Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
2 Magyar Nemzet 1 A KÜLPOLITIKAI HELYZET ■I A DOCTKII AI DCKir\C7CCDlnll VMM ΪλΙΙλΙ^λΙλλλ /ΙλΙΛλΙ i* ·* m L λ I ^ maL ηλ r τ rt Lífr AL mnn lArkaf f Ám iI/aI A (nlkniÁe ♦ ■ A BOSZNIAI RENDEZÉSRŐL ma feltehetően folytatódnak a tárgyalások New Yorkban, ám a nézetek közeledésére semmilyen jel sem utal. Az ENSZ és az EK közvetítői mellett azonban most már részt vesz az eszmecseréken az amerikai és az orosz kormány megbízottja is. Izetbegovics bosnyák elnök a hét végén Gore amerikai alelnökkel tanácskozott és kifejezte azt a reményét, hogy az amerikai segélyakció új lendületet ad a szembenálló felek egyezkedésének. A légihídakció voltaképpen már meg is kezdődött, hiszen vasárnapra virradó éjszaka közel egymillió röplapot szórt le két amerikai gép Kelet- Bosznia fölött, emlékeztetve a lakosságot arra, hogy a konténerekben található élelmiszer mindenkit megillet, tehát a bosnyákokat, a szerbeket és a horvátokat is. (Egyébként a nyugati értesüléseket cáfolva magyar részről közölték, hogy a két óriásgép nem használta a magyar légteret.) Washingtonban a kormányzat továbbra is azt hangoztatja, hogy humanitárius segélynyújtásról van szó, nem pedig katonai beavatkozásról, ám Christopher külügyminiszter tévényilatkozatában jelezte, az Egyesült Államok aktívabban részt vesz a rendezési erőfeszítésekben. Cheney volt amerikai védelmi miniszter elmondta, a Bush-kormányzat is fontolgatott ilyen jellegű segélyküldeményeket, de az ötletet elvetették, mert attól tartottak, hogy a boszniai muzulmánok - az amerikai beavatkozás kikényszerítésére - tüzet nyithatnak a gépekre. Közben II. János Pál pápa azt sürgette, hogy a Boszniában megerőszakolt nők ne szakítsák meg terhességüket. A felhívást követő heves tiltakozásokra a vatikáni szóvivő úgy reagált, hogy a szentatya inkább a katolikus közösséghez szólt, hogy „nyújtsunk erkölcsi, szellemi és anyagi támogatást a szerencsétlen boszniai nőknek”. ■ AZ ÚJ AMERIKAI KORMÁNY gazdaságpolitikájának szenteltek nagy figyelmet a hetek pénzügyminiszterei és bankelnökei londoni tanácskozásukon, de a megbeszélésről közleményt nem adtak ki, mert úgy találták, kinek-kinek magának kell megvalósítania, saját politikai eszközeivel, az általános célt, hogy a világgazdaság növekedése inflációtól mentes legyen és szabadkereskedelmi alapokon nyugodjék. Japán pedig elégedetten vette tudomásul, hogy nem fejtettek ki rá erős nyomást a jen drágítása érdekében. A SZLOVÁK KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁR úgy véli, szokatlan és félrevezető a magyar-szlovák kormányfői találkozó előfeltételhez kötése. Antall József még nem válaszolt Meciar indítványára a kétoldalú miniszterelnöki eszmecseréről, s Pozsonyban úgy vélik, magyar részről a bősi kérdés megoldásától teszik függővé az alapszerződés aláírását. A szlovák külügyi államtitkár nyilatkozatban közölte, tájékoztatta magyar partnerét, Martonyi Jánost arról, hogy Szlovákia kész felújítani a tárgyalásokat a hágai bíróság elé terjesztendő kérelem megszövegezéséről. (B. M.) Radikális fordulat a Cseh Szociáldemokrata Pártban PRÁGA - A cseh közvélemény nagy érdeklődéssel várta a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt hétvégi kongresszusát, amelyen eldőlt, hogy a kormánykoalícióval együttműködésre hajlandó mérsékelt szárny vagy a radikális irányzat kerekedik-e felül. A kongresszuson leköszönt elnöki tisztségéről Jiri Horák, aki 1989 után jött vissza Amerikából Csehszlovákiába, hogy újjászervezze a Szociáldemokrata Pártot. Búcsúbeszédében hangsúlyozta, szilárd meggyőződése, hogy a szociáldemokrata párt előbb vagy utóbb kormánypárttá válik. De nem ért egyet a radikálisok vezérének felfogásával, hogy a kongresszus után a szociáldemokratáknak „torkon kell ragadni a kormányt”. A küldöttek, miután a párt nevét Cseh Szociáldemokrata Pártra változtatták, elnökké a radikális vonal szószólóját, a szókimondásáról és metsző élcelődéseiről ismert Milos Zemant választották az elnöki tisztségbe. Zeman csupán egy éve tagja a szociáldemokrata pártnak, előtte a Polgári Fórum képviselője volt a szövetségi parlamentben, a tavalyi, júniusi választásokon azonban már a szociáldemokrata párt listáján független jelöltként jutott a törvényhozásba. Megválasztása után elődjéhez hasonlóan kifejezte meggyőződését, hogy a szociáldemokraták bejutnak a kormányba, de nem a jelenlegi kormánykoalíció jóvoltából, hanem a választók akaratából. Zárszavában eloszlatta egyes felszólalók aggályait, hogy a szociáldemokrata párt a jövőben netán együttműködne a kommunistákkal. A cseh szociáldemokrácia programjából kitűnik, tevékenységében a demokratikus alapelvekre helyezi a hangsúlyt. Somogyi Mátyás Nemzetközi élet Prágai vádemelés PRÁGA - A prágai ügyészség antiszemitizmus és a fasizmus iránti rokonszenv kinyilvánításának vádjával az elmúlt hét végén eljárást indított Josef Tomás, a Politika című, már megszűnt hetilap főszerkesztője ellen. A vádirat szerint a főszerkesztő antiszemita tárgyú és a fasizmust dicsőítő írások közlésével, illetve egy csehszlovák-magyar háborús konfliktust feltételező cikk közzétételével kimerítette a nemzeti és faji hovatartozás gyalázása, a nemzetiségi és faji gyűlölködés szítása, valamint a rémhírterjesztés bűncselekménye elkövetésének tényállását. A múlt év őszén a cseh kulturális életben általános felháborodást és tiltakozást váltott ki a Politika néhány száma, amelyekben listákat közöltek arról, hogy a cseh művészeti és szellemi életben ki a zsidó származású. Ha a bíróság a főszerkesztőt bűnösnek találja, a cseh törvények szerint Josef Tomás két évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM ÉPÍTÉSI IRODÁJA NYILVÁNOS PÁLYÁZATOT HIRDET A KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI SZÉKHÁZÉPÜLET TETŐTERÉNEK BÚTOROZÁSÁRA . J FELADAT: a tetőtér bebútorozása. A bútorok szállítása, elhelyezése, összeépítése az adott berendezési terv szerint. A MUNKA BECSÜLT ÉRTÉKE: 20 millió forint ALAPVETŐ VÁLLALÁSI FELTÉTELEK: - A pályázó Magyarországon bejegyzett cég lehet - A pályázati kiírás és a bútorozási dokumentáció megvásárlása (25 ezer forint) - Helyszíni munka kezdése: 1993. június 14. - Helyszíni munka befejezése: 1993. június 30. - Megrendelő előleget nem biztosít - Teljesítési bankgarancia a bekerülési alapösszeg 5%-ára - Napi 100 ezer forint késedelmi kötbér - Egyéves cseregarancia - Négyéves szavatosság - Négy évig utánszállítás - Az ajánlatnak a kiíró által összeállított, szerződéstervezet formájában történő benyújtása. A PÁLYÁZATI KIÍRÁS ÉS A BÚTOROZÁSI TERVDOKUMENTÁCIÓ ÁTVEHETŐ: A Külügyminisztérium építési irodája titkárságán, munkanapokon ! Cím: Budapest I. ker., Iskola u. 13. ΠΙ. 306. (Tel: 202-1937) pályázónak itt előzetesen be kell mutatnia a Külügyminisztérium MNB 232-901410604 számú számlájára történt 25 ezer forint befizetést igazoló szelvényt, melyen az összeg rendeltetése is fel van tüntetve. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK IDŐPONTJA: legkésőbb 1993. április 5., 11.00 óra. HELYE: az építési iroda fenti címen lévő titkársága. A PÁLYÁZATOK BONTÁSÁNAK IDŐPONTJA: 1993. április 6., 9.00 óra. HELYE: Budapest Π. ker., Nagy Imre tér 4.1. em. 127. A PÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSÉNEK IDŐPONTJA: 1993. április 15., 9.00 óra. HELYE: a bontási helyszín. ( ̇ Λ Λ Λ A Λ Λ Λ ) ,) 5 HÉTFŐ, 1993. március 1. ,,Αζ ellenforradalom romba döntheti Oroszországot” Jelcin nemzeti összefogással keresné a kiutat az alkotmányos válságból (Tudósítónktól) MOSZKVA - Ha a hatalmi ágakban nincs elegendő belátás és nem tudnak megegyezni egymással, referendumra kell bízni a döntést - fejtette ki újra vasárnap a kéthetes szabadságáról visszatért orosz elnök a Polgári Szövetség kongresszusán. A centrista politikai tömörülés tanácskozásán Jelcin mellett felszólalt Ruckoj alelnök, a PSZ egyik vezéralakja is, és az eddigi reformkurzus „gyökeres megváltoztatását" sürgette. Borisz Jelcin megerősítette azt a véleményét, hogy Oroszországban alkotmányos válság van, ami szerinte a hatalommegosztás elvének és a szovjetek (tanácsok) mindenhatóságra való törekvésének ellentmondásában nyilvánul meg. Az államfő szerint a két felfogás nem fér meg egymás mellett, s amíg nem dől el, melyik érvényesül, addig nem lehet úrrá lenni a belső zűrzavaron sem. Jelcin kijelentette, hogy teljesen megbízik Viktor Csernomirgyinben és az általa vezetett kormányban, igyekszik tehát a lehető legnagyobb mozgásszabadságot biztosítani számára. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Legfelső Tanácsnak is önmérsékletet kellene gyakorolnia, egy lépést kellene tennie hátra, és fel kellene hagynia a kabinet feletti gyámkodással. Jelcin hangoztatta nyugtalanságát a társadalom megosztottsága miatt, amit szerinte jól mutattak a február 23-i események. Jelezte, hogy tovább nem tűrheti ezt a helyzetet, és szorgalmazta, hogy széles nemzeti összefogás megteremtésével keressék a kiutat az alkotmányos válságból. A legfontosabb, mutatón rá Jelcin, hogy megakadályozzuk „a robbanást, az ellenforradalmat”, amely „romba fogja dönteni Oroszországot”. A FÁK-on belüli viszonyokról szólva Jelcin közölte, hogy Moszkva kész konföderatív kapcsolatokra azokkal az utódállamokkal, amelyek hajlandók erre. Szerinte egyre több ilyen köztársaság lesz. Jelcin megjegyezte azt is, hogy alighanem eljön az ideje, amikor az ENSZ „különleges felhatalmazással" ruházhatja fel Oroszországot a béke és a stabilitás garantálására az egykori Szovjetunió területén. Alekszandr Ruckoj az Interfaksz által ismertetett beszédében egyrészt az eddigi reformpolitika felülvizsgálatát szorgalmazta, („a sokkterápia nem igazolta magát”), másrészt biztosította Jelcint afelől, hogy a Polgári Szövetség az átalakulások „politikai támaszául” szolgálhatna. Az alelnök szerint az átmeneti időszakra törvényt kellene elfogadni a hatalomról, és így elkerülhetővé válnék mind a népszavazás, mind a népképviselők rendkívüli kongresszusa. (vida IC &W Syndicate) Újabb hadműveletek a libanoni határnál Egyiptomi különmegbízott Jeruzsálemben JERUZSÁLEM Szombatra virradóra hatvan rakétát lőttek Észak- Izrael területére Libanonból a Hezbollah egységei, és csak a csodával határos, hogy emberéletben nem esen kár, az anyagi kár így is jelentős volt A váratlan hajnali támadásra, amelyhez hasonló már több mint másfél hónapja nem volt, az izraeli hadsereg, karöltve a dél-libanoni keresztény milicistákkal, hatalmas ágyútűzzel válaszolt, majd ezt követően helikopterek szálltak fel és rakétákkal venék célba a Hezbollah feltételezett állásait. Ezt követően vasárnap már csend honolt az északi határon. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Vasárnap a kormány rendes ülésén tárgyaltak a szombati határincidensről, de ezúttal komolyabb visszavágásról nem esett szó, hiszen Kairóból Mubarak elnök személyes üzenetével máris Izraelbe érkezett az egyiptomi miniszterelnökségi hivatal államtitkára, akit Jichak Rabin soron kívül fogadott. A kabinetiroda főnöke a béketárgyalásokkal és a kitoloncoltakkal kapcsolatban hozott sürgős üzenetet azt, hogy az üzenet mit tartalmazott pontosan, nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzéki frakció vezetője a knesszetben máris tiltakozott, miszerint meggyőződése, az üzenet azzal lehet összefüggésben, hogy az izraeli kormány bizonyára megállapodott Warren Christopherrel, hogy a kitoloncoltakat még a béketárgyalások folytatása előtt, tehát áprilisig mind visszaszállítja. A kormány részéről senki sem cáfolta, de nem is támasztotta alá az ellenzék véleményét, viszont ismételten hangsúlyozták, hogy a kitoloncoltakkal kapcsolatban továbbra is az Egyesült Államokkal kötött megállapodás van érvényben, miszerint év végéig valamennyi kitoloncolt visszatérhet . Szíriai külügyminiszter viszont azt hangoztatja, hogy amennyiben Izrael kivonul a Golán-fennsíkról, kész teljes körű békét kötni, és az áprilisban folytatandó tárgyalásait nem hajlandó összekötni a kitoloncoltak problémáival. Érdekes egyébként, hogy kudarcot vallott a PFSZ azon kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzze újra napirendre a kiutasítottak ügyét, mert az izraeli rendezés félrevezető. A PFSZ megpróbálta befolyásolni az arab országok ENSZ- diplomatáit, de azok elutasították a PFSZ kérését. Most Jasszer Arafat azon munkálkodik, hogy az arab külügyminiszterek sürgős találkozóját hozza össze e témában, s ezért Algériába utazott. Ám ama tény miatt, hogy Algériában és Egyiptomban megszaporodtak a szélsőséges iszlám csoportosulások által elkövetett terrorcselekmények, nem valószínűsíthető, hogy Arafat sikerrel jár. Beck Anna „A sztálinizmus cinkosa és mártír hős” A La Stampa dokumentumai Nagy Imréről Rómából jelenti az MTI. A torinói La Stampa című lap szovjet irattári dokumentumok alapján szombati számában azt írta, hogy Nagy Imre a harmincas években az NKVD (a KGB elődje) ügynöke volt és számos feljelentést tett ismerőseiről. A moszkvai fonásokra támaszkodó cikk két irat másolatát is közölte illusztrációként: egyik az a „kötelezvény”, amelyet Nagy Imre 1930. szeptember 4-én írt alá információk szolgáltatására a szovjet politikai rendőrségnek, a másik pedig Vlagyimir Krjucskovnak, a KGB utolsó elnökének levele 1989 júniusából Grósz Károlyhoz azzal a céllal, hogy az MSZMP vezetése tudomására hozza: az ellenzék által pajzsra emelt és a sztálinizmus elleni nemzeti harc jelképévé magasztosult politikus, az 56-os forradalom vezetője éveken át ügynök volt a Szovjetunióban, s feljelentett legalább 38 emigráns magyar kommunistát és 150 szovjet, olasz, német és más nemzetiségű ismerősét. Krjucskov célja a Budapestre küldött levéllel és dokumentumokkal az volt, hogy az MSZMP vezetése, az iratokat nyilvánosságra hozva, lejárassa Nagy Imrét és megakadályozza rehabilitálását. Grószék azonban nem használták fel ezeket az iratokat. A La Stampa a Rogyina című orosz hetilap segítségével jutott a volt SZKP KB irattárából a leleplező anyaghoz. Nagy Imre „Vologya” fedőnéven 1930-tól legalább 1941-ig működött együtt a politikai rendőrséggel. Közreműködött számos „ellenséges” csoport letartóztatásában és elítéltetésében. A KGB 1989-ben akkor szedte elő saját irattárából az erre vonatkozó dokumentumokat, amikor a magyar kommunista rendszer már az összeomlás szélén állt. S a KGB elnöke felkínálta a leleplezés okmányait az akkori magyar pártvezetésnek. Kljucskov célja egyúttal az volt, hogy megerősítse ezzel az MSZMP szovjetbarát szárnyát az ellenzékkel kacérkodó Pozsgayval, Szűrössel és Horváth Istvánnal szemben - mutatott rá a La Stampa. Kijucskov lépését az SZKP KB 1989 júniusában megvitatta, s Gorbacsov kézírásos megjegyzéssel jóváhagyta az előterjesztést. Az iratokat ennek nyomán megküldték az MSZMP-nek, s ennek is nyoma van a most előkerült irattári anyagokban. A források egyedül abban bizonytalanok, hogy ki kapta kézhez Budapesten a leleplező iratanyagot. Egy biztos: Grósz nem használta fel a rendelkezésére bocsátott iratokat, és nem tették meg ezt mások sem - szögezte le a lap. ,,Nyilván úgy látták, hogy Nagy Imre lejáratását a magyar közvélemény ellenségesen fogadta volna és a pártnak inkább ártott, mint használt volna... A közelmúlt történelme tele van forró mozzanatokkal, s csakis az érintettek tudják, mi történt és mi nem valójában a színfalak mögött. Miért nem használták fel a Moszkva által kínált alkalmat” - írta a La Stampa, amely úgy látja, Nagy Imre figurája mindenképpen módosul és átértékelésre szorul a kétségkívül hiteles iratok alapján. Bár ahhoz nem fér kétség - fűzi hozzá hogy Nagy otthon bátran és következetesen lépett fel 1956 drámai napjaiban a szovjet beavatkozással szemben, é s tragikus sorsa megtisztítja és megszabadítja őt attól, hogy valamikor együttműködött későbbi hóhéraival”. „Nem kétséges, hogy Nagy Imrét bűnök terhelik, hiszen számos feljelentett elvtársát kivégezték, táborokba hurcolták. Nem hunyhatunk szemet efölött. Ugyanakkor aligha lehet elvonatkoztatni az akkori viszonyoktól, a félelem légkörétől, amely gyakran rákényszerítette az emigránsokat a feljelentések vállalására. S az is kétségtelen, hogy Nagy Imre nézetei változtak pályája folyamán. Éppen olyan jogos szentté avatni őt, mint elmarasztalni, egyformán a sztálinizmus cinkosa és a sztálinizmus ellen vívott szabadságharc mártír hőse” - hangoztatta a La Stampa, amely egy teljes újságoldalt szentelt a témának.