Magyar Nemzet, 1993. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

2 Magáz Nemi Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1993. május 3. A KÜLPOLITIKAI HELYZET is DÖNTŐ ELŐRELÉPÉS MEGTÉTELÉRE érkezett a görög fő­városba Szlobodan Milosevics szerb elnök, legalábbis ezt igyekezett elhitetni az athéni konferencia kilátásaira vonatkozóan. A régen várt áttörés be is következett, Ra­dovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője végül aláírta a Vance-Overy béketervet, azonban továbbra is kérdéses, milyen érvénnyel bír ez az aláírás. Hiszen a szerbek parlamentjének május 5-én, szerdán még ratifi­kálniuk kell a megállapodást. Ezzel kapcsolatban azon­ban jogosan merülnek fel kételyek. Konsztantin Micota­­kisz görög miniszterelnök, a konferencia házigazdája ugyan bízik abban, hogy a boszniai szerb parlament vé­gül is elfogadja a rendezési tervet, a délszláv válságban érintett felek azonban nem ennyire derűlátóak. Jovano­­vics jugoszláv külügyminiszter úgy véli, a szerb parla­ment még okozhat nehézségeket, és maga Karadzsics is rendkívül óvatosan fogalmaz. Az általa vezetett boszniai szerb küldöttség külön nyilatkozatában szinte azonnal ar­ra figyelmeztetett, az aláírás azonnal érvényét veszti, amennyiben nem kerül sor a ratifikációra. Jovanovics egyébként mintegy figyelmeztette a boszniai szerbeket: a két békéltető társelnök, Vance és Owen most ugyan haj­landók támogatni a szankciók enyhítését, ahhoz azon­ban a béketervet ténylegesen át kell ültetni a valóságba. A BILL CLINTON NÖVEKVŐ HATÁROZOTTSÁGA egyér­telműen közrejátszott abban, hogy a boszniai szerbek vezetője végül is a béketerv elfogadása mellett döntött. A Jugoszláviával szembeni szankciók egy héttel ezelőt­ti megszigorítása, valamint azok a Washingtonból ér­kező hírek, amelyek szerint az Egyesült Államok elnö­ke immár kész a fegyveres erő balkáni bevetésére, ok­vetlenül elgondolkodtatták Karadzsicsot is. A Fehér Ház az athéni konferenciától függetlenül készül arra, hogy bármilyen eszközzel véget vet a jugoszláv vál­ságnak, s az európai körúton lévő Christopher ameri­kai külügyminiszter már előre jelezte, nem fogadnak el szerb részről semmiféle aláírással álcázott időhúzást. Ennek ellenére Washingtonnak, könnyen meglehet, nem lesz könnyű dolga, amikor a szövetségeseit igyek­szik majd meggyőzni a beavatkozás támogatásáról. London máris tiltakozik a bosnyákok felfegyverzése el­len, de a másik, döntő szerepet játszó erő, Moszkva támogatása is igencsak kétséges. Jelcin és Clinton egyébként az aláírást követő telefonbeszélgetésükben üdvözölték Karadzsics lépését, s további konzultációk­ban állapodtak meg.­­ A BOSZNIAI HARCOK HEVESSÉGE az athéni értekez­let idején sem csökkent, továbbra is támadja Szarajevót a szerb tüzérség, s folytatódnak a harcok a muzulmán és a horvát egységek között is. Nem véletlen, hogy Tehe­rán ENSZ-nagykövete Washingtonban bejelentette, Irán készen áll arra, hogy az ENSZ-embargó részleges felol­dását követően azonnal fegyvert szállítson a boszniai mohamedánoknak. (S. E.) Varsó a regionális együttműködés híve nyilatkozta lapunknak Kozminski budapesti lengyel nagykövet­­ Az 1791-es, a maga korában rendkívül modernnek tartott alkotmány elfogadására emlé­kezik ma Lengyelország. Az ország nemzeti ünnepén Maci­­ej Kozminski nagykövet az átalakulás nehézségeiről, sike­reiről, a regionális és kétoldalú együttműködés esélyeiről nyi­latkozott lapunknak. Az erede­ti foglalkozására nézve törté­nész politikust először a len­gyel rendszerváltás értékelésé­re kértük. - Több a megoldásra váró, mint a megoldott probléma, ennek ellenére nyugodtan állíthatom, hogy a közép­­kelet-európai rendszerváltási folya­matban Lengyelország úttörő szere­pet játszott, s azt jogi kereteken belül oldotta meg. Amikor majdnem egy év múlva Magyarországon szabad választásokat tartottak, úgy tűnt, Lengyelország lemaradt. Ez volt azonban az ára annak, hogy mi­előbb kezdtük az átalakulást. A magyarok és a csehek a mi hibáinkból levonhat­ták a tanulságokat. A belpolitikai csatározások is hátrányt jelentettek, megzavarták a folyamatot, ugyanak­kor korrigálták is azt.­­ Mindebből azonban tanult is az ország. Legalábbis erről árulkodnak azok a vélemények, mint legutóbb Gore amerikai alelnöké, aki szerint Lengyelország vezet a térségben. - Az utóbbi időben valóban ked­vezően változott az ország megítélé­se. Bizonyos szempontból nálunk gyökeresebb változások zajlottak, mint a térség más országaiban. Gon­dolok itt a gazdasági szférára, a pri­vatizációra, s arra, hogy a makrogaz­dasági mutatók tavaly nyár óta iga­zolják az általunk választott út meg­alapozottságát. - Melyek azok a legfontosabb fel­adatok, amelyeket a közeljövőben meg kell oldani? - A legfontosabb most az, ma­radjon egy olyan stabil kormányzat, mint amilyennek Suchocka kabinetje eddig mutatkozott Az elmúlt hét eseményei, az egyik koalíciós párt kilépése is aktuálissá teszi a kérdést. Egy újabb válság, idő előtti választá­sok a már említett pozitív folyamato­kat is megzavarhatnák. - Varsói szemszögből nézve milye­nek a visegrádi együttműködés kilátá­sai? - A prágai, sok esetben követke­zetlen vélekedésekkel ellentétben Varsóban úgy vélik, a regionális együttműködést fenn kell tartani. A térség országait ugyanis nem mester­séges szálak fűzik össze, azok törté­nelmi fejlődés következményei.­­ A regionális együttműködést azonban Lengyelországban sem egyöntetűen ítélik meg. A Kárpátok Eurorégió kapcsán kialakult vitában például az is elhangzott, hogy az Len­gyelország ötödik felosztását jelenti.­­ A Kárpátok Eurorégióról való­ban kemény bírálatok hangzottak el, Skubiszewski külügyminiszter azon­ban határozottan válaszolt ezekre. Érveit a közvélemény elfogadta, az pedig, hogy vannak ellenvélemé­nyek, egyrészt természetes, másrészt kifejezetten belpolitikai kérdés, a pártok közötti csatározások része. A kijelentéseket nem kell túldramati­zálni.­­ A húsügy kapcsán is megmutat­kozott, hogy a visegrádi csoport orszá­gai nem tudják kellőképpen egyeztetni lépéseiket. Magyarországon visszatet­szést keltett az is, hogy Lengyelország hazánkkal szemben is húsembargót léptetett életbe.­­ Ez az eset is bizonyítja, hogy a konzultáció még nem tökéletes. A húsügy kapcsán a közigazgatás töké­letlenségét emelném ki, és azt, hogy az ügyet Lengyelország végig állat­orvosi kérdésként kezelte és nem po­litikaiként. - A jelenlegi piaci viszonyok sem kedveznek a gazdasági, kulturális kap­csolatok fejlődésének. Milyen megol­dási lehetőségeket lát e téren? - A magyar-lengyel politikai együttműködés az 1991 októberében Krakkóban aláírt alapszerződés szel­lemében nagyon jól fejlődik. A gaz­dasági és kulturális kapcsolatok azonban valóban nem kielégítőek. Tavaly decemberben aláírtuk a sza­badkereskedelemről szóló egyez­ményt, amely idén március 1-jétől érvényes. Ám ezt a rövid időszakot még nem lehet értékelni. Nagy for­dulatot nem várok, de ez is bizonyít­ja, hogy közös törekvésünk, az euró­pai integráció nem ellentétes a regio­nális együttműködéssel. Sőt ez utób­bi segítheti az előzőt. A kezdemé­nyezések közül még egyet emelnék ki, egy közös kulturális alapítvány tervét, amelyet reményeink szerint még az idén sikerül tető alá hozni. Stier Gábor Várhatóan lemond az SPD kancellárjelöltje BONN - Régi hagyomány, hogy a német szociáldemokrácia vezetői május elsején beszédeket tartanak. Az idén valaki hiányzott a sorból: Björn Engholm, az SPD elnöke és kancellárjelöltje az utolsó pillanat­ban lemondta fellépését szülővárosá­ban, Lübeckben. A schleswig-hols­­teini miniszterelnök ehelyett az egész hétvégén tanácskozott fogyat­kozó számú barátaival. Hétfőn Bonnban ülést tart az SPD elnöksége, és Engholm ezután sajtókonferenciát hívott össze. Szinte bizonyos, hogy ezen lemondását je­lenti be. A kérdés csupán az, hány tisztségétől válik meg. A dolog hátte­rében pedig a Der Spiegel hétfői szá­ma áll. Az előzetes szerint a hírma­gazin bizonyítékokkal alátámasztott leleplezéseket közöl arról, hogy Eng­holm az 1987-es Barschel-botrány során többszörösen hazudott. Ma már világos, hogy a Bar­­schel-ügy valójában Barschel-Eng­­holm-botrány: 1987-ben két egymás­sal szembeni piszkos intrika folyt egyidejűleg. Uwe Barschel az SPD akkori miniszterelnök-jelöltjét, Eng­­holmot akarta bemocskolni, a szoci­áldemokraták pedig Barschel becsü­letére törtek, s leleplezéséből válasz­tási előnyt akart kovácsolni. Ám a CDU-politikus egy genfi hotel fürdő­kádjában végezte, Engholm pedig káprázatosnak ígérkező politikai karrier küszöbére jutott. Engholm az elmúlt hetekben a le­hető legrosszabb taktikával, a legen­dás Waldheim-módszenel védeke­zett. Előbb mindent tagadott, majd apránként ismert be mindig annyit, amennyit már amúgy is rábizonyítot­tak. A Bild am Sonntag című vasár­napi lapnak adott interjúja szerint je­lenleg úgy érzi magát, mint a „hátára fordított, kapálódzó cserebogár”. A probléma épp ebben a kapálódzásban rejlik. Engholmnak nemcsak a hitele rendült meg földcsuszamlásszerű gyorsasággal, mind többen kételked­nek politikai és vezetői képességei­ben is. Az elmúlt időszakban egyre többször szabályosan elmenekült a döntések elől, fontos kérdésekben el­lentmondásos módon foglalt állást. A legendás pipázgató elmélkedését mind többen a tanácstalan tétovázás és döntésképtelenség jeleként értéke­lik. Márpedig a német szociáldemok­ráciának most határozott arcélű ve­zetőre van szüksége, hiszen 1994-ben 19 választási csatába kell vezényelni a pártot, beleértve a Bundestag- és az Európa-parlamenti választásokat. (Józsa) Kormányválság Craxi felmentése nyomán HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Belpolitikai válsággal fenyeget Olaszországban, hogy az alsóház csak részlegesen oldotta fel a korrupciós botrányba keveredett Bettino Craxi mentelmi jogát. A zöldek pártjának s a Baloldali Demokrata Pártnak a mi­niszterei a kormány eskütételének másnapján bejelentették lemondásu­kat. Ezzel szertefoszlottak azok a re­mények, hogy a kormány szélesebb parlamenti támogatást talál, mint elődje. A válság hírére gyengült a líra is a német márkához képest. Ciampi miniszterelnök leszögez­te, kormányának nincs köze a parla­ment határozatához, s közölte, hogy a jövő héten a képviselőház elé áll bi­zalmi szavazásra, s a lemondott tago­kat addig új személyekkel pótolja. A baloldali demokraták feltehetőleg tartózkodással mégis támogatják majd a kormányt, ha az kötelezettsé­get vállal a választási törvény gyors módosítására, s az idő előtti választá­sok őszi kiírására. A lapok azt hang­súlyozzák, hogy a pártösszetartás és a fenyegetettség érzései kerekedtek felül, mikor az ország sorsa forog kockán. Hírek szerint a titkos szava­zás leple alatt felsorakozott Craxi vé­delmére a Kereszténydemokrata Párt, remélve, hogy a szocialisták majd támogatják őket Andreotti maf­fiás ügyében. (e. g.) Az EK-nak alkalmazkodnia kell a nagyobb közép-európai jelenléthez mondja Gottfried Péter, a brüsszeli misszió helyettes vezetője­­ (Tudósítónktól) PÁRIZS - Megkönnyebbülten fogadta a brüsszeli magyar misszió az EK Bizottságának pénteki dönté­sét a húsembargó feloldásáról, de a két fél szakértői folytatják tanácsko­zásaikat. Magyar részről ugyanis sérel­mesnek tartják a bizottsági döntés né­mely vonatkozását, kivált azt, hogy az exportra szánt élő állatokat a kivi­tel előtt 15 napig karanténban kelle­ne tartani. Ezek miatt a fenntartások miatt nem kísérte felhőtlen örömmá­mor az előzetesen megállapított me­netrend szerint hozott bizottsági in­tézkedést, amelynek értelmében pén­teken éjféltől szabaddá vált ismét az út az EK-ba irányuló magyar hús- és élőállat-export előtt. A kölcsönös és türelmes erőfeszítések eredménye­ként sikerült az embargót vagy tíz nappal megrövidíteni, hiszen az egy hónapos határidő május 10-én járt volna le. A hazai szakértőknek kell ponto­san megállapítaniuk, hogy az eredeti­leg nagyjából 30 millió dollárra be­csült veszteséget mennyire mérsékli a tíznapos nyereség. Gottfried Péter, a brüsszeli magyar EK-misszió helyet­tes vezetője két nappal az embargó föloldása után és a szakértői eszme­cserék küszöbén a „húsvita” általá­nos tanulságát abban látja, hogy az elmúlt két-három évben jelentősen megnövekedett magyar jelenléthez, a kibővült közép-európai együttműkö­déshez alkalmazkodnia kell a közös­ségnek. Gottfried, persze, hangsú­lyozza a magyar alkalmazkodás fon­tosságát is, de az EK részéről min­denképpen szükség van egyfajta ma­gatartásváltásra. A brüsszeli magyar diplomata úgy látja, az eredetileg va­lóban állategészség-ügyi indítékú vi­tát az integráció székhelyén fölösle­gesen túlreagálták, és drákói intéz­kedést hoztak. Azt is megmutatta a húsembargó, hogy az EK berkeiben még mindig kísért egyfajta csoport­szemlélet, tehát szeretik „egy kalap alá venni” a kelet- és közép-európai kopogtatókat, noha jobbára hangsú­lyozzák, hogy minden országot a ma­ga sajátosságai alapján kell megítélni. Az egész vitában egyébként jól szerepelt a magyar állategészségügy - fejtegeti Gottfried, a jövő szem­pontjából pedig az sem lényegtelen, hogy ismét bebizonyosodott, milyen fontos lenne a magyarországi jogsza­bályok összehangolása a közösségi­ekkel. Tanulság az is, hogy az ilyen vitákat nem szabad dramatizálni - hiszen az EK története hemzseg a bor-, vas-, málna- és egyéb „háborúk­tól” - s tudni kell, hogy a közösségen belül „nagyon jól strukturált érdek­­képviseletei szervezetek működnek”, amelyek különösen általános gazda­sági visszaesés idején egy adott pilla­natban könnyen szembekerülhetnek más termelői érdekekkel. Lapunknak adott telefoninterjújában Gottfried hangsúlyozta: éppen ezért lenne na­gyon fontos, hogy a közösség maga­tartását hazánk - és persze a többi kopogtató viszonylatában is - a kö­zép- és hosszú távú megfontolások határozzák meg. A bizottság napok­ban elfogadott és a koppenhágai csúcsértekezlet elé terjesztendő do­kumentumát ebből a szempontból a magyar diplomata stratégiai fontos­ságúnak nevezte. Némi előrelépés a washingtoni béketárgyalásokon Izrael visszaengedett harminc kitoloncolt palesztint JERUZSÁLEM - A béketárgya­lásokon, Wasingtonban a hét végére némi előrehaladás volt észlelhető a pa­lesztinokkal folytatott megbeszélése­ken. A palesztinok ugyanis hozzájá­rultak ahhoz, hogy ezentúl az autonó­mia konkrétumairól három munkacso­portban folytassák a tárgyalásokat, kü­lön a vízügyekről, külön a gazdasági témákról és külön a menekültügyi és más politikai problémákról, amelyeket egy jövendő autonómia felvethet. Az előrehaladás egyik fő oka, hogy Izrael visszaengedett harminc olyan, régen száműzött palesztin politikust, akik kö­zül nem egy már több mint húsz éve él Jordániában. A visszatérőket hatalmas ünneplő tömeg fogadta a Jordán folyó partján fekvő Jerikóban. A palesztinok szerint ugyanis ez az izraeli gesztus felér a visszatérési törvény elfogadásával, ami egyszers­mind azt is jelenti, hogy számos kito­loncolt palesztin családegyesítés cí­mén a majdani autonómia területére is visszatérhet. Ez elől a jelenlegi iz­raeli kormány sem zárkózott el, amennyiben a tárgyalások mostani szakaszában valódi előrehaladás lesz. Beck Anna Pokolgépes merénylet áldozata lett Srí Lanka elnöke A Srí Lanka-i fővárosban meg­rendezett május elsejei felvonulást kihasználva, szombaton merényletet követtek el a 69 éves Ranaszinghe Premadasza elnök ellen. A pokolgé­pes robbantásnak a szigetország ál­lamfőjén kívül még legalább 30 halá­los áldozata van, köztük az elnök két testőre és magas rangú kísérői. Az ál­lamfő a kormánypárt felvonulóinak élén haladt, amikor a merénylő a kö­zelébe férkőzött. A hatóságok szerint a kerékpáros elkövető testéhez erősí­tett robbanószerkezetet használt, ön­gyilkos akcióra vállalkozott. Bár még nem azonosították a merénylőt, a rendőrség tamil szeparatistára gya­nakszik. A tamil önrendelkezésért küzdő csoportok legnagyobbikának a szóvivője azonban Párizsból a Reu­ternek telefonon nyilatkozva cáfolta, hogy közük volna a merénylethez. Az államfői tisztséget az alkot­mány alapján további intézkedésig ellátó Dingiri Banda Vidzsetunge kormányfő elnökletével összehívták az ország nemzetbiztonsági tanácsát, s - mint az MTI jelentette - a me­rénylet után azonnal kijárási tilalmat rendeltek el az ország egész terüle­tén. Premadasza Ranaszinghe 1978- tól Srí Lanka miniszterelnöke volt. A kormányfői széket 1989 januárjától váltotta fel az államfőivel. Az elnök­ség mellett haláláig védelmi minisz­ter, a tervezési tárca vezetője és a buddhista vallás minisztere is volt, tavaly pedig az Egyesült Nemzeti Párt elnökévé választották. Funar népszavazást rendez Kolozsváron Általános sztrájkkal fenyegetnek a román áremelések BUKAREST - A május 1-jével életbe lépett ártámogatás-megvonás eddig nem tapasztalt vásárlási lázat váltott ki Romániában, mind a fővá­rosban, mind vidéken. Olyannyira, hogy az elmúlt hét közepétől valósá­gos haditettnek bizonyult, ha valaki egyáltalán kenyérhez jutott. A sze­rencsésebbek százasával, ezresével vásárolták a még ártámogatott liszt­ből készült, gyatra minőségű „álla­mi” kenyeret - egyesek jó áron mindjárt tovább is adták, mások vi­szont megszárítva takarmányozási célokra tartalékolják. Eközben a kormány és a szakszer­vezetek között megállás nélkül foly­tak a tárgyalások a május 5-ére meg­hirdetett általános sztrájk elnapolásá­nak reményében, ám nem sikerült ér­demben előrelépni. A vitában Ion Ili­escu elnök is közvetíteni igyekezett, s habár a szakszervezetek hétfő előtt nem döntenek a szerdai általános munkabeszüntetés ügyében, a sztrájk veszélye továbbra is a levegőben lóg. Olyannyira, hogy a bukaresti metró­vállalat, múlt heti figyelmeztető sztrájkja után, azzal kezdi a hetet, hogy hétfő reggeltől délutánig megbé­nítja a bukaresti földalatti forgalmat. A kolozsvári városi tanács eközben Gheorghe Funar javaslatára döntést hozott: eszerint a közeljövő­ben helyi népszavazást tartanak ar­ról, kell-e a lakosságnak Kolozsvá­ron magyar konzulátus, illetve ma­gyar egyetem. A többségében román lakosságú városban a felmérés eredménye szinte megjósolható. (cs. g.) Balatoni ingatlanok e­ladók! A Mélyépítő Rt. eladásra kínálja fel alábbi ingatlanait: 1. Szántód (Zamárdi közigazgatású) - Hrsz.: 3900 3903 -Teleknagyság: 990+1089+2079 m2 (vízparttól 60 m-re) - Víz, villany, csatorna bevezetve - A két telek egymás mellett helyezkedik el, beépítetten. 2. Balatonszéplak, Bimbó u. 66. (Siófok közigazgatása) - Hrsz.: 7922 - Teleknagyság: 5516 m2 (vízparti) - Víz, villany, csatorna, telefon bevezetve - Kétemeletes üdülőépület található a telken, 1243 m2-es hasznos alapterülettel­­ Melegvíz-ellátás, fűtés központi olajkazánról, külön kazánházban. 3. Balatonföldvár, Báthory u. 6. -Hrsz.: 317 - Teleknagyság: 3863 m2 - Víz, villany, csatorna, gáz, telefon bevezetve - Épületek: 3 szintes, főépület (hasznos terület: kb. 600 m2) melléképület (hasznos terület: kb. 90 m2) konyha, étterem (hasznos terület: kb. 210 m2) Mélyépítő Rt. székhelye: 1144 Budapest, Füredi út 74/76. ajánlatok beadásának határideje: 1993. június 4. Ajánlatok kiértékelésének határideje: 1993. június 18. Bővebb felvilágosítás és ajánlatok beadása: Tomola Gyula főmérnöknél Mélyépítő Rt. 1144 Budapest, Füredi út 74/76. Tel.: 183-7342, 252-5444

Next