Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1992. november 1. Magyar Nmt SZDSZ-szombati pártelnök ítélőképes, népszerű és üzembiztos politikus legyen” Sikeres SZDSZ - sikeres Magyarország címmel a hét végén az újpesti művelődési központban politikai fórumot tartottak a szabaddemokraták, amelyen szinte a párt egész szellemi vezérkara megjelent. Pető Iván elnökjelölt A sikeres SZDSZ címmel tartott megnyitó előadásában - nem is titkoltan már a '94-es parlamenti választásokra tekintve - nyugodt és kiegyensúlyozott rendszerváltást, félelemmentes közállapotokat és szociális biztonságot ígért választóinak. Mivel Pető szerint a kormányt adó MDF választási ígéretei beváltatlanok maradtak, a szociálliberális alapokon álló SZDSZ-nek minden esélye megvan arra, hogy megnyerje a következő választást. A siker feltételei megvarnnak, de az értékeket, politikai, szakmai erényeket és személyes kvalitásokat jobban meg kell jeleníteni a társadalom előtt. Az SZDSZ arculatát, programját már a majdani kormányzati felelősségre figyelemmel kell alakítani és tervezni. A választók többsége ugyanis azokra bízza szavazatát, akik ki tudják vezetni a mai válsághelyzetből az országot Az SZDSZ-nek társadalmilag hasznos és kiszámítható politikát kell követnie, tudnia kell mit akar, és egységes pártként kell megjelennie a közvélemény előtt. A szakmailag képzett politikusainak pedig egyfajta szakmai műhelyben már most hozzá kell látni az SZDSZ-program kialakításához, ami Pető meggyőződése szerint a ’94 utáni kormányprogramnak is alapja lehet. Az SZDSZ-szombat további előadói közül elsőnek Tardos Márton, a szabaddemokraták gazdasági jövőképét vázolta fel. Soós Károly Attila pedig azt vizsgálta, hogy a költségvetési csapdákból és érdeki körökből hogyan lehetne mielőtt kievickélni. Podkorniczky István Európa-politikánk alultervezettségét bírálta, Wekler Ferenc az önkormányzatok és a költségvetés közötti felelősség és pénzelosztás fordított arányaira utalt. Gaál Gyula az államháztartás késlelkedő reformjáról beszélt. A délutáni „ötösfogat” - Konrád György, Kis János, Hack Péter, Mécs Imre és Tamás Gáspár Miklós elemzései újabb vonásokkal gazdagították az SZDSZ politikai arcképvázlatát. Miben és miből áll egy ország sikere? - tette föl a legelején a kérdést Konrád György. A kormánynak, mint mondotta, egy sporthasonlattal élve, két fő versenyszámban kell megfelelnie: helytállás a világpiacon és bekapcsolódás a nyugati demokratikus intézményrendszerbe. Bár kellő általánosságban fogalmazott az író, nem rajta múlik, hogy a címzettnek nem értik a kritikáját. „Egy politikus is lehet szerény, ha rendesen elvégzi a dolgát. Ha kontár, akkor nagyszájú. Figyeld, hogy nagyszájú-e. Ha az, egy szavát se hidd” - intett nem titkolva, hogy nem szíveli a duzzogó, sértődékeny politikát, s felszólította a honi politikusokat, hogy szabaduljanak személyiségük görcseitől, mert a sikertelenség kelet-európai „vírusa” a magyar rónán is ott garázdálkodik. Antall Csurkakoalíciót emlegetve bírálta a teljesítménypótló kormányretorikát, a vádaskodást, a politikai perekre való nyílt készülődést, a burkolt vagy nyílt zsidózást. Hozzászólt Konrád a médiavitához is, amikor kijelentette: „aki ahhoz ragaszkodik, hogy a miniszterelnök nevezze ki a tv elnökét, pusztán ezzel a gesztusával megkérdőjelezi saját demokratizmusát”. Azt is leszögezte: „aki ma új forradalmakat papolt, az gyanússá teszi az országot, mert minek a forradalom, ha van jogállam”. Felszólalásában Konrád György kitért az SZDSZ-en belüli elnökválasztás kérdésére is: ítélőképes, népszerű és üzembiztos politikus mellett tette le a maga voksát, név szerint is említve Pető Ivánt. Tölgyessy Pétert viszont enyhe kritikával illette, türelmetlenséget írt a számlájára. Szóvá tette azt is, hogy várakozása ellenére Tölgyessytől az SZDSZ nem kapott igazi „mesterlabdákat”. Mindazonáltal felszólított az egységre, mondván: a győző is tudjon majd meghajolni a vesztes előtt, kérve, hogy továbbra is dolgozzanak együtt. Az SZDSZ fórumán Kis János a nemzeti politizálás szűkre szabott lehetőségeiről, kockázatairól, Mécs Imre a modernizáció lehetőségeiről, Hack Péter pedig a jogbiztonság és a rendszerváltás összefüggéseiről beszélt Hack hiányolta a nagyobb jogi kódexek és az alkotmány gyökeres reformját a parlament presztízsének mélyrepüléséért pedig a kormányt hibáztatta, amely szerinte kifejezetten akadályozza e demokratikus fórum működését. A délutáni ülésen elnöklő Tamás Gáspár Miklós zárszavában a tehetség mellett az eredményesség jelszavát az SZDSZ zászlajára tűzte. Ugyanakkor félreérthetetlen utalást tett arra, hogy csak a saját szubkultúráján és belső vitáin felülemelkedő párt képes sikeresen vezetni a modern és szabad Magyarországot. (bodnár) Szabaddemokrata önkormányzatok félidőben Szűkülő lehetőségek (MTI) A szabaddemokrata önkormányzati képviselők és polgármesterek hozzáértően, lelkiismeretesen végzik feladatukat. Ezt bizonyította az is, hogy a szombati fórumon tudományos szintű előadásokat tartottak az önkormányzatok problémáiról - tájékoztatta a sajtó képviselőit Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, az Önkormányzatok félidőben című tanácskozás után. A fórumot az SZDSZ Pest megyei szervezete rendezte. Wekler Ferenc szerint az SZDSZ- es önkormányzatok a lehetőségekhez képest jól működnek, de az elmúlt két év alatt elért eredményeik veszélybe kerülhetnek, ha a kormányzat folytatja eddigi politikáját. A jövő évi költségvetés ugyanis tovább szűkítené az önkormányzatok anyagi lehetőségeit, és annyira „megsarcolná” az állampolgárokat, hogy lehetetlenné válna a helyi adók kivetése. A kormányzat központosító törekvései is veszélyes tendenciát mutatnak - mondotta a képviselő. Hozzátette, hogy az önkormányzatok jövőre már valószínűleg kevesebb infrastrukturális beruházásba kezdenek, mert megszűnik az áfavisszaigénylés lehetősége, s ez 25 százalékos költségemelkedést jelent. Feszültségek várhatók a köztisztviselői és közalkalmazotti törvényben foglalt bérrendezés végrehajthatatlansága miatt is - vélte Wekler Ferenc. A fórumon egyébként SZDSZ-es országgyűlési képviselők, polgármesterek, önkormányzati képviselők és szakértők vettek részt. Előadások hangzottak el többek között a volt egyházi ingatlanok tulajdonba adásáról, az önkormányzati rendeletalkotásról és vagyongazdálkodásról, valamint a megyei önkormányzatok problémáiról. Az MDF a főváros működéséről Félúton - tévúton Tévúton jár a működésének félidejéhez érkezett Fővárosi Önkormányzat - állapították meg hét végi kétnapos tanácskozásukon a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakciójának tagjai, áttekintetve az önkormányzat kétéves működését. Demeter Ervin frakcióvezető az A177-nek vasárnap elmondta: alapvető gond, hogy tovább él a tanácsrendszer, mivel rendszerváltás helyett csupán hatalomváltás történt a fővárosban. Nagy hiba az is, hogy a városvezetés nem tud egységes cselekvési programot felmutatni. Az önkormányzat működési időszakának második felében az MDF- frakció - létszámából adódóan - hatékonyabban kíván élni az ellenzéki politizálás eszközeivel. Ennek során megkülönböztetett figyelmet kívánnak fordítani az oktatási kérdésekre, illetve a közüzemi vállalatok működésére. A lassan már egy éve húzódó vállalati átalakításokra a frakció munkaprogramot dolgozott ki, s határozott egy szakértői csoport létrehozásáról is. Hasonlóképpen kiemelt figyelmet fordítanak a vagyongazdálkodás kérdéseire is. Őrködni kívánnak azon, hogy a város ne élje fel a vagyonát. A frakció ezért azt javasolja, hogy a közgyűlés hozza létre a budapesti vagyonvédelmi és fejlesztési alapot a városi vagyon eladásából származó bevételek összegyűjtésére. Az ebből származó pénzt azonban csak fejlesztésekre lehetne fordítani. Végül az MDF-frakció megállapította: az SZDSZ-Fidesz-MSZP baloldali blokk széles körű együttműködést valósított meg a fővárosban. Jelzi ezt az is, hogy minden lényeges közgyűlési döntésnél - még akkor is, ha azt előzetesen nem egyeztetik - együtt szavaz a három párt. ’56-os Szövetség: Legyen gyásznap november 4-e Az ’56-os Szövetség gyásznapnak nyilvánítja forradalmunk eltiprásának évfordulóját, november 4-ét. Felkérjük ezért tagtársainkat, valamint a ’56 szellemiségével szimpatizáló minden honfitársunkat, hogy vegyenek részt a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában 1992. november 4-én 15 órakor tartandó ökumenikus istentiszteleten és megemlékezésen, és este 6 órakor ablakaikba helyezzenek el egy ertő gyertyát mártírjaink emlékére. MSZP-nyilatkozat: „Fasiszta provokáció” (MTI) A Magyar Szocialista Párt országos választmánya szerint október 23-án fasiszta provokáció történt a Kossuth téren. ,a kormánykörök képmutató reagálása újabb bizonyítéka annak, hogy politikai céljaik elérése érdekében az európai demokráciákban példátlan módon a szélsőjobboldali erőkre is támaszkodnak” - húzza alá a nyilatkozat, hozzátéve, hogy a kormánykörök „a gazdasági csőddel szembeni tehetetlenségüket leplezendő, konfrontációra törekszenek, és ennek érdekében bátorítják és igyekeznek szalonképessé tenni a politikai alvilágot”. Az MSZP országos választmánya úgy látja: a kormányzat a szélsőjobboldal szervezett fellépését arra is felhasználja, hogy kiagyalt szélsőbaloldali veszéllyel riogassa a társadalmat. A párt elnöksége egyébként úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza az elhunyt Nagy Attila tavaly október 23-ra írott kiáltványtervezetét. Az Alkotmánybíróság elnöke A köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogköréről (Folytatás a 1. oldalról) - Az alkotmánybírósági határozatok szerint a köztársasági elnök milyen alkotmányos követelmények figyelembevételével gyakorolhatja kinevezési, illetve felmentési jogkörét? Az alkotmányos követelményeket az alábbiak szerint lehet röviden összefoglalni. Először: a köztársasági elnök formai, illetve tartalmi okból tagadhatja meg a miniszterelnök által előterjesztett kinevezési vagy felmentési javaslat teljesítését. Formai okból meg kell tagadnia a döntést, ha ahhoz a jogszabályban előírt feltételek nem állnak fenn. Ilyen feltétel lehet például, ha a törvény előírja, hogy a jelöltet országgyűlési bizottság hallgassa meg. Ekkor a meghallgatás megtörténtét az elnöknek vizsgálnia kell. A bizottság állásfoglalása azonban egyáltalán nem köti az elnököt, sőt a döntés előtti mérlegeléskor is csupán akkor kell figyelembe vennie, ha ezt a törvény kifejezetten elrendeli. Másodszor: tartalmi okból való megtagadás esetén elválnak a kinevezés és a felmentés szabályai. A törvényi előfeltételek fennállása esetén a köztársasági elnök akkor tagadhatja meg a kinevezést, ha alapos okkal arra következtet, hogy a kinevezési javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. - Mit jelent ez utóbbi kitétel vizsgálata? - A határozatok - rendelkező részeikben - kifejtik, hogy mit jelent ez a megfogalmazás. Az első határozat kimondja: a „súlyos veszély” szempontjából az elnök kizárólag a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül. Mindhárom határozat indokolása tartalmazza, hogy az elutasítás csakis a személy kiválasztására vonatkozhat. A kinevezés célszerűsége, időszerűsége, a betölteni kívánt tisztséghez tartozó jogosítványok és hasonló kérdések vizsgálata azonban kívül esik a köztársasági elnök jogkörén. Ezek eldöntése a kinevezés előterjesztőjére, illetve a köztársasági elnök kinevezését ellenjegyző miniszterelnökre vagy miniszterre tartozik, ők felelősek érte. A legutóbbi határozat rendelkezik arról is, hogy a köztársasági elnök mikor állapíthatja meg az államszervezet demokratikus működése súlyos zavarának veszélyét. Ez akkor fordulhat elő, ha alapos okkal arra következtet, hogy a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel érintett szerv képtelenné válna alapfeladatainak ellátására, beleértve a működésével kapcsolatos alapvető jogok intézményes védelmét is. Ez esetben is csak akkor élhet az elnök a kinevezés megtagadásával, ha a nevesített veszély a kinevezéstől alapos okkal várható, másként el nem hárítható, és a fenn meghatározott súlyos zavar azonnal és közvetlenül fenyeget. A kérdés megválaszolásához tartozik továbbá az is, hogy a köztársasági elnöknek a döntést „ésszerű határidőn” belül kell meghoznia. Ez az idő annak megállapításához szükséges, hogy fennállnak-e a kinevezés alkotmányos feltételei. Csak a konkrét eset körülményei alapján dönthető el, hogy az adott esetben mi az ésszerű idő. - Különböznek-e a kinevezés és felmentés alkotmányos feltételei? - Igen. A köztársasági elnök magát a felmentést nem, kizárólag az utódlást vizsgálhatja. Tehát a köztársasági elnök a felmentést akkor tagadhatja meg, ha a felmentett személy feladatát - a köztársasági elnök újabb kinevezési aktusának közbejötte nélkül, azaz automatikusan olyan személy gyakorolná (például a helyettese), akinek a kinevezését a köztársasági elnök az előzőek szerint alkotmányosan megtagadhatná. - A köztársasági elnöknek meg kell indokolnia döntését? - Igen, kinevezés és felmentés esetében is. Felmentés visszautasításakor azt kell az elnöknek tényekkel megindokolnia, hogy a helyettes kilétéből - alapos okkal várhatóan és elháríthatatlanul - azonnal és közvetlenül fenyegetően adódik a veszély: az adott szerv képtelenné válik alapvető funkcióinak ellátására. Az indokolásnak olyan részletességgel kell tartalmaznia a döntés alapjául szolgáló tényeket, hogy a képviselők adott esetben megalapozottan dönthessenek az elnök Alkotmánybíróság előtti felelősségre vonása megindításáról. Baranyó György (Folytatás az 1. oldalról) A 20 központ privatizációra való előkészítése mellett első lépcsőben négy vállalat: a Bács-Kiskun, a Békés, a Hajdú-Bihar és Győr-Moson- Sopron megyei gyógyszertári központ decentralizálása, átalakítása kezdődik meg. Az ÁVÜ célja, hogy a működőképesség megtartása mellett - értékesítse a vállalatok önállóan is működőképes egységeit. A központok ezen részeire nyilvános versenyeztetés útján keres majd vevőt a vállalat, illetve a Vagyonügynökség, hazai és külföldi befektetőkre egyaránt számítva. A meghirdetett decentralizációs szemlélet a patikák esetében is érvényesül. A privatizáció az összes magyarországi patikát érinti, vagyis csaknem 1300-at, melyeket szintén pályázati úton, nyilvános versenyeztetéssel kíván értékesíteni a vagyonügynökség. A gyógyszertárak esetében ugyanakkor szigorú szakmai feltételek is érvényesülnek. Az ÁVÜ is egyetért azzal, hogy a patikák nem kizárólag kereskedelmi egységek, hanem a közegészségügyi ellátás részei. Az egységes gyógyszerellátás biztosítása érdekében ezért az úgynevezett személyi jog elve alapján kerülnek meghirdetésre a patikák, s eszerint gyógyszertárat csak gyógyszerész üzemeltethet. A működtetési jog és az állami tulajdonú vagyontárgyak megszerzéséért indítandó pályázatokra így csak gyógyszerészi diplomával rendelkező személyek jelentkezhetnek majd. Azonos ajánlatok esetén elsősorban az adott patika dolgozói részesülnek előnyben. Amennyiben több jelentkező isvan egy patikára, úgy figyelembe veszik még egyebek mellett a szakmában eltöltött évek számát, a szakképesítéseket, illetve a pályázó rendelkezésére álló anyagi eszközöket. A patikavásárlásra kiírt pályázatokat a privatizációs biztosból, a gyógyszerészi kamara tagjából, a megyei tisztifőgyógyszerészből és a közjegyzőből álló bizottság bírálja el. A privatizáció nem teszi lehetővé a hagyományos értelemben vett licitálást, és azt is kizárja, hogy egy gyógyszerész több patika tulajdonjogát elnyerje. / ·· Az AVÜ-é az alapítói jog Kezdődhet a patikák privatizálása ,,Ellenőrzést az ifjúsági vagyon felett!” A Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának tizenhatodik közgyűlésén részt vevő ifjúsági szervezetek egy csoportja nyilatkozatában többek között megfogalmazza: „tiltakozunk a kormány politikája ellen, amellyel meghiúsítja, hogy társadalmi kontrollt gyakoroljunk a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány kezelésébe helyezett több milliárd forintos, ifjúsági célokra használandó vagyon felhasználásával kapcsolatban. A NGYIA működésének tapasztalatai azt igazolják, hogy az egykori ifjúsági szervezetek vagyonából létrehozott alapítvány csak szűk rétegérdekeket szolgál; a vagyon sorsa, az ingatlanok tulajdonjoga a nyilvánosság és az érintett rétegek bevonása nélkül dől el. Tiltakozunk az ellen, hogy az alapítvány kuratóriumában nem kapott helyet sem a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, sem az Ifjúsági Kerekasztal képviselete. Követeljük a NGYIA újraalapításával kapcsolatos jogi és etikai problémák azonnali orvoslását. Követeljük az alapítvány elnökétől, hogy záros határidőn belül számoljon be az ifjúsági szervezetek és a nyilvánosság előtt az alapítvány tevékenységéről és gazdálkodásáról. Kérjük az alapítót, hogy sürgős intézkedéseket hozva garantálja az alapítvány nyitott és demokratikus működését, a vagyonkezelés ifjúsági kontrolljának biztosítását.” Katasztrófaelhárítás A hadseregnek is szerep jut A Magyar Honvédség új kezdeményezéseként állították fel azt a szervezetet, melynek feladata a természeti és civilizációs katasztrófák egészségügyi következményeinek felszámolása. A kecskeméti katonai kórház kereteiben kialakított egységet a napokban mutatták be a Bugyi község melletti egészségügyi bázison katonai vezetőknek, köztük Lőrincz Kálmán vezérezredesnek, a honvédség parancsnokának. A körülbelül 100 főből, köztük számos szakorvosból álló egységet munkaidőben 60, azon kívül 180 perc alatt tudják teljes felszereléssel útnak indítani az esetleges katasztrófa színhelyére. A gépkocsioszlop átlagos menetsebessége 30-40 kilométer óránként, s a megérkezés után - viszonylag kis területen - 70 perc alatt képesek telepíteni az egység táborát, ami éjszaka is csak 20 perccel vesz többet igénybe. Tizenhat óra alatt mintegy 100 sérültet képesek szakorvosi segélyben részesíteni. Annak demonstrálására, hogy a rendkívüli esetekben a Népjóléti Minisztérium illetékes szerveivel együtt kell fellépniük, utóbbiak is bemutatták eszközeiket. Ezek elsősorban olyanok, melyekkel a hadsereg nem vagy nem kellő számban rendelkezik. Svéd László orvos-ezredes, a Magyar Honvédség Egészségügyi Szolgálatának főnöke lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az új szervezet alapeszméje a tömeges sérülésekhez való minél gyorsabb közelkerülés. A részleg nem különálló, tagjai normál esetben a kecskeméti kórházban dolgoznak, de kiképezték őket a speciális feladat ellátására. Fontosnak minősítette az együttműködést a népjóléti tárca katasztrófakórházával, amelynek szakemberei ezen a területen a legnagyobb tapasztalatnak. Hangsúlyozta, hogy szeretnének ilyen szervezetet felállítani a másik két katonai kórház, a pécsi és a győri kereteiben is. Budapest ebből a szempontból különleges helyzetben van, de - utolsóként - itt is tervbe vették ilyen egység létrehozását. Az eszközöket használták már, de szerencsére, éles bevetésre még nem került sor. Horváth István, a Népjóléti Minisztérium szervezési főosztályának vezetője - aki korábban maga is orvosezredesként működött - mindezt azzal egészítette ki, hogy a hadsereg számos egészségügyi problémahelyzet megoldásában olyan sajátos tapasztalattal rendelkezik, amelyet kitűnően lehet hasznosítani a katasztrófahelyzetekben. Az együttműködés során minden esetben központi koordináció várható, hiszen a kormánynak kell intézkednie. Az a legfontosabb, hogy az ilyen helyzetekben való közreműködés a hadsereg feladatai közé tartozik - mondta a Magyar Nemzetnek Lőrincz Kálmán vezérezredes. - A tömegek segítése, a katasztrófaelhárítás még a honvédelmi alapelvekben is megfogalmazódnak. A hadsereg nagy változásokon ment át, így végig kell gondolnunk a lakossággal és a polgári szervekkel való együttműködésünk rendszerét is. (k.gy.)