Magyar Nemzet, 1994. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
Nemzetközi élet 2 Magyar Nemzet HÉTFŐ, 1994. január 3. „A családból születik az emberiség békéje 99 A pápa az új esztendő aggasztó kilátásairól „Fenyegetően baljóslatú horizont nyílik az új esztendővel” - állapította meg szombaton II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő idei első „angelus”-át hívők hatalmas tömege hallgatta a fel-felerősödő esőben a vatikáni Szent Péter téren - jelentette az MTI. „Bár láthatók biztató jelek az enyhülésre és a békére, ennek ellenére kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a békét továbbra is csillapíthatatlannak tűnő testvérgyilkos konfliktusok fenyegetik. Ez a helyzet Észak és Dél igazságtalan megosztottságának fennmaradásából, a legkevésbé védett társadalmi osztályokat sújtó gazdasági válság lidércnyomásából és a népeket egymással szembefordító, minden korlátot átlépő nacionalizmusból adódik. A béke megőrzése megmarad napjaink legfontosabb feladatának” - mondta a pápa. II. János Pál, aki lakosztálya ablakából szólt a hívőkhöz, beszédében külön hangsúlyozta, hogy a béke megteremtésében különleges szerep jut a családnak. A családnak kell szembeszállnia a nyugalmat felborító külső és belső nehézségekkel, a családban tanulja meg az ember a béke titkát. Aki a családért cselekszik, az a békéért fárad - hangsúlyozta. Visszavonulása előtt a pápa 8 nyelven mondta el újévi jókívánságait. A beszédet hallgató tömegben néhány csoport jiddis nyelven írt köszöntő táblákat emelt magasba, utalva arra, hogy az év utolsó napjaiban hivatalos diplomáciai kapcsolat született a Vatikán és Izrael között. Az „angelus” előtt I. János Pál ünnepi misét celebrált a Szent Péter bazilikában. A misét a 27. békevilághétnek is szentelték, s ennek köszöntésekor is a család béketeremtő szerepét helyezte középpontba a pápa. „A családból születik az emberiség családjának békéje” - mondta Π. János Pál. Π. János Pál újévi köszöntőt mond (MTI külföldi képszolgálat(AP) ll|pÉ|f !É A SZÁMADÁSÉ ÉS A JÖVENDÖLÉSÉ voltak 1993 utolsó és az új év első napjai. „Szörnyűséges esztendőre emlékeztet - a Le Monde összeállítása szerint - első látásra 1993. A bűnözés, a kábítószerfogyasztás, az AIDS mértéke egyre nagyobb lett, új csúcsokat döntött a munkanélküliség, nőtt a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélye, Oroszországban alakot öltött a fasizmus, s Boszniában, Karabahban és Afganisztánban még szilveszterkor is dörögtek a fegyverek. Ugyanakkor a dél-afrikai megegyezés, a khmerek megbékélése, Rabin és Arafat kézfogása, illetve a Szentszék és Izrael kapcsolatainak normalizálódása arra emlékeztet, hogy egyetlen antagonizmus sem tart örökké. André Fontaine ismert történész és újságíró tablót fest a Föld főbb körzeteinek fejlődéséről is. Afrikáról szólva azt hja, ha nem lett volna a dél-afrikai kiegyezés, akkor e kontinens jövője kapcsán az ember hajlamos lenne a kétségbeesésre. Amerika is változott, s bár nem fenyeget az elszigetelődés veszélye, Clintontól a lakosság a társadalom újraépítését várja. A megváltozott helyzetet tükrözi a jugoszláviai válság ügyében tanúsított washingtoni magatartás is. E probléma megoldása Európára várna, ám - írja a szerző - a jelenlegi állapottól csak egy lépés a téma iránti teljes érdektelenség kialakulása. Európában tavaly, Norvégia és Spanyolország kivételével, a „szuverén nép” mindenütt leváltotta a választók elé álló kormányokat. Nyugat-Európában most kétségtelenül Olaszországra irányul a figyelem, ahol valódi politikai földrengés zajlik. OROSZORSZÁG talán a szokásosnál is bizonytalanabb érzésekkel lépett az új esztendőbe. Noha az emberek legalább az ünnep idején nem gondoltak a jövőre, a közvélemény-kutatások szerint a szociális bizonytalanság még a bűnözés tévedésénél is jobban foglalkoztatja őket, így egyáltalán nem volt véletlen Zsirinovszkij választási sikere, aki jelszavaiban éppen ezekre a félelmekre reagált. Elgondolkodtató azonban, hogy az Izvesztyija felmérése szerint Zsirinovszkij szavazótáborának magvát valójában nem a lecsúszott rétegek, hanem a társadalom zömét jelentő középrétegek alkotják. Egyre inkább, számolni kell tehát a jövőben a szunnyadó orosz nacionalizmussal is. Növeli a belpolitikai bizonytalanságot az ellenzéki többségű parlament is, amely ismét megnehezítheti Jelcin egyeduralkodását ÚJÉVI KÖSZÖNTŐIKBEN számadást készítettek az államfők is. Jelcin a társadalmi béke megőrzését nevezte egyik legfőbb feladatának, s biztosította az ország határain túl élő oroszokat, hogy Moszkva a jövőben is megvédi majd érdekeiket. Ez a mondat mély felháborodást keltett a Baltikumban. Clinton az állampolgárok biztonságának és jólétének megteremtését emelte ki. Scalfaro olasz államfő üzenetében az újjászületésbe vetett reményét hangsúlyozta, míg Vranitzky osztrák kancellár szerint az Európa keleti és délkeleti részén folytatódó politikai válságok láttán nyilvánvaló az, hogy az európai egység terve egyben a béke és a biztonság terve is. Prágában és Pozsonyban a különélés első évét értékelték az államfők, míg Walesa azt emelte ki, hogy az óévben lezárult a ΠΙ. Lengyel Köztársaság történelmének első fejezte, amelyet a Szolidaritásból született erők határoztak meg, de keserű vereséget szenvedtek a parlamenti választásokon. (S. G.) Halványuló békeremények Észak-Írországban Bombákkal akar engedményeket kicsikarni az IRA Londonból jelenti az MTI. A brit fennhatóság ellen küzdő észak-írországi katolikus terrorszervezet, az IRA vasárnap közleményben jelentette, hogy a szombati belfasti gyújtogatássorozat csak a kezdet volt. Tíz boltot és áruházat gyújtottak fel, és közölték, hogy még további öt gyújtóbomba vár a távirányítású élesítésre. Londoni politikai körökben úgy becsülik, hogy az IRA a következő időszakban polgári áldozatokat nem követelő, de súlyos anyagi károkat okozó akciókkal almita engedményekre - a terroristák szavajárása szerint „felvilágosításokra,, - szorítani a brit kormányt a decemberi brit-ír békekezdeményezés nyomán. Támadásokat várnak az Észak-Írországban szolgáló brit katonák ellen is. A brit kormány a maga részéről alig burkolt fenyegetéssel akarja a békekezdeményezés elfogadására, és első szinten legalábbis tartós fegyverszünetre ösztönözni a terroristákat Az egyik, északír ügyekkel foglalkozó brit államminiszter, Robert Atkins vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a fegyvereseknek már nincs sok idejük a válaszadásra. - A felvilágosításkérés csak időpocsékolás - mondta az államminiszter. A brit és az ír kormány korábban példátlan megtorlást ígért, ha a terroristák folytatnák a harcot. Az IRA politikai fedőszervezete, az északírországi Sinn Fein párt egyik vezetője, Martin McGunness egy dublini újságban cikket közölt vasárnap, és abban azt írta, hogy nem lesz béke Észak-Írországban, amíg Nagy-Britannia ki nem vonul a tartományból. A Sinn Fein teljes amnesztiát is akar az eddig elítélt terroristáknak. Ha a brit kormány nem teljesíti követeléseinket, forró évük lesz a briteknek - tette hozzá az IRA egy meg nem nevezett szóvivője, aki a Sunday Express című brit lapnak nyilatkozott. A brit-ír kezdeményezés meglebbentette az ír sziget egyesítésének lehetőségét - ez elvleg az IRA stratégiai célja, de a közös dokumentum szerint Északírország státusát csak az ottani többség egyetértésével lehet megváltoztatni, és bármiről is csak fegyvernyugvás közben lehet tárgyalni. A terroristák fordítva látják: előbb szüntessék meg azt, amit ők folytatódó brit gyarmatosításnak tartanak, és utána lehet szó békéről. A tartomány fogyatkozó protestáns többsége egyelőre ragaszkodik a brit fennhatósághoz. Vasárnapi brit lapértékelések szerint nincs sok remény arra, hogy Nyugat-Európa eldugott polgárháborúja az idén véget érne. Letartóztatták az orosz fasiszták vezetőjét Három hónappal a tragikus moszkvai események után - még a múlt év végén - meglehetősen zavaros körülmények között letartóztatták Alekszandr Barkasovot, az oroszországi fasiszták vezetőjét, akinek fegyveres hívei részt vettek a tavaly októberi zavargásokban - jelentette az MTI. Az Orosz Nemzeti Egység nevű, azóta betiltott mozgalom tagjai ott voltak a belügyi egységek által őrzött orosz parlament, a polgármesteri hivatal, illetve a tévé október 3-i ostrománál, majd a moszkvai „Fehér Ház” október 4-i védelméből is kivették részüket. Barkasov és az események több más résztvevője azóta szökésben volt. Egyes értesülések szerint a „Fehér Ház” visszafoglalása előtt sikerült kereket oldaniuk az onnan kivezető föld alatti alagutakon. Az orosz fasiszták vezetőjét még a múlt év végén vették őrizetbe az egyik moszkvai kórházban, ahol lőtt sebbel kezelték. Kiderült, hogy december 22-én hajnalban az egyik moszkvai utcán lőttek rá egy Lada Samarából. Barkasovot nem sokkal később egy arra haladó jármű vezetője vette fel és szállította kórházba, ahol két operációt is végrehajtottak rajta. A hatóságok tudomást szerezve a fasiszta vezér tartózkodási helyéről, december 30-án letartóztatták, és a belügyminisztérium egyik kórházába szállították. A betiltott mozgalom, amely a jelek szerint illegálisan tovább működik, felhívást intézett az orosz politikai élet szereplőihez, kérve, hogy „ne hagyják, hogy leszámoljanak Barkasovval”. Egyben szorgalmazták a pártvezér merénylőinek kézrekerítését. Hét halott Zavargások Mexikóban Mexikóvárosból jelenti az MTI Indián felkelő csoportok fegyveres támadást intéztek a hét végén több dél-mexikói város ellen az ország középső vidékén. Négyet közülük elfoglaltak, kezükre kerültek a mexikói fővárostól mintegy 700 kilométerre délkeletre, Chiapas szövetségi államban található San Cristobal de las Casas, Ocosingo, Altamirano és Las Margaritas városok. A magát Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező, eddig ismeretlen csoport nyilatkozatot tett közzé, amelyben hadat üzent a szövetségi kormányzatnak. Az indián parasztokból álló csoport azért fogott fegyvert, hogy elérje egy átmeneti kormány létrejöttét, a politikai rendszer átalakítását, a földreform végrehajtását, illetve a városi és falusi szegények problémáinak a megoldását. A szövetségi államban lezajlott összecsapásokban vasárnap délelőttig heten vesztették életüket, tizennyolcan pedig megsebesültek. Az áldozatok között három rendőr is van. A térségből korábban már érkeztek jelentések gerillacsoportok tevékenységéről, de ezeket a híreket a mexikói kormány rendre tagadta. Igazgatói titkárságra felveszünk gyakorlott titkárnőt közgazdasági érettségivel. Jelentkezés írásban: HUNGAROTRADE 1149 Budapest, Angol u. 27. Soros György Bosznia és a Nyugat tehetetlensége A VILÁG még ma sem érti, hogy mi zajlik Boszniában. Tudatában van az emberi szenvedésnek, felháborítják a durva kegyetlenségek, megalázó számára az ENSZ és az Európai Unió tehetetlensége. De még ma sem fogja fel, hogy mindez következménye a katonai beavatkozás elmulasztásának. Ha mindezt korábban megértette volna, a katonai beavatkozás mellett dönt. Mindezt Soros György magyar származású amerikai üzletember fejtette ki a Magyar Nemzet számára az Interco Press révén eljutatott írásában. Soros György szerint ami ma Boszniában történik, egyértelműen bizonyítja, hogy a határok erőszakkal megváltoztathatók, és a világ mindezt kész tényként fogadja el. Mindez demonstrálja, hogy nem sikerült megteremteni azt az új világrendet, amely biztosítaná a jog uralmát, garantálná az emberi jogokat, és képes lenne békés eszközökkel megoldani a konfliktusokat. A boszniai események ismételten bizonyították, hogy a brutalitásnak nincsenek korlátai, és a nemzeti célok szolgálatában használható fel. Boszniában a leírhatatlan brutalitást egy doktrína nevében, az etnikai állam doktrínájának nevében követik el. S ebben rejlik a legnagyobb hazugság. Hisz az etnikai állam semmilyen teret nem hagy a különböző etnikai identitással rendelkező népek számára, és ha nem fékezik meg, civilizációnk végét jelentheti. Az etnikai identitás eszméjében ömagában semmi eredendően rossz nincs. Épp ellenkezőleg, az egy nemzet öszszetartásának fontos eleme lehet. A különböző nemzetek és nemzetiségek léte biztosítja a civilizáció számára azt a sokféleséget, ami szükséges ahhoz, hogy civilizációnk valóban életképes és alkotóképes legyen. Ha azonban az etnikai identitásból doktrína lesz, az rendkívül ártalmassá válhat. Ha az etnikai identitást az állampolgárság feltételeként használják, az sérti az emberi jogokat, ha arra használják fel, hogy igazolni próbálják a különböző etnikai csoportok megsemmisítését, az civilizációnkat fenyegeti. Ma pedig ez történik Boszniában. A CIVILIZÁLT VILÁG ennek ellenére meglepetésszerűen közömbös. A közvéleményt olykor megrázzák a szörnyű kegyetlenségekről, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedéseiről szóló képsorok, de a kormányok ilyenkor igyekeznek eloszlatni az aggodalmakat. És ebben mostanáig sikeresek voltak. A Balkánt mindeddig úgy festették le, hogy ott az etnikai konfliktusok szinte járványszerűek. Részt lehet venni a humanitárius segélynyújtásban és a konfliktus megoldását célzó erőfeszítésekben, de nem lehet állást foglalni egyik fél mellett sem, mert valamennyi szemben álló fél egyformán vádolható. Most nem egy hatalom törekszik a világ fölötti uralomra - mint a hitleri Németország esetében -, hanem a világot helyi konfliktusok fenyegetik. De ezek hatása épp oly pusztító lehet. A boszniai szerb győzelem tanulságait minden bizonnyal kihasználják majd az úgynevezett hazafias mozgalmak Oroszországban, nem is beszélve arról az ösztönzésről, amit a védtelen muzulmánok leírhatatlan szenvedései nyomán az iszlám fundamentalizmus kaphat. AZ EGÉSZBEN a legzavaróbb a szabad világ reagálása. A demokratikus vezetők gyakran kerülik a nehéz döntéseket. Ez történt a második világháború előtt, és ez történik ma is. Ahelyett, hogy határozott döntéseket hoznának, a nyugati országok vezetői a békéltetést és a humanitárius segítségnyújtást részesítik előnyben. De a humanitárius célok nem mindig valósíthatók meg humanitárius eszközökkel. Mára egyértelművé vált, hogy a Nyugat nem hajlandó katonailag beavatkozni, miközben egyik megaláztatást a másik után szenvedi, az ENSZ tekintélye pedig helyrehozhatatlan csorbát szenvedett - fejezi be írását Soros György. Emlékezés a bécsi döntésre Múltidézés a surányi szlovák találkozón POZSONY - Egyperces néma csenddel adóztak a dél-szlovákiai szlovákok surányi találkozóján az egybegyűltek azoknak, akik a bécsi döntés után a Magyarországhoz csatolt területekre kerültek, s a „rendszer áldozatai lettek”. A találkozó - amelyen a szlovák kormány és a parlament is képviseltette magát - vezérszónoka pedig a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának kezdeményezésére Révkomáromban összehívott tanácskozást a „bécsi döntés szellemidézésének” nevezte, arra figyelmeztetve mindenkit: tanulni kell a történelemből, emlékezni mennyi gyötrelmet idézett elő az 1938-45 közötti időszak. Arra is felszólították egyúttal a dél-szlovákiai magyarokat, ne vegyenek részt a január 8-i találkozón, a szlovák parlamentet és a kormányt pedig arra, akadályozzák meg a Szlovákia területi egységét veszélyeztető kezdeményezéseket, s mihamarabb fogadják el az állam integritását védő törvényt. Az immár hatodik surányi találkozó szervezői eredetileg azért hívták össze a nagygyűlést - mint azt a szlovák sajtóban előzetesen nyilatkozták -, hogy a szlovák-magyar együttélés javításának lehetőségeit keressék, párbeszédet kezdeményezzenek a magyarok képviselőivel, és a jövőbe tekintsenek. Maga a találkozó azonban kissé más irányt vett, s a múlt sérelmeinek felidézésén túl a dél-szlovákiai magyar legitim önkormányzati és parlamenti képviselők kezdeményezésének megakadályozását szorgalmazta, és elítélését hozta csupán. N. S. Elutazott Kubából Castro unokája Az év utolsó napján elutazhatott Kubából Alina Salgado Fernandez, Fidel Castro 16 éves leányunokája, követve édesanyját, aki tíz nappal ezelőtt, a belső ellenzék és kubai emigrációs szervezetek segítségével az Egyesült Államokba szökött. Míg azonban Castro házasságon kívül született leánya a hatóságok engedélyének hiányában titokban távozott a szigetországból, az unoka kiutazásával kapcsolatban Castro nem támasztott akadályokat. A családegyesítést Jesse Jackson tiszteletes, amerikai polgárjogi vezető kérte a kubai állam- és kormányfőtől karácsonyi havannai látogatása alkalmával. Castro válasza az volt, hogy amennyiben a leány Kubában maradt apja (a szülők elváltak) és nagyanyja, tehát a politikus egykori élettársa beleegyezik az utazásba, Alina elmehet. Kiújult az afgán hatalmi harc Hekmatjar és Dosztum támadást indítottak az elnök ellen Több tucat halálos áldozata és több száz sebesültje van Kabulban az afgán elnök és a kormányfő hívei között két napja tartó harcoknak, amelyek mögött megfigyelők kormányellenes puccskísérletet sejtenek, s amelyekbe a bombázó légierő is beavatkozott — jelentette az MTI. Gulbuddin Hekmatjar miniszterelnök csapatait immáron támogatják Dosztum tábornok afgán-üzbég fegyveresei is. Két fővárosi kórház tájékoztatása szerint 350-en megsebesültek és nyolcan meghaltak. A halálos áldozatok pontos számát azonban nehéz meghatározni, mert Kabulban az elmúlt hat hónap legkeményebb harcai alatt sem vittek minden súlyos sebesültet kórházba. Kabulban a szembenálló felek rakétákkal és tüzérséggel lőtték egymást. A jelentések szerint a fővárost füst borítja, azt követően hogy több száz rakéta, ágyúlövedék és akna hasított keresztül a légtéren. Az utcákon a kézifegyverekből leadott sorozatok is akadályozzák, hogy a sebesülteket a kórházba vigyék. Csupán néhány taxi és páncélozott jármű közlekedik. Az üzletek bezártak, csak a pékségek tartanak nyitva. A fővárosban nincs áramszolgáltatás. Rabbani elnök szóvivője elmondta: fegyveresei elfoglalták a főváros repülőterét, amit Dosztum alakulatai ellenőriztek 1992 óta. Egyelőre nem tisztázott, hogymiért szüntette be sugárzását a kabuli Radio Afganisztán. A miniszterelnök szóvivője szerint ez annak a jele, hogy az elnök elvesztette a rádió felett eddig gyakorolt ellenőrzését. A kormányfő szóvivője elmondta: a harcokban a pakisztáni székhelyű afgán ellenzéki csoportok is részt vesznek az elnök és Ahmed Maszud védelmi miniszter erői ellen. Külön figyelmet érdemel, hogy Hekmatjar oldalán szállt harcba korábbi ellenfele, az ország északi tartományait ellenőrző Dosztum tábornok. Az afgán üzbégek vezetője, aki korábban az 1992 áprilisában elűzött Nadzsibullah elnököt szolgálta, később átállt a Hekmatjarral versengő Dzsamiati-Iszlami oldalára.