Magyar Nemzet, 1990. december (53. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-01 / 282. szám

Változik a nyugdíjszabályozás , reprivatizáció és az állami vagyon szétosztása nem járható út — hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón Régen várt bejelentéssel kezdődött tegnap délelőtt a kormányszóvivői tájékoztató. A csütörtök éjszakai és pénteki nyomdai nagyüzem után 1300 példányban elkészült az ötkötetnyi anyagot kitevő költségvetési tervezet. A kormány csütörtöki ülésének két legfontosabb témájáról meghívott előadók adtak tájékoztatást. Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója a jövő évi vagyonpolitikai irányelvekről tartott beszámolót. A kormány által tárgyalt elvek alapján olyan országgyűlési határozati javaslat születhet, mely az érvényben levő jogrendszer keretei között határozza meg a tulajdonpolitika legfontosabb céljait, megoldásait. A dokumentum hangsúlyozza a piacorientált privatizáció szükségességét, tehát, nem tartja járható útnak a reprivatizációt, sem az állami vagyon valamiféle szétosztását, redisztribúcióját. Az irányelvek leszögezik, hogy ellenérték nélkül 1991-ben csak a társadalombiztosítást célszerű állami vagyonhoz juttatni. A terv készítői a külföldi tőke bevonásának jelentőségét egyebek mellett az adósságszolgálat teljesítésében látják. A privatizációs bevételek döntő részét — tervek szerint 83 százalékát — kívánnák e célra fordítani. A külföldi tőke invesztíciójának csupán azokon a területeken kívánnak határt szabni, ahol tradicionális, védett márkanévvel cégjelzett termelés folyik, vagy speciális természeti adottságok állnak a magyar gazdálkodók rendelkezésére. Verebélyi Imre belügyminisztériumi államtitkár az önkormányzatok működésével kapcsolatos jogszabályalkotás pillanatnyi állapotáról adott képet. Ezt megelőzően László Balázs nyilvánosan korrigálta egy tegnap adott nyilatkozatát, melyben arról szólt, hogy a kormány nem a helyhatóságoknak adja a gyámügyet, hanem árvaszékeket hoz létre. Miközben az interjút adta, a kormány mégsem az utóbbit, hanem az előbbi változatot fogadta el, tehát a jövőben a gyámügy is az önkormányzati szférába tartozik. A hatáskörök megosztásáról folyó hétfői érdekegyeztetések után a kormány kialakította a parlament elé terjesztendő koncepcióját. Eszerint minden olyan hatásköri terület, amely a helyi településpolitikával kapcsolatos, a választott testülethez tartozik. Kívánatosnak látták ugyanakkor a javaslat kidolgozói, hogy bizonyos államigazgatási funkciókat is helyben lássanak el. Az ehhez szükséges hatásköri felhatalmazást a jegyző kapja meg. Számos új országos szerv felállítását is javasolja a kormány a beterjesztett törvényjavaslattal összhangban. Az Országos Munkaügyi Központ megyei és alsóbb szintű kirendeltségei munkaerő-gazdálkodási információkkal szolgálnak, szervezőtevékenységet végeznek. Lesznek ezenkívül megyei és fővárosi földművelésügyi hivatalok, egységes közlekedési hatóság, továbbá fogyasztóvédelmi főfelügyelőség is alakul. A közegészségügyi, járványvédelmi feladatok szakigazgatási részét az önkormányzattól független népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat látja el. Most első ízben került sor arra, hogy az ismert „lakitelki ügyben” a Belügyminisztérium egy tagja nyilatkozik. (Tényfeltáró riportunk a lap 8. oldalán olvasható.) Verebélyi Imre határozottan kijelentette, hogy a helyi önkormányzati testület és a polgármester eljárása nem volt törvényes, nemcsak a hatályos önkormányzati törvény, de az érvényben levő Munka Törvénykönyve előírásait is áthágták. Említést tett arról, hogy hasonló esetek másutt is előfordultak. Abból kiindulva, hogy a nyugdíjrendszer gyökeres felülvizsgálata és újraszabályozása még időt vesz igénybe, már most több módosítást vezet be a kormány. Az Alkotmánybíróság idén áprilisban megszüntette az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozást, mert az diszkriminatív kitételeket alkalmazott a férfiak és nők között. Az új szabályozás szerint a túlélő házastárs — nemcsak az özvegy nő, de az özvegy férfi is — jogosult 8 havi özvegyi nyugdíjra, amelynek mértéke az elhunyt bruttó jövedelmének 50 százaléka (szemben az eddigi 50 százalékkal). Az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idő január 1-jétől 20 évre emelkedik. Akik az új szabályozás hatálya alá esnek, s nincsen meg a 20 éves munkaviszonyuk, csökkentett mértékű öregségi résznyugdíjban részesülhetnek csupán. A nők számára előnyös intézkedés, hogy azok, akik 1908 előtt szültek, gyermekenként egy-egy év szolgálati időkedvezményt kapnak. A kiugróan magas nyugdíjak kialakulásának megfékezése érdekében a kormány határozott a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetek sávonkénti csökkentéséről. A csütörtöki ülésen tárgyaltak még a jövő évi pénz- és hitelpolitikai irányelvekről, melyről részletes tájékoztatást ad a jövő héten a Nemzeti Banik elnöke. Elöljáróban azt hangsúlyozta a szóvivő, hogy a konvertibilis fizetési mérleg másfél milliárd dollárral javult. A kormány a szakképzési alapról szóló törvény hatálya alá kívánja vonni a jövőben a külföldi részvétellel működő gazdálkodó szerveket, azaz hozzá kell járulniuk a szakképzési alap bővítéséhez. A Minisztertanács határozott arról is, hogy az OTP-t részvénytársasággá alakítja. Ennek során az eddigi nem pénzintézeti jellegű tevékenységeket új szervezeti formában működteti. A Sportfogadási és Lottóigazgatóságot állami társasággá alakítja, így az ebből befolyó nyereség továbbra is az államkasszát gyarapítja. Döntötetek arról is, hogy létrehozzák a nemzetközi technológiai együttműködési irodát. A kormány áttekintette a vágóállat-tenyésztés helyzetét. Megállapítva, hogy az aszály és a takarmányhiány jövőre drasztikus állománycsökkenéssel fenyeget, úgy határozott, hogy a takarmányimportra vám- és illetékmentességet nyújtanak. (dobszay) 4 ti az olvasók rokonszenvét és érdeklődését. Elavult technikai körülményeink következtében nem egyezer a mindennapi megjelenés forgott veszélyben és a napilapok élesedő versenyében egyre csökkentek esélyeink a korábban kivívott rangunk és helyünk megőrzésére. Jogi, gazdasági és hatalmi eszközökhöz mi nem folyamodhattunk, a nyilvánosság volt az egyetlen lehetőségünk. Igazunk elismertetéséhez azonban ez kevésnek bizonyult, ám nem volt teljesen eredménytelen. Talán ennek is köszönhető, hogy bár végül nem maradt más választásunk, mint a számunkra kiszemelt partner tudomásul vétele, el tudtunk érni olyan, számunkra előnyös feltételeket, amelyek a Magyar Nemzet szellemiségének megőrzését, hagyományos irányvonalának magasabb szintű folytatását remélhetőleg lehetővé teszik. Erre garancia elsősorban a függetlenségi szerződés, amelyet minden fél kötelezőnek ismert el a maga számára, s amely a szerkesztőség önállóságát, pártpolitikán való felülállását szavatolja. Eredeti szándékunk is az volt, hogy a lap kiadásában részt vevők üzleti vállalkozásként tekintsék közreműködésüket. Ezt, úgy tűnik — amennyire lehet — sikerült elérni. A lap munkatársainak többsége tehát korántsem eufórikus hangulatban, de a lap és az olvasók legfőbb érdekét józanul mérlegelve veszi tudomásul az üzlet létrejöttét Abban a reményben, hogy a Magyar Nemzet az lehet, amit a szerződés megfogalmaz, és amire a legjobb hagyományai is feljogosítják: pártoktól és kormányzattól független, az elfogulatlan, tárgyilagos, mértéktartó tájékoztatást kötelezettségének tartó napilap. Nem a féktelen boldogság napja hát számunkra ez a mai, nem felhőtlen örömünnep, de talán mégis a Magyar Nemzet önmagára találásának, régi neve viszszaszerzésének a kezdete. A Magyar Nemzet Alapítvány kuratóriumának tagjai: Balla Péter, Bodor Pál, Boros István, Csatár Imre, Császár Nagy László, Javorniczky István, Martin József, Murányi Gábor és Vida László — remélve, hogy ezzel biztosítják a lap munkatársai és a részvénytársaság tagjai közötti jövőbeni harmonikus együttműködést, bejelentik azt a szándékukat, hogy a Magyar Nemzet leendő, megválasztott főszerkesztőjének munkába állása, s az új strukturális rend kidolgozása után leköszönnek tisztükről. Magyar Német Társadalmi Társadalmi riport 1990 címmel a magyar könyvkiadásban eddig ismeretlen műfajú kötet jelent meg, a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (Tárki) gondozásában. A könyvet, amely még az előző kormány Szociális és Egészségügyi Minisztériumának megrendelésével, és 3 millió forintos támogatásával jött létre — de amelyet az új tárca is üdvözöl, sőt folytatandónak ítél — tegnap mutatták be a szerkesztők, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás és Vukovich György egy sajtótájékoztatón. A több mint hatszáz oldalas, mintegy kétszáz táblázattal és száz szemléletes ábrával illusztrált kötet első része az évszázados hagyományokkal rendelkező, világszínvonalú magyar társadalomstatisztika eredményeit mutatja be közérthető táblázatokban, s a hozzájuk kapcsolódó rövid elemzésekben. A népesség, iskolázottság, lakáshelyzet, foglalkoztatás, életmód, s még több más jellemző alakulását áttekintő, öszszehasonlító elemzések néhol a 18. századig nyúlnak vissza. A második rész összefoglalja a nyolcvanas években végzett magyarországi vizsgálatok legfontosabb eredményeit, olyan témáikat boncolgatva, mint a munkaerőpiac, a riport 1990 vállalkozások, a társadalmi szerkezet, az életszínvonal, a szegénység, sőt, a hajléktalanok problémája, vagy az erdélyi menekültekkel kapcsolatos kutatások. A kötet frissességére jellemző, hogy elemzést találunk benne az ez évi választások eredményeivel kapcsolatban is. A kötet, amely a többé-kevésbé ismert gazdasági problémák mellett szemléletesen, mindenki által érthetően és összefogottan hívja fel a figyelmet a társadalom súlyos gondjaira, eltérve az eddigi gyakorlattól, ezúttal nem a szűk szakmai berkek, hanem a széles közvélemény számára készült. Fontosságához, hiánypótló jellegéhez képest az 5000 példány feltűnően alacsonynak tetszik. Ennek ellenére a könyvet az ismeretlenségbe fulladás veszélye fenyegeti. Kolosi Tamás elmondása szerint az Állami Könyvterjesztő Vállalat például 200 példányt, a TÉKA 400 példányt (a felét bizományba) rendelt belőle, a Művelt Nép pedig egyetlen darabra sem tartott igényt, így meglehet, a készülő angol nyelvű kiadás — amire óriási érdeklődés mutatkozik külföldön — nagyobb ismertségre tesz majd szert, mint a magyar... (zsubori) Rendkívüli közgyűlés előtti Akadémia reformkoncepciója (MTI) Fordulat lesz az Akadémia életében a december 3-ára és 4-ére összehívott rendkívüli közgyűlés: reformot hirdet a tudós társaság — tájékoztatta a sajtó képviselőit Kosáry Domokos elnök és Láng István főtitkár pénteken az Akadémia székházában. (Az MTA elnökével készült Interjú lapunk 11. oldalán olvasható.) Nem várva a következő közgyűlésig — mondották —, meghatározzák a továbbfejlődés irányát, a megújulás módját. Hangsúlyozni kívánják: szükséges, hogy a hazai tudományosság a hatalomtól, a politikától függetlenül, önállóan tevékenykedjen. Szakértői bizottságok megfogalmazták az Akadémia új törvényének alapelveit, a kutatóintézetekre, a tudományos minősítés új rendszerére vonatkozó javaslatokat. Ezeket egységes koncepcióba foglalva terjesztik a közgyűlés elé. Az Akadémia elnöke lényegében a tudományos közösségek véleményét, ajánlásait tolmácsolja, mégis élénk vita várható mindegyik témáról. Az akadémiai törvény alapelvei rögzítik: a Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudományos élet önkormányzati elven alapuló autonóm köztestülete, megítélésük szerint ez felel meg az Akadémia alapítói szándékának, az Akadémia hagyományainak. Az Akadémia kutatóintézeteinek önállóságáról, eredményeinek értékeléséről eltérőek a vélemények. Az illetékes bizottság javasolja, hogy tartsák fenn az Akadémia kutatóintézeteinek hálózatát. Az ehhez tartozó 37 Intézet, 8000 dolozóval — köztük 3300 tudományos kutatóval — jelentős nemzeti érték, amelyet súlyos hiba lenne szétzilálni, esetleg külön minisztérium vagy más főhatóság felügyelete alá helyezni, miként erről szó volt. A közgyűlés elé tárják a tudományos könyv- és folyóirat-kiadás gondjait is. Ugyanis: az Akadémiai Kiadó és Nyomdavállalat csaknem működésképtelen, kapacitását nem használja ki, naponta „veszteséget termel". A nyomda dolgozói követelik: tegyék lehetővé, hogy önálló vállalattá szerveződhessenek. Az Akadémia tervei szerint a jövő évben a vállalatot átalakítják, az erre vonatkozó intézkedéseket megkezdték. Az elnökség javasolja a közgyűlésnek Győrffy Barna és Csonka Pál akadémiai tagságának elismerését, őket 1967-ben — a tudományos osztályok javaslata ellenére — a politikai hatalom beavatkozása miatt nem választották meg az Akadémia tagjává — hangzott el a sajtótájékoztatón. Olcsó karácsonyi vásár (MTI) A karácsonyi bevásárlások megkönnyítésére új termékekkel bővítette a Dunakeszi Konzervgyár kereskedelmi raktárának készletét, s termelői áron, átlagosan 30 százalékkal olcsólcsóbban árusítják a gyümölcsleveket és savanyúságokat. A kereskedelmi raktár mind népszerűbb a lakosság körében, hiszen a tapasztalat szerint az élelmiszereket forgalmazó füszértek az indokoltnál is nagyobb arányú haszonnal dolgoznak, s a termékek a gyárból a boltokba kerülve sokak számára már megfizethetetlenek. Az árfelhajtó láncot kikerülve ezért a környékbeliek inkább a gyári raktárból töltik fel a családi éléskamrát. WIZO-konferencia Az antiszemitizmus ellen (MTI) A WIZO (Nemzetközi Cionista Nőszervezet) első európaikonferenciája Budapesten zajlik. A helyszínválasztás egyik oka a szolidaritás az újjászerveződő magyar WIZO-szervezettel — derült ki a rendezvény pénteki sajtótájékoztatóján. A november 28-án kezdődött és december 2-án véget érő tanácskozáson szó esik a kelet-európai változásokról, az antiszemitizmusról. Tizenöt európai országból és Izraelből összesen 150 küldött van jelen a konferencián. Raya Jaglom asszony, a szervezet elnöke elmondotta: a WIZO önkéntes alapon működő, nem politikai szervezet. Az 1920 óta létező organizációnak jelenleg 50 szervezetben 250 ezer tagja van. Most a magyar vált az 51. tagozatukká. A WIZO Magyarországon 1928 és 1939 között már létezett, majd a II. világháború után 1946-ig ismét működhetett hazánkban. A WSZO magyar tagozata idén márciusban újította fel tevékenységét. A szervezet legfőbb célja a zsidó szellemű nevelés, az antiszemitizmus elleni küzdelem. Szombat, 1990. december 1. A lapkiadók egyesületének állásfoglalása: Lapterjesztési tarifaügyben rendeljen el a kormány hatósági érvizsgálatot (OS) A Magyar Lapkiadók Egyesülete — megalakulásától — a postai lapterjesztés mindenkori tarifájának reális kialakítása érdekében következetes áralkut folytatott. A hosszan elhúzódó,létrejött kompromisszumok úgy születtek meg, hogy közben a posta vezetői, egyfelől a veszteség eltüntetésére, a bérfejlesztés elengedhetetlenségére, másfelől a lapárak emelésére, a hirdetési bevételekre, a zűrzavaros pénzügyi elszámolások technikai lehetőségeiből „kimutatható” kiadói adósságokra hivatkoztak. Miközben a tarifaárak állandóan emelkedtek, a szolgáltatás színvonala süllyedt. Az 1991-es tarifaáraik kialakításának előkészítésére a posta és egyesületünk szakértői csoportjai elkészítették javaslataikat, ezt — november 16-a óta — három, eredménytelen áregyeztetés követte. A Magyar Lapkiadók Egyesülete — közgyűlési felhatalmazás alapján, a kormány által bejelentett 35 százalék körüli inflációra tekintettel — az idei tarifaárak 40, majd 45 százalékos emelését elfogadta volna, ha a szolgáltatás színvonala emelkedik, a remittenda kérdésében rend lesz, az elszámolások korrekt megoldást nyernek. A Magyar Posta azonban — 400 millió forintos vesztesége eltüntetését indokként felhozva — az országos napilapok jelenlegi vidéki előfizetési tarifáját 2,30 forintról 3,70 forintra, Budapesten 2 forintról 3,20 forintra, a megyei napilapokét 1,70 forintról 2,70 forintra akarja emelni. Az úgynevezett színes lapok előfizetése esetében a súly és megjelenési példányszám alapján 6,18 forintig terjedő összeget szeretne kapni. (Így előfordulhatna pl., hogy a HVG terjesztési díja háromszorosára nőne.) Az árusításban a napilapok mindenkori fogyasztói árának maximum 33 százalékát, egyéb lapok esetében maximum 35 százalékát kérik terjesztési díjtételként. A Magyar Lapkiadók Egyesülete ezt a javaslatot elfogadhatatlannak tartja, hiszen ez a jelenlegi tarifaárak 60—70 százalékos emelését jelentené. Ezért a napilapok árusításánál ragaszkodik a budapesti 2,40 forintos és a vidéki 2,00 forintos darabárhoz. Előfizetéses formában közeledtek ugyan az álláspontok, így az országos lapokat 3,60 forintért vidéken, Budapesten 3,10 forintért, a megyei lapokat egységesen 2,50 forint tarifáért javasolja terjeszteni. A lapterjesztés minőségi javítását elváró, és a pénzügyi rend megteremtését célzó kérdésekben az álláspontok messze állnak egymástól. Néhány példa: — A posta szerint országos terjesztésű az a lap, amelyik négy postaigazgatóság területén forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy a közel 3000 végpontnak nem egészen a feléhez jutnak el a lapok. — A posta szerint a tarifa átképzés alapján — legalábbis az árusításnál — — a mindenkori fogyasztói ár. Ha tehát a kiadó kénytelen lapárat emelni — a nyomdai, a papír, a terjesztési költségek növekedése miatt —, akkor ezt olyan arányban kellene tennie, amelynek következtében a példányszám drasztikusan csökkenne, a lap léte veszélybe kerülne. — Az előfizetők névsorát a posta saját tulajdonának tekinti, és azt a kiadóval címen kért 10 forintos összegért (!) hajlandó megismertetni. — A posta az előfizetői díjaknak — legyen az akár egész évre beszedett összeg — csak a tárgyhóra esedékes hányadát akarja átutalni a kiadónak, így jelentős forgótőkére tesz szert, szemben a sok fizetésképtelen kiadóval. Úgy véljük, ebből a néhány példából is kitűnik, hogy rendet kell teremteni a lapterjesztés egészében, szervezetében, pénzügyi gyakorlatában egyaránt. A kormány 96.1990. (XI. 27.) rendelete az új postatörvény megjelenéséig a Magyar Posta Vállalatot megerősítette az előfizetések monopoljogában, ami kötelezettséggel jár együtt. Ennek maradéktalan teljesítését a pénzügyi kérdések rendezésétől függetlenül elvárjuk. Mindezen tények birtokában a Magyar Lapkiadók Egyesülete kinyilvánítja, hogy a Magyar Posta Vállalat tarifaajánlatát a jelen helyzetben elfogadhatatlannak tartja. Mindezért: kérjük a Magyar Köztársaság kormányától, hogy a lapterjesztés tarifaügyben hatósági árvizsgálatot rendeljen el. Elvárjuk,hogy a minisztérium vizsgálja felül a Magyar Posta Vállalat lapterjesztéssel összefüggő pénzügyi rendszerét. Kérjük a lapkiadásban, a szerkesztőségekben dolgozókat, az egész közvéleményt, támogassa a rendteremtésre irányuló elképzeléseinket. * A posta újabb tarifaemelése, amely ugyanolyan kevéssé megindokolt, mint az egy évvel ezelőtt bevezetett drasztikus áremelés, most végveszélybe sodorja a sajtószakmát. Az áremelést a kiadók, szerkesztőségek nem tudják az olvasóra hárítani, tehát csődbe jutnak a lapok. Ezt követően munkanélkülivé válnak a sajtószakmában újabb és újabb dolgozók. A posta terjesztésének alacsony színvonala következtében számos kiadvány el sem jut a vevőkhöz, így aztán nemcsak a megemelt árak, hanem a gyenge postai szolgáltatások miatt, egyébként színvonalas újságoknak kell megszűnniük. A Sajtószakszervezet napról napra tapasztalja, hogy szaporodik a munkanélküliek száma. A legnagyobb kiadóktól százával kerülnek utcára évtizedek óta ott dolgozók. A megszüntetett kiadványok száma pedig eléri a kétszázat. A posta indokolatlan áremelése, amelyet korántsem a piac diktál, úgy véljük, jogosan vívja ki nemcsak a sajtószakma, hanem az olvasók felháborodását is. A Sajtószakszervezet ezért is támogatja a Lapkiadók Egyesületének hatósági árvizsgálattal öszszefüggő kezdeményezését. A közhangulatban kell fordulatot elérni Az SZDSZ és az MDF egyezzen meg a liberalizmus minimumában A Szabad Demokraták Szövet-sége, a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt, pénteken este Szombathelyen, a Sportházban kezdte meg küldöttgyűlését. A több mint harmincötezer tag képviseletében majd ezer küldött vesz részt a háromnapos tanácskozáson, amelyen a tervek szerint nemcsakpolitikai kérdésekről határoznak, hanem új vezetőséget is választanak. Valószínűnek tűnik, hogy a régiek, a „veteránok” mellé vagy helyettis újak is bekerülnek majd a szervezet legfőbb döntéshozó testületébe. Sokan nagy izgalommal tekintenek Tölgyessy Péter várható felszólalása elé, hiszen a parlamenti frakció volt vezetője, posztjáról történt távozása óta, még nem jelent meg a nyilvánosság előtt. A tanácskozást elsőként Wágner András, Szombathely SZDSZ- es polgármestere köszöntötte, utána Kis János, az SZDSZ elnöke értékelte az ügyvezető testület politikai beszámolójában a parlamenti választások óta történteket, majd vázolta a tennivalókat. " Magyarország jutott legmeszszebb, a volt szocialista országok közül, az alkotmányos demokrácia és a magántulajdonon alapuló piacgazdaság megteremtésében — kezdte Kis János, ám a folytatás már korántsem volt ilyen optimista. Hiszen — mint mondta — egyre többen fordulnak el a kormánytól, a parlamenti pártoktól, a kéviseleti demokrácia intézményeitől. Az emberek úgy érzik, hogy az állapotok romlása feltartóztathatatlan. Az elnök hangsúlyozta: ahhoz, hogyaz ország kiemelkedjen a gazdasági válságból, a közhangulatban kell fordulatot elérni. Az SZDSZ szerint az ezredfordulóig megteremthető egy erős, fejlődő, európai Magyarország. Gazdasági fordulatot azonban csak akkor lehet elérni, ha a demokrácia megszilárdul. Beszéde folytatásában a kormányt és a kormánykoalíció vezető pártját, az MDF-et bírálta az SZDSZ elnöke. Úgy értékelte, az MDF a választások után történelmi pillanatot halasztott el. A kormány tehetetlenül figyelte az árak gyorsuló emelkedését, az ipari termelés szűkülését. A magánvállalkozások a külföldi tőkebefektetés feltételei nem javultak. Az SZDSZ kritikája szerint ennek az az oka, hogy az Antallkormány nem tett semmi megfoghatót a gazdasági válság ellen, mert nem akart szembekerülni saját választási propagandájával, amelyben sima és fájdalommentes gazdasági átmenetet ígért. A kormány nehéz helyzetéhez hozzájárult a kisgazdapárttal kötött elvtelen koalíció is. Az Antall-kabinet szemére vetette Kis János, hogy a vezetésben személyi klientúra megteremtésével próbálkozott, s azt is elítélte, hogy az állami vezetés képtelen volt beletörődni; a sajtó önálló hatalmi ág, s nem a kormány szócsöve. A helyhatósági választások eredményét értékelve, önkritikusan leszögezte az SZDSZ vezetője, nem ők szereztek új szavazókat, az MDF tavaszi választóinak egy része maradt otthon. A közvélemény növekvő része nemcsak a kormánykoalícióval áll szemben, hanem a pártokkal és az egész parlamenttel. Az SZDSZ szerint olyan kormányra lenne szükség, amelyet nem osztanak meg belső gazdaságpolitikai viták, olyanra, amelyik tudja mit akar, s amelyik képes válságos helyzetben szót érteni az ellenzékkel is. Talán az MDF két hét múlva várható kongresszusára is utalt Kis János, amikor kifejtette: ha a demokrata fórumban azok kerekednek felül, akik az elmúlt hetek eseményeiből képesek megfelelő következtetéseket levonni, akkor csak jó szándékon és a kölcsönös tapintaton múlik, hogy az SZDSZ—MDF viszony rendeződjön. Ehhez szükséges lenne a liberális eszmék egy bizonyos minimumában megegyezni. Ezek közül a legfontosabb, hogy az állam legyen semleges a világnézeti, hitbéli, ideológiai, ízlésbeli kérdésekben. Az állam hagyjon fel a sajtó irányításának szándékával, gondoskodjon a közszolgálati médiumok pártatlan működéséről. A gazdaság átalakításához elengedhetetlen a magántulajdonú piacgazdaság gyors és következetes bevezetése. Azt is be kell látni, a gazdaság stabilizálásával járó társadalmi konfliktusokat nem lehet a népszerűtlen döntések hallgatásával elkerülni. Kis János szerint az MDF-ben meg lehet találni azokat az embereket, akik képesek pragmatikus módon kezelni az SZDSZ-hez való viszonyt. Értékelte a blokád történéseit is az elnök. Emlékeztetett arra, hogy minden híresztelés ellenére az SZDSZ nem szólította föl a blokád résztvevőit a kormány megbuktatására, csak arra hívta fel a figyelmet, a résztvevők őrizzék meg mozgalmuk békés jellegét. Kiemelte, a polgári engedetlenségi mozgalom példásan békésen folyt. Szólt arról is, hogy a politológusok egy része azt figyeli, vajon a szociáldemokrata vagy a liberális irányzat kerekedik-e majd felül a pártban. Kis János szerint nem lenne tragédia, ha létezne ez a két irányzat. A valóságban azonban ezek így nem találhatók meg. Az SZDSZ szociális elkötelezettségű, liberális párt. Végezetül arra hívta fel a figyelmet az elnök, hogy az önkormányzatok milyen sokat tehetnek azért, hogy Magyarország a vállalkozások és a lehetőségek hazája legyen. Ehhez szükséges, hogy az önkormányzati területeken más légkör legyen, mint az Országházban. A tanácskozást levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök, aki mint írta, közjogi helyzeténél fogva nem vehet ugyan részt a tanácskozáson, de hasznos munkát kívánt a résztvevőknek. Az SZDSZ küldöttgyűlése szombaton és vasárnap két szekcióban folytatja munkáját, az egyikben politikai kérdésekről, a másikban az alapszabályról vitatkoznak majd. Vasárnap tisztújítással fejezi be munkáját a tervek szerint a Szabad Demokraták Szövetségének küldöttközgyűlése. (dési)