Magyar Nemzet, 1991. október (54. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

4 Magnumről Hazai tudósítások KEDD, 1991. október 1. MAGYARORSZÁG, SZEPTEMBER 30. ■ KÉT SZINTEN ZAJLANAK az eseményeit hazánk politi­kai életében: egyrészt a demokrácia mibenlétéről és mű­ködésének mikéntjéről folynak - olykor elméletinek tűnő - viták, másrészt a mindennapjainkat közvetlenül érintő törvények előkészítésén is dolgoznak a szakemberek. Egyelőre az előbbi szinthez tartozó események szere­pelnek a híradások élén: a mindmáig el nem csitult viták a Kánya-tanulmány ügyében, s a köztárasasági elnök jogkörét illető állásfoglalások. Ez utóbbival kapcsolat­ban a legilletékesebb, maga Göncz Árpád nyilatkozott meg a Századvég Politikai Iskola megnyitó ünnepségén; mint mondta, „még gondolkozik" azon, hogy újból meg­tagadja-e a miniszterelnöknek a tévé- és rádióalelnökök kinevezésére vonatkozó előterjesztését, vagy pedig jóváhagyja azt. Ha a megtagadás mellett dönt, az min­denesetre újabb jogi rejtvény elé állítja majd az alkot­mányjogászokat.­­Ha A SZAKSZERŰ ÉRDEKEGYEZTETÉSI technikák mű­ködtetését értjük a politika alatt, akkor kétségkívül van tanulnivalójuk közéletünk szereplőinek. Éppen e célból indul a mai naptól a fent említett Századvég Politikai Is­kola első kurzusa. A kérdés az, hogy képes lesz-e ez az - alapvetően balközép-liberális irányultságú — iskola minden politikai irányzat képviselőinek hasznosítható tudást nyújtani. A válasz igenlő, ha azt tekintjük, hogy csaknem minden jelentős hazai párt „beíratta" néhány káderét, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezzel egyidejűleg más hazai politikaelméleti műhelyek is lé­teznek Több hazai egyetemünkön folyik már például politológiai képzés, és szerveződik a Rabár Ferenc ne­vével fémjelzett kereszténydemokrata-jobbközép esz­­meiségű politikaelméleti iskola is. Akárhogy is, a politi­kai műveltség szintjének emelkedése csak használhat közéletünknek. Mi A TÖRVÉNYHOZÁS SZINTJÉN jelenleg nemigen örül­hetünk hasonló látványos eredményeknek. Az expóról szóló törvényt elképzelhetetlenül rövid idő alatt kell meg­hoznia az országgyűlésnek, így nyílt titok, hogy kedden a javaslat gyorsított eljárású tárgyalásáról döntenek majd a honatyák. ■ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY életbelépése is rendkívül sürgős lenne, de ehhez számos egészség­­ügyi jogász nem sok reményt fűz, elsősorban a célok tisztázatlansága láttán. Mint egyesületük hévízi tanács­kozásán kiderült, többen közülük azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán van-e még feltárható pénzügyi, szerve­zési tartalék az új biztosítási rendszerre való átálláshoz, az intézményeknek az átmeneti időszakban való folya­matos működtetéséhez. ■ A KISGAZDAPÁRT IGÉNYE a koalíciós megállapodás október 1­1-i újratárgyalására aligha jöhetett volna rosszabbkor, mint ebben az amúgy­ is túlfeszített munka­­tempójú, amúgy is vitákkal terhes időszakban. Az FKGP bejelentette, hogy novembertől nem tekintik a párt által delegáltaknak minisztereiket és államtitkáraikat, ameny­­nyiben nem kerül sor az újratárgyalásra. B. G A vagyonpolitikáról és a bíróságokról tárgyalt a parlament Torgyán önéletrajzot követel a frakciótagoktól (MTI) Gerbovits Jenőt, a Függet­len Kisgazdapárt alelnökét a párt par­lamenti frakciója akadályozta meg abban, hogy az Országgyűlés hétfői ülésnapjának kezdetén, napirend előtt felszólaljon. Erről maga az érin­tett számolt be. Mint mondta, való­színűleg, a „kvázi-koalícióról" kifej­tett gondolatai zavarták a frakciót. A Független Kisgazdapárt parla­menti képviselőcsoportjának hétfő délelőtti ülésén Böröcz István helyet­tes frakcióvezető ismertette azt a le­velet, amelyet Torgyán József pártel­nök küldött Pásztor Gyulának, vala­mint az erre it válaszlevelet Bár a két átirat pontos tartalma még mindig ismeretlen, Böröcz István annyit el­árult az MTI munkatársának, hogy azok a két héttel ezelőtti közös frak­ció- és elnökségi határozat végrehaj­tásának értelmezéséről szólnak, és a kérdéssel kapcsolatban közös egyez­tető ülések várhatók. A pártelnök a Parlament folyosóján az MTI munka­társának elmondta: az FKGP elnök­sége szerint az elnökségi tagoknak és a képviselőknek is meg kell felelniük az említett határozat által a párt ta­nácsadóival és szakértőivel szemben támasztott követelményeknek, azaz felül kell vizsgálni, hogy van-e a kép­viselők között volt MSZMP-, illetve KISZ-funkcionárius. Prepeliczay Ist­ván képviselőtársai nevében megdöb­bentőnek tartja Torgyán József leve­lét, amelyben a pártelnök önéletrajzot követel a frakció tagjaitól. „Alapve­tően az az álláspontunk, hogy amíg ennek a pártnak az elnöke, aki maga is országgyűlési képviselő, a mai na­pig nem tisztázta az ő ΙΠ/ΙΠ-as kap­csolatát és a vérbíróság munkájában való közreműködését, addig nincs er­kölcsi joga ahhoz, hogy bármit is követeljen”. Kupa Mihály képviselői mandá­tumának igazolásával kezdődött meg az Országgyűlés hétfői munkanapja. Mint ismeretes a pénzügyminiszter szerezte a legtöbb voksot a Borsod megyei 11. számú választókörzetben a közelmúltban megtartott időközi választáson. Még az érdemi munka előtt két, napirend előtti felszólalásra jelentke­zett képviselő kapott szót Csépe Bé­la (KDNP) az 1956-os magyar forra­dalom szovjetunióbeli megítélésének szentelt rövid okfejtést hangsúlyoz­va, hogy immár anakronisztikus a korábbi szovjet történetszemlélet ez­zel kapcsolatos álláspontja. G. Nagy­­né Maczó Ágnes független képviselő annak a véleményének adott hangot hogy a demokrácia válságban van Magyarországon, s ennek oka az MDF és az SZDSZ által kötött pak­tum. Megfogalmazása szerint a rend­szerváltás lassulásáért a paktumosok a felelősek, akik „törzsi háborújukba be akarják vonni az egész országot”. Ezek után a képviselőház tör­vényjavaslatok sürgősségi tárgyalá­sáról döntött Ennek értelmében a Ház sürgősséggel vette napirendjére az 1990. évi ideiglenes vagyonpoliti­kai elvek érvényének meghosszabbí­tásáról, valamint az 1991-1992. évi vagyonpolitika irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot Hasonló döntés született a mezőgaz­dasági termelők jövedelemkockázati alapjáról szóló törvénytervezet sür­gős tárgyalásának kérdésében is. Nem tűzte viszont napirendjére a Ház Wachster Tamás fiatal demokrata képviselő önállói indítványát amely arra vonatkozott hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja meg a Hon­védelmi Minisztérium gazdálkodását Ugyanakkor Balogh György, a Hon­védelmi Bizottság elnöke arról tájé­koztatta a képviselőket hogy ebben az ügyben levelet intézett az Állami Számvevőszék elnökéhez, s felkére a vizsgálat lefolytatására. Az expo sür­gősséggel történő megtárgyalásáról kedden döntenek a képviselők. Az ülésnap tárgysorozatának el­fogadása után - első napirendi pont­kánt - a képviselők megkezdték a bí­róságokról szóló 1972. évi törvény módosítására vonatkozó törvényjavas­lat tárgyalását Az előterjesztő, Balsai István igazságügy-miniszter előrebo­csátotta, hogy a tervezet nem irányoz elő alapvető, lényegi elemeket érintő változtatásokat a bírói szervezetben. A módosításokat összegezve el­mondta, hogy azok elsősorban a bírák önálló jogállását erősítik, valamint a bírósági vezetés legitimitását kívánják biztosítani.A Magyar Demokrata Fó­rum képviselőcsoportjának állásfoga­­lását kifejtő Kutrucz Katalin támoga­tásáról biztosította az előterjesztést, és szakmai érveket hozott fel ennek alá­támasztására. Hack Péter, a szabadde­mokrata frakció vezérszónoka ellen­ben bejelentette, hogy a legnagyobb ellenzéki párt ebben a formában nem tartja elfogadhatónak a törvényjavas­latot A képviselő ugyanis úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett módosítások nem biztosítják a bírói szervezet füg­getlenségét és túl nagy befolyást en­gednek az igazságügyi tárcának. A két vezérszónok után felszólaló Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a szabaddemokrata véleményre ref­lektálva megjegyezte, hogy ez idáig sem tapasztalt semmiféle kormányza­ti beavatkozást munkája során, és le­szögezte: a jövőben - ha esetleg tör­ténne is erre kísérlet - annak minden­képpen ellenáll.­ Kupa Mihály pénzügyminiszter hétfőn, a kora esti órákban a költség­­vetés és az államháztartási törvény módosítását előterjesztve számos, részben már korábban is ismert tá­mogató, kompenzációs intézkedést jelentett be az energiaár-emelések többletterheinek csökkentésére. Legyen-e expo? A budapestiek véleményét kérdezték (MTI) A Világkiállítási Programiroda felkérésére a Medián és a TRKI közvélemény-kutatást végzett arról, miként vélekednek a budapestiek a világkiállításról. Szeptember 25. és 27. között 300 fővárosi lakost kérdez­tek meg, a válaszolók nemük, életkoruk és iskolai vég­zettségük szerint a fővárosi lakosság tényleges összetéte­lét tükrözik. A vizsgálat eredményét hétfőn juttatták el az MTI-hez. A tavaly decemberi hangulati mélypont után 1991. tavasza fordulatot hozott. A budapestiek számottevő ré­sze elfogadta a vállalkozói alapon megrendezhető expo gondolatát, és ez megnövelte a rendezvény híveinek számát. Áprilisban a fővárosiak négyötöde mondta, hogy örülne a világkiállításnak, de májusban - a bécsi népszavazást követően - újabb fordulat történt, s a bu­dapestieknek már csak a két­harmada állt az expo mel­lé. Azóta ez az arány tovább csökkent, szeptember vé­gén a fővárosiak 59 százaléka mondta, hogy örülne a világkiállításnak. A nagyobb pártok támogatóinak többsége örülne a világkiállításnak: az MDF-szimpati­zánsok 78 százaléka, a Fidesz-szavazók 69 százalék, az SZDSZ pártiak 55 százaléka támogatja az expót. A budapestieknek csak kisebb része - 32 százalék - véli úgy, hogy a világkiállítás megrendezhető vállalko­zási befektetésekből, jelentős állami támogatás nélkül is. A fővárosiak 50 százaléka szerint a megrendezés csak az állami költségvetés nagy hozzájárulásával kép­zelhető el. A bécsi „nem“ döntés után határozottan megnőtt azoknak a száma, akik szerint Magyarország nem lesz képes megfelelően felkészülni a világkiállítás­ra. A budapestiek háromnegyede szerint a világkiállí­tással kapcsolatos döntésnek „már régen meg kellett volna születnie”, a legtürelmetlenebbek a Fidesz támo­gatói, a legtürelmesebbek az MDF-esek. A döntés kés­lekedéséért a budapestiek elsősorban - 72 százalék - a kormányt hibáztatják, de sokan - 46 százalék - beszél­tek az önkormányzat felelősségéről is. Az ellenzéki pár­tokat 22 százalék említette. A különböző szavazótábo­rok a felelősség megítélésében elég határozottan felso­rakoztak saját pártjuk mögött. Tanévkezdés Göncz megnyitotta a Századvég Politikai Iskolát Október 1-től több mint 50 leen­dő politikus kezdi meg tanulmányait a Századvég Politikai Iskolában, amelynek alapítói azt a célt tűzték maguk elé, hogy profi politikusokat képezzenek. Göncz Árpád köztársasági elnök azonban, ünnepi beszédében, a tőle megszokott közvetlenséggel frics­kát mutatott a professzionalizmus­nak. „A politika még csak-csak irá­nyítható - mondta -, de a társada­lom fejlődése öntörvényű ebben az átmeneti időszakban. Nem valljuk be, még önmagunknak sem, de nem mi irányítjuk a társadalmat, hanem az minket, gyakran anélkül, hogy tudnánk róla. A magyar nép általá­ban bölcsebb volt, mint politikusai, a fordulópontok, válságok alkalmá­val megtalálta helyi apostolait. El kell ismernünk, hogy ők a valódi irányítók és nem az országos apos­tolok. Persze - zárta gondolatait - ez semmit nem von le a professzio­nalizmus értékéből. Emellett azon­ban azoknak, akik politikusnak ké­szülnek, tudniuk kell, hogy szolgá­latot vállalnak, és fejet kell hajtani­uk a valóság és a társdalom előtt.” Ezt követve Stumff István igaz­gató rövid megnyitója, amelyben az iskola feladatáról, tanrendjéről szólt. „Gyakorlatorientált, pragma­tikus szemléletre nevelő oktatási programot dolgoztunk ki. Az iskola jelentőségét abban látom - mondta -, hogy egy politikailag semleges, tehát nem hatalmi helyzetben sajá­títhatják el a fiatalok az együttmű­ködés, a kompromisszumkészség, a tolerancia tudományát.” Az iskolában a professzionális po­litikai szerepekhez nélkülözhetetlen ismereteket oktatják, majd mint pél­dául politikaelméletet, választásszoci­ológiát, szociálpolitikát, kampányter­vezést és tömegkommunikációs visel­kedést A politikát, politizálást mint szakmát szeretnék elfogadtatni a tár­sadalommal, és mint mondták, igye­keznek visszaszerezni az emberek bi­zalmát. Megtudtuk, hogy az 54 hall­gató közül csupán 11 fizeti az 50 ezer forintos tandíjat, az alapítványok (el­sősorban a Századvég Alapítvány) mellett politikai pártok, szervezetek és vállalatok tették le a hallgatók he­lyett a tanulópénzt. (mucsányi) Antall üdvözlete az idősekhez (MTI) Antall József miniszterel­nök az Egyesült Államokból levél­ben intézett üzenetet az ország idős polgáraihoz az Idősek Világnapja al­kalmából. Ebben kifejtette: örömére szolgál, hogy éppen ezen a napon képviselheti hazánkat az ENSZ köz­gyűlésén New Yorkban. „Egy sors­verte generáció tagjait szeretném megszólítani a szerencsésebb, az if­jabb korosztályok nevében - írja a kormányfő. - A háborús nemzedéke­ket a békében nevelkedettek nevében üdvözölni, s arról biztosítani, hogy tudjuk mivel tartozunk. Súlyos a számla, hiszen elődeink adósságát is nekünk kellett magunkra vállalnunk, s bármilyen nehéz az ország gazdasá­gi helyzete, a hajlott korúak bizton­ságáról gondoskodni kívánunk. Nemcsak a gyerekeket, nemcsak a családokat jellemzi, a nemzetet is minősíti, hogyan is bánik az öregjei­vel. Milyen méltóságot, milyen élet­­körülményeket, milyen jövőt kínál nyugdíjas polgárainak. Képes-e fel­fedezni és használni az idős ember tapasztalatait, bölcsességét és tenni­akarását, vagy csak eltűri az öreg ember jelenlétét. Vele él, vagy csak mellette?! Számtalan példáját látjuk nemcsak a történelmünkben, hanem hétköznapi életünkben is, hogy az idős ember a társadalom erős motor­ja lehet. Olyan értékhordozó, amely idősen is támasza lehet a családnak, biztos alapzata az országnak. Az idős ember fontos örökséget hagy ránk, csak el kell tőle fogadni. Fogadják el ma köszönő - köszöntő - szavainkat, amikor idős honfitársainknak jó egészséget, és sok erőt kívánunk.“ Fidesz-PDSZ tanácskozás (MTI) A Fidesz politizálásában kitüntetett helyen szerepel az oktatás, mint az ifjúság egyik legsúlyosabb problémája - hangsúlyozta Deutsch Tamás a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselőivel folytatott hétfői megbeszélésen. Mint elmondta, tarthatatlan, hogy az új oktatási törvény még mindig nem készült el. Fontos, hogy a pedagó­­gustársdalomnak legyen bérbizton­sága. Nem értenek egyet viszont az­zal a javaslattal, hogy a pedagógusok bérét kötött normatívakért jelenítsék meg, az állami költségvetéstől kapott oktatási normatíván belül. A PDSZ országos választmánya úgy ítélte meg, hogy a munkatörvénykönyv tervezete a jelenlegi formájában nem elfogadható, mert csorbítja a munka­­vállalók jogait Egészségügyi jogászok szerint késni fog a TB-törvény (MTI) Súlyos feszültség húzódik az új rendszerű bizto­sítási feladatok és a hozzájuk rendelendő pénzügyi fedezet, valamint az igények és a lehetőségek között Ezt állapította meg dr. Hargitai Sándor, az Országos Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság helyettes főigazgatója az egészségügyi jo­gászok szervezete, a Mediuris hétfői, hévízi tanácskozásán. Elmondta: új típusú társadalombiztosításunk alapjainak formálása csak néhány hete kezdődött, megrajzolva a szak­mai, területi és regionális tagozódás körvonalait Különö­sen összetett feladatnak tűnik a balesetbiztosítás és egészen új követelményként jelentkezik a családbiztosítás ügye. A vitában résztvevők egyetértettek az egészségügyi biztosítás és az egészségügy finanszírozásának szétválasz­tásában, az új TB-törvény bevezetésének fokozatosságá­ban ,ám a célok tisztázatlansága láttán nem sok reményt ért a törvény januári életbeléptetéséhez. Többen két­ségbe vonták, hogy egyáltalán van-e még feltárható pénz­ügyi, szervezési tartalék az új biztosítási rendszerre való átálláshoz, az intézményeknek az átmeneti időszakban tör­ténő folyamatos működtetéséhez. A Művelődési Minisztérium közleménye (OM) A művelődési és közoktatá­si miniszter hétfőn kiadott határoza­tában elutasította a Világgazdaság Kft. fellebbezését amely, mint a saj­tó korábban hírül adta, a Világgazda­ság című napilap nyilvántartásával kapcsolatos eljárás felfüggesztésére, illetve a nyilvántartási okirat módo­sításának visszavonására irányult A határozat részletes, ötoldalas indoko­lást tartalmaz A művelődési minisz­ter határozata ellen a Fővárosi Bíró­ság előtt lehet keresettel élni. A Ma­gyar Gazdasági Kamarának a Világ­­gazdaság című lap folyamatos meg­jelenéséhez fűződő nyomás érdekére tekintettel az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható. Lakossági kérdések kereszttüzében a kárpótlás A kárpótlási törvénnyel kapcso­latban nem a kételyeimet hanem az örömeimet szeretném megosztani önökkel - mondta Sepsey Tamás ál­lamtitkár, a Kárpótlási és Kárrende­zési Hivatal elnöke, azon a lakossági fórumon, amelyet a ΧΠ. kerületi pol­gármesteri hivatalban rendeztek, s amelyre meghívást kapott Balsai Ist­ván igazságügyminiszter és Salamon László országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság elnöke is. - Szeretném, ha megértenék a tör­vényalkotók szándékát ha látnák azo­kat a lehetőségeket amelyek között a jogalkotó választhatott - mondta az államtitkár. A nemzetben gondolko­dók számára ez a megoldás volt de­mokratikus: az egyénekkel ilyen eset­ben nem lehet törődni, egyes csopor­tok nem kerülhetnek kivételezett helyzetbe. Ez a törvény rendezi a tulajdon­­viszonyokat, s mind a belföldi, mind a külföldi befektetők számára kedve­ző lehetőségeket biztosít Az állam­titkár a cseh és szlovák kárpótlási törvényt hozta fel példának annak il­lusztrálására, hogy a magyar törvény mennyivel kedvezőbb az állampol­gárok számára. „Nem nemzeti büsz­keségből mondom, hogy ez a kárpót­lási törvény megállja a helyét” - Higgyék el, milliókat ért sére­lem, ne érezzék magukat becsapva. Nem ez a kormány tehet arról, hogy ilyen gazdasági helyzet állt elő - foly­tatta Sepsey Tamás. - A kormány soha nem tagadta, hogy jogos tulajdonukat igényelnék vissza sokan, de nincs ak­kora összeg, amelyből teljes körűen kártalanítani lehetne a lakosságot A bevezető után az államtitkár nem győzött a zsúfolásig megtelt nagyteremben a lakossági kérdésekre válaszolni. Türelmesen igazította el a kérdezőket a négyzetméterek, négy­szögölök, adatszolgáltatói intézmé­nyek, papírok, igazolások, tanúk vilá­gában. A kérdéseket és a terem egy­­egy zugából felhangzó hozzászóláso­kat hallgatva el lehet képzelni: meg­annyi nehézsége támadhat annak, aki elszánja magát arra, hogy „beadja a papírokat”. (s. n.) Jövőre: ENSZ-EGB konferencia hazánkban Gerald Hinteregger, az ENSZ Eu­rópai Gazdasági Bizottságának főtitká­ra látogatást tett Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszternél. A tárgyalá­sok során egyetértettek abban, hogy a piacgazdaság felé haladó országosak hagyományaiknak és az Európai Gaz­dasági Közösséghez való csatlakozás­nak követelményeinek egyaránt meg­felelő iparpolitikát kell követniük és eh­hez idomuló iparpolitikai eszközökkel kell rendelkezniük. Ezért megállapod­tak abban, hogy a jövő év folyamán az ENSZ-EGB Magyarországon tartja konferenciáját, amelyre a már elfoga­dott öt tárgykör mellé felveszik az ál­lam iparpolitikai eszköztárát tárgyalási témaként. Bod Péter miniszter további ajánlásként az ezen országok mind­egyikének kulcskérdéseként számon­­tartott energetikát is Gerald Hintereg­ger figyelmébe ajánlotta.

Next