Magyar Nemzet, 1994. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-01 / 50. szám
KEDD, 1994. március 1. Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 Kétszeri figyelmeztetés után tüzeltek az F-16-osok (Párizsi tudósítónktól) Ez volt az első légicsapás NATO-repülőgépek részéről Bosznia légterében, mondta az F-16-osok hétfő reggeli akcióját kommentálva egy atlanti forrás, sőt a NATO megalakulása óta „nem volt példa ilyen összecsapásra", tette hozzá a forrás, utalva arra, hogy az Öböl-háborúban formálisan nem a NATO támadta meg Irakot. Az atlanti központban azt hangsúlyozták, hogy a hétfő reggeli akciónak nincs köze a NATO-tanács ultimátumához, hanem a boszniai berepülési tilalmat elrendelő 816. számú ENSZ-határozathoz kapcsolódik. A Biztonsági Tanács tavaly március 30-án elfogadott határozatát - szakértők szerint - már nagyon sokszor megsértették, egyesek legalább több száz, esetleg ezernél is több alkalomról tudnak. A Quai d’Orsay szóvivője szerint a mostani légtérsértést mégis két körülmény különbözteti meg az előző esetektől. Egyfelől „az új összefüggések”, vagyis az, hogy a nyugatiak elszánták magukat az agresszió megtorlására, másfelől az összes eddigi alkalommal könnyű harci gépek, helikopterek sértették meg a tilalmat. Most viszont a géppuskával és négy - egyenként 50 kilogramm súlyú - bombával felszerelhető harci gépek „katonai akcióban” vettek részt. A két F-16-os az idézett NATO-forrás szerint kétszeri figyelmeztetés után tüzelt. A francia tömegtájékoztatás általános vélekedése szerint „visszatért” a feszültség a boszniai térségbe, s különösen a húsz kilométeres övezetben észlelt harckocsimozgások keltették föl a szakértők figyelmét. Juppé külügyminiszter ismételten sürgette a szarajevói blokád teljes feloldását, de örömmel nyugtázta, hogy a város lakosai három hete nem szenvedtek a bombázásoktól. A francia televízió híradója - mint annyiszor - megszólaltatott néhány lakost: az egyik szarajevói azt mondta, őt az érdekli, „lesz-e kenyere, nem a NATO”. A másik az F-16-osok közbelépésére így reagált: „Úgy látszik, a NATO végre betartja a szavát." (m. j.) Meciar javasoljon új jelöltet A szlovák elnök nem fogadta el a lemondásokat POZSONY - Michal Kovác szlovák köztársasági elnök fogadta Vladimír Meciar kormányfőt azzal a céllal, hogy megbeszéljék a kormány átalakítását Roman Kovác miniszterelnök-helyettes és Jozef Moravcík külügyminiszter lemondása után. Meciar ezen a találkozón hivatalosan is bejelentette, hogy a külügyminiszternek Jozef Prokest, a Szlovák Nemzeti Párt nacionalista szárnyának tiszteletbeli elnökét javasolja, míg a kormány alelnöki posztját nem kívánja senkivel betölteni. A köztársasági elnök azonban visszautasította a kormányfő javaslatát, s bejelentette: mivel Roman Kovác és Jozef Moravcík maga is lemondott, nem tehet semmit, ám csak akkor hívja vissza őket funkciójukból, amennyiben Meciar kormányfő mást javasol külügyminiszternek, olyat, akit Európa is el tud fogadni, illetve a kormányfő végre egészítse ki kormányát, javasoljon valakit a privatizációs miniszteri posztra is, amelyet köztudomásúan jelenleg maga Meciar tölt be. A kabinet szóvivője azt közölte, hogy Vladimír Meciar megígérte a köztársasági elnöknek, még ezen a héten beterjeszti új javaslatait, de hogy kikre gondolt a körirrányfó, azt a szóvivő nem tudta megmondani. N. S. Washington a balkáni válságról Amerikai-orosz alku szükséges a rendezéshez (Folytatás az 1. oldalról) Az akciót akkor hajtották végre az amerikai harci gépek, amikor a State Department közvetítésével Washingtonban bosnyák-horvát egyeztetések folynak, igaz, a mostani események árnyékában. S ha minden nehézség ellenére sikerülne tető alá hozni valamiféle bosnyák-horvát szövetséget, akkor is szükség van a szerbek területi engedményeire. Ám ennek kulcsa Jelcin kezében van, s mint Anthony Lewis kifejti a The New York Times véleményoldalán, a CIA-ügy után talán Moszkva együttműködésére inkább számítani lehet. Ám diplomaták véleménye szerint a boszniai megoldás csak oroszamerikai alku alapján képzelhető el. Viszont az oroszok megjelenése Szarajevóban lényegében győztessé nyilvánította a szerbeket, miközben a bosnyákok igazi NATO-védelemben reménykedtek. Újabb ultimátumokról szó van ugyan, például a tuzlai repülőtér megnyitására, de az orosz jelenlét miatt kétséges, hogy a NATO megkockáztat-e egy még veszélyesebb konfliktust. Az üres fenyegetés pedig tovább rontaná a helyzetet. Lewis szerint Clinton klasszikus külpolitikai kihívással néz szembe, s csak céltudatos politikával és határozott elkötelezettséggel kerülhet ki előnyösen ebből a csávából. Az elnök hétfői lapzártánk után Pittsburghben találkozott Major brit kormányfővel, ki családi emlékeket elevenített fel Pennsylvania államban, kedden várhatóan közös nyilatkozatot tesznek közzé, részben azzal a céllal, hogy a Bosznia után kerekedett vitát is elcsöndesítsék. Blahó Miklós Jelcin sikertelenül próbált nyomást gyakorolni a legfőbb ügyészre Menesztették az orosz kémelhárítás főnökét (Moszkvai tudósítónktól) Jelcin elnök megpróbál nyomást gyakorolni a legfőbb ügyészre, hogy akadályozza meg az állami duma politikai amnesztiahatározatának a végrehajtását - ezt maga a szombaton lemondott Alekszej Kazannyik jelentette ki sajtóértekezletén, ahol beszámolt az októberi zavargások nyomán letartóztatott Alekszandr Ruckoj, Ruszlan Haszbulatov és társaik szabadon bocsátásának az előzményeiről. Hétfőn az orosz államfő saját kérésére felmentette tisztségéből a biztonsági minisztérium feloszlatása után létrehozott szövetségi elhárító szolgálat igazgatóját, a korábbi minisztert, Nyikolaj Galuskát. Az Interfax hírügynökség által idézett jól informált titkosszolgálati források Galusko leváltását azonban sem az amnesztiarendelettel, sem az Amesüggyel nem hozták összefüggésbe. Az utóbbival kapcsolatos legújabb moszkvai fejlemény, hogy az orosz hatóságok az amerikai lépésre válaszul persona non gratának nyilvánították az Egyesült Államok nagykövetségének egyik vezető diplomatáját, a CIA hivatalos moszkvai képviselőjét. Ruckojék meglepően gyors szabadlábra helyezésének körülményeiről újabb és újabb részletek kerülnek napvilágra. Az NTV tévécsatorna stogi politikai magazinjának nyilatkozva vasárnap este Jelcin két tanácsadója, Jurij Baturin és Georgij Szatarov azzal vádolta a legfőbb ügyészt, hogy megszegte nekik tett ígéretét, miszerint legalábbis hétfőig nem szünteti be az eljárást a gyanúsítottak ellen. Hétfőn a parlament alsóházának elnöke, Ivan Ribkin szintén értetlenségének adott hangot az ügyészség sietsége miatt, hiszen mint a duma vezetőségének tanácskozásán elárulta, nem sokkal Ruckorék kiengedése előtt a legfőbb ügyész még levélben kért tőle felvilágosítást az amnesztiahatározat végrehajtásának mechanizmusáról. A posztjáról távozott Kazannyik viszont hétfőn azzal indokolta döntését, hogy „törvénysértésre" akarták rávenni. Mint elmondta, Jelcintől írásos utasítást kapott arra nézve, hogy Ruckojékat tartsák továbbra is fogva, s az elnököt későbbi telefonbeszélgetésük során sem tudta meggyőzni arról, hogy ha az ügyészség nem teljesítené a duma határozatát, az az alkotmányba ütköznék. Kazannyik úgy érezte, „sarokba szorították", ezért, miután Jelcin emberei még egy hiábavaló kísérletet tettek arra, hogy jobb belátásra bírják, beadta a lemondását. Mint Georgij Szatarov hétfői sajtóértekezletén közölte, a Kremlben semmiféle rendkívüli intézkedést nem fontolgatnak, ám azzal is tisztában vannak, hogy a társadalomban bizonyos idegességet keltett az amnesztia, s ezért „meg kell nyugtatni a kedélyeket”. Szavai szerint az elnök jelenleg egy olyan rendeletén dolgozik, amely „minimálissá tenné a duma határozatának szociális és gazdasági következményeit”. Szatarov aláhúzta, hogy Ruckojéktól „senki sem fél”, sőt, politikai szempontból Jelcinnek kiszabadulásuk még előnyös is. Mindenesetre hétfő délután a parlamentben tárgyalt Szatarov, az ideiglenesen megbízott legfőbb ügyész, Alekszej Iljusenko és az elnöki adminisztráció vezetője, Szergej Filatov is. Mint Filatov az újságírók előtt hangoztatta, utólag a duma tagjainak többsége is tudatára ébredt az amnesztiarendelet jelentőségének, s annak, hogy elsősorban ők felelnek a politikai feszültség újabb hullámáért. (vnda) ( C & H Syndicate rajza) Keményebben lép fel a nemzetközi közösség Először használtak fegyvert Bosznia felett a NATO repülőgépei (Folytatás az 1. oldalról) A lelőtt harci gépeknek nincsen gazdája. A jugoszláv hadsereg vezérkara kategorikusan elvetette annak lehetőségét, hogy a repülők a jugoszláv légierőhöz tartoztak volna. Hangsúlyozza, hogy a jugoszláv hadsereg tiszteletben tartja a BT-nek a repülési tilalomra vonatkozó határozatát. A másik szerb hadsereg is cáfol: a lelőtt repülők nem tartoznak a boszniai szerb haderő kötelékébe sem, illetve gépjüket sehol sem lőtték le. Mint állítják, egyetlen egy katonai repülőterük van, mégpedig Banjalukánál, de ezt a támaszpontot a nemzetközi megfigyelők ellenőrzik, tehát mindenképpen észrevették volna, ha innen harci gépek szállnak fel. A banjalukai katonai szóvivő is sietett a cáfolattal: „Gépeink nem szálltak, de a NATO-repülők motorjainak zúgását állandóan hallani lehet a város felett. Nincsen semmi információm a négy gép lelövéséről.” A Tanjug jugoszláv hírügynökség közben megállapítja, hogy a Phantomok fantomok ellen harcolhattak, ha már ennyi idő után sem tudják megmondani, hogy a megsemmisített repülők melyik haderőhöz tartoztak, s honnan szálltak fel. A szarajevói rádió meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a boszniai szerbek és a horvátok repülői hétfőn reggelaz időpont megegyezik a gépek lelövésének idejével) muzulmán állásokat bombáztak Közép-Boszniában. A szerb gépek állítólag Bugojnót lőtték, a horvátok Novi Travnikot. Egy másik forrás szerint a szerb gépeket Vitéz ellen vetették be. Az igen nyomatékos figyelmeztetés azonban mindenkinek szól, ha nem vették volna észre, hogy a nemzetközi erőknek a jövőben nincs szándékukban engedni. Bizonyítja ezt a gradiskai Száva-híd visszavétele is, de az is, hogy Michael Rose tábornok egyszerűen közölte: hétfőtől nem kérnek engedélyt a helyi kiskirályoktól a segélykonvojok áthaladására. A menetoszlopoknak fegyveres kíséretük lesz, amely ha kell, felveszi a harcot is a támadókkal. Az ENSZ-erők és a NATO keményebb fellépésével párhuzamosan a diplomácia is tevékenyebbé vált. A zágrábi sajtó arról ír, hogy Horvátország hallatlan nyomásnak van kitéve, hogy fogadja el a horvát-muzulmán szövetségre vonatkozó amerikai tervet. Még a Zágráb elleni szankciók kérdése is felmerült. Felróják, hogy hihetetlenül leszűkült a horvát diplomácia tevékenységi tere. Belgrádban nem nagyon hisznek a horvát-bosnyák szövetség lehetőségében. Elvben azonban nincsen kifogásunk ellene, hangoztatják, ha nem irányul a harmadik fél ellen. A harmadik fél képviselőjét közben hétfő estére Moszkvába várták. Karadzsics Kozirjev vendége - jelentette a SRNA boszniai szerb hírügynökség. Oroszországi hivatalos körök ugyanis úgy vélik, hogy Washington ismét mellőzni szeretné Moszkvát a boszniai konfliktus megoldásában — tartja a Tanjug hírügynökség. Oroszországból egyébként magyarázatot kértek az ENSZ- erők parancsnokságától a lelőtt repülőkkel kapcsolatban. Sebestyén Imre Egyelőre még nem lehet tudni, hogy tartózkodott-e a magyar légtérben AWACS-felderítőgép abban az időpontban, amikor a NATO vadászgépei lelőttek négy repülőt a boszniai Banjaluka fölött - mondta az MTI érdeklődésére Erdélyi Lajos alezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Hozzátette: hétfőn ugyan járőrözött a magyar légtérben a NATO AYVACS gépe, de az egyelőre nem ismeretes, hogy pontosan hány órakor lőtték le Bosznia fölött a repülési tilalmat megszegő négy repülőgépet. A szóvivő egyelőre nem kívánt további részleteket közölni. Azt viszont hangsúlyozta: a NATO akciójára nem a néhány napja hozott ultimátum, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly áprilisban elfogadott határozata alapján került sor, amikor is elrendelték a boszniai repülési tilalmat. Ennek betartását ellenőrzik az AWACS felderítőgépek többek között Magyarország légteréből is. Jelenlétük ugyanakkor nem folyamatos, naponta általában néhány órát járőröznek az AWACS-ok meghatározott menetrend szerint a magyar légtérben. Az MTI további kérdésére válaszolva a szóvivő elmondta, hogy a Magyar Honvédség légvédelmi rendszere nem észlelte az akciót, és a hétfő hajnali eset miatt semmiféle külön készültséget nem rendeltek el. A hétfő hajnali boszniai légi incidens miatt a Belügyminisztérium semmilyen különleges intézkedést nem tervez a déli országhatáron. Szükség esetén azonban kész tervekkel rendelkeznek a különleges helyzetek elhárítására - hangsúlyozta Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Kónya Imre. Intézkedések a szélsőséges zsidó telepesek ellen A PFSZ sem tárgyal Izraellel (Folytatás az 1. oldalról) Élesen támadta a Kah-mozgalmat, mint olyan arabellenes, szélsőséges csoportot, amely a békefolyamatra és Izrael Államára egyaránt veszélyes. Hangsúlyozta, határozott lépéseket tett és tesz a jövőben is a Kah-mozgalom tevékenységének korlátozására. A PFSZ Végrehajtó Bizottságának vasárnap éjjel Tuniszban hozott döntésével kapcsolatban, amely szerint a többi arab országgal (Jordánia, Szíria, Libanon) karöltve a palesztinok is felfüggesztenek minden, Izraellel való párbeszédet, sajnálatát fejezte ki Rabin. „Izrael mindent megtesz a békefolyamat folytatásáért és a tárgyalások sikeréért” - tette hozzá, és annak a reményének adott hangot, hogy a tragikus események ellenére Tuniszban is hamarosan belátják a tárgyalások újrafelvételének fontosságát, mint az egyetlen és lehetséges utat a valódi béke felé. A péntek hajnali vérengzés arab tiltakozóhullámot váltott ki az ország egész területén, s a rendőrséggel vívott utcai csatáknak eddig hat újabb halálos áldozata van. A merénylet nyomán előállt erkölcsi helyzetelőnyt a palesztin vezetés igyekszik minél jobban kihasználni. Ez derül ki a PFSZ döntéséből is, miszerint küldöttségüket azonnali hatállyal hazarendelték Washingtonból. Megfigyelők szerint a lépés hátterében Szíria áll. Jasszer Arafat, miután korábbi javaslata (hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ítélje el Jeruzsálemet) megbukott az Egyesült Államok és Izrael ellenállásán, most azt szorgalmazza, hogy a „tettet ítéljék el" - s ezt várhatóan elfogadják a tagországok. Épp ezért a jeruzsálemi kormány több intézkedésről döntött a vérengzés körülményeinek kivizsgálása, a bekövetkezett helyzet orvoslása és hasonló esetek megelőzése érdekében. Miután letartóztatták a Kah-mozgalom öt szélsőséges tagját, további harminc fő ellen intézkedéseket léptettek életbe, ideiglenesen el kell hagyniuk lakóhelyüket, valamint többük számára megtiltották a fegyvertartást. A kormány külön bizottságot küld a helyszínre felderíteni, mennyiben vétkesek a hebroni mecsetnél szolgálatot teljesítő biztonsági őrök a gyilkosságban. Ugyanakkor Rabin miniszterelnök gesztusként 800 biztonsági foglyot bocsát szabadon még ezen a héten. Jasszer Arafatot közel sem elégítették ki a jeruzsálemi kormány döntései, mint mondta: „azok kizárólag tartalmatlan lépések”. A tárgyalások felfüggesztéséről született tuniszi döntésről nyilatkozott tegnap több ízben is Simon Peresz külügyminiszter. „Téves döntés volt” - jelentette ki határozottan, majd hozzátette: „a kormány erélyesen fellép azok ellen, akik meg akarják akadályozni a béketárgyalásokat. Meg voltunk győződve arról, hogy ez az arabokat kielégíti. Mert ha egy kicsit is gondolkodunk, rá kell jönnünk, sem a zsidóknak, sem a palesztinoknak nincs jobb alternatívájuk, mint visszatérni a tárgyalásokhoz." Majd utalva az amerikai elnöknek a merénylet után tett javaslatára - miszerint a megbeszélések további színhelye Washington legyen, kifejtette, azt melegen támogatja. Kitérve Jasszer Arafat azon felvetésére, hogy nemzetközi erőket vessenek be a területekre, azt a leghatározottabban visszautasította. „Az ilyen erők nem alkalmasak a béke megteremtésére, mondta, s az őrülteknek ők sem tudják útját állni. Hozzátette, hogy az olyan csoport, mint a Kah, amely a merénylőt a temetésén szentnek nyilvánította, rendkívül veszélyes a zsidó állam létére is. Fel kell lépni ellenük, és tevékenységükben akadályozni kell őket. S ezt meg is fogjuk tenni!” A béketárgyalások további kilátásait latolgatva úgy vélekedett a külügyminiszter, meg kell várni, amíg mindkét oldalon megnyugszanak a kedélyek. (emi) Terjed a terror: a vasárnapi bombamerénylet áldozatait temetik Bejrútban (MTI külföldi képszolgálat (AP) Szabad György találkozott Peresszel Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel találkozott hétfőn reggel izraeli látogatásának második napján Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Mint arról a negyvenperces megbeszélés után az MTI-t tájékoztatta, a találkozó elején köszönettel nyugtázta, hogy Peresz személyesen ott volt Antall József gyászszertartásán. Regionális politikai kérdéseket érintve a magyar parlament elnöke kifejezte a meggyőződését, hogy az izraeli kormány a pénteki tragikus esemény, a több mint 50 palesztin életét követelő telepesmerénylet után egyensúlytartó politikájával a békefolyamat előrehaladásán fog munkálkodni. A tragédia - fejtette ki a házelnök - bár a fanatikusokat vélhetően tovább fanatizálja, remélhetően az elvakultak és a józanok között ingadozókat a józanok táborához közelíti. E gondolatmenettel - mondta az ΜΤΪ-nek Szabad György - a külügyminiszter messzemenően egyetértett. A boszniai fejleményekről is szót ejtettek. A házelnök kifejtette, mennyire fontosnak tartják, hogy a szerb katonai sikerek ne egyoldalúan határozzák meg a rendezést, s hogy a cél szerb-horvát-boszniai megállapodás kell hogy legyen. Peresz elismerését fejezte ki a magyar magatartást illetően ebben a kérdésben éppen úgy, mint Magyarország európaiságát a parlamenti demokrácia érvényesülését tekintve. A magyar törvényhozás elnöke, aki először jár Izraelben, ellátogatott a második világháborúban elpusztított zsidóságnak emléket állító Jad Vasembe és koszorút helyezett el az Emlékezés Csarnokában. Algériai gép eltérítése Hétfőn kora este megadta magát az a három, feltehetően iszlám fundamentalista fegyveres, aki reggel a spanyolországi Alicante repülőterére térítette az algériai légitársaság egyik belföldi járatát. A gép 124 utasának és hétfőnyi személyzetének drámája az eltérítők és a hatóságok ötórányi tárgyalása után zárult le. Áldozatok szerencsére nincsenek - jelentette az AP.