Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

2 Magyar Nemzet 1 A KÜLPOLITIKAI HELYZET ■I A DOCTKII AI DCKir\C7CCDlnll VMM ΪλΙΙλΙ^λΙλλλ /ΙλΙΛλΙ i* ·* m L λ I ^ maL ηλ r τ rt Lífr AL mnn lArkaf f Ám iI/aI A (nlkniÁe ♦ ■ A BOSZNIAI RENDEZÉSRŐL ma feltehetően folytatód­nak a tárgyalások New Yorkban, ám a nézetek közele­désére semmilyen jel sem utal. Az ENSZ és az EK közve­títői mellett azonban most már részt vesz az eszmecseré­ken az amerikai és az orosz kormány megbízottja is. Izetbegovics bosnyák elnök a hét végén Gore amerikai alelnökkel tanácskozott és kifejezte azt a reményét, hogy az amerikai segélyakció új lendületet ad a szembenálló felek egyezkedésének. A légihídakció voltaképpen már meg is kezdődött, hiszen vasárnapra virradó éjszaka kö­zel egymillió röplapot szórt le két amerikai gép Kelet- Bosznia fölött, emlékeztetve a lakosságot arra, hogy a konténerekben található élelmiszer mindenkit megillet, te­hát a bosnyákokat, a szerbeket és a horvátokat is. (Egyébként a nyugati értesüléseket cáfolva magyar rész­ről közölték, hogy a két óriásgép nem használta a ma­gyar légteret.) Washingtonban a kormányzat továbbra is azt hangoztatja, hogy humanitárius segélynyújtásról van szó, nem pedig katonai beavatkozásról, ám Christopher külügyminiszter tévényilatkozatában jelezte, az Egyesült Államok aktívabban részt vesz a rendezési erőfeszítések­ben. Cheney volt amerikai védelmi miniszter elmondta, a Bush-kormányzat is fontolgatott ilyen jellegű segélykülde­ményeket, de az ötletet elvetették, mert attól tartottak, hogy a boszniai muzulmánok - az amerikai beavatkozás kikényszerítésére - tüzet nyithatnak a gépekre. Közben II. János Pál pápa azt sürgette, hogy a Boszniában megerő­szakolt nők ne szakítsák meg terhességüket. A felhívást követő heves tiltakozásokra a vatikáni szóvivő úgy rea­gált, hogy a szentatya inkább a katolikus közösséghez szólt, hogy „nyújtsunk erkölcsi, szellemi és anyagi támo­gatást a szerencsétlen boszniai nőknek”. ■ AZ ÚJ AMERIKAI KORMÁNY gazdaságpolitikájának szenteltek nagy figyelmet a hetek pénzügyminiszterei és bankelnökei londoni tanácskozásukon, de a megbeszélés­ről közleményt nem adtak ki, mert úgy találták, kinek-kinek magának kell megvalósítania, saját politikai eszközeivel, az általános célt, hogy a világgazdaság növekedése inflá­ciótól mentes legyen és szabadkereskedelmi alapokon nyu­godjék. Japán pedig elégedetten vette tudomásul, hogy nem fejtettek ki rá erős nyomást a jen drágítása érdekében.­­ A SZLOVÁK KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁR úgy véli, szokat­lan és félrevezető a magyar-szlovák kormányfői talál­kozó előfeltételhez kötése. Antall József még nem vála­szolt Meciar indítványára a kétoldalú miniszterelnöki eszmecseréről, s Pozsonyban úgy vélik, magyar részről a bősi kérdés megoldásától teszik függővé az alapszer­ződés aláírását. A szlovák külügyi államtitkár nyilatko­zatban közölte, tájékoztatta magyar partnerét, Marto­­nyi Jánost arról, hogy Szlovákia kész felújítani a tárgya­lásokat a hágai bíróság elé terjesztendő kérelem meg­szövegezéséről. (B. M.) Radikális fordulat a Cseh Szociáldemokrata Pártban PRÁGA - A cseh közvélemény nagy érdeklődéssel várta a Csehszlo­vák Szociáldemokrata Párt hétvégi kongresszusát, amelyen eldőlt, hogy a kormánykoalícióval együttműködésre hajlandó mérsékelt szárny vagy a ra­dikális irányzat kerekedik-e felül. A kongresszuson leköszönt elnöki tisztségéről Jiri Horák, aki 1989 után jött vissza Amerikából Csehszlová­kiába, hogy újjászervezze a Szociál­demokrata Pártot. Búcsúbeszédében hangsúlyozta, szilárd meggyőződése, hogy a szociáldemokrata párt előbb vagy utóbb kormánypárttá válik. De nem ért egyet a radikálisok vezérének felfogásával, hogy a kongresszus után a szociáldemokratáknak „torkon kell ragadni a kormányt”. A küldöttek, miután a párt nevét Cseh Szociáldemokrata Pártra vál­toztatták, elnökké a radikális vonal szószólóját, a szókimondásáról és metsző élcelődéseiről ismert Milos Zemant választották az elnöki tiszt­ségbe. Zeman csupán egy éve tagja a szociáldemokrata pártnak, előtte a Polgári Fórum képviselője volt a szövetségi parlamentben, a tavalyi, júniusi választásokon azonban már a szociáldemokrata párt listáján füg­getlen jelöltként jutott a törvényho­zásba. Megválasztása után elődjéhez hasonlóan kifejezte meggyőződését, hogy a szociáldemokraták bejutnak a kormányba, de nem a jelenlegi kor­mánykoalíció jóvoltából, hanem a választók akaratából. Zárszavában eloszlatta egyes felszólalók aggálya­it, hogy a szociáldemokrata párt a jö­vőben netán együttműködne a kom­munistákkal. A cseh szociáldemok­rácia programjából kitűnik, tevé­kenységében a demokratikus alapel­vekre helyezi a hangsúlyt. Somogyi Mátyás Nemzetközi élet Prágai vádemelés PRÁGA - A prágai ügyészség antiszemitizmus és a fasizmus iránti rokonszenv kinyilvánításának vádjá­val az elmúlt hét végén eljárást indí­tott Josef Tomás, a Politika című, már megszűnt hetilap főszerkesztője ellen. A vádirat szerint a főszerkesz­tő antiszemita tárgyú és a fasizmust dicsőítő írások közlésével, illetve egy csehszlovák-magyar háborús konfliktust feltételező cikk közzété­telével kimerítette a nemzeti és faji hovatartozás gyalázása, a nemzetisé­gi és faji gyűlölködés szítása, vala­mint a rémhírterjesztés bűncselek­ménye elkövetésének tényállását. A múlt év őszén a cseh kulturális életben általános felháborodást és til­takozást váltott ki a Politika néhány száma, amelyekben listákat közöltek arról, hogy a cseh művészeti és szel­lemi életben ki a zsidó származású. Ha a bíróság a főszerkesztőt bűnös­nek találja, a cseh törvények szerint Josef Tomás két évig terjedő szabad­ságvesztésre ítélhető. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM ÉPÍTÉSI IRODÁJA NYILVÁNOS PÁLYÁZATOT HIRDET A KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI SZÉKHÁZÉPÜLET TETŐTERÉNEK BÚTOROZÁSÁRA .­­ J­­ FELADAT: a tetőtér bebútorozása. A bútorok szállítása, elhelyezése, összeépítése az adott berendezési terv szerint. A MUNKA BECSÜLT ÉRTÉKE: 20 millió forint ALAPVETŐ VÁLLALÁSI FELTÉTELEK: - A pályázó Magyarországon bejegyzett cég lehet - A pályázati kiírás és a bútorozási dokumentáció megvásárlása­­ (25 ezer forint) - Helyszíni munka kezdése: 1993. június 14. - Helyszíni munka befejezése: 1993. június 30. - Megrendelő előleget nem biztosít - Teljesítési bankgarancia a bekerülési alapösszeg 5%-ára - Napi 100 ezer forint késedelmi kötbér - Egyéves cseregarancia - Négyéves szavatosság - Négy évig utánszállítás - Az ajánlatnak a kiíró által összeállított, szerződéstervezet formájában történő benyújtása. A PÁLYÁZATI KIÍRÁS ÉS A BÚTOROZÁSI TERVDOKUMENTÁCIÓ ÁTVEHETŐ: A Külügyminisztérium építési irodája titkárságán, munkanapokon ! Cím: Budapest I. ker., Iskola u. 13. ΠΙ. 306. (Tel: 202-1937) pályázónak itt előzetesen be kell mutatnia a Külügyminisztérium­­ MNB 232-901410604 számú számlájára történt 25 ezer forint befizetést igazoló szelvényt, melyen az összeg rendeltetése is fel van tüntetve. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK IDŐPONTJA: legkésőbb 1993. április 5., 11.00 óra. HELYE: az építési iroda fenti címen lévő titkársága. A PÁLYÁZATOK BONTÁSÁNAK IDŐPONTJA: 1993. április 6., 9.00 óra. HELYE: Budapest Π. ker., Nagy Imre tér 4.1. em. 127. A PÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSÉNEK IDŐPONTJA: 1993. április 15., 9.00 óra. HELYE: a bontási helyszín. ( ̇ Λ Λ Λ A Λ Λ Λ ) ,) 5 HÉTFŐ, 1993. március 1. ,,Αζ ellenforradalom romba döntheti Oroszországot” Jelcin nemzeti összefogással keresné a kiutat az alkotmányos válságból (Tudósítónktól) MOSZKVA - Ha a hatalmi ágak­ban nincs elegendő belátás és nem tudnak megegyezni egymással, refe­rendumra kell bízni a döntést - fejtette ki újra vasárnap a kéthetes szabadsá­gáról visszatért orosz elnök a Polgári Szövetség kongresszusán. A centrista politikai tömörülés tanácskozásán Jelcin mellett felszólalt Ruckoj alel­­nök, a PSZ egyik vezéralakja is, és az eddigi reformkurzus „gyökeres meg­változtatását" sürgette. Borisz Jelcin megerősítette azt a véleményét, hogy Oroszországban alkotmányos válság van, ami szerin­te a hatalommegosztás elvének és a szovjetek (tanácsok) mindenhatóság­ra való törekvésének ellentmondásá­ban nyilvánul meg. Az államfő sze­rint a két felfogás nem fér meg egy­más mellett, s amíg nem dől el, me­lyik érvényesül, addig nem lehet úrrá lenni a belső zűrzavaron sem. Jelcin kijelentette, hogy teljesen megbízik Viktor Csernomirgyinben és az általa vezetett kormányban, igyekszik tehát a lehető legnagyobb mozgásszabad­ságot biztosítani számára. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Legfelső Tanácsnak is önmérsékletet kellene gyakorolnia, egy lépést kelle­ne tennie hátra, és fel kellene hagy­nia a kabinet feletti gyámkodással. Jelcin hangoztatta nyugtalanságát a társadalom megosztottsága miatt, amit szerinte jól mutattak a február 23-i események. Jelezte, hogy to­vább nem tűrheti ezt a helyzetet, és szorgalmazta, hogy széles nemzeti összefogás megteremtésével keres­sék a kiutat az alkotmányos válság­ból. A legfontosabb, mutatón rá Jel­cin, hogy megakadályozzuk „a rob­banást, az ellenforradalmat”, amely „romba fogja dönteni Oroszorszá­got”. A FÁK-on belüli viszonyokról szólva Jelcin közölte, hogy Moszkva kész konföderatív kapcsolatokra azokkal az utódállamokkal, amelyek hajlandók erre. Szerinte egyre több ilyen köztársaság lesz. Jelcin megje­gyezte azt is, hogy alighanem eljön az ideje, amikor az ENSZ „különle­ges felhatalmazással" ruházhatja fel Oroszországot a béke és a stabilitás garantálására az egykori Szovjetunió területén. Alekszandr Ruckoj az Interfaksz által ismertetett beszédében egyrészt az eddigi reformpolitika felülvizsgá­latát szorgalmazta, („a sokkterápia nem igazolta magát”), másrészt biz­tosította Jelcint afelől, hogy a Polgá­ri Szövetség az átalakulások „politi­kai támaszául” szolgálhatna. Az alel­­nök szerint az átmeneti időszakra tör­vényt kellene elfogadni a hatalomról, és így elkerülhetővé válnék mind a népszavazás, mind a népképviselők rendkívüli kongresszusa. (vida­ IC &W Syndicate) Újabb hadműveletek a libanoni határnál Egyiptomi különmegbízott Jeruzsálemben JERUZSÁLEM­­ Szombatra virradóra hatvan rakétát lőttek Észak- Izrael területére Libanonból a Hez­bollah egységei, és csak a csodával határos, hogy emberéletben nem esen kár, az anyagi kár így is jelentős volt A váratlan hajnali támadásra, amely­hez hasonló már több mint másfél hónapja nem volt, az izraeli hadsereg, karöltve a dél-libanoni keresztény milicistákkal, hatalmas ágyú­tűzzel válaszolt, majd ezt követően helikop­terek szálltak fel és rakétákkal venék célba a Hezbollah feltételezett állá­sait. Ezt követően vasárnap már csend honolt az északi határon. Áldo­zatokról nem érkezett jelentés. Vasárnap a kormány rendes ülé­sén tárgyaltak a szombati határin­cidensről, de ezúttal komolyabb visszavágásról nem esett szó, hiszen Kairóból Mubarak elnök személyes üzenetével máris Izraelbe érkezett az egyiptomi miniszterelnökségi hivatal államtitkára, akit Jichak Rabin soron kívül fogadott. A kabinetiroda főnöke a béketárgyalásokkal és a kitoloncol­takkal kapcsolatban hozott sürgős üzenetet azt, hogy az üzenet mit tar­talmazott pontosan, nem hozták nyil­vánosságra, de az ellenzéki frakció vezetője a knesszetben máris tilta­kozott, miszerint meggyőződése, az üzenet azzal lehet összefüggésben, hogy az izraeli kormány bizonyára megállapodott Warren Christopher­­rel, hogy a kitoloncoltakat még a bé­ketárgyalások folytatása előtt, tehát áprilisig mind visszaszállítja. A kor­mány részéről senki sem cáfolta, de nem is támasztotta alá az ellenzék vé­leményét, viszont ismételten hang­súlyozták, hogy a kitoloncoltakkal kapcsolatban továbbra is az Egyesült Államokkal kötött megállapodás van érvényben, miszerint év végéig vala­mennyi kitoloncolt visszatérhet . Szíriai külügyminiszter viszont azt hangoztatja, hogy amennyiben Izrael kivonul a Golán-fennsíkról, kész tel­jes körű békét kötni, és az áprilisban folytatandó tárgyalásait nem hajlandó összekötni a kitoloncoltak problémái­val. Érdekes egyébként, hogy kudar­cot vallott a PFSZ azon kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzze újra napirendre a kiutasítottak ügyét, mert az izraeli rendezés félre­vezető. A PFSZ megpróbálta befo­lyásolni az arab országok ENSZ- diplomatáit, de azok elutasították a PFSZ kérését. Most Jasszer Arafat azon munkálkodik, hogy az arab kül­ügyminiszterek sürgős találkozóját hozza össze e témában, s ezért Algé­riába utazott. Ám ama tény miatt, hogy Algériában és Egyiptomban megszaporodtak a szélsőséges iszlám csoportosulások által elkövetett ter­rorcselekmények, nem valószínűsít­hető, hogy Arafat sikerrel jár. Beck Anna „A sztálinizmus cinkosa és mártír hős” A La Stampa dokumentumai Nagy Imréről Rómából jelenti az MTI. A torinói La Stampa című lap szovjet irattári dokumentumok alapján szombati szá­mában azt írta, hogy Nagy Imre a har­mincas években az NKVD (a KGB elődje) ügynöke volt és számos felje­lentést tett ismerőseiről. A moszkvai fonásokra támaszkodó cikk két irat másolatát is közölte illusztrációként: egyik az a „kötelezvény”, amelyet Nagy Imre 1930. szeptember 4-én írt alá információk szolgáltatására a szovjet politikai rendőrségnek, a má­sik pedig Vlagyimir Krjucskovnak, a KGB utolsó elnökének levele 1989 júniusából Grósz Károlyhoz azzal a céllal, hogy az MSZMP vezetése tu­domására hozza: az ellenzék által pajzsra emelt és a sztálinizmus elleni nemzeti harc jelképévé magasztosult politikus, az 56-os forradalom vezető­je éveken át ügynök volt a Szovjet­unióban, s feljelentett legalább 38 emigráns magyar kommunistát és 150 szovjet, olasz, német és más nemzeti­ségű ismerősét. Krjucskov célja a Budapestre kül­dött levéllel és dokumentumokkal az volt, hogy az MSZMP vezetése, az ira­tokat nyilvánosságra hozva, lejárassa Nagy Imrét és megakadályozza re­habilitálását. Grószék azonban nem használták fel ezeket az iratokat. A La Stampa a Rogyina című orosz hetilap segítségével jutott a volt SZKP KB irattárából a leleplező anyaghoz. Nagy Imre „Vologya” fedőnéven 1930-tól legalább 1941-ig működött együtt a politikai rendőrséggel. Közreműkö­dött számos „ellenséges” csoport le­tartóztatásában és elítéltetésében. A KGB 1989-ben akkor szedte elő saját irattárából az erre vonatkozó doku­mentumokat, amikor a magyar kom­munista rendszer már az összeomlás szélén állt. S a KGB elnöke felkínálta a leleplezés okmányait az akkori ma­gyar pártvezetésnek. Kljucskov célja egyúttal az volt, hogy megerősítse ez­zel az MSZMP szovjetbarát szárnyát az ellenzékkel kacérkodó Pozsgayval, Szűrössel és Horváth Istvánnal szem­ben - mutatott rá a La Stampa. Kijucskov lépését az SZKP KB 1989 júniusában megvitatta, s Gor­bacsov kézírásos megjegyzéssel jó­váhagyta az előterjesztést. Az irato­kat ennek nyomán megküldték az MSZMP-nek, s ennek is nyoma van a most előkerült irattári anyagokban. A források egyedül abban bizonyta­lanok, hogy ki kapta kézhez Buda­pesten a leleplező iratanyagot. Egy biztos: Grósz nem használta fel a rendelkezésére bocsátott iratokat, és nem tették meg ezt mások sem - szö­gezte le a lap. ,,Nyilván úgy látták, hogy Nagy Imre lejáratását a magyar közvélemény ellenségesen fogadta volna és a pártnak inkább ártott, mint használt volna... A közelmúlt törté­nelme tele van forró mozzanatokkal, s csakis az érintettek tudják, mi tör­tént és mi nem valójában a színfalak mögött. Miért nem használták fel a Moszkva által kínált alkalmat” - írta a La Stampa, amely úgy látja, Nagy Imre figurája mindenképpen módo­sul és átértékelésre szorul a kétség­kívül hiteles iratok alapján. Bár ah­hoz nem fér kétség - fűzi hozzá hogy Nagy otthon bátran és követke­zetesen lépett fel 1956 drámai napjai­ban a szovjet beavatkozással szem­ben, é s tragikus sorsa megtisztítja és megszabadítja őt attól, hogy valami­kor együttműködött későbbi hóhérai­val”. „Nem kétséges, hogy Nagy Im­rét bűnök terhelik, hiszen számos fel­jelentett elvtársát kivégezték, tábo­rokba hurcolták. Nem hunyhatunk szemet efölött. Ugyanakkor aligha lehet elvonatkoztatni az akkori vi­szonyoktól, a félelem légkörétől, amely gyakran rákényszerítette az emigránsokat a feljelentések vállalá­sára. S az is kétségtelen, hogy Nagy Imre nézetei változtak pályája folya­mán. Éppen olyan jogos szentté avat­ni őt, mint elmarasztalni, egyformán a sztálinizmus cinkosa és a sztáliniz­mus ellen vívott szabadságharc már­tír hőse” - hangoztatta a La Stampa, amely egy teljes újságoldalt szentelt a témának.

Next