meg — az újságírók goodwilljét 20 milliós részesedésként ismerik el a felek; a fennmaradó százalé­kon egyenlő arányban osztozik a Pallas és a Posta Bank. (A pon­tos százalékos új­eg­oszlás: Herseant 40,75, Pallas 20,33, Pos­tabank 20,33, Magyar Nemzet Alapítvány 18,59 százalék.) Az ügyvéd kiemelte: az alapít­vány képviselője ugyanolyan jog­körrel vesz részt az igazgatóta­nács munkájában, mint a többi fél képviselője, továbbá a szer­kesztőség kiharcolt joga, hogy csakis ő tehet javaslatot a fő­­szerkesztő személyére. Megtud­tuk: belső megállapodás értel­mében az igazgatótanács elnöki tisztét a francia fél által jelölt személy töltheti be, de bármelyik tag kérésére összehívható az rt. igazgatótanácsa, s vívmánynak számít — amibe a franciák na­gyon nehezen mentek bele —, hogy akár le is szavazható az el­nök. Mindenesetre a legfontosabb — mutatott rá —, hogy vissza­szerezze régi jó hírnevét a Ma­gyar Nemzet; újra jó lapot kell csinálni, most már megfelelő tő­kére támaszkodva, s a megfelelő politikai függetlenség garantálá­sával. Kiemelte: megállapodás született arra vonatkozóan is, hogy valamennyi újságíró meg­tarthatja állását, s csakis a jelen­leginél jobb szerződés köthető velük a jövőben. A függetlenség megőrzése érdekében leszögezték azt is — mutatott rá —, hogy a gazdasági társaság nem kötelez­heti az újságírókat a nézeteikkel ellentétes cikk megírására. Meg­említette, hogy a lap kedvezőbb körülmények közti előállítása ér­dekében a hazainál olcsóbb nyom­dai kapacitást is biztosítanak már a jövő esztendőben, továbbá garantálják új tudósítói helyek létesítését, s a nagy adatbankok­kal való kapcsolatteremtés lehe­tőségét. Végezetül úgy tette le a garast: a Magyar Nemzetet üzle­tileg mindezzel jobb helyzetbe si­került hozni, min­t a lapok több­ségénél jelenleg tapasztalható. Kérdéseikre válaszolva óhatat­lanul szóba került Bossányi Ka­talin és 40 másik,­­különböző párt­­állású országgyűlési képviselő­nek a Vagyonügynökséghez inté­zett levele. Az ügyben a Vagyon­ügynökségnek nincs kompeten­ciája — válaszolta a jogász. An­nak firtatására pedig, hogy va­jon áron alul adták-e el a lapot, azt felelte szűkszavúan, nem adás­vétel történt, hanem új rt. ala­kult. Az Hersont-csoport képviseleté­­ben a sajtótájékoztatón megje­lent népes küldöttség nevében Henri Momy úgy foglalt állást: az aláírással prófálták a múltat, s megnyitották a jövő kapuját. Úgy érvelt, társaságuk a nemzet­­köziesítés jegyében vetette meg lábát most Magyarországon, csakúgy mint korábban Spanyol­­országban vagy Portugáliában is. Akik arra gondolnak, hogy poli­tikai intenciók vezérelték őket ebben, csalódni fognak — jelen­tette ki. Feladatukként azt jelöl­te meg, hogy közösen alapozzuk meg a nagy magyar újságot, s ezzel hozzájáruljunk az európai csatlakozáshoz. Sebestyén Tamás, az rt. igaz­gatótanácsának elnöke (aki ko­rábban a párizsi L’Express igaz­gatója volt) bemutatkozásképpen a hagyományok teljes tiszteletét hangsúlyozta, s arról fejtette ki gondolatait, mennyire fontos, hogy az újság arculata ne vál­tozzon, mert akkor elveszíti meg­becsült olvasóit. Ugyanakkor óva intett a példányszám túlzott eme­lésének veszélyétől, mert az csak bulvárosítaná a lapot. Leszögez­te: kizártnak tartja, hogy a lap bármelyik nagy párt mellett el­kötelezné magát, vagy politikai­lag vonalát hozzá igazítaná. A „pártlapok” nem életképesek, vé­lekedett, csoportjuk nem is ad ki ilyeneket, s ezzel Magyarországon sem fognak kísérletezni. Arra az érdeklődésre, amely azt feszegette, miért ragaszkodtak ennyire a Magyar Nemzet „meg­­kaparintásához”, azt válaszolták tömören a franciák: „Mert a Ma­gyar Nemzet a legjobb magyar napilap!" Henri Momy még egy tréfát is megkockáztatott, mond­ván: sok szerelmi házasság válás­sal végződik, viszont sok érdek­­házasság szerelemmel fejeződik be. A szintén neki feltett kérdés­re felelvén megállapította: „sem ma, sem holnap nem a kormány csinálja a Magyar Nemzetet", s hozzáfűzte, természetesen nem­csak a magyar kormányra utalt szavaival. Sőt nyomatékosította, azokban az országokban, ahol az eddigiek során érdekeltséget szereztek, a kormányok sosem szóltak bele a lapok készítésébe. Végezetül arra felelvén, hogy üzlet vagy presztízs volt-e a Ma­gyar Nemzet megszerzése, úgy érvelt, a lap a hazai és a nagy­világban élő magyarság egybe­hangzó állítása szerint referencia­­újság, s csoportjukkal kizárólag minőségi lapokat jelentetnek meg, többek között „az első szá­mú” francia napilapot is. El­mondta: szándékaik szerint egy európai minőségi napilaphálózat kiépítését tervezik, s ennek érde­kében már Lengyelországban is tettek lépéseket... A sajtótájékoztató fontos mo­mentuma volt, hogy az alapít­vány kuratóriuma nevében Ja­­vorniczky István felolvasta a szer­kesztőség állásfoglalását, ame­lyet az alábbiakban teljes terje­delemben közreadunk. Boros István pedig bejelentette, az új strukturális rend kidolgozása után a kuratórium tagjai lekö­szönnek tisztükről. (k. b.) A Magyar Nemzet Alapítvány kuratóriumának nyilatkozata (OS) Nem győztünk, de bízunk benne, hogy a lap mégsem veszít — így summázható az, ami ve­lünk történt és történik. . Az előzmények ismertek, erre most nem vesztegetünk szót. To­vábbra sem értünk egyet azzal, hogy a meghirdetett demokrati­kus elvekkel ellentétesen a po­litika túllépje saját illetékességi körét, hogy Magyarország minisz­terelnöke és kormányzópártjá­­nak bizonyos körei vessék latba befolyásukat egy „üzleti” ver­senyben, ahogy ez esetünkben történt. Természetesen az ő el­képzeléseiknek megfelelően dőlt el a Magyar Nemzet sorsa. Ismert az is, hogy az újságírók többségének véleményére fittyet hányva döntött a kft. másik két tagja. Ezt az eljárást erkölcste­lennek és megalázónak éreztük, ám erkölcsbíróság nem lévén, igazunk elismertetéséért kénytele­nek voltunk a jogi utat igénybe venni. Tudtuk, hogy majdnem reménytelen a helyzetünk. Az új­ságírók többségének megbízásá­ból a kuratórium eközben meg­próbálta jobb belátásra bírni a döntéshozókat: találjunk harma­dik megoldást, netán az olvasók és magyar pénzemberek, vállal­kozók segítségével elérjük, hogy teljes egészében magyar kézben maradjon az újság. Az említett politikai tényezők ellenállásán és az eredeti szándékukhoz való makacs ragaszkodásán ezek a próbálkozásaink meghiúsultak. Félő volt, hogy ebben a szélma­lomharcban a szerkesztőség vég­képp szétzilálódik, a lap elvesz- 3

Next