Magyar Nemzet, 1991. október (54. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
4 Magnumről Hazai tudósítások KEDD, 1991. október 1. MAGYARORSZÁG, SZEPTEMBER 30. ■ KÉT SZINTEN ZAJLANAK az eseményeit hazánk politikai életében: egyrészt a demokrácia mibenlétéről és működésének mikéntjéről folynak - olykor elméletinek tűnő - viták, másrészt a mindennapjainkat közvetlenül érintő törvények előkészítésén is dolgoznak a szakemberek. Egyelőre az előbbi szinthez tartozó események szerepelnek a híradások élén: a mindmáig el nem csitult viták a Kánya-tanulmány ügyében, s a köztárasasági elnök jogkörét illető állásfoglalások. Ez utóbbival kapcsolatban a legilletékesebb, maga Göncz Árpád nyilatkozott meg a Századvég Politikai Iskola megnyitó ünnepségén; mint mondta, „még gondolkozik" azon, hogy újból megtagadja-e a miniszterelnöknek a tévé- és rádióalelnökök kinevezésére vonatkozó előterjesztését, vagy pedig jóváhagyja azt. Ha a megtagadás mellett dönt, az mindenesetre újabb jogi rejtvény elé állítja majd az alkotmányjogászokat.Ha A SZAKSZERŰ ÉRDEKEGYEZTETÉSI technikák működtetését értjük a politika alatt, akkor kétségkívül van tanulnivalójuk közéletünk szereplőinek. Éppen e célból indul a mai naptól a fent említett Századvég Politikai Iskola első kurzusa. A kérdés az, hogy képes lesz-e ez az - alapvetően balközép-liberális irányultságú — iskola minden politikai irányzat képviselőinek hasznosítható tudást nyújtani. A válasz igenlő, ha azt tekintjük, hogy csaknem minden jelentős hazai párt „beíratta" néhány káderét, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezzel egyidejűleg más hazai politikaelméleti műhelyek is léteznek Több hazai egyetemünkön folyik már például politológiai képzés, és szerveződik a Rabár Ferenc nevével fémjelzett kereszténydemokrata-jobbközép eszmeiségű politikaelméleti iskola is. Akárhogy is, a politikai műveltség szintjének emelkedése csak használhat közéletünknek. Mi A TÖRVÉNYHOZÁS SZINTJÉN jelenleg nemigen örülhetünk hasonló látványos eredményeknek. Az expóról szóló törvényt elképzelhetetlenül rövid idő alatt kell meghoznia az országgyűlésnek, így nyílt titok, hogy kedden a javaslat gyorsított eljárású tárgyalásáról döntenek majd a honatyák. ■ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY életbelépése is rendkívül sürgős lenne, de ehhez számos egészségügyi jogász nem sok reményt fűz, elsősorban a célok tisztázatlansága láttán. Mint egyesületük hévízi tanácskozásán kiderült, többen közülük azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán van-e még feltárható pénzügyi, szervezési tartalék az új biztosítási rendszerre való átálláshoz, az intézményeknek az átmeneti időszakban való folyamatos működtetéséhez. ■ A KISGAZDAPÁRT IGÉNYE a koalíciós megállapodás október 11-i újratárgyalására aligha jöhetett volna rosszabbkor, mint ebben az amúgy is túlfeszített munkatempójú, amúgy is vitákkal terhes időszakban. Az FKGP bejelentette, hogy novembertől nem tekintik a párt által delegáltaknak minisztereiket és államtitkáraikat, amenynyiben nem kerül sor az újratárgyalásra. B. G A vagyonpolitikáról és a bíróságokról tárgyalt a parlament Torgyán önéletrajzot követel a frakciótagoktól (MTI) Gerbovits Jenőt, a Független Kisgazdapárt alelnökét a párt parlamenti frakciója akadályozta meg abban, hogy az Országgyűlés hétfői ülésnapjának kezdetén, napirend előtt felszólaljon. Erről maga az érintett számolt be. Mint mondta, valószínűleg, a „kvázi-koalícióról" kifejtett gondolatai zavarták a frakciót. A Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportjának hétfő délelőtti ülésén Böröcz István helyettes frakcióvezető ismertette azt a levelet, amelyet Torgyán József pártelnök küldött Pásztor Gyulának, valamint az erre it válaszlevelet Bár a két átirat pontos tartalma még mindig ismeretlen, Böröcz István annyit elárult az MTI munkatársának, hogy azok a két héttel ezelőtti közös frakció- és elnökségi határozat végrehajtásának értelmezéséről szólnak, és a kérdéssel kapcsolatban közös egyeztető ülések várhatók. A pártelnök a Parlament folyosóján az MTI munkatársának elmondta: az FKGP elnöksége szerint az elnökségi tagoknak és a képviselőknek is meg kell felelniük az említett határozat által a párt tanácsadóival és szakértőivel szemben támasztott követelményeknek, azaz felül kell vizsgálni, hogy van-e a képviselők között volt MSZMP-, illetve KISZ-funkcionárius. Prepeliczay István képviselőtársai nevében megdöbbentőnek tartja Torgyán József levelét, amelyben a pártelnök önéletrajzot követel a frakció tagjaitól. „Alapvetően az az álláspontunk, hogy amíg ennek a pártnak az elnöke, aki maga is országgyűlési képviselő, a mai napig nem tisztázta az ő ΙΠ/ΙΠ-as kapcsolatát és a vérbíróság munkájában való közreműködését, addig nincs erkölcsi joga ahhoz, hogy bármit is követeljen”. Kupa Mihály képviselői mandátumának igazolásával kezdődött meg az Országgyűlés hétfői munkanapja. Mint ismeretes a pénzügyminiszter szerezte a legtöbb voksot a Borsod megyei 11. számú választókörzetben a közelmúltban megtartott időközi választáson. Még az érdemi munka előtt két, napirend előtti felszólalásra jelentkezett képviselő kapott szót Csépe Béla (KDNP) az 1956-os magyar forradalom szovjetunióbeli megítélésének szentelt rövid okfejtést hangsúlyozva, hogy immár anakronisztikus a korábbi szovjet történetszemlélet ezzel kapcsolatos álláspontja. G. Nagyné Maczó Ágnes független képviselő annak a véleményének adott hangot hogy a demokrácia válságban van Magyarországon, s ennek oka az MDF és az SZDSZ által kötött paktum. Megfogalmazása szerint a rendszerváltás lassulásáért a paktumosok a felelősek, akik „törzsi háborújukba be akarják vonni az egész országot”. Ezek után a képviselőház törvényjavaslatok sürgősségi tárgyalásáról döntött Ennek értelmében a Ház sürgősséggel vette napirendjére az 1990. évi ideiglenes vagyonpolitikai elvek érvényének meghosszabbításáról, valamint az 1991-1992. évi vagyonpolitika irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot Hasonló döntés született a mezőgazdasági termelők jövedelemkockázati alapjáról szóló törvénytervezet sürgős tárgyalásának kérdésében is. Nem tűzte viszont napirendjére a Ház Wachster Tamás fiatal demokrata képviselő önállói indítványát amely arra vonatkozott hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja meg a Honvédelmi Minisztérium gazdálkodását Ugyanakkor Balogh György, a Honvédelmi Bizottság elnöke arról tájékoztatta a képviselőket hogy ebben az ügyben levelet intézett az Állami Számvevőszék elnökéhez, s felkére a vizsgálat lefolytatására. Az expo sürgősséggel történő megtárgyalásáról kedden döntenek a képviselők. Az ülésnap tárgysorozatának elfogadása után - első napirendi pontkánt - a képviselők megkezdték a bíróságokról szóló 1972. évi törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását Az előterjesztő, Balsai István igazságügy-miniszter előrebocsátotta, hogy a tervezet nem irányoz elő alapvető, lényegi elemeket érintő változtatásokat a bírói szervezetben. A módosításokat összegezve elmondta, hogy azok elsősorban a bírák önálló jogállását erősítik, valamint a bírósági vezetés legitimitását kívánják biztosítani.A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának állásfogalását kifejtő Kutrucz Katalin támogatásáról biztosította az előterjesztést, és szakmai érveket hozott fel ennek alátámasztására. Hack Péter, a szabaddemokrata frakció vezérszónoka ellenben bejelentette, hogy a legnagyobb ellenzéki párt ebben a formában nem tartja elfogadhatónak a törvényjavaslatot A képviselő ugyanis úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett módosítások nem biztosítják a bírói szervezet függetlenségét és túl nagy befolyást engednek az igazságügyi tárcának. A két vezérszónok után felszólaló Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a szabaddemokrata véleményre reflektálva megjegyezte, hogy ez idáig sem tapasztalt semmiféle kormányzati beavatkozást munkája során, és leszögezte: a jövőben - ha esetleg történne is erre kísérlet - annak mindenképpen ellenáll. Kupa Mihály pénzügyminiszter hétfőn, a kora esti órákban a költségvetés és az államháztartási törvény módosítását előterjesztve számos, részben már korábban is ismert támogató, kompenzációs intézkedést jelentett be az energiaár-emelések többletterheinek csökkentésére. Legyen-e expo? A budapestiek véleményét kérdezték (MTI) A Világkiállítási Programiroda felkérésére a Medián és a TRKI közvélemény-kutatást végzett arról, miként vélekednek a budapestiek a világkiállításról. Szeptember 25. és 27. között 300 fővárosi lakost kérdeztek meg, a válaszolók nemük, életkoruk és iskolai végzettségük szerint a fővárosi lakosság tényleges összetételét tükrözik. A vizsgálat eredményét hétfőn juttatták el az MTI-hez. A tavaly decemberi hangulati mélypont után 1991. tavasza fordulatot hozott. A budapestiek számottevő része elfogadta a vállalkozói alapon megrendezhető expo gondolatát, és ez megnövelte a rendezvény híveinek számát. Áprilisban a fővárosiak négyötöde mondta, hogy örülne a világkiállításnak, de májusban - a bécsi népszavazást követően - újabb fordulat történt, s a budapestieknek már csak a kétharmada állt az expo mellé. Azóta ez az arány tovább csökkent, szeptember végén a fővárosiak 59 százaléka mondta, hogy örülne a világkiállításnak. A nagyobb pártok támogatóinak többsége örülne a világkiállításnak: az MDF-szimpatizánsok 78 százaléka, a Fidesz-szavazók 69 százalék, az SZDSZ pártiak 55 százaléka támogatja az expót. A budapestieknek csak kisebb része - 32 százalék - véli úgy, hogy a világkiállítás megrendezhető vállalkozási befektetésekből, jelentős állami támogatás nélkül is. A fővárosiak 50 százaléka szerint a megrendezés csak az állami költségvetés nagy hozzájárulásával képzelhető el. A bécsi „nem“ döntés után határozottan megnőtt azoknak a száma, akik szerint Magyarország nem lesz képes megfelelően felkészülni a világkiállításra. A budapestiek háromnegyede szerint a világkiállítással kapcsolatos döntésnek „már régen meg kellett volna születnie”, a legtürelmetlenebbek a Fidesz támogatói, a legtürelmesebbek az MDF-esek. A döntés késlekedéséért a budapestiek elsősorban - 72 százalék - a kormányt hibáztatják, de sokan - 46 százalék - beszéltek az önkormányzat felelősségéről is. Az ellenzéki pártokat 22 százalék említette. A különböző szavazótáborok a felelősség megítélésében elég határozottan felsorakoztak saját pártjuk mögött. Tanévkezdés Göncz megnyitotta a Századvég Politikai Iskolát Október 1-től több mint 50 leendő politikus kezdi meg tanulmányait a Századvég Politikai Iskolában, amelynek alapítói azt a célt tűzték maguk elé, hogy profi politikusokat képezzenek. Göncz Árpád köztársasági elnök azonban, ünnepi beszédében, a tőle megszokott közvetlenséggel fricskát mutatott a professzionalizmusnak. „A politika még csak-csak irányítható - mondta -, de a társadalom fejlődése öntörvényű ebben az átmeneti időszakban. Nem valljuk be, még önmagunknak sem, de nem mi irányítjuk a társadalmat, hanem az minket, gyakran anélkül, hogy tudnánk róla. A magyar nép általában bölcsebb volt, mint politikusai, a fordulópontok, válságok alkalmával megtalálta helyi apostolait. El kell ismernünk, hogy ők a valódi irányítók és nem az országos apostolok. Persze - zárta gondolatait - ez semmit nem von le a professzionalizmus értékéből. Emellett azonban azoknak, akik politikusnak készülnek, tudniuk kell, hogy szolgálatot vállalnak, és fejet kell hajtaniuk a valóság és a társdalom előtt.” Ezt követve Stumff István igazgató rövid megnyitója, amelyben az iskola feladatáról, tanrendjéről szólt. „Gyakorlatorientált, pragmatikus szemléletre nevelő oktatási programot dolgoztunk ki. Az iskola jelentőségét abban látom - mondta -, hogy egy politikailag semleges, tehát nem hatalmi helyzetben sajátíthatják el a fiatalok az együttműködés, a kompromisszumkészség, a tolerancia tudományát.” Az iskolában a professzionális politikai szerepekhez nélkülözhetetlen ismereteket oktatják, majd mint például politikaelméletet, választásszociológiát, szociálpolitikát, kampánytervezést és tömegkommunikációs viselkedést A politikát, politizálást mint szakmát szeretnék elfogadtatni a társadalommal, és mint mondták, igyekeznek visszaszerezni az emberek bizalmát. Megtudtuk, hogy az 54 hallgató közül csupán 11 fizeti az 50 ezer forintos tandíjat, az alapítványok (elsősorban a Századvég Alapítvány) mellett politikai pártok, szervezetek és vállalatok tették le a hallgatók helyett a tanulópénzt. (mucsányi) Antall üdvözlete az idősekhez (MTI) Antall József miniszterelnök az Egyesült Államokból levélben intézett üzenetet az ország idős polgáraihoz az Idősek Világnapja alkalmából. Ebben kifejtette: örömére szolgál, hogy éppen ezen a napon képviselheti hazánkat az ENSZ közgyűlésén New Yorkban. „Egy sorsverte generáció tagjait szeretném megszólítani a szerencsésebb, az ifjabb korosztályok nevében - írja a kormányfő. - A háborús nemzedékeket a békében nevelkedettek nevében üdvözölni, s arról biztosítani, hogy tudjuk mivel tartozunk. Súlyos a számla, hiszen elődeink adósságát is nekünk kellett magunkra vállalnunk, s bármilyen nehéz az ország gazdasági helyzete, a hajlott korúak biztonságáról gondoskodni kívánunk. Nemcsak a gyerekeket, nemcsak a családokat jellemzi, a nemzetet is minősíti, hogyan is bánik az öregjeivel. Milyen méltóságot, milyen életkörülményeket, milyen jövőt kínál nyugdíjas polgárainak. Képes-e felfedezni és használni az idős ember tapasztalatait, bölcsességét és tenniakarását, vagy csak eltűri az öreg ember jelenlétét. Vele él, vagy csak mellette?! Számtalan példáját látjuk nemcsak a történelmünkben, hanem hétköznapi életünkben is, hogy az idős ember a társadalom erős motorja lehet. Olyan értékhordozó, amely idősen is támasza lehet a családnak, biztos alapzata az országnak. Az idős ember fontos örökséget hagy ránk, csak el kell tőle fogadni. Fogadják el ma köszönő - köszöntő - szavainkat, amikor idős honfitársainknak jó egészséget, és sok erőt kívánunk.“ Fidesz-PDSZ tanácskozás (MTI) A Fidesz politizálásában kitüntetett helyen szerepel az oktatás, mint az ifjúság egyik legsúlyosabb problémája - hangsúlyozta Deutsch Tamás a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselőivel folytatott hétfői megbeszélésen. Mint elmondta, tarthatatlan, hogy az új oktatási törvény még mindig nem készült el. Fontos, hogy a pedagógustársdalomnak legyen bérbiztonsága. Nem értenek egyet viszont azzal a javaslattal, hogy a pedagógusok bérét kötött normatívakért jelenítsék meg, az állami költségvetéstől kapott oktatási normatíván belül. A PDSZ országos választmánya úgy ítélte meg, hogy a munkatörvénykönyv tervezete a jelenlegi formájában nem elfogadható, mert csorbítja a munkavállalók jogait Egészségügyi jogászok szerint késni fog a TB-törvény (MTI) Súlyos feszültség húzódik az új rendszerű biztosítási feladatok és a hozzájuk rendelendő pénzügyi fedezet, valamint az igények és a lehetőségek között Ezt állapította meg dr. Hargitai Sándor, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság helyettes főigazgatója az egészségügyi jogászok szervezete, a Mediuris hétfői, hévízi tanácskozásán. Elmondta: új típusú társadalombiztosításunk alapjainak formálása csak néhány hete kezdődött, megrajzolva a szakmai, területi és regionális tagozódás körvonalait Különösen összetett feladatnak tűnik a balesetbiztosítás és egészen új követelményként jelentkezik a családbiztosítás ügye. A vitában résztvevők egyetértettek az egészségügyi biztosítás és az egészségügy finanszírozásának szétválasztásában, az új TB-törvény bevezetésének fokozatosságában ,ám a célok tisztázatlansága láttán nem sok reményt ért a törvény januári életbeléptetéséhez. Többen kétségbe vonták, hogy egyáltalán van-e még feltárható pénzügyi, szervezési tartalék az új biztosítási rendszerre való átálláshoz, az intézményeknek az átmeneti időszakban történő folyamatos működtetéséhez. A Művelődési Minisztérium közleménye (OM) A művelődési és közoktatási miniszter hétfőn kiadott határozatában elutasította a Világgazdaság Kft. fellebbezését amely, mint a sajtó korábban hírül adta, a Világgazdaság című napilap nyilvántartásával kapcsolatos eljárás felfüggesztésére, illetve a nyilvántartási okirat módosításának visszavonására irányult A határozat részletes, ötoldalas indokolást tartalmaz A művelődési miniszter határozata ellen a Fővárosi Bíróság előtt lehet keresettel élni. A Magyar Gazdasági Kamarának a Világgazdaság című lap folyamatos megjelenéséhez fűződő nyomás érdekére tekintettel az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható. Lakossági kérdések kereszttüzében a kárpótlás A kárpótlási törvénnyel kapcsolatban nem a kételyeimet hanem az örömeimet szeretném megosztani önökkel - mondta Sepsey Tamás államtitkár, a Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke, azon a lakossági fórumon, amelyet a ΧΠ. kerületi polgármesteri hivatalban rendeztek, s amelyre meghívást kapott Balsai István igazságügyminiszter és Salamon László országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság elnöke is. - Szeretném, ha megértenék a törvényalkotók szándékát ha látnák azokat a lehetőségeket amelyek között a jogalkotó választhatott - mondta az államtitkár. A nemzetben gondolkodók számára ez a megoldás volt demokratikus: az egyénekkel ilyen esetben nem lehet törődni, egyes csoportok nem kerülhetnek kivételezett helyzetbe. Ez a törvény rendezi a tulajdonviszonyokat, s mind a belföldi, mind a külföldi befektetők számára kedvező lehetőségeket biztosít Az államtitkár a cseh és szlovák kárpótlási törvényt hozta fel példának annak illusztrálására, hogy a magyar törvény mennyivel kedvezőbb az állampolgárok számára. „Nem nemzeti büszkeségből mondom, hogy ez a kárpótlási törvény megállja a helyét” - Higgyék el, milliókat ért sérelem, ne érezzék magukat becsapva. Nem ez a kormány tehet arról, hogy ilyen gazdasági helyzet állt elő - folytatta Sepsey Tamás. - A kormány soha nem tagadta, hogy jogos tulajdonukat igényelnék vissza sokan, de nincs akkora összeg, amelyből teljes körűen kártalanítani lehetne a lakosságot A bevezető után az államtitkár nem győzött a zsúfolásig megtelt nagyteremben a lakossági kérdésekre válaszolni. Türelmesen igazította el a kérdezőket a négyzetméterek, négyszögölök, adatszolgáltatói intézmények, papírok, igazolások, tanúk világában. A kérdéseket és a terem egyegy zugából felhangzó hozzászólásokat hallgatva el lehet képzelni: megannyi nehézsége támadhat annak, aki elszánja magát arra, hogy „beadja a papírokat”. (s. n.) Jövőre: ENSZ-EGB konferencia hazánkban Gerald Hinteregger, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának főtitkára látogatást tett Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszternél. A tárgyalások során egyetértettek abban, hogy a piacgazdaság felé haladó országosak hagyományaiknak és az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásnak követelményeinek egyaránt megfelelő iparpolitikát kell követniük és ehhez idomuló iparpolitikai eszközökkel kell rendelkezniük. Ezért megállapodtak abban, hogy a jövő év folyamán az ENSZ-EGB Magyarországon tartja konferenciáját, amelyre a már elfogadott öt tárgykör mellé felveszik az állam iparpolitikai eszköztárát tárgyalási témaként. Bod Péter miniszter további ajánlásként az ezen országok mindegyikének kulcskérdéseként számontartott energetikát is Gerald Hinteregger figyelmébe ajánlotta.