Magyar Nemzet, 1993. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
HÉTFŐ, 1993. február 1. Nemzetközi élet Genfben kudarcot vallott a békéltetés A közvetítők a Biztonsági Tanácsra bízzák a balkáni konfliktust '' (Folytatás az 1. oldalról) A minapi nyilatkozatok szerint a boszniai szerb küldöttség a BT-ben azzal a javaslattal áll majd elő, hogy kössenek tűzszünetet, fagyasszák be a jelenlegi helyzetet a frontvonalakon, küldjenek a helyszínre megfigyelőket, akik a nehézfegyvereket is ellenőriznék. Ismertetik továbbá a három etnikum közötti területi felosztási tervet, s szorgalmazzák, hogy a vitás területeken a nép referendumon döntsön, melyik kantonban akar élni. Mindez azonban már ismert, a békéltetők néhányszor már végigjárták. Karadzsics boszniai vezető, aki a genfi kudarcot „bizonyos előrehaladásnak” nevezte, kijelentette, hogy kész Szarajevót átadni az ENSZ ellenőrzése alá, s ennek részleteiről szólni fog a BT ülésén is. S míg a boszniai szerb vezető igyekszik engedékenységét bizonyítani, a szerb tüzérség - ezt jelentette a szarajevói rádió - ismét lőtte a várost. A horvát rádió is Szarajevó ágyúzásáról adott hírt. Mindkét hírforrás szerint több polgár életét vesztette. A szerb hírügynökségek szerint a muzulmánok kezdeményezik a harcot. Vasárnap a többi boszniai fronton is folytatódtak a harcok. A boszniai szerb erők parancsnoksága élesen cáfolta, hogy vegyi fegyvereket vetett volna be. Azokat az állításokat is elutasította, hogy a jugoszláv hadsereg egységei is részt vesznek a Drina menti hadműveletekben, amiről egyébként független források is jelentettek. A tűzszüneti megállapodás ellenére sem szűntek meg a muzulmán-horvát összetűzések Közép-Boszniában. Tudjman horvát elnök Sibenikben azt közölte, Zágráb csak abban az esetben fogadja el a kéksisakosok mandátumának meghosszabbítását, ha szilárd szavatosságot kap arra, hogy a horvátországi kérdésre vonatkozó Vance-tervet meg is valósítsák. Ez a szavatosság elsősorban a szerb milíciák lefegyverzésére, a menekültek hazatérésére és a közlekedés helyreállítására vonatkozna. Spliti beszédében azt hangoztatta: ha az ENSZ -erők nem teszik lehetővé a teljes szuverenitást, akkor hozzáfognak Dunis, Benkovac, Oborovac és Knin felszabadításához is. A békés megoldás mellett voltunk, mondta, de miután a genfi értekezlet kudarccal végződött, s csak a horvátok fogadták el a felkínált megoldást, a kérdés átkerül az ENSZ hatáskörébe, ott pedig - mint mondta - meg kell fékezni a szerb agresszort, de rákényszeríteni a muzulmánokat is, hogy fogadják el a megoldást, amely mindhárom népnek egyenrangúságot szavatol. Hozzátette, hogy a boszniai horvátok számíthatnak a horvát állam támogatására. Egyértelmű az üzenet a krajinai szerbeknek is: ha Horvátországban akarnak maradni, akkor legyenek lojális polgárok. Mint fogalmazott, a horvát nép kész elfelejteni a sebeket, kész békében gyógyítani azokat, de ha újabb áldozatokra kényszerítik, akkor nem marad el a büntetés. A horvát államfő egyébként, mint a zágrábi rádió jelentette, letette az újjáépítendő maslenicai híd alapkövetét. A hidat tavalyelőtt novemberben rombolták le, s ezzel megszakadt a szárazföldi kapcsolat Horvátország déli és északi része között. Miközben folytatódnak a hadműveletek, Cedric Thornberry, az Unprofor polgári részlegének igazgatója Kninbe utazott, hogy tárgyaljon az ellenségeskedés beszüntetéséről. Thornberry arra a kérdésre, hogy most Horvátországban van-e vagy a Krajinai Szerb Köztársaságban, csak annyit mondott: Kninben. Sebestyén Imre Clinton kényes kényszerhelyzetei Washington vonakodva támogatja a Vance-tervet (Folytatás az 1. oldalról) Kivált hogy közben a nyugati hatalmak saját egyeztetésein olyan elképzelések kerültek szóba, mint a bosnyák főváros „felszabadítása” NATO-egységek, közte akár amerikai szárazföldi hadosztály,bevetésével. A The New York Tunes európai körúton járt szemleírója ugyanis azt hallotta Párizsban, hogy a franciák ragaszkodnának a Szarajevót védelmező katonai gyűrűben az amerikai részvételhez. S a lap azt is tudni véli, hogy az amerikaiak genfi ENSZ- képviselete már Vance-ék értésére is adta a különböző kifogásokat. A keményebb amerikai fellépést sürgető kongresszusi körökben még gorombábban fogalmaznak: egy indianai demokrata képviselő úgy vélte, Vance valójában a maga-Chamberlain óta pejoratív értelmű - „megbékítési stratégiájához” akarná megszerezni a Clinton-kormány áldását, s ráadásul „megelőzné” az új elnök erélyesebb szerbellenes akcióját. Christophernek tehát minden diplomáciai művészetére szüksége lesz, ha valóban ki akar térni a tőle kérendő politikai támogatás elől. Az a Times-közíró különben úgy látja, az európaiak mindenképpen Clintonnak „dobták a labdát”,, akár cinikusan, akár realisztikusan tekintve a délszláv válságra, s ekként vagy az új elnöknek kell belevágnia katonailag, avagy neki kellene -e meghátrálnia. Márpedig Clintonnak amúgy is kijut a kényes belpolitikai kényszerhelyzetekből. Miközben az elnök a hét végén Camp Davidbe vitte kormányát, a gazdasági programterv kidolgozására, a hírközlést (e terv egyes lakosságcsoportokat sújtó részleteinek kiszivárogtatásán túlmenően) elárasztják az elemzések a pénteki kompromisszumról, amelyre az új elnököt a törvényhozási realitások kényszerítették. Mivel a republikánusok azzal fenyegetőztek, hogy törvénybe is rögzítenék a homoszexuálisok kitiltását a hadseregből, s mert az elnök saját demokrata pártjának hangadó szenátora, Sam Nunn makacsul szembeszegül Clinton választási ígéretének megtartásával (és mögötte felsorakoztak a vezérkari főnökök is), muszáj volt alkut kötni, a döntést, halogatni, de, akként a politikai gyengeség jelét is elárulni. A Clinton által bejelentett félmegoldás ugyan megóvta az új elnököt egy még kínosabb kongresszusi vereségtől, ám ez a liberális-konzervatív összecsapás a kormányváltás utáni napokban egykönnyen kihatna a világpolitikai lépéseire is, hiszen Powell vezérkari főnök a boszniai beavatkozást is ellenzi. Csak gyógyír az új elnöknek, hogy elődje most még nagyobb bajban lenne: a friss Time Magazin részleteket közöl Schultz volt külügyminiszter hamarosan megjelenő (és a választások miatt halogatón) emlékirataiból, amelyek rácáfolnak Bush szavára az Irán-kontra botrányban játszón szerepéről. Avar János Botrány a szerb parlament alakuló ülésén ÚJVIDÉK - Szinte hajnalig tartó vita után a várható epilógussal zárult a múlt héten a szerb parlament alakuló ülése: az ellenzék látványosan kivonult a teremből. A botrányokhoz már hozzászokott az a néhány millió tévénéző, akiknek rendszeresen egyenesben közvetítik az időnként tragikus, de többször komikus parlamenti jeleneteket. Ez, ami most történt, mégis példátlan. Váratlanul ugyanis napirendre került egy olyan téma, amely igencsak felajzotta a kedélyeket. A szocialistaradikális hallgatólagos koalíció igyekezett elfogadtatni egy olyan törvényt, amellyel az ellenzéket teljesen kirekesztik a szövetségi parlamentből. Sikerült is megszavazniuk, de az ellenzék nélkül. Ennek értelmében Szerbiát a Köztársaságok Tanácsában tizenkét szocialista és nyolc radikális képviseli. Mire és kinek jó ez? Talán Dobrica Csoszics államelnök megbuktatása a cél? Seselj radikálisai ugyanis követelik lemondását, sőt leváltását, sokak szerint Csoszicsra az a sors vár, mint Milan Panics megbuktatott kormányfőre (akit mellesleg péntek este öt órán át feltartóztattak a határon, hogy szinte előbb ért Amerikából Horgosra, mint Horgosról Belgrádba). Annyi biztos, hogy ezzel a módszerrel a szocialisták biztosították abszolút befolyásukat a szövetségi parlamentben. (gyarmati) Románia aggódik a szomszédai miatt Bukarest nem engedett át egy olajszállítót BUKAREST A romániai figyelem az elmúlt kedd óta a Dunára szegeződik, s nem kis aggodalmat okoz a jugoszláviai hajók engedetlensége szerte az országban. Vasárnap egyébként a vaskapunál feltartóztatták a Bihac tolóhajó vontatta jugoszláv konvojt. Hajnaltól folyt az alkudozás, amíg a helyszínre nem érkezett a román határőrség parancsnoka és a csendőrség parancsnokhelyettese. Az olajszállító végül, anélkül, hogy a Dunában kárt tett volna, elhagyta a zsilip térségét. A dunai események mellett aggodalmat kelt a keleti szomszédnál, Chisinauban bekövetkezett „politikai földrengés” is. A moldovai parlament vezetőségének lemondását szenvedélyes hangú cikkekben kommentálják, főként a román ellenzéki lapok, míg a hivatalos nyilatkozatok meglehetősen tartózkodóak. Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint a Cotroceni-palotában még nem ismerik a lemondás okait, ám remélik, hogy ez nem befolyásolja a két ország kapcsolatát. Nyilatkozata szerint Ion Iliescu és Mircea Snegur elnök között gyakori a telefonpárbeszéd, s közelebbről abban egyeztek meg, hogy Iliescu franciaországi látogatása után találkozót szerveznek. A román külügyminiszter, Teodor Melescanu még óvatosabban fogalmazott: nincsenek részletes információi a négy parlamenti vezető lemondásának indítékairól, s bár a Pruton túli hírek nem hagyják közömbösen, Románia nem kíván beavatkozni mások belügyeibe. „A két független román állam létének realitásából kiindulva, a román kormány a továbbiakban is a két ország gazdasági integrációja és a közös kulturális és szellemi térség megszilárdításáért munkálkodik, ezek révén az elsődleges célkitűzések mind Chisinauban, mind Bukarestben” - zárja nyilatkozatát a román diplomácia vezetője. A román lapok egyébként az unionista erők vereségének könyvelik el Mosanu házelnök és társainak lemondását, Mircea Snegurt kiáltva ki győztesnek, aki konokul kitart Moldova független státusa mellett. Az Evenimentul Zilei főszerkesztői vezércikke pedig arra is magyarázatot tud adni, hogy a nyugati hatalmak - köztük az Egyesült Államok, amely az elsők között ismerte el Moldova függetlenségét - miért támogatják oly messzemenően Snegur álláspontját: egy esetleges Nagy-Románia ugyanis keresztülhúzhatja a Nyugat balkáni politikáját. Kiss Zsuzsa Izraelben Amerikából pénzelt Hammasz-vezetőket vettek őrizetbe JERUZSÁLEM Izraelben vasárnap már reggel kilenckor együtt ültek a miniszterek, hogy a négyszáz kitoloncolt Hammasz-tag ügyében tárgyaljanak, miután nem adtak be fellebbezést, mert együttesen akarnak visszakerülni Izraelbe, ahogyan kitoloncolták őket. Izrael a Biztonsági Tanács ülésének előestéjén megfeszített diplomáciai tevékenységet folytatott, hogy a száműzetést olyan eszközként fogadják el, amely küzdelem a szélsőséges terrorizmus és a békefolyamatot veszélyeztető fundamentalizmus ellen. Eközben a Hammasz még szabadlábon levő tagjai újabb két izraeli katonát gyilkoltak meg a gázai övezet közelében. Mint az izraeli járőregységek parancsnoka megjegyezte, szabályos gerillaháború folyik a hadsereg és a Hammasz fegyveresei között. A vasárnapi kormányülés azt vitatta meg,hogy a négyszáz kiutasított palesztin közül hánynak lehet csökkenteni a büntetését, amely eredetileg két év. Ám nem változtatnának a kiutasítás tényén. A kormányülést a déli órákban a katonai szóvivő azon bejelentésével szakították félbe, amely új megvilágításba helyezheti a kitoloncoltak ügyét is. Az izraeli biztonsági szolgálat emberei e szerint az elmúlt hét végén őrizetbe vettek két amerikai állampolgárságú palesztint, akik Chicagóból érkeztek igen sok pénzzel, hogy újjászervezzék a Hammasz vezérkarát. Ennek érdekében megfordultak a gázai övezetben, Judea néhány nagy városában és Szammariában. Megfigyelésük eredményeként sikerült letartóztatni a szélsőséges terrorszervezet további negyven vezetőjét A letartóztatottak egyikénél lefoglaltak százezer dollárt, és ezzel úgy tűnik, Izrael ismét lefejezte a terrorszervezetet. A szóvivő jelentéséből és az ezt követő szakértői magyarázatokból egyértelműen kitűnt, hogy a szálak az Egyesült Államokba és Angliába vezetnek, mert mint elmondották, a Hammasznak az évekkel ezelőtt külföldre menekült vezetői pontosan tudták, hogy onnan sokkal jobban tudják tartani a kapcsolatokat az Izrael területén működő szervezettel, mint mondjuk Iránból, ahonnan nincs közvetlen telefon- és faxösszeköttetés. A két amerikai állampolgárságú palesztint az izraeli hatóságok átadták az amerikai nagykövetnek, vizsgálatuk tehát a követségen folytatódik, miközben az amerikai nagykövet váratlanul megjelent a kormányülésen, amelyet ennek megfelelően félbeszakítottak, és a miniszterelnök, Jichak Rabin, valamint az izraeli biztonsági szolgálat vezetői a miniszterelnök hivatalába vonultak, szigorúan bizalmas tárgyalásokra. Azt követően a nagy vihart kavaró ügyről újabb részletek nem szivárogtak ki, de mint egy izraeli arab szakértő elmondta, pontos névsoruk van az Egyesült Államokban működő palesztin terrorszervezetek vezetőiről Berk Anna Izraeli katona letartóztatott palesztinokkal A nyugtalan Zairéből menekítik a külföldieket HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Franciaország után Belgium is közölte, katonákat küldött Zairéba, hogy a polgárháborús állapothoz hasonló káoszból kimenekítsék az állampolgáraikat. Az összetűzések, amelyek még a múlt csütörtökön kezdődtek a hadsereg néhány egységénél, azóta sem csendesülnek, s mind több halálos áldozatot követelnek. Az elhunytak számát már százra becsülik. Életét vesztette Franciaország nagykövete, Philippe Bernard is, akit a párizsi külügyminisztérium közlése szerint a lakása ablakánál egy eltévedt golyó sebesített halálra. Egy másik francia állampolgáron kívül meghalt egy olasz is, a legtöbb áldozat azonban azok sorából került ki, akik a kormány által hirtelen bevezetett új pénz miatti veszteségeiket sérelmezték. A zairei vezetés a hiperinflációt akarta megfékezni a valutacserével, a pénz értéke egy év alatt a harmadára zsugorodott. A katonák azonban kevésnek tartották a zsoldjukat, ezért lázadás tört ki a körükben. A megfékezésükre vezényelt csapatokkal tűzpárbajt kezdtek, s az rövidesen átterjedt az utcára is. Mobutu elnök a Reuternak egy hónappal ezelőtt már úgy nyilatkozott, hogy a belga kormány a zairei ellenzékkel összefogva huszonnyolc éves uralmának a megdöntésére tör. Vagyis annak a nyugati törekvésnek a jeleit látta előre, amely demokratizálni akar egyes afrikai országokat is. Ennek értelmében „barátságtalan lépésnek” minősítette a belga egységek elindítását, jóllehet azt engedélyezte, hogy a francia deszantosok a külföldieket Kinshasából Brazzaville-be vagy hazaszállítsák. Miközben megérkeztek a francia alakulatok, hogy az ezertagú kolóniát biztosítok, négyszáz belga már Brüsszelben landolt. (zs.e.) Magar Nemzet 3 Pszichológiai vizsgálatnak vetik alá a Jelcin elleni merénylet kitervelőjét (Tudósítónktól) MOSZKVA - Merényletre készült az orosz elnök ellen az a férfi, akit még szerdán vettek őrizetbe a kormányőrség emberei - jelentette a hét végén az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Mint az Interfax megtudta, egy bizonyos Ivan Kiszlov őrnagyról van szó, aki december 26-án önkényesen távozott habarovszki alakulatától, a fővárosba utazott, ahol csavargásért, illetve egy, a Kremlhez közeli kormányépületbe való jogtalan beka Az orosz parlament egyhangúlag úgy döntött, hogy december 1- jétől visszamenőleg 72 ezer rubelre, kb. 130 dollárra emeli Jelcin elnök fizetését Az AFP értesülése szerint Jelcin eddig havi 52 500 rubelt kapott Az elnökével azonos fizetést kap Ruszlan Haszbulatov, a parlament elnöke és Valerij Zorkin, az alkotmánybíróság elnöke. Alekszandr Ruckoj alelnök ezentúl 65 ezer rubelt kap majd. Borisz Jelcin most megemelt, évi mintegy 1560 dolláros elnöki fizetése eltörpül amellett, amit az Egyesült Államok első embere kézhez kap. George Bush volt elnök tavaly 200 ezer dolláros állami fizetésben részesült tolásért tartóztatták le. Miután kiderült Kiszlovról, hogy hivatásos katona, dezertálással is megvádolták, az ügy azonban hirtelen fordulatot vett, amikor a kihallgatások során Kiszlov váratlanul megváltoztatva addigi vallomását közölte, hogy azért szökött meg, mert merényletet kívánt végrehajtani Jelcin ellen. A jelentések szerint Kiszlovot néhány napon belül alapos orvosi-pszichológiai vizsgálatnak vetik alá. A moszkvai helyőrség katonai ügyészsége addig is átadta az ügyet a szövetségi főügyészségnek. A 33 éves Kiszlovot röviddel azután fogták el, hogy bemászott az SZKP KB egykori hivatali tömbjének egyik felújítás alatt lévő épületébe, amely a volt pártközpont többi létesítményéhez hasonlóan ma kormányzati szerveknek ad otthont. Terve az volt, hogy az épület udvarában magát hómunkásnak álcázva várja meg Jelcin érkezését és kísérli meg leszúrni. Kiszlovnál mindössze egy kést találtak. A gyanúsított ugyanakkor beszámolt arról, hogy először két házilag készített robbanószerkezetet akart elhelyezni abban az épületben, amelyről azt feltételezte, hogy Jelcin ott lakik, de megzavarták, és kénytelen volt elmenekülni. Kiszlov az értesülések szerint politikai okokkal magyarázta szándékát. Mint mondta, állampolgári kötelességének érezte, hogy megölje Jelcint, úgymond hozzájárulva ezzel a szocializmus ügyéhez. Az őrnagy azzal vádolta az elnököt, hogy népellenes politikát folytat és lerombolja a marxista rendszert. Kiszlov állítólag korábban semmivel sem árulta el, hogy ilyesmit forgatna a fejében, feljebbvalói felelősségteljes, képzett katonaként minősítették. Az orosz főügyészség képviselője vasárnap kijelentette, hogy a nyomozás érdekében csak az ITARTASZSZ-on keresztül tesznek közzé további információkat, amennyiben szükségesnek látják. V.L