Magyar Nemzet, 1992. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet CSÜTÖRTÖK, 1992. január 2. KÜLFÖLD GEORGE BUSH amerikai elnök Ha­­­­waiiból Ausztráliába érkezett, közel kéthetes csendes-óceáni körútjának el­ső állomására. Az ötödik kontinensen Bush az első oda látogató amerikai elnök 1966. óta, amikor Lyndon B. Johnson járt ott - jegyezte meg az AFP hírügynökség. Szilveszter éjsza­káját Paul Keating ausztrál miniszter­­elnökkel és családjával töltötte Sydneyben, majd Canberrába és Melbourne-be látogat. Ausztráliából Bush Szingapúrba, Dél-Koreába és Japánba utazik. A körúton gazdasági kérdésekre helyezi a hangsúlyt. LETARTÓZTATTÁK Castro egykori fegyvertársát, Eligio Rodriguez Leiva hadnagyot, aki megpróbált a guanta­­namói amerikai támaszpontra szökni - közölték kubai ellenzéki forrrások. A hadnagyot, aki a jelenlegi államfő­vel együtt annak idején a Batista­­rendszer megdöntéséért harcolt, fiai­val együtt fogták el. Ugyane forrás ér­tesülése szerint a kubai rendőrség tíz napja letartóztatta és azóta is őrizet­ben tartja Indamiro Restenót, a szoci­áldemokrata irányzatú „Harmonie" ellenzéki szerveze egyik vezetőjét és három társát. „KIRÁLYI KEGYELEMBEN" RÉSZESÍ­TETT II. Hasszán marokkói uralkodó három politikai foglyot, akiket 1973 óta Franciaország és Izrael javára végzett kémkedés vádjával tartottak fogva - jelentette a DPA. A FÜLÖP-SZIGETEKI KORMÁNY hiva­talosan is felszólította az Egyesült Ál­lamokat, hogy egy éven belül számol­ja fel az ázsiai ország területén levő Subic Bay-i haditengerészeti támasz­pontot. A manilai amerikai követség­nek átadott nyilatkozat szerint a két ország között megkötött katonai szer­ződés 1992. december 31 -én lejár, s ezért a következő év végéig teljes egészében ki kell üríteni a közel két­száz éves múltra visszatekintő tenge­részeti bázist. A NEMZETI MEGBÉKÉLÉS politikájá­nak meghirdetése, azaz 1987. janu­ár 15-e óta 22 országból 437 088 menekült tért vissza Afganisztánba - közölte az afgán Bahtar hírügynök-­­­ségre hivatkozva a TASZSZ. Az af­gán probléma rendezésének egyik legfontosabb része a kereken ötmillió­ra becsült menekült visszatérése szü­lőhazájába. KUUKOV MARSALL, a Varsói Szer­ződés fegyveres erőinek volt főpa­rancsnoka, az egykori szovjet védel­mi minisztérium ex első miniszterhe­lyettese nyolcnapos kínai látogatását befejezve, elutazott Peking­bő. Az AFP szerint látogatásának célja egy, a második világháború óta külföldön meghalt szovjet katonákról szóló könyv megjelenésének előkészítése volt. TÖBB EMBER ÉLETÉT VESZTETTE a ka­­rabah-hegyvidéki főváros, Sztyepano­­kert ellen indított azerbajdzsán tüzér­ségi támadás következtében. Helyszí­ni jelentések szerint az örmény több­ségű, de Azerbajdzsánhoz tartozó te­rület több térségében vívnak harcot a szembenálló fegyveres csoportok. A Karabahban négy évvel ezelőtt fellán­golt nemzetiségi összecsapások kö­vetkeztében eddig legalább ezer em­ber vesztette életét. A harcok néhány nappal ezelőtt, a központi belügyi csapatok távozása után újultak ki a köztársaságban. A KAMBODZSAI FRAKCIÓK sürgetik, hogy az ENSZ mielőbb telepítsen Kambodzsába nagy létszámú béke­fenntartó erőket, „mivel a békekötés óta szerzett tapasztalatok mindannyi m­unkát aggasztanak” - írta az ENSZ- főtitkárának címzett levelében Noro­dom Szihanuk herceg, miután hétfőn első ízben összeült Panompenben a Legfelsőbb Nemzeti Tanács. A Reuter jelentése szerint minden frakció lét­fontosságúnak tartja, hogy az UN­­TAC (United Nations Transitional Aut­hority in Cambodia) katonai kompo­nensét a lehető leggyorsabban Kam­bodzsába telepítsék - hangzik a ked­den nyilvánosságra hozott levél. A Legfelsőbb Nemzeti Tanács közlemé­nyében szintén kérték a felek, hogy az ENSZ gyorsítsa fel a folyamatokat és már január elején küldje a hely­színre az első katonai kontingenseket és az UNTAC különleges képviselő­­jét. HAT POKOLGÉP ROBBANT egy dél­afrikai iskolában, amelynek vezetői azt tervezték, hogy az idei évtől kezdve bőrszínre való tekintet nélkül fogadják majd a diákokat. Mint a Reuter jelenti, Dries de Vries rendőr­ségi szóvivő szerint feltételezik, hogy az akció elkövetői szélsőjobb­­oldali (a fehér bőrű kisebbség érté­keit védő) elemek voltak. Hazánk elsejétől a Biztonsági Tanács nem állandó tagja (Folytatás az 1. oldalról.) megállapodásra jutnia a szembenálló felek küldötteivel. Erdős nagykövet mondta is, hogy BT -tagként már e ren­dezés alakításában is szerepünk lesz. Miként remélhetőleg hozzánk közelebbi válságok megoldásában is tevékeny BT-szerepünk lesz, így mondjuk a BT-ben évek óta „állandó témát” jelentő ciprusi kérdésben, s még inkább a jugoszláviai rendezési próbálkozásokban. A jövőben tehát például nemcsak a főtitkári jelentése­ket kapjuk meg az ENSZ-közvetítő Cyrus Vance jugoszláviai tapasztala­tairól, elképzeléseiről, hanem Erdő­sék meghallgatják magát a beszámo­lót is, részt vesznek az erről folyó BT-vitában. Közvetlenül is képvisel­hetik a magyar külpolitika érdekeit A tapasztalt világszervezeti nagykövet ezzel kapcsolatban óva­tosságra intett: nem szabad túlzott ambíciókkal, lehetőségeinket túlérté­kelve belevágni a BT-munkába, to­vábbra sem mi leszünk a világ köze­pe, ha valamivel többet nyom is most a latban a szavunk. Ellenben a rész­vétel a BT-határozatok kidolgozásá­ban lehetőséget kínál a magyar felfo­gás érvényesítésére, feltéve, hogy tartjuk magunkat a világszervezet és külön is a Biztonsági Tanács arany­­szabályához, az egyeztetéshez. Ma már a BT-tevékenység túlnyomó ré­sze zárt ajtók mögött zajlik, a nyilvá­nos ülések forgatókönyvet követnek, a tagok nem kívánják (mint történt nemegyszer a hidegháború „klasszi­kus” éveiben) meglepni egymást. S bár Erdős diplomatikusan ezt nem óhajtja különösebben hangsúlyozni, alighanem javítja a BT-hatékonysá­­got, hogy Japán került Jemen, és Ve­nezuela Kuba helyére; hazánk min­denesetre Romániát váltja. Különben a Biztonsági Tanácson belül az állandó és váltakozó tagok tájékoztatása egyforma, noha nyil­vánvalóan sajátos szerepe van az öt nagyhatalom rendszeres külön kon­zultációjának is (és a hétről most hat­ra csökkent el nem kötelezett „cso­port" is külön tanácskozik időnként). Hazánk tehát a „közbülső" csoport­hoz tartozik, de nyilvánvaló, hogy egyik fő tájékozódási pontunk egyre inkább az európai szenkettek diplo­máciája, ahová immár társulási egyezség is kapcsol minket Erdős nagyon hangsúlyozza, hogy ,a siker titka a módszeres érdeklődés, megbe­szélés, közös diplomáciai erőfeszí­tés”, hiszen „csak kinyilatkoztatással itt semmire sem lehet jutni". Ezért ENSZ-képviseletünk állományát is meg kellett erősíteni, hiszen a BT- tagság jelentős többletmunkát köve­tel, a többi tizennéggyel külön és együtt az eddiginél szorosabb kap­csolatot kell kialakítani, beleértve a mellőzhetetlen jó személyes viszonyt is diplomatáikkal. Magyarország tevékenyen és konstruktívan óhajt megfelelni BT- kötelezettségeinek, azokban nemzeti érdekeink képviseletének még jobb lehetőségét látva - hansúlyozta la­punknak Erdős André. S a Biztonsá­gi Tanács rebesgetett átalakítását, ne­tán a német, japán állandó hely bizto­sítását firtató kérdésre diplomatiku­san azt felelte, hogy noha a világ új realitásai ," ENSZ, sőt a BT ajtaján is kopogtatnak", hazánk fő gondja a világszervezet hathatósságának fo­kozása. Tehát semmit sem szeretne, ami béníthatná a tanács tevékenysé­gét, avagy elterelné a figyelmet sür­gető feladatairól. Vagyis a módosítás időpontját nagyon alaposan kell megválasztani. Avar János Felbomlott a szlovén kormánykoalíció Előrehozzák a választásokat (Folytatás az 1. oldalról.) támadást indított az Adria-parti Zára ellen, a kelet-horvátországi Vinkov­­cit pedig ismét tüzérségi tűz alá vet­ték. Zárában három ember életét vesztette, a rádió szerint ők az újév első halálos áldozatai. Szintén az év utolsó napjainak híre, hogy felbomlott a Szlovéniát kormányzó hatpárti koalíció, a Szlo­vén Demokratikus Ellenzék (De­mos). A múlt év májusában hatalom­ra jutott koalíciót alkotó pártok ve­zetőinek ülésén arról is döntés szüle­tet, hogy a Jugoszláviától elszakad­ni kívánó köztársaságban 1992 ápri­lisában vagy májusában előrehozott választásokat tartanak. A Demos két hónappal ezelőtt a koalíciót alkotó egyik párt, a Szlovén Demokratikus Szövetség kettéválása után elvesz­tette parlamenti többségét, s ennek következtében egyre nehezebb hely­zetbe került Lojze Peterle miniszter­elnök kormánya. A Tanjug jugo­szláv hírügynökség szerint a koalíci­ós találkozón szóba került a kor­mány átalakításának a kérdése is. A pápa újévi üzenete II. János Pál a polgárháború befejezését kérte Vatikánvárosból jelenti az MTI. Új békekezdeményezéseket szor­galmazott Európa és a világ vezető­itől a jugoszláviai polgárháború azonnali beszüntetése érdekében //. János Pál pápa újévi üzenetében.­­ Egész Európa számára megalázó ártatlan emberek lemészárlása Ju­goszláviában - szögezte le a vati­kánvárosi Szent Péter téren össze­gyűlt több ezer fő előtt a szentatya, aki hírügynökségi jelentések sze­rint beszédének jelentős részét a ju­goszláviai vérontás áldozataira va­ló megemlékezésnek és új kezde­ményezések sürgetésének szentel­te. - Hadd tudja meg minden szen­vedő - különösen Horvátország né­pe -, hogy nincs egyedül - hangoz­tatta II. János Pál pápa. - Minden népnek joga van arra, hogy törvé­nyes választását tiszteletben tart­sák! Minden népnek joga van arra, hogy békében éljen! Beszédében megismételte az európai és a világ politikai vezetőihez intézett koráb­bi felhívását: tegyenek új intézke­déseket és kezdeményezéseket an­nak érdekében, hogy „a türelemmel felépítendő béke kidolgozása győ­zedelmeskedjen a fegyverek fö­lött”. Kérte a híveket, hogy imád­kozzanak a jugoszláviai békéért és megbékélésért. Svájc új elnöke René Felber Előtérben az EK-tagság Január elsejétől Svájc új államfő­je René Felber külügyminiszter - je­lentette az MTI. Az ország alkotmá­nyának értelmében ezt a funkciót évenként más kormánytag tölti be. Az SS éves szociáldemokrata politi­kus, akit december 4-én választott ál­lamfővé a berni parlament, a keresz­ténydemokrata Flavio Coli belügy­miniszter helyébe lép. Ő Svájc nyol­cadik szociáldemokrata elnöke. Tevékenységében értelemszerű­en központi helyre kerül a külpoliti­ka, ezen belül is Svájc közös piaci csatlakozása, aminek elkötelezett híve. Egy korábbi nyilatkozata sze­rint a belépési kérelmet legkésőbb 1992. júliusig kívánja eljuttatni Brüsszelbe - s ha népszavazáson a svájciak másként döntenek, megvá­lik hivatalától. Iraki tisztogatás Teheránból jelenti az MTI. Az iraki elnök államcsínytől tart, ezért tisztogatást hajtott végre a légierő vezetésében - közölte az IRNA iráni távirati iroda kurd ellenzéki fogá­sok alapján. Egy, a hét elején Tehe­ránba menekült kurd személyiség elmondta, Irakban tartják magukat a puccs előkészületeiről szóló híresztelések. Ezzel magyarázható, hogy Szaddám Huszein leváltotta a légierő jó néhány parancsnoki beosztású tisztjét és újakat nevezett ki a helyükre - mondta. Egy kurd rádióadó ugyancsak katonatisztek letartóztatásáról tett közzé jelentést az IRNA szerint Szerbiában ismét beavatkozással vádolták a magyar honvédséget Keleti György cáfolta az állításokat Belgrádból jelenti az MTI. Ked­den szerb részről újabb súlyos vádak érték Magyarországot és a magyar honvédséget. A magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivője határozottan visszautasította a beavatkozási váda­kat. Zeljko Raznatovic-Arkan, a szerb önkéntes gárda parancsnoka kedden a Borbában megjelent inter­jújában azt állította, hogy sugárhajtá­sú magyar harci gépek föld-föld (?) rakétákat lőttek ki jugoszláviai cél­pontokra, Baranyára, Szlavóniára és Nyugat-Szerémségre. Szavai szerint három ilyen rakéta csapódott be Bo­­rovo Selo falu körzetében, s hét mé­ter átmérőjű és 2,5 méter mély kráte­rek keletkeztek. Zeljko Raznatovic az interjúban kijelentette: nem tudja, miért tartják titokban mindezt, s mi­ért terjesztenek más,,meséket” a krá­terekkel kapcsolatban. Raznatovic-Arkan, akit korábban a foglyok megkínzásával, gárdistáit pedig a templomok kifosztásával vá­doltak, most az interjúban elmondta még azt is, hogy jó felderítőszolgálata van, s itt megerősítették, hogy a ma­gyar föld-föld rakétaalakulatokat elő­revonták a határig. Szerinte mintegy száz alkalommal sértették meg Ma­gyarországról a jugoszláv légteret, há­romszáz harckocsit állomásoztatnak a határ mentén, s számos kiképzőtábort működtetnek Magyarországon. Zeljko Raznatovic kifejtette még azt is, hogy a vukovári negyven gyermeket igenis meggyilkolták a horvátok, s érthetetlen, hogy a had­sereg miért fedezi ezt a bűntényt. Szerinte arról van szó, hogy a hadse­reg nem akar horvátellenes érzelme­ket szítani. Az ismert gárdavezér egyébként a terjedelmes interjút az­zal indította: először leszámolunk a külső ellenséggel, s rögtön ezután a szerb árulókra összpontosítunk. Nem fogjuk megölni őket, nem is ül­dözzük majd őket, egyszerűen ötve­­net húzunk a fenekükre. A vádakról az MTI megszólaltat­ta Keleti György ezredest, a honvé­delmi minisztérium szóvivőjét. - Nem ez az első alkalom, hogy ilyen képtelen vádakkal illetik a Ma­gyar Köztársaságot és a magyar hon­védséget Ezekre soha semmiféle bi­zonyítékot nem szolgáltattak, mivel ilyenek nem is lehettek. Minden ala­pot nélkülöznek ezek az állítások. A magyar honvédség semmiféle csapat­összevonási átcsoportosítást nem hajtott végre. Egyébként a hadsereg­ből egy évvel ezelőtt kivontuk a föld­­föld rakétákat A magyar honvédség pontosan a jugoszláviai események miatt valóban készültségben van bi­zonyos helyeken és bizonyos erőkkel, de ezek kizárólag a védelmet szolgál­ják. Még a látszatát is kerülni akarjuk annak, hogy bármelyik oldalon bele­avatkoznánk az eseményekbe. Ne­künk az a legfontosabb, hogy Jugo­szláviában béke legyen, mert akkor nálunk is nagyobb lenne a biztonság. Ordas indulatok leselkednek Birodalmi reformok (Tudósítónktól) MOSZKVA - Pontosan kilenc hónappal a balsikerű pavlovi pénz­reform után január 2-án, az új esz­tendő első munkanapján újabb re­formkísérlet veszi kezdetét Oroszor­szágban s nyomában az egykori Szovjetunió valamennyi köztársa­ságában. E mostani nekirugaszkodás persze a nemzetközösség legtöbb ál­lamában jóval komolyabb, minősé­gileg más szándékokat takar, mint a puccsistaként is levitézlett Pavlov kormányfő áprilisi intézkedése. A cél a piacgazdálkodásra való áttérés, amihez errefelé is az árliberalizáció­ban, a költségvetési hiány drasztikus lefaragásában és a privatizációban vélik felfedezni a legrövidebb utat A reform előkészületei arra enged­nek következtetni, hogy Oroszor­szág diktálja majd a játékszabályo­kat, éppen e különleges szerepénél, méreteinél és gazdasági potenciáljá­nál fogva „maga után húzhatja” szomszédait, de kudarc esetén ugyanúgy magával is ránthatja őket a menthetetlen káoszba. Nem lenne meglepő tehát, ha a régóta lappangó és új keletű gazdasági érdekellenté­tek az eddigieknél is élesebb viták forrásává válnának a térség függet­lenedő országai között. Új elitek Jóllehet az alma-atai tanácsko­záson az elnökök hitet tettek a még a „novo-ogarjevói” folyamat jegyé­ben megkötött gazdasági megálla­podások mellett, a köztársaságok belső politikai fejlődésének logikája a közeljövőben legalábbis az elkü­lönülés, a bezárkózás, a protekcio­nizmus irányzatainak erősödésével fenyeget Mint a hétfői minszki csúcstalálkozó befejeztével meg­rendezett sajtótájékoztatón Borisz Jelcin elárulta, a felek csak a reform alapelveit ütemét menetrendjét és kulcsfontosságú mozzanatait egyez­tették, ezen túlmenően azonban ki­ki a saját belátása és lehetőségei szerint cselekszik. Vagyis, a nemze­ti szuverenitás jelszavával hatalom­ra került új elitek fenntartották ma­guknak azt a jogot hogy országuk politikai stabilitásától tegyék füg­gővé a változásokat A közép-ázsiai régió már csak a muzulmán hagyo­mányok és a kommunista ideológiai örökség miatt is óvatosabban kíván haladni, s persze akár a kifejezetten Nyugatra kacsingató Ukrajna, Belo­russzia vagy Moldova, nem óhajtja feláldozni a viszonylagos társadal­mi nyugalmat sem. Az Oroszorszá­génál kiegyensúlyozottabb piaccal rendelkező köztársaságok - minde­nekelőtt Ukrajna - máris látványos megelőző lépésekre szánták el ma­gukat hogy a „nagy testvértől” be­gyűrűző infláció aláássa az egyelőre még elviselhető közellátást A kije­vi kabinet január 10-i hatállyal gya­korlatilag önálló átmeneti valutával egyenértékű vásárlási jegyeket ve­zetett be, s kiviteli vámkorlátozások szigorítását is fontolgatja Az egységes rubelövezet csupán fikció - jelentette ki Minszkben Le­­onyid Kravcsuk nagy felhördülést keltve. A szakértői prognózisok mégis mintha az ukrán elnököt iga­zolnák: ha az oroszországi kormány­zat „optimista forgatókönyve” csü­törtököt mond, amit szerzői sem tar­tanak kizártnak, olyan négy számje­gyű inflációs spirál indul be, amely­nek hatása alól nyilván minden köz­társaság megpróbálja kivonni ma­gát, méghozzá elsősorban saját pén­zének megteremtésével. S noha ez utóbbi nem ellenkezik az alma-atai megegyezés betűjével, a szellemével sokak szerint bajosan fér össze. Sokkterápia Az orosz-ukrán nézeteltérések mindemellett csak a lehetséges gaz­dasági-pénzügyi konfliktusok egyik vetületét világítják meg, hi­szen a múlt heti moszkvai alkudo­zásokban Oroszország illetékesei megint értésre adták, hogy szó sem lehet többé az elmaradott közép­ázsiai államok nyakló nélküli segé­lyezéséről, az orosz büdzséből erre végképp nem futja. Könnyű megjó­solni, hogy az új nemzetközösség­gel kapcsolatos tisztázatlan kérdé­sek a reformok nyitányával csak szaporodni fognak, miközben pilla­natnyilag az Ukrajnára vonatkozó alapdilemma sem dőlt el: végállo­másnak tekinti-e Kijev a lassan kör­vonalazódó új integrációt vagy ug­ródeszkának" a teljes szakításhoz. Jelcinnek és csapatának minden diplomáciai ügyességére szüksége lesz ahhoz, hogy a legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa az árli­beralizációhoz és a vele egyidejűleg életbe lépő privatizációs program­hoz. Az igazi kihívás azonban, amellyel szembe kell nézniük, hogy jelentősebb szociális megrázkódta­tások nélkül végig tudják vinni a nem kevés habozás után kiszabott sokkterápiát. Merthogy a fogyasztói árak átlagosan hatszoros emelkedé­se - amivel a moszkvai pénzügymi­nisztériumban számolnak - méltán vált ki sokkot a lényegében mozdu­latlan árszínvonalhoz szokott lakos­ságban. Ráadásul szinte mindenki illúziónak tartja a kormány ama elő­rejelzését, hogy januárban ISO szá­zalék alá szorítható az infláció; a Kommerszant nemrégiben közzétett elemzése éppenséggel kimutatja, hogy az év első hónapjában az ár­drágulás a fogyasztás területén mi­nimum 720 százalékos lesz, míg áp­rilisra ez a tempó túlszárnyalhatja az 1100 százalékot is... Jegor Gajdar miniszterelnök-he­lyettes, a radikális reformcsomag szülőatyja nagy reményeket fűz az új európai normákhoz igazodó adó­rendszerhez, a külkereskedelem libe­ralizálásához, a hadikiadások meg­kurtításához és a privatizáció első szakaszához, amelynek a keretében az állami vagyon 20-25 százalékát akarják magánkézbe adni. A jelenle­gi helyzetben a kabinetnek nincs oka feltételezni, hogy bekövetkezhet va­lamiféle „nagy társadalmi robbanás” az árfelszabadítás nyomán - közölte újságírókkal a napokban, részletesen kifejtve, miként fogja oldani a szoci­ális feszültségeket a privatizáció. Fél évet kell kibírni. A kiárusítandó vállalatok dolgo­zóinak ígért ingyenes és kedvezmé­nyes részvények vonzerejét mind­azonáltal meglehetősen lecsökkenti a vágtató infláció - hangsúlyozzák a Kommerszant szakértői -, s hason­lóképpen leapasztja a létrehozni kí­vánt szociális alapok bevételeit is. Márpedig arra ugyancsak emlékez­tet az üzleti hetilap, hogy aligha va­lósul meg egy csapásra az árak piaci önszabályozása, mert egyfelől, még mindig sok helyen kényszerül az ál­lam mesterséges beavatkozásra, másrészt a gazdaság működési mo­dellje nem fog módosulni­­ ala­csony monopolárak a gazdálkodó egységek egymás közti szerződései­ben, maximális nyereség a hiány­cikkek értékesítésekor. Az egész reformelképzelésnek ez a leggyengébb pontja, emiatt bí­rálták a legtöbben Jelcin „kamiká­­zekormányát”. De Gajdar is érzi a leselkedő veszélyt, mert parlamenti képviselők előtt kilátásba helyezte, hogy az állami tartalékokat is beve­tik a katasztrofális áruhiány enyhí­tésére, január 20-tól pedig folyama­tosan érkeznek majd a friss nyugat­­európai hitelekből vásárolt élelmi­szerek. Ennek ellenére az oroszor­szági legfelső tanácsban is mind hangosabbak a „népellenes kísér­let" ellenzői, akik érvelésükben nem mulasztják el felemlegetni az üres polcokat sem. Vajon hányan fogják meghallani a szavukat a polgárok ama tízmilliói közül, akik az óesztendőnek szinte az utolsó perceit is arra használták fel, hogy valamit - bármit! - megve­gyenek, amíg olcsó, hogy azután né­hány héten belül tisztes haszonnal túladhassanak rajta? Ezeket a tízmil­liókat ugyanis ünnepi beszédében Borisz Jelcin újfent azzal kecsegtet­te, hogy hat-nyolc hónapot kell csak kibírniuk, s jobbra fordul a soruk. A mostani viszonyok közepette már ez is valóságos csoda lenne, olyasvala­mi, amiben mindenki hinni szeretné. A kiábrándulás, a csalódás ezért or­das indulatokat szülhet, amelyek ka­póra jöhetnek az oroszság megalá­­zottságára spekuláló, s a birodalom szétesése után tömörülni látszó naci­­onál-populista erőknek. Vida László

Next