Magyar Nemzet, 1993. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

4 Mer Nemzet Hazai tudósítások PÉNTEK, 1993. október 1. Az ellátásokra van, a költségvetésre nincs állami garancia Még nem adósodott el a társadalombiztosítás (Folytatás az 1. oldalról) Jövőre negyvenmilliárd fo­rint hiányig vállal az állami költségvetés garanciát. Ha a deficit nagyobb lesz a terve­zettnél, akkor az állam nem fi­nanszírozza. Az egészségbizto­sításnak lesz kötelessége köt­vénykibocsátással vagy más el­adósodási formával a túllépést fedezni. Ha nagyobb lesz a de­ficit, akkor azt nekünk kell megoldani. Ezzel arra akarják sarkallni az alapot: úgy gazdál­kodjon a rendelkezésre álló összeggel és a majdani va­gyonnal, hogy a tervezett hi­ányt tartani tudja. - Tehát itt egy folyamatos áttérésről van szó, ám ebből a biztosítottaknak semmit sem szabad érezniük. Hogyan lehet ezt megoldani? - A dolog egy kicsit sántít. Az alapnak nincs akkora önál­lósága, hogy a hiány mértékére hatással lehessen. A kiadások nagyságáról törvényben, kor­mányrendeletben vagy minisz­teri rendeletben döntenek. Az önkormányzatnak önálló ren­deletalkotási joga nincs. Már­pedig ha nincs, akkor mindig számolni kell azzal, a deficit összege nem kizárólag az ön­kormányzat szándéka szerint alakul. Én azt gondolom, fele­lősséget olyan mértékig lehet elvárni, amilyen mértékben döntési jogosultságot is átad­nak. S jelen pillanatban az a helyzet, hogy egy másutt ho­zott döntésért nekünk kell a fe­lelősséget vállalni.­­ Az elmúlt időszakban na­gyon sokat lehetett hallani arról, hogy a társadalombiztosítás végletesen eladósodott. Össze­sen mekkora tartozásuk van? - Komolyabb nagyságren­dű deficit csak 1992-ben volt. A 31 milliárdnyi hiányt meg­állapodásunk értelmében az állam átvállalta. Tehát a társa­dalombiztosításnak jelenleg nincs adóssága. Az 1993-as év­ben a tervezett negyvenmilliár­dos hiányt viszont a tb fedezi kötvénykibocsátással. Ez egy komoly eladósodási tétel, még akkor is, ha a kamatokat az ál­lam fizeti vissza. (élő) Aki nem túlórázik, elbocsátással fenyegetik Alapvető jogaikért küzdenek a Suzuki Rt. munkásai Csaknem kétszáz munkás jelent meg a Magyar Suzuki Rt.-ből azon a munkásgyűlé­sen, amelyet tegnap tartottak Esztergomban. A gyár munkásaiból szinte ömlött a panasz: elsősorban az igen alacsony bérekkel (az át­lag nettó 14 ezer) elégedetle­nek, de sérelmezik azt is, hogy aki egy hónapban három napot beteg vagy szabadságon van, annak béréből háromezer forint úgynevezett jelenléti pénzt vonnak le. Többen kifogásol­ták, hogy szakmunkás-bizo­­nyítvánnyal, illetve érettségi­vel a zsebükben is betanított munkásként sorolák be őket. Ha panaszra mennek, meg sem hallgatják őket. Lontai Mihály, a Suzuki Rt.-ben lévő va­sasszakszervezet titkára azt is kijelentette: az rt. vezetősége kérésük ellenére sem teremtet­te meg a gyárban a szakszerve­zet működésének feltételeit. Hemera Ákos szakmunkás la­punknak elmondta: többen kaptak írásbeli figyelmeztetést a gyárban, melyben elbocsátás­sal is fenyegetik a munkásokat. Ő azért kapott figyelmeztetést, mert egy napon nem volt haj­landó túlórázni, ugyanis lakó­gyűlésre kellett mennie. Érdekesség, hogy a Suzuki Rt. vezetését senki sem képvi­selte a munkásgyűlésen, csu­pán ketten voltak jelen, úgy­mond inkognitóban. A felme­rült panaszokra Mucsi Zoltán, a vasasszakszervezet közgazda­­sági szakértője válaszolt a munkásoknak. Jelentette, a Su­zuki Rt. vezetésének az a kifo­gása, miszerint vámszabad te­rületen nem lehet szakszerve­zetet csinálni, nem rendelkezik semmiféle jogalappal, leg­alábbis ő ilyen tiltó jogszabályt sehol sem talált. Kijelentette: a helyi vasasszakszervezetnek feltétlenül kollektív szerződést kell kötnie a Suzuki Rt. vezeté­sével, már csak azért is, mert a munkások elmondása szerint az üzemi tanács eddig semmi­lyen eredményt nem tudott el­érni érdekükben. A szakszer­vezeti munkásgyűlés befejezé­seképpen a jelenlévők szava­zással úgy döntöttek, felszólít­ják a Suzuki Rt. vezetőségét, teremtse meg alapszervezetük számára a törvényesen előírt, működési feltételeket. A vasas­szakszervezet képviselői egyeztető tárgyalásokat fognak folytatni a kollektív szerződés ügyében az rt. vezetőivel. (török) Hatszázmillió forint kellene a frissítéshez Lejárt gyógyszerek a honvédségnél A Magyar Honvédségnek mintegy 600 millió forintra lenne szüksége ahhoz, hogy gyógyszerkészletét napjaink követelményszintjéhez igazít­sa. Mai áron számolva ugyan­is ezzel egyenértékű gyógy­szermennyiség vált elavulttá a honvédségnél. A gyógyszerek többsége még a 70-es években készült, s az 1987-ben kiadott Hetedik magyar gyógyszerkönyv a gyártási időtől számított há­rom-öt évben maximalizálta a hosszú lejáratú készítmények felhasználhatóságát - ezt Svéd László ezredes jelentette ki la­punknak. A Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának fő­nöke kérdésünkre, hogy miért nem értékesítették a készítmé­nyeket a polgári forgalomban időben, kifejtette: egyrészt nem volt tudomásuk a szabályozás ilyen értelmű változásáról, másrészt erre kevés esélyük is lett volna. A készletben találha­tó gyógyszereknél azóta ugyan­is korszerűbb készítmények is megjelentek a piacon. Ezért a mintegy 62 tonna gyógyszer tetemes hányadát a jövőben mint veszélyes hulladékot meg­semmisítik, kisebb hányadát az állatgyógyászatban fogják fel­használni. Az állami gyógyszertarta­lékok helyzetéről a Népjóléti Minisztérium szervezési fő­osztályának vezetője, Horváth István elmondta: a lejárati veszteség a tartalékban jófor­mán ismeretlen. A miniszté­riumnak jól kialakított frissíté­si rendszere van. (vereckei) Talán mégsem csökken a munkavállalói járulék A munkáltatók kivonultak az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának tegnapi üléséről. A tárgyaláson a bérgarancia-alap finanszíro­zási kérdéseiről kellett volna dönteni. A munkaadói oldal azonban nem értett egyet a kor­mány és a munkavállalók el­képzeléseivel, annak ellenére, hogy az ÉT plenáris ülésén mindhárom oldal - köztük a munkaadói is - támogatta a minisztérium előterjesztését. A szolidaritási alapba fize­tett járulékok eddigi összege 9 százalékos volt, amelynek 2 százalékát fizették a munkavál­lalók, 7 százalékát pedig a munkáltatók. Az új ÉT-döntés ezt az arányt megváltoztatta. E szerint a munkavállalói járulé­kok 1,8 százalékra csökkenné­nek, míg a munkáltatók 1β szá­zalékkal fizetnének többet, mint eddig. Ebből a 0,5 százalékból 0,3 százalék kerülne a bérga­rancia-alapba. A munkáltatók a tegnapi bizottsági ülésén ennek a 0,3 százaléknak a létjogosultságát kérdőjelezték meg. Ügyvivőjük kifejtette, hogy ezt az összeget egyrészt kevésnek tartják a munkavállalók igényeinek ki­elégítésére, másrészt soknak a munkáltatóknak, amelyeknek a többsége már a kötelező járulé­kokat sem tudja fizetni. Hegedűs Éva, a törvény előterjesztője arra figyelmez­tette a megjelenteket, hogy amennyiben a mai megbeszé­lést elnapolják, a bérgaranciá­ról szóló törvény sorsáról is döntenek. Miután a munkáltatók ké­rését, hogy a problémát ne bi­zottsági keretek között, hanem szakértői megbeszélés kereté­ben tárgyalják tovább, az elnök elutasította - a munkaadók tes­tületileg kivonultak. A munkáltatók elutasításá­ban feltehetőleg az is szerepet játszik, hogy az ÉT a bérgaran­ciáról szóló tervezetet „cso­magban”, az új minimáladó be­vezetésével együtt tárgyalta. (m­st) Az Építőipari Kivitelező Vállalat­­ nyilvános egyfordulós pályázatot hirdet az ÉKV Építési, Tervezési, Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságban lévő 99,44%-os, 18 950 E Ft névértékű üzletrészének megvásárlására. Az üzletrész irányára: 5410 E Ft A vagyontárgy csak készpénzért vásárolható meg! A pályázat benyújtásának határideje: 1993. november 5.12 óra. A pályázat beadásának helyei: 1101 Budapest, Salgótarjáni u. 13., az Építőipari kivitelező Vállalat titkárságán. Ugyanitt vásárolható meg 10000 Ft+áfa térítés ellenében a részletes pályázati füzet, amely feltétele a pályázaton való részvételnek. A pályázatok bontása 1993. november 8-án 10 órakor lesz. A vételi szándék bizonyítására a pályázati irányár 5%-át az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának htáridejéig letétbe kell helyezni a vállalat elkülönített számlájára. A pályázónak 60 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia! A kiíró a benyújtási határidő lejártától számított 30 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az AVÜ versenyeztetési szabályzatának rendelkezései az irányadók. Legyen adómentes a gyermeknevelés A nagycsaládosok az idősekért is harcolnak A gyermektelenségi adó emlegetésének kizárólagos cél­ja csakis a társadalmi béke fel­rúgása lehet. A nagycsaládo­sok ehelyett a személyi jövede­lemadó keretein belüli adó­alap-csökkentés és a tisztessé­ges mértékű családi pótlék mellett törnek lándzsát. Az ön­álló gazdálkodásra képtelen hátrányos családokat pedig ter­mészetbeni juttatással kell tá­mogatni, valamint meg kell te­remteni a többgenerációs csa­ládmodell működésének felté­teleit - hangzott el a Nagycsa­ládosok Országos Egyesületé­nek az idősek világnapján ren­dezett sajtótájékoztatóján. A NOE a szülők megfelelő anyagi-ekölcsi támogatásán kívül nem követel kevesebbet, mint a több generáció együtt­élését lehetővé tevő lakásépítés támogatását és a hetven év fe­lettieknek alanyi jogon járó nyugdíjjuttatást. Benkő Ágota elnök szerint a közösségépítés, az értékfelmutatás és az érdek­­védelem hármas alaptevékeny­ségével kívánja a „NOÉ bárká­ján” átmenteni a közösségi tu­datot. Hat esztendővel ezelőtti alakulásukkor a családok rom­ló anyagi körülményei ellen szót emelőkhöz máig 17 ezer család csatlakozott, és havonta több mint 200 új jelentkezőt vesznek fel soraikba. A gyere­kekkel együtt több mint 102 ezren tartoznak körükbe. A NOÉ a gyermeknevelés adómentessé tételét és e tevé­kenységgel összefüggő igazolt oktatási költségek fokozatos és folyamatos állami finanszíro­zását kívánja bevezettetni. Mint elhangzott, nyilvánvalóvá vált számukra: előbb-utóbb a választójogi törvény módosítá­sára lesz szükség, hogy a sza­vazati joggal nem rendelkező, ám a hosszú távú döntésekben legérdekeltebb kiskorúak érde­keit szüleik képviselhessék. (haller) Várják a rászorulókat a Király utcában Napközi nyugdíjasok számára A Terézvárosi Gondozó Szolgálat naponta több mint 1100 idős, beteg ember gondozá­sához nyújt segítséget. A szolgálat munkáját segíti az az iroda, amelyet csütörtökön ad­tak át a Király utca 38. szám alatt. Az irodában a magukról gondoskodni nem tudók je­lentkezhetnek, illetve mindenkit várnak, aki a környezetében gondozásra szoruló idős emberről tud. A Terézvárosi Gondozó Szolgálat ellátásáért és gondozásáért a nyugdíj összegéhez mért, az önkormányzat által meghatározott összeget kell fizetni. A szolgál­tatás ingyenes azok számára, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a 9 ezer forintot Havran Zoltán felvétele Bécs-Budapest együttműködés a hulladékgazdálkodásban A dohányzást korlátozó tervezet jogtalan? A Fővárosi Közgyűlés teg­napi ülésén Gerhardt Weber főtanácsos, a bécsi szenátus tagja köszöntötte a testületet. Röviden ismertette Bécs városa és Budapest főváros önkor­mányzata együttműködési megállapodását. Eszerint kidol­gozzák a hulladékgazdálkodás fejlesztésének tervét. A főtaná­csos hangsúlyozta: a budapesti döntéshozóknak segítséget je­lenthet a bécsi környezetvédel­mi tapasztalatok ismerete. Demszky Gábor főpolgár­mester írásban tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy a Jós ut­cai épületben az életveszély-el­hárítási munkák befejeződtek, a bontási munkálatok előké­születei megkezdődtek. Szak­értői vélemény alapján a 10-es lépcsőház lakásaiba kettő kivé­telével visszaköltözhetnek a la­kók. A 6-os lépcsőházról még nem született döntés. Fűthető helyre, az ERAVIS Turing Ho­telbe költöztetik a még ideigle­nesen elszállásoltakat. A közgyűlés megtárgyalta a dohányzás szabálysértéssé nyilvánításáról szóló rendelet tervezetét. Tiba Zsolt főjegyző kifejtette: a közgyűlés nem jo­gosult rendeletet alkotni a do­hányzás korlátozására. Az egészségügyi bizottság véle­ménye szerint e kérdésben gyakran csak a nem dohányzók toleranciája érvényesül. Éppen ezért van szükség e rendeletre a nem dohányzók védelmében. Pollák Jenő SZDSZ-es képvi­selő hangot adott alkotmányos­­sági jogának, valamint kifejtet­te: a korlátozás emberi jogokat sértene. Szeszler Tibor ismer­tette a jogi bizottság vélemé­nyét: a rendelettervezet alkal­matlan a tárgyalásra. A bizott­ság szerint az önkormányzat nem jogosult a dohányzás kor­látozására, és nem is feladata az. Ungár Klára szólt a Fidesz módosító indítványairól, me­lyek nem tartalmaztak lénye­ges változtatási javaslatokat az eredeti tervezethez képest. A fideszes képviselő egyetértett a környezetvédelmi és egészség­­ügyi bizottság véleményével. A közgyűlés további hozzászó­lások után úgy döntött, hogy rendeletet kíván hozni a do­hányzás korlátozására, mely­nek megalkotására, valamint felhívás közzétételére felkérte a főpolgármestert. A továb­biakban a közgyűlés elfogadta Vas József javaslatát: a főváro­si közgyűlés felszólítja intéz­ményeit és vállalatait, hogy azonnali hatállyal szerezzenek érvényt a dohányáruk és az al­kohol reklámozását tiltó törvé­nyi előírásoknak. Amennyiben a reklámozó cégek a törvény­­sértő reklámot nem távolítják el, szerződésüket a vállalat vagy intézmény a törvénysér­tésre hivatkozva azonnali ha­tállyal bontsa fel. A továbbiakban a közgyű­lés elhalasztotta az ebtartásról szóló rendelet megalkotását. (moldoványi) A REORG Részvénytársaság, mint a SALGGLAS Salgótarjáni Síküveggyár felszámolója. A nyilvános értékesítés folyamán, a síküveggyár következő létesítményeire lehet pályázni: - vegyes telep (Salgótarján, Kölcsey út 17.)­­ - oktatási központ (Salgótarján, Dugdelpuszta) - a balatonalmádi üdülő tulajdonhányada (Balatonalmádi, Budatava út 3.) - sportlétesítmények (Salgótarján, Sugár út 1.). Az értékesítési tárgyaláson előnyben részesülnek azok a pályázók, akik a jóléti szociális intézményekre együttes pályázatot nyújtanak be. A pályázók a részletes kiírási anyagot Mar­ányi Zsolt titkárságvezetőtől igényelhetik, a Salgótarjáni Síküveggyár Rt. F. a. (Salgótarján, Budapesti út 29. 104) titkárságán, a hirdetés megjelenésétől számított 8 napon belül. Az értékesítéssel kapcsolatos, mindenféle egyéb felvilágosításért ugyanide lehet fordulni, keddi és szerdai napokon. Telefon: (32)-312-873. Filozófia és Biblia A nemrég megnyílt Pallas Páholyban tartott csütörtökön sajtótájékoztatót a Kossuth Könyvkiadó. Két művet aján­lottak a sajtó figyelmébe: a már kapható Filozófiai kisenciklo­pédiát és Gustave Daré Biblia­illusztrációit. Kocsis András Sándor, a kiadó igazgatója elmondta, negyvenöt éves hiányt pótol­nak az Urmson és Johnathan Ree-féle, 1989-ben korszerű­sített angol nyelvű enciklopé­dia magyar kiadásával. Lu­­dassy Mária egyetemi tanár méltatta a Filozófiai kisencik­lopédia jelentőségét. Az an­gol analitikus­zemléletmó­­dot tükrözi a kiadvány, első­sorban azt mondja el, ki mit, mikor, milyen hatástörténet­tel írt, s teszi ezt érthető nyel­ven. Steiger Kornél egyetemi tanár ugyancsak a brit tudo­mány erényéről szólt: bonyo­lult problémákat képes vilá­gosan megfogalmazni. Ez a filozófia angolszász felfogá­sából következik, hiszen e nyelvterületen a filozófia in­tellektuális technika. A há­rom és fél száz oldalas encik­lopédia ára 950 Ft. A La Fontaine-mesékkel induló Doré-sorozat második kötete a november közepére utcára kerülő A Biblia. Az elő­ször 1865-ben megjelent, 233 lapból álló képsorozathoz a magyar kiadásban Károly Gás­pár fordításának részleteit il­lesztik. A művet Hargitai György főszerkesztő és Do­­náth László evangélikus lel­kész ajánlotta a sajtó figyelmé­be. A kötet bolti ára 1960 Ft. (osztovits) A BORSOD VOLÁN Személyszállítási Rt. tisztelettel értesíti járműkötvény-tulajdonosait, hogy a lejárt, be nem váltott kamat- és törlesztőszelvényeket a BORSOD VOLÁN Rt. központi pénztáránál (Miskolc, József A. u. 70. III. válthatják be em.) 1993. december 31.12 óráig.

Next