Magyar Nemzet, 1991. szeptember (54. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

HÉTFŐ, 1991. szeptember 2. HAZAI TUDÓSÍTÁSOK MAGYARORSZÁG, SZEPTEMBER 1. A BEKÖSZÖNŐ ŐSZ s az ezzel járó tanévkezdés a gyerekekre irányította a figyelmet a legmagasabb szinten is. Az ország majd' mindegyik iskolájában megtartották a tanévnyitó ünnepségeket, melyek sorában idén kiemelt helyet kaptak az újra működésbe lépő egyházi iskolák ün­nepélyei. A Pápai Református Kollégium évnyitóján An­tall József miniszterelnök az egyházak szerepét hangsú­lyozta a megújuló magyar oktatásügyben, s ezt mi sem bi­­­zonyítja jobban, mint például a Soproni Evangélikus Gimnázium, amelyik 43 év után idén nyitja meg kapuit újból evangélikus iskolaként, s idén kezdheti meg széles körű működését a Kecskeméti Református Kollégium is. Örvendetes tény, hogy Szlovákiában magyar ajkú diákok számára magángimnázium nyílt, s a bajban csekélyke jót jelent az is, hogy Mohácson - a zágrábi kormánnyal egyeztetve - ideiglenes oktatást szerveznek horvátországi gyerekek részére. Elszomorító viszont, hogy többszáz kisgyermeknek kell nap mint nap az iskolához vezető utat menekülttáborok sátraiból megtenni. Az iskola pedig szent: „szent kell legyen, ami az embert, az életet s a köz­jót szolgálja”. Ezt már Tőkés László nagyváradi reformá­tus püspök mondta a békéscsabai tanítóképző főiskola tanévnyitóján. E tanintézmény félezer diákjából mintegy félszáz kárpátaljai és erdélyi tanítójelölt válallta, hogy amit tanul, otthon hasznosítja. MIKÖZBEN DÉLI HATÁRAINKON tovább dö­rögtek a fegyverek, a kisgazdák szombati nagygyűlésén új európai békerendet sürgetett a pártelnök, Torgyán Jó­zsef, aki a tőle megszokott vehemenciával amellett kar­doskodott szónoklatában: „Figyelmeztetjük a Nyugatot, hogy az új békerend kialakításánál nem hagyhatják fi­gyelmen kívül az itt élő nép akaratát. Ahogy a gyerekek elmehetnek szüleik sírjához, a zsidók a jeruzsálemi sira­tófalhoz, úgy minket is megillet a jog, hogy leboruljunk és kizokogjuk magunkat a mi trianoni siratófalunknál" - fogalmazott ekképp a pártvezér. Aki arra is rávilágított mondandójában, hogy a rendszerváltás pillanatában még hatalmon volt kommunisták történelmi lehetőséget sza­lasztottak el, amikor nem jelentettek gazdasági csődöt. Akkor ugyanis - érvelt- a nyugati államoknak még érde­kük volt, hogy megakadályozzák országunk gazdasági összeomlását, az elbukott szovjet puccs után azonban már nem fűződik ehhez érdekük... TUDVALEVŐ: MINDEN CSODA HÁROM NA­PIG TART, s egyszer minden botránynak vége szakad. Trónfosztás és újrakoronázás helyszíne volt szombaton éjjel, szinte az utolsó előtti pillanatban Békéscsaba, ahol az alkalmi zsűri egyszer és mindenkorra kihirdette: ki ör­vendhet ezentúl a Magyarország szépe címnek, ki lehet legalább a koronamásolat boldog birtokosa, míg a kegy­­vesztett királynő vissza nem szolgáltatja a valódi koronát. Tanulságként szolgálhat, hogy ha utolsókból nem is, de harmadikokból lehetnek elsők, s képviselhetik hazánkat december 28-án a világ szépeinek versengésében, az él­vonalban. (KB.­8.N.) Szabad György és Szűrös Mátyás beszéde Szomorú bányásznap (MTI) Válságos időszakot él át a hazai szénbányászat, a bányaválla­latok egy része ezért nem is tudta saját erőforrásából előteremteni a megérdemelt munkáért járó hagyo­mányos bányásznapi hűségjutalmat - jellemezte az iparág helyzetét Szabad György, az Országgyűlés elnöke azon az ünnepségen, ame­lyet szombaton Tatabányán rendez­tek a bányásznap és az európai vá­rosok találkozójának alkalmából. Bejelentette: ezeknél a vállalatok­nál sem maradt el a hűségpénz kifi­zetése, mert a kormány hitelt adott erre a célra a gondokkal küszkö­­dőknek. Beszédében mérleget vont az or­szággyűlés csaknem másfél éves munkájából. A legfontosabbak kö­zött említette a törvényhozás új rend­szerének kialakítását, a szovjet típu­sú közigazgatási intézmények felszá­molását és a demokratikus önkor­mányzatok létrehozását. A törvények egész sorát kellett megalkotni, hogy kiépüljön a jogállamiság és megszi­lárduljanak keretei. Sok bírálat éri az országgyűlés munkáját - mondotta a szónok -, kifogásolják, hogy naphosszat part­talan vita folyik, elsikkad a lényeg a politikai szempontok útvesztői­ben. Csakhogy akik ezt mondják, elfelejtik, hogy a nézeteltérések, a szenvedélyes viták a demokrácia jegyében fogannak és jó döntések­hez vezetnek. Számtalan törvény­­módosító javaslatot terjesztenek be a képviselők, ez is bizonyítja: a tes­tület nem gombokat nyomogató szavazógépként működik, hanem gondosan mérlegel. A választópol­gárok természetesen lehetnek elé­gedetlenek a parlament teljesítmé­nyével, de két és fél év múlva lehe­tőségük lesz új országgyűlés vá­lasztására, addig azonban döntéseit, törvényeit tiszteletben kell tartani és támogatni végrehajtását. Arra hívta fel a figyelmet: a sikeres or­szágok mindegyike a parlamenti demokrácia megteremtésének kö­szönheti fejlődését. Úgy vélekedett: ha Magyarorszá­gon továbbra is érvényesül az alkot­mányos rend és a parlamenti demok­rácia, akkor nem következhet be olyan válság, amiből ne tudnánk ki­lábalni. * A bányászat sorsáról lehet és kell is a piaci szempontok alapján dönteni, de bűnös és felelőtlen poli­tika lenne, ha hasonló meggondolá­sokból hagynánk ellehetetlenülni a bányászokat. Ezt hangsúlyozta Szű­rös Mátyás, a parlament alelnöke szombaton Várpalotán, a Veszprémi Szénbányák Vállalat központi bá­nyásznapi ünnepségén. Majd így folytatta: a szerkezet-átalakítás so­rán szüksége van a bányászatnak a költségvetési segítségre, ez nem ala­mizsna, hanem a társadalom jól fel­fogott érdekében hozott áldozat. Rá­mutatott: a bányászoknak már ele­gük van az „egyszer fent, másszor lent”-ből. Az átgondolatlan, egyre változó energiapolitikai koncepciók ugyanis a hazai bányászkodást vagy a külgazdasági körülmények alaku­lása elleni gyógyírnak szánták, vagy pedig elsorvasztásra ítélték. Ettől a csapongástól leginkább a bányászok szenvedtek, akiknek szakmájuk nemcsak munkát, hanem hivatást, kötődést, életformát is jelent. A parlament alelnöke úgy látja: a szerkezet-átalakítás során a munká­sok tömegei vesztik el a megélhetés biztosnak tűnő talaját talpuk alól. Megítélése szerint ebben a folyamat­ban az lehet a legborzasztóbb, ha ter­­vezhetetlenné válik a jövő. Ha széles tömegek önnön trzstdogulásába vetett hite elveszik, akkor a társadalom egészének felemelkedése sem való­sulhat meg - hangoztatta.­­ A negyvenegyedik bányásznap Baranya megyei központi ünnepsé­gét szombaton tartották meg a pécsi ifjúsági házban. A Mecseki bánya­medence mintegy tízezer szén-, érc- és aknamélyítő bányászának képvi­seletében megjelenteket dr. Krippl Zoltán, Pécs megyei jogú város pol­gármestere köszöntötte, majd Dániel Pál, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium nevében átadta a bányá­szati és bányamentő szolgálatban el­töltött évekért járó elismeréseket és kitüntetéseket. Pécsett és Komlón, Baranya két legnagyobb, bányászok lakta tele­pülésén főleg a gyermekeknek kí­náltak szórakoztató programokat, mert az ünnepet beárnyékolta az au­gusztus 9-ei Béta-aknai sújtólégrob­­banás kilenc bányászhalottjának szomorú emléke. Az eredetileg terv­be vett zenés műsorok ezért el is maradtak, nem tartják meg a hagyo­mányos, szeptember első vasárnapi komlói utcabált sem. A szombat esti órákban a Pécs határában fekvő Csertetőn és Kom­lón megkoszorúzták a bányászmártí­rok emlékműveit, majd tűzijáték kez­dődött a negyvenegyedik bányász­nap tiszteletére. * Öt, magát baloldalinak valló párt, illetve társadalmi tömörülés országo­san ismert vezetőinek - Bátonyi Sán­dor (Szolidaritási Szakszervezeti Munkásszövetség), Csintalan Sán­dor (Magyar Szocialista Párt), Kővár Gyula (Független Magyar Demokra­ta Párt), Rajnai Zoltán (Vállalkozók Pártja) és Zenkovics Zoltán (Munka­­nélküliek és Álláskeresők Egyesüle­tének Országos Szövetsége)­­ rész­vételével politikai fórumot rendeztek vasárnap Tatabányán. Az „egységben az erő” jelszóval a 40 bányásznap programja közt sze­replő eszmecserén a munkások, mun­kavállalók mai és jövőbeni helyzeté­ről, érdekvédelméről esett elsősorban szó. Az írásban leadott, illetve a hely­színen feltett kérdések egyetlen téma­körre, az ország politikai és gazdasá­gi helyzetére irányultak. A fórum va­lamennyi meghívott vendége egy­hangúlag és örömmel nyugtázta, hogy a rendszerváltást megelőző és követő politikai-társadalmi változá­sok ez idáig békés körülmények kö­zött zajlottak le. Valamennyien fáj­lalták ugyanakkor, hogy a gazdaság­ban a választások előtti ígérgetések és az azt követő intézkedések szinte semmi olyan eredményt nem hoztak ez idáig, ami Magyarország lakossá­ga nagyobb része, a munkások - le­gyen az bányász vagy egyetemi tanár - érdekeit szolgálná. Gyorsuló infláció, kiüresedett Kupa-program? Az SZDSZ tanácsa a válság kezeléséről (MTI) A liberális alternatíva cí­met viselő - első változatában még tavasszal készített - programterveze­tet vitatta meg szombati ülésén az SZDSZ Országos Tanácsa, össze­gezve az egyes helyi szervezetek ré­széről a programhoz beérkezett véle­ményeket és állásfoglalásokat. A tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón a szabad demokra­ták gazdasági szakértői, Bauer Ta­más és Tardos Márton elmondták: a párt tagsága örömmel fogadta a vál­ságkezelő programot, annál is in­kább, mert - véleményük szerint - egyre nyilvánvalóbb, hogy a Kupa­fél­e gazdasági koncepció kiürese­dett s alkalmatlan a felemelkedés beindítására. Bauer Tamás ugyan utalt arra, hogy közzététele idején a Kupa-program az SZDSZ elképze­léseivel rokon célkitűzéseket tartal­mazott, ám - tette hozzá - mostanra bebizonyosodott: az ésszerű és szük­séges gazdasági intézkedéseket a kormány sorra alárendeli a hatalmi, politikai vagy éppen ideológiai szempontoknak. A konkrét gazdasági program­pontokról szólva a szabad demokra­ta politikusok elmondták: az SZDSZ-tagság körében, illetve az Országos Tanács vitájában is a tu­lajdonviszonyok átalakításának kér­dése volt a központi téma. Az SZDSZ vezető testülete egyöntetű­en azt az álláspontot képviseli - mint erről Bauer Tamás beszámolt -, hogy meg kell teremteni a priva­tizáció olyan formáit, amelyek a belföldi vállalkozók bekapcsolódá­sára is lehetőséget kínálnak az áta­lakulásai folyamatban. Hasonlóan fontosnak ítélik a dolgozói részvé­nyek, az állampolgári vagyonje­gyek forgalomba kerülését, és mindemellett nagy szerepet szán­nak az intézményi, önkormányzati tulajdonlásnak. Már az újságírók kérdéseire vála­szolva Bauer Tamás annak a vélemé­nyének adott hangot: a gazdaság je­lenlegi mutatói korántsem olyan po­zitívak, mint azt a kormányszóvivői tájékoztatón beállítják. Cáfolta azt az e heti kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott megállapítást, miszerint az infláció gyorsulásának üteme megtorpant. Kifejtette: az infláció mértéke kizárólag az előző év azonos időszakával vethető össze, márpedig eszerint az infláció egyértelműen gyorsult Magyarországon. Tardos Márton viszont arra hívta fel a figyel­met: a kárpótlás elhúzódó folyamata bizonytalanságot, számos tisztázat­lan rendelkezése pedig zűrzavart idézhet elő a gazdaságban. A kisgazdák elképzelése a rendszerváltásról Torgyán József Hajdúnánáson (MTI) A Független Kisgazda­­párt minden körülmények között végrehajtja az elmaradt politikai és gazdasági rendszerváltást, s ez lesz a közelgő koalíciós tárgyalások központi kérdése is - hangoztatta Torgyán József pártelnök szomba­ton délután Hajdúnánáson, az FKGP hajdúsági kerületi nagygyű­lésén. Torgyán kijelentette: pártja csak akkor érdekelt bármilyen tárgyalásban, ha az meghozza a tényleges rendszerváltást a jelenle­gi reformkommunista irányítás he­lyett. A Független Kisgazdapárt el­nöke szerint ugyanis mind a politi­kában, mind a gazdaságban, de - mint kiemelte - eddig a külpoliti­kában is reformkommunista irány­zatok érvényesültek. Utóbbi kap­csán - a résztvevők nagy tetszés­­nyilvánítása mellett - kijelentette: összeomlott a trianoni békerend­szer, amelyet nem mi találtunk ki, hanem szenvedő alanyai voltunk. Határaink mentén dörögnek a fegy­verek, ami új európai békerendet sürget. A kisgazdapárti elnök üdvözölte, hogy a Szovjetunióban elbukott a puccskísérlet, amivel hazánkban is megszűnt a bolsevista restauráció le­hetősége. Pártja azért kommentálta a többi pártnál erőteljesebben a szov­jetunióbeli eseményeket, mert egy esetleges hazai visszarendeződés esetén a Független Kisgazdapártot érintették volna leginkább a tömeges letartóztatások. Torgyán József a továbbiakban a gazdasági rendszerváltás mielőbbi megkezdését s ennek során adósság­állományunk újfajta kezelését sür­gette. Kijelentette: nincs olyan or­szág, amelyik a világbanki ajánlások betartásával gazdaggá lett volna, az ellenkezőjére viszont szép számmal akadt példa. Végül súlyos bűntettnek nevez­te, hogy a hatalom magára hagyta a parasztságot, s hagyta az agrárolló teljes szétnyílását. Szerinte ezt azért tehették meg, mert a paraszt­ság szétszórtan, elszigetelten él, s így a legkockázatmentesebb e ré­teg érdekeinek figyelmen kívül ha­gyása. A Független Kisgazdapárt viszont fő bázisának tekinti a pa­rasztságot, amelynek megsegítése a magyarság létének biztosítéka is - mondta Torgyán József Hajdúdá­­náson. A kisgazdapárti elnök a nagy­gyűlést megelőzően újságírók kér­désére válaszolva mintegy 75 ezer­re becsülte pártja jelenlegi taglét­számát. Pontos adatot csak a közel­gő tagrevízió után mondhat, amely­re várhatóan még ez év őszén kerül sor. A miniszterelnök látogatása a törökkoppányi táborban Az ifjúság elégedetlensége jogos és természetes A törökkoppányi ifjúsági tá­borba látogatott el szombaton An­tall József miniszterelnök. A hír hallatán sokakban felvetődött, ho­gyan, miért került ebbe az eldugott somogyi kis faluba ez a tábor? A szép, valóban vadregényes táj adja a magyarázatát, amelyet a közeli Karádon tartózkodó Gárdonyi Géza is megjelenített regényeiben. Ta­kács Gyula is megénekelt versei­ben, s megörökítette vásznain Rusznay, Rippl-Rónai. Nyolcvan vidám lány és fiú fo­gadta a miniszterelnököt és a kísé­retében levő Boros Péter külügymi­nisztert. A gyerekek ruhája, visel­kedése nem árulkodott arról, ami az élet perifériájára sodorta őket, hogy állami gondozottak, otthonta­lanok, veszélyeztetettek. A Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Ka­mara jelen lévő elnöke, dr. Orbán István országos adatokkal is megis­mertette a miniszterelnököt: a ha­táskörükbe tartozó gyerekeknek 29 százaléka nem tanul tovább, 26 százalékának nincs munkahelye, tavaly 224 újszülött nem került a családjába. A tábor vezetőivel, szeretőivel folytatott eszemecserén hamarosan a megoldásra váró gondok kerültek te­rítékre. Az például, hogy a most ké­szülő jogszabályok nem jelentőségé­nek megfelelően kezelik az önkor­mányzatok és a gyermekvédelem vi­szonyát. A gyámügyi igazgatás, ne­velési intézmények irányítása, fel­ügyelete szétforgácsolódik. Az e te­rületen dolgozó szakemberek, peda­gógusok azt szeretnék, ha megvaló­sulna a centrálisan irányított megyei család-, gyermek- és ifjúságvédelmi igazgatóságok létrehozása - árva­szék, a gyámszék, a gyámpénztár egységében. Az állam sokat áldoz e feladatra, de például ma a család- és ifjúságvédelemre szánt összegeknek mintegy 30-40 százalékát más célok­ra költik. Szó esett arról is: a nevelés, em­berformálás eredményessége nem­csak anyagiakon múlik. Új formák­nak, módszereknek is függvénye. Antall József megemlítette: gon­dolkozni kellene azon, hogyan le­hetne az ifjúsági otthonokat és a szociális otthonokat közelebb hoz­ni egymáshoz. A pedagógia, a pszi­chológia jól ismeri: a fiatalok vágynak idősebb pártfogóra, aki a nagypapa, nagymama szerepét be tudná tölteni az életükben. Az idő­sebbek igénylik a fiatalok társasá­gát, öreg napjaikat megszínesítené, ha ez a „fogadott unoka” időnként meglátogatná őket, átadhatnák neki élettapasztalataikat, segíthetnék a felnőtt társadalomba való beillesz­kedését. A jelen lévő újságíróknak arra a kérdésére, helyén van-e nálunk ma az ifjúságpolitika, Antall József így válaszolt: - A kormányban ma külön állam­titkár foglalkozik az ifjúságpolitiká­val, a gyermek- és ifjúságvédelem­mel. Az e területhez kapcsolódó ala­pítványokat is megkülönböztetett módon támogatjuk. A minisztériu­mok - a Művelődési, a Népjóléti, a Munkaügyi - szintén sok feladat megoldását vállalják magukra, éppen ezért nem tartjuk célszerűnek egy if­júsági minisztérium felállítását. Mű­ködik az érintett tárcák bevonásával egy ifjúságpolitikai kabinet, amely­nek az elnöke Für Lajos honvédelmi miniszter. Nem azért ő a vezetője - jegyezte meg -, mert militarista ne­velésben akarjuk részesíteni az ifjú­ságot, hanem azért, mert Für Lajos tapasztalt tanár, nevelő is. Tény, ma az ifjúságot sok gond gyötri, akárcsak a többi nemzedéket. Elégedetlensége jogos, természetes. Ebben az elégedetlenségben azonban van erő, tettrekészség is, hogy meg­változtassa maga körül a világot, sor­sának alakítását kezébe vegye. Jövő­jüket illetően ezért vagyok én opti­mista. (h-n) AZ ISKOLÁK KÖTELESSÉGE és ki­­váltképp az egyházi iskoláké ma az, hogy a béke, a megértés, a másság elfogadásának szellemét hirdessék, egyúttal az ország bel­ső békességének megteremtésére törekedjenek - mondotta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság el­nöke vasárnap Vácott, a Nagy­templom téren, ahol a városi tan­évnyitó ünnepség megnyitóján vett részt. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti minisz­ter vasárnap délután felavatta a salgótarjáni Szent Lázár kórházi kápolnát. BUDAPESTRE ÉRKEZETT vasárnap a Dél-afrikai Köztársaság parla­menti delegációja, élén Louis le Grange elnökkel. Sajtótájékozta­tóján a dél-afrikai parlament elnö­ke kérdésre válaszolva kifejtette: a demokratizálódás útjára lépett Dél-afrikai Köztársaságnak szük­sége van új alkotmányra, meg kell változtatni az ország politi­kai-társadalmi berendezkedését, ehhez viszont igen sok informáci­óra, tapasztalatra van szükségük. MAGÁNGIMNÁZIUMBAN tanul­hatnak ezentúl a kisebbségi sor­ban élő magyar ajkú fiatalok a felvidéki Galántán. Szlovákia el­ső, nyolc évfolyamos, magyar tannyelvű magángimnáziumának iskolaavató ünnepségét ma, hét­főn 9 órakor tartják. Az Ország­­gyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága táviratban köszöntötte a galántai iskola megnyitását. A HUMANISTÁK VILÁGSZÖVETSÉ­GE és önálló tagozata, a Magyar Humanista Társaság közösen ren­dezett nemzetközi humanista szimpóziumának augusztus 30-i záróülésén résztvevők a követke­ző felhívást adták közre: Mi, kül­földi és magyar humanisták a leg­határozottabban állást foglalunk mindenféle: faji, felekezeti, gaz­dasági, politikai és szellemi egye­duralomra törekvő irányzat ellen; elítéljük a faji, felekezeti, nemzeti, nemzetiségi megkülönböztetést, el­nyomást, üldözést; javasoljuk: hu­manista szellemű államférfiak egy ártatlan, társadalmi, nemzetközi b­éketanácsot hozzanak létre a fegyveres konfliktusok megelőzése vagy elhárítása céljából. A HORVÁTORSZÁGI GYEREKEK ideiglenes iskolai oktatását szerve­zik meg Mohácson, a zágrábi kor­mány oktatásügyi miniszterhelyet­tesével történt megbeszélés alap­ján. A tanév a náluk megszokott időben, szeptember 9-én kezdő­dik. A város önkormányzata tan­termet biztosít e célra, a tanszere­ket pedig Horvátországból kapják. AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLLAL­KOZÁSOKRÓL rendezett szeminá­riumot szombaton Sopronban a Friedrich Ebert-alapítvány. A kon­ferencián részt vevő önkormány­zati politikusokat, gazdasági szakembereket német szakértők tájékoztatták az önkormányzati vállalkozások tapasztalatairól, va­lamint a Németországban műkö­dő önkormányzatok gazdasági te­vékenységének eredményeiről és buktatóiról. A LAKOSSÁGI TILTAKOZÁS ered­ményes volt: Veszprém önkor­mányzata pénteki közgyűlésén visszavonta azt a határozatot, amelynek értelmében, benzinkút építésére, az osztrák OMV cég részére eladta volna a legnépe­sebb lakótelep közepén az egyet­len szabad területet. TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉGET tartot­tak vasárnap Sopronban a Ber­zsenyi Dániel Evangélikus Gimná­ziumban, más nevén líceumban. Az intézmény aulájában felavat­ták a líceum II. világháborús áldo­zatainak emléktábláját, majd az evangélikus templomban az isten­tiszteletet követően nyitották meg ünnepélyesen az új tanévet. Az évszázados hagyományokat őrző líceumot 1948-ban államosították. Negyvenhárom év után az idei tanévtől ismét evangélikus iskola­ként működik.

Next