Magyar Nemzet, 1991. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

Péntek, 1991. február 1. H­AZ­AI MILLÓ BŐS KÉPŰ TEHENEK ÁLLDOGÁLTAK a teherautók platóján a Parlament előtt, csü­törtökön. A tejdemonstrációnak természetesen nem ők voltak az egyetlen — sőt még csak nem is a fő —, szerep­lői, a tiltakozó akciónak, ahol a szónokok nyomatékkel hangsúlyoz­ták megmozdulásuk nem politikai jellegét. Hangoztatták, hogy ké­szek áldozatokra is a válság megoldásáért, de a kormány ne tekintse az élelmiszer-gazdaságot olyan fejőstehénnek, amit nem kell gon­dozni. Aligha az il­lő hasonlat, vagy a „Tej, élet, erő­s szegénység” tartalmú feliratok hatására, de az illetékes miniszter már bejelen­tette: a jövő hét elején tárgyalóasztalhoz ül a termelők képviselői­vel, ahol az egyelőre függőben levő, vitás ügyeket rendezhetik. A minisztérium munkatársai szerint a kereskedőknek nem kell meg­várniuk a szombatot, amikor megjelenhet a Magyar Közlöny, és benne a tej egy forinttal csökkentett, maximált ára, hanem már előbb is huszonegy forintért mérhetik a 2,8 százalék zsírtartalmú tejet. A TEJ ÜDÍTŐ KIVÉTEL, a sok árucikk között, amelyeknek viszont egyre csak fölfelé megy az áruk. Nem halt a meglepetés erejével, mert már korábban bejelentették, mégsem kellemes a hír, hogy jelentősen drágul az áram, a propán-­butángáz. Február elsejétől nyolcvan szá­zalékkal drágábban szállítja utasait tisztaságban és kényelemben még mindig a világszínvonalat jócskán alulmúló kocsijain a Magyar Ál­lamvasutak, és az olykor egymásba vagy egy másikba kapcsolódó telefonvonalakon is öt forintot kóstál egy perc az eddigi kettő helyett. A létminimum alatt élők száma pedig — akár új, akár régi metódus­sal számolják — sehogyan sem akar fogyni... A FÖLDKÉRDÉS VÁLTOZATLANUL MEGOSZTJA a lakosságot, állítják a reprivatizációt szorgalmazók. A pártokat kétségtelenül szembeállítja a kárpótlási törvény beterjesztett tervezete. A szabad demokraták a tulajdoni viszonyok mielőbbi tisztázását sürgetik, ám nem értik, miért nem tisztázták előzetesen a koalíció pártjai egymás közötti nézeteltéréseiket. A fiatal demokraták a vagyon szétosztását múltbéli szempontok alapján igazságtalannak vélik, a kárpótlást szerintük csak a társadalmi békével és a gazdasági hatékonysággal összhangban szabad megvalósítani. A törvénytervezet megítélésük szerint nem ezekre az elvekre épül. A szocialisták is a mihamarabbi túljutást szeretnék ezen a problémán, de óvnak a kárpótlás spekulá­ciós mellékhatásaitól. A koalíció két, ebben a kérdésben egymással nehezen szót értő pártja, közül, a kisgazdák továbbra is elfogadha­tatlannak mondják a javaslatot, s nem látják be, miért ne lehetne visszaadni elvett flődjei­ket volt tulajdonosaiknak. Az MDF orszá­gos elnöksége állásfoglalást adott ki tegnap. Ebben emlékeztetnek 1989. októberi programjukra, amely szerint mindenki kapja vissza jogtalanul elvett földjét, aki annak megművelésére vagy megművel­­tetésére vállalkozik. A frakció figyelmébe ajánlja az elnökség ezen alapelv mellett az alkotmányosság és a törvényesség, valamint a magyar mezőgazdaság folyamatos teljesítőképességének szempont­jait. A hétfőn folytatódó parlamenti vitában kiderül, mit is jelen­tenek ezek a véleményeik a gyakorlatban. (I. J.) A kormány elengedi a szénimportot terhelő vámot Társadalo­m­biztosítás­i kedvezmény, a bányászoknak (MTI) A kormány csütörtöki ülésén a többi között foglalkozott a tejtermelők tiltakozó akciójá­val, döntött az 50 millió márkás német szénsegély felhasználásá­ról, a bányászokat megillető tár­sadalombiztosítási­­ kedvezmé­nyekről, valamint a korábbi rend­szerhez kötődő társadalmi szerve­zetek vagyonelszámoltatásával kapcsolatos intézkedésről. László Balázs kormányszóvivő a televízió, a rádió és az MTI képviselőit tájékoztatva elmon­dotta, hogy csütörtökön a Parla­ment előtt felvonuló tiltakozó tej­termelők képviselői három petí­ciót nyújtottak át Gergátz Ele­mér földművelésügyi miniszter­nek. (Tudósításunk a demonsrá­­cióról az 5. oldalon.) A követelé­sek lényegében már elavultak, hiszen a miniszter szerdán beszá­molt az ez ügyben hozott kor­mányzati intézkedésekről. A tün­tetők ezzel egyet is értettek, csu­pán azt igényelték, hogy rövid időn belül részletesebb egyeztetésre kerüljön sor. Ebben létrejött a megállapodás, az egyeztetést a következő napokban megtartják. Januárban a német és a ma­gyar kormány között létrejött megállapodás alapján hazánk 50 millió márka segélyt kap, amelyet a szénimport bővítésére fordíta­nak. Erre azért van szükség, mert a lakossági kereslet jelentősen nö­vekedett, és hazai termelésből, valamint importból eddig nehe­zen sikerült kielégíteni az igé­nyeket. A segélyből 350 ezer ton­na szén érkezik hamarosan az or­szágba, amelynek 10 százaléka ki­váló minőségű fekete kőszén lesz, de vásárolnak hagyományos kő­szenet, illetve barnaszenet is. Mivel jelenleg igen magasak a szénárak a külpiacokon, így a se­gélyből megvásárolt energiahor­dozó hazai ára is lényegesen bor­sosabb lenne, mint az egyébként Magyarországon kapható más szeneké. Ezért a kormány úgy ha­tározott, hogy elengedi a szénim­portot terhelő vámot, illetve egyéb illetékeket, sőt ezen felül bizonyos összegekkel is támogat­ja a fogyasztói árat. Így a segély­ből importált szén, a fűtőértéket figyelembe véve hasonló árkate­góriába fog tartozni, mint a Ma­gyarországon árusított, mázsán­ként 500 forintba kerülő, Lengyel­­országból importált kőszén. Az értékesítésből befolyó árbevételt vállalkozási alapba gyűjtik össze, és ebből energiaracionalizálást szolgáló fejlesztéseket kívánnak finanszírozni. Eredetileg úgy kal­kuláltak, hogy az alapba mint­egy 2,5 milliárd forint kerül, ám­ a szén támogatása miatt ez az összeg kisebb lesz, csupán két­milliárd forint. A kormány döntött a bányászo­kat megillető társadalombiztosí­tási kedvezményeikről is. Ezekben már eddig is­ részesültek, ám jo­gilag hiányzott az egységes sza­bályozás. A kormány döntése alapján azokat a bányászokat, akiknek munkaviszonya bánya­­bezárás miatt szűnt meg, de elő­zőleg 10 évet­ föld alatti munka­helyen, vagy 15 évet egyéb mun­kahelyen töltöttek a bányánál, a következő kedvezmények illetik meg: korkedvezményes nyugdíja­zás, s amennyiben munkaképessé­güknek legalább 50 százalékát elvesztették, rokkantsági nyugdíj. Sokan vannak, akik korábban más munkahelyet választottak, ám előzőleg huzamosabb időt föld alatti munkahelyen töltöttek. Ne­kik megadatik az a lehetőség, hogy nyugdíjba menetelükkor a bányavállalatnál, tehát az előző munkahelyükön elért átlagkereset alapján számítsák ki nyugellátá­sukat. Végül a testület foglalkozott az elmúlt rendszerhez kötődő társa­dalmi szervezetek vagyonelszá­moltatásával. Az érintett szerve­zeteknek január 31-ig kellett szá­mot adniuk vagyonuk sorsáról. Az Állami Számvevőszék azonban több szervezet elszámolását elfo­gadhatatlannak tartotta. Ezért a kormány ez ügyben új törvény­javaslatot készít, amelyben arra kötelezi a szervezeteket, hogy a hiányzó adatokat pótolják a va­gyonelszámolásban. Addig is megvonják költségvetési támoga­tásukat, s azt a kedvezményt, hogy az ingatlanok használati jo­gát ingyenesen élvezhetik. A tör­vény természetesen akkor lép életbe, amikor azt a parlament elfogadja. Megvitatta a kormány a pénz­ügyiminiszter előterjesztésében az egzisztenciahitelről szóló rende­letet is. A testület megbízta a gazdasági kabinetet, hogy ponto­sítsa a rendelet szövegét. A kabi­net m­ár pénteken ülést tart, így várhatóan kisebb pontosítás után a privatizáció felgyorsítását szol­gáló egzisztenciahitelből már a következő hetekben megkezdhe­tik a kölcsönök folyósítását. Magyar Nemzet Mától drágább a villamos energia, a PB-gáz, a távközlés és a vasúti személyszállítás Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez, az ener­giahordozók fogyasztói árának emelésével kapcsolatban. „A kormány korábbi döntése alapján 1991. február 1-jétől meg­változik a lakosság részére szol­gáltatott villamos energia és a propán-bután gáz ára. Az árvál­tozások mértéke a következő: A lakosság részére szolgáltatott villamos energia fogyasztói ára átlagosan 50 százalékkal emel­kedik. A háztartási célra felhasz­nált nappali villamos energia ára kilowattóránként 3,70 forintra, az éjszakai villamos energia ára ki­lowattóránként 1,90 forintra nö­vekszik. Az új villa­mosenergia-árak 1991. február 1-jétől érvényesek, de alkalmazásukra az 1991. április 1. után leolvasott villamosener­­gia-fogyasztás számlázásánál ke­rül sor. Ez azt jelenti, hogy a lakosság első ízben az 1991. június 1-jét követően kézhez kapott számla kiegyenlítésekor fizet az új tarifa szerint. Az öt kilogrammnál nagyobb kiszerelésű propán-bután gázkeve­­rék ára átlagosan 80 százalékkal növekszik. Ennek megfelelően a 11, 5 kilogrammos töltési súlyú pa­lackba töltött gázkeverék legma­gasabb cseretelepi ára a téli sze­zonban 247,30 forintra, a nyári szezonban 182,90 forintra emelke­dik. A 23 kilogrammos töltési sú­lyú palackba töltött gázkeverék legmagasabb cseretelepi ára a té­li szezonban 494,00 forintra, a nyá­ri szezonban pedig 305,80 forintra változik. Az árak alkalmazása szempontjából téli szezon alatt az október 10.—április 15. közötti, nyári szezon alatt az április 10.— október 15. közötti időszakot kell érteni. Az új árak 1991. február 1. üzemkezdettől érvényesek.” Mint ismeretes, február 1-jétől megemelkednek a távközlési szol­gáltatások, valamint a belföldi vasúti személyszállítási tarifái. A távközlés­ átlagosan 45 százalék­kal, a vasúti közlekedés pedig át­lagosan 80 százalékkal drágul. A Magyar Távközlési Vállalat csütörtöki tájékoztatása szerint, a február elsejével életbe lépő ha­tósági árváltozások a helyi és a távolsági beszélgetések mellett az előfizetői díjat is érintik. Az elő­fizetési díjak összegét a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium a következők szerint változtatja meg: magánelőfizetők­nél, ha a távbeszélő készüléket a szolgáltató adja, főállomás eseté­ben az előfizetési díj 120 forint­ról 270 forintra, ikerállomás ese­tében pedig 100 forintról 240 fo­rintra emelkedik. Ha a távbe­szélő készülék az előfizető tulaj­dona, főállomásnál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásnál 80 fo­rintról 220 forintra emelkedik az előfizetési díj. A közületi főállo­másoknál a készülék tulajdonjo­gától függően 220, illetve 240 fo­rintról 400, illetve 420 forintra változnak a díjaik. Fontos tudni­való azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyidejűleg a gépi központba kapcsolt magánelőfize­tők a felemelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhat­nak. A 3 perces helyi telefonbeszél­getés 2 forintos díja 5 forintra, a távhívóforgalom díja pedig átla­gosan 40 százalékkal emelkedik. A kézikapcsolású távolsági be­szélgetések díja azonos lesz a táv­hívódíjakkal, viszont megszűnik a munkanapokon 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa. A nemzet­közi díjak körében a forint leér­tékelése miatt emelkedik az euró­pai államokba és a mediterrán­­térség országaiba irányuló beszél­getések díja. A szomszédos or­szágokba percenként 3 forinttal a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. Nem változik viszont a tengerentúli országokba irányuló beszélgetések díja. A táviratdíjaknál a távirat első öt szavának minimális díja 30-ról 50 forintra, minden további öt­­szavas szócsoport díja pedig 10- ről 15 forintra növekszik. A Magyar Államvasutak feb­ruár 1-jétől új egységes belföldi díjszabást léptet életbe. A tarifák átlagosan 80 százalékkal emelked­nek. Az áremelkedés egyik oka az, hogy a MÁV-nak nyújtott ál­lami támogatás a tavalyi 11 szá­zalékról az idén tovább csökken, a vasút pedig nem tudja a növek­vő terheket egyedül magára vál­lalni — tájékoztatták az MTI-t a MÁV illetékesei. Megalakult a nemzeti és etnikai kisebbségek kerekasztala (MTI) Hazai kisebbségi szerve­zetek megalakították a Magyaror­szági Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségek Kerekasztalát. A konzul­tatív, érdekegyeztető fórum célja, hogy elősegítse a kisebbségek sor­sát alapvetően érintő törvény megszületését. Ezzel is szeretnék megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy róluk nélkülük döntsenek. Az Amalipe Cigány Kultúra- és Hagyományőrző Egyesület, a Ma­gyarországi Horvátiak Szövetsége, a Magyarországi Németek Szövets­­sége, a Magyarországi Roma Par­lament, a Magyarországi Romá­nok Szövetsége, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, a Magyar­­országi Szlovének Szövetsége, a Phralipe Független Cigány Szer­vezet, és a Szerb Demokratikus Szövetség képviselői áttekintették a kisebbségi jogok szabályozásá­nak, valamint a nemzeti és etni­kai kisebbségekről szóló törvény­tervezetek kidolgozásának eddigi folyamatát. A jogszabály-előké­szítés jelenlegi szakaszában nem látnak garanciá­t arra, hogy a kisebbségek kulturális, anyanyel­vi, érdekvédelmi és képviseleti igényei — a többségi nemzet ér­dekeivel összhangban — megfe­lelő kielégítést nyerjenek. Megíté­lésük szerint azok a törvényter­vezetek, amelyeket ez ideig a ki­sebbségi szervezetekhez vélemé­nyezésre eljuttattak, figyelmen kí­vül hagyták a kisebbségek bizo­nyos elemi érdekeit, nem tartal­mazzák a kisebbségi jogok érvé­nyesülésének legfontosabb garan­ciáit. Úgyszintén nem rögzítették a kisebbségiek legitim képviseletét a helyi és országos szervekben, helyi és országos önkormányza­taik létrehozásának és működte­tésének módját, közhatalmi jogo­sítványaik körét. A kisebbségek számára létfon­tosságú tömegkommunikációs, kulturális, anyanyelvi és oktatási alapintézmények létrehozásával és működtetésével kapcsolatos kö­vetelményeket és jogokat sem foglaltak a törvénytervezetbe. Nem rögzítették a kisebbségek problémáinak kezelését szolgáló állami intézmények létrehozására és működésére vonatkozó előírá­sokat — állapították meg a nem­zetiségi szervezetek képviselői. Úgy vélték, a szabályozás helyen­ként sértő, diszkriminatív, a ki­sebbségeikkel szembeni jogvesz­tést is kilátásba helyezi, amennyi­ben nem fogadnák el a jogsza­bályalkotók feltételeit. Szóvá tették azt is, hogy a ter­vezetek nem tartalmazzák a ki­sebbségi jogok érvényesülésének anyagi biztosítékait. Szocialisták a privatizációról A privatizáció aktuális kérdé­seiről tartanak megbeszélést ma délután az MSZP Köztársaság té­ri székházában. A vitavezetőtől, Nyers Rezsőtől kérdeztük, hogy mi a találkozó elsődleges célja, s várhatóan milyen témák kerül­nek terítékre.­­ A politikai rendszerváltás menetéből logikusan következik — kezdi a szocialista párt ország­gyűlési képviselője, gazdasági szakértője —, hogy a parlamenti pártoknak kötelességük komplex módon foglalkozniuk a privatizá­cióval, társadalomfilozófiai, gaz­daságpolitikai, jogi és etikai szempontból­ állást kell foglalni­uk ebben a kérdésben. Ez a vita reményeink szerint segítheti frak­ciónkat a véleménye megfogal­mazásában és az országgyűlési munkájában. A találkozón részt vesznek a szocialista párton be­lüli áramlatok — a szociálde­mokrata, a baloldali értékeket valló demokratikus, a szociálibe­­rális — képviselői, s az eltérő megközelítésű nézetek szintézisé­ből alakíthatja ki pártunk az ál­láspontját. A tervek szerint szá­mos fontos és érdekes témáról esik majd szó. Ezek közül né­hány: a privatizációs folyamatban a társadalmi erők szabad műkö­déséből származó, illetve a köz­ponti irányítással elérendő pri­vatizáció egymáshoz való viszo­nya, a két módszer szerepe, hangsúlya; az önkormányzati és a dolgozói tulajdon szempontjainak érvényesítése a privatizáció so­rán; a külföldi és a hazai tőke részvétele; a privatizáció össze­függése más törvényekkel (példá­ul kárpótlási, szövetkezeti, föld); a privatizáció módszerei. (abc) Az MDF­­állásfoglalása Földkérdésben az alkotmányosság és törvényesség mérvadó A Magyar Demokrata Fórum 1989 októberében nyilvánoss­gra hozott programjában úgy foglalt állást a földkérdésről, hogy kapja vissza a jogtalanul elvett földjét mindenki, aki annak megművelésére vagy saját jo­gon való megműveltetésére vállalko­zik. Erre az alapelvre épült az MDF 1990. tavaszi választási programja, amelyet az 1990. decemberi IV. orszá­gos gyűlés is megerősített. Az MDF országos elnöksége 1991. január 30-i ülésén külön is felhívta az MDF parlamenti frakciójának a fi­gyelmét: a koalíciós pártokkal folyta­tandó tárgyalásokon és a kárpótlási törvény parlamenti vitájában ezt az alapelvet, valamint az alkotmányos­ságot és a törvényességet tekintse irányadónak. Ugyanakkor a frakció tartsa szem előtt azok érdekét is, aki­ket a földosztás nem juttatott földhöz, de földművelésből élnek és csak olyan megoldáshoz adja jóváhagyását, amely a magyar mezőgazdaság folya­matos teljesítőképességét, ezzel az or­szág élelmiszer-ellátását is biztosítani tudja. A Magyar Demokrata Fórum Orszá­gos Elnökségnek nyilatkozata. A KSH tájékoztatój­a is létminimum­s-szám­ítási módszert dolgoznak ki . Az infláció számítását te­kintve a fejlett nyugat-európai országok színvonalán állunk — jelentette ki dr. Vukovich György,­­ a Központi Statisztikai­­Hivatal csütörtöki sajtótájékoztatóján. Ennek fényében kevéssé érthe­tő, hogy a létminimum ’98-as ada­tainak ’90-esre vetítésekor az élet­színvonal-mérő statisztikai osz­tály szakemberei miért alkalmaz­nak 28 százalékos inflációs szor­zót. Megtudtuk, hogy az új szá­mítási módszer kidolgozása fo­lyamatban van. Mint azt Horváth Zoltánné osztályvezető elmondta, az átlagos lét- és társadalmi mi­nimummal kapcsolatos kalkulá­ciókat összehasonlítják az Újpesti Családsegítő Központ vizsgálatai­nak eredményeivel. Ez a szerve­zet az utóbbi években végzett, a valóságos viszonyokból kiinduló számításai révén szerzett nevet a szakmában, bizalmat a lakosság körében. A KSH­­ létminimum számítása szerint egy családban, ahol két aktív kereső felnőtt és két eltartott van, egy személy alapmegélhetéséhez szükséges összeg 3700 forint, a társadalmi minimum összege pedig 4470 fo­rint volt. A ’90-es adatokhoz, mint említettük, a 28 százalékos inflá­ciót veszik alapul a statisztikai intézet munkatársai. — A létminimum a vegetálás­hoz elegendő anyagiakat jelenti — mondta Horváth Zoltánná, de óvakodott attól, hogy bármiféle adatot nyújtson arra vonatko­zóan, hogy mennyien tengődenek ezen a szinten. Salamin Pálnét, a hivatal egyik szakemberét arról kérdeztük, ho­gyan történik a háztartások fenn­tartásához szükséges pénzösszeg kiszámítása. A KSH minimumszámítási eredményeit érdemes az Újpesti Családsegítő Központ családtípu­ Mint elmondta, az alapfogyasz­tás kiszámításakor a KSH azt vizsgálja, mik a fogyasztói szo­kásaik a létminimum közelében élő e­­bereknek. A Táplálkozás­­tudományi Intézet határozza meg egy egészséges ember napi táp­anyagszükségletét és annak össze­tételét. Természetesen a kimuta­tásokat még le kell fordítani az érthetőség kedvéért — ahogy a sajtótájékoztatón elhangzott, tú­róscsuszára és bablevesre —, hi­szen csak így lehet valós képet alkotni. Nyilvánvaló az is, hogy a számítások a beszerezhető ol­csóbb áruféleségeket, így vitami­nok esetében valószínűleg nem a kivit, hanem a céklát veszik ala­pul. Az úgynevezett élelmiszer­­kosárba az eddigi 15 helyett 250- féle olcsó, de egészséges tápanya­gokat tartalmazó cikk kerül. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a KSH 1991-től új módszer­rel kísérli meg nyomon követni a kiskereskedelmi forgalom ala­kulását. Tekintettel arra, hogy az országban a százezret közelítő számú bolt és vendéglátóhely rendszeres, havonkénti teljes kö­rű megfigyelése gyakorlatilag le­hetetlen, csak minden hatodik üz­letet vonnak be a megfigyelésbe, légy úgynevezett reprezentatív min­tafelvételre alapozott adatgyűj­tés segítségével. A közel 15 ezer üzletet postai úton kérik fel az adatszolgáltatásra. 1990-ben hat százalékkal csök­kent a kiskereskedelmi forgalom. Ez vonatkozik az élelmiszerekre, az élvezeti cikkekre, a ruházati és a vegyes iparcikkekre és a ven­déglátásra egyaránt. A hazai vá­sárlóerő szűkülését a nemzetközi idegenforgalomban érkező 37 mil­lió külföldi vásárlásai sem ellen­súlyozták, sokra lebontott, 1991. január 27-i létminimum-számításával össze­hasonlítani. Az MO vonalvezetése ellentétes a környezeti érdekekkel A Voks Humana Mozgalom a természeti, környezeti érdekekkel ellentétesnek tartja a XVIII. ke­rületi Péterhalmi parkerdőn át­vezető, nagy forgalmú MO-ás út­vonal tervét. Ökológiai válság­gal fenyegető korunkban alapve­tően fontos természeti értékeink megóvása, így az is, hogy a fő­városban még fellelhető parker­dők védelmet kapjanak, háborí­tatlanul fejlődhessenek. Nyilatkozat A Magyar Nemzet 1991. január 29-i számának a Belügyminiszté­rium problémáival foglalkozó cikke olyan valótlan és félreve­zető híradást tartalmazott, ame­lyet nem lehet kiigazítás nélkül hagyni. Eszerint a belügyminisz­ter úr hivatalának irattárába, a sok kérelmező helyett, csak egy­valakinek ad kutatási engedélyt: „Királyi” (így!) Tibornak, akiért az Akadémia elnöke garanciát vállalt. A valóságban az történt, hogy a miniszter úr az Akadémiá­tól segítséget kért a beérkező ku­tatási elképzelések szakmai elbí­rálásához. Mivel az Akadémiának van egy olyan külön elnöki bi­zottsága, amely a miniszterelnök úr felkérésére alakult, abból a célból, hogy utolsó évtizedeink történetének átfogó, tudományos igényű, szervezeti feltárásával foglalkozzék, a segítségnyújtás leghelyesebb módjának az lát­szott, hogy ez a jelenkortörténeti bizottság, illetve — közelebbről — annak egyik munkabizottsága vizsgálja­ meg azokat a kutatási elképzeléseket, amelyeket a bel­ügyminiszter úr szakmai vélemé­nyezésre megküld. Erre fel­ is kértük a bizottság elnökét, Király Tibor akadémikust, egyetemi ta­nárt, akinek köztiszteletben álló és feddhetetlen személyisége, a bizottság többi, neves szakmai képviselőjével együtt, valóban biztosíték ennek az ügynek fele­lősségteljes intézésére is. A bi­zottság fő feladata azonban to­vábbra is saját kutatásainak foly­tatása marad, amelyeket termé­szetesen nem elnöke végez majd egy személyben és személyesen, és amelyek zavartalan lebonyolítása érdekében a kormány biztosítja a felelős megbízottak betekintését minden szükséges forrásanyagba. Komoly és felelősségteljes ügyeikről van szó. Ilyennek kell — kellene — lennie a róluk szóló híradásnak is. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke * A BM sajtótitkárság közlemé­nye: Felhívjuk az érdekeltek fi­gyelmét, hogy kutatási kérelmek­kel változatlanul a Belügyminisz­tériumhoz kell fordulni. A bel­ügyminiszter a Király Tibor aka­démikus vezette Jelenkori Tör­téneti Bizottság véleményét meg­ismerve gyakorolja a 118/1989. (XI. 22.) MT rendeletben megha­tározott jogát és engedélyez ku­tatásokat a kutatási korlátozás alá vont anyagokban. 3 család típus családtagok létminimuma eszesen egy IS . Egyedülálló nő 9659 Ft nyugdíjas nő 7726 Ft férfi 9677 Ft nyugdíjas férfi 7741 Ft Anya+1 gyerek 7876 Ft-t-6509 Ft Házaspár 9876 Ft 17894 Ft Nyugdíjas házaspár 6301 Ft+6315 Ft Házaspár+1 gyerek 7367 Ft-f­ 7385 Ft+6006 Ft Anya+2 gyerek 7367 Ft+2X 6000 Ft Házaspár+2 gyerek 7177 Ft+7195 Ft+1X 5816 Ft Házaspár+3 gyerek 7047 Ft+7065 Ft+3X 6680 Ft 0059 Ft 7726 Ft 9677 Ft 7741 Ft 14 385 Ft 15 770 Ft 32 616 Ft 20 752 Ft 10 367 Ft 25 992 Ft 31 152 Ft 9659 Ft 7726 Ft 9677 Ft 7741 Ft 7192 Ft 789$ Ft 6308 Ft 6917 Ft 6456 Ft 6498 Ft 6230 Ft Míg 1990 utolsó negyedévében a létminimum árszínvonal-növeke­dése csupán 2,3 százalékos volt, a januári áremeléseket joggal ne­vezhetjük már-már sokkolónak. Január első hetében a létmini­mum 38 forinttal, vagyis 0,6 szá­zalékkal, majd a következő héten 317 forinttal, azaz 5,1 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a január 14-i kormánykommüniké bejelen­tette a közlekedés, telefon és ener­giaköltség növekedését, amely a fent közölt létminimumban még nem szerepel. Tudnunk kell, hogy csupán az energiaárak növekedé­se tudható be a fogyasztási ártá­mogatások csökkentésének, a lét­minimumban szereplő további nö­vekedés kimondottan az infláció­nak­­tulajdonítható. A költségve­tésben szereplő 3,5 százalékos fo­gyasztói ártámogatás kivonása a létminimum ez év végére várha­tó összegéhez képest további 14 százalékos növekedést eredmé­nyezhet a létminimum szintjén — állítják az Újpesti Családsegítő Központ szakemberei. (halter)

Next