Magyar Nemzet, 1993. október (56. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
4 Mer Nemzet Hazai tudósítások PÉNTEK, 1993. október 1. Az ellátásokra van, a költségvetésre nincs állami garancia Még nem adósodott el a társadalombiztosítás (Folytatás az 1. oldalról) Jövőre negyvenmilliárd forint hiányig vállal az állami költségvetés garanciát. Ha a deficit nagyobb lesz a tervezettnél, akkor az állam nem finanszírozza. Az egészségbiztosításnak lesz kötelessége kötvénykibocsátással vagy más eladósodási formával a túllépést fedezni. Ha nagyobb lesz a deficit, akkor azt nekünk kell megoldani. Ezzel arra akarják sarkallni az alapot: úgy gazdálkodjon a rendelkezésre álló összeggel és a majdani vagyonnal, hogy a tervezett hiányt tartani tudja. - Tehát itt egy folyamatos áttérésről van szó, ám ebből a biztosítottaknak semmit sem szabad érezniük. Hogyan lehet ezt megoldani? - A dolog egy kicsit sántít. Az alapnak nincs akkora önállósága, hogy a hiány mértékére hatással lehessen. A kiadások nagyságáról törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben döntenek. Az önkormányzatnak önálló rendeletalkotási joga nincs. Márpedig ha nincs, akkor mindig számolni kell azzal, a deficit összege nem kizárólag az önkormányzat szándéka szerint alakul. Én azt gondolom, felelősséget olyan mértékig lehet elvárni, amilyen mértékben döntési jogosultságot is átadnak. S jelen pillanatban az a helyzet, hogy egy másutt hozott döntésért nekünk kell a felelősséget vállalni. Az elmúlt időszakban nagyon sokat lehetett hallani arról, hogy a társadalombiztosítás végletesen eladósodott. Összesen mekkora tartozásuk van? - Komolyabb nagyságrendű deficit csak 1992-ben volt. A 31 milliárdnyi hiányt megállapodásunk értelmében az állam átvállalta. Tehát a társadalombiztosításnak jelenleg nincs adóssága. Az 1993-as évben a tervezett negyvenmilliárdos hiányt viszont a tb fedezi kötvénykibocsátással. Ez egy komoly eladósodási tétel, még akkor is, ha a kamatokat az állam fizeti vissza. (élő) Aki nem túlórázik, elbocsátással fenyegetik Alapvető jogaikért küzdenek a Suzuki Rt. munkásai Csaknem kétszáz munkás jelent meg a Magyar Suzuki Rt.-ből azon a munkásgyűlésen, amelyet tegnap tartottak Esztergomban. A gyár munkásaiból szinte ömlött a panasz: elsősorban az igen alacsony bérekkel (az átlag nettó 14 ezer) elégedetlenek, de sérelmezik azt is, hogy aki egy hónapban három napot beteg vagy szabadságon van, annak béréből háromezer forint úgynevezett jelenléti pénzt vonnak le. Többen kifogásolták, hogy szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetve érettségivel a zsebükben is betanított munkásként sorolák be őket. Ha panaszra mennek, meg sem hallgatják őket. Lontai Mihály, a Suzuki Rt.-ben lévő vasasszakszervezet titkára azt is kijelentette: az rt. vezetősége kérésük ellenére sem teremtette meg a gyárban a szakszervezet működésének feltételeit. Hemera Ákos szakmunkás lapunknak elmondta: többen kaptak írásbeli figyelmeztetést a gyárban, melyben elbocsátással is fenyegetik a munkásokat. Ő azért kapott figyelmeztetést, mert egy napon nem volt hajlandó túlórázni, ugyanis lakógyűlésre kellett mennie. Érdekesség, hogy a Suzuki Rt. vezetését senki sem képviselte a munkásgyűlésen, csupán ketten voltak jelen, úgymond inkognitóban. A felmerült panaszokra Mucsi Zoltán, a vasasszakszervezet közgazdasági szakértője válaszolt a munkásoknak. Jelentette, a Suzuki Rt. vezetésének az a kifogása, miszerint vámszabad területen nem lehet szakszervezetet csinálni, nem rendelkezik semmiféle jogalappal, legalábbis ő ilyen tiltó jogszabályt sehol sem talált. Kijelentette: a helyi vasasszakszervezetnek feltétlenül kollektív szerződést kell kötnie a Suzuki Rt. vezetésével, már csak azért is, mert a munkások elmondása szerint az üzemi tanács eddig semmilyen eredményt nem tudott elérni érdekükben. A szakszervezeti munkásgyűlés befejezéseképpen a jelenlévők szavazással úgy döntöttek, felszólítják a Suzuki Rt. vezetőségét, teremtse meg alapszervezetük számára a törvényesen előírt, működési feltételeket. A vasasszakszervezet képviselői egyeztető tárgyalásokat fognak folytatni a kollektív szerződés ügyében az rt. vezetőivel. (török) Hatszázmillió forint kellene a frissítéshez Lejárt gyógyszerek a honvédségnél A Magyar Honvédségnek mintegy 600 millió forintra lenne szüksége ahhoz, hogy gyógyszerkészletét napjaink követelményszintjéhez igazítsa. Mai áron számolva ugyanis ezzel egyenértékű gyógyszermennyiség vált elavulttá a honvédségnél. A gyógyszerek többsége még a 70-es években készült, s az 1987-ben kiadott Hetedik magyar gyógyszerkönyv a gyártási időtől számított három-öt évben maximalizálta a hosszú lejáratú készítmények felhasználhatóságát - ezt Svéd László ezredes jelentette ki lapunknak. A Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának főnöke kérdésünkre, hogy miért nem értékesítették a készítményeket a polgári forgalomban időben, kifejtette: egyrészt nem volt tudomásuk a szabályozás ilyen értelmű változásáról, másrészt erre kevés esélyük is lett volna. A készletben található gyógyszereknél azóta ugyanis korszerűbb készítmények is megjelentek a piacon. Ezért a mintegy 62 tonna gyógyszer tetemes hányadát a jövőben mint veszélyes hulladékot megsemmisítik, kisebb hányadát az állatgyógyászatban fogják felhasználni. Az állami gyógyszertartalékok helyzetéről a Népjóléti Minisztérium szervezési főosztályának vezetője, Horváth István elmondta: a lejárati veszteség a tartalékban jóformán ismeretlen. A minisztériumnak jól kialakított frissítési rendszere van. (vereckei) Talán mégsem csökken a munkavállalói járulék A munkáltatók kivonultak az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának tegnapi üléséről. A tárgyaláson a bérgarancia-alap finanszírozási kérdéseiről kellett volna dönteni. A munkaadói oldal azonban nem értett egyet a kormány és a munkavállalók elképzeléseivel, annak ellenére, hogy az ÉT plenáris ülésén mindhárom oldal - köztük a munkaadói is - támogatta a minisztérium előterjesztését. A szolidaritási alapba fizetett járulékok eddigi összege 9 százalékos volt, amelynek 2 százalékát fizették a munkavállalók, 7 százalékát pedig a munkáltatók. Az új ÉT-döntés ezt az arányt megváltoztatta. E szerint a munkavállalói járulékok 1,8 százalékra csökkennének, míg a munkáltatók 1β százalékkal fizetnének többet, mint eddig. Ebből a 0,5 százalékból 0,3 százalék kerülne a bérgarancia-alapba. A munkáltatók a tegnapi bizottsági ülésén ennek a 0,3 százaléknak a létjogosultságát kérdőjelezték meg. Ügyvivőjük kifejtette, hogy ezt az összeget egyrészt kevésnek tartják a munkavállalók igényeinek kielégítésére, másrészt soknak a munkáltatóknak, amelyeknek a többsége már a kötelező járulékokat sem tudja fizetni. Hegedűs Éva, a törvény előterjesztője arra figyelmeztette a megjelenteket, hogy amennyiben a mai megbeszélést elnapolják, a bérgaranciáról szóló törvény sorsáról is döntenek. Miután a munkáltatók kérését, hogy a problémát ne bizottsági keretek között, hanem szakértői megbeszélés keretében tárgyalják tovább, az elnök elutasította - a munkaadók testületileg kivonultak. A munkáltatók elutasításában feltehetőleg az is szerepet játszik, hogy az ÉT a bérgaranciáról szóló tervezetet „csomagban”, az új minimáladó bevezetésével együtt tárgyalta. (mst) Az Építőipari Kivitelező Vállalat nyilvános egyfordulós pályázatot hirdet az ÉKV Építési, Tervezési, Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságban lévő 99,44%-os, 18 950 E Ft névértékű üzletrészének megvásárlására. Az üzletrész irányára: 5410 E Ft A vagyontárgy csak készpénzért vásárolható meg! A pályázat benyújtásának határideje: 1993. november 5.12 óra. A pályázat beadásának helyei: 1101 Budapest, Salgótarjáni u. 13., az Építőipari kivitelező Vállalat titkárságán. Ugyanitt vásárolható meg 10000 Ft+áfa térítés ellenében a részletes pályázati füzet, amely feltétele a pályázaton való részvételnek. A pályázatok bontása 1993. november 8-án 10 órakor lesz. A vételi szándék bizonyítására a pályázati irányár 5%-át az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának htáridejéig letétbe kell helyezni a vállalat elkülönített számlájára. A pályázónak 60 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia! A kiíró a benyújtási határidő lejártától számított 30 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az AVÜ versenyeztetési szabályzatának rendelkezései az irányadók. Legyen adómentes a gyermeknevelés A nagycsaládosok az idősekért is harcolnak A gyermektelenségi adó emlegetésének kizárólagos célja csakis a társadalmi béke felrúgása lehet. A nagycsaládosok ehelyett a személyi jövedelemadó keretein belüli adóalap-csökkentés és a tisztességes mértékű családi pótlék mellett törnek lándzsát. Az önálló gazdálkodásra képtelen hátrányos családokat pedig természetbeni juttatással kell támogatni, valamint meg kell teremteni a többgenerációs családmodell működésének feltételeit - hangzott el a Nagycsaládosok Országos Egyesületének az idősek világnapján rendezett sajtótájékoztatóján. A NOE a szülők megfelelő anyagi-ekölcsi támogatásán kívül nem követel kevesebbet, mint a több generáció együttélését lehetővé tevő lakásépítés támogatását és a hetven év felettieknek alanyi jogon járó nyugdíjjuttatást. Benkő Ágota elnök szerint a közösségépítés, az értékfelmutatás és az érdekvédelem hármas alaptevékenységével kívánja a „NOÉ bárkáján” átmenteni a közösségi tudatot. Hat esztendővel ezelőtti alakulásukkor a családok romló anyagi körülményei ellen szót emelőkhöz máig 17 ezer család csatlakozott, és havonta több mint 200 új jelentkezőt vesznek fel soraikba. A gyerekekkel együtt több mint 102 ezren tartoznak körükbe. A NOÉ a gyermeknevelés adómentessé tételét és e tevékenységgel összefüggő igazolt oktatási költségek fokozatos és folyamatos állami finanszírozását kívánja bevezettetni. Mint elhangzott, nyilvánvalóvá vált számukra: előbb-utóbb a választójogi törvény módosítására lesz szükség, hogy a szavazati joggal nem rendelkező, ám a hosszú távú döntésekben legérdekeltebb kiskorúak érdekeit szüleik képviselhessék. (haller) Várják a rászorulókat a Király utcában Napközi nyugdíjasok számára A Terézvárosi Gondozó Szolgálat naponta több mint 1100 idős, beteg ember gondozásához nyújt segítséget. A szolgálat munkáját segíti az az iroda, amelyet csütörtökön adtak át a Király utca 38. szám alatt. Az irodában a magukról gondoskodni nem tudók jelentkezhetnek, illetve mindenkit várnak, aki a környezetében gondozásra szoruló idős emberről tud. A Terézvárosi Gondozó Szolgálat ellátásáért és gondozásáért a nyugdíj összegéhez mért, az önkormányzat által meghatározott összeget kell fizetni. A szolgáltatás ingyenes azok számára, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a 9 ezer forintot Havran Zoltán felvétele Bécs-Budapest együttműködés a hulladékgazdálkodásban A dohányzást korlátozó tervezet jogtalan? A Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén Gerhardt Weber főtanácsos, a bécsi szenátus tagja köszöntötte a testületet. Röviden ismertette Bécs városa és Budapest főváros önkormányzata együttműködési megállapodását. Eszerint kidolgozzák a hulladékgazdálkodás fejlesztésének tervét. A főtanácsos hangsúlyozta: a budapesti döntéshozóknak segítséget jelenthet a bécsi környezetvédelmi tapasztalatok ismerete. Demszky Gábor főpolgármester írásban tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy a Jós utcai épületben az életveszély-elhárítási munkák befejeződtek, a bontási munkálatok előkészületei megkezdődtek. Szakértői vélemény alapján a 10-es lépcsőház lakásaiba kettő kivételével visszaköltözhetnek a lakók. A 6-os lépcsőházról még nem született döntés. Fűthető helyre, az ERAVIS Turing Hotelbe költöztetik a még ideiglenesen elszállásoltakat. A közgyűlés megtárgyalta a dohányzás szabálysértéssé nyilvánításáról szóló rendelet tervezetét. Tiba Zsolt főjegyző kifejtette: a közgyűlés nem jogosult rendeletet alkotni a dohányzás korlátozására. Az egészségügyi bizottság véleménye szerint e kérdésben gyakran csak a nem dohányzók toleranciája érvényesül. Éppen ezért van szükség e rendeletre a nem dohányzók védelmében. Pollák Jenő SZDSZ-es képviselő hangot adott alkotmányossági jogának, valamint kifejtette: a korlátozás emberi jogokat sértene. Szeszler Tibor ismertette a jogi bizottság véleményét: a rendelettervezet alkalmatlan a tárgyalásra. A bizottság szerint az önkormányzat nem jogosult a dohányzás korlátozására, és nem is feladata az. Ungár Klára szólt a Fidesz módosító indítványairól, melyek nem tartalmaztak lényeges változtatási javaslatokat az eredeti tervezethez képest. A fideszes képviselő egyetértett a környezetvédelmi és egészségügyi bizottság véleményével. A közgyűlés további hozzászólások után úgy döntött, hogy rendeletet kíván hozni a dohányzás korlátozására, melynek megalkotására, valamint felhívás közzétételére felkérte a főpolgármestert. A továbbiakban a közgyűlés elfogadta Vas József javaslatát: a fővárosi közgyűlés felszólítja intézményeit és vállalatait, hogy azonnali hatállyal szerezzenek érvényt a dohányáruk és az alkohol reklámozását tiltó törvényi előírásoknak. Amennyiben a reklámozó cégek a törvénysértő reklámot nem távolítják el, szerződésüket a vállalat vagy intézmény a törvénysértésre hivatkozva azonnali hatállyal bontsa fel. A továbbiakban a közgyűlés elhalasztotta az ebtartásról szóló rendelet megalkotását. (moldoványi) A REORG Részvénytársaság, mint a SALGGLAS Salgótarjáni Síküveggyár felszámolója. A nyilvános értékesítés folyamán, a síküveggyár következő létesítményeire lehet pályázni: - vegyes telep (Salgótarján, Kölcsey út 17.) - oktatási központ (Salgótarján, Dugdelpuszta) - a balatonalmádi üdülő tulajdonhányada (Balatonalmádi, Budatava út 3.) - sportlétesítmények (Salgótarján, Sugár út 1.). Az értékesítési tárgyaláson előnyben részesülnek azok a pályázók, akik a jóléti szociális intézményekre együttes pályázatot nyújtanak be. A pályázók a részletes kiírási anyagot Marányi Zsolt titkárságvezetőtől igényelhetik, a Salgótarjáni Síküveggyár Rt. F. a. (Salgótarján, Budapesti út 29. 104) titkárságán, a hirdetés megjelenésétől számított 8 napon belül. Az értékesítéssel kapcsolatos, mindenféle egyéb felvilágosításért ugyanide lehet fordulni, keddi és szerdai napokon. Telefon: (32)-312-873. Filozófia és Biblia A nemrég megnyílt Pallas Páholyban tartott csütörtökön sajtótájékoztatót a Kossuth Könyvkiadó. Két művet ajánlottak a sajtó figyelmébe: a már kapható Filozófiai kisenciklopédiát és Gustave Daré Bibliaillusztrációit. Kocsis András Sándor, a kiadó igazgatója elmondta, negyvenöt éves hiányt pótolnak az Urmson és Johnathan Ree-féle, 1989-ben korszerűsített angol nyelvű enciklopédia magyar kiadásával. Ludassy Mária egyetemi tanár méltatta a Filozófiai kisenciklopédia jelentőségét. Az angol analitikuszemléletmódot tükrözi a kiadvány, elsősorban azt mondja el, ki mit, mikor, milyen hatástörténettel írt, s teszi ezt érthető nyelven. Steiger Kornél egyetemi tanár ugyancsak a brit tudomány erényéről szólt: bonyolult problémákat képes világosan megfogalmazni. Ez a filozófia angolszász felfogásából következik, hiszen e nyelvterületen a filozófia intellektuális technika. A három és fél száz oldalas enciklopédia ára 950 Ft. A La Fontaine-mesékkel induló Doré-sorozat második kötete a november közepére utcára kerülő A Biblia. Az először 1865-ben megjelent, 233 lapból álló képsorozathoz a magyar kiadásban Károly Gáspár fordításának részleteit illesztik. A művet Hargitai György főszerkesztő és Donáth László evangélikus lelkész ajánlotta a sajtó figyelmébe. A kötet bolti ára 1960 Ft. (osztovits) A BORSOD VOLÁN Személyszállítási Rt. tisztelettel értesíti járműkötvény-tulajdonosait, hogy a lejárt, be nem váltott kamat- és törlesztőszelvényeket a BORSOD VOLÁN Rt. központi pénztáránál (Miskolc, József A. u. 70. III. válthatják be em.) 1993. december 31.12 óráig.