Magyar Nemzet, 1993. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

PÉNTEK, 1993. október 1. Nemzetközi élet Csalódás a szerbek és horvátok körében „Senki sem volt hajlandó aláírni Bosznia halálos ítéletét a’ ÚJVIDÉK-Nagy a csaló­dás a szerbek és a horvátok kö­rében, Kis-Jugoszláviában, Horvátországban egyaránt, hogy a bosnyák parlament gya­korlatilag elvetette a béketer­vet. A szkupstina által támasz­tott feltételek , hogy adják­­ vissza a fegyverrel elragadott területeiket - nem teljesíthetet­lenek ugyan, de a bosnyák hon­atyák is tudták, hogy követelé­süknek nem fognak eleget ten­ni. Mégsem voltak hajlandóak hozzájárulni a szerb területi hódítások törvényesítéséhez. Ezzel pedig a bosnyák vezető­sége - s a külföldi reagálások erre fektetik a hangsúlyt - nagy kockázatot vállalt. Egyébiránt csak ugyanazt tette, mint a szerbek nemegyszer, csak Ka­­radzsicsék akkor győztesként vetették el a terveket dacolva a nemzetközi közösséggel, míg a bosnyákok katonailag veresé­get szenvedtek. S ez lényeges különbség, s lényeges rendezé­si szempont is. Függetlenül minden szépen hangzó elvtől. A szarajevói Oslobodjenje című újság kommentárjában röviden így összegez: a parla­mentben valamennyien a há­ború megállítását akarták, de senki sem volt hajlandó aláír­ni Bosznia halálos ítéletét. Az is idetartozik, hogy külföldről - a szélsőségesektől eltekint­ve - senki sem üdvözölte a bosnyákok nehéz szívvel meghozott döntését - a mu­zulmánok is rettegnek követ­kezményétől -, de a kemény bírálatok is elmaradtak. Min­den megértés mellett azonban figyelmeztetik Izetbegovicé­­kat lépésük kockázatos voltá­ra azt sugallva, hogy változ­tassák meg döntésüket. Itt a tél, s ha nincs rendezés,­Bosz­niára katasztrófa vár. Legna­gyobb veszélyben pedig ép­pen a muzulmánok vannak. A népközösség biológiai meg­maradása válhat kérdésessé. A társelnökök sem voltak nyilatkozó kedvükben. Lord Owen és Stoltenberg nagyon lehangoltak voltak. Nincs vá­lasz még arra, hogy mik lesz­nek a következő lépéseik. Egyáltalán folytatják-e a bé­ke-erőfeszítéseket? Miközben a NATO felgyorsította az elő­készületeket a boszniai béke­hadműveletre. Pedig még azt sem lehet­ tudni, hogy mikor lesz a következő tárgyalási menet Genfben, lesz-e egyál­talán, s ha nem írnak alá sem­miféle tervet, akkor hogyan vesznek részt a NATO-erők a megvalósításban. Csak béke­teremtésről lehet szó, mégpe­dig, mint Brüsszelben nem hi­vatalosan fogalmaztak, gyors, nagy erőket angazsáló beavat­kozásról, h­ogy elriasszanak minden ellenszegülési szán­dékot. A boszniai hadszíntere­ken pedig folytatódnak a har­cok. A muzulmánok támad­nak, jelentik szerb és horvát források. Ha igaz Bozidar Sicelnek, Fikret Abdic „nyugat-boszniai elnök” helyettesének nyilatko­zata, hogy a bosnyák hadsereg ötödik hadtestének egyes ala­kulatai elfogadták Abdic pa­­rancsnoklását,­­ még összetet­tebbé vált a boszniai válság. Senki sem merné ugyanis telje­sen kizárni a muzulmánok kö­zötti fegyveres összecsapás le­hetőségét. Az ellentét azonban még nem fajult odáig, hogy a bosnyákok egymásra fegyvert fogjanak. Sicel szavai szerint az úgynevezett nyugat-boszni­ai autonóm tartományban a helyzet feszült ugyan, de nem drámai. Egyelőre inkább a pol­gárok békés tiltakozásáról ad­nak hírt a horvát tájékoztatási szervek. Tizennyolcezer ember vonult fel Velika Kladusa köz­pontjában, hogy üdvözölje a Nyugat-boszniai Autonóm Tartomány kikiáltását, és tá­mogatásáról biztosítsa elnökét, Fikret Abdicot. A szónokok a béke, a szabadság és a demok­rácia megvédéséről beszéltek, s arról, hogy szembe kell száll­ni az Izetbegovic önkényessé­gével. A horvát rádió azt jelen­tette, hogy mintegy húszezer kladusai Cazin felé indult. Nem tudni, hogy a felvonulás­nak a tiltakozáson kívül van-e más célja. A horvátországi Krajiná­­ban is igen feszült a helyzet. Az ottani elnök, Goran Hadzsics bejelentette, hogyha Tudjman nem fogadja el az Unprofor mandátumának meghosszabbí­tását, akkor totális háború rob­ban ki, bekövetkezik a végső leszámolás. Bosko Perosevics vajdasági kormányfővel tár­gyalva a krajinai „államfő” ki­emelte, hogy az egyetlen meg­oldás a Krajinai Szerb Köztár­saság elismerése. Minden más háborút és hatalmas áldozato­kat hoz. Ismét síkraszállt a szerb földek egyesítéséért. Kis-Jugoszláviában a fenti események - Boszniától Kraji­­náig - mind háttérbe szorultak a szocialisták és eddigi szövet­ségesük, Seselj radikálisai kö­zötti kíméletlen politikai harc miatt. A szocialisták kezén le­vő tájékoztatási eszközök ugyanis folytatják a hadjáratot Milosevics valamikori kedven­ce ellen. Sebestyén Imre Az ÁVÜ válaszol Megkezdődik a patikaprivatizáció Mikor indul? Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa szep­tember 15-én úgy döntött, hogy az 1993. évi LIV. tör­vény értelmében mind a húsz gyógyszertári központ élére - a Népjóléti Minisztérium javaslata alapján - vállalati biztost nevez ki, és ezzel kezdetét veszi a gyógyszer-kereskedelem privatizációja. Az ezzel a té­mával kapcsolatos, ügyfélszolgálatunkra beérkező kérdésekre Tímár Györgyné, a Mezőgazdasági, Élel­miszeripari, Humán Privatizációs Igazgatóság főtaná­csosa válaszol. A biztosok kinevezése a technikai előkészítés után szeptember végére várható. Ez a tény nem jelenti azt, hogy a tulajdont illető jogvita véget ért, hiszen 12 vál­lalat vagyonátadási ügye van peres stádiumban. Ja­vasoljuk az önkormányzóknak: lépjünk túl a jogi vitán, kezdjük el a konkrét munkát, ugyanakkor tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a tulajdoni vita bíróságon, de még inkább peren kívül mindenki szá­mára egyértelműen és mielőbb lezáródjék. Amennyiben az önkormányzatok nem akadályozzák a vállalati biztos tevékenységét, azaz nem kell újabb jo­­­­gi lépésekhez folyamodnunk az alapítói jogok érvé­nyesítéséért, október elején valóban eindul a privati­zációs tevékenység. Hogyan történik? A vállalati biztosok nem hirdethetik meg a kinevezésük napján a gyógyszertárakat, először azok vagyoni érté­kelése történik meg. (A vagyonértékelő cégek kiválasz­tása a kinevezésre kerülő vállalati biztosok feladata lesz.) A Népjóléti Minisztérium rövid időn belül kidolgoz­za a pályázati feltételeket, és ezek után lehetséges a­ pályázatok kiírása a megyei privatizációs bizottságok által. Ezen bizottságok feladata lesz a patikák eladásá­nak ütemezése és a pályázatok elbírálása. A minden szempontból objektív döntés érdekében a privatizációs bizottságokban a vállalati biztoson kívül részt vesz a tiszti főgyógyszerész és megyei gyógyszerészkamara képviselője is. A döntési javaslatot a patikák új tulajdo­nosaira az Állami Vagyonügynökség hagyja jóvá. Hogy lehet patikához jutni? A kiírt pályázatokra gyógyszerészi diplomával és bizo­nyos gyakorlattal rendelkező magyar állampolgárok jelentkezhetnek. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy ún. gyógyszertári láncok alakuljanak ki, ezért egyeztetett döntések szerint egy gyógyszerész csak 1 patika tulajdonosa lehet. A rövidesen az Országgyű­lés elé kerülő, a gyógyszerészetről és a gyógyszertá­rak működéséről rendelkező törvény szerint „személyi jogon" lehet gyógyszertári tulajdonjogot elnyerni, amelyet a Népjóléti Minisztérium konkrét helyre ad ki. A patikákat alapáron kívánjuk meghirdetni, az eszkö­zök (tulajdonjog vagy bérleti jog, berendezés) értéke­lése alapján, az árukészletet nem véve figyelembe. A pályázati pontrendszerben döntő szerepe van a szak­mai értékeknek (80%), míg a felkínált ár csak 20%-ot ér az összpontszámon belül. (A szakmai szempont­­rendszert a napokban dolgozzák ki a Népjóléti Minisz­tériumban. Elkészültekor azonnal megismertetjük a közvéleménnyel.) Ezáltal is azt szeretnénk elérni, hogy az országban dolgozó mintegy 4500 gyógysze­rész közül mind többen vehessenek részt a pályázato­kon, és mind többen lehessenek tulajdonosok. Milyen kedvezmények vannak? A patikák privatizációja során - a privatizációs költsé­get kivéve - E-hitel igényelhető, továbbá kárpótlási jegy is felhasználható. Ez - úgy gondoljuk - ismét azt segítheti elő, hogy minden vállalkozó gyógyszerész kedvező feltételekkel juthasson patikához, amennyi­ben a pályázati kiírásnak megfelel. Mikorra várható az első tulajdonosváltás? Reményeink szerint, amennyiben a vállalati biztosok zavartalanul megkezdhetik konkrét munkájukat októ­ber elején, a patikák vagyonértékelése és a pályáza­tok kiírása november folyamán megtörténhet. A pályá­zatok elbírálása 1994 januárjában várható, így akkor már bízhatunk abban, hogy az első patikákra vonatko­zó szerződéskötések is létrjöhetnek. Az Állami Va­gyonügynökség néhány héten belül minden gyógy­szerész nevére és címére tájékoztató füzetet küld, melyben részletesen ismerteti a pályázaton való rész­vétel feltételeit, gyakorlati tanácsokat adva minden ér­deklődőnek. Fel kívánjuk használni a nyilvánosság adta lehetősé­geket, hogy a felmerülő kérdésekre folyamatosan vá­laszoljunk. Természetesen lesznek olyan speciális, helyi adottságokból adódó problémák, amelyekre egy tájékoztató füzet nem­ tud kitérni, az ÁVÜ ügyfélszol­gálata, illetékes munkatársai igyekeznek ezekre is rö­vid időn belül választ adni. Für Lajos Krasznodarban (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter a mintegy há­romnegyed óra repülőútra fekvő Kusovszkaja település katonai repülőterén megtekintette a ki­képzésen levő magyar pilóták bemutató repüléseit a MiG-29- eseken. A vadászgépeket az orosz adósság első részének tör­lesztésére vonatkozó megállapo­dás alapján még októberben leszállítja Oroszország. A ma­gyar honvédelmi miniszter szer­dán érkezése után vendéglátójá­val, Pavel Gracsov orosz védel­mi miniszterrel tárgyalt. Áttekin­tették a kétoldalú katonai kap­csolatokat, és a tavaly kötött két­oldalú katonai együttműködési egyezmény megvalósulását. Für Lajos pénteken előadást tart az orosz vezérkari akadémián. Ismét ηςιη jelent meg az újvidéki Magyar Szó ÚJVIDÉK - Ma nem je­lent meg a vajdasági magyar­ság egyetlen napilapja. A Fó­rum közvállalat - amelyhez a Magyar Szó is tartozik - nem hajlandó tovább hitelezni a szerkesztőséget, az alapító, a tartományi képviselőház pedig továbbra sem tesz eleget köte­lezettségének, így a Magyar Szó újságpapír, film, lemez és a lapkészítéshez szükséges más alapanyagok nélkül maradt. A lapvezetés idejében figyelmez­tetett a kilátástalan helyzetre, a csütörtöki szám például papír­­hiány miatt már csak nyolc ol­dalon jelenhetett meg. A szabadkai 7 Nap, az újvi­déki Jó Pajtás és a Mézeska­lács gyermeklapok már hetek óta nem kerülnek olvasóik ke­zébe. A Magyar Szónak is ezt a sorsot szánták? Az alapító ugyanis hallani sem akar arról, hogy a Magyar Szó függetle­nedjen. A lap feltehetőleg holnap ismét megjelenik. Ha pénz nem is, de erre vonatkozó ígéret már érkezett az alapítótól. (Sebestyén) Háromszáz halott Srí Lankán Srí Lankán a tamil szepara­­tisták ellen indított offenzívá­­nak már háromszáz halálos ál­dozata van a gerillák, a lakosság és a kormánycsapatok soraiban - közölték katonai források. A sziget északi, tamil ellenőrzés alatt lévő részét kedden támadta meg a hadsereg. A harckocsik­kal, tüzérséggel és légierővel is támogatott csapatok az Elefánt­hágótól északra fekvő területen nyomulnak előre, a Dzsaffna­­félszigeten. A hivatalos hadije­lentés 150-re teszi az elesett ge­rillák és 39-re a légicsapások­ban meghalt lakosok számát. A katonasági25 embert vesztett. Rakétaözön Kabulra Egymással harcban álló af­gán csoportok rakétákat és grá­nátokat zúdítottak csütörtök éj­szaka Ka­bulra. A támadások következtében hárman meg­haltak, tizenheten pedig meg­sebesültek. Mint az afgán fővá­ros helyőrségének szóvivője elmondta, az Abdul Raszul Szajaf vezette szunnita Iszlám Szövetség (Ittehad-i-Iszlami) és az Irán támogatását élvező, síita Iszlám Egység Pártja (Hizb-i-Vahdat) hívei összesen mintegy 200 rakétát és gránátot lőttek ki egymásra az öt nap óta tartó heves harcok legújabb fordulójában. A Reuter jelenté­se szerint a legtöbb rakétát a ki­sebbségben lévő síita muzul­mánok által ellenőrzött délnyu­gati városrészben és az Ittehad kezén lévő északnyugati kerü­letekben lőtték ki. Magyar Nemzet 3 Egyeztetés a Danyilov-kolostorban Jelcin kész tárgyalni a feloszlatott parlament tagjaival Borisz Jelcin csütörtökön értésre adta, hogy az orosz kormány kész tárgyalásokat kezdeni a feloszlatott parla­ment képviselőivel - közölték az elnök hivatalának illetéke­sei. II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája fe­lajánlotta, hogy közvetít a megbeszéléseken. Borisz Jel­cin a pátriárkával csütörtök délután tartott találkozóján nyilvánította ki a kormány tárgyalási készségét. A Kreml szóvivője szerint a végrehajtó hatalmat Szergej Filatov, az elnöki hivatal apparátusának vezetője és Oleg Szoszkovec első miniszterelnök-helyettes képviseli­ a tárgyalásokon, amelyek már pénteken meg­kezdődhetnek a moszkvai Da­nyilov-kolostorban. A tör­vényhozás részéről a feloszla­tott parlament két házának el­nöke, Ramazan Abdulatipov (Nemzetiségek Tanácsa) és Venjamin Szokolov (Köztársa­ságok Tanácsa) vesz részt a megbeszéléseken. Alekszandr Ruckoj a nép­­képviselőkhöz hasonlóan kész élni az orosz pátriárka közvetí­tésével és tárgyalásokat kezde­ni a végrehajtó hatalommal, jelenti az MTI. A hírt Andrej Szigyelkov, Ruckoj tanácsadó­ja közölte csütörtök délután, amikor kereste fel II. Alekszijt és átadta Ruckoj személyes üzenetét. Ebben a leváltott alel­­nök támogatta az orosz egyházi vezetőnek azt a kezdeménye­zését, hogy saját székhelyén, a Danyilov-kolostorban közvetí­tő találkozót szervez a szem­ben álló felek között. Szigyel­kov találkozott Jurij Luzskov­­val, Moszkva polgármesterével is, aki Jelcint tájékoztatja majd Ruckoj javaslatáról. Oleg Szoszkovec első mi­niszterelnök-helyettes megis­mételte azt a korábban is han­goztatott álláspontot, hogy a kormány nem kíván fegyvert alkalmazni a parlamentben tar­tózkodó személyek ellen. Ugyanakkor nem zárta ki telje­sen a fegyverhasználat lehető­ségét. Mint mondta, a Fehér Házban van néhány fegyveres csoport, amelyek feszültséget teremtenek, s ettől meg kell védeni a lakosságot. Csütör­tökön egyébkén harci jár­művek vették körül a Fehér Házat. Az államközösségi tévé esti híradójában a parlament­ből származó értesülésekre hi­vatkozva arról tudósított, hogy a törvényhozás épületében tar­tózkodó szélsőségesek saját katonai törvényszéket állítot­tak fel, sőt egy belügyi katonát már halálra is ítéltek. Azt, hogy a katona miként került a parlamentbe, nem ismertették. Szerdán 156 képviselő és al­kalmazott hagyta el a Fehér Házat, a benn maradtak pontos számát azonban nem tudni. Π. Alekszij pátriárka közvetítési javaslatáról egyelőre csak annyi ismeretes, hogy annak lehetőségeit pénteken vitatja meg a Szent Szinódus. A Jel­cinnel folytatott csütörtöki megbeszélés részletei tovább­ra sem ismertek. Jelcin csütör­tökön kinevezte a központi vá­lasztási bizottság tagjait, akik a közeljövőben várhatóan ki­dolgozzák a választásokkal kapcsolatos szabályok terve­zetét. Orosz katona rajta tartja a szemét a prokommunista tüntetőkön (Reuter-fotó) Jeszenszky Géza ENSZ-beszéde Felszínre hozott politikai, etnikai fundamentalizmus (Folytatás az 1. oldalról) Mint beszámolt róla, nagy elismerés övezi a magyar tevé­kenységet az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban. A külügyminiszter utalt rá, hogy Clinton elnök ENSZ-be­­szédében megemlítette Ma­gyarországot és Lengyelorszá­got az egyáltalán nem mellékes leszerelési ügyben, s ez azt is jelzi, hogy e két állam helyzete alakulásának különös jelentő­séget tulajdonít az Egyesült Ál­lamok, s ez a további támoga­tás bizonyítékának is tekinthe­tő. A Magyar Nemzet kérdésé­re, hogyan ítélték meg a tár­gyalópartnerek a lengyel és az orosz helyzetet, Jeszenszky azt válaszolta, a varsói külpolitika változásaira nem számít senki, a korrekt együttműködést fog­ják szorgalmazni. A külügymi­niszter úgy fogalmazott, hogy a magyar helyzet más, s messze­menő következtetéseket a len­gyel választási eredményekből nem lehet levonni. Az orosz helyzet is érdeklődést keltett, s most Kozirjev jelezte, az új parlament ratifikálni fogja a magyar-orosz szerződést. A jugoszláv külügyminisz­terrel folytatott megbeszélésről Jeszenszky elmondta, a kisebb­ségekről és a dunai helyzetről tárgyaltak, elsősorban a vajda­sági magyarok biztonságáról. Jovanovicsnak kifejtette, hogy a nemzeti közösségek helyze­tének rendezése elkerülhetet­len, de voltaképpen azt tisztáz­ták, hogy ezt a kérdést másként látják. A boszniai rendezést illető­en Jeszenszky nem nyilatko­zott derűlátóan, de reményét fejezte ki, hogy kompro­misszumos megoldást lehet ta­lálni, olyat, amelyik jobb a há­borúnál és az újabb áldozatok­nál. Az amerikai és a NATO- készség fenntartása fontos té­nyező, s előmozdíthatja a ki­bontakozást. Kora délutáni ENSZ-beszédében Jeszenszky Géza a sajtótájékoztatón el­hangzott témák közül, többet is megemlített. Hangsúlyozta, hogy a multilaterális megol­dáskeresés a nemzetközi diplo­máciának lényeges eleme le­het. Mint mondta: bátorsággal, előrelátással, és kompro­­misszura való törekvéssel a legbonyolultabb problémák is megoldhatók, mint például a Közel-Keleté és Dél-Afrikáé. Célzott ugyanakkor arra, hogy a közép- és kelet-európai újjá­születés felszínre hozta a poli­tikai és az etnikai fundamenta­lizmust is, amely állami politi­ka szintjére emelkedhet. Az ag­resszió és a kisebbségi jogok megsértése pedig még inkább szükségessé teszi az alapok­mány elveinek következetes érvényre juttatását. A stabili­tásnak egyetemes jelleget kell adni - hangsúlyozta Je­szenszky Géza. A beszédben értelemszerű­en sok szó esett a délszláv helyzetről - a külügyminiszter hangot akart adni annak az elé­gedetlenségnek, hogy a nem­zetközi közösség a nyilvánvaló szörnyűségek ellenére sem lé­pett fel hathatósan. Beszélt a vajdasági helyzetről, a szankci­ók miatt hazánkat ért vesztesé­gekről, a kompenzációk vala­milyen biztosításáról. A külügyminiszter foglal­kozott az ENSZ reformájával, támogatva Németország és Ja­pán BT-tagságát, valamint a vi­lágszervezet békefenntartó, bé­keteremtő, békeépítő tevé­kenységével. Megígérte, hogy Magyarország példamutatóan befizeti hátralékát. Végezetül kifejtette, hogy egyetért az em­beri jogi főbiztos kinevezésé­vel, mert ez segítséget nyújthat e problémák megoldásában. Leszögezte: „Kormányainkra ma az a hatalmas felelősség ne­hezedik, hogy új kihívásokra választ találjanak. Ha most nem cselekszünk, elveszíthet­jük mindazt, amit a hideghábo­rú megszűnésével megnyer­tünk.” Blahó Miklós

Next