Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-02 / 126. szám
A Békességet az idegennekKellemes látvány a jól öltözött külföldi, oldalán az elmaradhatatlan fényképezőéppel. Sétál, nézeget, láthatóantűnően érzi magát. Azért jött, hogy pihenjen, színesebbé tegye életét. Milyen más látvány, amikor utcáinkon, pályaudvaraink környékén mostanában rosszul öltözött emberek ténferegnek, agódva nézelődnek, gyakran egy atyájukból valami eladandó holmi bukkan fel. Az emberek rájuk néznek és nemegyszer mondják komor arccal: idegenek. A külföldiből az események viharában hirtelen „idegen" lett, aki itt próbál menedéket találni, élni, valahogy beilleszkedni a befogadó ország társadalmába vagy legalábbis meghúzódni annak peremén, túlélni az otthoni vihart. A külföldi turista az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb iparágának főszereplője volt Európaszerte, így nálunk is... 1956 végén, a magyar forradalom leverése után mintegy kétszázezer honfitársunk menekült el Magyarországról, nagyrészt Ausztriába, és onnan keresett új otthont, szétszóródva a világ minden részén. Ez akkor volt. Most a keleteurópai változás nem százezreket, de milliókat ösztönöz vándorútra. Van ennek gazdasági, ritkábban politikai és déli szomszédunknál polgárháborús oka. De érezhető gyakran a idegen nemzetiségek félelme is az ex- Szovjetunió acsarkodó országiban. Az is biztos, nem minen idegen tisztességes, jó szándékú... Ez önmagában is komor probléma lenne, de még drámaibbá teszi az a tény, hogy egybeesik az eddiginél súlyosabban jelentkező világméretű gazdasági visszaesés jelenségeivel a nyugati országokban éppen úgy, mint nálunk, Magyarországon. A szabadságjogokra évszázadok óta oly büszke Franciaország a több mint hárommillió munkanélküli tudomásulvételénél kénytelen kemény korlátozó intézkedéseket bevezetni a bevándorlójelöltekkel, sőt a már ott élő állampolgárjelöltekkel szemben is, mert a szabadságeszménél sokkal erősebb a munkahelyekért folyó harc. Németországban, ahol szinte hívták az idegen munkaerőt, most szerencsétlen törökök házát gyújtják fel, és elszórtan bár, de utcán késsel támadtak idegenekre. Angliában Churchill unokája képviselőként követel szigorítást az idegenekkel szemben. Kétségtelen: a változás alapoka a küzdelem a munkahelyekért, és németek, franciák, angolok elsősorban a munkanélküliség rémképével szembeni ideges reagálásukat fejezik ki gyakran igazságtalanul, elfogadhatatlanul. Nálunk is, itt is mindenki a saját bőrén érzi a feszültségeket. Néhány tízezer munkahelyi és lakásvetélytárs éppúgy problémát okozhat, mint a nálunk nagyobb és boldogabb országokban százezrek. Tudnunk kell, hogy a kérdés megközelítése, még inkább megoldása ebben a pillanatban rendkívül nagy körültekintést igényel a kormány részéről és megintcsak türelmet, emberséget a lakosság részéről. Gyors megoldás itt sincs, így kell viszonylagos békességben élnünk Pannóniában külföldiekkel, idegenekkel, s főleg önmagunkkal. Akkor is, ha ez nem könnyű. Földes Péter Írj „társasjáték": a fogyasztók megtévesztése Színes TELEMAGAZIN melléklettel Felvételi pontok és pénzek Hogyan lehet bejutni külföldön a felsőoktatási intézményekbe? - összeállításunk a 12. oldalon von. Ára: 25 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1993. június 2., LVI. évfolyam, 126. szám 8. oldal ,RIA Túlságosan önállóvá vált a „nemzet atyja”? A szerb kemény vonalasok előretörését jelzi Csoszics leváltása ÚJVIDÉK - Leváltották Dobrica Csoszics kisjugoszláv államfőt. A szövetségi képviselőház két tanácsának képviselői,keddre virradó éjszaka a külön-külön megtartott ülésen hosszú, kínos, időnként szélsőséges, személyeskedő, sőt vádaskodó, pocskondiázó hangvételű, néhol a rendzavarással határos vita után (s miután megállapították, hogy az elnök megszegte az alkotmányt) nagy többséggel megszavazták leváltását. A harmadik (el nem ismert) Jugoszlávia első elnöke egy évig sem maradhatott tisztségében. A Seselj vezette radikálisok négy hónapja tartó próbálkozásait, hogy menesszék az író-elnököt, végül is siker koronázta. (Folytatás a 3. oldalon) Léphart Pál rajza Az FM bízik a húsembargó feloldásában Emelik a tej felvásárlási árát Keleten keresnek piacot Az Európai Közösség brüsszeli bizottsága várhatóan a június 10-i ülésén tárgyal a magyar húskiviteli tilalomról, a Földművelésügyi Minisztérium egyelőre bízik abban, hogy a sertéspestis miatt az egész országra kiterjesztett kiviteli stopot feloldják, és az exporttilalom csak az érintett megyére, Szabolcs-Szatmárra korlátozódik majd - közölte Nagy Attila, az FM állategészségügyi főosztályának vezetője tegnap egy sajtótájékoztatón. Ha erre a kedvezőnek tekinthető döntésre mégsem kerülne sor, a tárcának legalább százezer sertés értékesítéséről kell majd gondoskodnia, az intervenciós felvásárlás és tárolás megszervezésére a tárca igyekszik felkészülni - mondta Rieger László, az Agrárrendtartási Hivatal vezetője. A nyugati kivitelre nem kerülhető hús- és húskészítményeknek az FM elsősorban keleten próbál piacot találni. Ugyancsak a rendtartási hivatal vezetője jelentette be, hogy két héten belül megjelenik az a rendelet, amely szerint a legjobb minőségű tej felvásárlási árát 22 forintra emelik, amihez a tárca 1 forint 50 fillért ad az intervenciós alapból. Az első osztályú tej átvételi ára pedig 20 forint lesz, ez esetben a felvásárlóknak nyújtott támogatás csak egy forint. Ettől a lépéstől elsősorban a tehénállomány csökkenésének megállását várják. Az agrárrendtartási törvénynek megfelelően a tárca még az idén, az őszi munkák előtt meg kívánja hirdetni az étkezési búza és a takarmány kukorica garantált árait, ám ezt addig nem tudja megtenni, amíg a gabona terméktanács nem határoz a termés mennyiségéről, a kvótákról. Az étkezési búzának a minap meghirdetett tonnánkénti hétezer forintos garantált felvásárlási ára a kelet-európai augusztusi világpiaci áraknak felel meg, vagyis éppen csak arra elegendő, hogy a gazdálkodók ne fizessenek rá a gabonatermelésre. (K L) Mitterrand-Kohl találkozó (Tudósítónktól) PÁRIZS - Tizennyolc miniszter részvételével kezdődött meg a hatvanegyedik német-francia csúcstalálkozó, amelynek középpontjában három nagy téma szerepel: a boszniai háború, a koppenhágai EK-csúcsértekezlet, valamint a GATT-tárgyalások. A burgundiai Beaune kisvárosában zajló kiterjedt eszmecsere-sorozat francia belpolitikai érdekességét az adja, hogy külföldi tárgyalópartner előtt először jelent meg együtt a „társbérletben” élő szocialista Mitterrand elnök és a konzervatív koalíciót vezető Balladur kormányfő. A megbeszélések napirendjére bizonyosan fölkerült az a hangsúlyeltolódás, amely Bonn és Párizs minapi állásfoglalását jellemezte a boszniai biztonsági övezetek ügyében. Mitterrand legutóbb elégedetten nyilatkozott erről az elgondolásról, Kohl kancellár viszont kétségeit fejezte ki. Egészében azonban az összhang jellemzi a német-francia viszonyt, amelynek egyik fontos elemeként Léotard hadügyminiszter azzal a szándékkal utazott Burgundiába, hogy fölveti a közös német-francia hadtest kibővítésének lehetőségét (m.j.) Augusztustól főtanácsadóként külügyi tervező Charles Gátit a megelőző diplomácia foglalkoztatja (Tudósítónktól) WASHINGTON - Nemrég kapta meg főtanácsadói kinevezését augusztus eleji hatállyal a State Department politikai tervezői, közvetlenül a külügyminiszternek dolgozó stábjába Charles Gáti professzor, kinek a hivatalba lépéséről lapunk néhány héttel ezelőtt a magyar sajátban elsőként tudósított Gáti, ki korábban is a State Department külső konzultánsa volt most először lesz állami főhivatalnok. Lapunk nyilatkozatkérésének viszont már csak nosztalgiából sem tud soha ellent állni. - Igaz, engem 1955-ben kirúgtak a Magyar Nemzettől - idézi fel nevetve, hogy több kiváló kollégájával együtt fiatal újságíróként az akkori rákosista tisztogatás áldozata lett. Hazánkat ő is 1956-ban hagyta el, az évtizedek során Amerika egyik legrangosabb Kelet- Európa-szakértőjévé vált Ezzel a területtel fogok foglalkozni a külügyminisztériumban is - mondja Gáti, aki heteken belül felköltözik New Yorkból Washingtonba, ahol felesége máris a Fehér Ház „orosz felelőseként” dolgozik. S külügyi munkája céljairól kijelenti: " Mindenekelőtt a megelőző diplomáciára szeretnék összpontosítani. Arra tehát hogy a volt Jugoszláviában lezajló szörnyűségek soha, sehol meg ne ismétlődjenek. Másfelől tőlem telhetően igyekszem elősegíteni azt az amerikai bekapcsolódást az EK-ba, amely ugyancsak egyengetni kívánja, hogy ezek az országok, szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a NATO-val. (Folytatás a 3. oldalon) Zimányi Tiborijáé támadd a másik ’56-ost” Mire jutott a Szabadságharcosokért Alapítvány? (Munkatársunktól) „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármely nép a világon, az elmúlt húsz esztendőben. Nehéz méltónak lennünk ennyi áldozatra” - írta a levert forradalom után egy évvel, 1957 októberében Albert Camus, s ezt választotta mottójául a Szabadságharcosokért Alapítvány, melyet a kormány hozott létre, az 1956 előtti politikai üldözöttek valamint az ’56-os forradalomban és szabadságharcban részt vevők megsegítésére. Induló vagyonként az alapítvány használatába adta a kormány a Budapest XVI. kerület, mátyásföldi volt szovjet városparancsnokság által használt laktanyaegyüttes három épületét. Ezek egyikében - ígérték fél évvel ezelőtt - közel száz lakást fognak biztosítani az egykori politikai üldözötteknek, a forradalom és szabadságharc hőseinek (és közvetlen hozzátartozóiknak), akik még ma is elviselhetetlenül rossz anyagi körülmények között élnek. (Folytatás a 4. oldalon) A világpiac más tendenciát mutat Benzinár: kevés a „játéktér” (Munkatársunktól) Bár az üzemanyagárak csak tegnaptól, azaz június 1-jétől drágultak, a világpiaci tendenciák alapján állítólag már korábban is indokolt lett volna az áremelés. Információnk szerint egy szakértőkből álló bizottság havonta értékeli a nemzetközi tendenciákat, hiszen azok irányadóak a hazai üzemanyagárak kalkulálásánál. Mint megtudtuk, Nyugat-Európa több országában, illetve a világpiacon évek óta szinte idényjellegűen emelkednek a nyár elején, vagyis az idegenforgalmi szezon kezdetén a benzinárak, ami természetesen mostanra „begyűrűzött” hazánkba is. (Folytatás a 9. oldalon) MA Vallott a solingeni gyanúsított 2. oldal Újjászervezték a katolikus egyházmegyéket 4. oldal Az Auer vonósnégyes francia sikere 11. oldal Két hét múlva 30 nap alatt enyhülő „útlevélláz" A BM várhatóan két hét múlva már képes tartani a 30 napos ügyintézési határidőt - tudta meg lapunk Sárdi Erikától, az útlevélosztály vezetőjétől. A most beadottakra öt-hat hetes várakozási időt ígérnek. A nagyon sürgős esetek 24 óra alatt, a sürgősek két-három nap alatt elintéződnek. A budapesti Irányi utca 17- ben levő útlevélcentrumba a kérelmeket be lehet adni postán is, ám ez csak az 1988. január 1. utáni útlevelek cseréjénél járható út (mny) Margitszigeti gondnokság Visszaszorítják az autókat (Munkatársunktól) „A tölgyek alatt ! Szeretek pihenni / Hova el nem jut / Város zaja semmi" - idézte Arany János versét Schneller István főpolgármester-helyettes azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen a Margitsziget új parkolási és behajtási rendjét ismertették. Mint arról már beszámoltunk május 22-én, a tegnapi naptól sorompók zárják le a szigetre vezető utakat a Margit és az Árpád hídnál, valamint a sziget északi részén található fizetőparkolónál. Az utóbbinál óránként 60 forintot kell fizetni a parkolásért (Folytatás az 5. oldalon) Tiltakoztak a közalkalmazottak Havran Zoltán felvétele Békés felvonuláson a Belvárosban több ezer közalkalmazott tiltakozott tegnap az ellen, hogy a kormányjavaslat szerint elhalasztanák az illetmény-előmeneteli rendszer bevezetését. A demonstrálók petíciót nyújtottak át Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének, aki ígéretet tett, hogy haladéktalanul továbbítja a dokumentumot az illetékes parlamenti bizottságokhoz. Tudósításunk az 5. oldalon.